Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! wmm T* A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASPÄRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * XX. évfolyam, 19. szám Ara: 811 fillér Szombat, 1961. április 4. NAGY ÜNNEPÜNKÖN Irta: VASKŐ MIHÁLY T izenkilenc évvel ezelőtt, 1945. április 4-én fejezte be hazánk felszabadítását a Szovjet Hadsereg. A magyar dolgozó nép az orosz munkásosztály, az oroszországi tlépek után — 1919-ben — másodikként a világon saját elhatározásából és saját erejéből mór kivívta egyszer a dolgozó nép hatalmát. 1919-ben a nemzetközi reakció túlereje fegyveres erőszakkal elzárta a magyar nép felemelkedésének útját. A 25 évig tartó Horthy fasiszta rendszer az embertelen nyomorúság, az elnyomás és kiszolgáltatottság szörnyűséges poklába taszította a ■magyar dolgozó tömegeket. Az évszázados elnyomás után népünknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom neveltjei hozták meg a szabadságot, szolgáltattak igazságot. A dicsőséges szovjet nép nyitotta meg a szabadság sorompóit, adta kezünkbe a felemelkedés zászlaját. A magyar dolgozók, élve a lehetőséggel, vállalták a kifosztott és tönkretett ország felépítésének nehéz feladatát, vállalták az új világ megteremtésének minden nehézséNépünk győzött. Győzött az- irt, mert a harcban már nem •’olt egyedül, mint történelme során annyiszor, amikor síkrajzain saját boldogulásáért. Győzött, mert végre a felszabadult népek egész sorával köthette össze sorsát az emberi haladás és felemelkedés szent ügyéért. A szabadság, az emberi jogok éltető levegőjét élvező népünknek már csak emlékeiben él a szolgaság, a kiszolgáltatottság, a szenvedések keserű emléke. Hazánkban az anyagi és a kulturális javak a legszélesebb tömegek közös kincsévé váltak, amit dolgozó népünk együttes erőfeszítése gazdagít azért, hogy nap nap után több jusson belőle mindenkinek. TÄ.T épünk élete hazánk fel- INI szabadulása óta gyöke- 1 ’ résén megváltozott. 1945 óta lényegében új országot építettünk. A végbement változások alapja az volt, hogy a nép a kommunista párt vezetésével megdöntötte a kizsákmányolok uralmát, az elnyomó, félfeudális kapitalista rendszert. A magyar nép örök hálával tartozik a Szovjetunió népének, mert a fasizmus felett aratott győzelem megnyitotta népünk felemelkedésének útját. Sokoldalú támogatását azóta is élvezzük. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai — forrás és útmutatás szocialista építőmunkánk számára. A közelmúltban pártunk Vili. kongresszusa már megállapította, hogy felszabadult népünk harca és szorgos mun. Icája történelmi győzelmekhez vezetett. Létrehoztuk a szocialista ipart, felszámoltuk a munkanélküliséget. A mező- gazdaságot a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a felemelkedés egyedüli helyes útjára Vezettük. Az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Magyar- ország a hárommillió koldus országából a dolgozók, a szocializmust építők hazajava Vált. ,, , A dolgozók áldozatvállalásának, óriási erőfeszítéseinek nlapjám vált lehetővé, .hogy Bzocialista iparunk ma ötször annyit termel, mint 1938-ban. Széntermelésünk több mint Járomszorosára emelkedett. A vf^tajé negyvenegyszer több, Inint a felszabadulás előtt volt. 'A vas termelése, négyszeresére, az egy főre eső villamosenergia termelés pedig 150 kWó-ról 956 kWó-ra növekedett. Országunkban a szocialista szektorból származik a nemzeti jövedelem 96 százaléka, s az ipar adja a nemzeti jövedelem 72 százalékát. , A népgazdaságunk fejlesztésére kitűzött alapvető célokat 1963-ban elértük, és a második ötéves terv első három évében — némi egyenetlenséggel — teljesítettük. Az 1960—1963-as évek között az ipáid termelés értéke 27— 28 százalékkal, a mezőgazdaságé 6—7 százalékkal nőtt. A beruházásokra a második ötéves terv első három évében eredetileg 102.6 milliárd forintot szántunk, ténylegesen 112.3 millióid forintot fordítottunk. A lakosság fogyasztása ez alatt az idő alatt 11.5 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 10— 11 százalékkal emelkedett. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy , népgazdaságunk alapjai szilárdultak, miközben emelkedett az életszínvonal is. A z ipari termelésben a mennyiségi növekedés mellett számottevő a minőség javulása is. Az utóbbi években szocialista iparunk olyan termékekkel jelentkezett a világpiacon amelyeknek termelése azelőtt hazánkban ismeretlen volt és ezek jó hírnevet szereznek a magyar munkásoknak, mérnököknek. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei fiatalok, mezőgazdaságunk csak az utóbbi években tért át a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. Mégis, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére károsan hatott az elmúlt három évben az időjárás,, mezőgazdaságunk növekvő mértékben járult hozzá az ország ellátásához, egyes termékfajtákban pedig nagyobb hozamot ért el, mint a kedvezőbb időjárású években. Fiatal szocialista mezőgazdasági üzemeink kiállták a próbát. Az átszervezéssel teremtődtek meg igazán a lehetőségek ahhoz, hogy széles körben alkalmazzuk a fejlett technikát, a tudományt, a fejlett termelési eljárásokat, hogy mielőbb megoldjuk a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztését. ez adja további* haladásunk aranykészségét, gazdasági fedezetét. A dolgozó népünk által $ elért eredmények na- * gyök, annak ellenére is,* hogy volt időszak, ami-k kor a szocializmus kék egét aj dogmatikus öntelt vezetés, ak káros revizionizmus sötét fel. J hője borította. A dolgozó nép* akkor is az ország felcmelke-Í dóséért, a szocializmusért har-k colt és fáradozott. Az ellenfor-J radalom óta eltelt hét. és félk éves fejlődésünk nagy eredmé-J nyei, jelentős sikerei, az élet* minden területén meggyőz-* hették józanul gondolkodó el-* léniáinkét is arról, hogy ok magyar nép mindörökre elje-j^ qyezte magát a szocializmus- sál. Ezért harcolt és harcoi* ma is a maga igazába vetetik hittel * Elért nagyszerű eredmé-* nyeink mellett nem feledkez-k hetünk meg elmaradásainkról egyes tervcélokat nem váltót-J tunk teljesen valóra, néhol í magas létszámmal és költség-J gél termelünk, gyakran maga.J sak a készletek. A mezőgazda-* ság 1963-ban többet adott} ugyan a népgazdaságnak, mint* az előző években, de éves tér-} vét nem teljesítette. Ezeknek a* hibáknak a megszüntetéséhez, j további erőfeszítések szüksé-* gesek. Nem téveszthetjük szem} elől pártunk VIII. kóngresszu-i sónak határozatát, amely sze-} rint: „A munka termelékeny-} ségének emelése, a gazdasá-* gosság fokozása, a termelési, növelése ma a fő front, arac-í lyen a küzdelem a szocializmus } teljes felépítéséért hazánkban* folyik.” í A borsodi ipar dolgozóinak* és vezetőinek figyelmét nem} kerülheti el az a tény, hogy* egyes fontos tervcélok meg-} valósulása: a munka termeié-* kenységének emelése, a mű-} " ”----ÍJ— <*•* ön költség * 6 zaki fejlesztés, az önköltség csökkentése elmarad a tervek mögött. Különösen nagy figyel-., met igényel az export tervek* teljesítése, a minőség javítása, • • --ül— gyei-3- á-vek* az ^építőipari munka háté]mny3*^******^*****^^**^*^*****y^***************************** A termelés gyors ütemű fejlesztését segíti elő az a nagy változás is, ami parasztságunk életében, gondolkodásában, különösen az átszervezés óta, végbement. A közös gazdálkodás erősítéséért folyó munka mindinkább összekapcsolja a dolgozó parasztságot, örömmel tölt el bennünket azt a tudat, hogy ma már mind több az olyan dolgozó paraszt, aki a közös gazdaság erősítéséért, a falun még meglévő éllen tétele megszüntetéséért, az egységes szövetkezeti parasztság megteremtéséért küzd és harcol, ami egyben a szocialista eszme térhódítását is mutatja falun. A munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók öntudatának fejlődését igazolja az utóbbi években kibontakozott és egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom. Megyénkben több ezer munkás több száz brigádban versenyez a szocialista brigád és üzem megtisztelő cím elnyeréséért. Munkásosztályunk mellett szövetkezeti parasztságunk soraiban is bontogatja szárnyait a szocialista brigádmozgalom, annak nagyszerű eredményei mutatják munkásosztályunk politikai érettségét, áldozatHZ ------s ágának növelése. Megyénk mezőgazdasága, szocialista, üzemeink jó úton haladnak. A mezőgazdasági termelés növeléséhez az szükséges, hogy állhatatosan munkálkodjunk az egységes paraszti osztály megteremtésén, hogy parasztságunk jobban használja ki a termeléshez biztosított termelőeszközöket, hogy tovább javuljon a közös megbecsülés'', hogy parasztságunk a megkésett tavasz ellenére időben fejezze be a tavaszi és az egész évi mezőgazdasági munkákat. M ásodik ötéves tervünk végrehajtása során hátunk mögött tudunk 3 évet. Tudnunk kell, az 1964-es év feladatainak teljesí- ' tése sok tekintetben döntő az ötéves terv legfontosabb céljainak elérésében. Szükséges hangsúlyozni, hogy az 1964. évi tervek teljesítése, megfontolt, késedelem nélküli gyors cselekedeteket, intézkedéseket kíván a vezetőktől s a munkásoktól egyaránt. Mindenkor és mindenütt döntő tényező A szovjet pórt és kormányküldöttség az operaházi díszünnepségen ” - o Hiwlanmti dít dolgozó ember, aki a technika és tudomány felhasználásával képes arra, hogy pótolja azt, amit a természet nem adott meg. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a dolgozó ember szükségleteinek kielégítését célzó intézkedések maradékta lan végrehajtására. Csakis a munkások és mérnökök, a tsz- parasztok és agronómusok, az értelmiségiek és kutatók ösz- szefüggö tevékenysége biztosít- (Folutatás a 2. gidaion.) Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunó Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a diszünnepségen Dobi Istvánné és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott ünnepi beszédet. A diszünnepség részvevőinek tapsa közben N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkáig, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. Kitüntették Kádár János elvtársat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Kádár Jánosnak, a Szovjetunió Hőse címet adományozta és ezzel egyidejűleg a Lenin Renddel^ valamint az Aranycsillag Éremmel tüntette tó.
