Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

is-»■ r ír* L T s“i i rSssT?1 S zerda, 1564. március 4L REAKRAQ7ASOIBMII Az Egyesüli Izzó irodaépülete !' &: Egyesült Izzó hazánk csak akadozva képes teljesítő- fontos gyártórészlegek talepffc- Pépgazdáságában mind a bel- ni. A Kohó- és Gépipari Mi- hetők. jttilói szükséglet kielégítésében, misztérium és a vállalat veze- A teljesen korszerű, minden pttnd export szempontból tősége végül is úgy döntött, szociális és kulturális létesít­sen jelentés szerepet tölt be. hogy az egész adminisztrációt ményt magában foglaló épület trodaapparátusa éveik óta tér- egyetlen 11 emelet magas ifo- terveit Pócza József (IPAR­- kelő munkára alkalmas épü- daéoü]cJtba tömöríti Ezzel igen JERV) készítette, és a teljesen- letekben szétszórva, kellő ősz- epmet .. \ fkész epuletet ez év végen mar lehetősége nélkül mű- jelentős epulet alapterulet sza- át adják rendeltetésének, így fontos funkcióját badul fel, amelyekbe nyomban v. a 1' jszefogás leh “ jködido, így Földgázt használnak 3Z ózdi kohászatban A Kazincbarcikától kiépített fővezeték segítségével tavaly kezdték meg a hajdúsági föld­gáz használatát az Özdi Kohá­szati Üzemekben. Ma már az acélmű minden kemencéjét ezzel a magas fütöértékű, kén- mentes fűtőanyaggal üzemel­tetik olaj helyett. Az idén 15 millió forint beruházással to­vább bővítik a jól bevált, új fűtőanyag felhasználását, s a gyár minden üzemében, egye­bek között a samott-téglagyár- ban, a hengerművekben, a nagyolvasztóműben térnek rá rendszeres használatára. A: egyik kohónál, a megfelelő szerelvények megépítésével, a napokban vezették be a föld­gázt, s fokozatosan a többiek­nél is ezt használják majd, amelynek révén jelentős mennyiségű import koksz, il­letve olaj megtakarítására szá mítanak. Az ipari kemencéken kívül az üzemcsarnokok, műhelyek fűtését jelentős részben szintén földgázzal oldják meg. Eddig már kétszáz infravörös hősu­gárzó fűtőtestet szereltek fel s az cv hátralévő részében még további százat helyeznek üzem be, amelyekkel nyolc nagyobb üzemrészben biztosítanak a dolgozók részére az eddiginél lényegesen jobban, egyenlete sebben fütött munkahelyet. Sa jókazán jobban gazdálkodni! kell * Ebben a községben minden ,, évben sok átok hull a Sajóra. Az ár kilép medréből, s kiöli t a vetéseikből az életet. Amíg (, dtt nem munkálkodnak a sza- I bályőzéit, addig, sajnos, 824 ft hold szántónak nagy része ta- - (Vasszal állandó veszélyben fo- i Nfog. így jártak az elmúlt esz­tendőben is. A víz ekkor a ka­lászosokat tette tönkre. Ennek hatása aztán kellemetlenül mutatkozott az évi mérlegben. Csökkentette a. munkaegység értékét, a bevételeket. Amikor ezeket ’a sorokat jegyeztük fel, (zárszámadásra készült a Meg­értés Termelőszövetkezet, s éltkor az irodában annyit tud­tok, hogy körülbelül 21 forin­tot ér nvajd egy munkaegység. Ösztönzőbb jövedelem-elosztást! Mindent azonban nem lehet k Sajóra hárítani. Ezt id. Or­bán István, a tsz 65 éves elnök­helyettese is jól látja. Több ku­darc, sikertelenség kísérte az elmúlt esztendőt, s ennek nagy Jászéról bizony Sajókazőn te­hetnek, a vezetőség és a tag­ság egyaránt A munkaerővel is adódtak gondok. Sok az öreg, a járadékos, s bizony a bányászok hozzátartozói rnég távol tartják magukat a ter- hKáőszőivetkezettól. Ez is ok, de így sem teljes a válasz ar- ha: miért találtatott könnyű- hek a műit esztendő mérlege. Változott a tsz vezetése, új el- hök irányítja a tagság munká­ját Azt csak helyeselni lehet, hogy már a műit évben gon­doltak rá, érdekeltebbé kell tenni az embereket a munká­ban. A gazdálkodás fontosabb •'ágazataiban prémiumot is. tűz­tek ki. Ezt helyesen tették, saj­átos, nem minden területen ér­vényesült az anyagi ösztönzés. 1 Amikor silógödröket kellett tölteni, műtrágyát, szervestrá­gyát kellett kihordani, viták támadtak, mert ezeket a mun­kákat „csak” munkaegységgel díjazták. Ezért aztán szükség- ínegoldáshoz is kellett folya­modni. Nyugdíjas bányászokat, napszámosokat fogad talc, s a «0—80 forintos napszámok ki­fizetése a kazalrakásnál, a ta- kármányhordásnál sok pénzt »Emésztett. Rossz hatása volt snnak is, hogy az elmúlt év­ben .csupán Káfcsaar fizették öt forint munkaegység-előleget. Ha az idén előre kívánnak lépni, jobban akarják a gaz­dálkodást megszervezni, a ve­zetőségnek minden munkafá­zisra ki kell dolgoznia az ösz­tönzőbb jövedelem-elosztást, premizálást, célprémiumokat, ■ ­Rugalmasabb megoldásokat Amikor a múlt tavasszal már látni lehetett, hogy az ár­víz erősen megviselte a kalá­szosokat, sokan látták Sajóka- zán: érdemes lenne kiszántani, s a kalászosok helyébe takar­mánynövényeket, csatornádét stb. vetni. Sajnos, ezt csak részben tudták megoldani. A járásiak azt mondták, hogy a kalászosok rendbejönnek. Nem így történt. Csupán egy tízhol­das rozs-táblán szántották ki a vetést, s itt holdanként 300 mázsa csalamádét kaszáltak, így került a veszett fejszének nyele. Ha azonban ezt a többi területen is alkalmazzák, a mérleg is jobban alakul. A vezetőség legfontosabb dolga most az, hogy pontosan meghatározza a tagsággal egyetértésben, mit érdemes termelni, mihez jut munkaerő. Ha erről megfeledkeznek, új­ból megismétlődnek a múlt éri hibák, amikor nagyobb te­rület bab, uborka és karalábé termése ment tönkre. A járástól is nagyobb segít­séget vár a termelőszövetkezet. Elsősorban azt várja, hogy bő­víthesse az állatférőheiyeket, mert a jövőt illetően az állat­tenyésztés lesz az az üzemág, amely a legfőbb jövedelmet szolgáltatja, s egyben függetle­níti majd a tagság biztonság- é’-mtét a természet mostohasá-, gától. G. E. Yadóeai ők sorsaknak Tojasgyárakat építenek Az MSZMP Központi Bizott­ságának a mezőgazdaság hely­zetéről hozott határozata ki­mondja, hogy a következő bárom év alatt 5.5 millió tojó­tyúk részépe kell nagyüzemi tojóházakat építeni. Az első négynek a tervei már elkészül­teit, s a tavasszal megkezdő­dik az építkezés a bolyi és a Nagymiskolci Állatni Gazda­ságban, a földesi. Rákóczi Tsz- ben és az országos baromfi- ipari vállalat nagyvenyimi te­lepén. Az első négy tojásgyár neve- lőtelepei őszre, a tojótelepek a jövő év elejére készülnek el, s éppen egy esztendő múlva, 1965 márciusában megkezdik a tojástermelést. Egy-egy to­jásgyár beruházási költsége — beleértve a komplett gépesí­tést, a járulékos létesítménye­ket, a tojás-szállításhoz szük­séges járműveket és aszfalt- utakat —, mintegy 24 millió forint. Jóban — rosszban együtt... Árvák, vaffv a családi f6- «zekböt kiesett emberek megrázó sorsáról versek, re­gények születtek. Megható, könnyeket fakasztó vala­mennyi ilyen sors. Sajnált­jai ők a társadalomnak, oly­kor meg prédái: ki véde­né meg őket a bajban, a nehéz, szorult percekben? A grundon megvert árva gyereket sem társadalom, sem jóérzés nem oltalmaz, intézményesen nem lehet jó szót juttatni számukra. Variórai ők somsuknak, életüknek. I. Jó emberek késnytíjíáfia, Statisztika: Borsod megyé­ben 518 gyermek talált neve­lőszülőt. Ötszáztizennyolcból kétszáz még csak ' óvodás ... Most tanul beszélni, az embe­ri értelem első szikráját ezek­ben a hónapokban, években sugározza szűk kis világára: ragaszkodik, szavakból mon­datokat formáz, megtanulja az első kis versikét, s azt csak annak mondja el. selypítve és szégyenkezve, akit nagyon szeret, akinek láttán gyermeki szégyene feloldódik. Az orvosok azt mondják: a szülök nélkül felnövő gyer­mek nehezebben tanul meg be­szélni, szörnyű víziókat lát., valamivel szüntelenül viasko­dik, birkózik. Kettőszázhatvankét gyermek most tanul általános, huszon­kettő pedig közép-, és ipari is­kolában. A többi vagy testileg, vagy szellemileg elmaradott — de mindenképpen otthont nyújt nekik a jóemberek se­gítőszándéka. A Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Bizottság a napok­ban ari-91 tárgyalt: megfelelő-e azoknak a gyermekeknek ellá­tása, biztosítva van-e testi és szellemi fejlődésük, akiknek sorsáról, állami támogatással, nevelőszülők gondoskodnak. A válasz szinte egyöntetű volt: igen! Szeretettel, féltés­sel kísérik az árván hagyott gyermekek sorsát. Érdekessé­ge még a statisztikának, hogy bebizonyítja: a legtöbb eset­ben munkás- és parasztcsalá­dok nyújtanak otthont az ár­váknak. Különösen 30—50 év között. Ha már biztos, hogy gyermekáldásra nem számít­hatnak, vagy felnevelt gyer­mekeik önállósították magu­kat, az ilyen korú nevelőszü­lők közül többen örökbe fo­gadják a gyermeket. S még arról is árulkodik a jelentés (a felügyelők vélemé­nye ez, mely azonos a nevelő­szülőkével is), hogy a gyer- ’Jmekeknek .árt, ha az „édes” •szülő meglátogatja őket: a Jgyermekek kizökkennek a las­• san már megszokott „idegen” J család életéből. • II. Akik nem jutnak J el a révig 2 Amíg állami felügyelet alá J kerül a gyermek, sok minden •történik. Először is: ha a szü­• lők nem törődnek a gyermek­ekéi, legtöbb esetben csavarog­tál, lopni kezdenek. Tiszado- 2rogmán csavargó, elsősorban 2cigánygyerekek puskát készí­ttettek, s bandát szerveztek. Az •ároktői és a nagycsécsi cigány- e gyerekek is csavargó életet él- 2nek, rendszeresen lopnak, s 2verekednek; szabályos útonál- J lás is történt a két faluban. »Másik helyről meg nemrég je­1 lentették, hogs’- csavargó gye­2 rekek vasúti kocsikat törtek Jfcl. • Ezután kerülnek a gyerekek 2 állami felügyelet alá. De sok • esetben későn. A csavargást és 2 a lopást megszokott gyerek • nehezen viseli el „szabadsága” '2elvesztését. Megszöknek, újra • lopnak és rendőrségi, majd 2 bírósági eljárást kell ellenük • indítani... Ha elérte a 14 2évet- Addig nem lehet. S ezt • használják ki azok a szülők, t akik maguk is úgy élnek. •Gyermekeikkel lopatnak. tud- •ják, nem esnek büntetési eljá- 2rás alá. Ha pedig nevelőszfl­intézetbe helyezik ezeket, m szülő legyint: „Úgy is megszo­kik!”. S rendszerint meg is szöknek, hiszen ezekben az In­tézetekben csak egyetlen neve­lési eszközt használhatnak: ss meggyőző, jó szót. Panaszkodnak a gyermek- és ifjúságvédő . szervek képvise­lői az italboltokra is: kiszol­gálják a gyermekeket is. A szeszesital ártalmairól pedig nem kell itt külön beszélni. 3 a nagyobb baj ott van, hogy hiába tesznek feljelentést a kocsmárosok, az italboltvéze- tők ellen: nincs' még kijelöl­ve az a szerv, amelyik az ügy­ben (a feljelentés nyomán) büntetőjogilag döntene. Mezo- csátról több ilyen feljelentés- érkezett a járási rendőrkapi­tánysághoz, innen az ügyet át­küldték a tanácshoz, azok új­ra vissza. Az aktát végül is a mégyei tanács igazgatási ősz-' tályához továbbították ... A Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézethez küldik azokat a gyermekeket is, akik bűnözés miatt rendőrségi eljá­rás alá esnek. Itt viszont any- nyira szüle a hely, hogy az in­tézet igazgatója szerint: „Je­lenleg 13 ágyon 26-an alsza­nak”. Különben is, ez az in­tézet átmeneti hely azoknak, akik majd nevelőszülőkhöz kerülnek. Az ide elszállásolt bűnözök (lopással, prostitú­cióval vádolt lányok stb.) meg­fertőzik a többieket is. Az sem helyes, hogy a gyermekek hosszabb időt töltenek ebben az intézetben. Jelenleg a gya­korlat az, hogy többén egy évig is ott várakoznak sorsuk­ra. Feltétlenül szükséges, hogy e tűrhetetlen állapotot mielőbb megszüntessék. Hiszen így ál­lamilag nevelik rosszra a ma­gukra maradt, szülőktől elsza­kadt gyermekeket. Azokat, akik bűnözők, különítsék el a többiektől! Az illetékes szak­emberek véleménye az: ilyen állapotok között állami gon­dozásban züllik betörővé * gyermek. A megyében nincs megfele­lő hely a rossz útra tért, vagy még csupán magukra maradt, fiatalok elhelyezésére, elkülö­nítésére. Országosan sem meg­nyugtató a helyzet (10—X% évvel ezelőtt azt mondtuk: hazánkban ez már nem prob­léma ... Most kell az akkor el­mulasztottakat is pótolni!) 8 ha a bírósági tárgyalást várva, szabadon engedik a bűnöző gyermeket, az legtöbb esetben az utcán marad, a szülőnek nem kell, a gyermek pedig nem hajlandó haza menni. Vajon beérkeznek-e ezek aa emberek a révbe? Mikor vál­nak becsületes, hasznos tag­jaivá társadalmunknak? Ezek­re a kérdőjelekre nem lehet pontos választ adni. Egy azon­ban bizonyos: sürgős intézke­dés szükséges, s megfelelő anyagi alap révén elkülönített intézetekbe kell helyezni a bűnöző és a magukra maradt gyermekeket, ahol a nevelők-a munka nevelőerejét is igénybe vehetik. A napokban gyermek- és íí- júságvédelmi munkaérteké*» letet tartottak. Évenként 3—4 ilyen jellegű megbeszélést tar­tanak megyei szinten. A prob­lémák újra és újra felszínre kerülnek. Ám mind ez ideig hatékony intézkedés nem tör­tént. E legutóbbi megbeszélés annyiban látszik biztatónak, hogy a megyei tanács elnökhe­lyettesének, Varga Gáborod­nak javaslatára azonnal felfüg­gesztették az értekezletet Bi­zottságot alakítottak, amely megvizsgálja majd a diósgyőri intézet helyzetét, s ezzel egy időben, a megye területén he­lyiséget keresnek az új tér* megvalósításához. Az új terv pedig: gyakorlati intézkedés — értekezletek helyetti — Levél érkezett! Á kiáltásra élcsendesedik a műhely. Megállnak a dolgos rezek. Az arcokon várakozás ül. Valaki feltépi a borítékot, és hangosan olvassa az ábom- bákom betűket: „Kedves Brigád! Jól érzem magam, amit az egész brigád­nak kívánok. Ne tessenek ha- tagudni, hogy későn írok. Eb­ien a levelemben elküldöm a lizonyítványt. Elhatároztam, l°pv év végére jeles leszek, 'ólevtöl már hat darab ötö­töm és négyesem ivj.il Csóko­lom a brigádot. Bódi Pista.” Rövid, mégis sokatmondó ez a levél. A címzett a Szerencsi „sokoto degyár Béke-brigádja. A feladó a megyaszói gyer­mekotthonban lakik. A lovéJ- >51 szeretet sugárzik. A felolvasás után mindenki a gyerekről beszél: Milyen ara­nyos ez a Pista! É<s már milyen szépen ír! Nyáron már hoz­zánk is eljön ... Hát a többiek ugyan hogy vannak ?— röp­pen innem-onman egy mondat. Hogy kik azok a ^többiek?” — erről Jancsorics János, a 13 tagú szocialista brigád egyetlen férfi tagja, műszaki tanács­adója és egyben „íródeákja’’ oeszél: — 1962-ben szocialista brl­gádértekezleten voltunk Bu­dapestén. Ott hallottuk, hogy sók brigád patronál árva gyé­rébe*. Hazajöttünk, megbeszél­tük, hogv mi is elvállalunk etrvek Eev hónain nem tett be­je. elutaztunk hármán Megya- szóra. ahol elmondtuk kíván­ságunkat, Ezeket a gyerekeket hívták be — mutat az album­ban lévő fényképre, amelyen, mint az osrgonasípolc, négy kedves, megii lefödött arcú kisfiú sorakozik. — Hát lehet köztük választani? Nem lehe­tett — válaszolt azonnal saját kérdésére Jancsorics János. íov történt hogy így lorieni, gyerek he­lyett négyeit vállalt el a bri­gád. Nem bánták meg. Nagyon megszerették őket. Sokat jár­nak látogatóba hozzájuk, aján­dékot visznek, csomagot kül­denek, s a karácsonyi és a nyá­ri szünidőben elhozzák őket Megszervezik, mikor kinél lesznek a gyerekek. S hogy nagyon jól érzik Szerencsen magukat, azt levélhalmaz bizo­nyítja. Az első levéltől az utolsóig mind megvan. Az íródeák, Jancsorics Já­nos válaszol minden levélre. A naplóliba is ő ír általában. Két napló van: egy ünnepi és egy hétköznapi. Az ünnepi dísz- naplóba csak a legfontosabb események kerülnek be: 1961. január 3.: negalakult a brigád. — 1962. január: elnyerték a szocialista címet — június: csehszlovák testvérbrigád lá­togatása — 1962. december: „négy fiunk született” — de­cember 25: közös karácsony es­te — 1963. január; megerősí­tették a szocialista címet... A hétköznapi naplóban aft­gfibbA a bújearaéBBk. IttOM* repeinex a ongaogyuiese«., az» azokon elhangzott javaslatok 2 és bírálatok, az együtt látoga- • tofct filmek, a gyerekektől ka-* pott levelek dátumai, itt-tar-2 tózkodásuk kedves emlékei és«j a brigádtagok hétköznapi 2. gondjai, problémái. Sokszor»’ tréfás rajzok, mulatságos tör-«! ténetek is bekerülnek a nap-2; lóba. • íme az egyik bejegyzés: 1953.2‘ november. Kalup Gyuláné el-»t rontotta a gyomrát. majdnem «c sárgaságba esett. Asszonyok,, ( mértékkel éljetek! •' Később kiderült, hogy nem2E is olyan vicces ez az eset. Ka-e; lup Gyuláné hashártyagyulla- •, dást kapott, több hétig kórház-2 ban feküdt. A brigád minden*' héten meglátogatta. Elérkezett J1 a karácsony, s ICalupné még®] mindig a kórházban volt. Két •, gyereke azonban várta azaján-.1 dékot. A brieád beszélt a szak-e’ szervezeti bizalmival, pénzt Ji kértek a gyerekek részére. m megkapták. Karácsony este a • Ivalup-gyerekeknek ]s mit 2' keresniük a fa alatt... 2' « _ töltött három*' Az együtt, év alatt s7Ám_i tátonszor megmutatkozott a •“ segítő szándék, az egymás 2 iránti szeretet. Egy ember • gondja mindenki gondja. S 2’ együtt hamarabb találnak rá»' orvosságot Is. Erne a brigádra•’ bátran elmondhatjuk, hogy 2: szocialista emberekként élnek •' és dolgoaräfc Jőban-rossaban 2­együtt „ •< MtoMK )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents