Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
C»SAKSIACrTA«0ft6S.«Q ^u£nfe$t í«H. »tertg?, JL mse Dolgozók gimnáziuma, esti tagozat I Uníformizáiódás sv ismerősünk kerekén két esztendeié 'volt Államunk a felnőtték masa- Sábh főied kepréserw.k- ,i’s zok- féle fórumát teremtéítfé meg. A fejlőitek, dulgoj^áv tudásának gyarapítása ímtfáoJgaJó külön felé koi:épty>ru esti és levelező iskolák (között Miskolcon ebben _ a tanévben kezdte meg müfiodeaet, az önálló, nappali tagozatú. Iskolához Ivem. csatolj dolgozók gimnáziuma, eső és levelező tagozati foot iában. Hallók Gyulával, a dolgozók gi tnnázi urnát iák I gazgatójá va i beszélgetünk, Kimond néhány érdekes aduitól; at. intézetről. Az esti tagozatra beiratkozott- t)4'7 jelentkező, első félévi beszámolót telt 743. A 304 főnyi csökkenést elsősorban a/, olsó cVtóüüyokban jelentkezett. le- tnocaSolódás okozta, azok kív ídtTls főleg a legfiatalabb korosztály hagyja abba. igen köny- ttytm gimnáziumi tanulmányait:, vagy mulaszt igazolatlanul olyan magas óraszámot, amellyel auioniattUusan kizárja magét az iskolából. Igen érdeke« cs figyelmet kell, hogy keltizen ti tanulok életkori meg- oszlása: tizenöt ér. tizennyolc év között van riegys/ázli zen- hat, tizenkilenc és huszonkettő között hóromszázbuszon- nyolc, huszonhárom és hu« szón kilenc között száznegyven' négy, harminc <ép negy ven között ötvenhat van, végül negyven éven fejül mindössze hat. Az 1037 tanulóval foglalkozó levelező tagozaton jobb a kor szerinti megoszlás. Mindezek tanítására vau égj' igazgató, «3gy j gaz.ga tó b ely ott -es. három függetlenített cs ötyénkét óraadó' tanár. A számok világosan mutatják, bőgj” az: esti tagozat, tanulóinak döntő többsége egészen fiatal, aiig-alig haladta meg a nappali tagosat korhatárát, ennek ellenére, mint azt az első félév meriege is mutatja, viszonylag náluk van a legtöbb elmaradás a tanulmányokban. Igen magas az első és a második osztályokban a bukási arány: húsz-huszonöt százalék körül jár. litt feltétlenül n fiatalabbak hanyagságát mutatja. Az igazgatóval való beszél • geté# még egy igen figyelemre méltó kérdést hoz felszínre: az Üzemekkel, a tanulók munkái- tatóival való kapcsolat. Van néhány vállai at, amellyel igen jó, szinte mintaszerű az iskola kapcsolata,. A Dearin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a, MÁ V Igazgatóság, a 3. sz. AK.ÖV és még egy-két vállalat vezetői, illetve ezzel megbízott dolgozói rendszeresen érdeklődnek dolgozóik tanulásé után. s a. lehetőségeken belül biztosítják számukra a tanuláshoz szükséges legjobb lehetőségeket, megfelelő munka!*'« osztással segítik az Iskolába járást, stb. Sajnálatosan nem mondható ez cl több más vállalatról, vagy éppen állami intézményről, ahol szorgalmazták ugyan, a dolgozók jelentkezését. beiratkozását a dolgozók gimnáziumába, ezt mint tényt, rögzítik is mindenféle jelentősekben, statisztikái kimutatásokban. aztán a statisztikai jelentések birtokában lelohad, a lelkesedés, s nemcsak n felkészülés, de a7, iskolába járás is üzemi nehézségekbe ütközik, és « vállalat, vagy intézmény .nem segít, A z óralátogatáson ezortsett tapasztalatok és az Igazgatóval folytatott beszélgetés adatai nem a legrózsásabb képet vázolják tel a dolgozók gimnáziumáról. A kép egy kicsit torzít, mert jobbára csak a, nega-, tfvumokat említjük, jóllehet igen sokan tanulnak szorgalmasan, rendszeresen járnak an órákra és a tudásért, cs nemcsak a bizonyítványért szorgoskodnak. Utalná kell arra az áldozatos munkára; amit a. pedagő« gusok nagy többsége végez, hogy az itt vázolt keretek között, az esti gimnázium lehetőségein belül a legtöbb tudást adja át tanítványainak. Felnőttek részére szenteste sok áldozattal álla inunk ezt a tanulási lehetőségei, beszéljünk hál felnőtt, módjára. Nem elegendő csak beiratkozni az iskolába hímem tanulni új kell. Az esti gimnázium nem valami modern, államilag támogatott Kóser-intézet, ahol blzoe- ■nyítványt leltet ozerozni tanulás és tudás nélkül. A középiskolák kapui Magyarországon példátlanul szélesre tárulták. A7. állam igen jelentős anyagi áldozattal tartja fenn azokat. Fontos hát, hogy ezzel a lehetőséggel azok éljenek, akik a tudásért, mennek iskolába, és akik nemcsak gimnáziumba járni, hanem tanulni ős tudni is akarnak. Elgondolkoztató a. korhatár is. Igen sok a túl fiatal magas arán yszáma. Teri i xísz.e lesen nlőadódhatik, hogy valaki az általános iskola elvégzése "után ipari tanulónak megy és később gimnáziumi végzettséget akar szerezni, munka mellett itt kapja meg a tanulás lehetőségét de a hót és félszáz. huszonkét éven alulival, illetve azon belül a végyszáztizenhut kiskorúval, szemben, nyugodtan lehetne a nappali tagozathoz hasonló magatartásbeli, felkészülési és egyéb követelményeket is támasztani. A dolgozók gimnáziumába való beiratkozás nem lehet kibúvó ti. fiatéilók rétesére s kötöttebb .keretek között működő nappali tagozat tanulmányi fegyelme é-> egyéb általános kötöttségei alól. Esetleg korhatáruk szerint. két csoportra lehetne bori« tani a. tanuló dolgozók táborát: a nappali tagozathoz közel járó fiatalok csoportjára és a. korosábbalkéra. Így talán hatékonyabban lehelne alkalmi) zni, n korosztályhoz inkább illően, egyes nevelési módszereket. Végül néhány szót a munkáltatóikról, Öröm volt; halteni, hogv egyik-másik üzem menynyire góndot visel továbbtanuló dolgozójára, és annál bo.«/- szantóbb, amikor az ellenpéldákat halljuk. A szépet, mutató rialisztika kedvéért „beiskoláz taJni.” bűn, önmagunk becsapám. Amikor a munkáltató továbbtanulási"' javasolja valamelyik dolgozó.iát. egyeztesse annak egyéni vágyál a vállalati terveikkel ős érdekekkel, t'S ha ezek o- y ■ Vkor biztosítsa is a tanulás lehetőségét, Egyebeikben erre a Munka Törvénykönyve is kötelezi. * Sokan kihullanak az első kőt évben, mondta az igazgató. Kár értük, mert műiden emberfőért kár, aki kevesebb tudással elégszik meg, mint sroemnyinék megszerzésére lehetősége lenne. De azok, akik megmaradnák. szorgalmasan tanulnak, tudásban gyarapodnak s a legkülönbözőbb műn kahalyéken. »r. éled ezernyi területén hasznosítják azt, a tudást, snitt: a dolgozók pim- ná.ziurna adott, nekik. Benedek Miklós t s rh * * JB * 1 íl* Hsuuelköfi minap borsod! eseményei Március 8 Ugyan a hivatalos, naotár szerinti Nemzetközi Nőnap, de a különböző nőnapi események eltartanak egy hétig is ’a Borsod megyei Notanacs le felkészült a nők ünnepere, és gazdag programmal várja. Összeáll)toltunk egy kis e&e- mény nap tárt, 0 melyből tájék0- ződhatnak az asszonyok. Március 2. Az SZMT székházban délután a órakor a varon területén élő idegep nemzetiségű asszonyok ér, a i'íóto- nacs aktívái baráti beszélgetésre jönnek össze, A l őszön - tőbeszedel Varga, Eoltán, a városi pártbizottság titkára mondja. A Zrínyi Ilona Gimnázium • KISZ-szervezete műsorral kedveskedik a résztvevőknek. Március 4. A megyei gyermekvédelmi albizottság és 8 Megyei Nőtonúcs Család vede l- ml Bizottsága közös találkozót rendez a megyei Nőtanács helyiségében délelőtt 0 órakor, Áz összejövetelen a gyermek- nevelés problémáit vitatják megMarcius 8. A megyei -Notarises termében 9 órakor a megyei és a járási pedagógiai bizottság ül össze. Megbeszélik az időszerű feladatokat, értékelik eddigi munkájukat, s azokat az asszonyokat, akik segítették s bizottság_ munkáját, jutalomban részesítik. Március 7. Délelőtt 9 órakor az KZMT székházban a termelőszövetkezeti asszonyokat köszöntik- Az ünnepségen részt vesznek a kiválóan dolgozó tsz-asszonyok, a szocialista brigádvezetők, a baromfitenyésztésben élenjárók, a járási nő- tanácsok titkárai és elnökei. Itt megbeszélik a tavaszi mezőgazdasági munkakezdés feladatait és problémáit. Ezen a gyűlésen újabb 27 asszony kapja meg a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést, amelyet dr. Papp Lajos, a megyei tanács végrehajtó bízott- cágának elnöke ad át. Március 8. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben Sirat Bélane kertészeti brigádja elnyerte a szocialista címet. A brigád egymaga több mint egymillió forinttal gyarapította a közös vagyont. Ezen a vasárnapon adják át az oklevelet és a megyei Nőtanács ajándékát, egy mosógépet. Március ll. Délután 4 órakor az A vsa Szálló Fehér-termében a miskolci ktsz-ekben dolgozó asszonyok részére baráti találkozót rendez a K1SZÖV és a megyei Nőtanács. Sok asz- jzony jó munkája jutalmául ajándékot kap. Délután s órakor a város alakulásának 10 éves évfordulójára készülő Kazincbarcikán a Nemzetközi Nőnap alkalmából Erdei hászlóné, az Országos Nőtanács elnöke nőnapi nagygyűlést tart a kazincbarcikai művelődési házban Március í?- A megyei tanács és a Nötanács a megye területén dolgozó női tanácstagok: részére nagygyűlést tart, amelyen dr. Varga Gáborné, a megyei tanács vb. elnökhelyettese mond beszédet, lit megvitatják a közoktatás helyzetét, és más közérdekű dolgokat. Az ülést a megyei tanács nagytermében tartják reggel 9 órakor. A felsoroltakor) kívül 12 községben megyei előadók, SO—00 Községben pedig járási tanácselnökök és pár!titkárok tartanak ünnepélyes nőgyüléseket. Márciusi filmúj'donságok 14 film szerepel ft márciusi bemutató programban. Három új magyar film jelenti:, meg: Szemes Mihály ÚJ GIIXIA- MES című alkotása, főszerep löt: Darvas Iván, Dómján Fáit és Pécsi Sándor; © NYÁRON EGYSZERŰ.... forgatókönyv- írója és rendezője Bacsó Péter, a film története fiatalok_ szerelmével, házassági problémáival foglalkozik: a hónap har- madik magyar bemutatója Kd. dasy László ÉVA. A hilf* című dokumeniumfilmje. panait Istrati. regénye nyomán, román-—francia. együttműködésben készült el a CODINJS, melyet az Ilyen hosszú távoliét, neves rendezője. Henri Colpt alkotott, Roy Baker rendezte a LANG AZ UTCAKON című, színes angol fűmet,, amely úgy szerelem, történetében a táji kérdéssel foglalkozik. Első ízben találkozik a magyar néző a. világhírű svéd. rendező, Ingmar Bergman művészetével; bemutatásra váró filmjének címe: A NAP VEGE. A vígjátéki műfajt képviseli a 3-j-2 című színes szovjet film, meséje a tengerparton, vakációzó fiain lókról szól. Vajt.erh .lastly bizarr film szatírája, az AMIKOR ■}ÖN A MACSKA, Canves-ban dijai nyert; színes cinemascope vál tozat,ban jelenik meg a, mozik vásznán, A Marty ismert, alkotója, Delbert Mann rendezte a KÜLÖN ASZTALOK című amerikai társadalmi drámái. A filmben főbb szerepet, jót- -11 szik Búrt Lancaster, Rita Hált- $ worth, Deborah Kerr, Dávid Niven és Wendy HiIIer. íj; '.'fi Egy olasz, kisember sorsúnak £ tükrében ábrázolja Luigi Zom- % pa as olasz fasizmus sötét kor- ij. szakái, a NEWSZ EVEK című * filmben. A márciusi filmbe- £ mutatókat a LEROMBOLf § HÍD című lengyel., A KAN- DÓR EK SISAK című jugn- * szláv film, egy szovjet gyrr- :ij mekfílm, ft. GÖRBE TÜKÖR $ BIRODALMA és egy felújítás, jjj Móricz Zsigmondi ÚRI MURI íj-: című, regényének filmváltosta- » la egészíti ki. £. E gy ismerősünk kereken két esztendeig ;Vött agyija* láncolva, igy élményeinek jelentős részét fillhallga- ■r tós rádióból szerezte. S aruikor felépült: különös jelen£ scgekkel kelleti, megbirkóznia. Először is ijed ion vette észre: f rosszul hali az, utcán. Társai szavára, sem képes kpncimtrá.l- * ni, az élő szó idegesíti. Ugyanis állandóan fülén tartva a hallgatni, be le Ivód c>U a rádió nyújtotta sajátos és körülhatárolt élmény-anyag. Sokáig csak ez az egyedi élmény irányította napi tetteiben; megfeledkezett, a szíriekről, a betűkről, a képeslapokról, az élő muzsika varázsáról. A valósát; hosszú ideig alig mondott számára valamit.. A szóban forgó embernek nemcsak járnia kellett megtanulnia, hanem Iái- nia és hallania is, A szelektálás nélkül) kizárólagos televizió-néiíöt. hasonló veszélyek környékezhetik Az élet gazdag tarházától, puszta kényelemből elforduló ember „fekete-fehér” képi élményei lassan egyformává válnak, ha azok mellé nem társulnak mozgalmas, a mindennapi élettel telített úgynevezett „élő” élmények. Sokat beszélünk arról: milyen nagyszerű dolog, hagy a televízió által az ember lakása átalakul firtnház-harig- vorpenyteremme. tárlattá, világvárosok forgatagot; tereivé. Négy falunk között megjelennek soha nem látott; emberek, frissen zajló politikai csatározások. Mindez valóban csodálatos, Megnyugvással és örömmel figyeltük a .félmilliomodik televízió-tulajdonos tiszteletére rendezett házi ünnepséget. De ugyanebben a. pillanatban eszünkbe jutott annak az egyetemi hallgatónak a megjegyzése is. aki tíznapos népművelési gyakorlaton volt megyénkben. Az alig 21 éves fiatalember elmondotta: A televízióval nem lehet konkurrálni. Minden, ami a falusi népművelésben történik, unalmas és erőszakos. Meghökkentő álláspont. Az új gépi csodá Ilyenfajta varázsára nem is számítottunk, teliét mindez felkészületlenül ,?rt bennünket Éppen ezért úgy érezzük, itt az. ideje, hogy kifejtsük véleményünket a helyes arányokra vonatkozóan. Mert. nagyon lantos dolog, hogy ez a gépi közveliiöeszköz ne borítsa túlságosan fel az ember belső harmóniáját és )f életrendjei. Nagyon fontos arról beszélni, hogy az emberek í eleiében a televízió kerüljön as öl megillető helyre, de ne fis magasabbra. | K/j U értünk ..megillető” helyen? Elsősorban randeUatés- >(< ) I szerűségei, vagyis azt, hogy az ország, a világ művészeti, politikai eseményei eljussanak a lakásba, a ík tv műfaji lehetőségeinek segítségével. A nézőnek figyelembe kell vennie, hogy ugyanilyen X rrandeltirtépszfirúsége van a rádiónak (amely korábban egyc-d- + uralkodó volt mas eszközökkel szemben), a folyóiratoknak, I napilapoknak, a. színházi bemutatóknak, tárlatoknak, isme- rét terjesztő előadásoknak, baráti klub össwsjö vételeknek, T. különböző szakköri foglalkozásoknak: i|,' Már említettük: milyen nagy dolog sy, hogy a tv Ü: legyőzni a távolságot, időt, teret, ntb. Ért az előnyét »4114- E nyolni kell, de pusztán ezzel beérni, ez, egyfajta, vaksághoz, uniformizalódáshoz vezethet. Valaki egyezer dicsérő szavak garmadával magasztal* á. egy hittel, meggyőződéssel, pwwvedelyesseggel páro{uteií Í t előadást. Utánanórtünk, hogy az embernek a véleménye tükröződik-« <! :'T.éro szavakban Kiderült: egy egész k®l- ,(. toklíváé. mert «z előadás olyan «vlró, magéval ragadó vojl, ij! «'ueb alól nem vonhatta !d magát, toriki sem \r. élő áré j diadala, volt ez, amely évszó.vad.oh óta tartjq, ehren, az cm * heri érdeklődési, kíváncsiságot, tudásvágyat- jl A fülhallgatós ember esetéhez hasonlóan sajnos fennáll ». lehetőség© annak, bőgj- a túlzott „tv-mánia” követkeifp- l>«i sokan csah a ielwizió műfajainak relációjában képesek $ gondolkodni, ólniényciket újra teremteni. E/*khéz idomít- * jak ejplrmidjükél, amely végül In egy fajta „Iv-világkép'' $ kiídnkuláíiálmz vezet. Ez a „világkép" akaratlanul is 'kitár 4 fßV tor olyan művelődési, lehetőséget, qtnely egy ember !c össztunvelődésl szükség! clélt-e?. elenged,he tetten. Haladó nyu- $ Ba,;i fibpelvben számtalan variációját lökjük a „tv-életforma" bírálatinak' A 'na ember« ~ » kor parancsára hallgatva -r- sokul- akar tudni; műveltségi állapotát nagyop magasr.q. 5y,e- jj! retné emelni Forrás bőven kínálkozik., hiszen & V%j.i. !)•, párf.kongj'esszitspn is hangoztatott kzocíállata módon’ élpi •(; tanulni, dolgozni jelszó valóravaltásának tehetőségei széles íj,- skálában, megmutatkoznak. De ezek többségével élni kéül íji Azért nem említettük, hogy mindegyikével, mert, rir, egyes $ ember erre nem képes. Viszont a felkínált lehetőségek kü- í rt»1 f-sak egyet megragadni — ez elszürkülóuhoz, uniformi- % «dódúshoz vezethet. ’ 0nW * „... Párkány Pásztó Kisfilmek: a népművelés segítői HA A MAGVAK filmgyártást végigtekintjük, a játékfilmek hullámzó színvonal» mellett örömmel kelj regisztrálnunk mayus művészi színvonalú kis filmjeinket, amelyek szinte minden nemzetközi fórumon. diadalt aratnak, értékes dijakat nyernek, Öregbítik jó- hírnevünket, látszólag nőm jelentősek ezek a rövid tíz- tizenöt perces filmalkotások, illetve á nagyközönség tudomásul veszi létezésüket, de ritka eset, hogy reklamálja őket a moziban. Vidéken nincs is jelenleg olyan mozi, amely kisfilmek bemutatásával foglalkozna, kísérőfilmként (nem egyszer nem a legszerencsésebb párosításban) láthatja a nagyközönség egy-egy játékfilm mellett, amely nem tölti ki a teljes játékidőt. Azt hisszük, napjainkban már szükségtelen bizonygatni ezeknek, a többségükben igen. magas színvonalú filmeknek a hasznosságát. Ezek a rövid filmalkotások -nagyon gyakran komoly művészeti értékek, az esetek döntő többségében hasznos ismereteket, adnak, felhívják figyelmünket egy-egy érdekesebb évfordulóra, közelebb hoznák, hozzánk messzi fájókat, eseményeket, emlékezetünkbe idéznek történelmi tényékét, amelyekről megfeledkeznünk soha sem szabad, hasznos csoportosításban mutatnak be aktuális, vagy a kö; te!múltban történt eseményeket, terveket stb. A magyar filmgyártás évente átlag ölvén kisfilmet. készít, dofcumen tu mfilmeket, népszerű tudományos kLsfiJ- meket, riportfilmeket vegyesen, Ehhez még hozzá kelt számítanunk ennek a ,számnak a többszörösét, amelyeket különböző országok filmterméséből láthatunk g. mozikban, hiszen több tucatnyi országgal vagyunk filmesére kapcsolatban. Végül ide kelj számítanunk a Magyar Televízió sajátkészítésű kisfilmjeit, riport- filmjeit, egyéb, ebbe a kategóriába tartozó filmalkotásait. MINDEZEK a filmek szinte kínálják magukat, hogy a tudást terjesszék, segítsék a népművelés munkáját. A megyei mozi üzemi, vállalatok rendszeresen kapcsolnak kisfilmeket a kismozllíban vetített filmekhez (a városi bemutató-mozikban ez sok esetben technikai nehézségbe ütközik), azonban rendszerint csak a vetítési időtartamot tudják figyelembe venni, s így a kisfilmek szinte ad hoc-szerűen kerülnek kísérőként, vagy kiegészítőként a játékfilmek elé, szinte csak kitöltve azt az időt, amíg a k<5- sőnjövők elfoglalják helyűket. A. televízióban már sokkal céltudatosabban, és rendszereséi*- ben tűzik műsorra a kísfilroe- két, de az élő népművelés ‘viszonylag kevésszer él ezzel 1 lehetőséggel. Ismeretes a híres lenini tanítás a film jelentőségéről. Nos, ez vonatkozik, a kisjilmekrc is, sőt még fokozottabb mértékben, mert a rövid időtartamú kísfiJm könnyebben mozgatható, könnyebben felhasználható oktató, művészeti, nevelő stb. célokra, mint egy kétórás játékfilm. Hihetetlenül szeles skálán mozognak ezek a filmek, Műszaki oktató, iskolai oktató, mű veszeti, természetet bemutató, tudományos, népszerű ismeretterjesztő, szatirikus, élő, rajzos, báb vagy kombinált, történelmi, fantasztikus, és ki tudná még felsorolni, hányféle ismeretet nyújt, a könnyen elérhető kisfiún, s az ismeretnyújtás mellett, nemesen szórakoztat. Nos, ez a film is egyszerre százezrekhez, sot a televízió kozbeik tatásával milliókhoz szólhat, viheti el a szépet, a tudást, a mondán ívalót, tehát számun-k- ra valóban igen fontos művészeti ágazat. Gyakorta esik szó napjainkban arról, hogy a népművelés módszereinek jobban kell al- katmazkodniok napjaink igc- nyeihez, helyenként meg kell keresni az utat a hallgatóság érdeklődéséhez, s annak felkeltése után feHokozásához. Kitűnő szolgálatot tehet e területen. a kisfilm. Egy-egy jó ismeretterjesztő &Lőadáa mslló iUi«ztnációJrmt, vagy fordítva: egy-két jól válogatott, a szándékolt témához illő kisfilm vetítése kapcsán egy-egy oldottabb beszélgetés igen nagy hatásfokú segítője, lehet népművelési munkánknak. lehet, hogy a kisfilmek propagandája sem kielégítő, a népművelők nem ismerik eléggé azokat, vagy a szűkszavú címtár kevés a választásihoz. Jó célt szolgál, u Népművelők Klubjának miskolci kezdeményezése, a ki,sfÚrnőknek a népművelők részére történő vetítő se, de (mint ezzel, mar foglalkoztunk) jelenleg még a népművelők, körében is hatékonyabb propagandát kell kifejteni a kisfiljnek tömegnevelő, ízlésfomuUó. közönségre haló erejének felismerése végett. A KISFILMEK jelentőségét húzza alá az az. általunk már közölt tény is, hogy az idén rendezik meg az I. Magyar Rövid- ér, Televízióitjm Fesztivált, és ennek helye éppen Miskolc lesz.. Ha pedig az erre illetékes legfelsőbb szervek Miskolcot találták alkalmasnak ós méltónak c kultúrforra- dalini jelentőségű rendezvény- sorozat lebonyolítására, alapvető követelmény, hogy a miskolci és a Borsod megyei népművelők ismerjék, fel a. kisfilm népművelést segítő erejét, művészi érté.ke.il. De ezt nemcsak a fesztivál rendezése kapcsán az illem követeli meg, liánom a napról napra több tudást, szélesebb ismereteket, fejlettebb művészi ízlést igénylő rohanó élet is. (bsiicaeíi.) Richard Wagner összes műveinek új kiadása A B. Schott’s Söhne rrtgitusi cég kiadásában, neves zenetudósok közreműködésével megkezdődlek Richard Wag- nvr összes művei új kiadásának előkészítő munkálatai. Fotolcsáilííás Miskolcon A hónap első telében , március 4. 6« 15-e között Borsod megyei Népnaúveli Tanácsadó szervezésében tot kiállítást rendeznek Miskolci a Kossuth út H szám ala épület — volt SZMT ezékh kultúrtermének előcsarn kában. A kiállításon a meg különböző területen műkő: fotoszakkörök közül 7 ily szervezet állítja W legszel felvételeit. A rendezvény várhatóan — nagy érdeklődi vált ki a szakköri tagok, tót amatőrök között.