Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
BsBRSrtSfc, 1964. április ML eS£AKMAGYAKORS2A<S 3 TISZA •«? > V : EZ A FELVÉTEL szándékosan készült így, ebben a beállításban. A tiszapolgári • közúti híd hatalmas tartóoszlopai láthatók az előtérben. Alatta hömpölyög a tengerré szélesedett (folyam és távolabb — de így is jól látható — éli büszkeségünk, az áramot termelő palko- myai erőmű. Azt a feladatot kaptam, hogy írjak szöveget a képhez. S mialatt ezen. gondolkodom, »szembe jutnak a múlt emlékei. A kép szállómra többet mond annál, mint ami az első ránézésre előtűnik. Emlékszem a napra, amikor reszketett a levegő, dübörgőit a föld, iszonyatos csattan ás hasított az egekig, és a szétszakított híd roncsai nagy loccsanással hulltak a folyóba. S ott voltam, magam is segítettem benne, amikor újjáépítettük. Büszkén, kecsesen íveli át a folyamot, s valahányszor arra járok, mindig megsimogatom. gyönyörködöm benne: egy kicsit a magaménak érzem, mint «hogy magukénak érzik mindazok, alak létrehozták, kigondolták, megteremtették. S távolabb az erőmű! Annak is ott voltam a születésénél. Valahol még megvan a régi fénykép — történelmi dokumentum lett azóta —, amely az első kapavágást, az ünnepélyes alapkőletételt örökítette meg. Milyen hitetlenek, kételkedők voltunk ^ altkor. Megvallom: karon ragadott egy újságíró kollégám, és ahogy a Esombékos, lapos pusztaságon keresztül sétáltunk; ahogy lépteinkkel a fűben fészkelő madarakat felzavairtuk, a bíbicek és szárcsák tojásait kerülgettük, azt mondta nekem: „Teremtő ég, mikorra fog ez megépülni!” Érthetetlen és összefüggéstelen volt előttünk a nagy terv. amely azóta többszörös valóság lett. és Ő legszebb versét írta meg róla. MINDKETTŐ: a híd is, az erőmű is hozzátartozik a Tiszához. Miatta, közbejöttével épült. Magukon viselik nevét is. Óh, Tisza! Szép szőke folyónk. Most kiismerhetetlen és haragos vagy. Hullámaidban veszélyt hordozol: parttól partig ezrek és ezrek figyelik minden csobbanásodat. Éjjel is lámpások villódz- nak a gátakon; birkózunk veled az utolsó erőfeszítésig, mert alul maradunk, ha valahol nem vagyunk elég éberek, az nekünk mérhetetlen károkat okoz. Tiszabecstől Tokajig, s Tokajtól Szolnokig alig van métere e gátaknak, hogy azon éber, figyelő szemek, elszánt erős emberek ne álmának, Az újságok naponta közlik, a rádió minden órában bemondja ezekben a kritikus napokban, hogy mi történik a folyó-szakaszokon. A gátakból már csak néhány centi látszik ki, itt is, ott is felszökken a buzgóár, de százak rohannak oda: kövekkel, zsákokkal, földdel tömik be; küzdelem, hatalmas bírok ez a felbőszült szőke folyóval, amely pedig olyan szépen tudja ringatni csónakunkat a vizen... Itt, Szederkény mellett tengerré szélesedett. Csak homályosan, kételkedve lehet ellátni az egyik parttól a másikig. Aid ezt a képet készítette, mégis a hidat és az erőművet fényképezte. Jó fénykép. Úgy van ez megkomponálva, hogy sokkal többet mondjon az önmagában vett széles folyamnál. Az ember győzelmét hirdeti! Az Emberét, amely létrehozta a hidat, megalkotta az erőművet és visszaszorítja, bele kényszeríti medrébe a folyót. Ohó, Tisza! Már kiismertünk, legyőzünk, mi vagyunk az erősebbek. S ha majd lecsillapodsz, megint csak ott folydogálsz majd régi medredben, csobogsz a susogó parti füzesek, zöld lombű nyárfák közt, s mi nézegetjük magunkat csillogó víztükrödben. Onodvári Miklós Fényképezte: Szabados György A társadalmi m uts kasok meg becs ülése Miskolcon is és minden más helységben megjutalmazzák valamilyen módon azokat, akik a legtöbb társadalmi munkát végzik. Az elmúlt évben például — az elismerés egyik módjaként — Miskolcon, a második kerületben minteev 500 darab, a harmadik kerületben pedig 400 darab társadalmi munkás jelvénvt osztottak ki Most a vezető szervek más jutalmazási tormák életholéptet.ésén is iparosodnak. Sző van arról is. hosv a legjobb társadaVm munkásoknak egv évre szóló színházbérletet váltanak. Reklamáció és nyereségrészesedés Cs’nos?t«ák Abaún szán tót Abaújszántó lakói ebben az évben igen nngv gonddal szépítik. csinosít! ák községüket. Tisztítják az árkokat. hidak alját, ■ virágokat ültetnek, tatarozzák az énületeket, rendben. tisztán akarják látni az utcákat. A csinosítást naeyobb- részt társadalmi munkában végzik. Nemrégiben 700 méter hosszú orgonasövénvt ültettek a fő utcára. Tervezik azt is. hogy az utcákat a mind több városban látható virágtálakkal díszítik. A teremben vagy 120 ember ülhetett. Valamennyien a Miskolc környéki építkezéseken dolgoznak. Kőművesek, ácsok és szerelők .— szakmájukat tekintve; Viszont van egy „másodállásuk” is: bizalmiak a munkahelyükön. Párt-, szakszervezeti és KISZ-bizaimiak, s ilyen funkciójukat tekintve, sokat tehetnek az építkezéseken azért, hogy jobban menjen a munka, kevesebb legyen a reklamáció. Igen, a reklamáció! Sok mindenről beszélt ezen a „családias” kis tanácskozáson Vincze Géza, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, cs én mégis ezt a témát karikáz- tam be — külön! És úgy láttam, a körülöttem ülő bizalmiak is sűrűn bólogattak, amikor meghallották, hogy tavaly több mint 400 ezer forintot fizetett ki vállalatuk reklamációk címén. Ezt az összeget nyilván nem lehet leakasztani a fogasról — ezt az összeget valamennyiük közös kasszájából, a nyereségrészesedésből kellett fedezni. A téma tehát kétszeresen aktuális most. Egyfelől azért, mert a vállalat alig egy hete fizette ki a 11 napi nyereséget, másfelől pedig azért, mert mostanában sok szó esik a minőségi munkáról. És ez a két fogalom szorosan összetartozik. Nem lehet különválasztani őket. Mégis, sajnálatos, vannak olyan építőipari dolgozók, akik év közben megfeledkeznek a nyereségrészesedésről, csak akkor jut eszükbe, amikor megtudják: azért kaptak három napi bérrel kevesebbet, mert év közben lelkiismeret- lénűl, felületesen dolgoztak, s így egy munkát kétszer kellett megfizetni. Amikor a rosszul elkészített ajtókat, vagy padlózatot sikerül „furfangosan” átadni, valaki azt hihetne: becsaptunk másokat. Pedig voltaképpen ilyenkor önmagukat csapják be. Mert a rossz munka ilyetén elismerése elöbb-uíóbb visszaüt. Igaz, ilyenkor nemcsak saját pénztárcájukat érinti, hanem azt a közösséget is károsítja, amelynek ő csak egyik dolgozója. Milyen igazat szólt Vincze elvtárs, amikor azt mondta: a 400 ezer forintot jobb lett volna nyereség címén kifizetni, mint a reklamációs költségek rovatába elkönyvelni, — erre akkor gondoltam ismételten, amikor a tanácskozás résztvevői egyértelműen, helyeslőén bólogattak. Valaki a hátam mögött találóan, totó-nyelven megjegyezte: reméljük, jövőre sokkal kevesebb lesz a „vigasz- díj, és több a nyereség. — paulovits — Hálóval fogták ki az őzeket - fákra költöztették a lócáitokat a Tisza-menti vaárezervátomokiian A Taktaközi Állami Gazdaság Tisza és Bodrog mentén húzódó vadrezervátumából mintegy 8000 holdnyi terület van víz alatt a két folyó áradása miatt. A vadőrök mindent megtettek a vadak mentésére, s ennek eredményeként egyedül csak nyulakban keletkezett nagyobb károsodás. A hirtelen jött áradás következtében, a becslések szerint, a területen élő. mintegy ezer nyúlnak 80 százaléka elpusztult. Különösen sok lelte halálát a hullámsírban az idei sül- dőnyulak közül. A vadőrök a magasabb dombhátakra menekült nyulakat hálóval fogták össze, s a víz által nem veszélyeztetett területeken engedték el őket. A hullámtéri vadasterületről több mint 150 őzet mentetÉjabb gyógynövényeket honosítanak meg a borsodi szántóföldeken Ä különleges termelési adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek néhány éve kezdték meg a gyógynövények nagyüzemi termesztését. Tavaly már 2.7 millió forint jövedelmét jelentett ez az üzemág a termesztéssel foglalkozó csaknem 40 borsodi tsz-nek. Az idén a gyógynövények termőterületét tovább növelik, s csaknem 800 holdat ültetnek be ezekkel a fontos, különböző gyógyszerek alapanyagául szolgáló növényekkel. Legnagyobb területen a mind nagyobb keresletnek örvendő szoláriumot termelik, amelyből csaknem 300 holdat ültetnek. A munkaigényes növény palántálását megkezdték. Ugyancsak gyógynövényként az idén először termelnek ko- riandert, amit most honosítanak meg a borsodi szántóföldeken. Jelentős területet kapott a borsmenta és a kamilla is. A borsodi termelőszövetkezetek a tervek szerint az idén több mint 4 millió forint bevételre számítanak a gyógy- növényekből. tele meg. A víz közeledtével a mélyebben fekvő helyekről hajtással riogatták ki az őzeket. Ezek nagy része a mező- gazdasági területeken keresett és talált menedéket, s jelenleg is ott él. A magaslatokra szorult őzeket hálókkal fogták össze, s belőlük harmincat más vidékek állami gazdaságaiba küldték vérfelfrissítésre. Az árvíztől borított terület különösen gazdag fácánban. A korábbi évek áradásai során szerzett tapasztalatok alapján úgy mentették őket, hogy a magasabb fák ágai közé nádpallókat erősítettek a fészkelő helyének közelében, és a víz közeledtével a madarak ezekre menekültek fel. Élelmezésükre ocsut szórtak, de a természet is gondoskodott ellátásukról. A fákon ugyanis szinte fürtökben lógnak az oda menekült bogarak, amelyekkel a fácán táplálkozik. Ezekben az értékes madarakban semmi károsodás nem történt* s jelenleg is a fák ágai között „fészkelnek”. Védik a már kiveszőiéiben lévő megyerés fajáét a szini erdőségekben A borsodi erdőkben ritkaságnak számít a mogyorós Megújul a művelődési otthon Az abaújszántói művelődési itthon födémrésze elavult. A gerendák korhadtak, már nem bírták volna hosszú ideig tartani a terhet. A födémrészt most lebontották, hogy egy óját építsenek helyére. A födémcserén kívül még más munkákra is sor kerül. Központi fűtést szerelnek be, a színpadot átépítik, parkettáznak, a mozit szélesvásznúvá alakítják. Az építkezésekről társadalmi munkában a jEÖzség lakói is segítenek. A nagyméretű felújítás befejezését szeptember 30-ra tér- amikoris egy külsőre fejesen megújult művelődési otthont adnak majd át rendel„Nem akarunk adósságot!” A Diósgyőri Gépgyár KISZ-hisottságának nagyaktira értekexletéről — Nem aláírunk adósságot! — Ebben az egy mondatban foglalta össze Vertig János, a Diósgyőri Gépgyár KlSZ-tít- kára azt a célt, amelyért a Sépgyúr kiszesei különféle munkafelajánlásokat tettek elmúlt heti nagy aktíva értekezletükön. Tavaly ugyanis, sőt az idei első negyedévben is, adósa maradt országunknak a Diósgyőri Gépgyár. Termelési eredményei nem érték el a tervezett szintet. Pedig az ország várja a gépéket, amelyek mind több szerszámot, ruhát, cipőt adnak, amelyek az ember irányításával művelik, öntözik termőföldjeinket, s ezáltal végső soron életűnket teszik szebbé, jobbá. Ezt magyarázta a nagyaktíva értekezleten Szirtes Pál termelési főnök is; — Húsz évvel ezelőtt mi örültünk, ha egy ünneplő ruhánk volt. De most azt akarjuk, hogy a mai fiatalságnak tízszer annifi legyen. És ehhez hozzájárulhatnak munkájukkal a Diósgyőri Gépgyár kiszesei is... A gépgyárban csaknem kétezer KISZ-tag dolgozik. Ennyi fiatal nem kis erőt képvisel. A gyáregységekben azonban nem minden vezető használja ki a fiatalok erejét. Mi a helyzet például a társadalmi munkákkal? — A KISZ nemcsak az üzemtakaritást és a parkosítást vállalhatja társadalmi munkában! — jelentette ki Vertig János. — A vezetők lássák el nehéz feladatokkal is a fiatalolcat, Különösen az új módszerek bevezetését bízhatják rájuk, hiszen a fiatalok jobban vonzódnak az újhoz, mint az idősebbek... — Hasznosítani kell a fiatalok tudását, lelkesedését — — hangoztatta Lipovszki Gyula, a gyár vezérigazgatója is. —- A védnökségvállalásokat gyümölcsöztethetjük a minőség javításában, a reklamációk megszüntetésében, a késések, kimaradások, csellengések megszüntetésében ... A vállalat vezetősége nevében megígérhetem: a jövőben az eddiginél több támogatást adunk a fiataloknak, hogy tevékenységükkel hozzájárulhassanak a társadalom anyagi javainak megteremtéséhez. A fiatalok örömmel fogadták a vezérigazgató szavait és felajánlásokat tettek, amelyeknek teljesítésével az éves terv sikeres eléréséhez járulhatnak hozzá, és amelyek e célkitűzés jegyében születtek: „Ifjúmunkások! A termelési eredmények fokozásával készüljetek a KISZ II. kongresz- szusára!" Ez a felirat díszítette azt a termet, amelyben a nagy- aktira értekezletet tartották. S e felirat tartalmát bővítette ki Malák István, a gyár pártszervezetének titkára és Németh Antal, a megyei KISZ-bizottság munkatársa is. — Ha a termelési eredményeket. fokozzátok, nem maradhattok adósai az országnak — mondotta a fiataloknak Németh Antal. — És akkor büszkén, emelt fővel számolhattok be eredményeitekről a KISZ decemberi kongresszusán... K. A. fajdnak nevezett császármadár. Elsősorban a Szín—Bód- vaszilas környéki erdőségekben található még belőle. Cserjés, sombokrokkal benőtt tetőkön él, és az északi fekvésű oldalakat kedveli, ahol más vadak nemigen vernek tanyát. A császármadár védelem alatt áll, vadászása tilos, mert el akarják szaporítani ezt az igen jóizű húsú madarat. A sok ragadozó közül elsősorban a vadmacskák veszélyesek rá. A vadászok megfigyelték, hogy a vadmacska fáról les a bokrok alján fészkelő mogyorós fajdra, s amikor az eleség után indul, egyetlen ugrással ráveti magát és eltöri nyakcsigolyáját. A vadászok most elsősorban a vadmacskák ellen indítottak irtóháborút. A téli hónapokban több mint 20 ragadozó került puskavégre. Ezekből Pipás Gyula, a szelcepusztai rezervátum kerületvezető vadásza ötöt ejtett el. A legnagyobb állat súlya alig pár dekával maradt el a 10 kilogramm alatt. Most, hogy a mogyorós fájd költésre készül, a vadászok még gondosabban figyelik fészkelő helyeiket, hogy a ragadozóktól megvédve, ienetávé tegyék a zavartalan költést.
