Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

.. SSZAKMAGY AEOSSZ A3 Si'sída, 13SL március í. Tanuló ózdiak IIT. „Iskola-kombinát* Árrtnn szokatlanul magas­viooi! ra csapQtf; a tanulá­si kedv. Valóságos harc fo­lyik minden talpalatnyi hely­ért, ahol a tudás megvetheti lábát. Már tan ( érmékké ala­kultak át az Ózdi Kohászati Üzennek területén lévő párthá­zak is. A gimnáziumba, túl a nappali tagozat osztályain, 15 különböző típusú technikumi osztályt zsúfoltak be. A párt­oktatók háza, a technika ügyei­re fenntartott helyiségek szintén tantermekké változ­tak. Itt kapott helyet a Duna­újvárosból kihelyezett felső iokú kohóípan technikum is. Ahogy Pázmándi Gáspárral az ÖKÜ szakoktatási osztály- vezetőjével számolgattuk: .600 középiskolás tanulja a gépés; kohász, villamosipari szak­mát technikumi szinten. Ha a különböző állandó jellegű tori- folyamok hallgatóit (csak kö­zépiskolai szintre gondolunk) összeszámoljuk: csaknem 1000 tanuló szorong nem iskolai cé­lokat szolgáló tantermekben. Özd egyik legsúlyosabb gondja napjainkban egy olyan megfelelő „iskola-kombinát” kialakítása, amelyben a tanu­lók kényelmes iskolákra, a teltételek biztosítására lelhet­nek. Van egy nagyon szép ter­ve a kohászatnak: realizálá­sára mindent elkövet. E terv szerint a kiserdőaljaí 220 sze­mélyes munkásszállást alakí­tanák át a középiskolai fel­nőttoktatás kombinátjává. Itt a felsorolt, osztályokon kívül otthont kapnának ’ még az egyetemi konzultációra járó hallgatók is, akik több száz kilométer távolságú utazástól mentesülnének. Ez a munkásszálló alkal­masnak látszik a szóban forgó kombinát kialakítására. Itt. a tervek szerint központi szem- léltető-tárat: hoznának létre a Itt nyomban kel. Az átalakított munkás­szálló lehetővé tenné a dél­előtti oktatást is; a műsza­kokhoz történő igazodás nagy gondja ezzel megoldódna. Az „iskola-kombinát.'’ se­gítene a tanerők, koncentrálá­sában is; jobban egységesül­hetne a szétaprózottan mun­kálkodó felsőoktatási appará­tus. felvetődhet a kérdés: és a szálló lakói? Erre 1st gon­dollak az illetékesek, A kohá­szat mar felajánlott a kiserdő- aljai szálló helyett egy 120 személyes munkásszállót és több olyan lehetőséget, ahol a „fennmaradó” szállólakók jó otthonra lelnének. A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat még nem tette magáévá az óz­diak nagyszerű ideáját. Indo­kai között jogosnak véljük azt az egyet: szétaprózódhat­nak a mélyépítők. De mind- ■járt hozzátesszük: a teljes megértés- mérlegén a közös ügy iránti közös lelkesedés serpenyőjében kell megméret­ni ezt a nagyon hasznosnak. látszó elképzelést. Ha a viták eredménytelenül záródnak: sok száz ember ta­nulási gondja nehezíti még további esztendőkön keresztül az ÖKÜ vezetőinek vállát. Kar. tenne - kabinet-kérdést csinálni az ügyből, mert. ez csökkentené, vagy feltétel hi­ányában megakadályozná az ózdiak tanulási, kedvét. Özd már régen kinőtte ruhá­it. Uj létesítmények ügyében még csak javaslatot sem te­hetünk a hegyek közé szorult, szűk területek miatt. S jelenleg népgazdaságunk anyagi ereje som biztosíthat­ja egy új „iskola-kombinát” létesítését. ínv tehát a f<d£edezett így lenai lehetőséget kell megragadó iok az ózdiak­nak. Ennek valóra váltásában segíteni kell őket:. A megértés végül is odavezethet, hogy ez év szeptemberében már az „is­kola-kombinátban” kezdheti, rneg a következő évet több mint ezer felnőtt diák. Párkány László Hozzászólás eikkwitldiHí; Cocteau bemutató Miskolcon Pénteken ismét bemutatót tart a Miskolci Nemzeti Szín­ház. Orbók Attila fordításában és Kapás Dezső rendezésében mutatják be a nemrég elhunyt kiváló francia író, .Teán Cocteau érdekfeszi tó bűnügyi drámáját, Az irógöp-et. A há­rom felvonásos bűnügyi játék egyes szerepeiben Somló Fe­renc, Szili János, Koncz Gá­bor, Máté Éva, Tórán«! Hanna, továbbá Kun Magda és Virágh Ilona alakításait látjuk. A díszleteket Utó Endre, a jelme­zeket Németh Ilona tervezte. ♦ A A í Q(u£{izetek. U4ímiüUJ-mUü»UH&iJ!UHiUHIli!l / jelentés került a. kezembe a földművesszövetKt, boltok, áruellátásáról. A jelentés örömmel állni meg, hogy a falusi, boltokban jelentősen csőkkel hiánycikkek listá ja.. Némi kis túlzással, azt is mondhat» hogy a. tengeri, herkentyűtől a. ruszliig m.i.ndcn kap) ezekben a. boltokban. Igen ám, de továbbra, is h.iány< volt egész éven ál, a. lúpaikó-sa.rok. Ejnye-cjnyc, hát eV) re megfeledkeztünk róla., hogy egykor lovas nemzet 1 tünk? * / Olvasom, hogy az egyik déU megyében ISO ezer h váglak a. háztáji, gazdasagokban, s r. töméntelen díszíti után rengeteg finom kolbász és kereken 600 ezer sonka rii.lt a. füstölőkbe. Vajon hány lábuk, illetve hány sotúei lehetett a háztájiban levágott disznóknak. hiszen a sok vom kolbászba, rendszerint az első, vagy a hatsó sonka, bedolgozza a jó böllér? — A TISZABABOLNAI Rá­kóczi Termelőszövetkezet nö­vénytermesztésben dolgozó női munkacsapata elmúlt évi kiváló munkájáért mosógépet kapott jutalmul a járási nőta- nácsíól. szélcsjá.rdás, nagyforgalmú belvárosi, utcácska, ej háza előtt életveszélyes volt a. közlekedés a ti A havai, egyszer sem söpörték, itt. el, s igy a ziit kos. napokba.n valóságos jégmező képződött a. járdán, ház tulajdonosa, kapuján kilépve a minap reggel, nal sóhajtott, s hangosam azt a reményét fejezte ld, hogy v érkezhetne már a tavasz.. Azután hozzátette, hogy el télen azon izgul, mikor fogják megbüntetni a tisztital járda miatt,. Az elmúlt szezonban, sajnos, nem került, rá sor, mélhctőlcg jövőre akad, old ezzel is törődik Miskolcon., IP. f 1-AéA 6..JA A., A.aJ A .bogácsi népművelő Önkiszolgáló élelmiszerboltot kap T iszaszederkén y Lapunk február 2-i számá­ban megjelent egy írás Miért kell félórákat, várni a tiszasze- derkényi, fűszerboltban? cím­mel.. A cikkben felvetett problémával kapcsolatban le­lik János, a Borsod megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője a következőket, irta szerkesztőségünknek: Teljes mértékben egyetér­tek azzal, hogy a '^íszaszeder- kény-Ujvárosban levő fűszer­bolt n<3tn. elegendő az ottani legkorszerűbb felszerelések- * lakosság élébnisaerigényciTiek A bécsi kiáüííásoB mulatják be az ősi matyó *eP b[»viselet modern társasági változatát A mezőkövesdi Matyó Házi­ipari Szövetkezet hímző rész­legéi; a világ minden iájára szállított matyó mintás blúzok révén ismerik. A női divat, vál­tozásaival lépést tartva, az idén újabb újdonságot bornak forgalomba. Ezek közül az egyik az úgynevezett, „kit.evös blúz”, amelyet a. szoknya fölött lehet hordani. A modern sza­bású blúzra a. matyó forma­kincs felhasználásával, telje­sen új mintákat hímeznek. A „sláger” azonban mindéin bi­zonnyal az az. összeállítás lesz, amelyet először a bécsi vásá­ron mutatnák be, és a régi ma­idén is szállítja a. már köz­kedvelt, matyónál! tás blúz«}-' kai- A kívánságnak -megfelelő­en zsorzsettből, voátbót. sza­ténból készítik a modem vo­nalú női blúzokat,, amelyből 5 ezer darabot a Szovjetunióba már el is küldtek. A hagyomá­nyos szabású matyó blúzoknál a mintákat változtatják meg. szabása, a régi marad. Ebből :• fajtából Párizsba, Londonba szintén ötezer darabot szállí­tották. Az első negyedévben még további 12 ezer matyó- mintás női blúzt Kimennek az ügyeakezú mezőkövesdi asz- szonyok. kielégítésére. Ebben a város­ban azonban az a Helytelen do log történt, hogy felépültek a lakások, a.szükséges üzletháló­zatot azonban csak a későbbi­ek során építik meg. A jelen­legi fűszer boltot is lakásból alakították át. De a kereskede­lem az adott lehetőségeken be­lül is igyekezett biztosítani Ti- szaszederkény jó áruellátását. Sajnos, mégsem sikerült meg­szüntetni a sorbanállást <^s a zsúfoltságot a' „csúcsidőszaka ban”,, délután 4—6 óráig. A. helyi tanáccsal egyetér­tésben a. Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kez­deményezte az. elórerendelés Eféyíszséfiesét, 'ezt azonban a ti- szaszederkényi • - vásárlók, saj­nálatos módom, nem veszik fi­gyelembe. . Az ú.i város élelmiszerrel váló jó ellátását csak az üzlet- helyiségek fölépítésével lehet véglegesen biztosítani. A. me­gyei tanács vb cin ok helyette­sének .vezetésével helyszíni tárgyalást folytattunk az épít­kezések befejezésének, meg­gyorsítására, A kereskedelem felkészült rá. hogy az üzlethe­lyiségeik átadásával egyidejű­leg megkezdje azok berendezé­sét és áruval való ellátását. A megnyíló új, önkiszolgáló élel­miszer áruház a jelenlegi ne­hézségeket megszünteti. Amikor a Mezőkövesdi Járási. Tanács népművelési felügyelőjétől a falusi népművelési munka után érdeklődve azt kérdeztük: ki a járásban a. legjobb nép­művelő, illetve hol megy leg­jobban a munka, két szomszé­dos 1 községet említett, két nép­művelő nevével együ tt. Az egyik község Bogács volt, a népművelő pedig Zsitkovics Júlia., a művelődési otthon igazgatója. Feljegyeztük. s utána meghallgattuk a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat járási közgyűlésének re­ferátumát, ahol mint a járás egyik legjobb ismeretterjesztő­jét emlegették ugyanezt a ne­vet. — Nincsen mit írni rrdrölunk —• mondja, amikor róla érdek­lődünk. — Dolgozunk, igyek­szünk 'jól kihasználni a kevés időt. Bogács mintegy 2600—- 2700 lakosából nyáron igen ke­vesen. vannak otthon. A lakos­ság igen nagy része mezőgaz­dasági idénymunkára jár a Dunántúlra, sok a bejáró dol­gozó iv. Igaz, ezek telen-nyáron nehezen érhetők el, de télen mégiscsak többen vagyunk ott­hon. TTá.t igyekszünk ezt az idő­szakot jót kihasználni. Két igen jó munkatársam segít eb­ben: Sipos Plva. aki a tánco­sokkal és Antal József, aki a színjátszókkal foglalkozik, kólái is, hiszen Zsitkovics Jú­lia pedagógus a. helyi általános iskolában, r, c munkák előteré­ben előbukkan néhány vonás a fiatal pedagógus, a megdicsért népművelő, a kiváló istneret- Ierjesztő porI. rójúlioz. Sajó.tös és sajnálatos, hogy a jó munka felvázolásánál, már az elején egy negatívumot kall említenünk. A felnőttoktatás­ról beszéltünk ugyanis legelő­ször. Most huszonnégy felnőtt végzi a VII. osztályt., s megy jövőre nyolcadikba, de kevés köztük a. termelőszövetkezeti brigádvezető és egyéb vezető beosztású. Emiatt nem tudták a. tervezett, tsz-akadémiát. sem megindítani. Pedig az. egyéb tanulási formák iránt nagy az érdeklődés. Például a szülők akadémiájának havi két elő­adását általában ötvenen-hat- vanan látogatják, .érdeklődnek a, következő előadások témája iránt, igénylik. Ennek temati­káját a helyi pedagógusok állí­tották össze. A rendszeres is­meretterjesztő előadásokon pe­dig átlag, száz ember szorong a széksorokban, pedig egyik­másik Országos nevű előadóban bizony csalódtak, mert — ahogy' azt Zsitkovics Júlia mondta'— „lekenték" az elő­adást. A nagy látogatottság szisztematikus munka ered­ménye. A kulturális 'sereg­szemlék számainak bemutatá­Aírtán a beszélsretésből las- sóval kötötték össze kezdetben san kilxv'tekortk Bogács isko­lán kívüli műx’elődési élei®, főt. bizonyos mértékig az Sa­ar. előadásokat, s a közönség „beszokott". Különösen nép­szerűek az egészségügyi elő­adások, a. helyi orvos sokat’ git. Most már a KISZ Is táí gólja, őket, a fiatalok ( számmal látogatják az előd, sokat, segítenek versekkel,! sebb jelenetekkel 'illusztii azokat. Megkezdte működ a televízió-klub is, amely* az. együttesen, megtekintett < sorokat, rendszeresen magot iák. Nagy kár és igazán szét kent hat a szép képen, lí a Isz-vezctök megleheti idegenkednek az ismereti kötetlenebb forrni^ Beszél feszt és is. a művészeti nf káról. Kél; álla klubjukban foglalkoznak művészeti, neveléssel. A ti klub tagjai között vannakj török és vannak: „idősebb” r, táncosok. Most egy tüncball bemutatására készülnek, t színjátszók előadták az ! falat boldogság-oi, ezzel jön* a. Sásvárj Endre Kultur Szemlére. Most a. Tamás be kunyhójá-i tanulják. Többi ven dégszerepel tok szomszf. községekben, Büldczsércen, s molyán, sőt Szenlistvánban Megkezdték a művelődési l honhan a zenetanilást, tor»' között szerepel a. tsz-vegi kórus szervezése és e.gy fi szakkör létrehozása, de utóbbihoz nem rendelkezi kellő anyagi alappal. A bogácsi művelődési alti valóban otthona a műveim éleinek. Megélénkült: a kJ elet, ff. fiatalok az utóbbi íj ben inkább magukénak éfj a művelődési otthon ,....... tehetőséget, • részt veszné« yújtfl ■ 11' fejtörőkön, általában min<| rendezvényen. Magáról igen keveset met — Tíz éve, 1954. óta vágj* Bogácson. Megszerettem esi falut. Harmadik éve vágyói művelődési otthon igazgat Tanítok az iskolában (kot ban kitüntették az Oktatási kiváló dolgozója kitüntetés — A szeri:..), ismerettérjeí előadásokat tartok. Kolléga mint már. említettem, seg1 nek. Segít a művelődési ott! igazgató tanácsa is, amely) igen tevékenyen vesz részt erdészet, vezetője, a, KB titkár és több segítőkész. í bér. Hetenként minimum ni alkalommal világosak <j viú lődési otthon ablakai, az folyó munka, meg ;,r. iske elfoglaltság tölti ki az időn1 Bétám nincsen mit. fmi. munkánkat, meg tovább V javítanunk. » . I ÍT SÁ felvázolni, c íme Bogáét: tf művelési élőiének vázlata í rekedétt ki. Nehéz is W különválasztani. (benedefc* A Magyar Rádió 6s Televízió miskolci sturliáiának tnOsof1 CA 189 mfitereo hullámhossz®*1 IS—19 árálgj Riporterei nké g sió. Tavaszra készülnék az érxtóir* lan. A juhászat feJlefiztécáríB.. ic.c"!O'rn” a városban. , Két tétel Ernst I'isehef: A® ’ póktól délre című szvit-jóba. . Az egeszsegüK-vl kultúra kérd év K nők éJetébN.. övök n$*iá«5iik. fontolt, régi vadász, de Tamás < bácsi egy-egy vadászat utáin kant áll a kapuban, úgy' várjaj haza. nem volt-e valami baj.n Nem gyerekjáték az! Egyszeri egy vaddisznói esen. egy seb-J zott vad két méterre állt elöM te. Rálőtt a dühös vadra. Del oIdából is lőttek. Hiába kiál-J totta. hogy ott ál] ő is. csak< úgy' durrogott a sorozaUövcs.J Végül az állat kimúlt. Nagy< volt a fellélegzés hogy 'Tamási bácsinak nőm lett. senrmi ba-4 ja. Baja ugyan nem lett, dej ugyancsak lenge magya.rbaní állt a. társaság között, mert aj !'ad letépte róla a nadrágot,2 Hát ilyen a vadászat! Ar.ónd varja a fiát. J Nem akarok hiteles aőaito-1 kát dokumentálni, csak érde-S kességkéot. említem, hogy Ta-J más bácsi jól emlékszik, amlrá kor Bethlenek építették ma-j Kuknak a lillafüredi Palota-3 Szállót. . Kellett a flanc, dej •nem ■'.’ölt. rá pénz! Ö akkor” Répásbután volt. Az akkorit egri hordógj'ár tulajdonosai adott, kölcsönt, de toszanzásulJ soroii kívül 200 köbméter tölgy-4 fát, meg több száz köb méter J egj'éb fát. kellett kitermelni^ horxjóitxak. Nevet most ra.itukj Tamás bácsi, micsoda idők 2 voltok,, más most. másképpen4 megy minden, Nem félti a ü-í át, csak a vadászat, az mindig| veszélyes. ' 4 . Biztosan tudom, h«>gy az ér2 ugri-bugd tanítványom, Bc>ldi-4 zsar öcsi erdész lesi; — remj ts tehet mán Tárnáé bácsi unó é kéfe. ^ Ktigler RezsőnéX Moescäyis í Tamás bácsi Ka meg a % unoka gj'en meg mindent, tiogy a vad előkerüljön. A vad ugj’an nem . került elő. de a németnek se lett volna tanácsos Tamás bá­csi elé kerülni. Dóini az avarban Tamás bácsi nőm dohányzik. Negyven kért éve még szenvedé­lyes dohányos volt. Egyszer szarvaslesen történt: várta a vadat. Tudta az útját. Sodort egy cigarettáit, a várakozás iz­galmában, már éppen nyálaz- ni akarta, amikor a vad clö- reugrott. Tamás bácsi kezében viszont nem a puska volt, ha­nem a dózni! No még ilyet, el­futott az orra előtt a szarvas- bika, hogy’ ő ezt megérte! Na­gyobb méreg ez annál is. ha. a vőlegény «dől élszalad a meny­asszony! Az avarba vágta g dónnit, mérgében megfogadta, hogy ő többet nein dohányzik. Nem is gyújtott rá, mert ha csak cigarettát lát, az a szarvasbika jut eszébe. Pedig drága egy dózni volt. remekbe szabott; kis ötvösmunka, való­ságos kis vagyont ígért egy ékszerész érte — bánya a ká­nya! De a bikát még most is sajnálja. A vadászat nem tréfadolog Tamae bécsi, csak két éve van nyugdíjba«. Ma is hozzá meronék tanácsért öregek. ő.ar- tolok. Úgy nem ismeri as er­dőt senki, mint 6. A fia már wdósaart^eaatői, esaáádasa, mei1­max auig varaaK, nog)- vaara lőjenek. Tamás bácsi teljes tu­datában orclészi hivatásának, szépen körbiráll ította a főura- Icat, akik azt hitték, ezután jönnek, is a vadak, elővezetve, de nem az jött Tamás, a fiatal erdész kérte a vadászigazolyá- nyokat. És bizony, akinél nem volt, annak szépen kiszerelte puskájából a ráiódiigattyút. Tőle ugyan tiltakozliattak az urak, még ráadásul kj is ok­tatta őket, bogj-au kelj visel­kedni a vadászaton, mert az bizx>ny nem gyerekjáték. Gróf ide. gróf <xia, a rendeletet is az. urak csinálták, hát tartsák is be. Járt itt a Bűidében Horthy is annak idején, az ő kerületé­ben. Örök emlékül az akkor újdonságnak számított, csengő ötpongőst adott az erdészek­nek, rajta .’saját képével.. Hál ez az. emlék inkább keserű, mint örök. Csak mosolyogni keli. ezen. Tamás bácsi minden ötösért 5 forintot ad az unoká­jának. legyen a gyereknek <sg3’ jó vadászpuskára való, mire felnő.' Egyszer egy német vadász, került, hozzá. A némert altnak rendje és módja szerint lefi­zette a kauciót az. esetleges l.e- terített vadért. Lőtt is! Egy ba­bot. A megsebzett állát to- vábbszaladt. Tamás bácsi még most is dühös, arraikor eíbessé- 11. Ilyet, megsebezni a vadat es nem eltalálni! Nem vadász az! A kaució odaveszett. Irt j® a saésseé., jEasöáo, bscshaak:: te­I Mi szeretnél lenni, ha nagj ►lészél? Ezt; sokszor megkérde­zzem az én.' boglyasfejű, vígke- ,dé!yű tanítványaimtól. Havi- »szesint hetenként váltogatjái ^kedvük vagyát: pilóta, kocsis ►nincs-' még döntés, ami nálul »még nem marasztalható el, hi- >:;zen alig 10 évesek. De Botdi- ►zsár Öcsi évek óte kitár! ►amellett, hogy főerdész lesz. t Megvan annak a magyaráza­ta. Az ö nagyapja a 74 év»a ►Tamás bácsi, akit az észalc- »magyarorszagi erdősávban, le ►egészen az erdélyi havasokig »mindenki ismer erd«2szikörök- »ben. Sudár alakja belenőtt a? »erdő díszletébe, szeme az ég- »ge* játszik cgi' szint, hosszú ►körszaJtólla a természet öreg »bölcsét varázsolja elénk. Ti- ,zennyolc éves kora óta. erdész, >f!a is az lett. hát az unokája [se lehet más. Íriszen mást sí ► hall otthon, mint. csodálatos ‘kalandokat az erdó vadjairól la. fákról, a virágokról. Tamás ► bácsi képes minden baügató- ’ját meggyőzni, hogy az erdő, a ► vad a legfontosabb, a lejglzgal- |masabb a világon. Grófok, sorakozó! Nemrég kórházban volt. Mit [gondolnák, mit mesélt a há- ■romhefl ápolás után? Beteg­ségről, orvosokról, gyógysze­rekről, ápolókról? Dehogy! Ki­számította, hogy az ö folyosó­jukon, csak az ajtókba hány köbméter fa van. • Vadásztörténetei? Meséli, ;hogy ook baja vojt a grófokkal, baiőlckaj. Itt a Bütókbesi tör­tént körülbelül negyven évvel ézelőtt. hogy nagy vadászatea ii ótóek a neaaris^tötoasíák, tyo viselet ujraxogalmazasa. A, két részes ruhámodell egy, blúzból éa egy’ szoknyából áll.4 A blúz a .régi, hagyományos^ matyóviselet, a.z úgynevezett.' „litya.” formájára ké-szül. Hoz-J zá. tartozik a plisszírozortt, ra-. kott szöff'el: szoknya, arnelj'et^ apró. matyórózsákkal híméz-í nek ki. 4 A háziipari szövetkezet azl Tanácsiad fogadóórái í Városi tanácstagok: ^ Március 6-án: Bartha L-ajoKinö,^ {Szeles utcai általános iskola, 1.71 órakor: Cseh Gyula, Újjáépítt-ís u.,1 R sz., M.-Tapolca, 17.öralcor: Orosz.; György. Kan Béla u. J.O., Gépiparii Technikum, 17 órakor: Szent-^ györgyi Gyula. IFT. kor., fan ács 4 tanácsterme. 10 órakor; Vértesig György; TV. kér., Park u. 'I-, X. i em., J7 órakor. A Március 7-én: Tlel.l TsfA'án, kér., Viragh Károly u. sz., 17 ■* órakor; Uadányj Sándor, in. ker.,J Kistábornok u. :í2. sr.. Kohóipar!J Technikum. 17 órakor; Z. Tóth íiosrié, Halásr u. 1. ü?.., .17 órakor.^ ■ SZÍNHEZ j MISKOLCI NEM2F1! SZIMIA? 5 Március 4: Játék és Igazság (7). ó Móricz-bérlet. # Március 5: Játék és igazság (7j. Pethes-bérlet. J Március 6: A7. írógép (Y). Bérlet- y szünet.. - Magyarországi ősbemutató, ^ Március 7: Az ember tragédiája. X Délután 3 órakor. József A. Jfj. T bérlet. Ar. írógép (este fél 8). Bér- X létszünet. • ^ Március ü: Anna-bá.1 (de. .10), Bérletszünet. Az ember tragédiája ^ (3). Bérletszünet. Játék és Igazság** (este fél 8). Déryoó-bérlef. KAM4HAS/INHA/ J Március ?v—e-íg nines £ ^ ?t£áír.-iTE3 T: Bekopog szerelem Mártóus ét BeAco^'ocrg a sa&relesEe % r*. ...................................................é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents