Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
ES5SAKMAGYARORSZAG Péntek, 1364. február T. ICözieméiiy a isifar—SzCTle! gazdasági és Műszaki Tudományos EgySttműködési ILfiaányközé A Magyar—Szovjet Gazda- | tudományos sági ás Műszaki Tudományos kérdésekről. Együttműködési Kormányközi Bizottság, amely a két^ ország párt- ás kormánydelé'gaclója 1963. júliusi találkozóján elfogadott határozatoknak megfelelően az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése céljából jött létre, 1964. február 3—5. között. Budapesten megtartotta első ülését. A, Magyar Népköztársaság kormánybizottságát Apró Antal, a. magyar tagozat elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A Szovjetunió delegációját M. A. l^eszccsko, a szovjet, tagozat elnöke; a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette, i ■ A tárgyalásokon-. részt vett G. A'. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A bizottság ülésén Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének elnöklétével megvitatták a két ország közötti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés, valamint a külkereskedelem legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseit. A bizottság munkájában a nemzetközi szocialista munka- megosztás alapél vei bő], valamint a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai és kormányfői 1963. júliusi tanácskozásán elfogadott azon határozatokból indult ki, amelyek az említett országok ] 966—70. évi népgazdaságiéj- lesztési terveinek koordinálására vonatkoznak. A bizottság meghallgatta és megvitatta Magyarorszag és a Szovjetunió között az 1956—70. időszakra vonatkozó tervegyeztető konzultáció, eredményeiről szóló beszámolót. A konzultáció eredményeinek megvitatásakor különös figyelmet fordítottak mindkét ország, elsősorban Magyarország, villamosenergia, fűtőanyag, valamint más alapanyagokban mutatkozó szükségleteinek kérdéseire, Ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Szovjetunió energiaigényes alapanyaggyártó iparágainak fejlesztésében váló együttműködés lehetőségeit,azzal, hogy számításba vegyék a magyar népgazdaság nyersanyagszükségleteit. A tárgyalásokon a két fél véleménycserét folytatott a gépgyártás, a könnyű- és a? élelmiszeripar területén mutatkozó további együttműködéssel ' kapcsolatos, valamint az 1966—70. időszakra vonatkozó más gazdasági, műszaki együttműködési A bizottság a KGST ajánlásainak figyelembevételével megvitatta a gépipari tenne1 és szakosításának és kooperációjának kérdéseit a .Szovjetunió és Magyarország között. A bizottság meghallgatta a két ország, tudományos műszaki együttműködésének eredményeiről és a további feladatokról szóló beszámolókat. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az,elmúlt időszakban a műszaki tudományos együttműködés területén, jelentős eredményeket értek el. A kölcsönös műszaki dokumentációcsere és az élenjáró- tapasztalatok felhasználása a népgazdaság különböző területein lehetővé tették mindkét ország számára, hogy komoly gazdasági eredményeket érjenek. el. A gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság megalakításával a Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság a jövőben albizottságként működik. Az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése érdekében a bizottság elhatározta; hogy bővíti az érdekelt iparágak, valamint mindkét ország iparirányításával foglalkozó szervek közötti együttműködést. A szovjet kormánybizottság magyarországi tartózkodása alatt a magyar fél meghívására több gépgyártó, vegyipari és könnyűipari üzemet látogatott meg. A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszáki Tudományos Együttműködési Bizottság munkája, a barátság és szívélyesség, a teljes egyetértés légkörében zajlott le. és elősegítette a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyülését. SZÉLRÓZSA a BELGRAD Az EAK, Ceylon és Jugoszlávia a közeljövőben felkéri az 1961-es belgrádi értekezlet résztvevőit., hogy nagyköveti szinten még c hónap folyamán Kairóban tartsanak értekezletet.. Ez a.z értekezlet hivatott majd előkészíteni a ..piásodik Belgrádot”, vagyis a békés együttélés, a tömbökhöz nem csatlakozás és a nemzetközi együttműködés • politikáját folytató országok államfőinek konferenciáját. RÓMA Luigi Longo, az OJasz Kommunista Párt helyettes főtitkára, valamint több más kommunista képviselője határozati javaslatot terjesztettek be a képviselcházban, amely felkéri a kormányt, kössön gazdasági megállapodásokat az afrikai országokkal, különösen Algériával és ígv a Földközitenger térségét tegye a békés árucsere területévé. RIO DE JANEIRO Brazíliában befejeződött a latin-amerikai szakszervezeti egység kongresszusa, amelynek munkájában 18 országból 2-5 millió latin-amerikai dolgozó képviseletében vettek részt a küldötteik. Az angolok királynője és a szovjet traktoros lánya elbeszélgették az időt Valja 25 percet késett az ebédről, de Amery légügyi miniszter, Quintin Hogg tudomá- nyosügyi miniszter és az előkelő társaság megértő mosollyal várakozott, az angolok királynője és a szovjet traktoros leánya, az egykori szövőnő a protokolláris menetrendet túllépve, elbeszélgették az időt. — Az űrhajózásról és más, kölcsönös érdekű dolgokról beszélgettünk — mondotta Tye- reskova, s mivel a Bucking- ham-palota: fogadóterjne az újságírók, előtt bezárul, .a riporterek találgatásokra vannak utalva, Hogy a két leendő mama— a királynő- márciusra várja negyedik gyermekét — milyen kölcsönös érdekű témákról tárgyalhatott. Este zsúfolásig megtelt a Plccadilly-hotel nagyterme. A legirígyeltebb ember a teremben dr. Shephard, a társaság elnöke volt — az aranyérem átadója —, aki viszonzásul csókot lcapott Valjától és egy jelvényt, amely „feljogosítja” őt vi! ágűrutazásra. A forrón ünneplő közönség egyáltalán nem csodálkozott, amikor az átszel lem.ülte-n. ragyogó Shephard. doktor tüstént bejelentette: . . • - ' — Valentinná, szívesen lennék az utasa ... Még nagyobb volt a derültség, amikor egy kérdésre váMűsorváftozás a tv-ben Az innsbrucki téli olimpia közvetítési programjának módosulása következtében február 8-án és 9-én, szombaton és vasárnap megváltozik a televízió műsora. Szombaton 16 óra 55 perces kezdettel közvetíti a televízió a Szovjetunió— Kanada jégkorong mérkőzést, amely körülbelül 19 óra .15 percig tart. A Tenkes kapitánya című ifjúsági filmsorozat ötödik részét a tv-híradó után. 19 óra 45 perctől sugározzák. Vasárnap este, a kiadott műsortól eltérően, a televízió adása 18 órakor kezdődik az ifjúsági tánciskolával, majd a Tv- magazint és Boldizsár Iván műsorát sugározzák. Az esti mese és a tv-híradó utón kapcsolják Innsbruckot. A „Még- egyszer Szilveszter” című műsor adására más időpontban kerül sor. Helyette Donizetti: Tanító bajban című vígoperáját vetítik. Ö laszolva Tyereskova ezt mondotta: — Természetesen örömmel indulnék világűrutazásra, férjemmel, jobb, ha az asszonyok még a világűrbe se engedik cl egyedül férjüket... Magyar szakemberek a KGST-országok építői párának fejlesztéséért Az Építésügyi Minisztérium kutató- és tervezőintézetének dolgozói széleskörű tudományos együttműködést alakítottak ki a KGST-országok tudósaival. A magyar szakemberek csaknem negyven fontos tudományos téma kidolgozásával. segítik a KGST építésügyi állandó bizottságának és különböző szekcióinak munkáját. A baráti. országok építőiparának fejlesztéséhez különösen sok támogatást nyújt nz építési parosítási szekció, amely az utóbbi években már több mint 20 fontos ajánlást készített elő az építés nagyipari 'módszereinek kiterjesztéséről és ‘gysé- gesítéséről. A magyar szakemberek csaknem valamennyi feladat kidolgozásában részt vettek, s több témában, mint felelős megbízottak, maguk rendszerezték és terjesztették elő a közös anyagból összeállított fejlesztési javaslatokat. A KGST-országok építőiparának különleges típusú betonacél ellátásáról készített, magyar javaslatot jegyzőkönyvi , elismeréssel, dicsérte meg -a szekció és az állandó bizottság 7. ülése. A magyar építési, kohásza ti és szabványosítási szakemberek egységes műszaki előírásokat dolgoztak ki a betonacél gyártásáról és felhasználásáról. Így az épületszerkezeteik áttervezése nélkül, közvetlenül .felhasználhatják majd a-betonacélt, bármelyik baráti ország szállítja. Ötletesen oldották meg azt is, hogy az építkezéseken minden különösebb vizsgálat nélkül felismerhessék a. különböző betonacél-fajtákat. Az egységes műszáki előírások ala.pjan csupán Magyarország mintegy 7,5 millió forintot takaríthat majd meg évente, ■ A magyar szakemberek javaslatot dolgoztak ki a feszített betonelamgyártás fejlesztésére, s a betcmacélhuzal megfeszítésére újfajta berendezést találtak fel. Eszel előreláthatóan 5—1.0 százalékkal csökkenthető majd a huzal felhasználás. A .magyar építőipar is sok segítséget kap a KGST építésügyi állandó bizottságától és az építésipari szekciótól. Többek között az egyik KGST- aj ánlásban javasolt módszerek szerint az Építésügyi Minisztérium felülvizsgálta a kohó- habsalák blokkgyártó üzemek: országos hálózatának korábbi terveit. A vizsgálatokból kiderült. hogy megtakaríthatják nyolc új blokküzem építését, a ezzel mintegy 34 millió forintos kiadástól mentesítik az országot. Rendkívül fontos anyagot kapnak most az építkezések befejező munkáinak gépesítéséről. is, amely meggyor-. sítja és az eddiginél gazdaságosabbá teszi a szakipar új gépeinek beszerzését. Az építésiparosítási szekció az idén előreláthatóan mintegy J5 .különböző fontos témában, kidolgozó tt javaslattal járul hozzá a KGST-országok építőiparának fejlesztéséhez. ■Megbecsülik, és értékelik as asszonyok munkáját A mezőgazdasági godz°}: között a nők részaránya rendkívül magas, ebből következik, hogy munkájuktól igen nagy mértékben függ a termelőszövetkezetek eredménye. Az elmúlt évben a lenn elősző vetkezetek sokat haladtak előre, nagyot fejlődtek, munkájuk mennyisége és minősége megnőtt. s ez az asszonyokat is dicséri. A legtöbb borsodi tér-, melőszövetkezetben megalakult már a szocialista, vagy a kiváló női brigád, illetve munkacsapat, s az összehangolt. együttes munka mindenütt meg is hozta gyümölcsét. A brigádokból kiválnak azok az asszonyok, akik nemcsak a munkában értek el szép eredményeket, hanem részt vettek a ^-akadémiákon és a szak- műn kásképz'5 ' tón tolyamokon is. Az ilyen asszonyok tevékenysége, szorgalma azt mutatja, hogy megértették a fejlődés szavát, nem akarnak elmaradni, munkában és tudásban egyre többet akarnak elérni. A Földművelésügyi Minisztérium Kiváló termelőszövetkezeti tag érdemrenddel és miniszteri dicsérő oklevéllel jutalmazza a legjobban dolgozó tsz-asszonyokat. A megyében huszonkettőn kapják meg a Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést, amelyet a zárszámadó közgyűléseken adnak át. Érdemrendet kap többek között Kondi Andrásáé,. a szalonnái termelőszövetkezet baromfitenyésztője, aki 525 munkaegységét ért el az elmúlt évben, Bellus Istvánná, a semjéni tsz tagja, aki 480 munkaegységet és Sróth Be- láné, a sárospataki Kossuth Tsz kertészeti brigádvezetöje, aki szintén 480 munkaegységet szerzett. Miniszteri dicsérő oklevelet tizenhármán kapnak a megyében, köztük a 441. mun- kaegységet elérő Lukács Mi- hályné, a borsodsziráki tsz állattenyésztője. ■ A neveket sorolhatnánk tovább, mert mind a harmincötén, sőt annál is többen megérdemelnék a dicsérő szót. Sok nehézséget okozott ..az assszonyoknak a termelőszövetkezeti vezetők közömbössége, de a férfiak, mert a vezetők többsége az, az asszonyok eredményeit látva most már meghajtják fejüket. Szép példa, erre a tiszalúci Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol a napokban tartott ankétot a nő- tanács. A községben négy szocialista brigád működik, 120 taggal. A szocialista címet az idén nyerték el és másodikok lettek a járási, versenyben. Munkájuk nagyban segítette a jelenlegi, magas — 43 forintos — munkaegységet. Az asszonyok jobban dolgoztak, mint átlagban a termelőszövetkezet, mert a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya ter méshozama 10—25 százalékkal magasabb, mint a tsz-átlag. A termelőszövetkezet eddig nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget, nem ismerte el egyenrangúnak az asszonyok munkáját. Csak most látják, milyen hathatós segítséget kap a termelőszövetkezet az asszonyoktól. A vezetőség elhatározta, hogy pótolja az elmulasztottakat, és elsőnek a megyében 15 ezer forint célprémiumot ajánlott fel az 1904-cs versenyeredmények jutalmazására. Az első brigádnak pedig külön ötezer forintot ad egy bemutató gazdaság megtekintésére. A tiszaiúci jó példát a többi termelőszövetkezet is követhetné, mert az anyagi érdekeltség növelése még jobban segíti a terméseredmények emelkedését, a korszerű nagyüzemi gazdaság feltételeinek kialakítását '.Juhász) értesítették a bányát: küldjenek ennyi, meg ennyi vagon szenet, a megrendelés a szükséges aláírásokkal, bélyegzőkkel útban van ... Am a bányától azt a választ kapták, hogv nem küldhetnek szenet, mert a felsőbb szerv időközben ugyanazt a mennyiséget • egy másik téglagyárnak utalta ki. Nosza, telefon, s távirat, ide is. oda is, míg kiderült, hogy ez bizony csakugyan így történt. TJ , ..... a felsőbb Megértsük szerv gondját. hiszen az ismert szállítási nehézségek miatt nem könnyű a téglagyárak ellátása. Ebben az esetben valóban az történik, hogy mindig oda irányítanak valamelyes készletet, ahol már teljésen elfogyott.a tüzelő. s mivel csaknem mindenütt ez a 2—3 napos alap van, azok,, akik ezzel foglalkoznak, szinte csak annyit tudnak .elérni, hogy a közvetlen akadályt elhárítsák. Bármiként is vcsz- szük. ez nem más, mint „tűzoltó munka”, hiszen biztonsági készletet sehol nem eredményez. • S énoen ezért jogos a Mályl Tégláé'tar dolgozóinak aggodalma, akik nap, mint nso egyre kevesebb reménnyel fi- .—eijk az anadó szénkészletet, és joggal kérd°rik. hogyan lehet ilyen körülmények között programszerűen, ütemesen dolKO/.i i .7 Onodvári Miklós előírásokat betartani: tetemes kár keletkezik ebből, mely többféleképpen is érezteti hálását. Az üzem kénytelen a selejtot kihordotta, úgyszólván a szemétbe dobni, s ez nagy ráfizetés. Ugyanakkor a szállító felek is hiába várják a kész építőanyagot, tehát ott is késlekedik a munka. A Mályj Tég-, lagyár 1964. évi terve 68 millió'darab tégla. Ez. .Aiután csaknem hétmillió forintos rekonstrukciót hajtanak végre (s ez a második negyedévben már • be is fejeződik), a terv 12 millióval magasabb az előző évinél -Ezzel szemben, mint említettük, állandó a szénhiány. . Nincs biztonsági készlet’, de még csak biztató Ígéretet sem kapnak. Az a bizons'os 1 hetes leállás kétmillió tégla kiesését jelentette. Amikor a főmérnök elvtárs- tó] elbúcsúztam, még sok emberrel beszélgettem. Műszakiakkal és beosztott dolgozókkal. Akármiről esett sző. a végén mindig itt kötöttek ki; „nincs szén. s ez a bizonytalanság befolyásolja munkakedvünket is”. Eseteket, dátumokat soroltak. amikor a felsőbb szerv intézkedései keresztülhúzták számításaikat. Megtörtént — mondták — hogy kiutalást, kaptak bizonyos mennyiségű készletre. S mert nekik nagyon kellett, még csak nem is a postára bízták a megrendelés elküldését, hanem telefonon Jobb feltételeket MáEyiban ! hogy változott-e azóta a helyzet, megszünt-e végre a szénhiány? H “ tartanak, ahol Ugyanott decemberben. A szénhiány rendszeres, az utánpótlás úgyszólván csak „csöpögtetve” érkezik és 1964- ben már egy hetet álltak. Ez még' viszonylag nem is okoz nagy kiesést, hiszen vannak- üzemek, ahol sokkal hosszabb iáéig 'voltak kénytelenek átmenetileg beszüntetni a termelést. A főmérnök szerint rendszeres szénellátással még könnyűszerrel pótolni tudják az egy hetes kiesést Amint azonban a múlt év; tapasztalatokat sorra vesszük, éppen az derül ki. hogy mindenre számítani lehet, csak a rendszeres szénellátásra nem. A Mályi Téglagyár nz elengedhetetlenül szükséges kazánszenet részben Egercsehiből. és a Dunántúlról kapja, amelyet borsodi, rostált daraszénnel egészítenek ki. Más esetekben, s főleg, ha van, pakurával fűtenek, de most az sincs. Aki csak egv kicsit is ért a téglagvártáshoz tudja, hogy a hőszárításhoz tüzelőre van szükség. A berakott és égetésre váró sok-sok ezer tégla és cserép tönkremegy, ha nem tudják a szükséges technológiai lyozni, hogy a gyárak, üzemek mindent el is. követnek ezért, mert azon túl. hogy az egyenletes termelés népgazdasági érdek, egyben az üzem érdeke is. A meghatározott, s általában magasabb tervfeladatokat teljesíteni kell. mégpedig az év hónapjaira, s napjaira lebontott ütemezés szerint. Nincs attól kényelmetlenebb érzés, amikor már az év első hónapjában adósság keletkezik. De még bosszantóbb, ha ez az adósság nem is a dolgozók aktivitásának hiányából ered, hanem egyszerűen amiatt, hogy a felsőbb irányító szervek nem teremtik meg a szükséges feltételeket. holott a megyei pártbizottság ülése ez utóbbira is nyomatékosan felhívta a figyelmet. A múlt év utolsó napjaiban beszámoltunk a Mályi Téglagyár munkájáról, az új gazdasági. évre való felkészülésről. Megírtuk, hogy dolgozóik lelkesen, aktivan harcolnak a tervteljesítésért, de szinte ál-, landóan félni kell attól, hogy elfogy az amúgy is szűkös szénkészlet, és kénytelenek lesznek leállni, a termelést teljesen beszüntetni. Amikor tehát most újból ellátogattunk az üzembe, első kérdésünk az volt Bobor Jenő főmérnökhöz, | Az építöanyagipar, [ s ezen belül is a tégla-, a cserépgyártó üzemek feladatai hatványozodtak. Többek között ez azzal is indokolható, hogy a nagy beruházásokhoz, lakásépítkezésekhez sok anyag kell, s ami még ennél is fontosabb: a programszerű, ütemes munkához elengedhetetlenül szűk- - séges, hogy a tervezett anyag- mennyiség időben rendelkezésre álljon. A tél általában akadályozza az építkezést, csökkenti a lendületet, de nem' akadályozhat *-> és nem is akadályozza az anyagszállítást. Ezek a hetek, s hónapok tehát arra valók, hogv mindenütt a helyszínre szállítsál: a szükséges épiíési anyagot, hogy amint enyhül az időjárás, nyomban elkezdődhessenek az alapozások. íolvtassák a megkezdett falak emjJését. A megyei pártbizottság legutóbbi kibővített ülésén, amikor az 1963. évi tapasztalatok figyelembe vételével az idei tervek megvalósításáról tárgyaltak, sokszorosan hangsúlyozták a negyedéven és a hónapon belülj egyenletesebb munka fontosságát, mint a tervszerű előrehaladás egyik legalapvetőbb feltételét. Nem kell különösebben hangsú-