Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüli etek! r i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA---------------------------------------------------------% I űfézcli Napok Sárospatakon Készülődés a nyárra a mezőkövesdi járásban « Hogy szebbek legyenek a községek XX, évfolyam, 105. szám ÁRA: 50 fillér Csütörtök, 1964. május 7. Szakemberek és ki»v©telmé»Y N em véletlen, hogy nap- zebb, sokoldalúbb, mint janikban igen sok szó azoké. akik üzemben, válla­esik a szakemberek, latnál, kutatóintézetben vé­különösen a felsőfokú kép­zettséggel rendelkező szak­emberek munkájáról. A tech­nika általános, gyors fejlő­dése, az igények növekedése éü' a nemzetközi termelési verseny elengedhetetlenül megköveteli, hogy minél több, nem csupán szakmá­jához értő, hanem újítani, fejleszteni, annak távlatait kutatni képes szakember áll­jon munkába és dolgozzék az élet minden területén. A szükséglet és a követel­mény természetesen alapvető feltételként szabja meg, hogy az ilyen szakemberek kapják ui-gg a megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést. Nem azért írjuk és mondjuk ezt most itt. mert általában el­lenkező nézetekkel, gyakor­lattal állunk szemben. Nem! Nyugodtan kijelenthetjük, hogy szakemberképzésünk ma igen jó. Módszerben és színvonalban egyaránt vi­lágszínvonalon, sőt. ahogy mondani szokás, a nemzetkö­zi élvonalban áll. S népgaz­daságunk erejéhez mérten anyagiakban is egyre inkább méltó ellenszolgáltatásra, el­ismerésire talál valamennyi mérnök, orvos, közgazdász helytálló munkája, Ha szó­lunk, inkább azért szólunk, mert a szakmákon be­lül. olykor helytelenül osz­tályozzák a szakembereket. S ez nem egészséges jelenség. Nemrégi ben baráti körben beszélgettünk,. s mint, ilyen­kor szokás, igen sok szó esett loinek-kinek munkájá­ról, beosztásáról, kereseté­ről, Jelen volt évek óta prak­tizáló orvos, bányamérnök, közlekedési mérnök, mező­gazdász. agrármérnök. Ki-ki becsülettel védte a maga munkaterületét, annak fon­tosságát, s ki vetne ezért rá­juk követ, mindenki úgy vél­te; jobb anyagi feltételek szükségesek ahhoz, hogy az ember valóban gondtalanul éljen, pihenhessen munka után. többet áldozhasson mozira, színiházra, ruhákra, kocsira, zenére sib. Csupán egyvalami zavarta ,meg a hosszas beszélgetés baráti légkörét, az. hogy vaskos tréfák, bosszantások, élcek pergőtüze alatt tartották a társaság mezőgazdász és ag­rármérnök tagját. A „tréfál- kozók” szavaiból bizonyos- fokú felsőbbrendűség érzése esen d űl t ki. A mezőgazdásznak, aki több éve távol dolgo­zik a várostól, még nincs elfogadható lakása, munkaideje órákban, napok­ban szinte korlátlan, kevés lehetősége van színházláto­gatásra, a kulturáltabb szóra­kozásra. keresete, mert ter­melőszövetkezetben dolgo­zik, bizonyos mértékben az ■ elért eredményektől függ. S a követelmény; az bizony a va­lóságban igen magas, igen sokoldalú. S igaza volt. ami­kor, túl a tréfám, kijelentette; sajnos a mezőgazdasági szakemberek erkölcsi, sok­szor anyagi megbecsülése ma még nem olyan, amilyen a végzett, munka ellenében megilletné. S erről érdemes kissé pole- mizálgabnd. Minden tréfáshangú és ko­moly ellenvéleménnyel szem­ben. ki lehet, jelenteni, hogy a mezőgazdaságban dolgozó agronórnuso'k, agrármérnö­kök és más képzettségű mér­nökök munkája talán nehe­sieznck igen értékes. Pre,cm munkát. Ami a felkészülést, az egyetemi évek számát je­lenti, abban persze nincs lé­nyeges különbség. Azonban a különbségek lényegesek jelentősek az egyetemi, főis­kolai évek után az eletben, a gyakorlatban. Ez természe­tesen mindjárt a munlra jel­legéből, a körülményekből is adódik. Egy kohomemok, vagy gépészmérnök az üzem­ben elfoglalja munkahelyet. Nyolc órán át dolgozik, ta­pasztalatot szerez, átteszi a gyakorlatba, amit az iskolá­ban tanult. Nagy segitseeet kap a gyakorlott, idősebb kollégáktól. A precíz, szak­szerű munkához megvannak a szükséges technikai feltem- lek. Egy mezőgazdász, agrár­közgazdász, agrármérnök vi­szont egészen más feladatok­kal találja magát szemben. Elsősorban is; falun ma meg nem kielégítőéit a szociális feltételek. Számos fiatal me­zőgazdász bizony hónapokig dolgozik úgy, hogy nincs megfelelő lakása, ellátása, s a legtöbb esetben nem nem­törődömségből, hanem ob­jektív akadályok, apyagt problémáit miatt. A második, általában jelentkező problé­ma; a még nem kialakult, néni megfelelő légkör. _ A mezőgazdásznak, amikor munkához lát. száz és száz termelőszövetkezeti tággá,, száz és száz különböző tem­peramentumé emberrel kell megismerkednie, s nap mint na.p együtt dolgoznia, úgy, hogy gyakorlatban bizony­gassa az új. a nagyüzemi ter­melés előnyét, eredményes­ségét, és sokszor alapvető technikai feltététele hiányá­ban. Bizony, ez nem könnyű dolog. Nem, mert a mezőgaz­dásznak egy személyben nö­vénytermesztési. állatte­nyésztési, gépesítési, növény- védelmi, közgazdasági szak­embernek. továbbá nevelő­nek, már felnőtt emberek ne­velőjének kell lennie ahhoz, hogy munkaterületén meg­állja helyét, biztosítsa a ter­melés, a termelékenység nö­velését, a termel őszövetkeze­ti tagság és ezzel párhuzamo­san saját jövedelmét is. S er­re csak akkor képes, ha kora hajnaltól késő estig, hétköz­napok és ünnepnapok egybe­olvasztásával dolgozik, be­csülettel megküzd ve az eset­leges technikai hiányossá­gokkal, de sokszor még igen erős, a termeléssel, gazdál­kodással kapcsolatos maradi el lenvélemény ekkei is. B izonyos, hogy e munka az évek múlásával, a termel őszövetkezetek erősödésével, a technikai adottságok fejlődésével pár­huzamosan egyre könnyebb, egyre eredményesebb. Azon­ban napjainkban még ne­héz, problématikus, és a me­zőgazdaságban, a termelő- szövetkezetekben, a tanács­szervek illetékes osztályain dolgozó mezőgazdasági szak­emberek megbecsülést érde­melnek egész társadalmunk­tól. Köszönetét, hogy segíte­nek megváltoztatni a tegna­pi elmaradott falut, hogy vállalják a nehéz, sokoldalú­ságot, rátermettséget követe­lő feladatot, S bizony, még tréfaként sem érdemelnek megkülönböztetést. enyhe le­nézést. De elismerést annál többet. Egész társadalmunk részéről! Barcsa S&nűoe Budapestre érkezett az mm pár ír és, kormányküldöttsége 0 *» Ünnepélye® fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársa­ság forradalmi munkás-paraszt kormányának meghívására szerdán délelőtt hivatalos, ba­ráti látogatásra Magyarország­ra érkezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak küldöttsége. A küldöttséget Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtaná­csának elnöke, valamint rir. Lothar Bolz, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke, a Nemzeti Front Országos Ta­nácsának tagja vezeti. A Icül- döttség tagjai: Friedrich Ebert, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államta­nácsának tagja, Nagy-Berlin főpolgármestere, Georg Ewald, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának póttagja, miniszter és a Minisztertanács mellett mű­ködő Mezőgazdasági Tanács elnöke. Gerald Gotting, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnök- helyettese, a Keresztény De­mokrata Unió főtitkára, a Nemzeti Front Országos Ta­nácsának és a Német—Szovjet Társaság Központi Vezetőségé­nek tagja, Hermann Grosse, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, a Magyar—Német Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság német tagozatának el­nöke, Johannes König külügy­miniszterhelyettes, Erich Wäch­ter, a kül- és belnémet keres­kedelmi miniszterhelyettes. Charlotte Wiesenberg, a har- zungeni Békezászló Termelő­szövetkezet elnöke és Wilhelm Meissner, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A delegációval együtt érke­zett Budapestre Walter Ulb­richt felesége: Lotte Ulbricht. A küldöttséget Berlinből Budapestre kísérte Kárpáti József, a Magyar Népköztár­saság berlini nagykövete és Gergely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokoll osztályá­nak vezetője. Minden második dolgozó tanul a Borsod megyei Építőipari Vállalatnál A nemrég elkészült vonalalasrtt. Diósgyőrben lesüt s bíekksor Uj, döntő szakaszába lépett Diósgyőrben a durvahengermű rekonstrukciója. A Benin Ko­hászati Művek gazdasági és pártvezetői tegnap távirati­lag értesítették erről a megyei pártbizottságot. „A durvahen- gerde rekonstrukciójának so­rán ma reggel 6 órakor (május 6)l^a blokksort leállítottuk és ezzel az átépítés döntő szaka­szába lépett. Dolgozóink a blokksor leállításának időpont­jáig 1600 tonnával túlteljesí­tették vállalt kötelezettségü­ket. Ez megteremti az évi terv teljesítésének alapjait’* t-, hangzik a távirat. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói — a mun­kák meggyorsítására —, egyre több helyen alkalmazzák a korszerű technológiai eljárá­sokat. A munka termelékeny­ségének emelésére az idén mintegy száz kis- és nagygé­pet állítanak üzembe. Az új technológiák széleskörű elter­Épül a földalatti vasút Fontos eseményhez érkezeti a földalatti vasút építé­se a Tanács körút és Rákóczi út sarkán. Még az aluljáró építésekor lesüllyesztettek egy hatalmas keszonkamrát. Miután a két vonalalagűttal elérkeztek az Astória-állo- más helyére, egy lejtaknávai alulról fölfelé megközelí­tették a lesüllyesztett keszonkamrát. Április 23-án reg­gel elhelyezték a keszonkamra és a lejtakna találkozá­sánál az első tübinget. így teljes erővel megindulhat az állomás mozgólép- cső-alagútjának építése. jesztése és a gépesítés növelé­se az eddiginél nagyobb szak­mai “»tudást igényéi mind a műszaki, mind a fizikai dolgo­zóktól. Ezért is vált a tanulás szinte mozgalommá a vállalat­nál. Az idén állami oktatás­ban és a különböző szakmák továbbképző tanfolyamain a vállalat minden második dol­gozója képezi magát. így. töb­bek között, vállalati ösztöndíj­jal 19-en tanulnak egyete­men. Hat dolgozó az egyetem levelező tagozatára iratkozott be, százkilencen a techniku­mok különböző osztályaiba jár­nak. A munkahelyeken szerve­zett továbbképző tanfolyamo­kon 117 művezető, 30 techni­kus, 58 műszaki dolgozó és 050 kőműves, illetve szakiparos bővíti ismereteit. A dolgozók szervezett; tanu­lásának segítésére most egy érdekes kezdeményezést való­sítanak meg. A budapesti Ybl Miklós építőipari technikum az őszi hónapokban kihelyezett nappali tagozatot szervez Mis- kolcőn. Az új technikum első osztályába — amelyet a se­lyemréti munkásszállóban he­lyeznek el —, 50 fiatalt, vesz­nek fel. j A delegáció fogadására | mintegy tízezren gyűltek össze a Ferihegyi repülőtéren. A vendégek fogadtatására ünnepi külsőt öltött a repülő­tér. A Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság állami zászlói, vörös lobogók díszítették az épületeket és környéküket, magyar és német nyelvű fel­iratok köszöntötték a küldött­séget. A repülőtér homlokza­tát Dobi István. Kádár János, Walter Ulbricht és dr. Lothar Bolz nagyméretű arcképe dí­szítette. A repülőtér betonján díszőrség sorakozott fei csapat- zászlóval. A küldöttség fogadására megjelent Dobi Istvqn, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke és felesége. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a fogadtatásnál az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. . Jelen volt a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. 11 óra előtt néhány perccel tűnt fel a repülőtér felett a küldöttség különrepülőgépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgép-köteléke kísért Budapestre. A repülőgépből kilépő Wal­ter Ulbrichtot és feleséget, dr. Lothar Bolsot, s a küldöttség tagjait elsőként Dobi István, Kádár János és felesége, Kál­lai Gyula és Péter János kül- iigum iniszter köszöntötte. Viharos taps, éljenzés töl­tötte be a teret, amikor Walter Ulbricht és dr. Lothar Bolz — (Folytatás a 2. oldalon.) Fontos változtatások a felnőtt oktatásban A dolgozók általános iskolái­ban bevezetendő új tant cm' tervezetének országos vitáján számos figyelemreméltó észre­vétel. indítvány hangzott ei, és egy sor intézkedést dolgoztak ki a felnőttoktatás fejleszté­sére, a munka mellett tanu­lók helyzetének könnyítésére. A tervek szerint például az általános iskola hetedik, illet­ve a középiskola első osztá­lyába íratkozóknak előkészítő tanfolyamokat szerveznek, a tanév eleién pedig — az okta­tással párhuzamosan — cso­portos korrepetálásokat tarta­nak. Fokozatosan bevezetik a tantárgycsoportos oktatást. En­nek előnye, hogy a hallgatók egy-egy időszakban csak né­hány tárggyal foglalkoznak. Változás lesz a vizsgarend- szerben is. Akik rendszeresen látogatják az órákat, azokat felmentik a vizsgakötelezettség álét. 0 n «

Next

/
Thumbnails
Contents