Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

CtefifSrföfc, KXM március IS, RZAKnAßTAROltSZAfl 3 A Borsod megyei meső^asdasági sxahcmberck találkozójárói Fontos tanácskozás színhe­lye volt a napokban a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székháza. Mintegy száz mezőgazdasági szakember gyűlt össze a megye különbö­ző részeiből, hogy kicseréljék véleményüket a mezőgazdaság előtt álló feladatokról, és meg­beszéljék tennivalóikat. A be­vezető előadást Vaskó Mihály elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára tartotta. Röviden vázolta a je­lenlegi helyzetet és az elkö­vetkező feladatokat. A népgazdaság fontos ér­deke — mondotta többek kö­zött Vaskó elvtárs —, hogy a második ötéves terv hátralévő két évében az előirányzott ter­melési és felvásárlási terveket teljesítsük. A termelési tervet 5 százalékkal, a felvásárlásit *1,4 százalékkal keil megemel­ni. A feladat nem kicsi, azon­ban ha mindenütt körültekin­tőbben, jobban felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszkö­zöket, teljesíthető. ResiSeí Etel! teremteni a ftenférgabona termelésbe»! A Központi Bizottság hatá­rozata felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaságon belül a növénytermelést, ezen belül pedig a kenyérgabona- és ta­karmánytermelést kell elő­térbe állítani. A legfontosabb probléma az ország kenyeré­nek megtermesztése, a kenyér- gabona szükséglet hazai ter­mésből való kielégítése. Feles­leges területünk nincs. A ke­nyérgabona mennyiségének emelkedését csak a termésát- lag növelésével érhetjük el. A jól sikerült őszi vetés után a legszorgalmasabb és -körülte­kintőbb munkával kell hozzá­járulnia mindenkinek, hogy sikeres legyen az aratás, s le­hetőleg magyar búzából sütött kenyér kerüljön minden asz­talra. Állattenyésztésünk egyik legfőbb feltétele, hogy elegen­dő abraktakarmányt termesz- szünk. Ezért az intenzív kuko­rica termesztést kell megva­lósítani, s már tavasszal ezen munkálkodni. Persze még mindig szükség lesz külföldi pótlásra, de hogy mennyire, az a kukoricatermés minőségé­től és mennyiségétől függ. A sok behozott külföldi ter­ményért fizetnünk kell. s hogy e fizetés ne rójon túl nagy ter­het az államra, igyekezni kell csereterményt termeszteni. Például a cukorért jól fizet­nek a tőkés piacon, ezért nagy súlyt kell helyeznünk a cu­korrépatermelés gazdaságos Vetésszerkezetének kialakítá­sára, a termésátlag növelésé­re. Ez évben az országban 20 '—25 ezer holddal, Borsod me­gyében mintegy 1500 holddal i nagyobb területen termelünk cukorrépát. Reméljük, a megnövekedett terület meg­növekedett termésátlaggal és kifogástalan minőséggel páro­sul majd. •[ Ezután Vaskó elvtárs a rét- ! és legelőgazdálkodásról be- Szélt Több mint 200 ezer hold | Magyar ipari felállítás j Brazíliában 1 * Az önálló magyar ipari ki- i vjmítás 4500 négyzetméter terü- 1 íetet foglal el, s bár nem ad- ' kt teljes képet a magyar ex- italkínálatról, mégis igvek- ‘rt- bemutatni azokat a főbb •. yartmányokat, amelyek iránt •; - brazil importőrök leginkább ifcrcieklődnek. Az árubemuta­WÜ1/. kiáilítás igyekszik 3zfl T-?Lad,nÍ. a magyar-bra­. kapcsolatok eddigi feilődé Sfserol. Mivel a sport és km^ Chosen a labdarúgás mindkét Országban nagy népszerűség- j bek örvend, a kiállítás szem- :‘élteti a magyar és brazil csa­tiatok találkozóit is. a pavi- i jon egy részében „mit adott IjTfy kis nép a nagy világnak’ ihímmel bemutatjuk azt a IS Jmagyar találmányt, amely j technikai haladásáho; ‘Mentősen hozzájárult. rét és legelő van Borsodban, azonban az adott lehetősége­ket nem aknázzuk ki, és nem fordítunk megfelelő gondot a rétele, legelők ápolására, öntö­zésére, a tápanyag visszapót­lására. Veszélyesen csűreit a Seiten- es a fíocatetszám Húsellátásunk alapja a hí­zott marha és a hízott sertés. Eddig sem voltunk bőviben, most azonban állandó csökke­nést mutat mindkét állomány. A csökkenés oka főleg a ta­karmányellátásban, de sokszor szemléletbeli problémákban keresendő. A háztáji állatál­lomány olyan mértékben apad, hogy a közös gazdaságok kép­telenek e hiányt pótolni. A mezőgazdasági ' szakemberek legfontosabb teendője, hogy a kormány programját támogat­va, segítsenek megállítani e csökkenő tendenciát. A háztáji gazdaságok fő feladata, hogy teljes mértékben kielégítsék a falu lakóinak ellátását. Arra kell törekedni tehát, hogy a háztáji állomány csökkenése megszűnjön, mert ezzel nehéz helyzetbe kerül mind a falu, mind a város ellátása. Már 1963-ban jelentős abraktakar- mány került a háztáji gazda­ságokba, sokkal több. mint az előző években, s ez az idén is emelkedni fog. Hárem év alatt meijSíáromszarezöiMí Borsot! metfve fraktaráilaíír'”,3 Ä termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztése szükség­szerűen együtt jár a termelési folyamatok gépesítésének nö­vekedésével. A mezőgazdasági gépesítés alapját az erőgépek alkotják. Megyénkben az el­múlt három évben háromszo­rosára emelkedett a traktorok száma. A munkagépek színvo­nala azonban nincs arányban az erőgép ellátottsággal. Itt még sok tennivaló van. A, traktoros-állomány növe­kedése nem tart lépést a trak­torállomány fejlődésével. Az a visszás helyzet áll elő, hogy a felfejlesztett gépparkot nem tudjuk kihasználni, mert nincs elég traktoros, s a meglévők szakképzettsége is alacsony. A szakember azonban nem­csak ezen a területen hiány­zik. A falvak villamosítása be­fejeződött. A tervek szerint 1966-ig a mezőgazdasági üze­mek, majorok villamosításával is el kell készülni. A villa­mosenergia tiszta és zajtalan, Milyen tennivalók várnak az LKM fiataljaira a KISZ II. kongresszusának évében? szállítást nem igényel, a már meglévő hálózat esetén az újabb villanymotorok beállí­tása igen olcsó. A karbantar­tási munka és az alkatrész- pótlás költség is elenyészően csekély. Azonban, ha megva­lósul a terv és a majorok villa­mosítása elkészül, még mindig nem használhatjuk fel terme­lésünk gazdaságosabbá tételé­re, mert nincsenek villamos­sághoz értő szakembereink. Ezek nélkül pedig nem lehet „megnyergelni” a villamos­energiát! Ilyen problémák adódnak az öntözés körül is. Három év alatt 3 ezer holdról 24 ezerre emelkedett az öntözött terület Borsodban. Ez az ütem alatta marad az országos átlagnak és a megyében öntözhető terület nagyságának is. A megyében csaknem 120 ezer holdat ön­tözhetnénk,. ha az öntözőgé­pekhez és magához az öntö­zéshez elegendő szakemberünk lenne. Sokszor nem a tsz, hasiam a vezetés gyenge Borsod megyében, sajnos, igen magas a gyenge termelő- szövetkezetek száma. Azonban gyengeségük oka nem mindig a rossz természeti körülmé­nyekben keresendő, hanem sokszor a vezetés gyenge, el­maradott színvonalában. A gyenge termelőszövetkezetek csaknem egyharmada közepes, vagy jó szintre emelkedhetne, ha megváltoztatnák a vezetést. Többségükben persze a ked­vezőtlen természeti viszonyok lehető legcélszerűbb megvál­toztatásával kell segíteni. A múlt évben a megye szakem­berei közül több mint negyve­nen igen eredményes munkál fejtettek ki a gyenge termelő- szövetkezetek megsegítésében, azonban a mtínkát folytatni kell. Nagy probléma, hogy igen kevés, jól képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakember van, s akik az egyetemről most ke­rülnek ki, még gyakorlatlanok. Pedig a mezőgazdaság olyan szakembereket vár, akik ta­nulmányaik befejezése után már egy gyenge termelőszö­vetkezet gondjaival, problé­máival is megbirkóznak. A mezőgazdaság fejleszté­se Borsodban még nagyobb gond, mint másutt, de ha a megyei mezőgazdasági szak­emberek társadalma, vagyis minden szakember a maga munkája területén és azon kí­vül is szíwel-lélekkel segít, e feladatok megoldhatók. Juhász Judit A Lenin Kohászati Művek nagyüzemi KXSZ-bizottsága kedden délután aktíva-értekezletet rendezett, amelyen a gyár KISZ alapszervezeteinek titkárai és legjobb aktívái meg­beszélték: melyek azok a fontos feladatok, amelyeknek tel­jesítését a kohászat fiataljai decemberig, a KISZ II. kong­resszusának megkezdéséig váll alják. 2500 KISZ-tag dolgozik a | rekonstrukció segítése. Hogy ez-■ ,muuiuija nyur t, mert mint a keddi aktíva- ' sajnos szak ekezleten Járdán Ferenc, a van, más üzci ___5 T"TO rr 4-34- I ' ­N em kis erőt képvisel ez a kollektíva. A segítséget még fokozottabban, még erőtelje­sebben megadják ebben az év­ben érteli nagyüzemi KISZ-bizottság tit­kára és több felszólaló is el­mondotta: decemberben, a KISZ II. kongresszusán emelt fővel, a jó munka büszke és boldog tudatával kívánnak részt venni. Lemondanak-e a nyári szórakozásokról a rekonstrukció miatt ? Az idén a kohászat fiataljai­nak legfontosabb teendője a Gácsi Miklós, az LKM főmér­nöke beszélt: — A rekonstrukció nagy j munkája nyáron lesz. S mivel, munkáshiányunk emrészeinkböl cso­portosítunk át ide szakmunká­sokat. Sőt: engedélyezték szá­munkra a. túlóráztatást is. Ez pedig azt jelenti, hogy nyáron kevesebb idő jut fiataljainknak strandolásra, szórakozásra. A rekonstrukció tehát ilyen áldo­zatvállalással is jár ... Legyen egy ifiúsági kohó! A kongresszusra minél több és szebb eredményeket szeret­Új faj ta fémmikroszkóp nénék elérni a kohászat kisze- sei. Kövér László, a nagyol­vasztó KISZ-szervezetének csúcstitkára a következőt java­solta az aktíva-értekezleten: — Szeretnénk, ha az I. kohó ifjúsági kohó lenne az idén. Itt a szocialista címért dolgozó KISZ-brigádok megmutathat­nák, mire képesek... A II. kohó átépítését is teljes erőnk­kel szorgalmazzuk, mert erről is büszkén szeretnénk beszélni a kongresszuson. Ügyszintén az analfabéták felszámolásáról... Társadalmi munka-vállalások — A rekonstrukció leköti majd erőinket, de azért így is végzünk majd annyi társa­dalmi munkát, amennyit tő­lünk más években is megszok­tak, Hogy ez mennyi? 2000— 3000 óra ... Szintén Kövér László mond- jta ezt. akinek KlSZ-alr.pszer- vezetéhez 175 fiatal tartozik. S hozzá csatlakozott Nyilas Sán­dor. az acélmű kiszeseinek tit­kára: — Mi 1000 óra társadalmi munkát vállalunk a durvahen­germűben a leállás alatt... Kohász-becsülettel Járdán Ferenc elvtárs résa­Az Erőmű Javító- és Karbantartó Vállalat kísérleti labo­ratóriumában megkezdte működését az első olyan fémmik­roszkóp Magyarországon, amellyel 1200 C°-ig felhevített fé­met is lehet vizsgálni. A mikroszkópot különleges, a hő ha- letten felsorolta: "milyen *fom­lásának ellenálló objektívvei szerelték -fel. A vizsgálati dara- tos, népgazdasági’ szempontból bot a Vácuterm elnevezésű hevítőkamrában helyezik el,‘js jelentős termelési feladatok majd a levegőt kiszívatják, s fokozatosan hevítik a fémet1 várnak minden gyáregységben A hevítőkamrában nem korrodál a fém.s így, az új mikrosz-!a fiatalokra Gergely* Sándor koppal a fémekben hő hatására átalakuló kristályszerkezetetj előőrs, az LKM pártbizot.tsá­folyamatosan vizsgálhatják. Németh Endréné mérnök a mikroszkóp előtt. -íCt'- ■«St'* gának munkatársa pedig kije­lentette: a párt bízik a kohá­szat kiszeseinek jó munkájá­ban, hiszen ezt a bizalmat már hosszú évek óta megérdemel­ték. Deák Ferenc, a hengermű gvárrészleg KISZ-titkára. Holló Aladár, a KISZ Központi Bi­zottságának szervezője, Nyirő Ferenc alapszervi párttitkár és Németh Antal, a KISZ megyei bizottságának ipari felelőse egyaránt igazolták: a kohász­becsületen eddig sem esett csorba a fiatalok körében, s ennek most, a kongresszus évé­ben is így kel] lennie. — 2500 KISZ-tag van gyá­runkban — mondta Gácsi Mik­lós főmérnök. — De ennél is több KISZ-korosztályba tartozó fiatal van! Dolgozzatok tehát úgy, elvtársak, hogy magatok­kal ragadjátok ezeket a fiata­lokat és a többi munkást is. Legyünk együtt, a nagy munká­ban 4 ezren, 6 ezren, aztán 12 ezren, s végül 19 ezren, vagyis az egész gyár. Ha ezt sikerül elérnetek, akkor olyan szép eredményekről beszélhet kül­döttünk a KISZ II. kongresz- szusán, mint talán még egy gyáré sem... Ruttkay Anna legalább emiatt ne lehessen ba­junk. A Boráros téren a 32-es vil­lamos pótkocsijának sötét hát­só peronjára szálltunk. Ida alig szűrődött ki valami fény a gyengén világított kocsiból, amelyben alig egy-két utas szunyókált. A Haller utcánál egy német katona szállt, fel hozzánk. Az újabb ország le­igázásának örömére alaposan beszaszelt. Előbb a kalauzzal vitázott valamiről, majd ami- ' kor az faképnél hagyta, kar­szalagunk láttán, velünk kez­dett kötekedni. A hangosko­dásra a kalauz visszajött a kocsiból. Hallgatta a német handabandázását csendben, aztán, amikor a Közvágóhíd után, a konzervgyár mögött nagyot kanyarodott a villamos és a Gubacsi úti vasúti felül­járó alatt jó darabon teljesen sötét, kietlen, szemétleraká­sokkal tarkított helyen ka­nyargóit a szerelvény, meg­kapta a német gallérjának há­tulját. és lábával is segítve, ki­taszította a szeméthegyek kö­zé. — így kell azt csinálni! — mondta nyugodtan, és bement a kocsiba. Pontosan tizenöt nap múlva, április 3-án kapta Dél-Buda- pest, a mi környékünk az első. de igen súlyos szönyégbombá- zást. Néhány hasonló után el­hagytuk a Soroksári és a Gu­bacsi út környékét, elvezényel­tek onnan. Tll . ~ azóta megváltozott luqom- a környék, eltűntek a szemétdombok a Gubacsi híd környékéről de az ismeretlen Beszkárt-kalauzt sohasem tu­dom elfelejteni. már nincs, hogy egy hátsó kis ajtó mellett, a kerítésen át­mászva mentette ő. az ..áruló­vá lett” cseléd is az-' irháját Ki tudta akkor, hogy Horthy aznap délelőtt jött haza Hitler­től, és hogy Weesen mayor már átvette az „M. I.”, azaz á Mar­gareta I.. a Magyarország le­igázására kidolgozott akció irányítását:. És ki tudta akkor, hogy az utcákon száguldozó, zárt. fekete limuzinok népünk legjobbjait viszik a Gestapo frissiben berendezett kínzó­kamráiba. x . tájt mindenki meg­uc ora tudta a szörnyű va­lóságot. Bemondta a rádió is. Persze. úgy kommentálta, mint valami dicső tettet, mint a magyar népre eljövendő szebb kor kezdeti lépését. Be­zárták a kávéházakat, a mozi­kat. a szórakozóhelyeket. Az utcák percek alatt kiürültek, a villamosok szinte üresen csö­römpöltek. csak a német őr­járatok csizmái alatt csattog­tak a bazaltkockák, csukaszür­késekkel megrakott teherautók száguldoztak megfélemlítés­ként:. A pestiek leeresztett füg­gönyök mögül lesték a riasz­tó híreket. Éjfélig volt kimenőnk, hát nem igyekeztünk vissza: talán éppen az utolsó kimenőnket töltjük. Barátainknál marad­tunk estére is, fontolgattuk a jövőt, vallattuk az éter hullá­mait.. Aztán eljött a búcsú ide­je. Kicsit szorongva indultunk, hiszen már láttunk igazolta­tásokat is. Zsebünkből előhúz­tuk a munkaszolgálatos vol­tunkat jelző karszalagot, hogy BENEDEK MIKLÓS: : &mkaAzihtkt oaiániaji ... az évben február SA fltlban végén, március -Idején már gyakori volt a 2napsütés. A tavaszt, a lcikele- y tét, a jobbat vártuk szerte az •^országban, vidéken, s Buda- -4pesten egyaránt. Március har- Ijmadik vasárnapja. 19-e szür- 2 ke égbolttal köszöntött Buda- v pestre. Egyszerű, szürke va- $ sárnapnak tekintettünk elébe. A Már amennyire bármelyik nap .szürke, eseménytelen lehetett j 1944. tavaszán Magyarorszá- Vgon. Ötödik éve dúlt a hábo­rító, három éve ml is hadvise- -dők voltunk. Ausztriát, úgy lát- -7 szott, végleg felszámolta az -T Anschluss, néhány napja volt éppen az ötödik évfordulója, -ihogy a szomszédos Csehszío- glvákiát is felemésztette a fa- dsiszta Németország, létrejött a x fcseh—morva protektorátus és r az „önálló” szlovák j á tékái- Álam. Lengyelországot régen le- I ti porták a nácik, az ő megszál- fllásuk alatt nyögött Franciaor- "fszág, Hollandia. Belgium. Luxemburg. Dánia. Ádáz har- ;'Ácoik folytak a keleti fronton, .a Ináéi hadigépezet már régen l"I fel őröltette a háború malmá­éiban a 2. magyar hadsereget. lj”?A szovjet haderők közeledtek, •>?a hírek szerint már a Kárpá­totoknál álltak. aA A gyárakkal sűrűn rakott ,ZJ Soroksári és Gubacsi utat ősz- "ezekötő külső-ferencvárosi út­' cácskában. a Timót utcában i volt a hatalmas katonai mű- i helytelep. ahol szakmunkás­• katonák, civil munkások és : ugyancsak szakmunkás, a sok ■ ezer munkásszázadból lciválo­- gatott munkaszolgálatosok ■ gyártották a repülőterek építé­■ séhez a csilléket, kisvasúti ■ váltókat, hidraulikus cölöp- . verőket és pontonokat a hidász ) alakulatoknak, a gyalogsági t ásó-kapát, meg egyéb ilyen e­■ két. Vasárnapra lumenét kap- ’ talc a munka szolgálatosok is, Így kerültünk ezen a vasárna- , pon a városba. I A Soroksári és a Gubacsi út ■ csak hétköznap szokott forgal- ' más lenni, de most feltűnően " sok Wehrmacht teherautó szá- 1 guűdott rajta. Ahogy közeled- 3 tünk a város belseje fdé. an- ' nál több lett a német autó. Az ■ utcai csomópontokon, lcapual- ' jakban izgatott embercsopor. ■ tok beszélgettek. Az újságos • standokról több újság eltűnt " Hiába kerestük a Népszavát 1 de még a Pesti Naplót és s 1 Pesti Hírlapot is. A kávéházak ' ablakai mögött is suttogva be­- szélgető csoportok. Az utcákor , mind sűrűbbek lettek a csuka- _ szürke egyenruhás csoportok gépjármű-oszlopok dübörögte! a főútvonalakon, a középületek t kapuja előtt megerősített né­- met poszt állt. az útdágazá­- solcnál német katonák irányí­tották a forgalmat, s minden­felé feltűntek pórázon vezetett kutyáikkal az SS tábori csen­dőrök. nyakukban a félelme­tesen csillogó fémtábla: „Feld- gandermarie”. Nyomasztó érzés volt a pes- ti utcát járni 1944. március 19- én. Éreztük: itt folyik a törté­nelem. itt tetéződik a nemzet tragédiája. Nem tudtuk, hogy ez még csak egy szörnyű, örök­re szégyenletes időszak, az 1945. április elejéig tartó, több mint egy esztendős szenvedés, a német: és a hazai náci-terror első napja. Budára, a Körtérre igyekeztünk egy baráti család­hoz. Örömmel fogadtak, hiszen a körülmények ismeretében nem is hihették, hogy mi még szabadon mozgunk, kimenőn sétálunk. Tőlük tudtuk meg teljes bizonyossággal, amit már az utcán is éreztünk: Magyar- országot megszállták a néme­tek. Átléptük a vékonyka ha­tárvonalat: Hitler utolsó és leghűségesebb csatlósából megbízhatatlan. megszállt, rab ország lett Horthy ellen­tengernagy Magyarországa. Néztük a Körtér forgalmát. Sokan még mindig nem fordí­tottak különösebb figyelmet, a csukaszürke csoport, okra. az autó-oszlopokra, hiszen a Kál- lay-kormány idején is gyakori „vendégek” voltak a magyar fővárosban a német katonák. Ki tudta akkor, hogy Kállay Neftéz, de megöMStaíó feladatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents