Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

S • ES55AKMAGTAROR8ZAG Csütörtök, 1964. április 16. Szovjet-lengyel barátsJig'i nagygyűlés a Kremli*©» Másfél évtizedes kipróbált A Kreml kongresszusi palo­tájában szerdán szovjet—len­gyel barátsági nagygyűlést tartottak a két ország közötti barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 18. évfordulójára, valamint a len­gyel párt- és kormányküldött­ség szovjetunióbeli látogatása alkalmából. A gyűlésen nagy beszédet mondott N. Sz. Hruscsov és Gomulka. Beszédének elején Hruscsov köszöntötte a lengyel vendégeket, majd méltatta a ' két nép, a két párt, a két or­szág barátságának nagy jelen­tőségét. A nemzetközi munkásmoz­galom helyzetéről szólva Hruscsov kijelentette.. hogy a kínai vezetők aknamunkájuk­kal súlyos nehézségeket tá­masztottak a kommunista vi­lágmozgalom számára s a sza­kadás szélére juttatták a moz­galmat. A kínai vezetők különös hév­vel támadják a XX. kongresz- szus határozatait, a Sztálin- kultusz felszámolását — mon­dotta Hruscsov. — Azt állít­ják, hogy ha ez nem követke­zett volna be, minden rend­ben lenne. Az ilyen elmél­kedés tűrhetetlen olyan embe­rek részéről, akik magukat lor- radalmároknak, marxistáknak nevezik. Hruscsov kijelentette: Sztálin személyi kultusza sú­lyos negatív hatást gyakorolt több testvérpárt, különösen a szovjet, a lengyel és a magyar kommunisták pártjának hely­zetére. Ismeretes, hogy Sztálin, aki betegesen gyanakvó volt, bizalmatlan volt a len­gyel kommunisták iránt. A második világháború előtt feloszlatták a Lengyel Kommunista Pártot, a párt sok vezetőjét könyörtele­nül üldözték. A XX. kongresszus örökre vég­zett ezekkel a módszerekkel. A XX. kongresszus határozatai nemcsak az SZKP, á Szovjet­unió számára voltak igen fon­tosak, hanem az egész kom­munista világmozgalom, az egész szocialista közösség számára, mert előrelendítették a nagy tisztulási folya­matokat. A szocialista államok kapcsolatait megtisztítottuk a Sztálin-kultusz időszakának maradványaitól, a kapcsola­tok szorosabbak, barátibbak lettek, teljessé vált az egyen­jogúság. Ezután Gomulka mondott beszédet. Gomulka beszédében mély megelégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások ered­ményeivel. Az 1945-ben aláírt barát­sági, kölcsönös segélynyúj­tási és együttműködési szerződés ragyogóan kiáll­ta a próbát Kádár János és Rónai Sándor Hoszkvália utazott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke és Ró­nai Sándor, az MSZMP Politi­kai-Bizottságának tagja N. Sz. Hruscsov hetvenedik születés­napja alkalmából baráti láto­gatásra Moszkvába utazott. A küldöttséget elkísérte Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet­tes. A delegáció búcsúztatásán megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bízott- j ság titkára, Péter János kül-1 ügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Púja Frigyes, az MSZ­MP KB osztályvezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió magyarországi nagy- . követe. Magyar és csehszlovák áliamféríiak távíratváltása Magyar és csehszlovák: ál­lamférfiak a magyar—cseh­szlovák barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából táv­iratban fejezték ki üdvözletü­ket, jókívánságaikat. Beiktatták az új brazil elnököt Mazzili ügyvezető köztársa­sági elnök szerdán, látványos ceremónián adta át az állam­fői hatalmat Humberto Cas- lello Branco tábornoknak. Ezzel együtt Guanabara ál­lam rendőrsége nagyszabású Lázadási kísérlet Szíriában A damaszkuszi rádió jelen­tette, hogy az ország északi ré­szében levő Hama városában fegyveres lázadás tört ki. 1 A városban kijárási tilalmat rendeltek el és kihirdették az ostromállapotot. Hivatalos közlemény szerint az összeesküvést „nagybirtoko­sok és reakciósok” szervezték „az imperializmus vezetésé­vel”. A damaszkuszi rádió közöl­te, hogy 19 személyt letartóz­tattak és statáriális bíróság elé állítanak. tisztogató-akciót inditott, ,,a kommunista elemek” felkuta­tására. Az AFP jelentéséből nem tűnik ki, hány embert hurcoltak legújabban a bör­tönbe. . Összetűzés Ciprifson Kedden összetűzések voltak Cipruson. Ezt követően az ENSZ rendfenntartó erők svéd katonái vették át az ellenőr­zést Nyugat-Ciprus felett. A Nicosia környékén le­zajlott összecsapásoknak négy halálos és több sebe­sült áldozatuk van. Az utolsó idegösszeroppanás A szanatórium a hegy déli lejtőjén, erdő közepén épült. Hosszú, egyemeletes, kecses épület. Déli ol­dala csupa üveg. Az üvegfalak mögött sorakoznak a napozó szobák. Egy ilyen napozóban, ülünk és napozunk. Két ablakszemet az ápolónő kinyitott. Beárad a friss, szinte metsző, még télies levegő és vele együtt a napfény. Az em­ber. ha kívülről nézi, el se hiszi, mennyire kellemes itt. A hőmérséklet plusz húsz fok. és úgy érezzük, hogy ezt a me­leget már a Nap adja. Pedig nem. A fűtőtestek még forrók. Csak az illúzió. Az olyan, mintha igazi napmeleg cirógatna. Kitekintünk az ablakon, és úgy tűnik, mintha a hegyolda­lon, és lenn. a völgyben már tavasz lenne. A fák mintha nyújtózkodnának. Hosszú, téli álmukból ébresztgetí őket a napfény. Zoltánná nyugágyban fekszik, de úgy. hogy félig ül. Hamuszürke gyapjútakaróba csavarta testét. Csak a nyakát, az arcát és a takarón végignyújtott kezeit látom. Arca gyenge, alig hervadt le róla az ifjúság, csak az orra tövénél és a szemek szögletében látszanak a ráncok. Kék szeme élénk, már örömöt sugároz, és néha hunyorít, a nap­fénytől. Keze gyengének tűnik, a bőr egészen fehér rajta. — Hogyan is' történt? — kérdezem. — Miért került be a szanatóriumba? Rámnéz és sóhajt. Egy percnyi ideig emlékeit rendezi. — Idegösszeroppanás miatt — válaszol. — Már harmad­szor. — Felkacag. — De remélem, ez az utolsó... Arcán elterül a reménykedés Izgalma. Süt a Nap. Kint tavaszra készülnek a fák. Ö is tavaszra készül. Egy boldo­gabb élet tavaszára. Hogyan is kezdődött? Férjhez ment. Tizenkilenc éves volt. Férjét másfél év múlva behívták katonának. Egyenesen a frontra vitték. Két és fél évig jöttek és mentek a levelek. Biztatták egymást. Sándor egyszer három hét egészségügyi szabadságot is ka­pott. Megsebesült a karja. Azóta nem látta. Az utolsó leve­let 1944. novemberében írta. I lonka 1945. április hetedikén tudta meg. hogy az or­szág már felszabadult, a front osztrák területen halad. Ettől kezdve minden pillanatban Sándort várta. De nem jött... 1945. nyarán kapott egy értesítést. „Zoltán Sándor hon­véd eltűnt.” Ennyi volt az egész. De 6 mégis várta. Mindig várta. Várta egészen 1961-ig. Közben ezerszer is lemondott róla. de várta. Hátha. Történtek már ilyen csodák. Az em­berek hiába mondták neki, hogy felesleges a hűség, felesle­ges a várakozás. mert Sándor bizonyára olyan helyen esett el. ahol nem találták meg. Esetleg az akna darabokra tépte és fel sem ismerhették. Ilonka hitte is. nem is. Volt. amikor hitte, volt, amikor nem. Később egyre inkább hitte. 1961-ben megismerkedett Lacival. Laci derék ember, csoportvezető egy vállalatnál. Három évvel azelőtt halt meg a felesége. Megszerette Ilonkát és Ilonka is öt. Úgy mondta akkor, hogy: „mi, két magános virágszál, jobb lenne, ha egybekelnénk, mert így hamarosan elhervadunk”. Igaza is volt. Ilonka szerette, családra vágyott és Sándort végképp eltemette képzeletével. Csaldiogy addig nem házasodhattak össze, amíg a hatóság Sándort holttá nem nyilvánítja. Ilon­ka beadta a kérvényt. Sándort holttá nyilvánították, de a rendelkezések értelmében nem lehet holttá nyilvánítani azt, akiről csak egy ember is vallja, hogy él. És volt ilyen ember. A hatóság megkapta a levelet, amelyben Herényi Dezső kő­bányai robbantómester közölte, hogy Zoltán Sándor 1945. áprilisában francia fogságba esett, és onnan később jelent­kezett az idegenlégióba. A hatóság megsemmisítette a holttányilvánítási;. Zoltán Sándor így élt tovább. És feltámadt Ilonkában is. Magános óráiban és esténként elképzelte, hogy megjön, egyszer beko­pog. Néha hallani vélte lépteit. Lacinak meg azt mondta; hogy vége, nem lehet, ő megvárja Sándort, akármeddig vár. Tanácsolták neki, hogy kerestesse a francia követséggel. Kerestette. Eltelt egy év. Válasz: nem tudnak ilyen nevű idegenlégionistáról. Laci közben még jobban ragaszkodott Ilonkához, mint azelőtt. És Ilonka is szerette Lacit. Ismét beadta a holttányilvánítási kérelmet. És az a bizonyos Ke­rényi Dezső kőbányai robbantómester ismételten azt állí­totta. hogy Sándor éL A harmadik ilyen eset után az asszony idegösszerop­panást kapott. Nem is csoda. Az amúgy is sebzett és érzékeny lélek nem bírta a gyötrelmek ostromát. Mert képzeljük el: eltemetni — ha csak gondolatban is — azt. akit szeretünk, lemondani róla egy másik szerelemért, azután lemondani arról, amiért a másikról lemondtunk, és feltámasztani magunknak azt, akit már eltemettünk — bi­zony meggyötri a lelket. És ezt átélni kétszer, háromszor, majd ötször is. Ez széttép minden idegzetet. Mert a lélek nem gép. amelyet egyik műveletről a másikra, majd tetszés szerint vissza lehet kapcsolni. A lélek, az érzésvilág — ma­ga az ember, aki él és gondolkozik. Gondolkozás és szerve­zeti működés — ezek kölcsönhatása alkotja a lelket. Mind­egy, mivel kezdődik: gondolkodás, érzés, szervezeti műkö­dés — ezek hatnak egymásra és egyetlen szövevényként alkotják az embert. A zaklatott érzelmek megbontják az agy harmóniáját és kifárasztják az idegeket. Ez történt Ilonkával is. A harmadik idegösszeroppanásra s feifigyeJt a vállalat pártszervezetének vezetősége. Mindenki tudta, hogy Laci és Ilonka szeretik egymást, és senki sem el­lenezte ezt a szerelmet. Az ember, akit korán ért a bánat, nincs arra kötelezve, hogy bánatban élje végig egész életét Add meg a holtnak, ami tisztesség dukál, és fordulj az élők felé. És azt sem lehet megengedni, hogy egy ember bele­őrüljön, vagy belepusztuljon abba. hogy élni . akar. Élni; mégpedig boldogan. Hiszen a boldogsághoz mindenkinek joga van. Az ember pétiig abban is különbözik az állattól, hogy szerelmi érzelmeit rendszerint annak adja. akivel éa akitől boldogságot remél. Mert hamis az élet nyugalma, nem szép a jólét sem, ha hiányzik belőle a kölcsönös, tiszta szerelem. Ilyen értelmezés után figyelt fel a pártszervezet is Ilon­ka sorsára és utánajártak a dolognak. Először is megnézték) ki az a Kerényi Dezső kőbányai robbantómestex? Kiderült, hogy horthysta _ százados volt. Zoltán Sándor egykori pa­rancsnoka. Továbbmentek. A párttitkár kinyomozta Zoltán Sándor néhány volt bajtársának nevét és címét. Ekkor ki­derült, hogy az ördög sohasem alszik. A horthysta tiszt ön­magát fedezte. A volt bajtársak mondták el. hogy Kerényi Dezső százados saját kezével lőtte agyon Zoltán Sándort 1945. április harrnadikán. Az osztrák—magyar határhoz ér­tek akkor. És Zoltán Sándor megtagadta a további harcok Azt mondta: eddig tart a magyar haza, és ő csak a magyal1 haza védelmére vállalkozott. Éldobta fegyverét és haza akart menni. Haza, a céltalan háborúból. De a százados úr föl­emelte pisztolyát, és három lövéssel elvágta a hazafelé ve­zető utat. Parancsot adott a katonáknak, hogy Zoltán Sán­dort földeljék el. Iratait magához vette. Ezért írták róla azt, hogy „eltűnt”. — Hát ez az én életem története — mondta Ilonka éa szomorúan nézte az üvegfal mögött pajkoskodó tavaszt. Na­gyot sóhajtott. — Ezért kerültem én harmadszor is az ideg­osztályra. majd szanatóriumba. De most már vége Érzem; hogy vége. Ez volt az utolsó idegösszeroppanás.., Rámnézett. Kék szeme alatt a gyenge, szemhéj egészen megfeketedett. Az emlékezéstől. Mert .csak az gyötri már, az emlékezés. Ezt. kell még elhessegetni, azután boldog lehet, Ebben már hisz. Tőlem is ezt kérdezte: — Ugye, ezután már boldog leszek? Ugye boldog? Ugye még én is lehetek boldog. Maga mit gondol? — És Laci? — kérdeztem. — Hát vele együtt. Úgy értettem. Mert Laci nagyon rendes ember... M it gondolhatnék? Azt. hogy nemcsak Laci a rendes ember, hanem mindenki, aki felfigyelt, egy lélek gyötrődésére, és igaz. baráti, elvtársi szeretettel megszüntették a gyötrődést, Ilonka már nem szomorú. Az orvosók is azt mondták, hogy egészen rendbe jött. Csak az emlékek. Azokat kell még elűzni... ^ Szendref Jónál vetőmagvak és törzsállatok cse­réjének megszervezése, a du- nai-vízierőműrendszer közöa ; beruházási programjának ki- ! dolgozása, és sok más részfel­adat megoldása. Különösen »*£«*£ tünk el a vegyipari együttmű- j ködésben. A nemzetközi mun- j kamegosztásnak a KGST-ben lefektetett alapelvei szerint a két ország vegyipara kölcsönö­sen ellátja egymást különböző ; alapanyagokkal, együtt állíta- ; nak elő sok fontos híradástech­nikai és műszeripari terítéke­ket. A Hospodárske Novinyi, a Csehszlovák Kommunista Párt gazdasági hetilapja a közel­múltban azt írta: Magyarország és Csehszlovákia földrajzi hely­zete és a két ország népgazda­ságának egymást kiegészítő szerkezete lehetővé teszik a baráti kapcsolatok elmélyíté­sét. A kölcsönös árucsere ál­landóan növekszik, s az utóbbi nyolc évben a külkereskedelmi forgalom több mint kétszere­sére emelkedett. A cikk hang­súlyozza: „Az 1965—1970-03 népgazdasági tervek összehan­golása a két ország még szo­rosabb együttműködését teszt. 1 majd lehetővé”. Azok az intézkedések, ame­lyek a legutóbbi időkben nagy­ban megkönnyítik a két ország lakossága számára a kölcsönö3 utazást, egymás megismerését, természetszerűen hozzájárul­nak a kulturális, műszaki, tudo­mányos, snort, művészeti éj ecméb együttműködés kiszéle­sítéséhez is. Mindkét országi ban fokozódik az érdeklődés egymás élete iránt: a magya-' rok meg akarlak ismerni a cseh’ és szlovák nép történelmi ha­gyományait, művészetét, kultú­ráját, tudományos vívmányait, és ugyanez, a törekvés tapasz­talható Magyarországra láto­gató csehszlovák barátaink kö­rében is. Úgy véliük tefcát> h®^y t' ve,'UK a megemlé­kezés e fontos évfordulóról) a két szomszéd ország tizenöt^ éves baráti kapcsolatáról, aa idén különös jelentőséggel bír, mert mindaz a szándék és el­gondolás, amelynek jegyében a szerződés megszületett, a más­fél évtizedes szocialista fejlőd dés jóvoltából most és a közel­jövőben bontakozik ki és teljeg egészében érezteti majd jóté­kony hatását mindkét ország-' ban. é a csehszlo­$ Tizenoteves égyar barátsági, együttműködési *és kölcsönös segélynyújtási <: egyezmény. Másféí évtized [ ’alatt bebizonyosodott, hogy a ekét testvéri ország együttmű- ] ‘ködése hasznos és virágzó, min­< den tekintetben sok előnnyel < [jár mindkét fél számára. A <, szerződés szövegében ezt, ol­vashatjuk: „A népi demokra- '.’tikus alapokra épülő együttmű- >>ködés megfelel a két nemzet [Jlétérdekeinek, szoros, tartós és , >sokoldalú kapcsolatokhoz ve- [ \zet, jelentős tényező lesz a. ■.demokratikus és békeszerető ['nemzetek között máris feml­ít álló kötelékek további meg- <;szilárdításában, valamint a ,*béke és biztonság megvédésé­< i ben”. <> E megállapítást az élet iga- [[zolta. A tizenötéves barátsági J szerződés anyagi, erkölcsi, esz- [ mei-poiitikai, kulturális ered­ményeit többször felmértük ; már. Erinek alapján világos: a , két nép testvéri kapcsolatai a 1 Szovjetunióval, továbbá a két [’nép barátsága és együttműkö­♦ dése jelentősen közrejátszott Rabban, hogy Közép-Európa né- , ipeinek zavartalan és békés az [ [élete. És ez hozzájárulás volt ! ‘ahhoz is, hogy a második világ­> háborúban elbukott, de azóta ♦ | is szüntelenül kísérletező fa- , »siszta-revansista erők minden [ [eddigi próbálkozása kudarcot 1 »vallott. A két testvéri állam [[politikájában érvényesülő vi­< »lágnézeti azonosság és egység, [[mint eddig, a jövőben is egyik ,,fontos biztosítéka lesz annak, '[hogy Magyarország és Cseh­szlovákia biztonságosan halad­hasson tovább népgazdaságuk ^felvirágoztatásának és zavarta- ílan együttműködésének útján. £ Ami a jövőt illeti, nem csu- |Pún a derűlátás és a bizalom |mondatja velünk, hogy a ma- igyar—csehszlovák együttműkö- fdés Ínlátásai és távlatai ked- tvezőek. Elég, ha az utóbbi né­♦ hány hónap eseményeire utá­niunk: a magyar—csehszlovák ♦ regionális együttműködés mar­xis nagyszerű eredményekkel ] ♦ jár. Vegyes bizottságok dolgoz­ónak az együttműködő energia- | rendszer kiépítésén, a vegyipar [és a szállítás fejlesztésén, a ^hengerelt áruk és a fogyasztási r cikkek cseréjének tervszerűbb fés gazdaságosabb lebonyolítá- rsán. Ebben az évben sor kerül élőbbek között az Ipoly folyó [[közös rendezésére irányuló ter- [>vek egyeztetésére. Folyamatban ♦ van a mezőgazdasági cikkek, a i. és a lengyel nép örömmel fogja, i üdvözölni e szerződés időtarta-'- mának meghosszabbítását, ami-]- re megfelelő időpontban sor<- kerül majd. [ z Majd a többi között foglal-[ 5 kozott a kínai vezetőknek a, 1 háború és béke kérdéséről val-[- lőtt nézeteikkel, valamint más, c kérdésekről folytatott polé­miákkal. Nem riadnak vissza] 1 a sértésektől, a megengedhetet-i f len támadásoktól, amelyek kü-[ . Ionosén az SZKP és annak ve-» _ zetői ellen irányulnak.. Ez ja] módszer — jelentette ki Go-< mulka — kételyeket támaszt[ abból a szempontból, < t vajon a Kínai Kommimis- [ i ta Párt vezetői hiszik-c vol- < i Iáképpen maguk is azt, [ amit állítanak és irogat- < nak. [ A KKP vezetői polémiájukban elmentek egészen a képtelen, rágalmakig. Megvádolták a Szovjetuniót azzal, hogy alkura] lépett az Egyesült Államokkal1 a népi Kína ellen. [ — Ha a kommunista- és[ munkáspártok megfelelően elő-] készített újabb tanácskozása i közelebb visz bennünket a cél-[ hoz, és előmozdítja a köz-, tünk és a Kínai Kommunista [ . Párt között jelenleg fennálló, ideológiai és politikai nézetei-[ térések letompítását, akkor, pártunk kívánatosnak tartja.' egy ilyen értekezlet összehívó-[ sát Ugyanakkor tisztában va-< gyünk azzal, hogy a nemzet-[ közi kommunista mozgalomban < támadt nézeteltérések enyhí-[ tése és kiküszöbölése nagy erő-< feszítéseket követel meg min-' den testvérpárt részéről. * Az SZKP-val egyetemben 4 pártunk sem riad vissza t az ilyen erőfeszítésektől. 4 Gomulka kijelentette, hogy a | Lengyel Egyesült Munkáspárté szolidáris az SZKP ideológiai | álláspontjával és gyakorlati? politikájával. 5 Aláírták ff ssovjet—lengyel ? kosos nyilatkosntot | Szerdán a' Kremlben közös? nyilatkozatot írtak alá a Lem-x gyei Népköztársaság párt- és? kormányküldöttségének a Szov-T jetunióban tett látogatása al-X kaiméból. t A közös nyilatkozatot Nyi-? kita Hruscsov, Wladyslaw Go-ó mulka és Jozef Cyrankiewiczf] írta alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents