Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

.Báafe& «*84, fetoiäi* % Hersányí foldforgcrtás . Arni most Harsányban, ^b- j harsányi határt a. régi, mfezs- bün a 2700 lakosú községben j gyék-tarkitotta határral. S történik, azt még nem érti mindenki. Az erősen erodált lejtőkön régen csak küszködött ü parasztember. Föld után jól élni csak azok tudtak, akiknek volt 15—20 holdjuk — s ilyen kevés akadt. A mostani Petőfi elődjei, a.csip-csup kis tsz-ek csak: vegetáltak. Ami megter­mett, szétvitték, az állami pénzeket szétosztották, suba alatt eladták a műtrágyát. A régi tsz alakulásakor csak be­széltek a nagyüzemről, dehogy milyen is legyen az, hogyan gazdáikódjának, azt senki sem tudta, vagy mondta meg. S ha auég ma is támad kétség egye­sek fejében, azt a régi kudar­cok' táplálják. Igazolt és meg­valósult elképzelések, átgon­dolt cselekedetek győzik meg a harsányiakat. A rossz emlékű múlt miatt,, kemény ugaron tíssávti” a nagyüzem ekéje. Tizenegy m\M Sorint a íioínspért Van egy nagy érdemük a harsányi tsz-vezetőknek. Élet- elemük a nagyüzemi szemlé­let'. Ez úgy kell Harsányban a 3600 holdas határhoz, mint . növénynek a fény, a levegő, a víz. Nemzedékek követték egy­mást és jóformán mit sem vál­tozott a földművelés. A fiatal ott folytatta, ahol a sorból ki­dőlt öreg abbahagyta. Állan­dóan pusztult a termőtalaj, inert nem állt semmi az eső, a pusztító természet út jába, A harsányi. vezetők célja (most kettős: bébi zon yí tani, hogy a tsz mostoha, lejtős kö­rülmények közölt is biztos ke­nyeret nyújt, meg lehet szün­tetni a sík; és dombvidék kö­zötti gazdálkodás eredményei­ben mutatkozó eltérést. Az el­nök, a mezőgazdász, a főköny­velő diplomás. Az egyik gaz- dász egyetemre jár. Az elnök­helyettes ■ Zsámbékon végzett. Olyan terveket, amelyeket _ a harsányi gazdálkodás megvál­toztatására dolgoztak ki, csakis tudásban felkészült . vezetők irányítása mellett lehet végre­hajtani. Tizenegy millió forin­tot ad a községnek az állam, hogy a talajt hatásos védelem­iben részesíthessék. 1960-ban kezdték a tervek megválás itá- wát és 1966-ra egészen más lesz la harsányi határ. A táblásí- fást, á tömbösítést elvégezték. 'A lejtőre merőlegesen .szánIn­nak, s ennek köszönhették, hogy például tavaly tavasszal korán tudtak vetni, s a beta­karítást időben elvégezték. A '.növények oda kerülnek, ahol a legkedvezőbb a talaj számuk­ra. Az ősszel is elsők voltak a vetésben’ ezért kanták a járás­tól esv tv-készö léket. Össze sein lehet hasonlítani a mai amikor majd száz és száz hol­dakon elvégzik a 11 millióból az altalaj-javítást, a meszezést, akkor válik el igazán, hogy a dombvidéken is a nagyüzemé a jövő. Megszüntetik a sza­tócskodást. Csák kenyér- és ta- karmány-gabonát, kukoricát, napraforgót, dohányt, borsót és évelő pillangóst termelnek, illetve gyümölcsöst, szőlőt te­lepítenek. A táblásítás, a töm- bösités határozza meg a beru­házásokat is, Az állattenyész­tésben a szarvasmarha-nevelés uralkodik majd, a halastón pe­csenyekacsákat nevelnek. Most már eljutottak oda, hogy érzé­kelni lehet;1 a jövőt mutató nagyüzemi gazdaságot. Sokan már kezdik érteni, s büszkék arra, amit a tsz fel tud mu­tatni. HFsí ttolpzctft, RüsgeűeU A harsányi vezetőknek az a céljuk is igazol ódik, hogy aki szorgalmasan dolgozik, már most megtalálhatja számítá­sát. És ez így van. A jó íoga- tosok rendszeresen meg tudták keresni a havi 2000 forintot. Ennyit nem keresnek azok sem, akik eljárnak a község­ből. A 21 forintos munkaegy­séget prémium és a részes mű­velés (még ez is volt) utáni jö­vedelem egészíti ki. A kenyér fejadagot, ,a háztáji állatállo­mánynak a takarmányt min­denkinek biztosították. Ha az 196?. évi vetéseket nem teszi tönkre a tél, s nem rabol el 300 ezer forint értékű búzát. 13 forinttal többet ér egy munka­egység. Harsányban így is töb­bet fizetnék, mint sok más, domborzati viszonyok között dolgozó tsz-ben. A nagy beru­házások, talajjavítások gyü­mölcse természetesen később érik be, de most sem lehet már azt, mondani, hogy aki becsülettel dolgozik, az elége­detlen lenne. Hz fifüök fetterös irányításával A máshonnan idekerüli: ve­zetők az első pillanatokban látták, hogy nem az ígéretek földjére érkeztek. Közülük is legtöbb gondja-baja az elnök­nek, Csorna Tivadarnak van. Magas, csapott vállú, erőteljes ember, telve tetterővel, alko­tásvággyal, mellette pillanatok alatt felforrósodik a levegő. Ügy tűnik, mintha minden sejtje dolgozna. A gondolko­dásban mutatkozó maradiság- gal, a megszokások ellen kell itt küzdeniük a vezetőknek. Többen úgy tartják, hogy az a jó vezető, aki állandóan kint jár a határban. Toriig ezt nem lehet. Egy elnöknek, mint Csorna Tivadarnak, sokat kell tárgyalnia vállalatokkal, szer­vekkel. Pártbizottsági, tanácsi ülése­ken vesz részt, felszólal, vitat­kozik, jegyzeteket készít. Tag­ja a Községi pártvezetőségnek. Itt is munkára, törekvésre ösztönöz. A vezetők életritmu­sához kell allcalmazkpdni. Szá­mon tartja a község minden ügyes-bajos dolgát. Ha ki kell mondani a nem-et. akkor nem tétovázik. És ilyesmire több­ször sor kerül. A többlet ház­táji után be kell fizetni az adót, eljár kártérítési üserek­ben, ha valaki hanyagolja a munkát. Igazat kell adni neki,, mikor ezt mondja: — Nem szeretnék mindenki előtt népszerű lenni, v — Ka nem ezt mondaná és nem eszerint cselekedne, akkor a Petőfi Tsz-ben megismétlőd­nének a régi balok. S ezt már a község gazdáinak többsége nem akarja. Nem akarják azok. akik szakmunkás vizsgát tettek és megtalálták helvüket. Nem akarják azok, 'akik lát­ják, hogy becsületes munka után tisztes jövedelemre szá- míthatnnk. Ami ma Harsány­ban végbemegy, az nem egy­szerű átalakulás — harc is. Csorna Tivadar, araikor vál­lalta. felkészült rá. MarHa vá­rosi lakását, ideköltözött. A diplomát az effvetemen szerez­te, de India, how azt igazán Harsányban tudja csak meg­védeni. Azt hiszem, évek múltán sokan felkeresik majd Har­sányt. Csupán kíváncsiságból: hogyan lehet dombokon, so­vány talajon, maradisággal da­colva gazdag életet varázsolni. Garami Ernő Az LKAI fciszcscinck felhívásáról libben az évben a, Lenin Kohászati Müvek KlSií-szcr- vcsseté legfontosabb feladatá­nak a durvahengermű fölött Vállalt rekonstrukciót tekinti. A Idszesck mindent megtesz­nek azért, hogy mozgósítsák a kooperáló vállalatok Hutaijait: segítsék munkájukkal a 601) millió forintos újjáépítés 123 nap alatt történő befejezését. Nau kunkban a kohászat KlSZ-bizettsága felhívást inté­zett a Diósgyőri Gcngyár, a Borsodi Mélyépítő Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Ganz-MÄVAG és a . VILA TI SthimunV öeripiez; A felhívás többek között i«v szól: ,,A legjobb ifjúsági brigádo­kat küldjétek a szükséges gé­bek, berendezések elkészítésé­hez és szereléséhez! Szerv ezze­tek munkaversenyt a rekons­trukción dolgozó brigádok és fiatalok között! Kövessetek cl mindent, hogy teljesíteni tud­juk a rekonstrukció segítésé­ben vállalt kötelezettségeinket. Kiszívták! Legyetek példa- mutatnak, kezdeményezlek, le­gyetek élenjáró harcosai, agi­tátorai ennek a nagy munká­nak !" Több vállalatnál lemaradás Van a gépek, berendezések el­készítésében. másutt a határ­idő tartása nein látszik bizto­sítottnak. A fiatalok pedig >nár eddig is szép példáit mu­tatták a munkában való e’vt- állásoak, az ifh: kommunista segítségadásnak. Ezért lényeges most az ö mozgósításuk, véd- űökscgvállalásuk. A KISZ védnökségével épül a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinát Mínusz 20 fok. A hegesztők 20 méter magasban hSst munkát végeznek a technológiai berendezések csőszerelés eu. %i örökre. Láttam, hogy a •Har«- hegység egyik sziklacsucsanuk lábazatán, kicsiny márvány- tábla őrzi unnak a német al­pinistának nevét, aki már-már elerte a csúcsot, de aztán meg­csúszott ... Mi is megőrizzük hát, ez természetes, azok nevét és emlékét, alak. ezért az. or­szágért, a magyar nép felemel­kedéséért többet tettek. S mű­vészeink, íróink feladata, hogy az egyszerű, hétköznapi ember emléke is megmaradjon késői unokáinknak. — És büszkék vagyunk akkor is. ha sporto­lóink a világ színe előtt sikert érnek el (szinte úgy érezzük, magunk állunk a dobogó leg­magasabb fokán), tapsolunk, ha zenészeinket, baleítánco- sainkat tapsvihar köszönti Londonban, vagy Moszkvában. S .ilyenkor azt mondjuk: Lám. ilyen tehetségek születnek és nevelődnek ebben a Ids or­szágban. Egy megfáradt öreg­asszony, egykori osztálytársam. édesanyja, időnként levelet’ mutat: fia írja, aki : Nyugat- Németországban él, hogy jól megy a sora, fizetése szép, családjával boldog... De az­tán’ jönnek a későbbi sorok, a levél alján: „Hátha még bit­hon élhetnék, dolgozhatnék.'”. S megkérdem az édesanyjától: miért nem hívja háza? „Hí­vom én. jön is egyszer, tudom, hiszen az. apja is itt van elte­metve..'.'’ S én titokban hi­szem. hogy egykori osztálytár­samnak azért; is haza kell jön­nie. mert meg akarja nekem mutatni, milyen kiváló gépe­ket tud tervezni — és én is meg szeretném neki mutatni, mire vittem. S tudom, hogy e kamaszos „ki tud többet, kü­lönbet"’ mögött .mélvebb em­beri, hazafiul szándék rejtőzik. Bennünket már ez a rend ne­velt. s arra. hogy tehetségün­ket. képességeinket egrrmásért gyümölcsöztessük. — S olva­som Ziíaby Lajos, az ismert regényíró és költő versét, amit New York-ban irt két éve: „Hazát veszteni több, mint szülőt, gyermeket, testvérit hitvest.. S még azt. is írja ebben a versében Zilahy, hogy: üdvözli az új nevével ékeskedő Szabadság hegyet, ..Mélyítek neve áldott legyen...” A mennyi fájdalom és ke­serűség, önmarcangoló. kín leiródik a hazánk­ba érkező levelekre, annyi megbánás is rejlik ezekben, azért, mert elhagyták Magyar- országot. Én természetesnek veszem, hogy ezek a levelek napjaink­ban egyre sűrűbben érkeznek* mint ahogyan az is természe­tes immár, hogy- a nyugati or­szágokba látogató hazánkfia nem akar disszidálni: haza jön. miután elismerte és meg­csodálta a más népek városait*, kultúráját, hogy meg nagyobb erővel dolgozzon idehaza. Tgén, dolgozni! Mert a szere­tet a haza és az állampolgára között kettős, az előbbi csak úgy tudja biztosítani a maga­sabb életszínvonalat, a zavar­talanabb. szebb megélhetést, ha anyagi javakban mindaz előbb megteremtődik. Büszkén és jó érzéssel gondolunk arra, bog)' a párt és a kormány ve­zetői ószintén szólnak akkor is, ha gondok felhőzik homlokun­kat: azért teszik ezt, mert a bajok megszüntetésének erő­forrása elsősorban a dolgozó tömegekben rejlik. S e foga­lomba éppúgy beletartozik a lakatos, a kohász, a tsz-paraszt, a. színész munkája, mint aho­gyan a perc és az óra megta­lálható még akkor is, ha kor­szakok, nemzedékek felelőssé­géről beszélünk. S itt válik a nassa fogalma valósággá. Amikor dol- ffozu n k. mu n ká 1 k ód un k benne és merünk megállni a rilág előtt, mert maradéktala­nul elvégeztük azt. amit szó- eialista hazafiságunk is meg­követel önönma gimktóL Ka rath Lajos £Uii is („Tavaly csaknem 600 ezer magyar állampolgár járt más országokban, köztük több mint száz­ezer az európai kapita­lista államokban. Rend­szerünk ellenségei... ar­ra gondoltak, hogy az úgynevezett -szabad vi­lág” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állam­polgárait. Nos — egyné­hány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket.” Kállai Gyula országgyű­lési beszédéből.) H iedelmünk szerint egyet­len nép se tud annyira büszke lenni nemzeti mivoltára, egyetlen ország szü­lötte. se érzi azt . a rettenetes betegséget hazájából elkerül­ve. ^mit honvágynak neve­zünk, mint éppen a magyar. Bármennyire is kevés ebben az igazság, már á hiedelem is art bizonyítja: a magyar ember szereli hazáját. Ám a hazaszeretet fogalmát másképpen értelmeztük a múltban és megint másképpen viszonyultunk hozzá például egy évtizede. S bár az igazi hazaszeretetei meg lehet pon­tosan és szépen fogalmazni, valóban minden nép fia any- nyira szereti népét és hazáját, amennyire hűségesen munkál­kodik felemelkedésén. A rég- és közelmúltban sok hazánkfia fogott vándorbotot kezébe, s más, idegen földré­szeken próbálta megkeresni a megélhetés lehetőségeit. Vajon skiket a huszas, harmincas ívek gazdasági válsága, a má­sodik világháború okozta bi- ronytalanság, kilátástalanság 3S az ötvenhatos ellenforrada­lom vihara külföldre sodort, izolc magyarságukat, hazáju­kat tagadták meg? Aligha! A jobb. emberibb élet reménye is a bizonytalanság százezreket tényszerű tett arra, hogy idegen >rszágban, idegen népek közt clepedjenek le. Az a munkás, öldmüves, matematikus, vagy nűvész, akit a munkanélküli- ég üldözött el Magyarország­éi a huszas évek elején, nem vádolható hűtlenséggel. Az öt- renhatban disszidált magya­rok közt is sok becsületes cm- >er található, akik a csábítás is. a szörnyűségek láttán hatá­rozták el magukat a legtöbbet elöntő haza elhagyására. Kállai elvtárs az öfszággy tr­és legutóbbi ülésszakán nron­totta: ,,A mi rendszerünk nunkát és megélhetést biztosit nindenki számára.... már host vállaljuk az összehason­ítást a. kapitalista, országok iagy többsége alapvető mun- :cís-. és paraszttömegeinek élet­módjával, mert éz az egybeve- és a mi népünk jobb életét rizonyílja.” E megfogalmazás ilapvető igazsága abban fej­ik. hogy csak szocialista jövőt ervezö. dolgozó osztályok ha- ahnára épült társadalmi rond­án” képes, egy népnek s a épen belül az egyénnek olyan áztos jelent és jövőt terem­em, hogy a hazaszeretet és a lazafiság fogalma, mint a vér, emcsak edénybe csurgatott elkép, hanem testünk ereiben ramként munkálkodó életet, rőt, s kedvet serkentő energia. L egutóbb az egész ország gyászolta azt a huszon­hat . tatabányai bá- yászt, akik életükét vesztet­ik munka közben. A bányá- zek nevét réztáblára vésték, s tragédia színhelyére, a vágat lejére helyezték. Nevüket ma ; felolvassák reggelente, .mi­lőtt az egykori cimborák lankába indulnának, gyer- tekcikről pedig rv, ország kii- 5n is gondoskodik. Az eset. tán egy társasáéban beszél- ettünk erről: „Ilyen csak a ri hazánkban történhet meg, rnyi emberi gondoskodás'” n tudóm, hogv ez nem egé- ten pontos ’'issers tártam a onyvsei banyákban, a hősök evét ott, is megőrzik mind- \ Ezer műszert* avtsmatifcál szerelnek tel az idén a lenén Raűászati Művekben A Lenin Kohászati Müvekben az utóbbi két évben zömében a KGST-ben résztvevő orszá­gokból beszerzett készülékek­kel nagyarányúén növeltél: s különböző berendezéseik mű­szerezettségét Ma már 260C műszer, szabályozó berendezés, automatika működik a gyár­ban. A marünüzemben példá­ul. valamennyi, kemence auto­matikus szabályozású, minden hőtechnikai jellemzőjét kor­szerű készülékkel mérik. En­nek is jelentős része volt ab­ban, hogy tavaly egy tonna acélnál mintegy 100 ezer ka­lóriával csökkent a hőfogyasz- tás. Az idén tovább folytatják a hőtechnikai berendezések mű­szerezését, automatizálását. A Szovjetunióból mintegy ezer korszerű műszert, nagyobb­részt automatikus szabályozó leészüléket szereztek be. Ezek­nek üzembe helyezésével, a gyártmányok reveveszteségé- nék csökkentésével, a bemen­tek élettartamának növelésé­re! évente min tégy 2 millió torint megtakarításra számíta­lak. A7. idén felszerelésre ke-, sülő mérő. szabályozó készü- .ékékkel a diósgyőri kohászat automatizáltsági. műszerezett­ség foka eléri a Dunai Vasmű­it­Ujj, hasznos műsor a TV-ben A Magyar Televízió vasóf- ia,p. február 9-én új sorozatot ndit „Mezőgazdasági újdonsá- jak” címmel. A sorozatban íemcsak az új magyar gépeket nutatják be, hanem ismerte­ik a korszerű térmeléjsi eljárá- wkat, valamint a vegyszerek íelyerí használatát is. A febru- iv Itíletíci első adásában a zár vasÁnarliátejiyésztési'ől lesz zó, azokról a külső életfél té- olékről, amelyeknek fokoza- os javításával az állatok átia- íós. életkorát' meghósszabbít- tatják. Február 16-án „Tejter- nelés, tejlkczelés” címmel köz-1 ■etitik a .második műsort- | Hazánk két nagy vegyipari • üzeme, a TVK és a BVK épi- 1 lése felett a KISZ védnöksé- ■ get vállalt. A TVK-ban 33. a i BVK-ban 34 ifjúsági brigád alakult, közülük 18 elérte a • megtisztelő szocialista címet. i A TVK szocialista brigádjai többek között . elhatározták, hogy az építési tervet két hó­nappal megrövidítik. A szerelők és építők. egész. serege dolgozik a Tiszai Ve­gyikombinát építkezésén. A kombinátot ebben az évben helyezik üzembe. A kemény hideg próbára teszi a inunké-1 ■sokat, mégis egymás után szü-, leinek a felajánlások a mun-; kák határidő előtti befejező- sőre. Az óriás kompresszorok • szerelését február 28-ig. a gáz-] kompresszorokét március 30-ig. fejezik be. | «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents