Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
eszakmagtarorszäg Szerda, 1364. április S. Á falusi felnőttoktatásról Manapság elég gyakran emlegetett téma a felnőtt dolgozók oktatásának kérdése. Olyan vélemény is elhangzott rnár: nem túl sokat foglalko- zünk-e vele? A felnőttoktatás jelentőségét és a megvalósítás még hác- ralévő és nem is rövid távú, még kevésbé könnyű feladatait tekintve, azt kell mondani: a felnőttoktatás társadalmi érdek, megoldása társadalmi feladat, amelynek eredményeiről, nehézségeiről, örömeiről, gondjairól, az ezzel kapcsolatos munka tapasztalatairól megyénk társadalmát rendszeresen tájékoztatni elsőrendű kötelességünk. Az eredmények nem lebecsülendők. Megyénkben 1959— 1963 között ötszörösére emelkedett kenység kapcsolatának, kölcsönhatásának megértéséhez. A mezőgazdasági mun- katerületen dolgozók jelenleg nincsenek érdekelve abban, hogy 'magasabb műveltséget szerezzenek és ennek érdekében vállalják munkájukon, családi gondjaikon túl a tanulással járó elfoglaltságot, áldozatot. Nagy részük munkabeosztása nem olyan, hogy az iskolába rendszeresen eljuthassanak. Különösen gondot jelent ez az állattenyésztésben foglalkoztatottaknál. Sőt, nem egy esetben az iskolába járás anyagi hátrányt jelent számukra, a munkaidő kiesés miatt. Munkaegység jóváírás, jutalmazás a tanulásban kiemel- 7eTnöttoktatásban !^rJÖ dolgozók részére, egy-két falusi értelmiség egészének segítő tevékenysége igen gyümölcsöző lehetne. Kulturális hetek özdoíi (Tudósítónktól.) Harmadízben rendezi meg az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága és a A művelődési otthonokat,! Liszt .Ferenc Művelődési Ház klubokat, könyvtárakat egyre | az ózdi kulturális heteket. A résztvevők száma. Csak általá nos iskoláinkban az 1982—63. évi 6639 hallgatóval szemben 11 547 felnőtt dolgozó tanul, vagyis egy év alatt csaknem megkétszereződött a tanulni vágyó munkások száma. E néhány adat mögött meg kell látni azt a sok-sok munkát, dicséretes erőfeszítést, lelkes összefogást, gyakran áldozatvállalást, amely ezeket az eredményeket létrehozta. Az eredmények behatóbb vizsgálata azonban feltárja a tanulságokat, a munka gyengéit, és mutatja a tennivalókat is. Ezekről szólok a továbbiakban. A közelmúltban megyénk 135 mezőgazdasági jellegű községében vizsgáltuk meg a felnőttoktatás helyzetét. Beszélgettünk helyi vezetőkkel, továbbtanuló dolgozókkal, pedagógusokkal. A tapasztalatok és tanulságok leglényegesebbjei a következőkben összegezhetők: Nem kielégítő a felnőttoktatásban résztvevő mezőgazdasági dolgozók aránya. a fejlődő agrotechnika, a mezőgazdaság gépesítése viszont sürgetően követeli a korszerű szakmunkásképzést, amelynek egyre inkább nélkülözhetetlen feltétele az általános műveltség alapját jelentő VIII. osztály elvégzése. Ennek ellenére a felnőttoktatásban résztvevő mezőgazdasági dolgozók az összlétszámnsk csak mintegy negyedrészét teszik ki, ami rendkívül kevés. A falusi hallgatók összetételét vizsgálva, még egy elgondolkodtató adatról kell említést tenni: a nők aránya a falusi felnőttoktatáson belül igen alacsony, a falusi hallgatóknak csak 25 százaléka, bár a mezőgazdaságban igen sok i nő dolgozik és nem kevés a fiatálabb korosztályba tartozók száma sem. Korántsem megnyugtass? tó a termelőszövetkezetek vezetőinek iskolai végzettsége, Például a szerencsi járás tsz-elnökei 47 százalékának,' a brigádvezetők 70 százalékának nincs meg az általános iskolai (VIII. osztály) végzettsége. Sajnos, ez az arány még nem is a. legrosszabbak közül való. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi vezetők személyes jó, vagy rossz példája döntő módon befolyásolja egv- egy község, tsz felnőttoktatási helyzetét. Ahol a vezetők tanulnak, ott nincs baj a tagsággal, viszont a negativ „példa- mutatás” is erősen rányomja bélyegét a felnőttoktatás sikerére. Nehéz a tanulás fontosságáról meggyőzni a tsz-tagot egy olyan elnöknek, aki maga nem tanul, vagy aki beiratkozás után elsőnek morzsolódik le az iskolából. A falusi felnőttoktatás problémáinak megvitatására a közelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tanácskozást tartott, amelyen a . 79 meghívott tsz-elnök közül csak három jelent meg. Nem sokkal később mezőcsáti próbálkozásunkat érte hasonló kudarc, amikor 28 tsz-kultúrfelelős közül csak öt tett eleget a meghívásnak. Úgy vélem, a helyi vezetők szemlélete helyes irányba való megváltoztatásának még igencsak a kezdetén vagyunk. Igen sok meggyőző szóra lesz még szükség a műveltség, a tudás, a termelés, a termelédicséretes kezdeményezésen túl (a mezőkövesdi járás néhány tsz-e, az edelényi Alkotmány Tsz) ismeretlen fogalom, pedig a kulturális alap lehetőséget nyújtana erre is. A rendezvények összefai? hangolatlansága szintén gond a falusi felnőttoktatásban. A falusi dolgozók általános és szakműveltsége emelésének, egyébként helyes és szükséges . feladatából kiindulva a különféle szervek és szervezetek vitathatatlanul jószándékból, de nem egyszer egymással versengve, s éppen ebből adódóan, gyakran egymás tevékenységét nehezítve igyekeznek a mezőgazdasági dolgozókat a művelődésbe bevonni. A megvizsgált községek jelentős részében még mindig egymást érik a különféle ösz- szehangolatlan rendezvények. Vannak esetek, amikor 3—5 rendezvény jut egy estére és a résztvevők nem egyszer az esti iskola hallgatói. A rendezvények összehangolásának meg lehet, de meg is kell találni a módját, mégpedig abból az alapelvből kiindulva, hogy valamennyi oktatási forma alapjául kell tekinteni az általános iskola elvégzését. A dolgozók tanulásának segítése ma még nem elég hatékony. Leszűkül az egyébként is túlterhelt pedagógus kizárólagos munkájává. A inkább a tanulás segítésének bázisává kell kialakítani. Az ismeretterjesztés' tematikájában is fokozottabban kell figyelembe venni a továbbtanuló dolgozók tanulásának segítését. A munkahelyektől e vonatkozásban elsősorban anyagi támogatást várunk, mivel a népművelési intézmények gyakran anyagi feltételek hiányában nem tudják megszervezni a korrepetálást.-a A felnőttoktatás társa(§$ dalmi üggyé tétele még nem valósult meg a feladat jelentőségének megfelelő módon. A különböző szintű társadalmi szervek segítő tevékenysége ma még nem terjed túl a szervezési, előkészítési feladatokon. A továbbtanulásra mozgósítás idején nagyszerűen dolgoznak, • de ezzel legtöbbször be is fejeződik tevékenységük. Nem kísérik figyelemmel a tanulás eredményeit, gondjait, nem segítik a tanulási feltételek biztosítását, kevés a biztató. ösztönző, segítő szó, vagy a helyénvaló bírálat. Nincs meg a munkahely és az iskola között a folyamatos és szoros kapcsolat sem. A jelen tanév a felnőttoktatás távlati terve megvalósításának első esztendeje. Sikeres befejezése közös erőfeszítéssel biztosítható. Egyúttal az itt vázolt néhány tanulság és tapasztalat, úgy.vélem, némi segítséget jelenthet a jövő év- előkészítő munkájához mindazoknak, akik népünk általános műveltsége emeléséért eddig tettek és ezután is tenni kívánnak. Meggyőződésem. hogy a meglévő nehézségek és hibák ellenére megyénkben a felnőtt- oktatás távlati és soron lévő feladatai végrehajtásának reális lehetőségei adattak, és a .széleskörű társadalmi összefogás folyamatosan ható segítségével nemcsak mennyiségi, hanem egyre inkább minőségi tekintetben is megvalósíthatók. . Dr. Hetényi György felszabadulási ünnepséggel megkezdődött kulturális hetek gazdag programjában különböző irodalmi, zenei és művészeti rendezvények, kiállítások szerepelnek. A kulturális betek során a Miskolci Nemzeti Színház, valamint a Vasas Központi Művészegyüttes vendégszereplésére is sor kerül Özdon. es Pályásat művelődési hás meg tervesésére Az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztérium pályázatot hirdet 300 személyes művelődési ház típustervért: k kialakítására. A kiírást már átvehetik az érdeklődök az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán (Budapest, V., Beloiannisz utca 2—4.), s ugyanide kell majd elküldeni a kész terveket kizárólag postán és „Művelődési ház” felirattal, legkésőbb június 25-ig. A legjobb munkák díjazására 105 000 forintot irányoztak elő. A legmagasabb díj ösz- szege nem lehet több 30 000 forintnál, a megvásárolt tervekért legalább 5000 forintot fizetnek. A pályázat eredményét legkésőbb július 20-ig hozzák nyilvánosságra. Kézikönyv a tanácstagoknak « ® «, |S gyes kis könyvecske forog ezer kézen a. mezőcsáti w járásban. Községi, járási és megyei tanácstagok kapták meg Az állandó bizottságok munkája című kiadványt, amelyet három tanácsi dolgozó: dr. Kertész István, a járási tanács vb-titkára, Halász Béla, a mezőcsáti községi tanács vb-titkára és dr. Grcisz László, a járási tanács titkárságának főelőadója szerkesztett. Bevezetőjében a brosúra a következő alapelveket mondja ki: „Az államhatalmi szervek: feladata, hogy neveljék az embereket, tanítsák jogaik megismerésére, kötelezettségeik teljesítésére. Az állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek tájékozottak, véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek. Ha a tanácstagok ismerik az alkotmányban, biztosított jogaikat, a vezetők törekednek a legszélesebb demokráciát érvényre juttatni, s a tanácstagok teljesítik a választásból iájuk háruló kötelezettségeket; ha megbeszélik a lakossággal a tanács elé kerülő ügyeket, részt vesznek a határozatok hozatalában, majd ismertetik azt a lakossággal és bevonják őket a végrehajtásba, akikor nagyban hozzájárulnak maguk és a társadalom fejlődéséhez. Az alkotmány-törvény ugyanis előírja, hogy a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül támaszkodjanak a lakosságra, biztosítaniok kell a dolgozók tevékeny részvételéti kezdeményezését, ellenőrzését. A tanácstagoknak meghatározott munkát kell tehát kifejteniük, s ennek egyik legalkalmasabb formája az állandó bizottságokban való tevékenykedés. A könyvecske, amelyet a három tanácsi dolgozó irt és szerkesztett, világos, közérthető fogalmazásban taglalja az állandó bizottságok munkáját, jelentőségét, működését és munkamódszereit. Nagyszerű segédeszköz a tanácstagok számára, és nem árt bizony, ha a tanácsi dolgozóink is forgatják. A kezdeményező szerep dr. Kertész Istváné, aki egyszer már önállóan is írt egy hasznos könyvecskét, amely a termelőszövetkezetek belső életének rendjével foglalkozik. Ö mondta el,1 hogy amikor Mezőcsátra került, ismerkedési szándékkal tizenkét tanácstitkárt hívott meg a járási tanácsira. Munkájukról, saját tevékenységükről beszélgettek; ezen a beszélgetésen született meg a brosúra-szerkesztés gondolata. A két társ. Halász Béla és dr. Greisz László segítségé™ vei a már említett könyvecske hamarosan elhagyta a nyomdát. A harmadik pedig most készül: ennek még csak a vázlatát mutathatták meg: „A céltudatosság, tervszerűség érvényesülése a községpolitikai feladatok megoldásában” —• ez lesz a címe. Érdeklődve várjuk. O. Sí. fi szovjet ipar a Biiiapesti Nemzetközi Vásárén Milyen ipari újdonságok bemutatásával készül a. szovjet külkereskedelem a Budapesti Nemzetközi Vásárra? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa a Városligetben már épülő szovjet pavilon igazgatójához, M. Lvovhoz, aki a következő tájékoztatást adta: Az 1964. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a szovjet kiállítási anyagot 2100 négyzet- méter alapterületű új pavilonban és ezer négyzetméter nyitott térségen helyezzük él. Hétszáz szovjet vállalat küldi el termékeit s a több mint kétezer kiállítási tárgy tükrözi majd a szovjet ipar gyoris- ütemű fejlődését. — A hagyományos szovjet exportcikkeken, köztük a hengerelt acél árukon és csöveken, a színesfémeken, a vasérckon- centrátumon, a mangánércen, az antraciton, a kokszon, a. műtrágyákon kívül pavilonunkban sok újfajta gépet és egyéb ipari berendezést is bemutatunk. — A magyar nőket, bizonyára érdeklik majd háztartási gépeink is. amelyek között megtekinthetik az újformájú ZIL hűtőszekrényt, a Szaratov-4-et, a Minszk ás a Miszíru elnevezésű hűtőgéptípusokat és a félautomatikus mosógépet. Az Egészségügyi Világszervezet Napja Harc a gümokór leküzdéséért Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO minden évben április 7-én rendezi meg az egészségügyi világnapot. Az egészségügyi világnap ebben az évben a gűmőkór elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet és mozgósítja világszerte az egészségügyi szerveket. Ezt az a szomorú tény is indokolja, hogy. a WHO becslése szerint ’ .a világon még, mindig 19 —15 millióra tehető a fertőző gümökóros betegek száma és évi 2—•? millió új esettel lehet számolni. A halálozás is eléri még az évi 1—2 milliót. A gü- mőkór nagyrészt szociális probléma, ezért a gazdaságilag gyengén fejlett országokban legtöbb a tennivaló. Mutatja ezt az is, hogv míg a gyengén fejlett országokban a 14 éven aluli gyermeklakosság több mint 70 százaléka átesik a fertőzésen, a gazdaságilag fejlettebb országokban ez két százalék körül mozog. Ennek, ellenére nincs Földünkön olyan ország, amely a gümőkórt már leküzdötte. Olyan ország azonban több is van, amely eredményeivel bizonyítani tudja, hogy a kór a ma ismert eszközökkel Csempeüzemet építenek Sárospatakon megelőzhető, gyógyítható és felszámolható. A WHO szervezetében több nagy jelentőségű törnegkísérle- tet végeztek különböző országokban. Többek között megállapították: függetlenül attól, hogy a fertőző forrást a betegség felderítése után intézetben helyezték el. vagy otthon maradt, a. veszélyeztetett gyermekek megbetegedési aránya azonos volt. Fertőződésük tehát már a. fertőző forrás felis- rnerése előtt megtörtént Ez a tény a yédelmet nyésjtó BCG-oItások jelentőségét húzza. alá. De figyelmeztet a betegség korai felismerésének fontosságára is. A beteg korai felfedezésével megakadályozható, hogy fertőző forrássá váljék. Egy másik vizsgálat, kiderítette, hogy a. hatásos gyógyszert szedő beteg kevésbé fertőző. Kiderült az is, hogy a felnőttkori megbetegedések többsége a. gyermekkorban elszenvedett fertőzés kiújulása. Hazánk gümőkór-helyzete a felszabadulás előtt igen súlyos volt. Ennek oka az akkori társadalmi rendszer, másrészt a hatásos gyógyszerek hiánya. Gümokór elleni küzdelmünk az 'utolsó másfél évtizedben a. nagyhatású .gyógyszeres kezelés és egyéb, főképpen gazdasági és szociális tényezők következtében nagy eredményeket hozott. A halálozás az ! 038-as 14 tízezrelékröl 1962- ■re 3 tízezrelékre csökkent. Különösen a. legfiatalabb korosztályok halálozása csökkent nagymértékben. A gümokór a gyógyszeres kezelés hatására olyan megbetegedéssé vált. amely általában csak az ónéig korban okoz halálos kimenetelt- Az utóbbi öt évben már a megbetegedések száma is csökkenő tendenciát mutat. A gyermekek megbetegedési arányának csökkenése kedvező jel. mert általános térvény, hogy a gűmőkór visszaszorulását elsőnek a legfiata- la,bb évjáratok megbetegedési számának csökkenésén lehet lemérni. Országunk tüdőgondozód 134 ezer beteget tartanak nyilván, Az évi űj megbetegedések száma 23 ezer. Az új esetek 27 százaléka fertőző. Ezek alapján — eredményeink ellenére is — hazánkban a gűmőkór népbetegség. A gűmőkór helyzet és a. leküzdésére szolgáló kórház-hálózat színvonalának egybevetéséből adódik, hogy jelenleg a kór leküzdésének előkészítő szakaszában vat gyünk. Néhány évre még szükségünk van alihoz, hogy megteremtsük a betegség leküzdésének valamennyi feltételét. A jelen szakaszban széles körben kell alkalmaznunk a BCG-ol- tást, már újszülött korban kezdve. A gépi szűrővizsgálatokat. ki kell terjesztenünk a» egész lakosságra. Egyre javuló ágyhelyzetünk lehetővé teszi, hogy minden új beteg gyógykezelését kórházban kezdhessük és lehetőleg a gyógyulásig ott is tartsuk. t Az elmúlt évek és a jele» munkája, a költséges befektetések és különösképpen hazánk szociális. gazdasági fejlődése bizakodóvá tesz bennünket.: a társadalom segítségével. szívós munkával visszaszorítjuk hazánkban a gümőkórt. SZIK HÁZ MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Április 8: Marica gr41n6 Cl). Odry bérlet. Április D: Don Quijote (7). Egyetemi bérlet. Április 10: Don Quijote (7). Blaha bérlet. Április 11: Anna-bá! (3). József Attila lfj. bérlet. Az ember tragédiája (fél 8). Bérletszünct. Április 12: Játék és igazság (de. 10). Ady E. bérlet. Marica grófnő (3). Bérletszünet. Marica grófnó (fél 8). Shakespeare bérlet. KAMARA SZÍNHÁZ Április hóban nincs ciöadás. Tanácstagok fogadóórái Miskolc várod tanácstagok: Április 9: Cseszár Vilmos, Budai J. u.t Gyógypedagógia, 16 órakor; Szcgcczky András, 1"V. kér., Van- czák J. u. 13., 17 órakor. Április 10: Bén völgyi Ferenc» XI. kér., nyirjesi pártszervezet, 12 órakor: Hudecz Sándor, Patyolat V. kultúrterrhe, Győri-kapu 48—50.j 37 órakor; Vértesi György XV. kér.» Park u. 4. T. em.f 17 órakor. Április llj Ladányi Sándor, IXT« kér.. Kistábornok u. 32., Kohóipadi Technikum, 17 órakor. Április 13: Csajághy János, Kös^ domb u. 9., 38 órakor; Szabó X& zsef, Szeles u. 79.; órakor. X. em, is.» ti is. kiválóan alkalmas az uj . üzeni" létesítésére. Ezenkívül a sárospataki hegyekben . lévő kaolinbányákat fel lehetne újítani, s ha hozzávesszük a Zemplén-hegység közeli részein működő ásványbányákat, nyilvánvalóvá válik, hogy a létesítendő üzem nyersanyagszükségletét is könnyűszerrel ki lehet majd elégíteni a zempléni bányákból, s ez igen nagy költségmegtakarítást jelent, SÁROSPATAK vezetői, dolgozói nagy reményeket fűznek az űj üzem felépítéséhez, s a járási és- megyei vezetők is mindent elkövetnek, hogv az első nagyobb üzem létesítésével Sárospatak végre elindulhasson a fejlődés útján, amely Borsodnak ezt a híres diákvárosát gazdag történelmi, kulturális múltjánál fogva a jelenben is méltán megilleti. (h. }.) saiban az ipar decentralizációja során jelentős gyárak, üzemek épülnek, addig Sárospatakra egyetlen ipari létesítményt se telepítettek. Végre talán megtörik a jég, és ha az illetékesek rajta tartják szemüket, Sárospatak' is megkapja az első jelentősebb ipari üzemet, egy íalicsempe-gyárat. A Finom Kerámiaipari Országos Vállalat ugyanis vidéken kíván egy 500 munkást foglalkoztató üzemet létesíteni. Habuda Ádám vezérigazgató a vállalat szakembereivel több helyen is szemlét tartott, és megállapításuk szerint Sárospatak a legalkalmasabb a csempeüzem felépítésére. De ezt kívánja a népgazdasági érdek is. Hiszen Sárospatak évszázadokon át országos hírű kerámiaiparral rendelkezett. Ma is működik egy kisebb cse- répkályhagyára, amelynek telepe a mögötte fekvő telekkel együtt, közlekedés tekintetében SOK SZÓ esik mostanában Sárospatakról. Nemcsak a helybeliek, hanem az ország különböző vidékeiről itt megforduló turisták, kirándulók, a tudományos értekezleteken, kulturális szemléken résztvevő hazai és külföldi vendégek is szóvá teszik a híres' diákvároska. jelenlegi elmaradottságát, azt a szegényes környezetet, amely a Rákóczi-vár. az ősi kollégium, a gyönyörű hegyaljai táj megtekintésére érkező látogatókat Sárospatakon fogadja.. A községi tanács a maga szerény költségvetésével nem tudja megoldani a ráváró feladatokat, ezért most a járási és a megyei tanács is kezébe vette Sárospatak sürgős fejlesztésének ügyét. A történelmi és kulturális emlékekben gazdag község elmaradottságának egyik fő oka kétségtelenül az, hogy amíg Borsod és az ország más, sokkal kisebb községeiben, váró-.
