Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

pFiáárair. T3$i tnärdittä is ESSAImAGYARÖSSZAS ' Koncertkrőnika Egy-egy orgonaest általában, látogatottabb, más hangszeres estnél. Az orgona, a „hangsze­rek királya”, ma is nagyon népszerű- Az emberek figyel­mét fogva tartja cgy-egy mo­dern építésű orgona nagy technikai apparátusa, a többso­ros manuálok és más „látvá­nyosságok”, amelyek megszó­laltatása, jó felkészültséget kí­ván. A technika önmagában nem sokat mond, de hozzáértő kéz­ben aoinál többet. Tgazi orgona-est Bach mü­vek nélkül nem telje.';. Egy-egy toccata, szonáta rádöbbent, ar­ra, milyen .magasfokú tudással kell rendelkeznie egy mai or­gonistának ahhoz, hogy csak megközelítse Bachot. Berényi István.közeimültban elhangzott orgona estjének si­liere is bizonyítja az orgona- estek nagy népszerűségét. Köz­reműködött a szakiskola női kórusa, Reményi János vezeté­sével. Berényi István neve Miskolcon, előnyösen ismert; budapesti, hangversenye óta pedig még tágabb körben. Tu­domásunk szerint a lipcsei nemzetközi Bach versenyre is készül cs ezzel eléggé érzékel­tetjük a fiatal művész nagy­igényű törekvését. Elhangzott Böhm prelud.ium és fugája, Bach A-dur toccatá­ja, Bach szonátája és még né­hány romantikus és modem mű. Berényi István művészi íz,lé­mé, mérséklete és fegyelme, szín- és1 hangzásikultúrá.ia. mcp- ávta az olcsó fogásoktól. Nem tartózkodott a hangerő­től ott, aliol annak művészileg helye volt (Kodály-mű), de színkultúrája inkább az inti- mebb műveknél (Franck: Fonó­dal) bontakozott ki. Az est jelentékeny részét a Zeneművészeti Szakiskola női karának szép szereplése adta. Kicsit merésznek tűnhet a megállapítás, hogy a női kar „tovább fiatalodott.” Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy az állandóan visszatérő nehézség, most töményen látható. A kó­rus szinte csaknem teljesen kicserélődött és egészen fiatal tagokból áll. Ha a teljesítmé­nyét az adottságokhoz mérjük (és mi máshoz tehetnénk?), ar­ról csak elismeréssel szólha­tunk, Nyilvánvaló, hogy a kö­rülmények, az életkor meg­szabja a kórus hangszínét, vi­vőére .iét, telthangzását. Éppen ezt látva kell nagyon becsül­nünk Reményi János már ed­dig elért eredményét is. Meggyőződésünk, hogy ami­korra a kórus jelen tagjainak tanulmányi ideje letelik, is­mét; országos értékűvé fog fel­nőni. Külön figyelemmel hal­lottuk a gazdaságos műsor összeállítást. A második rész­ben elhangzott művek már technikai szempontból nézve is országos mércét szabtak az énekkar elé és megoldásuk si­keres is volt. A modern magyar .kórusmű­vek közül előadott Szőnyi, Pászt i, Sugár kompozíciók mu­tatják, hogy a fiatal, de szép jövőjű kórusoktól sokat várha­tunk. , V. Zalán Irén A Szakszervezetek Szimfonikus Zenekarának hangversenye A vasutasok szimfonikus ze- lett-zene, valamint Beethoven: nekara, valamint a diósgyőri III. Leonóra nyitánya. A kedv- és a pereces! szimfonikus zene- vei, lelkesedéssel előadott szá­károk egyesüléséből alakult ... ____ ......___ m ok a további fejlődés biztosí­tékainak látszanak. Az opera-est során közre­működő énekesek közül leg­jobban Kova Is Irén tetszett. Hangjával, szerep tor múlásával egyaránt nagy sikert aratott. Különösen megragadott Mo­zart: Figaró házassága című operájából Suzanne áriája, va­lamint Gounod: Faust-jából az ékszer ária. Bátok Ferenc nagy igy ok ezel t el, 1 el k i is méretesen szólaltatta meg Koncsak kán, valamint. Gremin herceg figu­ráját. (Borogyin: Igor herceg— Csajkovszkij: Anyegin), de fő­leg Koncsak szerepében kévé­sei lük az átélést, a művészi szabadságot, Udvardy Tibor Liszt-díjas, érdemes művész csalódást okozott. Neves fővá­rosi énekművészünk indiszpo- nált szereplése (kissé betegen állt ki), különösen Wagner: Lohengrin: Grál-elbeszélésé. ben, messze a várakozás alatt maradt. Néhány' szót a műsorközlés- ről: Helyes, sőt szükséges a kö­zönséget. a műsorszámokon túl is tájékoztatni, de ez a tájé­koztatás a művek könnyebb megértése szolgálatába álljon. Nem évszámok és adatok fel­sorolására van szükség, ha­nem néhány szavas hangulati megvilágításra. A statisztika- szerű szöveget ugyanis hamar elfelejtjük, viszont a cselek­mény' megértése közelebb visz a zene megértéséhez, megsze­reléséhez. A zenekart vezénylő Kalmár Péter bebizonyította, hogy' jó kezeiébe került az együttes. A betanítás 'minősége, az árnyalt nlka.1 mazkodó kíséret, a m.ind.ig biztosain összefogott irányítás, egy’áránt kellemes benyomást keltett. Barin Péter Ksatezervczeti szimfonikus ze­nekar bemutatkozó hangverse­nyét hallhattuk a napokban a Bartók Béla Művelődési Ház­ban. A zenekari est közönsége csakúgy, mint a szakemberek, meggyőződhettek arról, hogy hcly'es volt a fúzió, a váloga­tás, egy hangszíneiben egysé­gesebb, kiegyensúlyozottabb, technikailag felkészültebb együttes produkcióját élvezhet­tük. Természetesen ez a zene­kar még nem mérhető azzal a mércével, mellyel egy hiva­tásos muzsikusokból álló együttes szereplését: szoktuk vizsgálni, mindamellett vol­tak a koncert során olyan részletek is, melyek bátran megállják az összehasonlítást, sőt túlmutatnak egy amatőr- zenekar átlag színvonalán. A német—orosz—francia operákból válogatott népszerű nyitányok, áriák, nagy tetszést arattak a hallgatóság köré­ben, s ez egyben az ilyen jel­legű ha ngversemy-műsorok szükséges voltát is bizonyítja. A. tisztán, zenekari számok kö­zül kiemelkedett Gounod: Faust című operájából a ba­——.II oOo ........ L evelező pajtások (Levelezőnktől) Több mint hat éve levelez­nek o. iarcali általános iskolá­sok külföldi pajtásokkal. Tiszai. Gyula orosz nyelvtanár veze­tésével a. hatodikos, hetedikes és nyolcadikos gyerekek szov­jet, roman és csehszlovák, pajtásokkal váltanak levele­ket. Jellemző adat: az elmúlt tanévben nyolcvan tarcali ta­nuló négyszáz levelet kapott, külföldről. Az áj iskolai év­ben mgr ismét ölven tanuló kapott válaszlevelet. Bélyeget, képeslapot, papírszalvétát cse­réinek, írnak lakóhelyükről, családjukról, iskolájukról egy­másnak a levelezőpartnerek. A levelezés haszna, hogy a pajtások fokozottabb szorga­lommal, érdeklődéssel, tanuljak az orosz nyelvet. De felbecsül, hetétlen alkalmai ezek a leve­lezések egymás megbecsülésé. *«•*-, ttwsgsf'.etetésének. Aneferkó Sándor Tatai), Nyugdíjba ment a diósgyőri kohászat egyik Broszmann Pál, a Lenin Ko­hászati Művek dolgozója 45 évet töltött munkában, a gyár szolgálatában. Villanyszere­lőként. kezdte, majd a durva- hengermű főenergetikusa lett, az utóbbi években pedig a gyár karbantartó főosztályának műszaki előadói munkakörét töltötte be. Mindegyiket köz­megelégedésre, nagy szakérte­lemmel és ötletességgel. A többszörösen kitüntetett, idős dolgozó a gyár egyik legjobb, legeredményesebb újítója volt, akinek több mint ötven, zömé­ben nagy jelentőségű javasla­tát valósították meg. Az ö ne­ícgjobf? újítója véhez fűződik egyebek között a hengerműi villamos meg- hajtómotorok üzemzavarainak nagyarányú csökkentése, miál­tal évente sok millió forint ér­tékű hengerelt, áruval növeke­dett: az üzem termelése. A ki­váló, sokoldalú villamos szak­embertől, aki szabad idejében nagy ügyszeretettel látta el tíz éven át a szakszervezeti újítást ellenőrző bizottság vezetői tisztségét is, nyugalomba vo­nulása alkalmából tisztelettel és meleg baráti szeretettel vet­tek búcsút felettesei, munka­társai. Hálóruhát látok a kirakatban. .Ki­csit merész mi ntá­jú pizsama, sok reményünk lehet rá. hogy a legkö­zelebbi idényvégi kiárusításon is ta­lálkozzunk vele. Kajla cédula: „TV pyjama". A tele­vízió egyes adásai közben bizonyára jobban esik á szund i ka lás ebben a háló-alkalma­tosságban. * „Diákok, tan fo­lyam is iák. . . így kezdődik az. apró­hirdetés szövege. — Tanfolyamisták, ta n folyam is ták... Ízlelgetem fezt a nyakatokért szót, ultramodern n yelvf i earn í tó mos. gylnuirik új szüle­ményéi;. Honnan származhat? Az­tán. rájövök: ha tanfolyam ,hallga­tót írnak, egy szó­val többet kell fi­zetni a hirdetésért. * M ezögázdsiságt szaki,ön yVökct is­mertetnek a tele­vízióban. Az elo­Ez meg az adó így kezdi: „A rossz nyelvek sze­rint minden má­sodik ember ker­tészkedik”. Nem tudom pontosan hányán kertész­kednek hazánk­ban, de roppant kíváncsi vagyok, hogy a ,ió nyelvek hány embert so­rolnak' á kertész- kedők közé? * Szorgalmas né. zője vagyok a Térí­tés kapitány foly­tatásainak. látom, hogy az alkotók igen bajtársiam lé­nyek, mert néme­lyik szereplőt me­netközben kiirtják, meg más módon eltüntetik, hogy egy ~ké t föl yta tágra másik színművész­nek biztosítsanak valami kis hakni- lehetőséget. Példá­ul. az első néhány folytatásban. Basi­l'd«? Zoltán ját­szott egy osztrák kapitányt. Aztán fogságba, esett, és helyette főhadna­gyi rangban Ka­marás Gyula lé­pett a történetbe. Nemsokára őt Is elvesztettük szem elől, és hadnagyi rendfokozattal Beszterczei Pál kezdte meg ügy­ködését . Ha sokáig tart a Tenkes-so- rozat, a labanco­kat egy hadapród fogja kudarc ról­kudarcra vezetni. * Riportmúsort lá­tunk a televízió­ban egy pesti ven­déglőből. Sok mű­vész jött össze „egészem véletle­nül”. Az egyikkel, egy énekesnővel különösen sokat foglalkozik a ri­porter, az üzletve­zető, - a konyhafő­nök és mindenki, akinek csak szót adtak. Az ismert operaének esnőröl mindegyik el­mondja, hogy „közismerten kitű­nő háziasszony”. Meglehetősen, ké­tes értékű, ha mű­vészt elsősorban háziasszonyi mi. voltában .dicsér­nek, m 9 OCOOOOOQOOOOOOQ.OOOQOOOÓOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOQOC9 adatta* Enyhítő körülmény 1 felvonásban ELNÖK: A tanúk azt állít­ják, hogy ön kegyetlenül bánt a deportáltakkal ■ ■. VÁDLOTT (megtörve): Be­vallom, tisztelt bíróság. Egy­szer az egyik deportált elkésve jelent meg a sorakozón, és én ... most már nagyon szé­gyellem ... magam elé rendel­tem és azt mondtam neki: pjnyc-cjnye!... Az ember né­ha nem tud uralkodni önma­gán cs elfogja, a pulykamé­reg... nagyon megbántam.... ELNÖK: De a tanúk azt ál­lítják, hogy ön két asszonyt a gázkamrába kergetett... • VÁDLOTT (csodálkozik): Gázkamra, kérem? Mi az? ELNÖK: ön tehát nem tud­ja, hogy Auschwitzban gázzal pusztítottak cl embereket? VÁDLOTT: Nálunk villany­világítás volt, kérem, a gázról nem is hallottam. Ami pedig a két asszonyt illeti... töredel­mesen bevallom, egyszer való­ban futottam két asszony után... fiatal voltam, tisztelt bíróság ... csak a feleségem meg ne tudja. Nagyon meg­bántam. Szóval futottam utá­nuk, egyszeresük beugrottak egy ajtón, éppen nyitva volt, azóta nem láttam egyiket sem, pedig szerettem volna bocsána­tot kérni tőlük ... vagyon megbántam. ELNÖK: A tanúk szerint, ön agyonlőtt egy kisgyereket.. „ VADUDTT: 0! milyenek, az emberek! Pedig én mennyire szeretem a gyerekeket... egy­szer cukrot is adtam a kisfiam­nak, tessék csak megkérdezni, ö is elmondhatja. Es az a kis­gyerek már nem is volt olyan kicsi... sötét is volt, kérem, a szemem is gyenge. Még, hogy kisgyereket?! A szomszédom kislányát egyszer meg is simo­gattam, tessék csak megkér­dezni. ELNÖK: Szóval ön nem is tudja, hogy mi történt Ausch­witzban? VÁDLOTT; Tadom, kérem, hogyne tudnám. Mi, a baráta­immal. többnyire kártyáztunk, olvasgattunk, kérem, voltak, akik futballoztak is. de. az egy durva, sport, én nem szeretem. En csak azt. tettem, bíró tír, amit a feletteseim, parancsol­tok ... ELNÖK: Kik voltak « felet­tesei? VAfíl.OTT: Alázatosan je­lentéin. Herr Obergruppenfüh­rer, egyikre sem emlékszem már ... öregszem, kérem és nagyon rossz a memóriám, tes­sék csak megkérdezni... (Gyors függöny.) — Ne lepődj meg drágám, ma a televízióban szerepeltem ninMmí»«í9i**fn*********'***,,,*iMi* » \ Lírai zavar » t u n c v £. lírai költő volt. Ezt. tudta róla ZeflgO Poe lamas Bogyika, a Felhőfényesítő és £ Gombolyító Vállalat elsőosztályú utókalkulátora, akivel 9 olykor túlóra ürügyén bent szokott maradni az irodában, és J tudta a Külső Lótáp utca 823 c házfelügyelője, akinek egy t hófúvásos hajnalon, kapunyitás ellenszolgáltatásaként cl­• zengte egyik nagyszerűnek tartott poémájából, hogy: „Megy az úton a szekér, f .4 kerelte földig ér. I él bakon ül egy paraszt, i> Ajka nem hállat panaszt, J Búzát visz a malomba, T Gyűl a pénze halom ba ...” J Tovább nem mondta, mert a házfelügyelő valami sértő» r nck is nevezhető kifejezési használt és faképnél hagyta, csak: • annyit szólt vissza, hogy' akinek nincsen pénze kapupénzre, £ az ne mászkáljon éjszaka, főleg pedig, ne szédítse a becsü­• letes ingatlankezelési dolgozót éhgyomorra mindenféle ha- J lándzsával. Erre Tamás is gondolt valami sértőt, de nej» s mondta ki, mert finom lélek volt, a házfelügyelő meg lega* “ lább húsz kilóval nehezebb. I, Azért, nagyon bántotta, hogy nem mondhatta végig sa " verset, hiszen így azt hiheti ez a gyenge irodalmi érdeklő- J désű kortárs és lakótárs, hogy ő holmi maszek-paraszti éle­• let akar megdicsőíteni. Pedig a további sorokban szó van 5 egy kis ingadozásról, meg a belépésről, a megszilárdulásról? • sőt arról is, hogy most már önálló gépparkkal rendelkezik J a szövetkezet, miértis nem a szekér megy az úton, lián erő 1 Zetor vontatja a termést a felvásárlóhelyre, ahol a szverző­• dés alapján felárral veszik át. Mindez bennerekedt a költő- 0 ben. Bogyika, igen, ő más! Hányszor és hányszor hallgatta • az ő verseit álmodozó szemeikkel, ötvenszázalékos túlórapót- n lókkal, a felhő-nyilvántartásokra könyökölve. Mert; Tamás “ nemcsak költő volt, de elsőosztályú gomoly-számláló is <* • már említett vállalatnál, bar érezte, hogy neki itt van a he­• lye, • Az cl műit nanokban Bos>TÍkával hosszasan lawu). HZ emum napodban mányozták Tamás verseit* J kiválasztottak egy tavaszi hangulatot árasztó lírai zöíigc­• ményt, amit Tamás titokban egy tíz év előtt, megjelent ro- J mániái, magyar nyelvű lapból másolt ki, és bevitték egy 0 szerkesztőségbe. A verset elfogadták és közölték, hogy a leg-: • közelebbi vasárnap esetleg közzéteszik. Péter és Bogyika 0 szombat este nem tudott elaludni. Péter azért, mert izga- *• tott volt. Bogra ka meg azért, mert; Péter nem hagyta. Haj- J nalban a nyomda előtt várták a friss lapot. Az utcát fii."» » hó borította, jeges szél süvített. A vers nem volt a lapban. Más­2 , nap a szerkesztő közölte, hogy este megtudták a Meteoro­• lógiai Intézet előrejelzéséből, hogy vasárnap hideg less, • ezért kivették a lapból a tavaszi verset. Tamás néhány nap 5 múlva olyan verssel jelentkezett, amiből áradt a jeges fu­• vallat. Az időjárás újra megtréfálta. Másnapra az emberek! 2 levették nagy kabátjukat, a kisbabákat ki tettéle az áldó nap­• sütésbe. Tamás nem esett kétségbe. Megkérte a szerkesztőt) 2 legyen mindkét verse a nyomdában, és az időjárásnak meg­• vfelolőt adják közre. így látott nagysokára nyomdafestéket • a tavaszi napsütést, virágnyílást idéző költemény azon a far • gyos reggelen, amikor a váratlan havazás megbénította » • közúti forgalmat. • Fron kívül csak az okozott némi zavart lírai peé­» 1 1 ¥ul fánknál, hogy az első nyomtatásban 2 megjelent verse után rájöttek turpisságára, a plagizáJásrau » és azóta sem akadt szerkesztő, aki Zengő Poé Tamás verséé • elfogadta volna. Bogyika is hűtlen lett hozzá: Fuszekli 1T­• vei, a vállalati csapat balösszekötőjével túlórázik. Tamás 0 azonban nem csügged: noviszádi rokonainak a padlásán ta- 0 Iáit őrt régi kalendáriumot. « Hetven vers és tucatnyi novella volt benne. (benedek) Francia humor Az „Ic.i Paris"-l>»n olvastuk: 1. Két barát találkozik, — Képzeld — mondja a» egyik —, az a szegény Gyula- megholt ... — Lehetetlen. Alig négy t— Be í boüüper úgy látsab nagyon jól makkegészséges volt, — Váratlanul gyorsan fór- lent a baj. Az orvos is csak egyszer volt nála, — lám, mégiscsak fejlődik az. orvostudomány.,. 2. Egy úr benyit a szabójakor — Egy lovaglónadrágra vol­na szükségem. — Igenis — mondja a. sztbé szabadna a tiszteli ló mé­reteit? 3. Két fiatalasszony beszélget: — Ismercd-e a kis SimtH ne-t? — Hogyne, Jól ismerem.,. Szerinted milyen az A lány? — Szeretetreméltó, kedve?., aranyos, megbízható, ka moly kislány. Egyszóval olyan, akti Hz percre sem hagynék egye-:. düi o férjemmel A Zeneművészeti Szakiskola női karáról és Berényi István orgona-estiéről

Next

/
Thumbnails
Contents