Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

Szerda, 196t július 22. fiSZAKM AGYAI? ORSZÁG 3 Nagy teljesítményű Äarn Ez a nagy teljesítményű, 32 méteres fesztávú daru a KAV-telepen segít a rakodásnál* Foto: Varadi György Jól fejlődtek a tokaj-hegyaljai szőlők — 30 — 40 centiméteres szőlőfürtök Tokaj-Hegyalján, noha ' a hosszúra nyúlt, váltakozó hő­mérsékletű tél, és a kései tava- ezodás erősen megviselte a rü- "gyeket, a megfelelő metszési mód alkalmazásával, az utóbbi másfél hónap kedvező időjárá­sa nyomán, a tőkék igen jó ter­mőképességűvé fejlődtek. A több mint 7 ezer holdnyi termőszőlőben erőteljes, hara­goszöldek a lombok, a fürtök pedig fejlettebbek, mint a ko­rábbi években bármikor. Nem ritkaság a 30—40 centiméteres fürt: sem a furmint és hársle- t velű tőkéken. Kedvező volt az «* időjárás a virágzás idejére, így 2 azok jó] termékeny ül teli, a » kocsányok berakódottsága sűrű. J A kialakult bogyók már elér- a ték teljes nagyságukat, két hé- « ten belül pedig már „üvege- 2 sedni” kezdenek. 2 A peronoszpóra az idén nem ”. jelentkezett számottevő mér- £ tejben. Amikor csapadékos®1 volt az időjárás, a hőmérséklet ®. is alacsony volt, mikor pedig «( • - 2, Tö!)b nwit M miiliő forint"! megtakarítás - müszsnüervokkel « Az Ózdi Kohászati Üzemek- 5* ben az év első hat hónapjában®, a vártnál is hasznosabbaknak;' bizonyultak a műszaki intéz-», lcedési és szervezési tervek, j, A tervezett előirányzatot jó-’, val túlhaladva, fél év alatt. ■, több mint 14 millió forintot*: takarítottak meg. A nagyol-* vasztónól az érc- és fémbetét- J, nél értek el jelentős csökken-» tést. A durva- és finomhen-J germűnél az alapanyag fel-», használásnál gazdálkodtak® eredményesen. A finomhenge-», részek kereken nyolc, a durva-® hengerészek pedig 10 kilo-0. •grammal használtak kevesebb», acélt egy tonna kész-, illetve^ • félkészáru előállításához. * Mindkét hengerműben ha-J szonnal járt a földgáztüzelés# bevezetése is. Az új tűzálló-J anyag alkalmazásával mintegy® hatmillió forinttal sikerült az.J üzemi költségeket csökken-* leni. 2 Az év hátralévő részében,® számítás szerint számottevőén,» mintegy öt-hat millió forinttal® megtetézik az eredeti elő-„ irányzatot. így az évi megta-® karítás csaknem 25 millió. ío-J tintra növekszik. • melegen sütött a Nap, nem volt csapadék. így ez a kártétel az idén mind a levélzetnél, mind pedig a fürtöknél elkerülte a tokaj-hegyaljai szőlőket. Különösen jó termés mutat­kozik a Tarcali Állami Gazda­ság szőlőiben, a történelmi ne­vezetességű Terézián, a mádi Királyokon, valamint a legfőbb termőerejét elért Disznókéi te­lepítéseknél. De jó termésre számítanak a tállyái, bodrogke- resztúri határban is. Mit mutat a 3. sz. Ä&ÖV félévi mérlege? ö 26.1 százalékkal nagyobb teljesítmény — <3 mi 3311 cserrel több utas —- A fejlődés a fokozottabb gépi rakodást, a fuvaridő jobb kihasználásáé sürgeti Az íróasztalon ott hever a ki­terített mérlegjelentés. Lippai Flórián, a 3. sz. AKÖV főköny­velője elgondolkozva figyeli a katonásan sorakozó számoszlo­pokat. Ügy látszik, valami nyugtalanítja, mert ujjai között fehér papírlap zizzen, aztán gyorsan nőni kezd egy újabb szárúoszlop. — Mondja, főkönyvelő elv­társ — kérdezem a számolás befejeztével — mit mutatnak, mit mondanak az adatok? — Az adatok tanúsága sze­rint — mondja — vállalatunk ez év első felében lényegesen jobban, eredményesebben dol­gozott, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentősen meg­nőtt az áruszállítás volumene. Árutonna kilométerben szá­molva 26,1 százalékkal nagyobb a teljesítményünk, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. — És mi a tapasztalat a MÁV AUT-részleg munkáját illetően? — Autóbusz részlegünk is szép eredményt ért el. Utas- kilométerben 17,7 százalékkal jobb a teljesítménye, mint 1963 első félévében. — Erről valami közismer­téből adatot. — Három millió 338 ezer utassal szállítottunk többet. Ez a növekedés a menetrendszerű járatoknál következett be. Itt á „többlet” 3 millió 837 ezer- utas. És, hogy a végeredmény ennél mégis kevesebb? Ugyan- is a szerződéses járatoknál csökkent az utasforgalom. Az említett adat a kettő összeveté­séből származik. — Hogyan alakult a taxi­forgalom? — Hasznos kilométerben a kocsik 6,9 százalékkal többet futottak, mint tavaly. Azonban kevesebb utast szállítottunk. Ennek az a magyarázata, hogy kocsink is kevesebb, egy sor taxit kiselejteztünk. — Várliató-e nyereségrésze­sedés? — Az első félévi adatok erre igennel válaszolnak. A jöve­delmezőség 3,5 százalékkal ja­vult. Ha a második félévben is ilyen eredménnyel dolgozunk, számolhatunk nyereségrészese­déssel. — Mire hívja fel a mérleg a figyelmet? — Kétségtelenül nagyon szép, jó eredményeket értünk el. Vannak azonban adatok, ame­lyek .arra mutatnak, hogy na­gyobb sikerekről is beszámol­hattunk volna. Sajnálatosan nőtt az állásidő. Elhúzódik, a rakodási idő, s ez hátrányos az AKÖV-nek, hátrányos a fuva­roztatónak is. Az adatok figyel­meztetnek: a kézi helyett foko­zottabban kell alkalmazni a gépi rakodást. A gépesítés nem­csak megkönnyíti a rakodást, hanem lehetővé teszi a na­gyobb volumenű áruszállítást is. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem kielégítő a fuvaridő kihasználás sem. Számunkra is és a fuvaroztató feleknek is az az előnyös, ha növeljük a fu­varidő kihasználását. Ha egy- egy nap hosszabb időre veszik igénybe a kocsit, hamarább el­szállíthatjuk a különböző árufé­leségeket, jobban kielégíthetjük az egyre növekvő igényeket. Kérésünk csak egy: fuvarozta- tóink tegyék lehetővé, hogy vállalatunk kocsijai minél több árut szállíthassanak minél ke­vesebb állásidővel, egy-egy munkanapon. (Cs. Ft.) taenceiavílás — lietvon fokos hőségben Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében az 5-ös számú März-kemence a napokban ja­vításra szorult. A karbantar­tókra nehéz feladat hárult, mert a munkahelyen a hőmér­séklet elérte, és eléri a 65—70 fokot is. A dolgozók úgy osz­tották be idejüket, hogy a munka jelentős részét a kora hajnali órákra ütemezték, amikor elviselhetőbb a meleg, bár az ernyesztő hőségből mái ekkor is bőven jutott számuk­ra. A hajnali népesebb mű­szak, s a dolgozók fáradságot nem ismerő helytállása meg­hozta gyümölcsét, öt helyett négy nap alatt befejezték a kemence javítását. A kedve­zőtlen körülmények ellenére elért egy napi előny mintegy 200 tonnával több acél olvasz­tását tette lehetővé. A siker­hez kiemelkedő munkával já­rult hozzá Csépányi B. Sán­dor, Tóth István, valamint Hamar János kemencekarban- tarló. »-----­— SZENTTAMÁSON átad­ták rendeltetésének az újjá­épített egykori Almásy-kas- télyt Az épületben szállodát rendeztek be, amelyben 32 vendéget helyezhetnek eL (ummuiuummiinuumiitiimmttiiuiHiiHmmiiíiummmmim Drága al LevegSvizsgáíat - repülőgépről A Borsod megyei KÖJÁL és az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai szombaton befejezték az első, repülőgép­ről végzett levegővizsgálatokat Borsod megye két kohászati műve, a Lenin Kohászati Mű­vek és az Ózdi Kohászati Üze­mek fölött. A kohászati művek levegő- szennyező hatását eddig csak kis magasságokban és inkább kiterjedésében térképezték fel. A mostani vizsgálatoknál 200- tól 2000 méteres magasságig vettek mintákat. Nyolc felszál­lás során mintegy 160 levegő­mintát gyűjtöttek össze nyolc kilométernyi átmérőjű körben. Így adatokat kapnak Miskolc- Tegnap délután a talctaharkányi Haladás Termelőszövet- Z kezet, két dolgozója, Szatmári Dezső agronómus és Demkó EAudrós gépcsoportvezetö, felkereste szerkesztőségünket és üa következőket mondta el: E — A Borsod megyei Tanács illetékes osztálya küldött ide Ebennünket panaszunkkal. As MTZ 5-ös traktorokhoz hü- Bvelyalátétre volt szükségünk. Egy-egy ilyen alátét a maga E nemében jelentéktelen alkatrész: tízegynéhány centiméter Eátmérőjű, vékony, aluminiumlemezböl készült gyűrű. Viszont ~a jó tömítés végett nagyon fontos. Gondoltuk, ha már Mis­ik. Annyit s kolera jövünk érte a faluból, veszünk vagy száz dara.bot, hi- is megálla- Eszen gyakran kell, hamar elkopik, rézből kellene csinálni, a pítottak, hogy szennyezödöttség ~ számlán úgy is van feltüntetve, hogy rézgyűrű, de hát tud- még 1500 méter magasságban is Bjuk, drága dolog a színesfém, számottevő. A lebegő porszem- ~ ... , , , ... , , esőken kívül különböző égés- = Am- ho™ a? alumínium- draga, — az meglepő! A száz fa­termékeket valamint vasoxid =«**> gyűrűért hatszáz forintot fizettünk tehat egy ilyen ku maradványokat is találtak a ^.semmiség ára hat fonni. Mindegy, kellett. Itt a szarnia: meg. s:vettuk, kifizettük. Hanem a dolgot nem értjük. Miért ilyen E drága? Száz .darab ára. majdnem három mázsa búza érté­sekével vetekszik. Ezt magyarázzák meg nekünk, hogyan le­si hetséges — kérdeztük a tanácsnál. Ott azonban nem tudtak Efelelni kérdésünkre, ide küldtek.... és Ózd levegöszennyezettségi viszonyaira is, ami az új lakó­telepek elhelyezésénél fontos. A levegőmintákat beható vizsgálat alá veszik, azonban már most is levegőben. A levegővételt ősszel meg­ismétlik, hogy más időjárási körülményei®, magasabb pára­tartalom, alacsonyabb felhő­magasság mellett is tanulmá- E Mivel azonban mi sem adhatunk megfelelő magyarázatot, nyozhassák az időjárási ténye- 5ezúton továbbítjuk a kérdést a kereskedelemnek, ' zők hatását a szennyeződésre. = (—la) fiúmban is több érdekes kísér­letre került sor a vezetés el­méletének és gyakorlatának tökéletesítése céljából. Akik ismerik ezt az üzemet, olvas­tat® az ottani munkáról, több hasznos, a mindennapi mun­kában gazdagon gyümölcsöz- tethető módszert alkalmazhat­nak üzemükben. A csepeli mo­torkerékpárgyári kísérletek a szakemberek koncentrálásának előnyeit bizonygatják. Ez a módszer is jól bevált, előbbre vitte az egész üzem munkáját. De az ilyen törekvések manap­ság egyre inkább fellelhetők a minisztériumi iparágakban és a kutatóintézetekben is. Jó érzés arra gondolni, hogy nálunk is egyre nagyobb gon­dot fordítanak, különösen az utóbbi esztendőkben, a veze­tők képzésére, kiválasztására és minősítésére. Más szóval: tudományos alapra, helyezték a személyzeti munkát. De még jobb lenne, ha az ilyesfajta tevékenységet legalább olyan előszeretettel kezelnék, mint mondjuk az anyagvizsgálatot, az anyagbeszerzőt vagy az nnvagffazdálkodást. Szükség van erre azért is. mert azt szoktuk mondani: az ember a. legkomplikáltabb, a legbonyo­lultabb valami. így azután tulajdonságainak megismeré­séhez, további ®én zéséh ez lega­lább olyan tudományos mód­szereket kell kidolgozni és al­kalmazni. mint az imént em- 1 sir** szakmákban. Végtére is fél életét az em­ber munkában tölti el, nem lehet hát közömbös, hóm’ hónapról hón’apra. vagy évről évre magasabbrendű körülmé­nyek között folytatódik-e élete, vágj’ sem. Fodor László imiiovits Ágoston (Folytatjuk.) konferenciáit is, sőt. egyre job-' i ban elterjedt az úgynevezett 1 esettanulmányozás. Ilyenkor j a tanfolyam rendezősége előre 1 kidolgoz bizonyos vezetési esc- i teltet, kérdéseket. Aztán „be- 1 dobja” a hallgatóknak, s ne- 1 Iák kel] a sok variáns közül 1 a lehető leghelyesebb megöl- 1 dást megtalálniuk. Ennek egy j hátránya van: csak azonos 1 szakmában dolgozók között le­het alkalmazni, i Nyugati országokban most ] kezd elterjedni a szimu- - lációs játék. Ez rendkívül ér- . dekes formája a vezetőképzés- 5 nek. A hallgatóság közül ki- , választanak valakit, akit. meg­bíznál® az anyaggazdálkodás vezetésével. S megmondják,- milyen feladatokat kell meg- 1 oldania. „Az anyaggazdálko- 1 dós vezetője” áttanulmányoz­zál „munkakörét.”. azután mun- ‘ kához lát. Elméletben meg- ' kapja az anyagszállitmányt, 1 megérkeznek a rendelések, ké- ■ szülnek a művelettervek, jól 1 halad a műszaki feldolgozás ‘ stb. 1 Ez a jóféle az Egyesült Álla- . molcban példám! odáig fejlő- dort, hogy a tanfolyam irányi- ( tója a kiválasztott vezető min- ■ den intézkedését azonnal be- j üti egy elektronikus számoló- , gépbe, amely perceken belül , több száz műveletet is elvégez ■ és közli az intézkedés összes konzekvenciáit. Megmutatja, ■ milyen eredményeket, illetve ráfizetéseket jelent az évvégi mérlegben egy-egy döntés. Végeredményben tehát lehető­vé válik, hogy az elhatározá­soknak valamennyi részletkér- 1 dését perceken belül átláthas- < sák. Ez a módszer nagyon jól . bevált, és mindenfajta szub­jektivitástól mentes. Hiszen a gép tárgyilagosan dolgozik __ H azánkban a Gyöngyösön lévő munkalélektani laborató­Vezeíésről - ve*ei4>kiiek i ; 3. A vezetőképzés formái 1 Sokat vitatott kérdés, mi­| ° lyen oktatási formákat, módszereket válasszanak ki a vezetők elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítésére, gya­rapítására? A legkülönbözőbb nézőpontból vizsgálják e kér­dés előnyeit és hátrányait Egymást követik az érvek és ellenérvek. Két nagy táborra lehetne osztani a vitatkozókat. Az egyik csoport azt vallja: az üzemen belüli oktatás a jobb, a hasznosabb. A másik tábor tagadja ezt, rossz mód­szernek tartja, mondván, szűk­lát ókörűséghez, lokálpatriotiz­mushoz vezet. Ankétünkön dr. Szabó László elvtárs is­mertette azokat a nézeteket, amelyek e vita körül kavarog­nak, s a borsodi üzemek igaz­gatói, főmérnökei is elmondták véleményüket Nos, nézzük először az üze­men belüli oktatás két oldalát. Akik ezt a formát tartják az egyedüli helyes megoldásnak, mindenekelőtt azt vallják és hangoztatják: az üzem tudja a legjobban, a legpontosabban, melyek azok a hibák, amelyek­nek felszámolására nagy gon­dot kell fordítani. A helyszí­nen alkalmazható szakismere­tekkel kell felvértezni a ve­zetőket. erre kel] oktatni őket. És az .üzem tudja a legjobban kiválasztani, kiket kell . az ilyen továbbképzésbe bevonni. ' így, látszatra talán elfo- | * gadhatók ezek az érvek. • Ha nem is mind, néhány fel- | tétlenül. Viszont nézzük az ■ üzemen belüli oktatás hátrá­nyait. amelyek legalább ilven i logikusnak, világosnak tűnnek. 'Azt mondjál®: a. házon belüli [ oktatás üzemi vakságot szül. > Ápolja» konzerválja a xn.ee­Bzoflcottságoí, az üzem helyi hagyományainak túlzott tisz­teletben tartását, s igyekszik minden „elméletnek”, mégha az rossz is, teret biztosítani. Az ilyen tanfolyam éppen azt kapcsolja Iá, ami a vezetőkép­zés szempontjából igen fontos, az összehasonlítási lehetősége­ket, a magasabb elvi szem­pontokat, az iparági összetar­tozást. Esetenként a népgazda­sági érdekeket is alárendeli a helyi adottságoknak. Ilyen pro és kontra vélemé- nyeicröl beszélt ankétünkön Hámori Sándor, a Diósgyőri Gépgyár műszaki igazgatója és Stoll Lóránd, a Borsodi Szén­bányászati Tröszt fejlesztési főmérnöke. És most nézzük, milyenek a vélemények az üzemen kívüli tanfolyamokról. Itt elsősorban az a kifogás, hogy elszakad az élettől, az üzemi élettől, a gya­korlati munkától. Vannak, akik azt vallják, nincs két tel­jesen azonos üzem, s így álta­lánosságban tárgyalják a dol­gokat, olyan témák kerülnek terítékre, amelyek részben nem érdeklik a hallgatókat, másrészt pedig nem illeszthe­tők be saját üzemük életébe, mindennapi munkájukba. Ez az érv szegényes, csak látszat­ra fogadható el. Hiszen az anyagot tökéletesen elsajátító szervező vagy vezető többnyire nem a szavakat, tanulja meg egy-egy előadás anyagából, ha­nem tettrekész munkastílust, helyes munkamódszereket ala­kít ki. Az ilyen vezető, amit az egyik nap megtanul, azt másnap már a gyakorlatban is alkalmazza. Nemcsak a tár­gyalóasztaloknál gondolkodik helyesen, hanem a mindenna­pi munkában is. Mert mi tagadás, sok olyan vezetővel találkozhatunk ipari, üzemeinkben, akii® kitűnően értenek a tárgyalásokhoz, nagyszerűen vitatkoznak, ér­velnek igazuk mellett. Ellen­ben sokkal kevesebbet valósí­tanak meg mindennapi mun­kájuk során, mint amennyire képesek lennének. S ez nem jó dolog. yisszatérve az üzemen kí­vüli tanfolyamokra, ok­vetlenül figyelembe kell venni ennek az oktatási formának nagy előnyeit is. Nem lehet belenyugodni az olyan véle­ményekbe, hogy amit a tan­folyamon megtanultál®, az nem fér üzemük profiljába, nem vág bele a gyár szubjektív és objektív lehetőségeibe. Talán az a leghelyesebb, ha azt: vizs­gáljál®, melyek azok a jól be­vált módszerek, amelyeknek hasznosítására, gyümölcsözte- tésére lehetőség van, nem pe­dig azon vitáznak, mik az üze­men belüli. K kívüli oktatás előnyei és hátrányai. Egy szó mint száz, megfelelő szemlélet kialakításával mindkét formát gazdagon lehet gyümölcsöztet- ni. A tanfolyamok szervezését illetően a külföldi tapasztala­tok és módszerek is eltérőek. Vannak kapitalista országok, ahol a vezetőképző tanfolya­mokat a nagyvállalatok önma­guk tartják fenn. E helyeken azt vallják, hogy a nagy’ gyár anyagi ereje és belső személy­zete képes e feladat megol­dására. anélkül, hogy üzemi vakságba esnék. Az ilyesfai- ta tanfolyamokon néha az elő­adás formát alkalmazzák a közvetlen ismeretterjesztés eszközéül. Viszont napjainkban egyre inkább tért hódítanak a

Next

/
Thumbnails
Contents