Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1504. április 15; Mo! volt, hoi nem volt A kedves vendég — idősebb bácsi— hajvágás után feláll a székből, s távozik. A fodrász így összegez: — Mesés hajat vág­tam. Hol volt, hol nem volt... (Pt) RÉGEBBEN jártunk már Tolcsván, ebben a nagyhírű bortermelő községben, s ami­kor most újra megfordulunk a termelőszövetkezet portáján, az első változás, ami mindjárt a bejáratnál szemünkbe tűnt, maga a zöldrácsos, új kapu, tetején drótfonatos felírással: Békeharcos Tsz. Fent, az emeleti szobákban további kellemes meglepetés várt ránk. Mintha nem is a régi irodába nyitottunk volna, úgy megváltozott itt minden. — Berendezkedtünk egy ki­csit — magyarázza Hegedűs Sándor, a Békeharcos elnöke — kidobtuk az ócska, kecske­lábú asztalokat, rozoga kerti székeket, s új bútorokat vásá­roltunk. Futotta a jövedelem­ből. Aztán boldogan sorolja a közös vagyon gyarapodását. Minden tavasszal betelepíte­nek égy-egy tábla parlagot furminttal és hárslevelűvel. Fejlesztik állatállományukat. az 5 sár- é kö- ♦ Kötekedők, verekedők, Húszéves fiatalember ül K. F. rendőrszázadossal szemben. Szilágyi Sándor, az ÉPFU se­gédmunkása. Emberölés gya­núja miatt került előzetes le­tartóztatásba. Hogy történt a tragédia? — A ha'verőkkel bálba men­tem. Hazafelé menet „piós” voltam már, valaki rám táma­dott — én legalábbis így em­lékszem rá —, előkaptam a tő­römet és szúrtam ... Az áldozat a helyszínen meg­halt. Ennyi a rövid történet. Űjabb gyanúsított kihallga­tása következik. Hadart József huszonkilenc éves segédmunkás bátyjával együtt a vajdácskái kocsmában „iddogált”. Hadari fizetett, annak ellenére, hogy — elmondása szerint — szűké­ben áll a pénznek. Sőt, pilla­natnyilag állás nélkül van — a fővárosban vállalt munkáját is ott hagyta, miként a többit. (Munkakönyvében több lap megtelt a munkahely-változá­sok bejegyzésével.) Zárás után, vagy még előtte, ez nem derült ki, a nyomozás még folyamat­ban van, összeszólalkoztak a társasággal. Emberhalál lett a vége ennek az italozásnak is .., Mit mutat a statisztika? — Sajnos — mondja K. F. rendőrszátados, miután véget érnek a kihallgatások —, csak nagyon lassan csökken a testi sértések száma. A tettlegesség, az „ököljog” nem egyszer ha­lállal jár. A rendőrségnek ter­mészetesen nemcsak az a fel­adata, hogy elfogja a tettest és igazságszolgáltatás Végett át­adja a bíróságnak; igyekszünk fényt deríteni az esetek okára is. A múlt évben például sta­tisztikát készített a megyei rendőrfőkapitányság. Az elkö­vetett. . bűntetteket elemezték. A testi sértések okának gya­korisági sorrendje így alakul: családi viszály, ittasság, végül haragos viszony miatt. A bűn­tettek számának nagyságábán a miskolci járás „vezet”, majd az ózdi, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és az edelényi járás következik. Ha a városokat és a nagyobb településeket vesz- ezük figyelembe, érdekes, hogy a nyolc-tíz évvel ezelőtt a bű­nözőiről, főleg a testi sértése­ket illetően, oly hírhedt Ka­zincbarcikán alig fordul elő büntetendő cselekmény.’ Ez a tény összefüggésben áll az új város kulturálódásával, rendes szórakozó helyeivel, a céltuda­tos neveléssel, amelv észreve­hetően új erkölcsiségre nevel. Intő figyelmeztetés' A statisztika szerint a testi sértések bűntettét, az összeshez képest, 6,5 százalékban követ­ték el fiatalkorúak. A fiatal korosztályosok, 18 évtől 25 évig, száma azonban ennél már több, mondotta F. I. rendőr- őrnagy. Az arány a statisztika tükrében nem magas, mégis intő figyelmeztetésül szolgál!, A testi sértések bűntettének 48,4 százalékát a 18—30 év kö­zöttiek követték el, következés­ként olyanok, akik jobbára en­nek a társadalomnak neveltjei. Ez szükségszerűen követeli, hogy az ifjúságot még céltuda­tosabban neveljük a szocialista együttélés törvényeire, rögződ­jék beléjük egész életükre a szocialista jog és törvény tisz­telete. Főleg azok a fiatalok okozzák a legtöbb bajt. akik az általános iskola után nem tanulnak tovább, se mestersé­get nem választanak. Az ilye­nek nem tudnak mit kezdeni szabad idejükkel, szövetkeznek és egymást sodorják a korai züllésbe. Miskolcon is számon tartanak garázda társaságokat. Ismert például a „Kopasz­galeri”, amelynek tagjai bor­házat törtek fel. lootak, lá­nyokkal erőszakoskodtak. Sok esetben a szülők felelő­sek gyermekük garázdaságáért. Eltűrik, hogy titokban, vagy nyíltan szeszes italt fogyassza­nak, kötekedjenek a maguk- korúakkal, vagy bandába ve­rődve idősebbekkel kikezdje­nek és tettleg bántalmazzák. A múlt héten például Legyesbé- nyén Cs. F. fiatalkorút a szü­lők ingerelték a család hara­gosa ellen, s a fiú, miután le- részegedett, megölte azt. Előzzük meg a bajt! Bár az adatok szerint nem az italozás miatt elkövetett testi sértések a leggyakoribbak, mégis ezek a legveszélyeseb­bek. A szesz hatása köteke- dőbbé teszi az embereket, s ha tet.tlegességig fajul a szóváltás, kevesen tudják fékezni indula­taikat, „egy-két pofonnál nem állnak meg”, az inzultus súlyo­sabb formákat ölt. Olykor ha­lált okoz! Azt már nem. is mondjuk, hogy szigorúbban lépjünk fel az alkoholizmus ellen. Mindezt nem tehetjük addig, amíg például az üdítő­italok jóval drágábbak, mond­juk a sörnél. E!lent>er! más in­tézkedésekkel csökkenthetjük a veszélyt. A rendőrfőkapitány­ság sokszor kifogásolta már, hogy bálhelyiségekben, közvet­len a tánctér mellett, s nem egy másik szobában, italt árul­nak. A tanácsok jogában áll, hogy a vend<fglátóipari.;Yállala- tot kötelezzék, áz.ilyen árusítás megszüntetésére. Sók köteke- dés elkerülhető így! Vannak azután ’ más példák is. Miskolcon sokan ismerik a. Vörösmarty utcai italboltok törzsvendégeit, akik — tisztelet a kivételnek! — nem kevésbé vagányok, garázdák, huligánok és kötekedők, mint a budapesti néhai „Fehér ökör” gárdája volt. Ezeket az italboltokat este nyolckor bezárják, de a „ven­dégek” nagyobb része keveselli a napi dáridót, hát átpártol a Béke téri pecsenyesütőbe (s a Népbüfébe, amíg be nem zár­ták átalakítás végett). Tanácsi, vagy vállalati intézkedéssel ennek is véget vethetnénk... A szocialista együttélés — törvény! A íettlegességig fajuló bűn­tettek másik nagy. csoportját a haragos viszályból származó esetek alkotják. Hamar elcsat­tan a pofon. Ügy vélik néme­lyek, hogy az ököljog által önnönmaguk is igazságot szol­gáltathatnak. Az ilyenfajta testi sértéseknek nem lehet el­fogadható magyarázata az, hogy Miskolc zsúfolt, idegeseb­bek az emberek, mint a kisebb településeken. Az ingerlékeny­ség, bármi okból származik is, zajtól, rossz közlekedéstől, vagy mástól, nem indok! Mit tehetünk? Nem állhat minden ember háta mögött „őrangyal­ként” egy-egy . rendőr, aki vi­gyáz a rendre. Ennél sokkal többet tehet a társadalom! El­sősorban a tanácstagok, akik ne csak panaszos ügyekben járjanak el, hanem neveljék is az embereket a szocialista együttélés íratlan, az új erköl­csökön alapuló törvényeire. Hasonlóképp járjanak el az ut­cabizalmiak, de legfőképp a házfelügyelők. Az utóbbiak esetében sajnálatos tapasztalat, hogy kizárólag a ház tisztasá­gára ügyelnek, erre is csak azért, hogy jogot formálhassa­nak a lakásra. Viszont gyakran szó nélkül tűrik, hogy a lakók a kijelölt időn túl szőnyeget porolnak az udvaron, bömböl- tetik a televíziót vagy a. rádiót, s zavarják azokat, akik a mun­kától fáradva pihenni szeret­nének. Ezekből a rendellenes­ségekből nagyon, sokszor tá­madt . .már vita,' veszekedés, amely .tettlegességgé fajult: A Borsod megyei Rendőrfő­kapitányság által évről évre készített, statisztikai jelentések, valamint a rendőrség által a bíróságnak átadott ügyek azt bizonyítják, hogy a megyében rendkívül lassan csökken a testi sértések bűntette. 'Csak a legjellemzőbb példák közűi ra­gadtunk ki néhányat — de e kevés is szomorú képet fest. Itt az ideje, hogy ne csak a rendőrségre bízzuk az ilyen vonatkozású rendteremtést, ha­nem a társadalom minden jó­érzésű tagja nyújtson segítsé­get a maga módján! Tűrhetet­len, hogy a „mágántörvényke- zés” érvényesüljön ott, ahol csak az állam törvényei szol­gáltathatnak igazságot! Csala László ♦ ♦ i á szükség van rá, hiszen a szőlő ö nagyon meghálálja az istálló- ^ trágyát. Gépeket vásárolnak, s persze a közössel együtt, a tsz-tagok jövedelme is évről é évre növekszik, hiszen az utóbbi években minden zár számadáskor 45—50 forint kö' zött mozgott náluk a munka­egység értéke, amihez a ház­táji szőlőből további 10—12 ezer forint járult. Telik hát a tagoknak' is, a szövetkezetnek is mindenre. ÍGY GONDOLTAK aztán a régi bútorok kicserélésére, s úgy érzik, megérte a befekte­tést. Mintha a szegénységet is eldobták volna maguktól, örökre. Hol vannak már a ő nagytanyai állapotoktól, ami- ♦ kor még ott volt az irodájuk ^ künn, a határban, egy istálló- ♦ bői áteszkábált helyiségben. ^ Néhány ócska lóca, két öreg, é kiszolgált fotel, a hajdani kas- £ télyból, kifittyenő kócbelek- 4> kel. Még ma Is mosolyognak f rajta, ha rágondolnak. No; o meg a gyalulatlan deszkaajtó', aminek bizony fából volt a ki­lincse, s madzag a húzója, akár a nótában. •*> Küzdelmes évek voltak, az ^ bizonyos, de hősi korszak. Ez idén már elsők lettek a sátor- j aljaújhelyi járásban, 56 község X közül a gazdálkodás eredmé- * nyességében, a közös vagyon % és az egyéni jövedelem gyara­pításában. És ez meglátszik portájukon, a zöldrácsos, új kapun, a modern irodai búto­rokon. — Hadd érezzék jól magu­kat a szövetkezeti gazdák, ha ügyes-bajos dolguk az irodába t hozza őket, — mondja az el- - nők. — És vendégeink is, akik nálunk járnak. Adjanak hát tsz-társaink másutt is többet a külsőre! Ne.maradjunk el az ipariaktól. legyünk méltók hoz­zájuk portánk rendjében, iro­dánk, kultúrtermünk, klub­szobánk berendezésében is, hogyha meglátogatnak ben­nünket, ugyanolyan kedvező körülmények között és kénye­lemben fogadhassuk őket, mint ők bennünket a gyárban. ■ EZ A TOLCSVAIAK jó ta­nácsa a termelőszövetkezetek- ^ nek? És valóban, közös gazda- f fza&alnlr nacfv foil Vielen’ y ságaink nagy többségükben ^ ma már olyan anyagi viszo- o nyok között élnek, hogy kö­vethetik a tolcsvaiak példáját, s jóval többet adhatnak a kül­sőre, mint eddig tették. (h. j.) ARCOK T elevíziót hoztak a bizo- támaszkodva, cs összehúzott mányiba. Óvatosan ki- szemmel figyeli a még min- emelik a dobozból, egy asz- dig csak sercegö tv-t. Kár- tálra helyezik, ágas antenna örvendve néz a tulajdonosra, kerül a tetejére, hogy kipró- A „tulaj” arcán mintha hálják, működik-e a készü- halvány árnyék . suhanna át, lék. Két ember megáll a kö- Biztos ugyan a dolgában, hi- zelben, és néz. Csak úgy, kU szén a készülék jó. Csak né- váncsiságból. Egy harmadik hány pillanat még, és nyil- é is hozzájuk lép. Negyedik, ván jelentkezik a. hatig, majd $ ötödik, tizedik is. Hirtelen a kép. Mindig így szokott % toborzódott közönség figyel a lenni! De hátha most, ép- T készülékre: vajon milyen? A pen most, amikor ennyi em- % munkaköpenyes elárusítók a. bér nézi, valami hiba..,\ ♦ vizsgáztatók. Ha nem jó a kapcsolás, nem jó az anten- % készülék, nyilván nem veszik na. vagy tudomisén. AUS ♦ át. A „tulaj” — jelenleg észrevehetően megharapja X még az — kicsit olda.lt áll, szája szélét, ma-jd. tüntetőén <r> egykedvünek látszik. Az a.l- a. fényképezőgépek felé for- % halmi közönség nem nagyon dúl. érdekli. Csak néz. púdersápasztotta arc, sok­Kattan a gomb, és hirtelen sok ránccal, vonallá préselt', mindenki csendessé válik. száj, mélyen ülő, gyanakvó Fiatal, falusi asszonyka, szem, melyet az idő fura- % szőke, rövidrenyirt, begön- mód meghagyott sötét színű-] f dörített hajjal, halványan nek, elevennek, frissnek. AZ már elöderengö szeplökkel. A egész fölött egy régimódi, fe- ♦ nagylcabát alól jó minőségű, hete kalap. Az anyóka mél- X drágább pulóver tűnik elő. tatlankodva keres átjárót ad § Öltözete eléggé városias, csak emberek között, igyekszik § a frizura nem jó még. Túl- valahová, talán, hogy meg- á göndörített, „síkktelen”, nézzen egy porcelánkészletet: X nem illik az archoz. De nem vajon szebb-e, mint az övéi ❖ fontos, majd egyszer ez is Bár manapság már biztosan megváltozik. Nem valószínű, nem talál olyan szépet sehol) hogy sokat vásárol ebből az ha. csak éppen itt nem, ahol.- üzletből, de amikor Miskolc- Igen, a szeme eleven. Most is ra, jön, bizonyára mindig be- más, mint az előbb. Valami néz ide is. Most a képernyőt visszautasítás, vagy inkább nézi kíváncsian: vajon mit gőg, ami kiült rá. Próbálja sugároznak? félretolni az embereket, fel­Barna, svájci sapkás, idő- tartott fejjel, némán, csak sebb férfi. Tiszta tekintet, az mozdulaiokkal parancsol: arcon éles, kemény vonások, félre, félre! Eredménytele- Kisebb csomagot tart a hóna nül. Senki se figyel rá. Vé alatt. Most lépett áz üzletbe, gül is a. készülék előtt talál­ós a csoportosuláshoz szegő- ja magát. Hirtelen megtor- dött. Figyeli a, munka.köpe- pan. Éppen most jelent meg nyes elárusítót: hogyan he- a kép. Az anyóka odanéz, lyezi el az antennát a készü. egy kicsit előbbre hajol, a lékre, hogyan fordítja el a vonallá préselt száj enyhén gombot. Hirtelen mintha kienged, elhúzódik; moso mondani akarna valamit. de lyog. Csak egy villanás az aztán meggondolja magát. A egész. Aztán újra felszegi fe készülék serceg, de még jét, és méltóságteljes tartás- nincs semmi. A férfi a „tu- sal elvonul. i Jajra” mosolyog, valami /ü kép, igen, megjelent a $ ilyen érteleml: minden ** kép. A „tulaj” ránevet rendben! Biztosan jön a. hang a barna svájci sapkás ember­is, a kép is! re, aki csomagot szorongat a L egfeltűnőbb az orra. hóna alatt. „Jó ez!” — mond- Csűcsos, "étörév.gró, és ja ha.ngosan. A svájci sapkás a szájszégletbe futó két, mély bólint. Egy zsinóros kalapos vonallal — mintha csak ezek- férfi, szúrós szem, csúcsos, hez lenne kötve — mozgatni szemtelen orr — megvetően is tudja. Szemtelen jelleget félrehúzza száját, és csaló­kölcsönöz arcának. Vagy ez dottan odébb áll. A göndört- a szemtelen jelleg nem. is tett hajú, falusi asszonyka kölcsönvett? Zsinóros kalap, még ottmarad. Nézi, mit ad- börkabát, szúrós, gunyoros nak. szem. Hátul áll, valaminek Priska Tibor A népművelés tanítása Sárospatakon Milyen nagy áldás a falu- I értékelni. De lebecsülni sem. nak, ha olyan ta- Hogy a falusi pedagógus ponto­nítót kap, aki a népművelési gondokhoz is képes önmagát adni. Napjainkban a sokféle hatás az érdéldődési szférák sorát nyitja meg parasztsá­gunkban. Szerencsére a falusi ember zöme túl van a betű' vetés utólagos megtanulásának gondján. így magasabbra tör­het igényeiben. Persze ezeket a magasságokat nem szabad túl­RELATIVITÁS EINSTEIN relativitás-elmé­lete mindig elgondolkoztatott. Komoly igazságokat éreztem bénpe. Relativ a termés, viszonyít­va ehhez, vagy ahhoz, relativ az igény, az érzelem. Milyen kicsi a világ, ha valaki illegá­lis kirándulást rendez a Bala­tonhoz, persze kiszállás címén, s amikor a legmélyebben fe­lejtkezik bele a szép szőke kartársnő árnyékolt szemeibe a sétány egyik padján, akkor jelenik meg Matyurkáné a II. emelet ötből. Az eredmény: az ordító Pistike megússza pofon nélkül a sétát. De hogy otthon mi lesz az eredménye ennek a kiszállásnak?! Ajaj!... Szóval, kicsi a világ, mert nem lehet eléggé elbújni. És milyen nagy akkor, amikor Miskolcról Debrecenbe fél na­pig döcög. Mert hány napig tartana körülutazni a Földet, — no, nem a Vosztok 5-ön —, hanem egy ilyen, szabályos vi­cinálison? Szóval, egy ilyen vicinális röpített óránkint 30 kilométe­res sebességgel csillagászati távolságra lévő végcélom felé, egy borongós délutánon. Her­vadozó kedvvel nézegettem az állomások még hervadtabb kertjeit. A magány még pisz­kosabbá unalmasította a poros­füstös fülkét. S ebbe az unalomba csöp­pent be egy furcsa párocska. Magas, őszülő halántékú, bar­na férfi, elegánsan, diszting- vóltán, jóképűen. S a hölgy? Gömbölyű, mint egy gombóc, az a típus, amelynél az ember nem találja a határokat a test­részek között. Legalább nyolc dioptriás szemüveg, ápolatlan, csutak haj, s még ápolatlanabb bordó ruha. Szerelmes egymás- bafeledkezésükben észre se vették talán, hogy én is ott vagyok, s az elmúlt napok csodálatos emlékeit, vagy egy­más száját nyalogatták. S mily irinylésre méltó — nem unták meg három órán keresztül. Egészen szórakoztató Churths- Mahler-fejezet lett volna, csak az együttes tagjainak külső ellentéte rontotta az összhan­got bennem. Leszállás előtt az érzékeny búcsú két napra szólt, de a le­ányzó fájdalmasan nyüszített, hogy: két nap a világ végéig se múlik el. A csinos férfi megértőén bizonygatta, hogy neki még hosszabb és még rosszabb lesz. — Szivikém, ne integess, ha leszállók, mert biztosan kint lesz a feleségem! De a „szivikém” azért az ab­lakhoz nyomta elég kellemet­len kinézetű orrát vastag szemüvegével együtt, s csak én láttam, hogy vízszínű sze­mében. a vastag szemüveg alatt, vízpettyek gömbölyűd­nek. Az állomás előtt csinos, kosztümös nő várta a íéríit. Szőke kontya szikrázott _i nap­fényben. Kedvesen simogatta meg férje arcát, s miközben összecsókolóztak, meghitt mozdulattal karolt belé. S míg a kijáratig mentek, a férfi vissza-visszasandítof.t, mintha nem bírna elszakadni egyedül maradt szerelmétől. A vonat tovább indult. A gombóc hölgy fájdalmasan mormogott valamit, s lihegve szétfolyt az ülésen. SZÍNTELEN pillái alól csak legurult.ak a közben meghízott könnyek. Nos, kérem, meri még azt mondani valaki, hagy nem minden relatív a világon? Tóth Ibolya san tudja helyét a falu műve­lődni vágyó közösségében, meg kell tanulnia a népművelés mi­kéntjeit. Legalább olyan fokon amilyenen jelenleg próbálkoz­nak népet művelni a kisebb művelődési házak tisztelet­díjas vezetői. Tudjuk: a Sárospataki Ta­nítóképző, Intézetben nem in­dult kimondott népművelői szak. E jogot az ország két má­sik városa, Debrecen és Szom­bathely kapta meg. Mégis na­gyon tiszteletreméltóan gondol­kodtak az intézet vezetői, ami­kor felettes szerveik aggályos- kodása ellenére is megindítot­ták az iskolán kívüli népműve­lés tanítását. Amint azt Komáromy Béla intézeti igazgatótól hallottuk: szakköri keretet választottak a népművelés tanítására. így a Tanítóképző Intézetben külön ismeretterjesztő, versmondó, színjátszó, tánc és bábszakkör szolgálja a népművelés tanítá­sát. Jó szakemberek vezetik eze­ket a szakköröket. Dr. Zádor Tibor, E. Kovács Kálmán, Si­pos György intézeti tanárok neve nem ismeretlen a megye pedagógus társadalma előtt. Dudás István gyakorló iskolai igazgató, aki a bábszakkört ve­zeti, számos tanulmánnyal, báb-jelenet írásával hívta fel magára a figyelmet szakmai körökben is. Mit tanulnak a hallga­____ tők xaz e mlített szakkörökben? Mivel idevonatkozó tankönyvekkel szűkében áll az intézet. így a tanárok az országban zajló vi­tákra. útmutatásokra figyelve állítják össze szakköreik anya­gát. Talán a könyvtártudo­mánnyal kapcsolatban talál­ható még a legtöbb szakmai útmutatás, ezeket Sárospatakon fel is használják. A munkaterv bizonysága szerint a fiatalok fogalmat alkothatnak a könyv tárak módszertant kérdéseiről) a kölcsönzés alapclveiről, a katalógus készítésről stb. Az is­meretterjesztés forrongó, ala­kuló módszereiből az élőszó varázsával átitatott, jó előadási formákat és a. szemléltető esz közök használatát tanulják meg. Az öntevékeny művészeti mozgalom legújabb — a sab­lonból kivezető — eredményei­ről hallhatnak • a fiatalok! vagyis arról: az öntevékeny színjátszás ma a művészeti ne­velés egyik fontos eszköze. A táncosok a népi táncon kí­vül mozgásművészetet, mozgás- kultúrát tanulnak. E tudást közvetlen pedagógiai cél szol gálatóba is állíthatják majd. (Művészi torna.) A bábszakkör tagjai jól felszerelt stúdióban megtanulhatják a bábkészítés a bábjavítás művészetét. Hall­hatnak az árnyjáték didaktikai célokra történő hasznosításáról) mese-dramatizálásról és ter­mészetesen bábozásról. hallot­tuk Aggodalommal Komáromy Bélától, hogy mind ez ideig probléma tárgyát kér pezí miniszteriális körökben a népművelés ilyeh fajta tani' tása. Az intézet vezetőivel együtt ml azon a véleményen vagyunk: mindaddig, amíg tu­dományosan képzett népműve­lési szakemberek tömegével nem állnak be a népművelés áramába, szükség lesz „hézag­pótló” népművelőkre. A Sáros- pataki Tanítóképző Intézet hallgatói lehetséges, hogy „hé­zagpótló” szerepet töltenek majd be, de hivatásuknak meg. felelően tanítani mennek ki a falvakba. Mégis úgy reméljük: népművelési ismereteiket jó szívvel ajánlják majd fel a falu kultúrájának további emelésé­hez. Párkány László fiijánál termeliszövetkezeteiik a külsőre Is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents