Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

SfeepsöaS» $961 február SS, nSAKHAQTASORSM« 3 p Egernsogl intehneh Valamikor nemcsak fesz- kelődni. ha- aera ugrabugrálni is tudtam ezekben az egybeszabott, isko­lai padokban. Kinőttem szegé­nyeket. Akkoriban még a ru­hát is kinőttem, az utánam kö­vetkező öcskös örömére. Nem­csak apám éberkedett ruhám épségén, hanem az öcskös is, ha szakadást észlelt, szaladt jelenteni, és szidott, mint a bokrot, hogy rongyokban aka­rom rátestálni. Sajnos, most már nem növöm ki ruháimat, mintha megállt volna felettem az idő. hordhatom, amig tart belőle. Nem növök, öntözhetem magam zuhogó záporokkal is, akkor se. De azért csak úgy férek be a padba, ha összehú­zod om, mint az a higany ott, a tanító néni kezében, ha ki­teszik a szabad ég alatt áradó hűvösségre. Idebent rezeg, vo­naglik, a kéz moccanásaitól is nyakába kapná gurulós lábait, neki ugrik a decis pohár fa­lának, mintha szabadulni akarna. Valaki megkínál vele. — Kóstolja meg. Ilyet még nem ivott... — Nem is fogott —■ hárítom el a nevetős invi­tálást. Csőbe tölcsérezákja sú­lyos. fénylő folyadékot. Egy magamk'orabeli. majdnem de- resfejü véndiák segédkezik a műveletnél, hóna alá szorítva könyveit. Jól megnézi, neki az lecke. Azt is tudnia kell ró­la, hogy a légnyomásváltozá­sok üzemeltetik az egyszerű műszert, én a nevével is beér­hetem — barométer. A tanító néni kicsit haragos képnél indul diákjával át, a ta­nácsházára. Délutánra is tar­totta a meleget a kályhában, ne fázzanak az esti iskolások, a kiderült, hogy elorozták élő­ié a meleg fészket, mehet va­cogni a tanácsházára. Az isko­lában tsz-gyűlés lesz. Arra várok. Hatra hirdették, áe még hét felé is jócskán ma­rad ülőhely, de már nem lehet tovább várni. Balázs elvtárs, három falu elnöke úgy nö ki az asztal mögül, mint egy nyurga szálfa. Jól megnőtt. annyi szent, csak vékonynak maradt. Vastag a papír kezében, mondókája hosszúnak ígérke­zik. Figyelem az arcokat. A kezdeti érdeklődés unalommá pihenődbe. Keményköíésű he­gyi emberek ezek az égerszö­giek, úgy néznek, olyan szo­bormerevséggel, azt hinné az ember, haragudnak. Valaki fel­dorombol a sarokban, — a kí­váncsi érdeklődéssel együtt ő maga is elaludt. A szoborar­cok megenyhülnek, mosolyog­nak, egyikük súg is valamit. — A koma kritizál.., Csak a hely és az idő komolysága tartja vissza őket, hogy han­gos nevelésre ne fakadjanak. ft kritika jogos. Az elnök elejétől végig ismerteti a tsz-eknek nyújtan­dó kedvezményekről szóló kor­mányrendelet legújabb szü­löttjét, a 3004/6-ost. Szép és jó dolgok foglaltatnak abban, csak hát le lehetett volna szű­kíteni, csak azokat, ismertetni, amelyek az 6 lehetőségeiknek vetik meg az ágyat. Például itt komlót soha ebben az élet­ben nem fognak se nagy-, se kisüzemileg termeszteni ... Amikor rátér a múlt eszten­dő általuk járt röges útjára, akkor élénkülnek, figyelnek, szavanként szemelgetik az el­nök mondókáját. Rossz volt az esztendő, még őket is, az ő hi­tüket is megviselte, pedig nem ma adtak egymásnak kezet, hanem tizenhárom esztendeje. A tennivalókhoz kevés itt az emberkéz. Amikor kezdték a közös életet, valamivel száz fölött volt a tagság létszáma, ma harmincegynéhányan dol­goznak a közösben, a legfiata­labb három tag negyven éven túl van. A származási előítélet osztályharcos” mechanizmu­sa nem tizedelte, inkább meg­felezte őket. Mindenkinek volt, erdeje, vagy majdnem minden­kinek, szoroztak az ítélkezők — és a kuláklistára lököttek, a közösségből erőnek erejével kitaszítottak szedték sátorfá­jukat. csakhamar annyian vol­taic, hogy busz kezdett járni Mezőgazdasági akti vau lés Mezőkövesden A mezőkövesdi járási pártbi­zottság csütörtökön mezőgaz­dasági aktívát tartott. A ta­nácskozáson részt vettek a. já­rás termelőszövetkezeteinek el­nökei, párttitkárai, a községi tanácsok vb-elnökei. Megtár­gyalták a megyei és a járási pártbizottság mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos intéz­kedési tervét. A beszámolót d,r. Bucsfcó Mi­hály, a járási tanács vb-olnöke tartotta. A vitában tizennyol­cán szólaltak fel. A felszólalók főleg a mezőgazdasági gépal­katrészek ellátásában jelent­kező hibálckal foglalkoztak Az ——oOo-----, E jgrcmi!liíőlíé?szá7ezer úifpus» termofor foéíiifinveíem készüli az Síién BodrogkereszMan A bérházaknál, nagyobb épületeknél szükséges gyűjtő-, az úgynevezett termoforkémé- nyek ellen eddig sok panasz merült fel. A hagyományos módon, betonelemekből épített kémények ugyanis nem voltak eléggé huzatosak. A kémény­elemek beépítése is hosszadal­masnak, körülményesnek bi­zonyult. Ezért az Épftéstudo- dományi Intézet úgynevezett egyesített falú kéményelem előállítását kísérletezte ki, amelynek alapanyaga a mész­tufa és habosított kohósalak. Tekintve, hogy Bodrogkeresz- túrban a mésztufa nagy meny. nyiségben fordul elő. s a Mis­kolci Betonárugyárnak itt kor­szerű berendezésű építőanyag­gyártó te’epe van, ezt az üze­met bízták meg az újfajta ké­ményelemek gyártásával s ebben az évben az országos szükségletet már innen látták el. Igv az idén egymillió 100 ezer kémén velem kész’"] az üzemben mintegy 30 millió fo­rint értékben. Az új tíousú építőanyag tartósabb. könv- nyebb. gvorsabban beéoftbető s a meghibásodási Tehetőség is sokkal kisebb a réginél, aktívaülés résztvevői vállalták, hogy az idén a köveséi járás­ban nem lesz mérleghiányos gazdaság, s arra törekednek, hogy a tsz-ben dolgozó fiatalok ebben az évben teljesítsek a 300, a nők pedig a 150—200 munkaegységet A négyes! íermelőszüveöke- zet elnöke. Veled Endre ver­senyre hívta lei a járás vala­mennyi tsz-ét azzal a szán­dékkal. hogy a tavaszi vetést április 20-ig befejezik. értük, vitte-hordta Őket a bá­nyába. Hát kellett ez? ... A munka se ment. ahogy kellett volna, a vezetés is hibát hibával tetézett, a kései tava szodás. a mindjárt rájött aszály aztán megtette a ma­gáét. A borsót az állatok le­gelték le zölden, a mák se ért egy eUiirtelehkedett miatyán- kcrt. Az emberek nyugodtan, higgadtan sorolják, milyen hi­bák kereszteztek a céltudatos munkát, A rossz talajelőkészí­tés, aztán a kiszáradni hagyott földeik bosszúját emlegetik. A vezetőség nyaggatta a gépállo­mást, adjon gépet, mert az csak csepegtette a gépi mun­kát, mint az orvosságot. Az asszonyok rányelveltek a sertésgoaidozókra. miért olyan sárosak az állatok. Minden hi­ba szemet szúr nekik, olyan légen élik a közösség életét. Nos. a sertéstenyésztók csak dicséretet érdemelnek, a kor­szerűtlen ólakban olyan jószá­got nevelnek, hogy öröm néz­ni. Hordhatják alájuk az al­mot akárha kútba hordanék. A tűz megáll az ól alatt. Panaszol iák a töveik, hoev n kukoricaszár-vágásért még köszönömöt se kaptak. A veze­tőség fejesebbje most hall ró­la először Már késő. a mérleg lezárva, ez esztendőt terheli majd a könyvelési mulasztás. A helybeli közös életet már megszokták, a másik lóét köz­séggel való együttélést még nem. Sokuknak nem fér még fejébe, minek jönneik a szom­szédok ide, Égerszögre dolgoz­ni? Még nem értik, hogy félre kell tenni hagyományos ellen­szenvüket. ami nékik kár. az a másik két községnek sem haszon. Együtt kell lenniük jó­ban-rosszban, munkában és vi- gadásban. J . . i s tanoSsággal ért vé­[ Azzal | ggj az égerszög! bri­gádgyűlés, hogy a vezetőség­nek gondosabban kell szer­veznie a munkát, a tagságnak még jobbam kell dolgoznia, és ta se ártana, ha olykor, ha sao- rft az idő, a hozzáfnrtoaSk is segítenének szabad idejükben. Es még eggyel: a vezetőség használja >d a téli időt, arra való a*, hogy tanulmányozzák az elmúlt év tapasztalatait, mert nemcsak Égerszögön haj­lamosait az emberek arra. hogy' , kétszer, sőt talán három­szor is eKtövessék ugyanazo­kat a hibákat. A gyerek, ha egyszer megégeti ujját, még egyszer nem nyúl a kályhához. És persze, nemcsak a vezető­ségnek altad elgondolkozni va­lója — » tagságnak is. Gulyás Mihály Mégis mozog a Föld... Emlékezés Galileire, születésének 400. évfordulóján NÉGYSZÁZ évvel ezelőtt, 1564. február 15-én született Galilei, a nagy olasz csillagász és természettudós, a modem természettudomány úttörője és sok érdemet szerzett harcosa. Galileo Galilei (1564—1642) Pisa városában született elsze­gényedett nemesi családból. Édesapja orvost szeretett volna fiából nevelni, azonban a kis Galilei inkább a természettu­dományok iránt/ érdeklődött. Először kolostori iskolában tanult, majd a pisai egyetemen folytatta tanulmányait. Már diák korában élénken érdeklő­dik a fizika, a matematika és a mechanika iránt, állandóan kísérletezik és számos kisebb- nagyobb felfedezést tesz. Kü­lönösen jelentős az ingamozgás és a szabadesés problémáinak megoldása. 1587-ben Guido- Ubaldi del Monte közbenjárá­sára professzori állást kap a pisai egyetemen. 1592-ben a velencei köztársaság kormá­nyának felkérésére a páduai egyetemen folytatja tovább oktató és tudományos mun­kásságát. Itt bontakozik lei tel­jes nagyságában Galilei tu­dása, zsenialitása. Galilei sok­oldalú tudományos munkássá­gának célja Kopernikusz rend­szerének fizikai megalapozása. Galilei korában a Földet te­kintették a világmindenség középpontjának, egy olyan mozdulatlan testnek, amely körül az égitestek keringenek: a Nap, Hold és a csillagok. 1543-ben egy kiváló lengyel természettudós, Ny. Koperni­kusz szembeszáll! ezzel a régi. ún. ptoiemaiosi geocentrikus elmélettel, s azt tanította, hogy a világmindenség közén pontja nem a Föld. hanem a Nap. F.zt a heliocentrikus elméletet fej­lesztette tovább Giordano Brúnó, aki azt hirdette, hogy a Nap nem a világmindenség­nek. hanem csak a Naprend­szernek központja. Giordano Brúnó nyolc évig sínylődött az inkvizíció börtönében ezért a tanításáért, majd 1600-ban, a római Virágok terén máglya­halált szenvedett. Galilei először ! 909-ben érte­sült róla, hogy Hollandiában feltalálták a távcsövet. Ezt kö­vetően maga is készített, egy távcsövet, melyet a földi tár­gyak szemlélete után az ég­boltra irányított. Nagyszerű élményben volt részel Har­Ebből idézzük az alábbi soro Űjabb és újabb feliedeaééeic kát: „ ... Huzamos megfigye- következnek: megállapítja^ léseim végül is meggyőztek hogy a Vénusznak nincs saját afelől, hogy ezek a napfoltok fénye, a Nap visszaveri fényé- olyan anyagok, amelyek a Nap ben tündököl, s ugyanolyan felületével függnek össze; hol nagy tömegben jelennek meg rajta, hol meg szertefoszlanák, fázisokat mutat, mint a Hold. Tanulmányozta a Szaturnusz bolygót is, melynek gyűrűjét Galileo Galilei egyesek gyorsabban, mások lassabban, a Nap saját ten­gelye körüli forgása szerint változtatva helyüket, mely for­gás megközelítőleg egy hold­hónapot vesz igénybe. Önma­gában véve is lenyűgöző jelen­ség ez, de még fontosabb, ha következményeit tekintjük.” Mint e néhány soros idézetből is kitűnik, Galilei a napfoltok látszólagos mozgásából a Nap rotációjára következtetett. 1610. január 7-én Galilei fel­mincszoros nagyítású távcső- fedezte a Jupiter bolygó 3 leg­yével felfedezte a Hold he­gyeit, völgyeit és akkor még tengereknek gondolt síkságait. Távcsövén a Tejút apró csilla­gok halmazára bomlott, a Napon pedig sötét foltokat, ész­nagyobb holdját, majd néhány nappal később a 4. holdat is meglátta. Ezzel... „kitűnő bi­zonyítékokat kaptunk — írja a Csillagászat hírnökei c. köny­vében —, hogy szétzúzzuk lelt. Felfedezte a napfoltokat azok kételyeit, akik ugyan ta­és azt tanította, hogy ezek a képződmények a Nap tarto­zékai. A napfoltokra vonat­kozó megfigyeléseit Welserhez írt három levele tartalmazza. gadják a bolygók kopernikuszi értelemben vett napkörüli ke­ringését. egyetlen Holdnak — a mi Holdunknak — földkörüli futását viszont elfogadják”. Az I-cs főépítés vezetőség irányítója A fSépítésvezetSt keresem. Még nem találkoz­tunk. de akaratlanul is képet formálok róla. A Borsodi Mély­építő Vállalatnak most az I. számú főépítésvezetőség a „szí­ve”. Ide tömörítik a fő erőt. E munkaszervezet működött köz­re a cementművi. a nagykőmá- zsai rekonstrukciónál, építi a Kiliánt, új gyárat formál a drótműben és ami talán a leg­fontosabb: az 1.KM durvahen- gerművi rekonstrukció sikere nagy részben tőle függ. Régi vágású építészre gondoltam, aki mögött több évtizedes ta­pasztalat áll. A valóság „he­lyesbít”. A főépítésvezető — Szilágyi István — ifjú ember. — 1950-ben végeztem a mű­szála. egyetemet —• mondja. — Mint építésvezető kezdtem meg „pályafutásomat”. Egy éve bízták meg az I-es főépí­tésvezetőség irányításával, — És nem fél a durvahen­germű vi rekonstrukciótól ? — Már sok „hajrában” vet­tem részt mint például a BVK. a PVC építésében. Én nem tu­dom miért, de mindig jobban szeretem a nagyütemű munkát. Ebben sok az érdekesség. Sok problémával jár, amelyeket gyorsan kell megoldani, pilla­natok alatt toail döntesd. Sak­kal érdekesebb, mint a normá­lis ütem. — Mit ért a normális és a nem normális ütemen? — Itt van például a blokk­sori építés. Olyan rövid határ­idők vannak, hogy »zó sem lehet statisztikailag kiszámí­tott, átlagos idő alatti építés­ről. Itt csupán a leállás idején 50 millió forint értékű építé­szeti munkát kell elvégeznünk. A feladatot komplikálttá, ér­dekessé, izgalmassá teszi, hogy kis területen, nagyon nehéz körülmények között, nagyon rövid idő alatt nagyvolumenű munkát kell elvégezni. És hogy betonból naponta 300—350 köbméterre lesz szükség? A készítést könnyen megoldjuk, de az odaszállítás.... — Hol tartanak az új mű modelljének készítésével? — A vonszoló-csarnok mo­dellje már elkészült. Ez sokat segít, A modell segítségével ok­tatjuk a műszaki vezetőket a rekonstrukció fontosságára, a részfeladatok összefüggésére. Sőt, a modell még azt is meg­mutatta, hogy vannak mun­kák. amelyeket eredetileg a leállás ideiére terveztek, de ezeket most is elvégezhetjük. — Milyen ütemben haladnak az előkészítő munkával? — A tttjátoe fe5calméiw$ (szűk hely. rengeteg ismeretlen kábel, a hideg) befolyásolják a munkát de az építés jó ütem­ben halad. Az Ilgner II. gép­ház vasszerkezete kész. most falazzál:, a pince-részt febru­ár 6-án átadtuk a kábelszere­lőknek. A vonszoló-csarnok új alapjait 90 százalékban elké­szítettük. Április 6-ra ígértük, de e hónap végére elkészülünk vele. — Hol tartanak a hengeráll­ványok melletti alapok készí­tésével? — A brigádok befejezték az alap ásását, elvégeztük a be­tonozást is. 280 köbméter be­tont építettünk be. Megjegy­zem. itt számoltunk az alap sorsával, s müanyagcsöveket helyeztünk el benne, hogy könnyen elvégezhessük a rob­bantást. — Most építették és már fel- robbantását tervezik? — Ez egy ideiglenes alap. A híddaru végleges alapjait csak akkor tudjuk elkészíteni, ha a tartóoszlopot ideiglenesen más helyre, erre a 280 köbméter be­tonra helyezzük. A végleges alap elkészítése után erre már nincs szükség, a levegőbe re­pítjük. természetesen a szüksé­ges óvintézkedések melletti — Ez>dk szerint ez egy fdes­— Ezt a termelés érdekében tesszük. Ugyanis ha a daruk végleges alapjait csak a leállás idején készítenénk, az jó né­hány nappal eltolná az üzem indítását. És hát, ismert dolog, hogy óránként 1 millió értékű termelést vesztenénk el. Ezen a „kis” játékon, még ha költ­séges is, milliókat nyerünk. — És mit gondol, sikerül-e a nagy leállásig beütemezett munkát elvégezni? — A munkába b^I lendültünk, offenzívában va­gyunk. s így határidőre el tud­juk végezni. Elvhez megte­remtjük a feltételeket is. Így például kettő helyett öt meg­erősített építésvezetőség dolgo­zik, s három építésvezetőségen megszerveztük a szünet nél­küli munkát. Az erősítést fo­kozatosan, a munkalehetősé­gektől. a szükséglettől függő­en tovább fokozzuk, s a leg­jobb erőket hozzuk ide. És a nagy leállásra nemcsak az anyagi erőkkel készültünk fel. Felkészítjük „lelkileg” az em­bereket is. hogy minden építő tudja, érezze, mi a feladata, mit kell tennie, hogy egy úi al­kotás, a korszerű hengermű a magyar ipar, a magyar építők hírnevét öregbítve, mielőbb megkezdhesse működését. (cm szintén Galilei látta először. Galilei felfedezései alapján most, már végérvényesen be­bizonyosodott a kopernikuszi tanítás helyessége, miszerint az égitestek nem a Föld körül keringenek, hanem a Föld és a bolygók keringenek a Nap körül. 1616-ban KOPERNIKUSZ könyvét indexre tették. Ennek ellenére Galilei vállalta a nagy lengyel tudós tanításainak vé­delmét. Ezért a klérus pert in­dított Galilei ellen. Azzal vá­dolták, hogy Kopernikusz ta­nát követi és eretnek nézete­ket vall az istenről és a bibliá­ról. 1632-ben Galilei kiadta a kopernikuszi világképet bízó-, nyitó művét Párbeszéd a két legfőbb világrendszerről cím­mel. Könyve megjelenése után a jezsuiták nyomban megindították hadjáratukat Galilei ellen. Hamarosan újból perbe fogták az agg, akkor már 70 éves tudóst, akit hord­ágyon szállítottak Rómába. Hónapokig tartó tárgyalások után Galileit tanai megtagadá­sára kényszeritették. 1633 nya­rán Galileit a Santa Minerva dominikánus kolostorba vitték, ahol megtagadó esküt tett. Es az eskü azonban nem jelen­tette azt. hogy szakított a csil­lagászattal és a kopemiktiszi tanokkal. Későbbi leveleiben is kitart eredeti tanításai mel­lett, s hirdeti a Föld napkö­rüli keringését. Innen erei az a hagyomány is, ami szerinti Galilei a hírhedt per után ia gyakran emlegette: Mégis mo­zog a Föld! Utolsó műve: Beszélgetések az új tudományról Gáliéi élet­művének koronája. Ebben aa égi mechanika alapjait rakta le. ezenkívül a világ anyagi egységét hirdette. GALILEI tudományos mun­kássága rendkívül jelentős volt. Távcsöve forradalmasí­totta a csillagászatot. Üj, ra­gyogó fejezetet nyitott a csil­lagászat ós a fizika történeté­ben. Eddigi spekulatív' magya­rázatok helyett most már a távcsöves megfigyelés került előtérbe, s ezzel megnyitotta azt az utat. mely a világmin­denség „titkainak” megfejté­séhez. a csillagos ég tudomá­nyos tanulmányozásához veze­tett. Galilei materialista gon­dolkodású természettudós volt. aki bátron és hősiesen harcolt az új tudomány megalkotásá­ért és a természettudományos vdlágs zemlcl étért. FHsnyák Sándor főiskolai adjunk*«*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents