Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
Világ proletárícnTegyesüljetek! K r mmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 106. szám ARA: 50 fillér Péntek, 196-1. május 8. Becsületes munkával a békés életért 800 ember — egy Kiváló vállalat Ági 10 ezer forintot talált... Exportképes gyártmányokat! Vw. J \ ogy ez ' a tanácskozás nem volt olyan harcias, éleshangú, mint a. tavaly augusztusi, annak egyik alapvető oka: mind az ipar; mind a kereskedelem leszűrte a szükséges tanulságot az exportot illetően, s igyekezett felszámolni azokat a hibákat, amelyekről akkor szó esett, és amelyek •nemcsak az ipart és nemcsak a kereskedelmet érin- tik, hanem befolyásolják nép- gazdaságii mérlegünk egészót. Pedig ahogy számba vettem a jelenlévőket. nagyjából ugyanazok ültek a teremben most is, akik tavaly. A téma is azonos volt: a Diósgyőri, Gépgyár export tevékenységének, export fejlesztésének vizsgálata és a jövő évi export lehetőségek tisztázása. Mégis, valahogy másiajta hangnem, légkör jellemezte ezt a tanácskozást, mint az augusztusit. Félreértés ne essék, nem valamifajta kéz kezet mos, te se szólj, én is csendben maradok elgondolásból sarjadt ez, hanem abból: mind a külkereskedelem, mind az ipar jelenlévő vezetői, szakemberei azon fáradoztak az utóbbi nyolc hónap alatt, hogy felszámolják a hibákat. És a két „ellenfél” ezen az értekezleten már Jé- nyegesan. kevesebb hibát, fogyatékosságot. mulasztást vethetett a másik szemére, mint korábban. A vita mindvégig a világszínvonal, a. minőség, a szállítási határidők, az ipar és a külkereskedelem kapcsolata körül kavargóit. Hámori Sándor, a gyár műszaki igazgatója, beszámolójában elmondja, mit tettek az. export lehetőségek fokozásáért, továbbá mit várnak a kereskedelemtől, aztán az utóbbiak is kifejtették véleményüket a gyár termékeit illetően. Száznyolcvan fokos fordulatról sem az egyik, sem a máéi Jc esetben szó sincs. Ezt senki nem mondta. De arról elég sokat lehetett hallani, hogy az elmúlt rövid idő alatt is számos problémáit megoldottak. Ilyen például az ellenülő,s kalapácsoknál a szervó-vezérlés és az automatikus töltésszabályzó tökéletesítése. A gépitek ezt a két fogyatékosságát tavaly óta megszüntették. Ezzel valóban versenyképes lett a masina bármely, világszínvonalon lévő, hasonló típusú géppel. Megoldották a BÉTA- í. típusú targoncánál a gázszűrő és a szí kralogó berendezés, hibáit, s ebben az évben már az újtípusú targoncákat exportálják. Ezenkívül természetesen sok olyan problémával foglalkozik a gyár konstruktőr gárdája, amelyek még korszerűbbé, még tökéletesebbé tesznek egy7egy szerszámgépet. Ilyen eredményes törekvések tapasztalhatók a gyárt- ; mó n yfej 1 eszlésben. \ t an azonban egy másik kérdés, ami sokkal égetőbb és sürgős megoldásira vár: a minőség. Ez a téma még mindig — bár szintén sok javulás tapasztalható ■— helyt követel a mindennapi munkában. Alti visszaemlékszik az augusztusi vitákra, meg arra a sok reklamációra, ami időközben elhangzott, bi-, zomy láthatja, milyen károkat, mennyi bosszúságot okozott egy-egy gép rossz kiállítása, felületes összeszerelése, hanyag megmunkálása. Az utóbbi hónapokban tett intézkedések, kiadott rendelkezések és az »nyagi ösztönzések nyomán van javulás. Ez egyébként elég egyértelműen kitűnik az első negyedévi reklamációk számának csökkenéséből. Varga Béla elvtárs. a TECH- NOIMPEX igazgatója is utalt rá, hogy javult a gyár termékeinek minősége, és hasonló véleményt mondott a KOMPLEX képviselője is. Persze ez nem azt jelenti, hogy most már minden a legnagyobb rendben van, sehol sincs hiba. Mert például a szivattyút exportáló külkereskedelmi cég egyik vezetője már nem ilyen elismerően nyilatkozott a gyár termékeiről. A Minőséget Ellenőrző RT megbízottja is olyan feladatokat érintett, amelyek megoldását mind az ipar, mind a külkereskedelem érdeke sürgősen megköveteli. Mégis, a gyártmányfejlesztés és a minőség szempontjából van javulás a Diósgyőri Gépgyárban. Nem mondható ugyanez a szállítási határidőkről. Sajnos, vannak megrendelések, amelyeknek kielégítése, a műszaki előkészítés, a szükséges anyagok biztosítása rendkívül lassan halad. Most is az a legnagyobb gondjuk a gyár vezetőinek, hogy az exportgyártmányokhoz szükséges anyagokat miként biztosítsák. Szinte egybehangzó vélemény, hogy a szállítási határidők lerövidítésének ez az alfája és az ómegája. És itt bizony esetenként a felügyeleti hatóságok rendelkezései is ellentmondóak. Mert addig, amíg egy anyag-megrendelés kielégítésének határideje 12—18 hónap, nagyon nehéz kész berendezéseket 10 hónap alatt szállítani. I 'Vs ez Achilles sarok, a ^ kereskedelem és az ipar itt ütközik össze leginkább. S ha külön-külön vizsgáljuk a két érdekei, mindkettőnek igaza van. Az ipar ugyanis azt mondja, hogy csak akkor tud gépeket szállítani, ha megkapja a szükséges anyagokat. És akkor tud program szerint, jó minőségben termelni. Ha kapkodni kell, ha a megmunkálóban kell behozni az öntöde, vagy a hengerde késését, nem marad idő a minőségi törekvésekre. Igazuk van? Kétségtelenül. A kereskedelem viszont azt mondja: ha egy kapitalista cég megrendel valamit, nem vár évekig az árura. Ha mi nem tudjuk elkészíteni határidőre — megveszi attól, aki megcsinálja. Ezért sürgetik a gyárakat, s ezért türelmetlenek a másfél esztendős visz- szaigazolások esetében. S meg kell vallani: nekik is igazuk van. Az ipar és a kereskedelem közötti nézeteltéréseknek ez a leggyakoribb formája. Mindkét szerv saját nézőpontjából vizsgálja az export-kérdést, jóllehet, e két nézőpontnak egybe keli esnie a magyar áruk jó hírnevének, versenyképességének, tökéletességének igényével. Ez pedig semmiképpen sem csak az iparnak és csak a kereskedelemnek célja, hanem valamennyiünk jól felfogott érdeke. Gyarapodásunk gazdasági és ezen keresztül politikai tekintélyünk együk bőséges forrása. S ha most, napok múltával visszagondolok arra a tanácskozásra, amelyet a megyei pártbizottság kezdeményezésére rendezett a Diósgyőri Gépgyár vezetősége a külkereskedelmi szervekkel jó érzés végső konklúzióként megállapítani: helyes úton haladunk exportképességünk fokozásában. Helyes úton, még akkor is, ha néha nehezebben ért szót az iparos a kereskedővel. Mert egy biztos: mind a ketten jót akarnak! FaulovJts Ágoston Német vendégeink Csepelen A Német Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó párt- és kormányküldöttsége, élén Walter Ulbrichl- tal, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával, az NDK Államtanácsának elnökével és dr. Lothar Bolzcal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az NDK külügyminiszterével csütörtökön a magyar ipar fellegvárába. a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP budapesti bizottságának titkára. A kedves vendégek fogadására ünnepi díszbe öltözött a csepeli gyáróriás. A főbejárat felett a szocializmust építő német nép küldötteit köszöntő feliratot, az NDK lobogóit, valamint nemzeti színű és vörös zászlókat helyeztek el. A küldöttséget dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Korács Antal, a kerületi pártbizottság titkára. Kardos Vilmos, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, valamint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára fogadta. Kiszista lányok csoportja pedig virággal kedveskedett az NDK párt- és állami vezetőinek, valamint Lotte Ulbricht asszonynak, Walter Ulbricht feleségének, aki ugyancsak részt vett a látogatáson. A párt munkás könyvtárban rendezett összejövetelen Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója bemutatta munkatársait, majd ismertette a gyár fejlődését és jelenlegi helyzetét, Ezután Molnár Ernő, a párt- bizottság első titkára adott képet a pártszervezet munkájáról, a társadalmi és tömegszervezetek életéről. A szívélyes, baráti hangulatban lezajlott összejövetel után a házigazdák üzemlátogatásra hívták -a vendégeket. Az üzemlátogatás után a vendégek a csőgyár elektromos csőhegesztő üzemében gyűlésen találkoztak a Csepel Vas- és Fémművek többezer dolgozójával. Az üzemi gyűlést Molnár Ernő. a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. Azután Kádár János mondott beszédet. Kádár János eSvtárs beszéde az üzemi gyűlésen Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Aki a szocialista eszme híve, aki örül a szorgos, szocialista építő munkának, az mindig szívesen jön e nagy, forradalmi múltú gyárba, a Csepel Vas- és Fémművekbe, amely ma is a magyar ipar, a magyar munkásosztály fellegvára. Nagy örömmel jöttem ide, a csepeli dolgozók közé ma is. Elhoztam és átadom önöknek az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának üdvözletét, testvéri jókívánságait. A mai látogatás különösen jóleső érzéssel tölt el, mert körünkben üdvözölhetjük Ulbricht elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság pártós kormányküldöttségének többi tagját, pártunk, kormányunk és népünk nagyrabecsült vendégeit Ahol egy év alatt négy és félszeresével növekedett az exporttermelés A sátoraljaújhelyi Szabó Szövetkezet főbejáratára a napokban került fel ismét a Kiváló szövetkezet kitüntetés. Az ország egyik legnagyobb kisipari szövetkezetének dolgozói nagyszerűen dolgoztak az elmúlj; versenyidőszakban. A ktsz egyik ’ legnagyobb sikere, készítményeinek legjobb cégére az, hogy egy év alatt mintegy négy és félszeresére növekedett exporttermelésük. Míg 1962-ben 4 millió 200 ezer forint értékű mhaféleséget szállítottak külföldi megrendelők, nek, addig 1963-ban az exporttermelés 17 millió 900 ezer forintra növekedett. Másik jelentős eredményük, hogy mintegy 100 százalékkal nőtt a lakosság részére végzett szolgáltatási munkáik értéke is. A szabó ktsz valóságos kis ruhagyárának készítményei az elmúlt esztendőben nemcsak belföldön, hanem a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban és Angliában is nagy sikert arattak. Sok tízezer angol háziasszony visel például szívzsebes sátoraljaújhelyi kötényt, s nemcsak a Ronyva parton, hanem a Krim-félsZiget fürdőhelyéin is sikert arattak az újhelyi strandruhák. A sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz dolgozói kiváló munkájuknak köszönhetik, hogy több mint egyhavi nyereségrészesedést kaptak. 864 ezer forintot jelentett a nyereségrészesedés a dolgozóknak, így átlagos keresetük egy év alatt 4,3 százalékkal növekedett. Falusi kollégiumok Ez év őszén, az új tanévben megkezdi munkáját Sárospatakon és Tornyosnémetiben megyénk két első falusi kollégiuma. Az új intézet megalakítása a körzetesítéssel kapcsolatos: annak fejlettebb megoldását jelenti olymódon hogy a tanulókat a tanítási napokon a kollégiumban helyezik el. A falusi kollégiumok létesítéséhez szükség van nemcsak az érintett települések, hanem az egész járás kezdeményező készségére, áldozatvállalására is. A harmadik ötéves terv időszakában járásonként legalább egy falusi kollégiumot akarnak létrehozni. A Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása előtt Gyors ütemben dolgoznak a szakemberek a vásár területén. Jól haladnak a magyar és a külföldi pavilonok építésével. Néhány pavilonban már megkezdték a gépszerelést is. Nagy-Briinnnia pavilonja előtt szerelik a szétszedhető, összerakható építőipari csőállványt, Büszkén mutatjuk meg nemet vendégeinknek is ezt a hetven évvel ezelőtt alapított üzemet, amely ismert gyáróriássá növekedett, s most, a szocializmus viszonyai között különösen szépen fejlődik. Mindaz, amit ma az ismertetőkben elmondtak nekünk, s amit saját szemünkkel láttunk, arra vall, hogy- Csepel dolgozói ez évben is céltudatosan készülnek a terv teljesítésére. A jobb élet legfőbb feltétele a munka Amikor novemberben itt jártam, közölték velem, mint a Központi Bizottság és a kormány képviselőjével, hogy „hozni fogják h tervet”. Az Ígéret nem volt üres szó. a tervet becsületesen teljesítették. Most ugyan még csak május elején vagyunk, de az idő megy, és én most is szívesen jelenteném a központban, hogy önök az idén is teljesíteni fogják az éves tervet. Erre nagy szükség is van. A jobb élet kiharcolásának legfőbb feltétele a munka, az anyagi javak termelése. Csak akkor emelhető az életszínvonal, csak akkor fogyaszthatunk többet, ha többet és jobbat termelünk. ha nemcsak mennyiségi eredményekre törekszünk, hanem eleget, teszünk á minőség és a gazdaságos termelés követelményeinek is. Aki ma lelkiismeretesen, szocialista öntudattal dolgozik, az nemcsak hazánk felvirágzását szolgálja, nemcsak sajátmaga, családja boldogulását alapozza meg. hanem elősegíti a szo- (Folytatás a 2. oldalon.) Bővítik a niáiyinkai művelődési otthont A bükki kisközségben, Má- lyinkán 1960-ban kezdtek hozzá egy művelődési otthon építéséhez. Segített a megyei tanács, 72 ezer forintot adott az építkezéshez. Ebből fedezték a festés és a mozaik-padló költségeit. Magáénak érezte a művelődési otthon ügvét minden niáiyinkai ember. Mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá áz új létesítményhez. Most úgy tervezik, bog7 a művelődési otthonhoz egy másik szárnyat is építenek; itt olvasóterem, klubszoba, párt- helyiség, s a községi tanács két irodahelyisége kap majd helyet. A második rész felépítéséhez a járási tanács 70 ezer forintot biztosít,
