Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
Vasárnap, 1964. tnájns 10. ESZAKMAGYARORSZAG 5 Eredményes premizálási módszereket az állattenyésztésben Feltétlenül az állattenyésztés az az üzemé g, amely megyéül: termelőszövetkezetei nek nagy többségében igen jelentős mértékben fejleszthető. Igaz. hógy a fejlesztés beruházásokat igényel, s ehhez az anyagi erők igen korlátozottak. Mégis, napjainkban elsősorban nem ez akadályozza több közös gazdaságunkban az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését és gazdaságosságát, hanem a szakszerűség, a hozzáértés és több helyen a megfelelő anyagi ösztönzés hiánya. Téves nézetek Lépten nyomon találkozni termelőszövetkezeteinkben olyan megállapításokkal, hogy a szarvasmarhatenyésztés, különösen a tehenészet nem fizetődig ki. Drága a tej előállítási költsége, ráfizetéses, s ha több tejelő égyedet állítanának be, ezzel párhuzamosan a ráfizetés is növekedne.- Ennek okai: nincs az állattenyésztésben elegendő hozzáértő gondozó, nem gazdaságos a takarmány értékésülése, nem fordítottak és fordítanak megfelelő gondot jó hozamú, negatív állomány kialakítására. S hogy valóban ez az állattenyésztés fejlesztésének akadálya, azt éppen az ellentétes példák bizonyítják. S az ilyen példa évről évre több. A mezőkeresztesi Aranykalász, a halmaji, a tiszakarádi termelőszövetkezet, az edelé- nyi Üj Élet már évek óta, bizonygatja, hogy nincs jövedelmezőbb-üzemág, mint az állat- tenyésztés — ha biztosítjuk az optimális tartási, nevelési, takarmányozási mód szükséges feltételeit. Sok helyen a ráfizetéses állattenyésztés egyik alapvető oka az állattenyésztésben dolgozók bizonvosmérvu lebecsülése. S ebből automatikusan következik, hogy gyakorlatlan, nem megfelelő rátermettség ű termelőszövetkezeti tago-k dolgoznak az állatok mellett. Több helyen nem megfelelő munkájuk díjazása, nincs gazdaságosságra ösztönző premizálási rendszer, nem kísérik figyelemmel a költségráfordításokat,. így drága a tej, mert alacsony a hozam, — a takarmány meg fogy bőségesen, s lényegében véve nem értékesül, kár- bavész. A' helyzet gyökeres megváltoztatása tehát elsősorban e körülmények korrigálásától függ. Nem csupán a szarvasmarha tenyésztésben, hanem más állattenyésztési ágazatokban is. A helyes irányzat és gyakorlat bemutatásához. hadd éljünk itt egy példával. M egli éí sfcer CKŐdi k a jövedelem A sátoraljaújhelyi Üj Erő Termelőszövetkezet, megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága az utóbbi évelvben egyre jelentősebb, egyre gazdaságosabb, jövedelmezőbb üzemaggá változtatja az állattenyésztést. Pedig a kezdeti hibák náluk is igen clcsen jelentkeztek. Adottságaik szinte követelik az állattenyésztés különböző ágainak gyors fejlesztését. Területük kiválóan alkalmas pillangósok és abraktafkarmány termesztésére. Azonban sokáig, éppen a növénytermelésben dolgozók ellenvéleményének hatására, nem sikerült megfelelő körülményeket teremteni. Igen sok számolgatásba, bi- zonygatásba került, amíg ki-ki megértette, hogy ha lesz állattenyésztés, megkétszereződik a jövedelem, ha nem, akkor szinte lemondhatnak a fejlődésről. S ma a baromfi-, a szarvasmarhatenyésztés. a ser- téshízMás biztosítja a tsz jövedelmének jelentősebb részét. S csakis azért, mert helyes volt a kezdet, s ma is- helyes e fontos üzemág segítése, ellenőrzése, dotálása., A termelőszövetkezet vezetősége már- a kezdet kezdetén úgy határozott, hogy megkülönböztetett figyelemben részesítik az állattenyésztés dolgozóit. Biztosították, hogy előleg formájában havonta legalább 7—800 forintot kapjon egy-egy állatgondozó. Ez megtelte hatását Valóban olyan- emberek jelentkeztek és kaptak munkát, akik értenek is hozzá.- A vezetőség másik helyes lépésé a megfelelő, ösztönző premizálási módszer bevezetése volt. És ez nemcsak az állat- tenyésztés dolgozói, hanem az egész közösség szempontjából helyes és gazdaságos. Az állattenyésztésben dolgozók premizálásának alapja ugyanis a gazdaságosság, s az eredményektől függően korlátlan lehet anélkül, hogy bizonyos visszaélésre adna okot. A csupán mennyiségi premizálás esetén ugyanis előfordulhatna. van is rá számos példa, hogy mindent elkövetnek a nagyobb súlygyarapodás, az elhullás csökkentéséért, azaz nem nézik a ráfordított takar- mánymerinyiséget. A gazdaságosság mérése esetében ez lehetetlen, hiszen a nagyobb kereset alapja; a takarmány er- tékesülésének, a nevelés, a hizlalás gyorsaságának, végeredményében; egy kilogramm hús, tej, tojás, önköltségének mértékétől függ. S ilyen mutatók, alapos elllenőrzés mellett is egyre jobb az állattenyésztésben dolgozók keresete, s egyre nagyobb a termelőszövetkezet jövedelme. Ez érthető, hiszen állatgondozó és vezetőség, az egész tsz-tagság mindent elkövet,. hogy minél nagyobb legyen a számosállat-sűrűség, minél több a hozam, mert ezzel párhuzamosan nő az egész közösség jövedelme is. Ésszerűen, az adottság-okai Itala a szí# álva — Sátoraljaújhelyen ma is biztosítják az állattenyésztésben dolgozók havi 7—800 forintos. sőt egyre magasabb havi készpénzelőlégét. (Persze ma már ugyanezt a növénytermelésben dolgozók is elérik.) Azonban igen kevés tsz-tag él a lehetőséggel. Benthagyják a pénzt, s így év végén sokan 80—40 000 forintot kapnak egy- összegben, A tsz-tagság szempontjából nézve tehát mindenképp hasznos volt c helyes, célravezető módszer alkalmazása. Azonban nem csupán az 6 szempontjukból, hanem , az egész népgazdaság szempontjából hasznbs. Sátoraljaújhelyről évről-évre több hús, tojás, tej segíti az ország ellátását, exfjortkötelezettségeink teljesítését. S erre megyénk számos termelőszövetkezetében megvan a lehetőség, ha valóban ésszerűen, adottságaikat kihasználva. megfelelő anyagi ösztönzők segítségével és mindenekelőtt a gazdaságosság állandó ellenőrzésével fejlesztik, erősítik az állattenyésztést. ' Barcsa Sándor A még szervezettebb, hatásosabb ismeretterjesztésért A TIT megyei küldöttértekezlet vitaanyagából Két új széíesvászroű mozi Kél korszerűsített filmszínházzal gazdagodott megyénk vidéki mozihálózata. A nemié, giben felújított és szélesvászonnal felszerelt izsófalvi mozi után a napokban adtál? át rendeltetésének az ugyancsak teljesen korszerűvé épített széles- vászonnal ellátott tiszalúci mozit. Építkezés — saját erőből A kitavaszodás, a jó idő nemcsak a növénytermesztőket szólítja naponta munkába Talctabájon, hanem az építőbrigád tagjait is. Munka van bőségesen. A Béke Termelőszövetkezet az idén is 15 holdon termel dohányt, a pajtát már felépítették, de még nincs megfelelő dohány csomózó juk. Az idei építési programnak ez az egyik legfontosabb tétele: 125 ezer forint beruházással korszerű dohánycsomózót építenek. Az építkezéshez szükséges fát még a télen kivágták, saját telepükön fel is fűrészelték deszkának, már csak építeni kell. Az idei másik fontos építkezési feladat: egy tsz-tag házának felépítése, vagy még pontosabban, áttelepítése. Ez a ház eddig a termelőszövetkezet központi majorjában állt. Amikor a majort kialakítót ták, megegyeztek az ott lakó tsz-taggal, hogy házát, idővel, ha a szövetkezet anyagi lehető. ségei megengedik, lebontják és egy másik helyen felépítik. Most erre is sor került. A termelőszövetkezet ezt a munkát is saját erőből végzi. Az idén összesen 210 ezer forint értékű sajáterős építkezést szándékoznak megvalósítani. A műhely előtt építenek egy gépmosót, ezenkívül tatarozásokra is jelentős összegeket költenek. Állami támogatással egy ötven férőhelyes növendékistál- lőt építenek fel. Ez is sürgető beruházás, mert az állatállomány szépen szaporodik. Állami hitelből egy korszerű gépszínt. építenek, mert az elmúlt télen még elég sok gép állt az ég alatt. , A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezeténél? minap tartott megyei küldöttértekezletén az elnökségi beszámoló felett indított vitában igen sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Korábbi tudósításunkban már ismertettük dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának értékes észrevételeket tartalmazó hozzászólását, és jeleztük. hogy huszonegyen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Nincs módunk valamennyit részleteiben ismertetni, pusztán néhány gondolatot ragadtunk ki a vita anyagából, min tégy érzékeltetésként annak sokrétűségére, hasznosságára. Az első gondolat, amit ki kell emelnünk, tulajdonképpen nem is a rátában hangzott el, hanem az elnökség írásos beszámolója kiegészítéseképp elmondott elnöki előterjesztésben. Dr. Csókás János, a megyei szervezet elnöke többek között arról beszélt, hogy a tudományos ismeretterjesztés a következő években, szervezettebb formában, közelebb kerül a Hazafias Népfronthoz. Azzal fejezte be ezt a gondolatsort. hogy „er az összefogás közelebb visz bennünket a népművelés jobb megszervezéséhez. Kevesebb gazda, jobban irányított munka!” Megszívlelendő igazságot tartalmaz ez a szinte jelszóként is értelmezhető utolsó mondat, mert népművelési munkánkban inén gyakoriak még napjainkban is az átfedések, sokféle szerv próbál hatni ugyanazokra az embercsoportokra. s ezzel nem a népművelés hatásfokát emelik, hanem egymás munkájának értékét semlegesítik. Ezért lesz hasznos a centralizáltain!) ismeretteriesztési irányítás. Szinte szervesen lcancsolódik ehhez egy másik gondolat. Dr. Fülöp László, az agrártudományi szakosztály elnöke a szakosztály és a járási szakigazgatási szervek fokozottabb együttműködésének szükségességéről szólt. Valóban nehéz elképzelni, hogy a TIT agrártudományi szakosztálya érdemleges, a mezőgazda- sági terméshozamok növekedésében, a mező- gazdasági kultúra fejlődésében is lemérhető munkát végezhet, ha az államhatalom járási szakigazgatási szervei közömbösek tevékenysége . iránt, vagy nem segítik azt súlyának megfelelő mértékben. T öbb hozzászóló, többek között Kolláth Sándor, a megyei pártbizottság ipari osztályának helyettes vezetője és Gál Imre. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrbizottságának vezetője foglalkozott a. közgazdasági ismeretek terjesztésének fontosságával. Mindketten hangsúlyozták, hogy a szűkebb. szakmai ismeretek mellett szélesebb körben kell terjeszteni azokat a tudnivalókat, amelyeknek birtokában mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban dolgozók nagyobb áttekintéssel, cs a népgazdaság egyéb ágazataival való összefüggésben ismerhetik meg saját munkájukat. Igen kevés a megye í elén tőségéhez képest a tsz akadémia, pedig ezek is szolgálhatnál! a közgazdasági ismeretterjesztést. A napokban az egyik járásban érdekes példát hallottam az ismeretterjesztő előadások mechanikus szervezésére: egy olyan községben, ahol jelenleg összesen egy motorkerékpár van, a KRESZ-ról tartottak előadást, de a gyapjútermelésröl. illetve a birkatenyésztés korszerű módozatairól még sohasem, holott a község lakosságának zöme ezzel foglalkozik. Lehet, hogy ez szélsőséges példa, de azért tarKKen e tottam szükségesnek elmondani, hogy illusztráljam, mennyire indokolt volt a megyed küldöttértekezleten elhangzott több felszólalás, sőt a járási értekezleteken korábban hallott hasonló kívánalom, nevezetesen az. hogy az előadás tematikája jobban illeszkedjék a napi feladatokhoz. Csak így lehet az ismeretterjesztés a tudás gyarapodásának. ennek folytán napjaink és holnapjaink jobb munkálásának hasznos segítője. Borsod megye legnagyobb létszámú üzeme, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának képviseletében felszólaló Moldován Gyula arról beszélt, hogy az utóbbi években gyárukban javult a TIT munkája, nem kerülik meg a kényes kérdéseket, több az eszmeileg megalapozottabb. és a termelést közvetlenül segítő előadás. A tizenkét munkásakadémiájuk közül nyolc műszaki jellegű, tehát szervesen kapcsolódik az üzemi munkához. Jogosan kifogásolta azonban, ’(és ez nemcsak a Lenin Kohászati Műveknél felmerülő kifogás!), hogy az előadók és a TIT kapcsolatai sokszor csak formálisak, hiszen magát az előadót is a gyár adja. a szervezést is a gyár különböző szervei végzik, a TIT-re pusztán az adminisztráció® és- elsősorban anyagi jellegű ügyek hárulnak. így az előadó nem is áll kapcsolatban a TIT-teL Ez nem egészséges állapot a tudományos Ismeretterjesztésre hivatott szervezet munkája neiji csökkenhet le pusztán honorárium átutalásra. «rdemes felfigyelnünk H. Szabó Béla észrevételére. Százalékos adatokkal mutatta ki. hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagsága a. magyar értelmiség létszámához viszonyítva menynyire elenyésző, cs hogy ennek a tagságnak is viszonylag milyen kis hányada vesz részt ez aktiv ismeretterjesztésben. Az ismeretterjesztés nem szűk körök ügye. hanem az egész társadalomé és elsősorban az egész értelmiség feladata. Amikor Bodnár elvtárs arra utalt hegy növelni kell a TIT taglétszámát, nem pusztán a számszerű emelkedésre gondolt nem is a kimutatásokban jelentkező számok emelésére, hanem e.z aktiv ismeretterjesztő, fl népművelés mindennapi munkájába bekapcsolódó, abban szorgalmasan munkálkodó mind szélesebb tömegeket tanító értelmiségiek körének szélesítésére. Feltétlenül szükséges ez, mert a népművelésben, és ezen belül az Ismeretterjesztésben jelentkező és egyre növekvő feladatokat egy szükkörü ismeretterjesztő réteg már nem bírhatja ellátni, a polihisztorkodás pedig már nem csak kárára, lehet az ismeretek helyes terjesztésének. És ehhez kapcsolódik • az eddigi hat mellé egy hetedik gondolat; a népművelők képzésének az ügye. amelyről dr. Zá- dor Tibor tett említést. Magyarországon a TIT előadások 85 százalékát pedagógusok, igen nagy többségben vidéki tanítók tartják, a tanítók felkészítése a népművelési munkára pedig mind a mai napig nincs megnyugtatóan megoldva. (Ezzel a témával egyébként lapunk már több alkalommal foglalkozott) Pusztán néhánv gondolatot ragadtunk ki 3 TIT megyei küldöttértekezletének gazdag vitaanyagából. Egyik-másik talán csak részproblémát érint, megint másik átfogóbb gondolatot tartalmaz, mindegyiknek van azonban közös vonása; észrevételeivel, javaslataival akként kívánta gazdagítani a tanácskozást, hogy az a feladatok megszabásával a még szervezettebb, hatásosabb ismeretterjesztés forrásává váljék. Benedek Miklós Művelődési központ lesz a szerencsi Rákóczi várkastély A HAZAFIAS NÉPFRONT javaslatára érdekes kezdeményezést valósítalak meg Szerencsen. A község műemlékjel- legű várkastélyát, amely több mint 120 esztendeig a Rákóczi család tulajdona volt. művelődési központtá alakítják át. Az idegenforgalmi szempontból is látványos kastély fő épületében rendezik be a 10 ezer kötetes járási könyvtárat, a múzeumot és a dolgozók szórakoztatását biztosító különböző klubokat. A múzeumban helyezik el dr. Petrikovics László főorvos magángyűjteményét. amelyet a községnek ajándékozott, így többek között számos néprajzi értéket, régészeti leletet, eredeti Rákóczi-levelet és okmányt, valamint egy ritkaságszámba menő képes levelezőlap gyűjteményt. Ezeken kívül POHÁRKÖSZÖNTÖ MÁJUS ELSEJÉN hangzott cl a Diósgyőri Gépgyár erenyöi majálisán. Nem tartja nyilván a protokoll, de jelentősége, mondanivalójának nagy igazsága és szépsége méltó a megörökítésre. A gyár vezetői, a népünnepély rendezői a reggeli órákban aggodalmasan kémlelték az eget: lesz-e eső? Engedi-e az idő, hogy a nagy gonddal előkészített ünnepi programot zavartalanul lebonyolítsák? Igaz, a honvédség segítségével annyi sátrat építettek az erenyöi domboldalon, hogy akár négyezer ember is tető alá kerülhet, és így megóvják őket az esőtől, de a szabadtéri színpad gazdag műsorának bemutatását bizony megakadályozza. Pedig szerepelt ebben a programban sok minden. Szellemi vetélkedő az ifjúság részére, divatbemutató a legújabb divat iránt érdeklődők számára, fúvószenekari hangverseny, a helyőrségi tiszti ldub kultúr- csoportjának műsora, és sok más, élményszámba menő esemény. De bizony az eső néhányszor félbeszakította a tervezett programot:. Akkor is esett, amikor a gyár munkásainak vendégeként jelenlévő termelőszövetkezeti tagok ebédjére került sor. A vendéglátók kicsit lehangolva hallgatták az esőcseppek kopogását a kifeszílett, sátorlapon. Nem így a vendégek. ők igazán vidámak voltak, és szinte elégedetten hallgatták a sűrűn pergő eső zenéjét. ÉS AMIKOR a szokásos po- hárköSzöntők elhangzottak, meg is mondtál!, miért elégedettek. A termelőszövetkezeti tagok nevében egy, már nem fiatal parasztember emelkedett szólásra. Látszott rajta, hogy nem rutinos szónok, de szavai mégis a szívekig értek. MixűI beszélt? Nagyon sajnálja, hogy az időjárás megzavarja a munkások ünnepét. De higgyék el — mondotta —, nekünk jó ez az eső. Mi már egy kis krumpli kivételével mindent a földbe tettünk. Ez az eső jó a földnek, jó az elvetett magnak, jó a sző. vetkezetnek, és ha nekünk jó, jó a munkásoknak is. Mi azt szeretnénk, ha végre a termelés eredményeivel bebizonyít hatnánk, mennyire szeretjük munkás testvéreinket. Ami pedig a mai napot, a mai kedves vendéglátást illeti: ml nem ezt az egyetlen napot köszönjük most meg a gyár dolgozóinak, a munkásoknak. Megköszönjük, hogy segítettek nekünk új útra, jó útra térni, szocialista mező- gazdaságot szervezni. Megköszönjük, hogy nemcsak agitálni jártak a íaluba. hanem a patronáló csoportokkal most is segítenek nekünk gondjaink- bajaink megszüntetésében. Mi szép terveket készítettünk, és szeretnénk is azokat teljesíteni. De a mi tervteljesítésünk sok mindentől függ, főképpen az időjárástól. Reméljük, az idén jobb idő lesz ránk, mint az elmúlt években. Mit ígérhetünk ml? — tette fel a kérdést beszéde végén az alkami szónok. Tisztességes, becsületes, jó munkát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy. a jövő május elsejére több kenyér, több hús kerüljön a munkások asztalára.” Majd magasra emelte poharát és éltette a munkásokat, a munkások és parasztok testvéri szövetségét. ERRE ÜRÍTETTÉK poharaikat az idei május elsején a Diósgyőri Gépgyár munkásai és az cncsi járás termelőszövetkezeti tagjai. Az igaz barátság pecsétje a jó munka legyen! Simon Ferenc kiállítják a Szerencs fejlődését bemutató történelmi emlékeket is. A két melléképületben a' Boeskay István Gimnázium 150 férőhelyes kollégiuma, valamint étterem, tanácskozó- és színházterem kap helyet. Az átépítési munkákat a Műemlék Felügyelőség irányításával jövőre kezdik meg. Addig hozzáfognak a várkastély több, mint 2 holdas kertjének csinosításához. A parkosítási terv már elkészült. A több mint 900 ezer forintos munkát a lakosság tár. sadalmi összefogásával végzik el. A parkban sétányokat alakítanak ki. díszfákat, díszcserjéket és rózsaligetet ültetnek. A mesterséges tónál pihenőpadokat helyeznek el és a tó közepére szökőkutat. állítanak, amelyet, esténként színes reflektorokkal világítanak meg. A nagyarányú parkosítási munkákat csütörtökön kezdtek meg. Bérleti hangversenyei* Sárospatakon Sárospatakon, a tanítóképzőben és a gimnáziumban nemrégiben klubhangversenyt rendeztek miskolci előadóművészek közreműködésével. A hangverseny mindkét helyen nagy sikert aratott, és így elhatározták: a jövő tanévben bérleti hangversenyekét szerveznek a képzőben is és a gimnáziumban is.
