Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX évfolyam, $8. arám Ära SO fillér Szombat, 19ö4. február 15. Égerszög intelmek Emlékezés Galileire Heti rádió- és tele vízi ómüsor Sportműsor A ..J Élni kell, olvasni „muszáj N 99 i em cáfol ha azt utóbbi olvasó nemzetté Könyvtáraink az olvasótábor, egyenletesen — tesen szaporodott könyvtárak száma az igazságra, állítjuk: az évtizedekben növekedtünk, gyarapodnak, ha nem is nő. örvende­tt magán- és állo­mánya is. Különösen az Ol cső Könyvtár nagy példány' számban megjelenő kiadvá­nyai járták be hagy népszerű ségtő!. övezetien az ország magánkönyvtárait. Parasztsá­gunk is hozzáfogott a „házi- könyvtárak” szervezéséhez: a 3—4 forintért megvásárolható olcsó könyvtári könyv százá­val található meg falusi há­zak könyvespolcain. Az utazó ember jó barátjá­nak tekinti a könyvet, s ma­napság vonaton, autóbuszon, villamoson íritopinthatóan érezhetjük az ősi angol mon­dás igazságát: a jó könyv olyan, mint egy kedves ven­dég. Tanuló ifjúságunk az utób­bi esztendőkben különösen sokat fordult meg könyvtára­inkban. A jelentős eredmények el­lenére azonban be kell lát­nunk: az olvasó nemzet cím az elmúlt fél esztendő alatt kissé devalválódott. Ennek egyik okozója kétségkívül n rohamosan felfelé szökő ív- láz, Hazánkban jelenleg 470 ezer televízió előfizetőt tart nyilván a posta. Borsod és Heves megyében (a Miskolci Postaigazgatóság területén) 45 ezer tv-tulajdonos él. Ha ezt csak néggyel, vagy öttel szo­rozzuk meg, magas számot kapunk; Furcsán hangzik, de a növekedés lelett érzett örö­münk mellett egyfajta szo­morúság is gyökeret eresztett bennünk. Elsősorban azért, mert a nézők egy része idő­zavar miatt kénytelen le­mondani a könyv varázslatos, bensőséges élményt kínáló hatásáról. Sok őszinte könyv­barát fordult el könyvtárak polcaitól,. rejtette fiók mélyé­re könyvtári kölcsönzőjegyét a „zsarnokian” időt rabló te­levízió miatt. Nem kell. félre­érten i gond olatf el vetésünket: nagyon bölcs dolog, hasznos szórakozást nyújtó közvetítő eszköz a tv. Jó hatással van az ember esztétikai, erkölcsi, politikai ismereteinek, élmé­nyeinek gyarapítására. Bizo­nyos vonatkozásban képes pó­tolni még a könyvel is. De éppen a felfelé szökés tettenért pillanatában kell fi­gyelmeztetni a papucsba, házi- kőn tősbe bújt nézőt: a- tech­nika eme legújabb vívmánya iránt lerótt csodálatán túljut­va. okos időbeosztással for­dítsa tekintetét ismét a köny­vek felé. Közel fél évszázad­dal ezelőtt, amikor megjelent a rádió i— hasonló gondola­tok mutatkoztak. A gépi mű­vészet eme „ága” átmenetileg megcsappant otta az olvasók, a könyv iránt érdeklődők tá­borát. De az ámulat után fel­ocsúdtak a könyv barátai, új­ból megértve és újból átérez­ve a nagyszerű igazságot: élni kell, olvasni „muszáj’'. Az egyre nagyobb tempót diktáló élet, a szocialista épí­tés sokrétű feladatai, túl a gépi művészetek vonzó hatá­sán, további időt emésztenek fel. Éppen ezért szinte lehe­tetlennek látszik az egyre nö­vekvő könyvkiadás alkotásai­val, az erősen felduzzadt fo­lyóirat terméssel lépést tarta­ni. De belenyugodni- sem le­hel e puszta, alapjában véve pozitívnak mondható tények be. Az élet rövid, a könyvek száma nagyon sok — tartja a latin közmondás. S ha valaki ezt, legyen az tanár, vagy újságíró, felemlegeti, nem ijesztgetésnek szánja, inkább a lelkiismeret ébresztgetésére, az aránytalanságok felismerő-' sőre. N em, végződhetnek jól napi feladataink, ha a könyv kiiktatódik éle­tünkből. Az a kényelem, unely papucsban, hálókabát­ban meglep bennünket, most, amikor beözönlött szobáink falai közé a vélt teljes kullú- ra, talmi kényelemnek mondható. Ha a lélek nem kapja meg a maga „összkom­fortos” kényelmét, az előbb- utóbb megbosszulja magát A tanácsadás nem könnvű. Hiszen hallani véljük az ellen­vetéseket: Nincs időm! S ha fáradton hazamegyek, olyan jó' beleülni a kényelmes fotelbe, olyan jóleső érzés bekapcsolni’ a televíziót, és nem gondolni semmi fárasztóra. Elfogadjuk az érvet. Tudjuk nagyon jól- A jó könyv figyelmet, követ­keztetőképességet. egyfajta koncentrációt kér olvasójától. De ha megkapta tett á figyel­met: bőséggel nyújtja a. neme­sebbnél nemesebb gondolato­kat, s azt a. különleges élményt, amelyet csak a betűk képesek nyújtani. Nem üres jelszó, vagy költői aforizma az a sok szép vélemény, amelyeket gon­dolkodóink a könyvekkel kap­csolatban alkottak. Gorkij pél­dául többször elmondotta: mindent, amit tud, a könyvek­nek köszönheti. Gorkij mun­kásságából, életfájából tudjuk: ő a. mindenen nemcsak esztéti­kai élményt értett, hanem szé­leskörű ismeretet, vagyis köz­ismeretek Nem születhetett volna meg az Artamonov-csa­ládról szóló nagyszerű regénye, ha politikai, gazdasági, iparte­lepítési stb. szakkönyvekkel. e témákat érintő irodalmi alko­tásokkal nem foglalkozott vol­na. A könyv tehát a minden t, kí­nálja fel. Ezért nem nélkülöz­heti sem mérnök, sem orvos, sem termelőszövetkezeti gazda. Addig is. amíg csodálatunk és ragaszkodásunk szálai a diffe­renciáltság jegyében ...gyengül­nek” a gépi műszerekkel kap­csolatban, érdemes már most megkezdeni a. szelektálást — mindazoknak a műsor-számok­nak kiválogatását, amelyek a legtöbbet adják, Igv aztán jut néhány óra olvasásra, húsz- huszonöt. perc a folyóiratok, napilapok átböngészésére, az érdekesebb írások létkiismere- to~ '"'rigóivá sására. B--t-r,n fövji „fíciennek” ne­vezte a könyvtárat. Az Edén fogalmához bő­ség szépség, gazdagság tapad Ebből nem rekesztheti ki ma­gát egy ember sem. De azt «em szabad neveimen kívül b.agvni hoev ezért az . Éderi­ért.” Áldozatot, kell hozni. A __ p apucsban, hálóköntökben — a VőnvveMtál szemben elkövetett hűtlenségünket tóvá kell tenni, rinrtön érd'űvb-’kben. Párkány LSsvlfi Hruscsov elvtárs beszédet mondott a moszkvai pléiramon Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma péntek dél­előtti ülésének első szónoka Nyikita Hruscsov elvtárs volt. Hruscsov hangoztatta, hogy a teljes ülés ismét megmu­tatta a nép és a párt egysegét, azt. hogy egyöntetű támogatásra ta­lálnak a Központi Bizott­ság erőfeszítései, amelyeknek célja a párt prog­ramjának megvalósítása. A plénum határozatai a XXII. kongresszuson elfogadott prog­ram valóra váltását, a népgaz­daság fejlődését, a nép foko­zódó élelmiszer-szükségletei­nek kielégítését szolgálják majd. Hruscsov adatokat ismerte­tett a szovjet mezőgazdaság műszaki ellátottságának meg­változásáról, majd a mezőgaz­daságot szolgáló állami beru­házások mérhetetlen növel»- déséiől beszélt, s ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy' a kolhozisták 1953-ban munkájukért. 1,6 milliárd rubel pénzbeli juttatást kaptak, 1963-ban ez az ősz­szeg ru­már 7,2 milliárd beit teti ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta —, akkor közeli fel­adatként tűzhetjük magunk elé a mezőgazdasági termelés in­tenzitásának gyors növelését. A mezőgazdaság belterjesíté- séban fel keli használni mind­azt az értékes tapasztalatot, amellyel a testvéri szocialista országokban találkozunk — mondotta, majd felhívta a plé­num részvevőit, mélyrehatób­bon tanulmányozzák a tőkés országok mezőgazdasági tudo­mányos és gyakorlati vívmá­nyait is. „11 kérdésben sem zár­kózhatunk el nemzeti ha­táraink között — folytat­ta. — Elmondhatják, hogy a tudomány lényegében nemzetközi és minden or­szágban fejlődik, A tudo­mány és a technika fejlesz­tésében mind a szocialista, mind a tőkés országok nagy eredményeket értek ei. ezért nem szabad ma­gunkba zárkóznunk, elszi­getelődnünk. Ostobaság lenne, ha csak azért Mcgkezdfék a diploniafcarek kidolgozásai a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói végzős Äz Elnöki Tanács ülése Á Népköztársaság Elnöki Ta- j Csehszlovák Szocialista Köz- nácsa pénteken ülést tartott 1 társaság kormánya között a Megerősítette s közös teherko- i kölcsönös vasúti forgalom sza­csipark létesítéséről és együt­tes üzemeltetéséról Bukarest­ben aláirt, valamint a Magyar ^íépköttázssöág kormánya ás « egyéfc ügyeket támgjait. bályozásáróJ kötött nyéket. Az Elnöki Tanács egyezmé- ezután A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem bányász-, ko­hász- és gépészmérnöki kúrán kiosztották a diplomaterv fel­adatait, a három karon össze­sen 285 végzős hallgatónak. A felsőoktatási reform ér­te] inch mi az idei diplomatorv készítésénél új az, hogy a hall­gatók szinté kivétel nélkül az üzemek legfontosabb feladatai­val, műszáki fejlesztésével, a gyártástechnológiai eljárások korszerűsí lésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket oldanak meg. Ezért a .diplomruttervet ké­szítők három hetet töltenek azokban az üzemekben, ahon­nan a feladatot kapták, s ott megfigyeléseket, tapasztalato­kat szereznek a feladat elvég­zéséhez. A bányászkaron az idén öt szakon — mint olajbányász, .geológus, bányaműveíö. bánya- mérő és bánya-gépészmérnök — 72 hallgató készít diploma- tervet. A bányaművelők és a bányagépészek megkezdték üzemi gyakorlatukat az egyes bányaüzemekben. Feladataik között szerepel többek között, szú Hit éberen de zések, s zi va t y­tyük. kompresszorok telepíté­sével kapcsolatos gyakorlati kérdés tanulmányozása és an­nak alapján készítik el a dip­lomatervet. A kohómérnöki koron 34 vas- és íémkohász. valamint technológus mérnök végez az idén. A hallgatók Iwsnnrvobh vésze társadalmi ösztöndíjas és a háromhetes gyakorlati időt is abban az üzemben tölti, ahon­nan az ösztöndíjat kapta. Így többek között Inotán. a diós­győri Lenin Kohászati Müvek­ben. Dunaújvárosban A kohó- mérnöki kar már jóelőre be­kérte az üzemektől azokat a megoldandó feladatokat, ame­lyeket a hallgatók között meg­oldásra szétosztottak. Legnagyobb számban — 179- en — aj, időn is a gépészmér­nöki karon végeznek. Legtöbb­jük a Diósgyőri Gépgyárban szerzi meg a diplomaterv elké­szítéséhez szükséges üzemi te- i inwsnateta£, ote « ttanp-MÁ- 4 VAG-ban, a Vörös Csillag Traktorgyárban, Székesfehér­váron. Esztergomban, valamint a hajdúsági ipartelepeken is jelentős számban végeznek majd gyakorlati munkát. A gépészmérnök hallgatók a na­pokban Utaznak el az üzetrek- hez. ahol a zárógyakorlat felét a kiadott téma tanulmányozá­sával töltik, míg a másik felé­ben beosztott mérnökként te­vékenykednék az üzamtoen. nem tanulmányoznánk a kül­földi tudományos vívmányo­kat, mert azokat valamely ka­pitalista országban érték el. A jó gépet eredményesen felhasználhatjuk a szocializ­mus, a kommunizmus építésé­re, alcár szocialista. akár tőkés országban készült — folytatta Hruscsov. — Mindenki tudja, hogy nem a gép határozza meg, kit szolgál, hanem az emberek, a társadalmi rend­szer. Le kell váltani azokat a funkcionáriusokat, akik nem akarják tanulmányoz- ‘ ni és meghonosítani a tu­domány vívmányait, akik makacsul ragaszkodnak a régihez. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangoz­tatta, hogy az egész pártnak, a mezőgazdaság minden dolgozó­jának a gabonatermelés növe­lésével összefüggő feladatokra kell fordítania figyelmét. Hruscsov megállapította, hogy országszerte megterem­tették a cukorrépa-termelés jelentős növelésének és a la­kosság bővebb cukoréi] áfásá­nak fél téteieit.- Fokozottabban ki kei) hasz­nálni a lehetőségeket a bur­gonya és zöldségfélék termelé­sének növelésére, hogy minél jobban biztosítsuk a városok és ipari központok lakosságá­nak ellátását — mondotta. A mezőgazdasági szakember­képzésről szólva a szónok ki­emelte a szakember-képzési rendszer gyökeres átszervezé­sének szükségességét. Az ipar és a népgazdasági tervezés problémájáról szólva Hruscsov megemlékezett a hétéves terv feladatainak si­keres teljesítéséről, „a kapita­lista világ, az Egyesült Álla­molt — mondotta. — már a szó szoros értelmében maga mö­gött érzi lélegzetvételünket. A szovjet ipar számos ága utoléri, sőt, túlszárnyalja az amerikai szintéi. A termelés szocialista rendsze­rének fölénye, az ipari fejlődés szovjet üteme olyan realitások­ká váltak, amelyeket. 1 eh erei­len nem észrevenni”. A szovjet és amerikai gazdaság fejlődésének valódi ütemét összehasonlítva, Nyäki- ta Hruscsov rámutatott, hogy a* utolsó két évben a Szovjetunió ipari termelé­se 19 százalékkal, a társa­dalmi össztermék pedig aj 1963. évi rossz termés elle­nére 11 százalékkal nőtt. A Szovjetunió ipari terme­lése tíz év alatt 171 százalékkal .emelkedett, az Egyesült Álla­moké pedig 36 százalékkal. Nyikita Hruscsov adatokat sorolt fel. annak illusztrálásá­ra. hogy a Szovjetunióban ab­fFolytatás a 3. oldaUm.Q Társadalmi munkák a Rudabányai Vasércbányában Tavaly a Rudabásiyai Vas­ércbányában a szocialista cí­mért dolgozó brigádok sok tár­sadalmi munkát végeztek. Csu­kó Lajos hat tagú brigádja például 195 órát, Nemes János hasonló csoportja 143 órát. Készülnek az új ruhák Majd háromezer modellt adnák át az OKISZ-labor di­vattervezői évente a kisipari szövetkezeteknek. Kreáció­jukat a világon mindenütt kedvelik. .............. S llilfe . A divattervezők, Szemere Györgyi és Dobny Miklós »nvs*- KOi vátetztanafe ft SLivotoiBÍákbé*. Vass Károly öt társával 136 órát. Folyami Árpád 10 tagú brigádja 124 órát dolgozott tár­sadalmi munkában. De nőm sokkal maradt le mögöttük Csernikovics István ■ és Böhm István csoportja sem. Az utób­biak 120, illette 110 órát töl­töttek hasonló munkával. Volt azonban a vasércbányá­ban olyan brigád is. amely az elmúlt év elején 210 társadal­mi munkaórára tett felaján­lást és ebből semmit sem tel­jesített. Helyes lenne, ha ezek a brigádok az idén nem sza­vakkal. hanem tettekkel mu­tatnák meg: miben tudnak társadalmi úton segíteni. An­nál is inkább szükség lenne er­re. mert: a rudabányaiak ebben az évben még szebbé akarják tenni községük útjait, tereit Ebben és az iskolák, termelő­szövetkezetek patronálásába:, pedig a vasércbánya szociális- ;a brigádjai társadalmi mm- kával sokat segíthetnek művelődésügyi miRíszter heíyeíteséí:?» látogatása a misko c Dr. Polinszkv Károly, művelődésügyi miniszter he lyetíesc csütörtökön és pém ken kétnapos látogatáson volt a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. ahoi dr Zambó .lúnos vektor és a Rektori Tanács tagjai fogad­ták. A miniszterhelyettes részt vett i Rektori Tanács ülésén. Az eg'etem vezetőivel megbeszélést folytatott az időszerű tanulmányi, iskoláz­tatási kérdésekről és az egye- torn építésének, továhMej- lcsítéscnek programijától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents