Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

KS5CATmAOYAKOKS*>iG Szombat, 1964. február IS. Hfiiscsov elvtárs. beszéde A „lázadás11' új lángjai (Folytatás az 1. oldalról.) szalut számokat tekintve is magasabb az acél-, a kőolaj- és cementtermelés, s néhány más termék termelése. mint az Egyesült Államokban. A múlt év kedvezőtlen idő­járási viszonyaival foglalkoz­va Hruscsov rámutatott: „A varjak most arról kárognak, hogy a Szovjetunió, úgymond, vereséget szenved a mezőgaz­daság terén. Uraim, kíméljék a torkukat, hamarosan visszavo­nulót kell fújniuk. A párt Központi Bizoítsá­Igy susadafisai! A MOSZKVAI lapok Pravda, az Izvesztyija, a Krasznaja Zvezcla — méltatják a szovjet—kínai barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés 14. évfordulóját. 1KEDA japán miniszterel­nök ■ válaszolt Hruscsov újévi üzenetére és válaszában hang­súlyozza: határozottan el kell utasítani, hogy egyes államok más államokkal szemben poli­tikai céljaik megvalósítása ér­dekében erőszakkal fenyege- tődzenek, vagy erőszakot al­kalmazzanak. FIDEL CASTRO, a kubai for- fadalmi kormány miniszterel­nöke, a guantanamoi támasz­pont kubai munkásainak elbo­csátásával kapcsolatos nyilat­kozatában kijelentette, hogy az amerikai kormánynak ez az önkényes, ^ törvény télén és em­bertelen cselekedete durván megszegi a munkáselbocsátás szabályait és csorbítja az Egyesült Államok presztízsét, majd megfelelő rendelkezést adott a támaszpontról elbocsá­tott, kubai munkások haladék­talan elhelyezésére. ga és a kormány most olyan intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé te­szik, hogy kizárjuk az 1053. évihez hasonló esetek lehetőségét.” Hruscsov rámutatott: a Szovjetuniónak most lehetősé­ge van arra, hogy újabb jelen­tős eszközöket fordítson az ag­rokémia , fejlesztésére és reális távlatot teremtsen a termés­hozamait növelésére. Lehetőség nyílt arra is, „hogy elérjük e tekintetben a fejlett nyugat-európai or­szágok színvonalát. Azért beszélek ezekről az or­szágokról, mert náluk lénye­gesen magasabbak a hozamok”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára szót emelt egy olyan terv létrehozása ér- a időkében, amely nagyszabású Í tudományos-gazdasági felada­tokkal foglalkozna. Ennek a szervnek figyelemmel kellene kísérnie a tudományos ismere­tek legfontosabb területeinek áramlatai t és irányzatait, s megadni az egyes tudományos irányzatok megfelelően alátá­masztott értékelését. A továbbiakban Hruscsov foglalkozott a szovjet költség­vetés védelmi előirányzatai csökkentésének kérdésével. Valótlanoknak nevezte az imperializmus ideológusai­nak azt az állítását, hogy a Szovjetunió gazdasági ne­hézségei miatt kénytelen csökkenteni fegyverzetét és fegyveres erőit, s cáfolta azt a teóriát, hegy a Szov­jetunió nem képes egyide­jűleg fejleszteni gazdasá­gát cs szilárdítani védel­mét, vagyis nem képes sikerré! ver­sengeni a kapitalizmussal. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hadikiadások bizonyos csök­kentése nem befolyásolja a szovjet hadsereg erejét. A hadsereg felfegyverzési és fenntartási költségeire azon­ban szükség van, mert az im­perialisták nem akarják a A NYUGAT-BERLINI sze­nátus a nyugatnémet kormány és a nyugati szövetségesek pa­rancsára elutasította az NDK- nak azt a javaslatát, hogy a karácsonyi megállapodások mintájára egyezzenek meg új­ra a nyugat-berliniek húsvéti látogatásainak lehetővé tételé­ben. megállapodást, nem hajlandók megegyezni a leszerelésben. „A Szovjetunió nem gaz­dasági nehézségek miatt csökkenti a hadikiadásokat cs a fegyveres erők létszá­mát, hanem a népek kö­zötti béke őszinte törek­vésétől vezérelve, a józan ész elképzeléseiből indul ki.” „Pártunk, a szovjet nép. or­szágunkban a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésével, 'nemzetközi vonatkozásban pedig a testvé­rt szocialista országokkal való együttműködéssel erősíti a kommunista és munkásmozgn- om, valamint a nemzeti fel­szabadító mozgalom bázisát. Pártunk, a szovjet nép ez­zel internacionalista köte­lességét teljesíti.” A szocialista országok gaz­dasági építésének elsőrendű' fontosságát tagadó próbálkozá­sokat visszautasítva, Hruscsov Benin szavait idézte. Rámuta­tott, hogy a szocialista országok szá­mára a fő politika a gaz­daságpolitika, amely a gya­korlatban igazolja, hogy a szocialista gazdaság a tár­sadalmi termelőerők fej­lesztésével felülkerekedik a tőkés gazdaságon. Végső soron óz a fő ütköző pont az új és a réei világ harcá­ban. Ebben lehet megfogalmazni azt a versenyt, amely az egész em­beriséget a szocializmushoz vezeti. „Harcoltunk ~ mondotta ~ és továbbra is harcolni fo­gunk a revizionisták, a dogmatikusok, az újsütetű trockisiák ellen, akik csen­gő forradalmi frázisokat hangoztatnak az imperia­lizmus elleni harcról,.a va­lóságban pociié szakadat tevékenységükkel meg­bontják a nemzetközi kom­munista mozgalom egysé­gét." Pártunk és népünk interna­cionalista kötelességét a világ- béke védelmezésében látja. A kommunizmus anyagi és mű­szaki bázisának megteremtésé­vel biztosítjuk hazánk védel­mi képességét, amely az egész szocialista közösség megbízha­tó támasza. Hruscsov újból leszögezte, hogy a béke biztosításának egyetlen reális lehetősége a különböző .társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikája, s hozzáfűzte, hogy a Szovjet­unió hű ehhez a lenini politi­kához. Az amerikai Uépviselőház már elfogadta a négerek megkülönböztetése ellen ké­szült törvényjavaslatot. De ezt a határozatot a szenátus még nem emelte' törvényerő­re: folyik a huzavona. Es ha törvényerőre emeli is, csupán a méltánytalanságok enyhí­tésére nyílik lehetőség, nem pedig az egyenjogúság mara­déktalan megvalósítására. Tudják ezt az amerikai négerek is. Ezért folytatnak kitartó és lefogyverezhetetien harcot igazi egyenjogúságuk­ért. E küzdelmet nevezte el a Newsweek új száma A lá­zadás új lángjainak. A ké­pek, amelyeket ugyancsak a Newsweek közölt, jellegzetes dokumentumai az esemé- nyéknek. A kép baloldalán „verekedés” látható az at­lantai négerek és fehér ro- hamrendőrök között. A má­sodik kép egy felhívás pla­kátja a New York-I néger is­kolásokhoz: „Csatlakozz a» egynapi bojkotthoz a szabad­ságért!”. A „fekete forradalom’' második évében történik mindez. Maguk a négerek kijelentik, nem hagyják ab­ba a tüntetéseket és a har­cot mindaddig, amíg emberi jogaikat teljes mértékben ki nem vívták. Nem kétségess az idő nekik dolgozik. „Szoros barátság” — «Se mi van mögötte ? Erhard vn&gíse&die pártséi tanácshozí&sait Ludwig Erhard nyugatnémet kancellár pénteken kétnapos látogatásra Párizsba érkezett, hogy tárgyaljon De Gaulle el­nökkel. A kancellárt útjára elkíséri öt minisztere, közöttük Tűzszünet a ciprusi LImasszoIban . A hírügynökségi jelentések szerint Limasszolban, a csütör­töki véres összecsapások szín­helyén az esti órákban megva­lósult a tűzszünet, helyreállt a nyugalom. . A szigeten tartózkodó Ball amerikai külügyminiszterhe­lyettes folytatja tárgyalásait, mindent lathavet annak eléré­sére, hogy Ciprust NATO-csa- patok szálljak meg. Washing­toni értesülések szerint a kül- ügymiriiszterhelyettes csütör­tökön este módosított, indítvá­nyokat terjesztett Makariosz elnök elé. de az érsek még nem adott határozott választ. Ball ismét felkereste Kücsük alelnököt, a ciprusi török kö­zösség vezetőjét, majd — im­már ötödször — Makariosz köztársasági elnököt látogatta meg. A megbeszélésről. nem adtak ki hivatalos közleményt. Százhatvan kilométernyire Ciprus partjaitól, Ishenderun török kikötővárosban — mint a Reuter jelenti — gyanús te­vékenység észlelhető. A Török­ország délkeleti partjain fekvő kikötőből kitiltották a polgári hajókat és a kikötőt a török .flotta ellenőrzése alá helyezték. Meg nem erősített hírek sze­rint Iskenderun körzetében riadókészültségben van egy tö­rök szárazföldi hadosztály. Schröder külügy- és Von Has­sel hadügyminiszter. Erhard pénteken délelőtt, rö­viddel Párizsba érkezése után megkezdte tanácskozásait De Gaulle elnökkel az Elysée- palotában. A megbeszélés előterében — a hírek szerint — a kelet— nyugati kapcsolatok kérdése, a berlini probléma, a „harmadik világgal” kapcsolatos francia politika, főleg pedig a Közös Piac és a „hatok” tervezett politikai szövetségének kér­dése állott. Délután újabb ülést tartot­tak Erhard, De Gaulle és a francia—nyugatnémet együtt­működésben érdekelt minisz­terek részvételével. ANGLIA támogatja az Egye­sült Államok dél-vietnami po­litikájút, Washington viszont az angol kormány Malaysiával kapcsolatos távol-keleti politi­káját bátorítja. Ez egyik lé­nyeges pontja Johnson ameri­kai elnök cs Home brit minisz- terelnék washingtoni megálla­podásának, no meg a szoros barátság hangsúlyozása a. tár­gyalásokról kiadott zárónyilat­kozatban. Nincs szó azonban benne az angolokat rendkívüli módon izgató Ciprusról és az amerikaiakat legalább annyira irritáló kubai kereskedelemről. Vagyis a barátság' szoros ott, ahol az érdekek mindenben megegyeztek; a Távol-Keleten. Ott. ahol D.e Gaulle nagyhatal­mi ambíciói a népi Kínával felvett diplomáciai kapcsolat után egyre jobban zavarják az angolszász törekvéseket. Ez érthető, ■ hiszen a Délkelet- ÁZsiát semlegesíteni és így oda könnyebben behatolni tudó francia törekvés nemcsak az atlanti táboron belüli ellenté­teidet mutatja a világnak ezen a pontján, hanem félelemmel is tölti el az angolszászokat, hogy hatására növekszik az ott élő. volt gyarmati népek füg­getlenségi törekvése. Ez pedig az ..angol—amerikai neokoloni- alisto törekvéseket ,-íuttatná zá­tonyra előbTymtóbtv Robert Kennedy utazása az amerikai tervj'.'.a'Mdphiliiidó (Malaysiái, Fülöpszigeiak és Indonézia együttműködésével erősebb hátvédét teremteni a meglehe- ősen laza SEATO. számára) ér­dekében tehát nem volt telje- sn eredménytelen, ha még a megvalósulását sok minden is akadályozza. Elsősorban Indo­nézia függetlenségi, politikája. UGYANEKKOR feltűnő' az, amiről nem szól az angol— merikai. közös nyilatkozat. Nem szól elsősorban Ciprusról, ahol Makariosz érsek vétója követikeztébn az angolszászok mindezidedg nem tudják elérni a NATO-megszálIást. Minden jel arra mutat, hogy helytálló az MTI washingtoni értesülé­se. amely szerint Ball amerikai külügyminiszterhelyettes u fa­iad ja. Különben is az angolok szerint „nincs lényeges kü­lönbség a Kubának szállított angol autóbuszok és a Szovjet­uniónak szállított amerikai bú­za között”. Egyik se startégi-’ alilag fontos árucikk, VÉGÜL nem szabad elfelej­tenünk, hogy mindkét ország választások előtt áll ebben ez esztendőben és a két országra nebaedő belpolitikai nyoma* pontosan ellentétes. Az fjjnfiri- kai kormányzatot jobb felől tá­madják a Goldwaier-félm veszettek és a Rockefeller- féle „liberális” jobboldaliak, így az erős kéz politikáját kell szorgalmaznia, hogy kifogja a szelet az szélsőséges imperia­listák vitorlájából Az angol konzervatívokat viszont bal fe­lől támadja a Munltáspárt ép­pen a nemzetközi enyhülés, zi. mindenkivel való kereskedés politikájának érvényesítése érdekében, mert ez ma „a brit oroszlán” elsőrendű érdeke. Home miniszter elnöknek itt kell alkalmaznia a szelek ki­fogása politikáját, így nem en­gedhetett ezekben a kérdések­ben. Ezért részleges csak. a megegyezés, és előreláthatólag az is marad, amíg a választás nem zajlik Ip minikét ország­ban. "Itfáté Irén ’ en* élni akarunk, kereskednünk kell Home sajtóértekezlete Douglas-Home, Johnson amerikai elnökkel folytatott tárgyalásainak befejeztével, sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. A miniszterelnök részletesen megvilágította kormányának az amerikaitól eltérő állás­pontját a kelet—nyugati keres­kedelemmel kapcsolatban. „Ha élni akarunk, keres­kednünk kell... Mi nem hiszünk a bojkottokban” 143 ssem é lya u tó a nyerteseknek Az Országos -Takarékpénz­tár február 17-én, hétfőn Bu­dapesten a MOM Művelődési Házában rendezi a gépkocsi- nyereménybetétkönyvek tizen­egyedik sorsolását. Ezúttal 66 022 tízezer forintos betét­könyvre 79 autót, 107 564 öt­ezer forintos betétkönyvre pe­dig 64 autót, összesen tehát 143 személygépkocsit sorsolnak ki. A nyereménykocsík megoszlá­sa a következő: 20 Moszkvics, 20 Skoda. 43 Wartburg. 38 Tra­bant, 4 Simca, 6 Renault Dauphine, 9 Fiat és 3 Steyer. A húzáson az 1983. október Sí­ig váltott és. 1964. január 31-én még érvényben volt gépkocsi- fiyereménybetétikönyvek vesz­nek részi. N ézze uram! Ez itt a hold... No, mit szól hozzá? Ez meg a pi­ruett ... Hopsz! Ez nem sikerült egészen, de sebaj! Mások is buktak a jégen, pedig azoknak sokkal több gya­korlatuk volt, mint nekem. A tréning, a tréning kevés, pedig ezen múlik min­den. Igaz, hogy most már sokkal jobb a helyzetem, mint néhány héttel ezelőtt, mert többet járok edzésre. Igen, most már sokkal jobb. Néhány héttel ezelőtt még fogalmam sem veit a piruettről, a holdról, a dupla, tripla ug­rásokról, csak éppen annyit tudtam a korcsolyáról, hogy téli sporteszköz. Ak­kor kezdődött az egész, amikor eevik este leültem a televízió elé. és közölték velem, hogy néhány perc múlva kap­csolják Innsbruckot. Mindig .szeretem, ha kapcsolnak valamit, különösen, ha néhány perc múlva. Vajon sikerül-e kapcsolni? Ha nem sikerül, akkor mit kapcsolnak helyette? Ha sikerül, akkor mit látok? Korcsolyát láttam uram. Korcsolyázó­kat. El sem hittem volna, hogy ez ilyen csodálatos sport! Hogy azok mit össze koriztak! Ilyen ugrás, olyan ugrás, ki­emelés, felemelés, halálforgás, elhasalás, de még az is olyan szépen sikerült, hogy azt hittem, direkt beletartozik. Teljes óra hosszáig néztem egyfolytában. Ak­kor is csak azért hagytam ott, mert a vacsorát már harmadszor melegítették fel. Aztán egy újabb órát néztem. Meg­mondom -őszintén, ez az óra már nem szerzett élv nagy örömet, mert akkor már azt is tudtam, hogy a bukások nem tartoznak a gyakorlatba, és mindig na­gyon elszégyelltem magam, ha valaki elesett. De azért végignéztem türelme­sen a második, meg a harmadik órát is, csak az utolsó órában idegesített egy kicsit, hogy a bírák olyan lassan eme­lik fel a számtáblát. A közvetítés vé­geztével csodálatos érzés töltött el. Őszinte hálával gondoltam az emberiség jótevőire. Noéra, aki a szőlőt megmen­tette, Prometheusra. aki a tüzet ellopta és a tv alkotóira, akik irdatlan messze­ségből is a szobámba hozzák, ahol én panucsban stb., stfc.. ez már ismerős. Másnap újra Innsbruckot, kapcsolták. Kellemes bizsergés futott végig a háta­------:-------------------------------------------------■% K apcsoljuk Innsbruckot ----------------------­r non, amint megláttam az ismert pályát, az ismert bírákat. És természetesen a korcsolyát. A korcsolyákat. Mert renge­teg volt. Akkor már teljes szakértőnek éreztem magam, és vitába szálltam a bemondóval, aki nem is szólt közbe. A családom is nekem adott igazat. Mégis: a bizsergés á hálámon valami kellemetlen ingerlékenységgé változott. De nem szóltam róla senkinek, nagy- nagy türelemmel néztem a korcsolyázó­kat, és néha rnég tapsoltam is. Csak a végén dobtam a készülék felé a hamu­tartót, amikor az egyik bíró eltévesz­tette a táblácskák emelését, és elölről kellett kezdeni mindent. De a hamutartó csak egy porcelán madárkát ütött le a polcról, amit egyébként is, ki sem áll­hattam. És uram, nekem minden este kapcsol­ták Innsbruckot! Néhány nerc múlva., Könyörtelenül, kíméletlenül. És én néz­tem a korizókat. Megbűvölten, tehetet­lenül. Mintha megbabonáztak volna. Fújjoztam a bírókat. Különösen azt az asszonyt. Amikor valaki elesett, engem úgy kellett fellocsolni. Egy este felszed­tem a szőnyegeket, és bemutatót tartot­tam a szomszédoknak. Akkor még csak a mérlegnél tartottam. Tetszett is ne­kik, de később, amikor bezártam az ajtót, és senkit nem engedtem el addig, amíg egy szép piruettet nem tudott tisztességesen bemutatni,, akkor múl­nom tapsoltak őszintén. Láttam azt is, hogy összesúgnak. Keresték a telefont is, csakhogy .akkor az már zenegép volt, ami a táncszámokat közvetítette, ők ezt valamiért akkor nem -vették észre, én meg hiába magyaráztam nekik. L ehet, hogy csak azért nem hittek akkor nekem, mert még nem tudtam szépen korizni. Semmi edzésem nem volt. De most már egé­szen más, uram. Most már rendszeresen eljárok ide a jégre, elkísér néhány fe­hérköpenyes bíró is. akik mindig igen magas pontszámot adnak nekem. Igazán szívélyesek, kedvesek, meg vagyok elé­gedve velük. Ők is velem, mert külön­ben nem adnának ilyen magas pont­számot. Az egyik fehérköpenyes bíró igen mókás ember. Uram, maga el sem hinné! Képzelje: mindig kiakaszt ma­gára egv táblát amire azt írta. hogy néhány perc múlva kapcsoljuk Inns­bruckot. Tudom, csak azért teszi, hosv nekem örömet szerezzen vele, és én merhagvom ebben a hitében. Rendes ember nagyon. Pedig uram nyilván ön is tudja, hogv Innsbruckot nem kell kapcsolni. Hiszen Innsbruck én vagyok! Bizenv uram! Priska Tibor — mondotta. Home hangsú­lyozta, hogy kormánya megérti, az Egyesült Államok aggodal­mait „azzal a veszéllyel kap­csolatban, melyet Kuba jelent az amerikai kontinensre”. Anglia magatartása azonban más szempontokon alapul. Anglia mindig folytatott 1«.- reskedelmet Kubával, azonbaft ne.m, szándékozik fegyvert szállítani a szigetországnak, továbbá nem nyújt számán» o gazdasági segélyt és hitelt. «Ugyanakkor ” a kormány biztosítékot ad a üzletembereinek a Kubával ® folytatott kereskedclcm- o ben. » Sajtóértekezleten Douglas- ollome azt is ismét megerősí- ” tette, hogy 9 országa kész faosszúlejára- * tű, tíz-tlzcnötéves Uercsfee- » delmi hiteleket nyújtani a ” Szovjetuniónak, "amennyiben a Szovjetunió kó- omoly megrendeléseket eszkö- ®zöl ipari felszerelésekre, o Anglia — mondotta a mi- “ nisztereinök —, nem alkal­maz megkülönböztetéseket a kereskedelemben az or­szágokban fennálló társa­dalmi rendtől függően. Douglas-Home sajtóértekez- alcte során hangsúlyozta, hogy ovéleménye szerint a » megfigyelőállomások lé- ti tcsítésc és a meglepetéssze- ® rfi támadások elkerülésére a szolgáló más Intézkedések J nyújtják a legjobb kiláíá- ® sokat a további megegye- J zésekre. ® Elkerülte a nyílt állásfogla- ®lást az angol'miniszterelnök a «multilaterális NATO-atomerő "kérdésében. Rámutatott, hogy »noha erős érvek szólnak a ja­vaslat mellett. Anglia nem 2dönthet csatlakozásáról, amíg. ea kérdés tanulmúnvnzásávaj 2megbízott. NATO szakértői bi- ozottság Washingtonban la nem •dolgozza zárójelentését I zása a Földközi-tenger keleti (medencéjében eddig kudarccal járt. Az a törés, amely a NATO-n belül megmutatko­zik a Távol-Keleten egymást keresztező politikában Fran­ciaország és az USA között, megbénítja ezt a szervot a Kö­zel-Keleten is. A NATO egyre kevésbé tudja betölteni azt a szerepet, amelyet a múlt szá­zadban a büszke Albion egy­maga is eljátszott. Fenyegető­zésre nem ijed meg a kis Cip­rus sem. Nem ijed meg, mert a világ erőviszonyainak mai állása mellett, a szocialista, tá­bor megnövekedett ereje és a felszabadult népek egyre na­gyobb tekintélye idején nincs hatása a fenyegetéseknek. Nyilván ezért burkolódzik diszkrét hallgatásba a közös közlemény ennél a kérdésnél. Pedig biztosan tárgyaltak erről is. Ugyanígy hallgat a nyilatko­zat a Kubának szállított angol autóbuszokról. Home minisz­terelnök nem engedhetett eb­ben a kérdésben éppúgy, mint ahogy abban sem, hogy Anglia hosszúlejáratú hiteleket kíván nyújtani a szocialista országok­nak, elsősorban a Szovjetunió­nak. Elvégre Angliát tavaly ki- ebrudaltálc a Közös Piacból, ott kell keresnie hasznát, ahol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents