Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 147. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. június 25. Arainak M egkezdődött megyénkben is az aratás. Korábban, mint általában. A meleg tavaszutó már egy héttel Pe- ter-Pál, az aratás szokásos kezdetének hagyományos napja előtt beérlelte déli járá­sainkban az őszi árpát, sok helyen a rozsot, s megyénk egyes területein a búza egy- részét is. Az utóbbi — őszin­tén szólva — nincs éppen ked­vünkre A Bodrogköz és a Hegyköz egyes részein elsősor­ban a szárazság, az esoUcn május és június eleje siettette az aratást, s érthetően a tei- méskilátósok sem kedvezőek. Néhány tábla búza és tavasz- árpa e helyeken közel sem ad olyan termést, amilyet terme­lőszövetkezeteink. terveztek, s jóval kevesebb lesz a mag an­nál. amennyit a táblák egy hónappal ezelőtt ígérték. Azonban megyénk egészet to­kintve általában — az előző évek átlagát, de különösen az elmúlt év átlagát figyelembe- véve — jónak, de legalábbis jo közepesnek mondható a tei- més S a mezőkövesdi járás­ban. a szerencsi járás túlnyo­mó részében és északi járása­inkban eléri, sőt túl is haladja a tervezettet. A tavaszarpa sajnos gyengébb termést Kér a kívántnál. Azonban a megyei, s végső fokon az országos _ át­lagot tekintve, egyetlen közös gazdaságunkban sem lesz. nem lehet hiány ez éven. s az el következendő télen abrakta­karmány tekintetében. Több termelőszövetkeze­tünkben, állami gazdaságunk­ban — ahol az eső nem aka­dályozta a munkát —. már dol­goztak, illetve dolgoznak a ge- pék S hamarosan hozzálátnak a kombájnok, megpendül a ka­sza megyénk egész területén. A feladat, maga az aratás és a vele párhuzamos nyári munka, a szalma lehúzása, a tarló ki­takarítása és a talaj megmun­kálása sokrétű, komoly szer­vezettséget. felkészültséget igénylő munka. Igaz, hogy ez évben, már az aratást megelő­ző hetekben, hónapokban me- gyeszerte megtörtént a felké­szülés, a legfontosabb feltéte­lek biztosítása. A gcpalloma sok és termelőszövetkezetek kombájnjai, axatógépea. lőgépei kijavítva., készén var jak az aratás kezdetet. 'Terme­lőszövetkezeteink vezetői, a J - rás és a megye szakemberei pontosan felmérték az ^ zendö feladatokat. A 148 «« holdnyi kalászosterulet bete­karítása a közel hatezaz kom­bájnnal. a több mint hatszaz aratógéppel, s a tóbtezaz ar - tópár munkájával két és fel. három hét alatt, tehát hama­rabb, mint az eddigi év _ _ elvégezhető. Elvégezhető. h= valóban a tervek szerint a követehnényeknék megfelelő­en dolgozik gép és ember egy­aránt. Megyénk szakemberei, a géSmások igazgatósága a termelőszövetkezetek igényéi. S* tájékoztató^és^ké­SSátesoportesitá- rófk évben - eUentótbe^ a korábbi esztendőkkel kértünk más megyéktől gépi ssrsA S juk a kalászosokat. Másodsor ban, meg az iden nm . lesz két-három hét ^onöseS. megyénk és déli megycm tása között. Viszont 8—101 na pos eltérés van megyénk deli es északi járásait tekintve. A he­lyes — és már elvégzett — át­csoportosítással tehát megyénk egész területén elegendő sa­ját gépparkunk folyamatos, jól szervezett munkája. Gépállomásaink és termelő- szövetkezeteink együttes erő­vel gondoskodtak a kombájn­hoz. az aratógéphez értő szak­emberek biztosításáról is. így. az aratási munkák segítésére ez évben csupán 140 — már az elmúlt években is falun dolgo­zó — kombájnvezetéshez értő ipari munkás érkezik néhány napon belül a termelőszövet­kezetekbe és a gépállomások­ra. Igen fontos viszont, hogy az üzemele dolgozóinak termelő­szövetkezeteink megfelelő el­látást biztosítsanak. Jobbat, mint eddig, mert tavaly meg előfordult, hogy az aratást, a nyári és őszi talajmunkát vég­ző munkások bizony nem kap­tale rendszeresen meleg ételt, nem volt kényelmes szállásuk. A gyors betakarítás, <1 búza és a takarmány- gabona gondos elhelye­zésének egyik fontos feltétele, hogy legyen termelőszövetke­zeteinkben elegendő szállító­eszköz és a raktározáshoz szükséges helyiség. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat az elmúlt hónapok fo­lyamán kiegészítette raktárait, így lehetőség van arra, hogy a cséplőgéptől fogadhassa a különböző gabonaféleségeket, bizonyos mértékig még a ta­karmánytáp és a vetőmag csereterményeit is, Ira a termény nem tartalmaz az előírtnál magasabb^ nedves- ségtartalmat. Ha esős lesz az időjárás, a vallalat segít a ga­bona szárításában, azonban arra is szükség van, hogy ter­melőszövetkezeteink megfelelő kombájnszérűkkel, az átmeneti tároláshoz elegendő raktárral rendelkezzenek. A felkészülés e tekintetben is — a legtöbb helyen — megtörtént. S ahol nem, ott a tanácsok segítségé­véi megoldható a probléma, hiszen a rendeletek értelmé­ben a művelődési otthonokat, iskolákat — természetesen megfelelő elővigyázatossággal. — igénybe lehet venni. A ter­mény folyamatos szállítása, a kombájnok kiszolgálása vi­szont megyénk területén mind­eddig akadozó, hiányos volt. S ha figyelembe vesszük, hogy az idén, az elmúlt évinél is szakszerűbben akarjuk előké­szíteni a talajt hz őszi veté­sekhez — ehhez viszont mi­nél több gép, s minél több kettős műszak kell —, feltét­lenül több tehergépkocsira, szállítóeszközre van szükség, mint ami termelőszövetkeze­teink rendelkezésére áll. Megyénk vezetői, szakem­berei erre is gondoltak. A megyei tanácson külön szállí­tási bizottság működik _ az aratás és az őszi betakarítás időszakában. A ratunk. Bár jobb ter­mést vártunk, — s ép­pen a gondosabb talaj- előkészítés, az időben végzett munka alapján — az idei ara­tás szép feladat, komoly mun­ka. Hiszen az elmúlt évihez viszonyítva majd, _ de lehet hogy több mint kétezerannyi búzát takarítunk be. Éppen ezért nem közömbös, meg­tudjuk-e tartani az optimális időpontot. Nem közömbös, mennyire ügyelünk arra, hogy ne peregjen, ne menjen kárba egyetlen szem kenyérgabona sem. Ehhez viszont az igazán gondos felkészülés, az igen jó szervezettség mellett estmán a munka megfelelő ellenőrzé­sére, a traktorosok, kombá le­vezetők. a tsz-tagság becsüle­tes munkájára van szükség. Barcsa Sándor Mras©sow ©liters cm 4 gépalkatrészek nyomában Miért nem liafad Qzdon 2i elegytér gépesítése? Tényekkel érveljünk! Határkő — izgalmakkal RAZZIA!!! Sárospatak kornyék! tsz-ek járműve! Képszemlén „vizsgáznak”, lxogy megfclelnek-e a közúti forgalom követelményeinek« (Foto: Sz. Gy.) Új hítechaikai laboratírina, sajteléesarask, exporlralüár tervei készeinek az ÉM lliskslci Tervező Vállalatnál Az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat műtermeiben több üzem részére készítenek kü­lönböző beruházásokat. A re­konstrukció alatt álló miskol­ci December 4. Drótművek számára új pácoló és edző üze­met alakítanak ki. Nyíregyhá­zára mintegy 30 millió forin­tos beruházással egy mező- gazdasági gépjavító üzem ter­vei készülnek. Itt nemcsak ja­vításokat, hanem a Szovjet­unióból kapott kombájnok összeszerelését is el tudják majd végezni. A Borsodi Hő­erőmű számára hőtechnikai laboratóriumot, valamint mű­helyt és 300 dolgozó részére öltözőt és mosdót terveznek. A Diósgyőri Gépgyár szá­mára új sajtoíócsarnok, forgá­csoló üzem, valamint kovácso­Negyedmillió csomagban 35 millió füzet ló gyárrészleg üzemépületei­nek tervei készülnek. A gyár­ban megépítésre kerül egy 30 méter széles, és 100 méter hosszú új üzemcsarnok is, amelyben 10, egyenkint 360 köbméternyi vasbeton gépala­pot is megterveznek. Ebben a csarnokban próbálják majd ki a gépgyár által készített egyedi berendezéseket és az új gépi konstrukciókat. Ugyancsak a Diósgyőri Gép­gyár számára készítik az épí­tészek az új exportraktár ter­veit is. A 2400 négyzetméter alapterületű csarnokban daru mozgatja majd az elszállí­tásra váró gépeket. Próbaüzemelés a mádi Kossuíh-őrlőműben Megkezdték Mádon a Hegy­aljai Ásványbánya és Örlőmü rekonstruált Kossuth őrlőjé­nek próbaüzemeltetését. A Kossuth őrlő rekonstrukció­jára az új bentonit feldolgozó üzem munkábaállítása után került sor. A x-ekonstrukcióra mintegy 10 millió forintot fordítanak. Az üzem teljesítménye 30 százalékkal emelkedett. A gé­pek kipróbálása után előre­láthatólag július elején kezdik meg az őrlést. A tervek sze­rint az újjáalakított üzemben Olaszország részére szállítan­dó kovaföldet dolgoznak majd fel. Ä PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalat és a papírboltok már javában készülődnek az új is­kolai évre. Június ■ eleiétől már töltik tanszerekkel a bol­tok raktárait, polcait. A szál­lítás július végéi« ^«fejező­dik, s ez alatt az idő alatt egyebek között csaknem két­százezer aktatáska, 35 millió füzet, sok százezer töltőtoll, vonalzó, rajztábla kerül az üz­letekbe. A tájékoztatás szerint az általános iskolások részé­re mindenféle tanszerből lesz elegendő. Több cikkből, kör­zőből, hegyezőböl, rajztáblá­ból, pasztell ceruzából azon­ban a hazai ipar nem tudja kielégíteni az igényeket. A hi­ány pótlására importból szerzi be ezeket a cikkeket a keres­kedelem. A papírboltok rövidesen megkezdik a füzetcsomagok összeállítását, annál is inkább, mert már most keresik a szü­lők. Az idén 250 000—260 000 füzetcsomagot készítenek; A beiratkozott elsős kisdiákok szüleihez levelet küldenek, amelyben üdvözlik őket az ünnepélyes alkalomból, fel­tüntetik a lakásukhoz legkö­zelebb eső papírbolt címét, s ajánlást adnak a bolt vezető­jéhez. Az üzletek is megkap­ják a környék elsőseinek a névsorát, s ' felkészülnek fo­gadásukra. Az új iskolai év tanszerei­nek árusítását már júliusban megkezdik a boltok, hogy a diákok, a szülők torlódás nél­kül vásárolhassák meg a szük­séges holmikat. Körözik a miskolci postarablás másik tettesét A rendőrség felhívása Csanya Antal, 26 éves mis­kolci lakos, t—* mint a sajtó közötte —, június 22-én, má- sodmagával a miskolci 14. szá­mú postahivatalban rablást követett el. A rendőrség kéri, hogy aki felismeri, adja át a rendőrnek; vagy értesítse az illetékes rendőri szervet. Sze-. mélyleírása: 165—168 cm ma­gas, vékony termetű, haja fe­kete; hullámos; hátrafésül t, szemöldöke barna. Szökésekor szürke kétgombos öltönyt, fe­hér inget, fekete sima bőrtal­pú cipőt viselt. Különös ismer­tetőjele: egyik karjának belső felén Ica tetoválás látható. A KGST és a bedolgozó nők Beszélgetés a Miskolci Háziipari iísz munkájáról A kora reggeli órákban, a főutca rohanó emberfolya­mából egy ismerős tűnik fel, Fülemile József, a Miskolci Háziipari Ksz elnöke. Arca derűs, vidám, sugárzik róla a jókedv, a derű. A kíváncsi­ság ördöge furdal, mi lehet a jókedv oka? Prémium, kitün­tetés, vagy valami más? — Mi újság. mi újság? — kezdem a mindenre vonatko­zó kérdéssel a faggatást. Né­hány szokványos megjegyzés hangzik el az egészséget, meg az időjárást illetően, aztán kiböki. — Jól haladunk a terv tel­jesítésben. Az első négy hó­nap adatai alapján 108 száza­lék! — Ez szép. — Van ennél szebb is. Az első negyedév. A gyakorlat szerint, hosszú éveken át 90 százaléknál nem bírtuk fel­jebb szorítani. És most 116 százalék volt! — Mi a magyarázata? — A KGST. — A KGST?! Dehát müven kihatása van ennek a szocia­lista nemzetközi szervnek, a hét év félszáz tagú szövetke­zetre? — Sok. Napyonis sok. Ugyanis hosszú éveken át az év első negyedében kötötték az exportszerződéseket. Az anyagot többnyire csak a második negyedévben kaptuk meg. Most a szerződéseket — a KGST felmérései és javas­latai alapján — több évre lwtik, s ez egyenletessé teszi az anyagellátást, a termelést. Most is egyszerre például 13 ezer gyermekruhára érke­zett anyag. És ha van meg­rendelés. ha van anyag, nincs fennakadás a műhelyekben, tudunk munkát biztosítani több mint hatszáz bedolgozó­nak is. — Mi az idei tervük? — A szövetkezet évi fela­data 17 milliós termelés. Eb­ből 7 millió export: gyer- mekruha. kötöttkesztyű. És az eddig eltelt idő azt mu­tatja. nem lesz baj a terme­léssel! Érdekes. Az ember nem is gondolná: az ismeretlen be­dolgozó nő kapcsolatba, kerül (sok. áttételen keresztül) a KGST-vel. A szocialista vi­lágszervezet munkájának fej­lődése. az igények. n»mz”tkő- zi felmérése, a munkaidő-el­osztás kiszélesítése kisugár­zik egy szövetkezet sőt egye emberek működésére. No. és picikét vastagltja , biritékot is. CSB Aratás előtti gép szemle

Next

/
Thumbnails
Contents