Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

Szombat, 1964. äpriHs 4.

KSEÄKMAGYÄB.ORSZÄ«

3

MBÍÜIMRÖLBffiMC

*******-jH^************

rk'kirk-k-kirk'kirkirkirkirk-kirki

Ezerszínű életünkben lépten-nyomon érezhetjük legdrágább testvérünk, a szovjet nép segítségét. Annak a szovjet népnek segítségét, amely nemcsak szabadságot adott; nekünk, hanem segített építeni a száz sebből vérző országot; milliónyi tanújelét adta önzetlenségének; mellettünk állt gondjainkban, s mellettünk áll, velünk örül örömeinkben.

A történelem során sok-sok példa utalt népeink barátságára, melynek szálai eltép- hetetlen kapoccsá erősödtek. A magyar és a szovjet nép együvétartozása a felszabadulás után kiteljesedett, a szó szoros értelmében rokoni kapcsolatokká változott, és ma már elmondhatjuk, hogy barátságunk szálai mindenütt összekötnek bennünket.

Akárhová nézünk az országban, s a mi szűkebb pátriánkban, Borsod megyében, itt is, ott is, amott is felismerhetjük testvérünk, a szovjet nép közvetlen, vagy közvetett módon megnyilvánuló segítségét, 5 megannyi jel utal gyümölcsöző barátságunkra. Ä szántóföldeken, a gyárakban, J a bányákban, a hatalmas vegyipari üze- j mekben és a kulturális élet valamennyi J területén találkozhatunk a szovjet emberek j baráti kezével. Elég csak arra gondolnunk, J hogy mennyi traktort, kombájnt, kikísérle- * tezett jó vetőmagot küldtek a magyar me- J zőgazdaságnak; megyénk új gyárainak épí- *- lését gépeikkel és szakembereikkel segítet- J ték: mérnököket, technikusokat képeztek <- ki; vagy gondoljunk a bemutatott szovjet J filmekre, a színházunkban látott szovjet * színdarabokra, amelyek a szocialista em- j bertípus kialakításához nyújtanak segít- séget. *

Az ember a rohanó élet napi gondjai J közt olykor megfeledkezik erről, de ha egy *■ pillanatra megáll, s körülnéz: figyelő, látó J szeme észreveszi a mi egyre szépülő, erő- *■ södő, gazdagodó országunkon és benne J megyénk tájain a nagy változásokat, ame- *- lyeket gyorsít, erősít egy nemesveretű ka- J pocs: az igaz barátság. *•

Néhány héttel ezelőtt Ózdon (jártam, s olyan témák után kutattam, amelyek arról tanúskodnak: hogyan gyümölcsözte- tik, miként hasznosítják az északi iparváros kohászai mindennapi munkájukban a . KGST-ben rejlő együttműko-' dési lehetőségeket.

Tervek, jól átgondolt, solc- •íéle nézőpontból vizsgált és megvitatott programok egész sora került kezembe. S ezek a "dokumentációk szinte tételesen äs bizonygatták: a gyár kollektívája igyekszik hasznosítani más országok tapasztalatait. Szívesen mennek messzi földre, távoli országokba, hogy tudásban, ismeretekben gazdagodva holnap jobban dolgozzanak mindannyiunk gyarapodására, előrehaladására. Ez tükröződött a tervekből, s ilyen érzésem támadt, amint szóba került a tapasztalatszerzés gondolata, látván, mily örömmel fáradoznak az újért, a jobbért az ózdi gyárban. , ,

Gazdagon

gyiimóíesüx.0

tapasztalatok

Mindezt akkortájt meg is írtam — s úgy éreztem, „kimerítettem” a témát. Azután a «apókban beláttam, hogy ami Özdon van, az nem valamiféle egyedi eset, hanem másutt is fellelhető. Ez volt az egyik oka annak, hogy ismét tollvégre tűztem a témát. A másik — s ez a döntő — mostanában oly sokat beszélnek az emberek arról az együttműködésről, segítségről, mely már gazdagon gyümölcsözik a borsodi iparban is. S valahányszor az internacionalista gondolkodás- módnak ilyesfajta példái szóba kerülnek, mindég ott van az a szó: Szovjetunió. Nehéz is volna erről megfeledkezni, hifizen egyfelől a szovjet emberektől tanultuk ezt a példás tu;:-jjöonsáR°t, másfelől amerre vsak jár az ember, elkészült és most épülő létesítményeknél egyaránt tapasztalja, érzi azt a sokirányú segítséget, amely mind-mind a Szovjetunióból, a [szovjet emberektől származik. ,,A .Bo.Vfodnádasdi Lemezgyár

főmérnöké rendkívül találóan egyetlen grafikonban, a terme- les felfutását jelző diagramban sűrítette azt a segítséget, amelyet a szovjet szakemberek nyújtottak.

Ügy nevezte ezt a tapasztalatszerzést: műszaki cs tudományos együttműködés. Aztán beszédes példákkal illusztrálta, hogy ez az együttműködés valójában mennyire tudományos és mennyire műszaki is. Ízelítőnek psupán annyit: az 1048- as években a finomlemez hengereket külföldről importálták, mind egy szálig. Most a szovA Borsodi Vegyikombinát két óriáskompresszort, földgázbbntá berendezést, elemző jelzőműszert, automatikus szabályozó berendezést, több rzáz tonna saválló acéllemezt és szerszámgépeket kapott a Szovjetuniótól. A vegyikombinát s/.crelcsél pedig szovjet mérnökök és vegyipari

szakemberek irányították.

Nyevinominssk,

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiir

Scsokino,

ihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Liszicsan szk

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiir

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiinitimi

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif

kohászok.

Konstrukció — világszínvonalon

A Diósgyőri Gépgyárban Hámori Sándor műszaki igazgató csak úgy „kapásból” egy sor olyan esetet említett, amikor idősebb, tapasztaltabb testvér módjára segítséget, jó tanácsot adott egy-egy konstrukciós probléma technológiai eljárás. Vagy új gyártási módszer kialakításánál valamelyik

moszkvai vagy leningrádi mérnök. Nem is olyan régen érkeztek a gyárba a Sliroflex nevű szigetelő gép dokumentációi. Ez a masina nemcsak eléri, hanem némely jellemzőjében túl is haladja azt, amit a világszínvonalon emlegetett

hasonló típusú gépek produkálnak. Azután 100 milliókat tesz ki azoknak a gépeknek és berendezéseknek értéke, amelyeket a Szovjetunióba exportálunk. Ilyen nagyobb volumenű megrendelések például a beton alj-gyárak, a CSz—2 automata gépsorok, vagy a henger- dei berendezések. Az az eset sem ritka, amikor a gyár konstruktőrei vonatra ülnek, s elutaznak a MOSZ—KÁBEL-ba, hogy megnézzenek néhány olyan megoldást, ami ott jól bevált, nálunk viszont még

győri vasasoknak.

Alapanyag, szeles nyomtávon

A Lenin Kohászati Művek termelésének szinte alapvető bázisa a szovjet anyag. Az ércbelét 80 százaléka, a koksz szükségletnek nagy része „széles nyomtávon” érkezik a záhonyi átrakóba. A borsodi érc- előkészítő mű is szovjet tapasztalatok hasznosításával készül. Ez a hatalmas üzem, amely több mint egymilliárd forint beruházásba kerül, évente kétmillió 800 ezer tonna ércet képes feldolgozni, ellátva Óz- dot és Diósgyőrt.

Az acélműben szovjet mérnök szaktanácsai alapján készítették el új eljárással, lényegesen jobb minőségben és gazdaságosabban, a kemence boltozatának falazatát. És az öntödékben sem ritkák a szovjet tapasztalatok alkalmazásai.

Mindez csak töredéke, s talán nem is átfogó képe a segítségnek, amely velejárója barátságunknak, együttműködésünknek.

Velejárója — vagy talán helyesebb úgy mondani: feltétele — előrehaladásunknak, mindennapi életünk szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá tételének.

Paulovifs Ágoston

Van 125 olyan ember a Tiszai Vegyikombinátban, akik fokozott érdeklődéssel figyelnek, ha ezek a nevek valahol elhangzanak: Nyevinominszk, Scsokino, Liszicsanszk.

Százhuszonöt ember és mindnek vannak barátai az említett szovjet városok valamelyikében. Honnan ez a barátság, és mit jelent ez a Tiszai Vegyikombinát 125 dolgozójának?

A Tiszaszederkényben épülő vegyikombinát, amely jövőre már sok ezer tonna műtrágyával gazdagítja mezőgazdaságunkat — szovjet hitelből és szovjet tervek alapján készül.

5 a Szovjetunió fölajánlotta;

vegyikombinátjaiban kiképezi az új magyar gyár technológiai személyzetét.

Így került minden műszaki vezető, s a szerelőmunkások legjobbjainak csoportja 3-tól

6 hónapos időtartamra a nye- vinominszki. a scsokinoi és a liszicsanszki modem vegyikombinátba. És volt olyan vezető is, mint például Komáromi Géza, az ammónia gyáregység helyettes vezetője, aki másfél évig tanult a szovjet vegyikombinátokban.

S talán van, aki most megkérdezi: miért éppen a Szov-, jetunióba mentek tanulni a magyar vegyipari szakmunkások, hiszen a szomszédos szocialista országokban is nyílik lehetőség erre? Nos: Romániában is voltaic tanulmányúton a TVK dolgozói.

Akik pedig valahol Nyugaton kételkednének abban, hogy a

legkorszerűbb vegyipari technológiát a Szovjetunióban vezetik be, azoknak hadd idézzünk Hruscsov elvtárs szavaiból, amelyeket az SZKP legutóbbi mezőgazdasági plénumán mondott:

Az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés országban öt évtized kellett a mezőgazdaság kemizálásához, a Szovjetunióban ezt a feladatok hót év alatt valósítjuk meg.

És lám, ezt már a kapitalista országok lapjai sem merik kétségbe vonni. A New York Times például „vegyipari forra- dalom"-na\í nevezte azt a programot, amely a szovjet vegyipar termelését 1970-re a mainak háromszorosára emeli.

S hogy egy ország ilyen ered- ményt elérhessen, annak nyilván a legkorszerűbb technológiát kell kidolgoznia és bevezetnie. S ha a mi országunk is követni akarja ezt a példát, akkor

tanulnunk kell a Szovjetuniótól,

s „emberenként lebontva”: a szovjet vegyipari dolgozóktól.

És mi követni akarjuk a szovjet példát, mert azt kívánjuk, hogy termőföldjeink gazdagabban adják kincsüket (és a műtrágya ezt teszi lehetővé), hogy ezáltal boldogabban éljenek az emberek. Hadd idézzünk dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter nyilatkozatából:

Az új és a régi világ harca végső soron a gazdaságban dől el. Márpedig a világgazdaság

fejlődése azt mutatja, hogy az egyes országok gazdasági hatalmát ma mindenekelőtt a vegyipar testesíti meg, sokkal inkább, mint korábban, a gazdaság „fejedelmének” számító acél. A vegyipar ma az a legmodernebb iparág, amelynek fejlődése rohamos tempóban, szükségszerűen maga után vonja az ipar egészének, a mezőgazdaságnak és ezzel a nemzeti jólétnek fejlesztését...

Lényegében tehát ezért tanult az észak-kaukázusi, a Moszkvától délre fekvő és a Donyec-medencei vegyi kombinátban hónapokon át Szénási Tibor főmérnök, Kalmár László műszerész, Papp Lajos hígsavüzemi. Csősz Béla ammónia gyárrészlegi dolgozó és még a TVK 121 embere. S hogy a tanulás közben

igaz barátságok

alakultak ki az emberek között? Kovács Sándor, a tisza- szederkényi párttitkár így beszél erről:

— Ezek a barátságok teremtik meg azt. hogy a szovjet vegyikombinátokat testvérgyáraknak tekintsük, a szó legnemesebb, legemberibb értelmében ... És ezek a barátságok még inkább elmélyülnek azáltal, hogy a Szovjetunió is küld hozzánk szakembereket. Most 30 szovjet vegyipari szerelési szaktanácsadó dolgozik nálunk, s ha ősszel megkezdik a próba- üzemelést. még IS szovjet vegyipari szakmunkás érkezik hozzánk ... Rutlkay Anna

W Ot esztendő alatt

Hét szovjet dráma a miskolci színházban

£ tTiszaszcflerkínyben szovjet hiteiből, szovjet tervek alapján, szovjet berendezésekkel épül a ha«

talmas ycgyikombinát.

Ha csak az elmúlt öt esztendő műsortervét vizsgáljuk, a szovjet darabok iránti megbecsülés kézzelfogható bizonyítékait kaphatjuk, öt esztendő alatt hét szovjet mű került városunk színházának színpadára. Ha e szép sorozathoz számítjuk Csehov halhatatlan remekét, a Ványa bácsit, nyolc bemutatóról beszélhetünk.

Miskolci pódium adott otthont öt esztendővel ezelőtt Trenyov A Néva partján című alkotásának. A Miskolci Nemzeti Színház Afinogenov-be- mutatója. a Kis unokám előadása emlékezetes színházi élmény volt. A szovjet dráma- irodalom egyik kiemelkedő, nagy tehetségű, színpadi ismeretek tekintetében mesternek mondható képviselője. Arbuzov miskolci színpadon is sikert aratott Egy szerelem története című alkotásával. Gorkij Vdsc- sza Zseleznovája színésznek, nézőnek maradandó élményt nyújtott A vígjáték barátai

sokat tapsoltak Dohovicsnij— Bogosziovszkij Nászutazás című zenés vígjátékának.

A Miskolci Nemzeti Színház történetében külön lapra kívánkozik Visnyevszlcij világhírű, világsikerű művének, az Optimista tragédiának bemutatása. E mű, forró sikerű tolmácsolásban tovább gyarapította- g szovjet dráma iránt érdeklődök táborát. Csehov Ványa bácsi-ya felejthetetlen előadásban kelt életre Miskolcon.

öl esziendő szovjet drámáinak miskolci bemutatóit ebben az évben egy nagyon izgalmas ősbemutató zárta. LunacsarT szkij Don Quijote című ironikus tragédiája nemcsak a közönség táborában vívott ki magának figyelmet, hanem szakmai körökben is. E dráma miskolci ősbemutatója Lunacsarszkij feledésbe menő. de ugyanakkor nagyszerű müvének feltámasztását. más színpadokra történő segítését is szolgálta.

I-P—I—)

Segsfaég, r^yiittniííldidés

et tapasztalatokat felhasz- lálva, már több mint felét Útion gyártják. Azután a savállc emez minőségjavításánál if iok jó tanácsot adtak a szovjel cohászok.

döcögve halad. Egy ilyen jelentős feladat megoldásánál, ugyancsak a kábelgépet illetően, a leningrádi Gyiptomediz Kutató Intézet segített a diósgyőri vasasoknak.