Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

«Serif*i *9St április R. esSASMACnrAKOMMO 3 ' Újszakaszához ért a Lenin Kohászati Müvek durvahengerművének rekonstrukciója Ahol az erózió sújtotta táj problémáit kutatják Mit várhat Borsod mezőgazdasága a hompolti kísérleti intézettől ★ Az év egyik legjelentősebb fcpari rekonstrukciója a mis­kolci LKM durvahengersora- Bak felújítása. A munkákkal fez ütemterv szerint haladnak. Megkezdték az új gépek elő­szerelését és a régi bugasor részleges kiszerelését. A má­sodik ütemben 3200 tonna ré­gi gépet távolítanak majd el és helyére 5300 tonna új gépet helyeznek. ★ í Szinte eltörpül az ember a beszerelésre váró gépóriás mellett. Kompolt, az évtizedek óta híres növénynemesítő telep, a kompolti Fleischmann-féle 481-es őszi búza és sok más, itt nemesített növényfajta fém­jelzett nevek megyénk mező- gazdaságában is. A szomszédos Heves megyében lévő intézet­tel, a mezőgazdasági kutató­munka egyik fellegvárával, ahol évtizedekig Fleischmann Rudolf, a legeredményesebb magyar növénynemesítö, nap­jainkban pedig kiváló tanítvá­nyai tevékenykednek, 1902 óta vált szorossá megyénk kapcso­lata. Akkor bízták az Észak­kelet-Magyarországi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetet az északi táj erózió sújtotta lej­tős területei agrotechnikájá­nak és üzemszervezési problé­máinak kutatásával. Hol folyik megyénkben kutatómunka ? Az intézet széleskörű, három megyére kiterjedő kutatómun­kájának célkitűzéseiről dr. Bocsa Iván igazgató helyettes­től kértünk felvilágosításokat. Jóleső volt hallani az ismert nevű mezőgazdasági kutatótól; megyénk vezetőinek, az itteni mezőgazdasági szakemberek­nek érdeme, hogy reflektor- fénybe állították az eróziós problémákat, s az eddig tör­tént borsodi kezdeményezések nagyban segítik az erózióval kapcsolatos sokirányú kutató­munkát. Nézzük csal» röviden, mire igyekeznek ' választ adni az idei kutatások? Az egyik fel­adat például; kikísérletezni, hogy az erdei savanyú talajo­kon mennyire hatékony talaj­javító anyag a diósgyőri és az ózdi kohók mésztartalmú sa­lakja. Különböző zöldtrágyá- zási és mütrágyázási kísérlete­ket is folytatnak a lejtős terü­leteken. A növénytermesztési kísérletek is sokrétűek. Szá­mos példa bizonyítja már, hogy a burgonya a legtöbb lej­tős vidéken jó termést ad, s művelési módja megállítja a talaj további erodálását. Most igyekeznek megtalálni a lejtős területeken a kukorica megfe­lelő művelési formáját is, ami gátat vethet a talaj erodálásá­nak. Nagy reményeket fűznek a dombvidéken a kapás lucer­nához, amely nemcsak jó ta­laj-fedettséget biztosít, hanem utat nyit a csapadék beszivár­gásának is. A helyes növényi sorrend kialakítása, a lejtők legjobb rét-legelőgazdálkodási formáinak megtalálása is sze­repel az idei kísérletek sorá­ban. Érdekesek a pillangós összehasonlító kísérletek. Ezek arra adnak majd választ, hogy a lucerna, a vöröshere, a bal­tacin, vagy pedig a szarvaskő­re p a legalkalmasabb pillangós a dombvidéken. A csicseribor­só és a lednek kísérletekkel pedig a dombvidék pillangó­sainak választékát szeretnek bővíteni. Tovább folynak a búza és a rozs összehasonlító kísérletek. Az eddigi ered­mény: ott, ahol az elmúlt esz­tendőben a búza kifagyott a dombokon, a rozs 10 mázsás átlaggal fizetett. Újfajta kutatási feladatok A fagykísérleteken, a nö- Vénykórtani, nemesítési és al- talajlazítási kutatási feladato­kon kívül két éve érdekes, új­fajta kutatások is folynak a hegyvidéki gazdaságokban. Az intézet üzemszervezési csoport­ja számos hegyvidéki, borsodi termelőszövetkezet üzemelem­zését végzi. A kutatók az opti­mális vetésszerkezet, üzemi arányok kialakításával, a ve­zetés kérdéseivel és általában e gazdaságokban a nagyobb jövedelmezőség lehetőségeinek feltárásával foglalkoznak. Ezt az elemző munkát természete­sen megyénk síkvidéki gazda­ságaira is kiterjesztik, hogy megfelelő összehasonlítási alappal rendelkezzenek. A kompolti kutatóintézettől, s Futnokon működő kutatócso­porttól, amelynek dolgozói ré­szére négy lakás is épül a köz­ségben, nagyon sok segítséget vár az elkövetkező esztendők­ben megyénk mezőgazdasága. Az idei kísérletek is jelentős Ígéretek arra. hogy megoldód­nak lejtős területeink „reflek­torfénybe állított” problémái. (p. s.) Megkezdődött a fásítás Borsodban A borsodi kutatómunka köz­pontja a putnoki tangazdaság, ahol 1962 óta működik az in­tézet kutatócsoportja. Ezenkí­vül kísérletek folynak Kele­mét" határában, Széki-pusztán mintegy 70 holdas területen, megyénk talajvédelmi minta­gazdaságában, a fancsali Egyetértés Termelőszövetke­zetben, Sátán, Csernelyben és több' más borsodi termelőszö­vetkezetben, amelyekkel az in­tézet kutatói jó kapcsolatot építettek ki. Talaiiavitás Kohósalakkal — Uj növények a lejtökön Áz idei kutatási feladatok, különböző kísérletek (legtöbb­jük több éves) száma igen nagy. Erre azért van szükség, mert a tudományos kutató­munkának lépést kell tartania az élettel. Megyénkben már megkezdődött az erózió súj­totta táj átalakítása, s e nagy munka várja a tudomány sok­oldalú segítségét. Borsod megye erdőségeiben hétfőn megkezdődött a fásítás. A Keletbükki, valamint a Zemplén-hegyvidéki Erdőgaz­daságban az idén mintegy 15 millió facsemetét ültetnek el. A legnagyobb telepítésre a Szendrő környéki erdőségekben kerül sor. A kedvező mikro­klíma kialakítására és az erdő biológiai egyensúlyának meg­óvására elsősorban tölgy, vala­mint hárs- és különböző fenyő­féleségeket használnak fel. Az aggtelek—jósvafői karsztvidék sziklás oldalaira feketefenyő kerül, amely növeli a vidék tájképi szépségét. Folytatják a Tokaj-hegya 1 jai borvidék fásítását is. A szőlő­termő dombok gerincén, a tele­pítésre alkalmatlan vízmosá­sokban az erózió meggátlására az Utóbbi tíz évben ültetett mintegy 600 hektárnyi erdő díszük. Az idén újabb 400 hek­táron mintegy 400 ezer cseme­tét, többek között fenyőféléket, az ezen a vidéken jól díszlő molyhostölgyet, juhart és har­sát ültetnek. Az erdősítéssel jelentősen fokozzák a vidék levegőjének páratartalmát, amely segíti a világhírű bort adó szőlő aszúsodását. A folyók mentén, az ártere­ken mintegy 300 holdnyi, gyor­san növő nyárfát telepítenek. A Tisza, a Bodrog, valamint az öntözőcsatornák mentén új, ligetes erdőségeket hoznák lét­re, amelyeket néhány év múlva már ki is tudnak termelni. Hozzáláttak az ipartelepek körüli erdősávok kialakításához Szemlélteti} főzet a rekonstrukcióról Megkezdték a bugasor alapozási munkáit. A Lenin Kohászati Müvek nagyüzemi KISZ-bizottsága érdekes füzetet jelentetett meg a közelmúltban. A pros­pektus a rekonstrukció konk­rét célját, a munka előkészí­tettségét és sikeres lebonyolí­tásának követelményeit tar­talmazza. A fényképekkel és rajzokkal illusztrált kiadvány szemlélte­tően mutatja be azt a válto­zást, melyet a rekonstrukció hoz a durvahengerde életébe. Részletesen foglalkozik a fü­zet a rekonstrukció gazdasági jelentőségével, és útmutatást ad ahhoz, hogy ki, miben se­gítheti lebonyolítását. Végül felhívással fordnl a gyár fiataljaihoz, hogy tegye­nek meg mindent a rckon­Í strukció sikeres végrehajtásá- ért. I Vendégünk veit • • • ' Április a csírázás, a növé­nyek fogamzásának hónapja, Szent György havának nevez­ték az öregek, a franciák pedig Germinál-nak (innen, jelképes értelemben véve adta Zola is u munkásmozgalom megfogam- eásának történetéről szóló re­génye címét). Ha tehát április­ban a vendég tavaszt hoz, azt megkülönböztetett szeretettel fogadd. A hosszú tél után azon a napon volt az első tavaszias meleg, amikor a szovjet párt­ós kormányküldöttség hazánk földjére lépett. Hruscsov miniszterelnököt minden bizonnyal akkor is ezívesen fogadja népünk, ha nem tavasszal jön. De e nép­hitben ugyanazt a kedvességet találjuk, mint például az orosz cm bér szokásában, áld a leg­kedvesebb vendégét sóval és kenyérrel fogadja. A vendég, Nyikita Szergeje- trics Hruscsov, e látogatásával nem a földmívelő népet tisz­telte meg közvetlenül. A város csupán 10 éves. lakói ipari munkások: vegyészek, bányá- < érzők. Am a kedves fogadtatás nem nélkülözte az ősi szokáso­kat. Mert a vendég fogadása­kor minden ajándék jelképes, S ezt fejezi ki; szeretettel vár­tuk, s megtiszteltetésnek vesz- szük látogatását. A Bérente-völgyiek is nagy szeretettel várták s fogadták hétfőn délelőtt vendégüket. Újságírók raj sása A BVK főbejárata előtt né­pes csoport válik ki a tömeg­ből. A kabátok hajtókáján jel­zés: Sajtó — ahogyan ezt a szovjet kormányfő mondta egyszer — „A nagyhatalom”. Francia, angol, orosz, német, jugoszláv, cseh, magyar, bol­gár, kínai — s még ki tudná elsorolni, mennyi nyelvű, mi­lyen ország, s lap képviselői várnak Hruscsovra magneto­fonnal, fényképezőgéppel, film­felvevővel felszerelve. Bár tudott dolog, de ebből is látszik: a vendég, aki érkezik, nemcsak barátunk, hanem egy­személyijén híres ember, amit mond, arra kíváncsi az ameri­kai munkás, az angol konzer­vatív, a cseh mérnök, a bolgár paraszt, a francia pedagógus. Szóval az egész világon kíván­csian várják, hogy a Szovjet­unió vezető államférfia mit jelent ki, mikor mosolyog, s mikor vonja össze haragosan szemöldökét. És arra is, hogy, ahol Hruscsov tiszteletét teszi (ez a nyugati kollégák szerint is nagy megtiszteltetés), milyen hely az. Rögtönzött sajtótájékoztató egy lépcsőházban. Záporoznak a kérdések: Kazincbarcikának mennyi a lakosa, mit, s meny­nyit termel a gyár, országosan mit jelent ez, tíz év múlva mennyit fejlődik az üzem, s most mennyien dolgoznak itt. A BVK fiatal mérnökei vála­szolnák a kérdésekre — bi­zony, megizzadtak! Bár az is lehet, nem csupán az izzadság ragyogott az arcukon, hanem a büszkeség is. Esxme és gyakorlat Nyikita Szergejevics Hrus­csov akkor igazán érdekes — mondják, s ez valóban igaz —, ha rögtönöz, ha a leírt beszédét a zsebébe süllyeszti. E „moz­dulatot” Kazincbarcikán is megtette. A derültség és a taps meg­duplázódott. A következő párbeszédet hal­lom. — Hruscsov előadhatna a művészeknek is..J _ ??? < — Például olyan címmel» hogy áz Eszmei mondanivaló gyakorlati munkánkban való alkalmazása... Hruscsov elvtárs éppen arról beszélt — „rögtönzött” —, hogy a kommunizmus célja nem más, mint az, hogy a népek­nek jólétet (több cipőt, ruhát stb.) kell biztosítani. Igazán sajnáltam, hogy a magyar költők egy részét, akik a fridzsiderben és a mosógép­ben a forradalom vesztét lát­ják (bár többen közülük, állí­tólag maguk is használják e furfangos, s hasznos „jószágo­kat”) nem hívták meg a gyű­lésre. A béke álmot is ad... Kétéves gyermek szundikál az apa vállán. Ha a zenekar rázendít, a fiúcska felnyitja szemét, s elcsodálkozik. De aztán semmitől sem zavartatva alszik tovább. Később, amikor Hruscsov elvtárs megjelent az emelvényen, az anya felkelti, s mutatja neki. A gyermek csodálkozik egy ideig — s újra alszik. Annyi békesség, s nyu­galom van e szendergésben, hogy valóban kézzelfogható a szónok égjük mondata: „Csak a gyerek nem tudja, hogy mi a háború, és azok. akiknek a természet nem adott észt.. A békéről volt szó, s a gyer­mek nyugodtan aludt.. Ám figyeltek a felnőttek, akikben az utóbbi években is. A vegyiüzemek, a Borsodi ^ Vegyi kombinát, valamint fez megnőtt a felelősségérzet és a*ópülö tiszaszederkényi új mű- tennivágyás. S egyszer fel kell*trágyagyár körül az idén újabb figyelniük azoknak a felnőttek- ♦tíz hektárnyi erdőséget létesí- nek is, akik gyerekesen jatsza-J fásított terület doznak a békével. ♦ ,a wu terulcC (Érthetetlen, hogy miért jnagysaga meghaladja majd az irigykednek ezek a gyermekek «ötven hektárt békés álmára?) J _______ Még szerencse, hogy a béke-* szerető népek élén békeszerető, ♦ itő?42?.» ÄfWegyci paraszíifjíisági márS^l!(aniícsl‘#zás Miskolcon háború borzalmaival. | Ma> szcrdán délelött «, 6raJ Kinek intett visssa «kezdettel parasztifjúsági ta­Hruscsov? inácskozás kezdődik Miskolcon« Héttőn este Miskolcon. Ha-faz MSZMP városi Bizottságá- talmas tömeg a villanyrendőr- *nak nagytermében. A lanács- nél. Pedig még csak délután Okozás napirendjén szerepel a fél öt. Két óra múlva indult _■ termelőszövetkezeti KISZ-szer. el a vendegek kocsikaravanja > , , .. .. . a Tiszai Pályaudvarra. Az em-«VKe ck politikai, szervezeti berek türelmesen kivárták, «helyzetének, termelést segítő megtapsolták, megéljenezték a £ tevékenységének megvitatása, távozó vendéget. Már szemei-«^ M 1964 évi feladalok mcg_ kélt az eső. s a vendégek zárt < a március 1W m„. kocsiban utaztak. Vasamapv este nyitott kocsiban, levett« kalappal tette meg a hosszút utat a szovjet kormányfő. Nemi törődött az esővel, fogadta az éljenző miskolciak üdvözlését. Sokezren mondják ma: —; Hruscsov nekem integetett vissza; én láttam ... Senki sem téved, azt hiszem. (barátb) »tanácskozáson Mónus Antal, a ,megyei KISZ-bizottság első ,titkára tart vitaindító előadást, A megyei parasztifjúsági ta­nácskozás során kerül sor az [1963. évi mezőgazdasági tér- emelési versenyek értékelésére >és a legjobbak mcgjutalmazá- sára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents