Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

C»SAKSIACrTA«0ft6S.«Q ^u£nfe$t í«H. »tertg?, JL mse Dolgozók gimnáziuma, esti tagozat I Uníformizáiódás sv ismerősünk kerekén két esztendeié 'volt Államunk a felnőtték masa- Sábh főied kepréserw.k- ,i’s zok- féle fórumát teremtéítfé meg. A fejlőitek, dulgoj^áv tudásának gyarapítása ímtfáoJgaJó külön fe­lé koi:épty>ru esti és levelező iskolák (között Miskolcon eb­ben _ a tanévben kezdte meg müfiodeaet, az önálló, nappali tagozatú. Iskolához Ivem. csatolj dolgozók gimnáziuma, eső és levelező tagozati foot iában. Hallók Gyulával, a dolgozók gi tnnázi urnát iák I gazgatójá va i beszélgetünk, Kimond néhány érdekes aduitól; at. intézetről. Az esti tagozatra beiratkozott- t)4'7 jelentkező, első félévi be­számolót telt 743. A 304 főnyi csökkenést elsősorban a/, olsó cVtóüüyokban jelentkezett. le- tnocaSolódás okozta, azok kív ídtTls főleg a legfiatalabb kor­osztály hagyja abba. igen köny- ttytm gimnáziumi tanulmá­nyait:, vagy mulaszt igazolat­lanul olyan magas óraszámot, amellyel auioniattUusan kizár­ja magét az iskolából. Igen ér­deke« cs figyelmet kell, hogy keltizen ti tanulok életkori meg- oszlása: tizenöt ér. tizennyolc év között van riegys/ázli zen- hat, tizenkilenc és huszonket­tő között hóromszázbuszon- nyolc, huszonhárom és hu« szón kilenc között száznegyven' négy, harminc <ép negy ven kö­zött ötvenhat van, végül negy­ven éven fejül mindössze hat. Az 1037 tanulóval foglalkozó levelező tagozaton jobb a kor szerinti megoszlás. Mindezek tanítására vau égj' igazgató, «3gy j gaz.ga tó b ely ott -es. három függetlenített cs ötyénkét óra­adó' tanár. A számok világosan mutat­ják, bőgj” az: esti tagozat, tanu­lóinak döntő többsége egészen fiatal, aiig-alig haladta meg a nappali tagosat korhatárát, ennek ellenére, mint azt az első félév meriege is mutatja, viszonylag náluk van a legtöbb elmaradás a tanulmányokban. Igen magas az első és a máso­dik osztályokban a bukási arány: húsz-huszonöt százalék körül jár. litt feltétlenül n fia­talabbak hanyagságát mutat­ja. Az igazgatóval való beszél • geté# még egy igen figyelemre méltó kérdést hoz felszínre: az Üzemekkel, a tanulók munkái- tatóival való kapcsolat. Van néhány vállai at, amellyel igen jó, szinte mintaszerű az iskola kapcsolata,. A Dearin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a, MÁ V Igazgatóság, a 3. sz. AK.ÖV és még egy-két vállalat vezetői, illetve ezzel megbí­zott dolgozói rendszeresen ér­deklődnek dolgozóik tanulásé után. s a. lehetőségeken belül biztosítják számukra a tanu­láshoz szükséges legjobb lehe­tőségeket, megfelelő munka!*'« osztással segítik az Iskolába járást, stb. Sajnálatosan nem mondható ez cl több más vál­lalatról, vagy éppen állami in­tézményről, ahol szorgalmaz­ták ugyan, a dolgozók jelentke­zését. beiratkozását a dolgozók gimnáziumába, ezt mint tényt, rögzítik is mindenféle jelentő­sekben, statisztikái kimuta­tásokban. aztán a statisztikai jelentések birtokában lelohad, a lelkesedés, s nemcsak n fel­készülés, de a7, iskolába járás is üzemi nehézségekbe ütközik, és « vállalat, vagy intézmény .nem segít, A z óralátogatáson ezortsett tapasztalatok és az Igazgatóval folytatott beszélgetés adatai nem a legrózsásabb képet vá­zolják tel a dolgozók gimnázi­umáról. A kép egy kicsit tor­zít, mert jobbára csak a, nega-, tfvumokat említjük, jóllehet igen sokan tanulnak szorgal­masan, rendszeresen járnak an órákra és a tudásért, cs nem­csak a bizonyítványért szor­goskodnak. Utalná kell arra az áldoza­tos munkára; amit a. pedagő« gusok nagy többsége végez, hogy az itt vázolt keretek kö­zött, az esti gimnázium lehető­ségein belül a legtöbb tudást adja át tanítványainak. Felnőttek részére szenteste sok áldozattal álla inunk ezt a tanulási lehetőségei, beszél­jünk hál felnőtt, módjára. Nem elegendő csak beiratkozni az iskolába hímem tanulni új kell. Az esti gimnázium nem vala­mi modern, államilag támoga­tott Kóser-intézet, ahol blzoe- ■nyítványt leltet ozerozni tanu­lás és tudás nélkül. A közép­iskolák kapui Magyarországon példátlanul szélesre tárulták. A7. állam igen jelentős anyagi áldozattal tartja fenn azokat. Fontos hát, hogy ezzel a lehe­tőséggel azok éljenek, akik a tudásért, mennek iskolába, és akik nemcsak gimnáziumba járni, hanem tanulni ős tudni is akarnak. Elgondolkoztató a. korhatár is. Igen sok a túl fiatal magas arán yszáma. Teri i xísz.e lesen nlőadódhatik, hogy valaki az általános iskola elvégzése "után ipari tanulónak megy és ké­sőbb gimnáziumi végzettséget akar szerezni, munka mellett itt kapja meg a tanulás lehe­tőségét de a hót és félszáz. hu­szonkét éven alulival, illetve azon belül a végyszáztizenhut kiskorúval, szemben, nyugodtan lehetne a nappali tagozathoz hasonló magatartásbeli, felké­szülési és egyéb követelménye­ket is támasztani. A dolgozók gimnáziumába való beiratko­zás nem lehet kibúvó ti. fiatéi­lók rétesére s kötöttebb .kere­tek között működő nappali ta­gozat tanulmányi fegyelme é-> egyéb általános kötöttségei alól. Esetleg korhatáruk sze­rint. két csoportra lehetne bori« tani a. tanuló dolgozók tábo­rát: a nappali tagozathoz kö­zel járó fiatalok csoportjára és a. korosábbalkéra. Így talán ha­tékonyabban lehelne alkal­mi) zni, n korosztályhoz inkább illően, egyes nevelési mód­szereket. Végül néhány szót a mun­káltatóikról, Öröm volt; halteni, hogv egyik-másik üzem meny­nyire góndot visel továbbtanu­ló dolgozójára, és annál bo.«/- szantóbb, amikor az ellenpél­dákat halljuk. A szépet, mu­tató rialisztika kedvéért „be­iskoláz taJni.” bűn, önmagunk becsapám. Amikor a munkál­tató továbbtanulási"' javasolja valamelyik dolgozó.iát. egyez­tesse annak egyéni vágyál a vállalati terveikkel ős érdekek­kel, t'S ha ezek o- y ■ V­kor biztosítsa is a tanulás le­hetőségét, Egyebeikben erre a Munka Törvénykönyve is kö­telezi. * Sokan kihullanak az első kőt évben, mondta az igazgató. Kár értük, mert műiden em­berfőért kár, aki kevesebb tu­dással elégszik meg, mint sroemnyinék megszerzésére le­hetősége lenne. De azok, akik megmaradnák. szorgalmasan tanulnak, tudásban gyarapod­nak s a legkülönbözőbb műn kahalyéken. »r. éled ezernyi területén hasznosítják azt, a tudást, snitt: a dolgozók pim- ná.ziurna adott, nekik. Benedek Miklós t s rh * * JB * 1 íl­* Hsuuelköfi minap borsod! eseményei Március 8 Ugyan a hivata­los, naotár szerinti Nemzetkö­zi Nőnap, de a különböző nő­napi események eltartanak egy hétig is ’a Borsod megyei Notanacs le felkészült a nők ünnepere, és gazdag programmal várja. Összeáll)toltunk egy kis e&e- mény nap tárt, 0 melyből tájék0- ződhatnak az asszonyok. Március 2. Az SZMT szék­házban délután a órakor a va­ron területén élő idegep nem­zetiségű asszonyok ér, a i'íóto- nacs aktívái baráti beszélge­tésre jönnek össze, A l őszön - tőbeszedel Varga, Eoltán, a vá­rosi pártbizottság titkára mondja. A Zrínyi Ilona Gim­názium • KISZ-szervezete mű­sorral kedveskedik a résztve­vőknek. Március 4. A megyei gyer­mekvédelmi albizottság és 8 Megyei Nőtonúcs Család vede l- ml Bizottsága közös találkozót rendez a megyei Nőtanács he­lyiségében délelőtt 0 órakor, Áz összejövetelen a gyermek- nevelés problémáit vitatják meg­Marcius 8. A megyei -Nota­rises termében 9 órakor a me­gyei és a járási pedagógiai bi­zottság ül össze. Megbeszélik az időszerű feladatokat, érté­kelik eddigi munkájukat, s azokat az asszonyokat, akik segítették s bizottság_ munká­ját, jutalomban részesítik. Március 7. Délelőtt 9 órakor az KZMT székházban a ter­melőszövetkezeti asszonyokat köszöntik- Az ünnepségen részt vesznek a kiválóan dolgozó tsz-asszonyok, a szocialista bri­gádvezetők, a baromfitenyész­tésben élenjárók, a járási nő- tanácsok titkárai és elnökei. Itt megbeszélik a tavaszi me­zőgazdasági munkakezdés fel­adatait és problémáit. Ezen a gyűlésen újabb 27 asszony kap­ja meg a „Kiváló termelőszö­vetkezeti tag” kitüntetést, amelyet dr. Papp Lajos, a me­gyei tanács végrehajtó bízott- cágának elnöke ad át. Március 8. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet­ben Sirat Bélane kertészeti bri­gádja elnyerte a szocialista címet. A brigád egymaga több mint egymillió forinttal gyara­pította a közös vagyont. Ezen a vasárnapon adják át az okle­velet és a megyei Nőtanács ajándékát, egy mosógépet. Március ll. Délután 4 órakor az A vsa Szálló Fehér-termé­ben a miskolci ktsz-ekben dol­gozó asszonyok részére baráti találkozót rendez a K1SZÖV és a megyei Nőtanács. Sok asz- jzony jó munkája jutalmául ajándékot kap. Délután s órakor a város alakulásának 10 éves évfordu­lójára készülő Kazincbarcikán a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból Erdei hászlóné, az Orszá­gos Nőtanács elnöke nőnapi nagygyűlést tart a kazincbarci­kai művelődési házban Március í?- A megyei ta­nács és a Nötanács a megye te­rületén dolgozó női tanácsta­gok: részére nagygyűlést tart, amelyen dr. Varga Gáborné, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese mond beszédet, lit megvi­tatják a közoktatás helyzetét, és más közérdekű dolgokat. Az ülést a megyei tanács nagy­termében tartják reggel 9 óra­kor. A felsoroltakor) kívül 12 köz­ségben megyei előadók, SO—00 Községben pedig járási tanács­elnökök és pár!titkárok tarta­nak ünnepélyes nőgyüléseket. Márciusi filmúj'donságok 14 film szerepel ft márciusi bemutató programban. Három új magyar film jelenti:, meg: Szemes Mihály ÚJ GIIXIA- MES című alkotása, főszerep löt: Darvas Iván, Dómján Fáit és Pécsi Sándor; © NYÁRON EGYSZERŰ.... forgatókönyv- írója és rendezője Bacsó Péter, a film története fiatalok_ sze­relmével, házassági problémái­val foglalkozik: a hónap har- madik magyar bemutatója Kd. dasy László ÉVA. A hilf* cí­mű dokumeniumfilmje. panait Istrati. regénye nyomán, ro­mán-—francia. együttműködés­ben készült el a CODINJS, me­lyet az Ilyen hosszú távoliét, neves rendezője. Henri Colpt alkotott, Roy Baker rendezte a LANG AZ UTCAKON című, színes angol fűmet,, amely úgy szerelem, történetében a táji kérdéssel foglalkozik. Első íz­ben találkozik a magyar néző a. világhírű svéd. rendező, Ing­mar Bergman művészetével; bemutatásra váró filmjének címe: A NAP VEGE. A vígjá­téki műfajt képviseli a 3-j-2 című színes szovjet film, me­séje a tengerparton, vakációzó fiain lókról szól. Vajt.erh .lastly bizarr film szatírája, az AMIKOR ■}ÖN A MACSKA, Canves-ban dijai nyert; színes cinemascope vál ­tozat,ban jelenik meg a, mozik vásznán, A Marty ismert, alko­tója, Delbert Mann rendezte a KÜLÖN ASZTALOK című amerikai társadalmi drámái. A filmben főbb szerepet, jót- -11 szik Búrt Lancaster, Rita Hált- $ worth, Deborah Kerr, Dávid Niven és Wendy HiIIer. íj; '.'fi Egy olasz, kisember sorsúnak £ tükrében ábrázolja Luigi Zom- % pa as olasz fasizmus sötét kor- ij. szakái, a NEWSZ EVEK című * filmben. A márciusi filmbe- £ mutatókat a LEROMBOLf § HÍD című lengyel., A KAN- DÓR EK SISAK című jugn- * szláv film, egy szovjet gyrr- :ij mekfílm, ft. GÖRBE TÜKÖR $ BIRODALMA és egy felújítás, jjj Móricz Zsigmondi ÚRI MURI íj-: című, regényének filmváltosta- » la egészíti ki. £. E gy ismerősünk kereken két esztendeig ;Vött agyija* láncolva, igy élményeinek jelentős részét fillhallga- ■r tós rádióból szerezte. S aruikor felépült: különös jelen­£ scgekkel kelleti, megbirkóznia. Először is ijed ion vette észre: f rosszul hali az, utcán. Társai szavára, sem képes kpncimtrá.l- * ni, az élő szó idegesíti. Ugyanis állandóan fülén tartva a hallgatni, be le Ivód c>U a rádió nyújtotta sajátos és körülha­tárolt élmény-anyag. Sokáig csak ez az egyedi élmény irá­nyította napi tetteiben; megfeledkezett, a szíriekről, a betűk­ről, a képeslapokról, az élő muzsika varázsáról. A valósát; hosszú ideig alig mondott számára valamit.. A szóban forgó embernek nemcsak járnia kellett megtanulnia, hanem Iái- nia és hallania is, A szelektálás nélkül) kizárólagos televizió-néiíöt. hason­ló veszélyek környékezhetik Az élet gazdag tarházától, puszta kényelemből elforduló ember „fekete-fehér” képi élményei lassan egyformává válnak, ha azok mellé nem társulnak mozgalmas, a mindennapi élettel telített úgy­nevezett „élő” élmények. Sokat beszélünk arról: milyen nagyszerű dolog, hagy a televízió által az ember lakása átalakul firtnház-harig- vorpenyteremme. tárlattá, világvárosok forgatagot; tereivé. Négy falunk között megjelennek soha nem látott; emberek, frissen zajló politikai csatározások. Mindez valóban csodála­tos, Megnyugvással és örömmel figyeltük a .félmilliomodik televízió-tulajdonos tiszteletére rendezett házi ünnepséget. De ugyanebben a. pillanatban eszünkbe jutott annak az egyetemi hallgatónak a megjegyzése is. aki tíznapos nép­művelési gyakorlaton volt megyénkben. Az alig 21 éves fia­talember elmondotta: A televízióval nem lehet konkurrálni. Minden, ami a falusi népművelésben történik, unalmas és erőszakos. Meghökkentő álláspont. Az új gépi csodá Ilyenfajta va­rázsára nem is számítottunk, teliét mindez felkészületlenül ,?rt bennünket Éppen ezért úgy érezzük, itt az. ideje, hogy kifejtsük véleményünket a helyes arányokra vonatkozóan. Mert. nagyon lantos dolog, hogy ez a gépi közveliiöeszköz ne borítsa túlságosan fel az ember belső harmóniáját és )f életrendjei. Nagyon fontos arról beszélni, hogy az emberek í eleiében a televízió kerüljön as öl megillető helyre, de ne fis magasabbra. | K/j U értünk ..megillető” helyen? Elsősorban randeUatés- >(< ) I szerűségei, vagyis azt, hogy az ország, a világ mű­vészeti, politikai eseményei eljussanak a lakásba, a ík tv műfaji lehetőségeinek segítségével. A nézőnek figyelembe kell vennie, hogy ugyanilyen X rrandeltirtépszfirúsége van a rádiónak (amely korábban egyc-d- + uralkodó volt mas eszközökkel szemben), a folyóiratoknak, I napilapoknak, a. színházi bemutatóknak, tárlatoknak, isme- rét terjesztő előadásoknak, baráti klub össwsjö vételeknek, T. különböző szakköri foglalkozásoknak: i|,' Már említettük: milyen nagy dolog sy, hogy a tv Ü: legyőzni a távolságot, időt, teret, ntb. Ért az előnyét »4114- E nyolni kell, de pusztán ezzel beérni, ez, egyfajta, vaksághoz, uniformizalódáshoz vezethet. Valaki egyezer dicsérő szavak garmadával magasztal* á. egy hittel, meggyőződéssel, pwwvedelyesseggel páro{uteií Í t előadást. Utánanórtünk, hogy az embernek a véleménye tükröződik-« <! :'T.éro szavakban Kiderült: egy egész k®l- ,(. toklíváé. mert «z előadás olyan «vlró, magéval ragadó vojl, ij! «'ueb alól nem vonhatta !d magát, toriki sem \r. élő áré j diadala, volt ez, amely évszó.vad.oh óta tartjq, ehren, az cm * heri érdeklődési, kíváncsiságot, tudásvágyat- jl A fülhallgatós ember esetéhez hasonlóan sajnos fennáll ». lehetőség© annak, bőgj- a túlzott „tv-mánia” követkeifp- l>«i sokan csah a ielwizió műfajainak relációjában képesek $ gondolkodni, ólniényciket újra teremteni. E/*khéz idomít- * jak ejplrmidjükél, amely végül In egy fajta „Iv-világkép'' $ kiídnkuláíiálmz vezet. Ez a „világkép" akaratlanul is 'kitár 4 fßV tor olyan művelődési, lehetőséget, qtnely egy ember !c össztunvelődésl szükség! clélt-e?. elenged,he tetten. Haladó nyu- $ Ba,;i fibpelvben számtalan variációját lökjük a „tv-életforma" bírálatinak' A 'na ember« ~ » kor parancsára hallgatva -r- sokul- akar tudni; műveltségi állapotát nagyop magasr.q. 5y,e- jj! retné emelni Forrás bőven kínálkozik., hiszen & V%j.i. !)•, párf.kongj'esszitspn is hangoztatott kzocíállata módon’ élpi •(; tanulni, dolgozni jelszó valóravaltásának tehetőségei széles íj,- skálában, megmutatkoznak. De ezek többségével élni kéül íji Azért nem említettük, hogy mindegyikével, mert, rir, egyes $ ember erre nem képes. Viszont a felkínált lehetőségek kü- í rt»1 f-sak egyet megragadni — ez elszürkülóuhoz, uniformi- % «dódúshoz vezethet. ’ 0nW * „... Párkány Pásztó Kisfilmek: a népművelés segítői HA A MAGVAK filmgyár­tást végigtekintjük, a játékfil­mek hullámzó színvonal» mel­lett örömmel kelj regisztrál­nunk mayus művészi színvo­nalú kis filmjeinket, amelyek szinte minden nemzetközi fó­rumon. diadalt aratnak, értékes dijakat nyernek, Öregbítik jó- hírnevünket, látszólag nőm jelentősek ezek a rövid tíz- tizenöt perces filmalkotások, illetve á nagyközönség tudo­másul veszi létezésüket, de rit­ka eset, hogy reklamálja őket a moziban. Vidéken nincs is jelenleg olyan mozi, amely kis­filmek bemutatásával foglal­kozna, kísérőfilmként (nem egyszer nem a legszerencsé­sebb párosításban) láthatja a nagyközönség egy-egy játék­film mellett, amely nem tölti ki a teljes játékidőt. Azt hisszük, napjainkban már szükségtelen bizonygatni ezeknek, a többségükben igen. magas színvonalú filmeknek a hasznosságát. Ezek a rövid filmalkotások -nagyon gyakran komoly művészeti értékek, az esetek döntő többségében hasznos ismereteket, adnak, felhívják figyelmünket egy-egy érdekesebb évfordulóra, kö­zelebb hoznák, hozzánk messzi fájókat, eseményeket, emléke­zetünkbe idéznek történelmi tényékét, amelyekről megfe­ledkeznünk soha sem szabad, hasznos csoportosításban mu­tatnak be aktuális, vagy a kö; te!múltban történt eseménye­ket, terveket stb. A magyar filmgyártás éven­te átlag ölvén kisfilmet. ké­szít, dofcumen tu mfilmeket, népszerű tudományos kLsfiJ- meket, riportfilmeket vegye­sen, Ehhez még hozzá kelt számítanunk ennek a ,szám­nak a többszörösét, amelyeket különböző országok filmtermé­séből láthatunk g. mozikban, hiszen több tucatnyi ország­gal vagyunk filmesére kapcso­latban. Végül ide kelj számíta­nunk a Magyar Televízió saját­készítésű kisfilmjeit, riport- filmjeit, egyéb, ebbe a kategó­riába tartozó filmalkotásait. MINDEZEK a filmek szinte kínálják magukat, hogy a tu­dást terjesszék, segítsék a nép­művelés munkáját. A megyei mozi üzemi, vállalatok rendsze­resen kapcsolnak kisfilmeket a kismozllíban vetített filmekhez (a városi bemutató-mozikban ez sok esetben technikai ne­hézségbe ütközik), azonban rendszerint csak a vetítési idő­tartamot tudják figyelembe venni, s így a kisfilmek szinte ad hoc-szerűen kerülnek kísé­rőként, vagy kiegészítőként a játékfilmek elé, szinte csak ki­töltve azt az időt, amíg a k<5- sőnjövők elfoglalják helyűket. A. televízióban már sokkal cél­tudatosabban, és rendszereséi*- ben tűzik műsorra a kísfilroe- két, de az élő népművelés ‘vi­szonylag kevésszer él ezzel 1 lehetőséggel. Ismeretes a híres lenini taní­tás a film jelentőségéről. Nos, ez vonatkozik, a kisjilmekrc is, sőt még fokozottabb mérték­ben, mert a rövid időtartamú kísfiJm könnyebben mozgat­ható, könnyebben felhasznál­ható oktató, művészeti, nevelő stb. célokra, mint egy kétórás játékfilm. Hihetetlenül szeles skálán mozognak ezek a fil­mek, Műszaki oktató, iskolai oktató, mű veszeti, természetet bemutató, tudományos, nép­szerű ismeretterjesztő, szati­rikus, élő, rajzos, báb vagy kombinált, történelmi, fantasz­tikus, és ki tudná még felso­rolni, hányféle ismeretet nyújt, a könnyen elérhető kisfiún, s az ismeretnyújtás mellett, ne­mesen szórakoztat. Nos, ez a film is egyszerre százezrekhez, sot a televízió kozbeik tatásá­val milliókhoz szólhat, vi­heti el a szépet, a tudást, a mondán ívalót, tehát számun-k- ra valóban igen fontos művé­szeti ágazat. Gyakorta esik szó napjaink­ban arról, hogy a népművelés módszereinek jobban kell al- katmazkodniok napjaink igc- nyeihez, helyenként meg kell keresni az utat a hallgatóság érdeklődéséhez, s annak fel­keltése után feHokozásához. Kitűnő szolgálatot tehet e te­rületen. a kisfilm. Egy-egy jó ismeretterjesztő &Lőadáa mslló iUi«ztnációJrmt, vagy fordítva: egy-két jól válogatott, a szán­dékolt témához illő kisfilm ve­títése kapcsán egy-egy oldot­tabb beszélgetés igen nagy ha­tásfokú segítője, lehet népmű­velési munkánknak. lehet, hogy a kisfilmek pro­pagandája sem kielégítő, a népművelők nem ismerik elég­gé azokat, vagy a szűkszavú címtár kevés a választásihoz. Jó célt szolgál, u Népművelők Klubjának miskolci kezdemé­nyezése, a ki,sfÚrnőknek a nép­művelők részére történő vetítő se, de (mint ezzel, mar foglal­koztunk) jelenleg még a nép­művelők, körében is hatéko­nyabb propagandát kell kifej­teni a kisfiljnek tömegnevelő, ízlésfomuUó. közönségre haló erejének felismerése végett. A KISFILMEK jelentőségét húzza alá az az. általunk már közölt tény is, hogy az idén rendezik meg az I. Magyar Rövid- ér, Televízióitjm Feszti­vált, és ennek helye éppen Miskolc lesz.. Ha pedig az erre illetékes legfelsőbb szervek Miskolcot találták alkalmas­nak ós méltónak c kultúrforra- dalini jelentőségű rendezvény- sorozat lebonyolítására, alap­vető követelmény, hogy a mis­kolci és a Borsod megyei nép­művelők ismerjék, fel a. kisfilm népművelést segítő erejét, mű­vészi érté.ke.il. De ezt nemcsak a fesztivál rendezése kapcsán az illem követeli meg, liánom a napról napra több tudást, szélesebb ismereteket, fejlet­tebb művészi ízlést igénylő ro­hanó élet is. (bsiicaeíi.) Richard Wagner összes műveinek új kiadása A B. Schott’s Söhne rrtgitusi cég kiadásában, neves zene­tudósok közreműködésével megkezdődlek Richard Wag- nvr összes művei új kiadásá­nak előkészítő munkálatai. Fotolcsáilííás Miskolcon A hónap első telében , március 4. 6« 15-e között Borsod megyei Népnaúveli Tanácsadó szervezésében tot kiállítást rendeznek Miskolci a Kossuth út H szám ala épület — volt SZMT ezékh kultúrtermének előcsarn kában. A kiállításon a meg különböző területen műkő: fotoszakkörök közül 7 ily szervezet állítja W legszel felvételeit. A rendezvény várhatóan — nagy érdeklődi vált ki a szakköri tagok, tót amatőrök között.

Next

/
Thumbnails
Contents