Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-25 / 147. szám
eszäkmagyarorszag Csütörtök, 1ÍK54. június 25. Hruscsov Göteborgban — Kállai Gyula előadása a Magyar Népköztársaság * külpolitikájáról — Tito Lengyelországban — VI. Pál pápa beszéde $ i Hruscsov elvtárs Göteborgban A program: Hajógyári Iái ogatás — Hajóavatás Mankásgyűlés — Díssebéd A szovjet kormányfő és kíséretének tagjai Eriander svéd miniszterelnök és más hivatalos személyek társaságában szerdán Svédország második legnagyobb városába, az ország nyugati részén fekvő, 400 ezer lakosú Göteborgba látogattak. Hruscsov göteborgi látogatása két hajógyár megtekintésével kezdődött. A szovjet kormányfő az Arendal gyárból hajón folytatta útját. A Götaverken hajógyárba ment. Ez a több mint száz éves üzem sok hajót készít szovjet rendelésre. Most éppen indulásra készen áll egy úszódokk, amely a Fekete-tengerre kerül majd, a Sólyánál pedig már vízrebocsátásra várt egy 157 méter hosszúságú hűtőhajó, amely ugyancsak a szovjet kereskedelmi tengerészet tulajdonába kerül. Nyina Hruscsova a hagyo- mányos pezsgős palackkal avatta fel a nagy svéd természettudósról, Kari Linnéről elnevezett hajót. Ezután nagy taps közepette Hruscsov lépett a mikrofonhoz. Kijelentette: örömmel vesz részt az új hajó vízrebocsátá- sán, s köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik részt vettek a hajó megépítésében. A szovjet miniszterelnök ezt követően tolmácsolta a svéd munkásoknak szovjet munkásíársaik üdvözletét. Hruscsov a többi ' között1 hangsúlyozta: bár az utóbbi időkben enyhült a nemzetközi feszültség, a háborús veszély még fennáll. Ezért a Szovjetunió javasolja a fegyverkezési verseny megszüntetését, az általános és teljes leszerelést. E cél megvalósulásának biztosítéka az, hogy minden dolgozó, minden becsületes ember. minden nép fogjon össze a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a háború ellen folytatott harcban. Hruscsovot nagy tapssal búcsúztatták a munkásgyűlés résztvevői. A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután hajóra szállt és folytatta útját a város közoontja felé. Miután partra szállt, a régi tőzsde épületébe ment. ahol Göteborg városi tanácsa ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Kállai Gyula előadása a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján, szerda délután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök-helyettese A Magyar Népköztársaság külpolitikája címmel .előadást tartott. Az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent Gáspár Sándor. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja. Részt- vett az előadáson a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja, ott volt politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. A békéről beszélt § VI. Pál pápa t A béke kérdéseiről szólva % VI. Pál ki jelep tette: „Aggoda- ó lommal figyeljük a fegyveres ^ konfliktusok epizódjait, az új- jáéledő nacionalizmus és a faj- $ üldözés esteit. a szembenálló % tömbök ellentéteit. Látjuk, ó hogy a világnak feltétlen szűk- sége van a békére. A tőlünk ó telhető legnagyobb mértékben ^ bátorítani akarjuk a kölcsönös *p tisztelet, a nyugodt együttélés, ♦ a hasznos véleménycserék, a o közös célkitűzések folyamatát. * Mi is. mint. elődjeink — non- ^ dotta VI. Pál. pápaságának 0 első évfordulóián — a békét ^ hirdetjük továbbra is. ♦ Feledékeny zsarolók Az NSZK területén megjelenő Deutsche Nationalzeitumg und Soldatenzeitung — köznapi nyelven szólva — „jó ccg!’1- Sót: „Igen jó kis cég”. Már ami a neofasizmus glerrifikálását és minden elképzelhető reakció támogatását illeti. Mert mi lehet a véleménye a becsületes közvéleménynek az olyan politikusokról, akik ezt a lapot tartják szócsövüknek, s ebben a lapban nyilatkoznak a „saját kormányuk” politikája elle-a? Hans Neuwirth, a bajor CSU vezetőségének tagja, mint potentát, felettébb határozottan nyilatkozott a fent idézeti lapnak. Lángoló szavakkal jelentette ki, hogy az 1938-aa müncheni egyezmény, amely kiszolgáltatta Csehszlovákiát a fasizmusnak és legalizálta a területrablás hitlerista „törvénykönyvét” — „nem zsarolás útján, hanem jogérvényei módon jött létre”, következésképpen „örök időkre” érvényei marad. Hans Neuwirth sajátos alkatú koponyája nem akar emr lékezni tehát az „ausradier en”-t üvöltöző Führ erre, a mozgósított Wehrmacht, SS és egyéb „abteilung”-ok légióira. Ét nem akar emlékezni a nyugati hatalmak határozatára sem, amely 1942-ben hatályon kívül helyezte a müncheni egyezményt — miután annak minden egyes pontját Hitler előzőleg már felrúgta. Nos vannak feledékeny zsarolók. De a történelem nem feled. És ha van valami, ami „örök időkre" érvényes, — az főképpen a fasizmus teljes bukása lehet. —d. —d. A török helyset Csomh® akar térni Kongóba A kongói hazafias erők a jelek szerint szilárdan tartják magukat Albertvilleban, JUL u+s-ía A NAGYVILÁGBAN ADENAUER volt kancellár Düsseldorfban mondott beszédében azt sürgette: De Gaulle július elsején Bonnban teendő látogatását használják fel arra, hogy újabb kezdeményezést indítsanak el a közös piaci országokat tömörítő politikai unió üeyében. TÖBB mint négyszáznegyven embert fosztottak meg tíz évre politikai jogaitól Brazíliában. Közöttük három volt köztársasági elnök, hat volt miniszter, számos parlamenti képviselő, diplomata, katonatiszt, újságíró szerepel. A MIKOJAN-vezette szovjet parlamenti küldöttség szerdán részt vett Djakartá- ban a hősök emlékművének ünnepélyes leleplezésén. Ezt a nagyszerű építészeti alkotást a Szovjetunió népe és kormánya ajándékozta a baráti Indonézia népének és kormányának. AZ ENSZ 34-es bizottsága elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Nagy-Britannia kormányát, hogy azonnal tűzze ki Brit- Guayana függetlenné válásának időpontját. Észak-Katanga fővárosában. A tartomány közigazgatása a forradalmi erők kezében van A Paris Presse szerdai számában közli Csőmbe volt ka- tangai diktátor nyilatkozatát mely szerint kész arra, hogy visszatér Kongóba és hajlandó a következő kormányban felelős tisztséget elvállalni. Tito Lengyelországban Júniug 25-én, csütörtökön W. Gomulka. a LEMP KB első titkára és A. Zawadzki, a Lengyel Államtanács elnökének meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezik. ISMÉT INÖNÜ török miniszterelnök a múlt héten Washingtonba utazott, hogy Johnson elnöktől kérjen segítséget nagyonis roskatag uralmának alátámasztására. Ez a roskatag kifejezés nem túlzás, mert Inönü már hónapok óta kisebbségi kormány élén áll, s a nemrégiben rendezett részleges szenátusi választások után elsőszámú ellenfelének, az Igazságpártnak már több mandátuma van, mint 'az összes többi pártnak, Inönü pártját is beleértve. Az Igazságpártról tudnunk kell, hogy az 1960. májusában megdöntött korrupt és mélységesen reakciós Menderes- párt örököse, zászlajára írta annak a Menderesnek a nevét, akit Inönüék a jogra és a demokráciára hivatkozva végeztettek ki! Mi a magyarázata annak, hogy a társadalmi reakciót megtestesítő mozgalom, amelynek irányítói nemrégiben még a bitófa alatt álltak, vagy börtönben ültek, egyre-másra aratja a választási győzelmeket, s az ország legerősebb pártjává nőtt? Miért halad a török belpolitika rák módjára — hátrafelé? Hasai események Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézetében szerdán ünnepi ülést tartottak a. kutató intézet tízéves fennállása alkalmából. Június 26-án, pénteken a MÉMOSZ székhazában Ilku Pál művelődésügyi miniszter megnyitó szavaival és Kodály Zoltán, valamint dr. d’fi ’Tv Haymann. az UNESCO vezér- igazgatója képviselőjének ünnepi beszédével megkezdődik a VI. Nemzetközi Zenei Nevelési Konferencia. * A Legfelsőbb Bíróság — fellebbezés folytán — szerdán délután hirdetett ítéletet a 45 ember halálát okozó szoln-oki vasúti szerencsétlenség ügyében. A bíróság helybenhagyta Szegfalvi József mozdonyvezető 11 évi. Kocsis Ferenc figyelő-fűtő 3 évi és Berze Sándor forgalmi kocsimester 10 hónapi szabadságvesztés büntetését. Nagyfi Józsefet felmentette a Legfelsőbb Bíróság. Mivel az ínönü-kormány megfosztotta magát a balolda«- li katonatisztek, s általában í tömegek támogatásától, nerfl' mert és nem is próbált szem' befordulni a földbirtokosok'1 kai, a kereskedő tőkésekkel? s az utóbbiakat támogató kük földi monopóliumokkal — át' engedte a terepet az Igazság' párt ravasz demagógiájának Az Igazságpárt falun a pa" raszti tömegek elmaradottsá«1 gát és a klerikalizmus befő' lyását kihasználva, az Inönü kormányt a vallás üldözésé vei és a parasztság kizsákmá' nyolásával vádolja, őt tesáf felelőssé egyes mezőgazdasági termények világpiaci áránál! csökkenéséért. A városokba?"' a faluról beözönlött munkanélküliek légióira támaszkodik, s azzal vádolja az Inönü“; kormányt, hogy nem biztosít elegendő munkalehetőséget. AZ ÍGAZSAGPART szélső“' jobboldali offenzivájának ka' pora jött á ciprusi válság? Legutóbbi választási' győzelmeit, annak köszönheti, hogf gyávasággal és erélytelenség- gél vádolta! a kormányt, követelte az azonnali inváziói Ciprus ellen. Az Inönü-kor' mány, amely kétségbeesettel? arra törekszik, hogy a felszínen maradjon, több esetbe:* engedett az Igazságpárt nyomásának, elvtelen módon tovább élezte a ciprusi válságot. Az Inönű-kormány, amely elszigetelte magát a haladé erőktől, nem tud az Igazság- párt. demagógiájára tettekkel válaszolni.- A kormányfőt aligha mentheti meg a washingtoni látogatás a bukástól, * amennyiben a hadsereg jobboldali vezetői összefognak a* Igazságpárttal, Törökország reménytelenül visszasüllyed 3 nyomor és a terror mocsarába, amelyből négy esztendővel ezelőtt kilábolni látszott. Skandináviai utmafM in. Erkölcs és politika AZ IFJÚSÁG problémái, hogyan neveljék át a huligánokat, növekszik-e a bűnözési hullám? Aligha akad ország a világon, ahol ezek a kérdések ne vetődnének fel. írók, újságírók, szociológusok vitatkoznak meggyőző, vagy többé kevésbé meggyőző érvekkel és így van ez a skandináv országokban is. A koppenhágai pályaudvaron történt: „Uram, ne hagyja őrizetlenül a poggyászát” — mondotta a szőke, hatalmas termetű vasúti tisztviselő. „Ezt valamikor nyugodtan megtehette, Dániában a legtöbb ember most is becsületes, dehát nálunk is érezhető a bűnözési hullám és valahogy az erkölcsök sem a régiek.” A sommás megállapítás mögött érdekes részletkérdések húzódnak meg. Talán nem is olyan fontos az őrizetlenül hagyott poggyász kérdése, hiszen Koppenhága néhány évtized alatt nemzetközi idégen- forgalmi központ lett, és ez is magával hozza, hogy az egykori kisváros ma már más, mint régen volt. Nézzünk meg egy másik kérdést. Óriási vita folyt Dániában, nem is olyan régen, egy tanítónő körül. Az illető nem volt férjnél és gyermeket szült. Az eset óriási hullámokat vert fel. Felszólaltak a különböző Üdvhadsereg-szerű egyesületek képviselői, követelték haladéktalan eltávolítását. Ezután a koppenhágai tanulmányi szervek tűzték napirendre a kérdést. Az iskola- igazgatók testületé úgy vélte, hogy mélységesen aláássák az iskolák tekintélyét. Vajon ki küldi majd gyermekét olyan iskolába, ahol egy ilyen személy tanít? Stb., stb. Az ügy még a sajtóban is tág teret kapott, végül valahogy érvényesült a józanabb belátás, és a tanítónőt „csak” egyszerűen áthelyezték. Nos, ez Dániában és talán Norvégiában mégin- kább a kérdés egyik oldala. A másik, hogy. Koppenhágában enyhén szólva, valóban zajlik az élet. És bizonyos, hogy nem a sók meghurcolt és botrányhőssé degradált tanítónő, vagy más hasonló személyek a főszereplők. A városban az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletág az egymást érő mulatóhelyek hálózata. Ezzel áll persze szoros kapcsolatban, hogy óriási problémát jelent az alkoholizmus. A hatóságok, részben üzleti elgondolásokból, szinte percenként emelik a szeszesitalok árát, de mindez keveset használ. íme, egy tragikus epizód: Valahol, a kikötőnegyed környékén eltévesztettem a. járást, és amikor útbaigazítást kértem, egy idősebb férfi, ahogy ez a rendkívül készséges dánoknál szokás, nem magyarázta el a szoká%os módon, hogy kétszer jobbra, egyszer balra, azután előre, majd hátra, amitől csak megszédül az idegen, hanem elkísért a kívánt irányba. Közben áthaladtunk egy hídon, • amely az úgynevezett Uj Csatornát köti össze a régi csatornával és új barátom így szólt: „Látja, itt dolgoznak minden reggel a kotróhajók. Alig van nap, hogy húsz-huszonöt halottat ne húznának ki. A balesetek mind éjszaka történnek. Itt kötnek ki a távoli óceánokról érkező nagy hajók és hát ahol jó pénzű tengerészek akadnak, ott gombamódra nyílnak a kocsmák. A tengeri út sokáig tart, a fizetés a zsebükben van, és elkezdődik a szokásos szomorú színjáték, amely gyakran végződik úgy, ahogy azt önnek elmeséltem.” A tanulság, gondolom, megint egyértelmű, a különböző erkölcsi problémák háttere sohasem egysíkú. Nem mindig azokat kell ‘ elitélni, akik a fényszóró sugárkévéjébe kerültek, hanem akik a háttérben húzódnak meg. MINDEZZEL egy ország belső társadalmi problémáira igyekeztünk rövid pillantást vetni, és amennyiben sikerült az összefüggéseket akár vázlatosan is megtalálni, ez a módszer hasznosnak mutatkozik nagypolitikai síkon is. A skandináv országo': életében a második világháború után bonyolult kérdések merültek fel. A fő probléma az Atlanti Paktum és az egyre erősödő amerikai nyomás. A vita a kormányokon belül és a közvélemény előtt is zajlott. Felállítottak egy össz-skandináv katonai bizottságot. Ott elhangzott egy olyan indítvány, hogy Svédország, Norvégia és Dánia alakítson ki szoros katonai együttműködést. A megegyezés nem jött létre. A fő ellentét Svédország ,és Norvégia között alakult ki. SVÉDORSZÁG mindenképpen ragaszkodott a tradicionális semlegességi állásponthoz. És amint azt már korábban érintettük, Norvégiában és Dániában is, ahol éppen a háború pusztításai miatt jelentős újjáépítés vált szükségessé, az amerikai gazdasági behatolással egyidejűleg a politikai nyomás is erősödött. A kötélhúzás végül is azzal végződött. hogy Norvégia és Dánia csatlakoztak az Atlanti Paktumhoz. A helyzet azonban ezzel sem vált egyértelművé. Ismeretes, hogy a NATO-tagság ellenére Norvégia és Dánia komoly nehézségeket okoz az egyébként is sok problémával küzdő NATO- vonalnak. mert kifejezetten elutasítják a követelést, hogy területükön atomtámaszponto- knt létesítsenek. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tóm mentes zóna kérdése is. Ezt a tervet Kekkonen finn miniszterelnök vetette fel Helsinkiben a Paasikivi- társaság előtt. Hasonló elgondolása már korábban volt Unden svéd külüsormlrílszter- nek. A legújabb fejlemények ezerint az atommentes zóna gondolata tért hódít. Kékkő- nen érvelése így hangzik: „Tekintve, hogy a skandináv országok gyakorlatilag mármost is atommentes területet alkotnak, teljesen indokolt, hogy ezt az előnyös helyzetet nemzetközi garanciákkal is erősítsék.” Nem érdektelen a# sem, hogy bár az érdekelt kormányok hivatalosan még nem szögezték le álláspontjukat, de; odáig valamennyied eljutottak, hogy az ottawai NATO-konferencián leszögezték: „A skandináv országok speciális politikai és földrajzi helyzete azzal jár, hogy 3 nyugati szövetségi rendszereken belül az atompolitikán ál is különleges elbánásban részesüljenek”. A VIKINGEK örökségéről írtunk az utinapló első részé" ben. A bátor hajósok harcaiból és életéből Skandináviában elsősorbán döntően maradt fenn, hogy meg lehe‘ küzdeni a viharokkal. A* utódok sem hajóznak műi* csendes tengeren, remélheti leg eljutnak ők is a biztos kikötőbe. ahová mindenek fele^ a reálpolitikai elgondolások mutatják az utat. Sümegi Bnörré (VégeJ Az 1960-as fordulat, amelyet a hadsereg hajtott végre, papíron célul tűzte ki a kemalista út folytatását, vagyis a modern Törökországol megalapító Kemal Atatürk régóta elárult és cserbenhagyott örökségének felelevenítését. Atatürk ellentmondásos politikus volt, szembenállt a munkásmozgalommal, tagadta az osztályharcot, de tevékenységének kezdetén keményen harcolt a feudalizmus ellen, az ország iparosításáért, a független külpolitikáért és baráti kapcsolatokat épített lei a Szovjetunióval. A KEMALISTA út folytatása megkövetelte volna az átfogó földreformot, az ország érdekeit szolgáló gyorsüíemű iparosítást és az amerikai im- perialismust vakon kiszolgáló török külpolitika merész átértékelését. Mindebből azonban, semmi sem valósult meg: a baloldali katonatisztek, akik síkraszálltak a földreformért, nem találták meg a kapcsolatot a tömegekkel, s puccskísérleteik sorra meghiúsultak — ma ők ülnek ugyanazokban a börtönökben, amelyeket, néhány évvel ezelőtt Menderes azóta. kiszabadult hívei népesítettek be.
