Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-04 / 102. szám
,A A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! r-----------:-------------~---------------> L enyüyözo erefű díszszemle a Vörös téren Negyed millió ember ünnepelt a fővárosban A béke nemzetközi követei XX. évfolyam, 102. szám ÁRA: 50 fillér Hétfő, 1964. május 4. J Az idén hűvös a tavasz, de az ünnep előestjére megcsendesedett a szél és mesz- szire szaladt a zápor. Az alkonyt égen szikrázó fényű csillagok gyűltök. Lenn. a földön a fák, bokrok és virágok gyenge zöldje bomlott, frissen, záporban mosdottam Már este hat órakor benépesedett az utca, torlódtak az emberek, s érezni lehetett, hogy az idő hűvösében forrósodik az ünnep, a szívek nem fáznak, a nyugalom szép dobolásával várják május elsejét. Mindenki letette a munlca gondját, hiszen éppen a legnagyobbat, a legszebbet: a Munkát készültünk ünnepelni. A Munkát s és a Munkást — mindenütt: gyárak közt, \ városok utcáin, falvakban, tanyákon. Zene j szólt és seregek készülődtek. Reggel tiszta j égre kelt a Nap. Május első napja. A nagy ! proletárünnep napja. És sereglett a nép, i utcákra, parkokba, terekre gyülekeztek, \ hogy köszöntsék a huszadik szabad má- í just. Hiába jött a zápor is. As ünnep már S áthevült. Lobogott, forrt a lelkesedés és a. [ jókedv. Színek százai villogtak, pecsenye > sült, bor pezsdillt. A munkás nép ilnne- 5 pelt, szépen, forrón és szilajon... í Mmmhús^yu lés Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhaza ünnepi díszben várta az estét. Zászlók lobogtak mindenütt — a földtől a tetőig. Zászlók: vörösek, nemzeti és még igen sok színűek, hiszen május 1. minden népnek ünnepe s a világ népeit a nemzeti zászlók jelképezték. A nép ide gyülekezett, a szakszervezeti székház elé. Este hét órára megtelt a színházterem. Munkások és értelmiségiek, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak vegyesen gyülekeztek itt. Az ünneplőbe öltözött emberek mellén kitüntetések csillogtak. Egy. kettő, öt, tíz, vagy még több is. Hét óra után néhány perccel bevonult a színpadra a Nagygyűlés elnöksége. Helyet foglaltak. Köztük dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára. Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Képviselve volt minden társadalmi és politikai szervezet és a szocialista államhatalom szervei. A teremben feszült a csend, majd felharsant a nemzeti Himnusz dallama. Felálltak. A Himnusz után Mráz Ferenc eivtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke megnyitotta a munkásgyűlést. Üdvözölte a megjelenteket. Miskolc város lakosságát és a Keletszlovákiai Területi Tanács küldöttségét. Ezután a gyűlés szónoka. Lipovszky Gyula, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója kezdett beszélni. Li- povszky elvtái's a májust köszöntötte, méltatta a nagy nemzetközi ünnep születésének történelmi körülményeit és á munkás-májusok történetét. Lipovszky elvtárs május 1. méltatása után gazdasági és politikai feladatainkról beszelt. — A VIII. kongresszuson meghatározott feladatok nagyok — mondotta —, de mi, borsodi munkások, parasztok és értelmiségiek ezeket a feladatokat hiánytalanul teljesítjük. Ez a mi feladatunk továbbra is, május elseje után is... A szavakra bólintottak az emberek, tapsolt a nép bent a teremben és kint az utcán. A munkásgyűlésen felszólalt Juraj Krempa elvtárs, a szlovák küldöttség vezetője, a Keletszlovákiai Területi Tanács titkára is. A csehszlovák és á magyar nép barátságáról, gyümölcsöző gazdasági kapcsolatairól beszélt, és méltatta május 1. nemzetközi jelentőségét. — Mi igen jó barátságban élünk — mondotta. — Kapcsolataink nem lazulnak, hanem mindig erősödnek. Mi teljes erőnkkel, tudásunkkal, odaadásunkkal szolgáljuk a proletárnemzetköziség ügyét, a szocialista tábor céljait. De vannak e táboron belül szakadárok is, a Kínai Kommunista Párt vezetői, akik mind gazdaságilag, mind politikailag nagy károkat okoznak a szocialista tábornak és a világ népeinek. Mi ezeket a szakadárokat elítéljük: Mi nem gyengíteni, hanem minden erőnkkel erősíteni akarjuk a szocialista országok baráti, gazdasági és politikai egységét. A hallgatóit Krempa elvtárs szavait is megtapsolták. Mert úgy igaz: számunkra a szocializmus erőinek egysége és növekedése mindennél fontosabb, mindennél szentebb. Minket erre tanít a munkások nemzetközi ünnepe, a május is ... Szetidrei József A nagygyűlés után végoláthntntlan soroltban tizenötezer miskolci fiatal Tnmplonos felvonulása nyitotta meg a május elsejei Ünnepség-sorozatot. Foto; Szabados György Kettős örömünnep Farkaslyukon * Mmisztertanács és a SZOT topos vamlorzitszlajával tiintették ki az Ózd vidéki Szénbányászati Trösztöt Az északi bányavidéken, de talán az egész megyében az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói örültek a legjobban május 1-nek. Meg volt rá minden okuk. Dicséretes munkájuk jutalmaként másodszor kapták meg a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ünnepség színhelye Farkaslyuk volt E bányaüzem dolgozói ugyanis nagyon sokat tettek azért, hogy a tröszt teljesíthesse termelési tervét. Miután a gyűlés diszelnök- sége helyet foglalt a szabadtéri emelvényen, Hosso Gyula, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte a dolgozókat, a vendégeket és átadta a szót Lőcsei Lajosnak, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt igazgatójának. A kitüntetés még e in S é li eae t es e fi b é teszi e napot Lőcsei Lajos mindenekelőtt méltatta a 75. május elseje politikai jelentőségét, majd így folytatta: — Kedves elvtársak! Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt 1963-ban nemcsak teljesítette a népgazdasági tervből reá háruló igen fontos feladatokat, hanem azon túlmenően szép gazdasági eredményekkel zárta az évet. Ezért a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vörös vándorzászlóval tüntette ki trösztünket. Ez a kitüntetés még szebbé, még emlékezetesebbé teszi számunkra 1964. május elsejét Valamennyien emlékszünk még az 1962—1963. évi kemény télre, de az elmúlt tél sem sokkal maradt le attól. A szellemi és fizikai dolgozók derekas összefogása eredménnyel járt. s 1963-ban az előirányzaton felül 49 ezer tonna szenet termeltünk. — Ä tröszt gazdaságos termelését továbbra is műszaki eszközökkel fogjuk megoldani és nem a bérek csökkentésével, mint a kapitalista vállalatok. Egyébként az elmúlt években Is emelkedtek a keresetek, hiszen az átlagos munkáskereset a trösztnél 1963-ban 9,5 százalékkal volt magasabb, mint 1959-ben. A tröszt igazgatója ezután a szocialista országok politikai és gazdasági együttműködéséről beszélt, mint olyan feltételről, ami rendkívül fontos a továbbhaladás, nem kevésbé a bélre megőrzésének szempontjából. Ezeket a gondolatokat a következőképpen fejezte be: — Az MSZMP politikája világos és egyenes, olyan politika, amely egyezik a dolgozó nép érdekeivel, olyan politika, melynek megvalósításáért érdemes küzdeni. Hazánkban ma a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk. Egyre világosabban alakulnak ki a szocialista nemzeti1 egység körvonalai. A célok szépek és megvalósíthatók. minden erőnk megvan azok realizálásához. Nekünk, ózdi bányászoknak is megvannak ebben a közösségben a felemelő, reális céljaink. A bányászatunkban eddig lerakott alapok biztosak, van mire építenünk bányáink és bányászain'; jövőjét. Valamennyiünknek megvan a feladatunk. Ezek elvégzésé;- kell mast minden erőnket összpontosítani. így szolgáljuk legjobban a béke és a szocializ mus ügyét. A trösztigazgató ünnepi beszéde után Garamvölgyi János, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte a derekas munkát végzett bányászokat, majd nagy taps kíséretében átadta a vándorzászlót és bejelentette, hogy a minisztérium Lőcsei Lajos igazgatót. Szili Ferenc főmérnököt és Balogh József nyugdíjas főkönyvelőt Kiváló dolgozó jelvénnyel és oklevéllel jutalmazza. A vándorzászlót, valamint a kitüntetéseket maga és a dolgozók nevében Lőcsei Lajos igazgató köszönte meg. Ezután Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. „Gratulálunk a nagyszerű munkához“ — örömmel tettem annak a feladatomnak eleget — mondotta —, hogy vegyek részt ezen az ünnepségen, c-s tolmácsoljam a megyei pártbizottság gratulációját abból az alkalomból: az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját A megyei pártbizottság és az SZMT nevében azt kívánom: olyan jó egészségben dolgozzanak tovább, hogy megtarthassák a vándorzászlót. Gratulálunk a bányászoknak e nagyszerű munkához! — fejezte be rövid köszöntőiét Vaskó Mihály elvtárs. öt követően Monos János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója < üdvözölte a győzteseket. Az ünnepség befejező aktusaként Lőcsei Lajos igazgató bejelentette: a vándorzászló elnyerésének alkalmával 353 ezer forint jutalmat osztanak ki a tröszt dolgozói között. Néhány brigádnak mindjárt a helyszínen átnyújtotta a megérdemelt összeget A gyűlés végeztével egésznapos majális kezdődött a far- kaslyuki völgyben. Vidáman, a jól végzett munka tudatában ünnepeltek a derék bányászok, akiknek emlékezetében kétszeresen él majd a huszadik iszabad május elseje. Á munkát, a munkást ünnepeltük
