Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

Vasárnap, ÍD04. február 3.

ESZAKMAGTARORSZÄG

5

Gyermek és ífjűságvé/ieiem

f. A stsü lök

1 tetei Isii tanfolyamok néhány tanulsága

Csaknem 70 millió forint

távfűtésre

A Kazincbarcikán. Tiszasze- derkényben, valamint az Úztl- Bolyakon épülő új városrészekbe a Borsod megyei Tanács az idén megkezdi a távfűtés kiépítéséi. Mind a három helyen a meglévő erőmüvekben termelt fáradtgőzt használják majd fel az újonnan . épülő lakások távfűtésére. A Berentei Hőerőműben a hő- központot már kialakították., s tavaly megkezdték a távvezeték építését is az erőmű készenléti lakótelepére, amelyet az idén üzembe is helyeznek, tíz évben megkezdik az újvárosi vezeték építését is.

Ugyancsak az idén kezdik meg Tiszaszcderkényoen, valamint az ózd-bolyoki városrészben a vezeték építését. A menyei tanács úgy tervezi, hogy a rendszer kiépítését jövőre befejezik. s a három helyen több mint másfélezer lakást központilag fűiének majd. Ezeket már a távfűtésnek megfelelően alakítják ki, és felszerelik a radiátorokat is. A későbbiekben nemcsak az új, hanem a már régebben épített lakások egy részét is távfűtésre állítják át. A távfűtés bevezetésével nemcsak a lakók munkáját teszik kényelmesebbé, hanem az új városok levegöszennyezett- ségét is csökkentik, amely különösen Ozdon jelentős.

az e d e I é n y i járásban

mar csappan fogalmi értékében; a rendezés, a műgond nyomát sem leli az érdeklődő. A képek ötlettelen összevisszaságban a falon. Ezek alatt kézzel írt, rajzszeggel rögzített cím-jelző.

Avatatlanság árad a kiállítás termének minden szögletéből. A képek színvonala egyértelmű útbaigazítást ad az érdeklődőnek: bizony színvonaltalan kiállításra érkezett. A városi tanács művelődésügyi osztályúnak helyettes vezetője és városunk két ismert festőművésze erősen csóválgatták fejüket Talán nem is a képek színvonaláért, hanem azért, hogy ez a képzőművészeti” anyag kiállítóterembe juthatott. A városi tanács nem tudott róla, hogy a perecesi bányász-klubban ilyen jellegű kiállítás nyílt

??

Sza hadm.gra m egyis n k !“

A tsz-ehi öleinek fél óra szabad ideje sem volt reggeltől estig. Irt, számolt, beszélt s mindezt a zárszámadással kapcsolatosan, mert amikor felkerestem, még előtte voltak a nagy mérlegelésnek. Azért mégiscsak letelepedtem a szobájába és amikor volt egy Ids ideje — megkérdeztem:

Mi újság maguknál elnök elvtárs?

■ ~ mi újság? — nevette el magát —

Hat ez ni! — Es rámutatott az előtte heverő papírokra, amelyeken az elmúlt esztendő eredményei sorakoztak.

— És ezen kívül?

Az elnök rámmézelt, hosszasan figyelt — láttam, hogy közben gondolkozik aztán felderült: az arca. Még milyen újság kell? Szenzáció? Hát majd én mondok — gondolhatta; És így szólt:

— Az idén, szabadságra megyünk! Mégpedig úgy, ahogy a munkások, meg a hivatalnokok

szokták.

A válasz valóban meglepett, mert megyénkben nem hallottam olyan termelőszövetkezetről, amelynek tagjai ugyanúgy elmehetnek szabadságra, mint a gyárak, vállalatok dolgozói.

— Ügy ám! — folytatta Hegedűs Sándor — Éppen most küldtem el javaslatunkat a megyei pártbizottságra. Olvassa!'

És elém tette a papirost, amelyen ez állt:

„.. .hogy a termelőszövetkezet minden tagjának biztosítani tudjuk a pihenést, így a

tolcsvai Békeharcos Tsz az 19Ö4. gazdasági évben azoknak, akik feladatuknak megfelelően ledolgozták a munkanapokat, teendőjüket becsülettel elvégezték, évenként 10, azaz tíz nap fizetett szabadságot ad...”

Ezután pedig a feltételek következtek: a fizetett szabadságot megkapja minden olyan tsz-teg, aki legalább két éve dolgozik a termelőszövetkezetben, aki minden munkát időben befejezett, aki igazolatlanul nem hiány- z.ott, akit a tsz munkaegység-levonásra nem büntetett és aki a havonta megtartott csoport- gyülésekről igazolatlanul távol nem maradt.

Ezenkívül még két nap fizetett szabadság jár:azoknak, akik a tsz alapító tagjai, vagy legalább az egyesüléstől (1957-től) dolgoznak a közösben.

— Ehhez még tudnia kell, hogy nálunk a tagság t!0—90 százaléka már 1949-tól szövetkezetben dolgozik — jegyezte meg az elnök. És még valamit: ha valamelyik tágunk 10—14 napos üdülő-beutalót kap, azt nem számítjuk bele a fizetett szabadságba. Azt jutalomnak tekintjük, és a tsz-tag ezenkívül megkapja az évi 10, vagy 12 nap fizetett szabadságát...

Ez igen. Ez már valóban szenzációnak számít. És olyan szenzációnak, amelynek őszintén örülünk. Reméljük; így fogadják majd az illetékes felsőbb szervek is. És reméljük: egyre i lenne, ha ezt a hitet, vállánál, több borsodi tsz-től kapnak majd ilyen ja-1 illetékes kulturális irányí- ’ ■ - B. A. 1 tok is. F. L.

vasiatokat.

ként lelki merényletnek tekinthető már az is, ha a szülök valamelyike részeges. A légkör, ami ilyenkor kialakul a szülői háznál, hosszú időre megmérgezheti a gyermek lelkét.

S

ajnos a már felsorolt kategóriák közé ékelődik a nagymértékben elfoglalt siülők nemtörődömsége is. Ezek azt hiszik: bölcső-' iékí óvodák, napközis iskolák minden szülői gondtól mentesíthetik őket’. Tudjuk jól: bizonyos gondoktól igen, de azt is tudjuk, a szülői szerctetet semmilyen állami gyermekneveléssel foglalkozó intézmény nem pótolhatja. A rendőrségi krónika nem egy olyan esetet tart nyilván, amelynek főszereplői fontos állásban lévő szülök nemtörődömségéből utcára vetett gyermekei.

Sok szülő nem képes végiggondolni felelőtlenségének láncolatszerű következményeit. Már önmagában véve nagy veszteségnek számít, ha a szülő hanyagsága miatt egyes fiatalok a bűnözés, a züllés útjára jutnak. Városunkban 1200 veszélyeztetett környezetű gyermek él. Az adat nem pontos, lehetséges, hogy ennél sokkal több a környezet álltai fertőzött gyermekek száma. Ezek jelterülvén különböző közösségekbe —• tovább viszik a fer- özöttséget. Nem csodálkozhatunk sok féltő szülő aggodalmán: azok a lánygyermekei!:, akik az apa, vagy az idősebb fiútestvér bűnös zaklatásának. voltak kitéve,, vagy azok a lá- íyok, akik 14—15 éves fejjel j dős autós-kéjencek karmaiba terültek — nem sok jót vihettek a közösségekbe. Ellenkező- eg: akaratukon kívül bekövetkezett romlottságukat be- olántálják a romlatlanok közé ís ezzel veszélyeztetik azok erkölcsi életének harmonikus fejlődését.

Teljesen indokoltnak látszik » társadalom jelzőberendezé- ieinék figyelmeztetője: • ma még csak- 1200 veszélyeztetett környezetű gyermek él közöttünk, de ha nem ügyelünk, megduplázódhat.

E

gyes szülök, ha felelősségüket emlegetjük, a társadalomra hárítják a felelősség java részét. Szocializmust építő országunk súlyos feladatokat vállal magára a gyermeknevelés gondjaiból. Bölcsődék, óvodák, napközi otthonos gyermekotthonok, családi pótlók stb., mind- mjnd kézzel fogható segítségnyújtás a szülők gondjainak enyhítésére. De a szülőknek is mag kell érteniük: a gyermek neveléséért felelősséggel tartoznak. A gyermek nem játékszer, sem a szülők szeszélyeit kiszolgáló magántulajdon, de legkevésbé olyan alany, akit a szülői felelőtlenség kitehet a testi és erkölcsi züllés veszélyeinek.

Párkány l,ásztó

A három varos távfűtésének t megoldására csaknem 70 millió 1 forintot fordítanak.

K

orunk lelkiismerete pillanatonként rezdül a legcsekélyebb rendellenességre. Nem akkor háborog, amikor már jóvátehetetlen szerencsétlenség sújtja az embereket, hanem mint a jó műszer: a veszély közeledtekor. Gyermek- és ifjúságvédelmünk pillanatnyilag nem áll olyan rosszul, hogy vészharangokat kellene kondítanunk. Erről szó sincs, de azokra uz egészségtelen jelenségekre, amelyek ifjúságunk harmonikus fejlődését gátolják, mindenképpen kötelességünk felfigyelni. Egyébként e gondolát jegyében tárgyalt, tanácskozott, vitatkozott Miskolc város Tanácsának ülése is, amely napirendre tűzte a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetének vizsgálatát.- Ha gyermekeink sorsát, élet-, útját mutatja a műszer és meg-megrezdiil mutatója, jelezvén: egészségtelen tünetek jelentkeznek — érzékenységünk fellobog. A gyerek: a „iö- vő, az élet maga, holnapi terveink valóraváltásának záloga. Ifjúságunk mai tetteink folytatója. Sokat korholt, sűrűn bírált ez a mai ifjúság. Részben önhibájából, nagyobbrészt magatartásának külsőségek alapján történő megítéléséből, türelmetlen általánosításból. „Nem angyalok, de ■ nem is ördögök fiataljaink” — perlekedünk ifjúságunk szidal- mazóival. Érveink is akadnak bőven: ennek az ifjúságnak védnöksége alatt egy évvel megrövidült a Dunai Ceoment- és Mészmű felépítése és üzembe helyezése. Mocsarakat csapol le, csatornákat épít ez az ifjúság. A nyár legszebb napjait áldozza a mezőgazdaság megsegítésére. Megyénkben 467 000 társadalmi munkaórát végeztek a fiatalok. Brigádközösségben 7 ezren .munkálkodnak. S persze ami ezeknél is lényegesebb: napi, munkáját., tanulmányait becsületesen folytatja.

Mindezek ellenére akadnak hanyag fiatalok? Igen. Galeribe tömörülnek egynéhányan? Előfordul. De legtöbbjük önhibáján kívül. Nyugodt .lélekkel vallhatjuk: mégsem kétarcú ez az ifjúság, csak „pattanásos”. S ha van szép és nemes feladat •— az arcon ülő idegen anyag eltüntetése, kigyomlálása annak számít

Hol kezdődik a'z a munlcn,. amelynek nyomán egészséges, tettrekész ifjúság nő ki szárnyaink alól? Sémmi esetre sem a. rendőrségi várószobákban, ahol sietve-ijedlen fogadjuk szeretetteljes, igényesebb gondozásunkba a tűzre rossz fát tett fiatalt. A gyermek- és ifjú- sáavédelem vem akkor kezdődik, amikor a fiatal a bűnözés

útjára lép. Jóval előtte! Ahogy ] egy jónevű gyermekpszicholó- ] gus mondta: a bölcsőnél, i Sokan nem értik: de a cse- j csemő gyenge fizikumára, ér- £ zékenységére, esetleg testi- j idegi sérültségére mint olyan j tényezőre is ügyelni kell, amely forrása vagy kiinduló pontja lehet a, bűnözésnek. Elsőként a szülök felelőssége merül fel. Gondolatfelvetésünlf ‘ a továbbiakban is a szülők • magatartására vonatkozik. ' (Egy következő cikkünkben a 1 felelősség megosztását, a társa- 1 dalom összefogását méltatjuk.) i

E

gyes szülők felelőtlen- i sége. gyermekeikkel ’ szemben elkövetett mu- ! Iasztása ma már elenyésző 1 számban vezethető vissza i anyagi okokra. Még a válás 1 sem tépázza meg annyira a í gyermeki lelkeket, mint az t állandó civódás, a perlekedés, c a részegeskedés és a trágár magatartás. De vannak szülők, akik semmilyen kategóriába j nem sorolhatók. Ezek az ab- * szolút közömbösek, a. tudatta- 1 nők, a hanyagok. Sokan kö- ’ zülük azt hiszik, gyermekük j „magától” nő, ..eső öntözi, szél ‘ növeszti”. Ezek a szülők sok 1 esetben nem tudják, hogy 1 gyermekük osztályt ismétel. '■ nem veszik észre, hogy 15—16 | ■ éves leányuk (vagy fiuk!) ' drága holmikat hord haza a í lakásba, ruházata nem azonos * a régivel. S akik észreveszik: í tudomástszerzően bólintanak, 1 mert a gyermek vékonyszálon t függő hazugsággal magvaráza- r tot ad a holmik eredetére. t

A civódó szülők közelében f „ingajáratot” tart fenn a gye,- ' rek, szerető, szép szóért osde- r kel. de mindezek helvett csak > durva vitákat, hall. így idő- l közben megrokkan tgazságér- ? zete, mert akikre feltekinthet, 1 azokra többé nem tekinthet ' fel. S ilyenkor kimegy az ut- 1 cára, a kis-nagy galerikba, * hogy ott kaipjon valami jó szót. ? A várt jó, szót nem biztos, 1 hogy megkapja, de rossz annál bőségesebben ragad rá.

Városunkban egy apa kocs- ‘ mába vitte 14 éves fiát. Együtt, , ittak, méghozzá pálinkát. Az j apa hamar lerészegedett, a fiú t tovább „állta a sarat”. Ami- , kor részeg tántorgása közben megkérdezték tőle: miért; hozta inni a fiát, az válaszolta:

— Azért ittunk együtt, hogy . a gyerek önállóságra szokjon. ; Kiderült, hogy jobban bírja t az italt, mint én, tehát szabad- 1 jára lehet bocsátani. j

Lehetséges, hogy ez a példa 1 szélsőséges, de nyugodt lélek- ] kel állíthatjuk: nem egyedül- , álló. A gyereket italozásra j szoktatni: bűn. Biológiai me- j lénylet a serdülő ellen, mi- .,

vezetőkkel együtt. A megje-i lenieknek mintegy 40 százaléka nő. Számos más tanfolyamon hasonló a helyzet.

A nagy érdeklődésre számot- tartó előadások után, szinte minden alkalommal, tucatnyi kérdéssel „ostromolják” az előadót, nagyon sok időszérű, a tsz-tagságot foglalkoztató kérdésre várnak, és természetesen kapnak választ ezeken a foglalkozásokon.

Eszmecsere a közügyekrö!

Az előadások után feltett és vitatott kérdések rendkívül sokrétűek. Azok egy része jogi természetű (SZTK-ügyeket és a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos kérdéseket érintő),1 zöme viszont a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a nagyobb jövedelem biztosításinak feltételeit érintő probléma, Szinte mindenütt nagy érdeklődéssel vitatják a. 3004/6-os kormány rendelőt által nyújtott lehetőségeket, a különböző állami kedvezmények felhasználásának lehetőségeit és célszerűségét. Több helyütt neheztelnek a tsz vezetőségére, hogy nem tájékoztatták korábban a tsz-tagságot az állami támogatás sokrétű lehetőségéről. Szín- Petiiben vagy Szakácsiban isj ahol pedig általában elégedettek a vezetőség munkájával! bár, hála a tsz-demokrácia érvényesülésének, például Szín- patriben azt is szóvá tették! hogy a munkaszervezésnél és a tagság tájékoztatásánál a vezetőség még következetesebb is lehetne.

Szakácsiban szóvá tették, hogy célszerű lenne minél előbb kialakítani a tájjellegű, szakosított termelést, és kenyérgabona gondjaink megoldása közben sem. kellene mereven ragaszkodni a lejtős^ dombos vidékeken a 36 százalék kötelező gabona vetésterülethez, miután jelenlegi állapotában itt, kedvező időjárási viszonyok között is csak legfeljebb 6 mázsa kenyérgabonát tudnak betakarítani. Ellenben szívesebben termelnének burgonyát, kukoricát, pillangós növényeket, általában takarmány félét és fejlesztenék az állattenyésztést, mivel megítélésük szerint ez a tagság számára és a népgazdaság számára is előnyösebb lenne.

Több tanfolyamon szóba kerültek a premizálás kérdései,- számos helyen, különösen ott* ahol a korábbi évékben mérleghiányos volt a termelőszövetkezet, garantált munkaegységet szeretnének kapni. A helyi adottságokat és az állami támogatás nyújtotta lehetőségeket figyelembe véve, a tsz- íagok javaslatának megfelelően. több helyütt már ennek megfelelően készítették el 1964, éli tervüket.

A gazdálkodás fejlesztésének! kérdésein kívül több tanfolya- (mon fontos politikai kérdések Sis „terítékre” kerültek. Híd- vágardón például, ahol bányászok is részt vettek a tanfolyamon, alapos vita folyt a. munkás-paraszt szövetség erősítésének időszerű kérdéseiről. Á felszólaló tsz-tagok elmondották, hogy „már eddig is előbbre léptünk, de nincs messze az idő, amikor az ipari munkások tapasztalni fogják: n tsz-nek nyú jtott támogatással nem jártak rosszul...” A isz-gazdák növekvő politikai érettségére és aktírttására vall, hogy számos tanfolyamon — például Szakácsiban és másütt — széleskörű vita alakult ki a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről is.

Zilizen a vita fókuszában a heljd párt, tanácsi és tsz vezetés gyengeségei álltak, s az előadó a tapasztalatokra fel is hívta a járási pártbizottság figyelmét. ..

*

A. téli tanfolyamokon elhangzott színvonalas előadások és az előadásokat követő baráti, elvtársi eszmecserék, a tér- \ mclöszövctkezetek mcgszilár- . j állásának, gazdálkodásuk fej- . i lesztésének, a tsz-demokrácia kiszélesítésének kitűnő fóru- : mai, amelyek jó alkalmat | nyújtanak arra is, hogy pár- .■ tunk politikájának időszerű j , kérdéseit mind szélesebb kör- . ben megismertessük és nép- '. szerüsitsük falun.

Csépánji La jón

nék helyi csoportja szintén nem szerzett róla tudomást.

Kormányrendelet írja elő a képzőművészeti kiállításra szánt anyagok kötelező zsüriz- tetését. A perecesi kiállítók és a „tárlat” szervezői megkerülték ezt a rendeletet. Az okok világosak: giccselgciők képei láttak zömmel napvilágot a klub falai között, olyan „alkotások", amelyek erősen befolyásoljak a valódi szép iránt egyre fogékonyabbá váló bányászlakosok ízlését.

A „tárlat” nagyágyúja a méreteiben, színeiben és kompozíciójában is klasszikus” giccsnek mondható Pünkösdi rórsák című kép, festője.Zem- kó László. Hasonló színvonalú kép Zóni László Orgonák című csendéleté. Bánkúti Gábor hálván csendéletéről sem mondhatunk semmi jót. A koronát a giccsekre Pozsa József Kár című képe teszi fel. Tréfásan analógiát vontunk a kép tartalma és címe között. Egyöntetűen megállapítottuk: valóban kár.

De túl minden tréfán, tr. valódi kár azoknak a bányászoknak szemléletében, ízlésében keletkezett, akik kis füzetecs- kéban dicsérő jelzőkkel teli- tüzdclve rögzítették véleményüket a látottakról. S ennél a gondolatnál már élesebben kell a felelősség kérdését felvetni: vajon ki engedélyezte az anyagok kiállítását?

Az igazság kedvéért el kell mondanunk: a kiállított képek között akadt egy-két szakköri színvonalon mozgó, hangulatosabb munka is. Örömmel állapítottuk meg: ezeket fiatalok alkották. A tizenhat éves Bor- bára Éva. a tizenhárom éves Herczeg István és társainak képei megragadták figyelmünket. E képeken kitapintható volt a szakmai irányítás, szakkörökben történő munkálkodás.

Zóni és Bánkúti képei között is találtunk olyanokat, amelyek nem nevezhetők giccsnek. Lelkiismeretes zsűri előtt azonban ezek a képek is alapos szelektálás alá estek volna.

Érzésünk szerint a perecesi bányászklub jobb sorsra, jobb képekre és főleg -színvonalasabb kiállításra érdemes. Jó j lenne, ha ezt. a hitet vallanák az illetékes kulturális irányí- 1 tők is. F. fi.

Perecesen, a bányászklubban nemrégiben kiállítás nyílt. A bejáratnál félreérthetetlen tábla igazít el: képzőművészeti kiállítás. Az útmutató felirat ha_Egy kiállítás margójára

mon, ae mieioir a ranioiyauiw. elkezdődtek, a járási pártbizottság első titkára személyesen tartott tájékoztatót vala- mensyi tanfolyamvezető számára a járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről és az 1964. ért feladatokról.

A falusi ós a tsz-pártszerve- zetek a járásban legtöbb helyen széleskörű felvilágosító munkát végeztek, azért, hogy a tanfolyamok iránt felkeltsék a tsz-tagság figyelmét. Megfelelő, tiszta és fűtött helyiségekről is gondoskodtak, és ilyen előzmények után került sor já- rásszerte, január 10-e körül a téli tanfolyamok megkezdésére.

Érdeklődés, aktivitás

A legtöbb községben, isz-ben. ahol nagy gonddal készítették elő a tanfolyamokat, növekvő érdeklődés tapasztalható. Szögligeten például az első előadáson 18-an vettek részt, a másodikon 25-en, a harmadikon 35-en, a negyediken 50-en, legutóbb pedig 70-en. Itt nem is számítottak ilyen érdeklődésre, mert az előadásokat a tanácsházán akarták megtartani, innen azonban hamurosan „kiszorultak” és a tanfolyam a kultúrterembe tette át a „székhelyét” ... Szinpetriben az első előadáson 23-an, a másodikon 30-an, a harmadikon 38—40-en vettek részt. Lak községben még szembetűnőbb a növekvő érdeklődés. Itt az első alkalommal 41-en, másodszor 60-an, a harmadik előadáson 115-en, s a negyediken már 121-en hallgatták meg az érdekes és hasznos előadást, s a tsz-tag- ságnak körülbelül 70 százaléka ott volt.

Hídvégardón példás előkészL tés után szintén növekvő érdeklődés tapasztalható. Itt minden alkalommal részt vesznek az előadásokon és az ezt követő baráti, elvtársi eszmecserén a pártszervezet, a la- 7iács és a tsz vezetői a brigádA megyei párt-végrehajtó

bizottság, szem előtt’ tartva a szocialista mezőgazdaság 1964. ívi feladatait,' megfelelő tematikát dolgozott ki a téli tanfolyamok számára és tanácsokkal látta el a járási pártbizottságokat a téli tanfolyamok megszervezését illetően. Dezember utolsó napjaiban Miskolcon négynapos előkészítő Lan folyamo t szervezett a téli tanfolyamok vezetői számára. — Ilyen előzmények után ke- L'iilt sor januárban valamennyi járásunkban a falusi téli tanfolyamokra.

Az edelényi járásban például. ahol jelenleg 40 termelő- szövetkezet van, 35 téli tanfolyamat szerveztek.

ESshészltés, szmezeNség

A tanfolyamok előkészítésére a járási pártbizottság nagy gondot fordított. Tizenhét községben. ahol megfelelő felkészültségű propagandisták álltak rendelkezésre, helyi embereket bíztak meg a tanfolyam vezetésével, többnyire szakembereket, akik nemcsak a község, a tsz helyzetét ismerik alaposam, hanem az embereket ,s. és ami nagyon fontos, értelek a gazdálkodás fejlesztésé- rez. A tanfolyamvezetők kötött hét agronómus, három pe- lagógus és négy tsz-elnök van, ! a tsz-eünökök közül is többen agronómus képzettségűek.

A helyi embereken lcíitöl IS irfróst, többnyire szakembert jíztalc meg a téli tanfolyamok wzetésével a járási pártbizottság, a járási tanács és a föld- nüvesszövetkezetek járási központjának dolgozói közül. figyelmet érdemel, hogy a já- •ási pártbizottság munkatársai közül négyen vezetnek sze. nélyesen is téli tanfolyamot ;gy-egy községben.

A tanfolyamvezetőknek kö- •ülbelül a fele vett részt Miskolcon, az előkészítő tamfolya-