Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

ÉS2SAKM AO I AKOIfcSS AC

Vas-imap, 19M, február

1L LIK B A J N A ?

Ahol napsütéses voll a január

AKÁC ISTVÁN VERSEI:

Magas, vasmarkú, kordovánbarna férfiúval. vagyok vendégségben Füredi Józsefnél, az ulánbatori magyar követség tanácsosánál. A házigazda régi. jóbarút és pillanatnyilag szalmaözvegy, mivelhogy felesége egy kis vásárlásra „ruccant át” Pekingbc. Ennek folytán. a feketekávé veri ugyan a legjobb pesti főzeteket is, de az ennivaló feltálalása kissé akadozik, mert a család nagylánya és szemefényc, Éva búgom nehezen birkózik meg a jókora húsos és gyümölcsös konzervek felnyitásával.

— No majd én, lelkem! — áll fél azonnal vendégtársam •— Én majd elintézem azokat a vacak konzerváltál.

Füredi. Jóska elmosolyodik. Csakúgy ragyog az arca és ezüstös rőzsehaja.

■— Földim az öreg, — int a vendégtárs után — Szintén csabai. Már másodszor járt itt huzamosabb kiküldetésben, rgaz-e, Jani bácsi?

A csabai szaktárs visszakia- báJ a konyhából :

— öreg az ördög, meg aki mondja! Én legislegfeljebb csak... koros vagyok.

Nekem is jókedvem lesz; mintha legalábbis hazai levegő tódult volna be az apró szellőzőablakou. s így fordulok a konzervekkel megrakodott Jani bácsihoz:

— És úgy „korosnak” hány esztendős mégis?

— Hatvan, — döfi a nyitó csőrét egy ananászos dobozba Jani bácsi — Hatvan. De nem az a számos.

— Hanem micsoda?

— Az egészség. Azzal meg nincs baj. Élelemben csalt egyszer akartam beteg lenni, akkor se sikerült.

Rácsodál köztam.

— Akart? Kzt meg hogy’ért- B©m ?

— Szó szerint, Meztelenre vetkeztem, es úgy álltam ki a tizenötfokos hidegbe. Hogy hátha-meghűlök isten segítségével. De hűltem a fenét. Még csak a tüsszentésig sem jutottam el, sajnos.

— Sajnos?

— Persze. Szabadságom kiadása húzódott-halasztódott, tudja. Pedig már szuszogni is alig bírtam, úgy ki találtam lazulni... Gondoltam: ,egy bülcselctes influenza árán legalább jól kialszom magam, meg a csontjaimból Is kiheverem a fájást. De hát... nem elkerült.

— Ez mikoriban törtónt?

Jani bácsi ez alatt kinyitotta.

az ananászos dobozt, belesz!p- vsnt, s csak úgy mellesleg feleli:

— Régen. A reakciós világban, De nem ez a lényeg.

— Nem?

— Nem hát. A mostani állapotom. Hogy az itteni klímát is kibírtam. Vígan. Reuma, meg aztán a taknyam-nyá- lam egybefolyasa nélkül. Pedig' itt lélen a negyven és a még több fokos hidegek se ritkák.

— Az ám, — kapok a szaván — Ide hogyan került cl? Ilyen irdatlan messzire?

Jani bácsi — ha nem volna kopasz szájú — most biztosan széttörő Iné bajszát, de így csak mosolyog egyel, s nézése lesz szerfelett hamis.

— Nem magam jöttem, — mondja. —. Hoztak.

— Ugyan márt

— De bizisten! A munka hozott, a malomszerelés. Ha viszont fain, kiadós munkáról van szó, és a kereset is meglehetős, a csabai ember nem ismeri azt a szót. hogy messzi.

Aztán ... könnyen feltalálta magát?

Jani bácsi akkorát nevet, hogy még a hátul berakott viplafogait is megláthatom.

— Én-e? — veti ki a mellét — Csak malomban legyek, én rögtön otthon vagvok. Még ha Bergengóciéban van is az a malom.

— Jól van, — mondom — t)e itt más a nyelv. ugye. mások a szokások, más a koszt... Hogyan boldogult el mégis?

Jani bácsi legyint,

— Nem volt az olyan boszor- ' «nyság, —• mondja ■— Aid

ember, annak nem akadály a más nyelv. A sógorság... mármint a kezein alá adott itteni elvtársak és elvtársitok egy kicsit magyarul tanultak meg, én pedig viszont. Ugyebár .. . először is érthető, rájuk pasz- szoló nevet adtam nekik.

— Miért?

— Csak. Vagyis hát... nézze: most már megidomult a nyelvem, de eleinte hogy a zistenbe’ tudtam volna kimondani olyan neveket, mint Damdinszüren. Tumurócsin vágj' Tundugdzsán? így aztán a legények Jancsi, Marci, Miska lettek, a lányok meg Margit. Mária, Tcuka, Ki mit formázott. Persze.

— Hallgattak is rá?

— Nagyon! A vécén egymást is magzatul szőtoentták, any- nyira '•ákantak, hallja.

— És aztán?

— Ö a többi már könnyen ment. Príma tolmácsunk kerüli. hogy megérthessük egymást.

— Kicsoda?

Jani bácsi ismét nevet, kinevel, s ugratva mondja:

— Maga?!? — pillantok gúnyosan Jani bácsira — Talán a fúrásaink! Úgy hallom, dolgozik ott egy magyar kútfúró csoport is.

De Jani bácsit nem lehet zavarba hozni.

— Most igen — bólint — Akkor kezdtek munkába, amikor én eljöttem onnan. De mikor megérkeztem ... ? Van olt egy folyó, az Ore bon. Mérges egy folyó, sebes a vize. Ügy veti le magát a sziklákról, hogy porrá spriccel szét, és mindig szivárvány ragyog a vízesése felett. No hát,,, ide járnak ki, ebből a folyóból isznak a mongolok. Nem mondom — tisztéi, de állat is tízes tízezerszám jár bele Jnni, így aztán nem sok gusztusom vol t hozzá ... Viszont a hegyekben, nem is messze a teleptől. találtam egy forrást. Annak igen, annak aztán pompás a vize. Tiszta is, hideg is. Kristály és jég. Csináltam neki egy kis betonmedencét, a medence homlokába csövet, úgy mondván: csurgót ütöttem, s most tudja hogyan hív* A legködösebb, legzimankó-i o’aaób januári rui-pukon igen•

* furcsa, szinte hihetetlennek» (tűnő hírek érkeztek az ország® *magasabban fekvő pontjairól ■{így elsősorban Kéke síelőről és* •>a bükki turistaházakból. A* .'.tengerszintiül számított 700® óméter feletti magasságokban• '(.emberemlékezet óin nem volt• 4'egyetlen januárban sem az D (ideihez hasonló, szinte tavaszi-* fos, napsütéses időjárás. Külö-% (nősnek tűnik ez számunkra,* '•‘akik heteken át nem látták ao (Napot., s mínusz 10—20 fok kő-* [zölti hidegben fagyoslwdtunk.« (Ugyanakkor a Kékestetőn,J ‘•'Bqnhúton. az öreg Bálvány* (síterepein és Szentlélek kör-* *[nyékén alig észleltek felhőséi-» (dóst, s akadtak olyanok is,* fakik a déli órákban nap für« időzlek. Az ország legma.ga * fsabb pontjainak növényzete is» f'.érdekesen reá,gáti a tartós*

napsütésre és a■ viszonylag any- J he. átlagos —6 fokos hőmér- • sékletrc. A Kékestetőn, oz% ország legmagasabb csúcsán* például megkezdődött a rügy-* falcadás. A bükkfákon a rii-• gyek erősen megduzzadtak, itt-* lőtt már ki is hasadtak, s ki-» bontakozóbem vannak az első J levelek. *

ZÚZMARA

Fálc karjain tollászkodik, házak vállára ül, kivirágzik a. drótokon, majd észrevétlenül

a liósza vallomáséi szél halkan játszik vele. — Gyermekkori, tűnt negatív az udvar háttere.

a menyasszony-kert vágyait Holnap talán már mást szerel

csillaggal hinti be,

a szépség istene.:.

Télbe zuhanni

Télbe zuhanni, mint a szerelmesek,

s akár a csönd-testű napok.

Nézni, az első hóesést, az első szűz pillanatot, mikor fehér lepkék s részeg csillagok szállnak a gyémánt úron at. 1,

Emlékeinkkel — télbe zuhanni, mint a szerelmesek,

. s akár a szóllan katonák.

m

m

9

9

m

9

9

9

9

9

9

Új dokumentumok a Rákóczi-szabadságharcról

személy volt.

— megyek bele a

int éa, beszédes, érdeklődő tnezusL;

— Nem

— Hát? játékba.

— A mim ka. Ahogy egymás kezére dolgoztunk.

Nézek egy nagyot, a képem is biztosan megnyúlik, s csak azért mondom, hogy' ne egyezzen a szó:

<— Derék. Csak ám ... enni is kell, nemcsak" dolgozni. Milyen koszton élt?

— A magamén. De a nyersanyagot, a matériát a sógoroktól szereztem. Néha még ingyen is.

— Kelvineséit?

János bácsiból ismét az incselkedhetnek ördöge beszél:

— Szereti maga a májat? — kérdezi egyenes válasz helyett.

— Szeretem.

— Megcsinálni is tudja? Ügy értem: elkészíteni?

— Azt már nem.

— Kát----adta a sajnálkozót

J

ani bácsi i— Mert; így hiába tanítom meg rá. mit kell kérdezni. ha állatot vágnak a mongolok,

— 'Mit kell?

— Ezt: illik bajna? Van máj? Hát persze! Mert a mongolok semmire se nézik és eldobják a májat... No, csináltam én olyan resztéit és rántott rná lakat boriét is. birkát is. mikor mi adódott, hóm' utol iára n sóvorok is megkívánták és cl is tanulták tőlem a csin.álását.

— Eszik is?

— Ahol a magyar malom van, Harhorinbnn, ott igen.

— A szaván fogom, épp oda készülök holnap.

— Nyugodtan. Másról is mögend ecetnek ott engem.

— Miről?

—• A vízről néldának okáért. Az ivóvízről, mert azt is

szereztem nekik.

Fz már sok. ezt már kénytelen vagyok dicsekvésnek

ja a nép, mert arra is rászokott?

■— Hogyan?

— János forrás.

— Maga után? A maga nevéről?

— Csakis.

Megenyhülök, s őszinte elismeréssel mondom:

— Ez már igen. Ennél szebb emlékhagyást elképzelni sem tudok.

— No! — kacagja cl magát Jani bácsi ■— Ami azt illeti nevetésre is lesz okuk, ha felemlegetnek!

— Nevetésre? Miért?

— Jaj! — kapkod levesd

után Jani bácsi — Mert a ná- rlomrá. a legnagyobb nemzeti ünneoükre is beneveztem.

Tudja: amikor egész Mongólia versenyez. lovagol. nytlnz.

birkózik és fut.

— Ezt mind csinálta? Mind? A hatvan esztendejével?

•— Csak a felét — mondja Jani bácsi — Az, is elég volt nekem. Birkóztam, s győztem is. de n futásban c°ak második bírtam lenni. No ja. mert akkor csináltam magomból majmot. Már hogy n sógorok szemével nézve majmot.

— Mert a valóságban?

— I.e én a cioőt, le a nadrágot is. s ott álltam meztéláb, kurta gatyában. Aztán neki, nvomd meg a gombot. János. Hanem úgy ineenevettek. de úev. bogv nekem is muszáj volt nevetnem. Futtomban. Mit mondjak? ElröbfWtem n finist. Hát... íav volt. v volt. de mér iobb. hogy most már melie+ek haza.

— Pestre? — kérdezem.

— Ördögöt! Csabára. Disznót vágni, hurkát, kolbászt tölteni. Elvégre ... Csabai ember lennék vagy mi a manó! Ott a hazám, ahol a házam. Helyesen mondom?

—■ Tökéletesen. Jani bácsi.

Hrbén Ernő

V Amikor Rákóczi és a kuruc <í seregek kezéből földre hullt Jf a zászló, amelyre 1703-bgn ^hímezték a „Pro patria et íl- ‘‘"bertate” (a hazáért és a szabadságért.) szavakat; amikor széthulltak a kuruc hadak, s a hazafiak bujdosni mentek. f száműzetésbe kényszerültek, ( magukkal, vitték tárgyi ern- ő lékeiket, irataikat, okmányainkat is, a fejedelem egész le- ó vállárát és a szabadságharcra ;i; vonatkozó dokumentumok «egész tömegét. E történeti *:* kincsek egy részének örökre 4-nyoma veszett; Párizs, Lyon, )?, Troyes, London, Konstanti- «riápoly, Rodostó voltak a me- JneküJő vezérek, forradalmárok «állomásai, sezeken kívül még jjsok. más európai város, értbe- 4. tő tehát, hogy a magukkal f vitt okmányok közül sok. ellj kallódott, hiszen a bujdosók

* közül nagyon sokan száműzetésben haltak meg, többen családot alapítottak odakinn, féltve őrzött tárgyaik, ereklyéik az utódok birtokába

.^kerültek: s múlt az idő, iáikul t a hősök emléke ...

I* Pedig a Rákóezi-szabadság«harcra vonatkozó minden ok- « many, irat, emlék felbecsülni hitetlen

* történeti órtókíi kincs

Íj! számunkra. Egy részük ■ "igyon csekély hányaduk

r VI

•• na- - az

elmúlt évszázadok alatt kül- •(•földön előkerült, több emlé- % kot:, levelet sikerült megvásá- •í rolni, visszakapni. Legutóbb £az ötvenes évek végén buk- •'f kan lak elő ismeretlen, nagymértékű Rákóczl-dokumentu- •£ molc Franciaországban, ame- £lyeket a Troyes-i levéltárnak $ egyik, a magyar történelmet % jól ismerő szakértője fedő-' £ zeit fel. Ekkor határozta el a YMagyar Tudományos Akadé- mia. hogy átfogóbb munkát vIndít külföldön -- elsősorban % Franciaországban — találhatja tó. Rákóczira vonatkozó irat- y. anvag felkutatására, y A kutatásnak máris variénak eredményei, amelvek — 4 rövid ideje folyó gyűjtésről ❖

lévén szó — nem is lók jelentéktelennek.

A legérdekesebb okmányok közé tartozik Des Alleurs márkinak, a XIV. Lajos francia király által Magyarországra küldött atlábornagy- nak és diplomáciai megbízottnak több jelentése.

Ugyancsak

úi felfedezés Bonnac márki

levelezésének egy része. B011- nac, aki egy időben XIV. Lajos francia király svédországi követe volt, fontos szerepet játszott a kuruc szabad- ságküzdelem megindulásában. A magyar szabadságmozgalom iránt rokonszenvet tápláló diplomata támogatta Vcr- saillesbari Rákóczi és Bercsényi terveit, és — különösen a küzdeiem kezdeti szakaszában — segélyösszegeket is folyósítottak számukra. Bonnac most felfedezett leveleinek a kora- beti európai politiku jobb megértésében is szerepük lehel, s feltehetőleg más országok tudósai is felhasználják majd. Világosan megállapítható a 217 levélből, hogy Bonnac jelentékeny erők hangadójaként helyeselte a Rákóczi szabadságharc támogatását.. mert tisztában volt vele, hogy' ezzel francia érdekeket is véd. (Franciaországnak ugyanis ekkor elsőrendű érdeke volt a mohón terjeszkedő. vad háborús tervekkel teli Habsburg-monarchia hatalmának korlátozása, saját: biztonságának megvédése miatt.) Ezek az új dokumentumok a Rákóczi-szabadságharcnak mindeddig kellően nem értékelt knlnolttlkai összefüggéseit világítják mer. és sok tekintetben kiegészíthetik a történettudomány ismerrtett is a kumc-francin kapcsolatok

VégOI r*gy

kalandos Köriénél

következik; amelynek — sajnos — egyelőre vnés nincs bc- feiezése. A francia külügyminisztérium irattárának úgynernondha- vezeti „török-anyagaban” Kö- peczi Béla, a korszak kutotója talált egy ..levelet, amelyet Saint-Priest konstantinápolyi francia követ irt az akkori pari zs i k ül ügy mi n i szternek,

Francois Vcrgennes-nek. Saint-Priest h levélben előadja, hogy a konstant!nápolyi francia követség épületében, általános iratrendezés közben, amelyre állomáshelyének elfoglalása alkalmából kerül 6 sor. találtak egy irattal teli ládát. Hamarosan meg sem tudták állapítani, hogy az iratokat milyen nyelven írták; nem volt a követségen senki, aki ismerte volna a magyar nyelvet. Néhány hét múlva azonban, szakértők segítségével. Saint-Priest követ hevenyészve lefordíttatott több okmányt, s azonnal megértette, hogy miről van szó. Vergennes külügyminiszterhez írt lövőiének egy része így szól: ..... Nagy méltóságú Herceg Ür. bizonyára tudni fogja, mit kezdjen ezekkel az iratokkal. Magam nem örzöiá őket tovább. Mint fentebb irtani, kétségtelen, hogy ezek a levelek néhai. Ragotsky magyar fejedelem hagyatékából szélié víg znak. Miután arról tájékoztattak, hogy nevezett Hercegnek, azaz: Ragotskynak, van egy fia. aki Franciaországban él, feltételezem, hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen. miután Hereeasé- aed áttekintette lényegüket. Ügy gondolom lehal, hogy ezekéi az iratokat elküldőin önnek. Marsaillcs-cm át; a király könuvtára. címére. Kérem, rendelkezzék velük. Herceg Ür, belátása szerint...”

Távfűtési kap Ózd

•? (Tudósítónktól.)

& Az ózdi várost tanácson már £ tanulmányozzák azoka t a nemi-régiben elkészült műszáléi ter- $veket. amelyeknek alapján az 4ózdi Béke-telep új lakóházaiba 3 be akarják vezetni a távfűtést. i A tervek szerint még az Idén * megkezdik a távfűtés-hálózat '.első lépcsőjének megépítését, ö Több mint hat kilométeres «szakaszon iker csővezetéket Yfektetnek te. Ezen jut rnajd el oa kohászat eddig veszendőbe óment: hulladék-hőjével felme- Megített forró víz a Béke-Telepi lakásokba, A hő leadása utka

az Ózdon oly értékes ipari víz, nem vész kárba, hajiom visszatér a kohászat ipari vízgyűjtő ciszternáiba. A tervek szerint az idén 3 millió forintot fordítanak a munkálatokra. Ebből elsősorban a fővezetéket kívánják megépíteni. Mivel a Béke- telepen az utóbbi években már a távfűtési lehetőségek figyelembe vételével építenék a lakásokat. 1965-bon több száz család otthonáha varázsolhat kellemes meleget a távvezetékeiken érkező forró viz.

M. Grjf,

Megérfcezfek-e Párizsba Rákóczi iratai ?

Erre biztos május 24-én gennes levelét stauiinápolyba

adat. van. 1772 keltezték Ver- amelyet Kon- írt. (s amely

ugyancsak most,'a kutfitásóls során került elő); ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Raul in nevű férfi. Saint- Prlest diplomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta.

A kutatás egyelőre eddig ju^ tott. A levelekkel teli láda még nem került elő, s egyél- len egy sem a levelek köztük Feltételezhető, hogy az anyag megvan, sőt valószínűleg ogy helyen található, valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltárban. (Átfogó kutatást még nem tartottak, de azt már mev lehet állapítani, hogy sem a Bibliothéque Nationale-hönj sem a külügyminisztérium levéli lírában nincs.)

Rákóczi ismeretlen Iratai ai módszeres kutatás nyomán valószínűi eg megkerülnék maid.' De az eddig felbukkant új dóé kumentumak is felbecsülhetetlen történeti értéket TcépvteélJ nek., '

To»u£ij Usv/t* I