Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

S98C féHmt&r 22. BSEÄKSfAOYASOItSKA« s Csehsslovah—magyar baráti tanácskozás Hidasnémetiben A ,.. „ „ s, r, Kidasinéme­napokbaei tíben küzüs termelési tanácskozáson érté- Velték a Hidasnémeti és Ősa­nya határállomások dolgozói . között évek óta folyó szocialis­ta munkaversenyt. Első alka­tiammal Csanya dolgozói nyer­téit el a . vóndorzaszlót, most azonban a hidasnémetiek let- -tek a győztesek.. A termelési tanácskozáson a körös határállomás csehszlo­vák és magyar dolgozóin kívül jelen voltak a kassai és a . miskolci igazgatóság vezetői, a forgalmi osztályvezetők, a párt- és a szakszei'vezoti veze­tők. valamint Fabók János képviselő, MÁV műszaki fő­tanácsos is. A szocialista munkáért folyó vei'sanyszerződés tartalmazza a gazdasági vállalásokat. A legdöntőbb célkitűzés a bal­esetmentes szolgálat biztosítá­sa. Ezen felül tartalmazza az általános műveltség, a politi­kai és (szakmai továbbképzés fejlesztésére irányuló, vala­mint a szocialista erkölcs és együttélés szabályainak, meg-, tartására vonatkozó vállaláso­kat. Például: kölcsönösen meg­látogatják megbetegedett munkatársaikat. Évenként 6— Befejeződött a nagyjavítás, 'újra dolgozik a pálházi periitözem A Hegyaljai Ásványbánya és :Őrlőmé Vállalat pálházi-. per­li {.bányájában, valamint feldol­gozó üzemében befejeződött a szokásos évi nagyjavítás, és a . napokban megkezdték az i Üzemszerű termelést. Az idén ,a tavalyi mennyiségnél 8 ezer tonnával több perlitet termel­nek, mert növekedett az export és a hazai felhasználás is. Ösz- szesen 27 ezer tonna perlitet • dolgoznak fel a teljesen gépesí­tett üzemben. Jelenleg háromféle szem­nagyságára őrlik a perlitet. Az egyik fajta, amelyet könnyű szigetelő anyagok készítéséhez használnak fel, exportra kerül Nyugat-Némelországba és Hol­landiába. Hazai fogyasztásra téglakészítéshez és az üveg­iparnak gyártanak különböző szemnagyságban. A növekvő külföldi kereslet kielégítésére az idén új szárí­tókemence építését kezdik meg. Szükségessé vált az üzem fej­lesztése. Ez évben különböző kísérleteket végeznek a leg­megfelelőbb osztályozási, vala­mint. őrlési módszerek megál­lapítására. 6 gyermeket üdiiltetnek csere­akcióban a Tátrában, illetve a Balatonnál. Meglátogatják egjunas családjait. A vasúti szolgálat ellátásának meg­könnyítésére, valamint a ba­ráti együttélés elmélyítésére elhatározták, hogy kölcsönö sem indítanak magyar, illetve szlovák nyelvtanfolyamot. A megnövekedett, utasforga­lomra tekintettel, amely visz- szaesést idézett elő a kultú­rált. utazásban, mivel a vasút nem készült fel rá kellően, ha­tározat született az utazás azonnali megkönnyítésére, kulturáltabbá tételére. Mis­kolc—Kassa között a röggel és eiste közlekedő motorvonatok szerelvényét három kocsiról, azonnali hatállyal, ötre emel­ték. Az útlevél- és vámható­sági szervekkel egyetértésben határozatot hoztak, hogy a csatlakozások és a menetrend- szerinti közlekedés biztosítá­sára az útlevél- és a vámkeze­lést a Miskolc—Kassa útvona­lon végzik, tovább;! Miskolc és Kassa között közvetlen sze­mélyvonatokat terveznek indí­tani. Ez a kölcsönös együtt­működésre’irányuló törekvés nagy jelentőségű. A várható politikai és gazdasági eredmé­nyek elmélyítik a két nép ba­rátságát és kölcsönös megis­merését. Németh Imre országgyűlési képviselő NagyezsdaKonsztantyinova 1939 februárjában szerény tok házasságot. S ettől kezdve kapta: ..Hogy leszünk meg K­Drótgyári gondok r-----”7------az évben — [ ~~* ebben mondja Kiss Béla, á December 4 Drötművek főmérnöke —33—35 százalék­kal keü növelnünk a hidegen alakított acélhuzalok és ezen bélül elsősorban a betonacél termelését Ez igen nagy gon­dot okoz nekünk, mert nincse­nek meg, illetve igen nehéz hozzá megteremteni a szüksé- iftgs anyagi-műszaki feltétele­det­.Ez a 33—SS százalékos ter­melésnövekedés szoros kapcso­latban van az országos igények alakulásával. Tulajdonképpen nem lenne semmi baj, a gyár játszva teljesítené ezt az óhajt, ha... Igen, ha nem késnek a tervek készítésével, ha időben hozzákezdhetnek az új gyár építéséhez, ha az építőipari munkák nem késnek, ha idő­ben elkészítik a vasszerkezete­ket, ha ... Különben kár foly­tatni. Lényeg: az építőipar szükségleteivel számolva kibő­vítik, illetve új gyárrészlegek­kel fejlesztik a drótművet, hogy az elegendő mennyiségű és jó minőségű, előfeszített, hi­degen alakított betonacélt gyártson az építőknek, elsősor­ban az Alsózsolcai Épületelem­gyárnak. Az építésben tervezés és egyéb okok miatt másfél­éves késés következett be. Két­ségtelen, a késést meg lehet in- ■ dokolni, a felelősséget el lehet hárítani, de a fejlődés be­nyújtja a maga számláját, s az •igényt így. vagy úgy ki kell elégíteni. És a lemaradásért az („ostor" most a drótgyáriak há­tán csattan. A gond, szerencsére meg­oldhatónak látszik. Építenek egy új kötélgyári csarnokot. E létesítményt, a módosított, s nem az eredeti terv szerint, a múlt év végén átadták a gyár­nak. Most végzik benne a gép­alapok, a betonpadló készíté­sét, s elfogadható ütemben. A kötélgyári berendezések, a vár­ható „profiláttelepítés” miatt égyelőre csak a fél csarnokot foglalják el. Az üres oldalon, ideiglenesen, három egyenes- húzó-gépet helyeznek el, s a három gép várható működése teszi lehetővé az igény kielégí­tését. Ezekről az egyeneshúzó-gé- pekről is érdemes néhány szót szólni. — Az első prototípus — mondja a főmérnök — 3 éve készült el. Sajnos, nem vált be, nem felelt meg a gyár spe­ciális követelményeinek. Egy évi üzemelés után a gyártó Di­ósgyőri Gépgyárral kölcsönö­sen megállapodtunk abban, hogy a gépet át kell tervezni. A gépgyáriak a sajátos viszo­nyoknak megfelelően áttervez­ték a gépeket, ezek december 19-re el is készültek. Egy hó­napi próbaüzemelésük azt sej­teti, hogy megfelelnek a köve­telményeknek, íj várhatóan még e héten átvesszük a há­rom gépet. És ezzel, ha a gépek megfelelnek, a gépgyár le is gyártotta az alapvető berende­zéseket. elhelyezése, csak ideiglenesen old-*' dő üzemek szempontjából is fontos, A másik fontos munka a „fejépület;”, a villamosener­giai központ. Ez 19 milliós munka. Ebből az idén 14 mil­liót kell beépíteni. Csupán a szerelése- egy évet vesz igény­be, és ha késünk, ez késlelteti az új gyáregység megindulását is. Az acélhuzalgyártó csarnok elkészítése nem kevésbé fon­tos. hogy a gépi berendezéseket mielőbb végleges helyükre építhessük, s 1966-ban meg­kezdhessük az előfeszített, hi­degen alakított betonacél gyár­tását. A tervdokumentáció most már megvan, munkaterü­letet tudunk biztosítani. Na­gyon szeretnénk, ha a kivitele­zők a múlt évinél nagyobb, s ■jobb eredménnyel munkálkod­hatnának. talán annyit: igaz, az óhajt a főmérnök önti szavakba, de végeredményben Még A gépek az országosan jelentkező igény kér. sürget, s ha úgy tetszik, követel. (CSB) Eqósz éiszaka keresi Éitlli ; jíoíji;; |<:v.s> ."tt s.iU tolísigyííiVó ,* ^ * _ fi? Ä-. moszkvai szobában egy idős kettőjük útja asszony búcsúzott az élettől, lanul egyesült. Hetven esztendővel a háta mögött, megfáradva, de nyu­godtan várta a halált. A halál­tusában lepergette nehéz, küzdelmes életének mozaikja­it. Az asszony N. -K. Krupszka­ja volt, Lenin felesége. Apja tiszt volt, anyja neve­lőnő. De a gyermek Nagyút nem a divatos költő soraira; „Sebet kaptam, folyik a vérem. Cáromat, s hazámat védem.” tanították szülei. Az otthoni nevelés hatására, továbbá sa­ját igazságérzet ótól ösztönösen vezetve soha nem tudott lxv leszokni az akkori társadalmi rondbe. Gyűlölte az iskolát, s Máiáa cámőt, akinek képe ott függött a torom falán. Egyszer, felelés közben a ta­nárnő helyre zavarta, mert vé­letlenül hátat fordított a cár­nő képének. S Nagya- azóta félt. Szerencsére vidékre köl­töztek. ahol megbarátkozott a tanítónővel, Timoíejkával. aki megszerettette vele a tanulást, és megismertette az agitációs munkával. Apja, akit a nép pártolása miatt a „hatalmasok’’ nem szerettek, börtönbe ke­rült, s kiszabadulása után nem «»kára meghalt. Gimnazista, amikor már el­jár a narodnyikok szeminá­riumába. Hosszú estéken át vitatkoztak az orosz demok­rácia feladatairól, a parasztok megsegítésének módjairól. 1881. március elsején egv fiatalember megölte Tt. Sándor cárt. Nagya egész éjszaka ál­modozott, nagy változásokat remélt. De hamarosan megér­tette: egy ember meggyilkolá­sával nem változtatnak a nép életén. Más utat kell keresni. Rávetette magát az olvasás­ra. Apja egyik barátja a biblia el válás zthatat- Nagya a buj- dosés éved alatt bejárta Lenin­nel fél Európát — szervezték a pártot. Mindig mellette volt, segítet­te, megpróbálta könnyíteni gondjait. S .mennyit kellett re­megnie! Lenin illegalitásban élt. Egy­szer nem tért vissza sétájáról. ték, míg jics nélkül?” S ő, Lenin dur­vult íróasztalán irta a választ mindazoknak, akiket lesújtott a halálhír. ... „Ha Vlagyimir lljicaet akarjátok tisztelni, építsetek! bölcsődéket, óvodákat, lakóhá­zakat. iskolákat, könyvtára­kat. rendelőintézeteket, kórhá­zakat, aggok házát. És minde­nekelőtt váltsuk valóra taní­tásait .. w. jó: tipilí IS Éppll . iSMlSSf Krupszkaja, Lenin hitvese lapjai közé nyomtatva, a Kom- ^derült, hogy az utca- Egyszerű és szerény volt; munista Kiáltványt adta kezé­be. Nagya megismerkedett a tudományos szocializmussal. Amikor kézhez kapta diplo­máját, igazgatója elképedésé­re ki jelentette, hogy esti isko­lában szeretne tanítani. Az út innen gyorsan vezetett a Har­ci Szövetségig, melynek veze­tője Vlagyimir Uljanov volt. 1895-ben a szentpétervári bí­róság száműzetésbe küldte, Susenszikojéba. Amikor édes­anyjával, aki elkísérte lányát, megérkeztek, egy fiatalember várta őket:, akit Nagya így mutatott be anyjának: Vlagyi­mir Eljics Uljanov ügyvéd ... Itt, a száműzetés mélyén, a sivár szibériai faluban kötöt­ban strázsáló rendőr miatt, a Amikor Bemard Shaw érdek­közeli nádasban kellett eltol- lödött Lenin munkáinak jog- tenie az éjszakát. Nagya a ki- díja felől. így válaszolt: „Le­állóit izgalomtól majdnem tel­jesen megőszült. A forradalom győzelme után Krupszkaja a művelődési osz­tály egyik vezetője lett. A „gyenge” asszony bámulatba ejtette elődjét nyelvtudásával és szakismeretével. Kitűnően beszélt franciául, angolul, né­metül, s éveken keresztül ta­nulmányozta a pedagógiát. Mindig ott volt Lenin mel­lett. Az elvtárs. a barát, a fe­leség volt egy személyben. A polgárháború után. ami­kor a nép elbúcsúzott; Lenin­től, Krupszkaja levélek ezreit nin munkája a szovjet népe. Én dolgozom, és ellátom ma­gam.” S Shaw megértette, hogy egy új világ új emberét tisztelheti benne. Számos műve maradt fenn; pedagógiai munkák, s Lenin hagyatékának, életéinek rend­szerezését is végezte. Sokszor „farkasszemet né­zett” a halállal. S amikor örökre 'lehunyta szemét, 1930. február 27-én, egy kiváló em­bert.. nagyszerű harcost gyá­szolt a szovjet nép. Csutorás Annamária ja meg a betonhuzalok gyúrta- , sát. Nagyon vontatottan épül a < gépek végleges otthona, azí acélhuzalgyártó csarnok. A 3 múlt év második felében igenj nehézkesen haladt a munka.4 Végül is a Kecskeméti Laka- tosáruipari Vállalat., hosszúi késedelmeskedés után niegem-J bereite magát, s december 10-J re legyártotta a vasszerkeze-* tét. A Gép- és Felvonószerelői Vállalat is eredményesebben* munkálkodott. Síjnos, a mun-* kát már nem tudták a kívánt* mértékben „téliesfteni”, s így a* BMV sok teendővel „átcsú-* szott” erre az évre. £ — Ebben az évben — mond-J A gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének gazdasági problémáiról ötvenmillió forint a gyáron belüli közlekedés fejlesztésére Az özdi Kohászati Üzemek­ben az idén mintegy 1 millió 100 ezer tonna nyersvas és martinacél, s több mint 600 ezer tonna hengerel túru ké­szül. Az ezekhez szükséges alapanyag biztosítása, nemkü­lönben a félkész- és a készáruk üzemek közötti mozgatása, to­vábbá a keletkező mellékter­mékeknek a tárölóhelyekre való szállítása fokozott fel­adatot ró a gyár közlekedési szerveire. Ezért az anyagmozr és a munkaerő aránytalanság® miatt nem tudják ideiégítőén kiaknázni a termelési lehető­ségeket, s ezért a termelés jés a jövedelem is viszonylagosan alacsony szántén marad. Végül a gyengeség objektív efíyórteknűen wkai közé tartozik’ hoSy e>^e® ' ' ‘ l ennel őszövetkezetek üzemi keretei nem teszik lehetővé ,& normális gazdálkodás kialakí­tását, (szétszórt, távoleső .terü­letek, rossz közlekedési viszo­nyok stb.) A gyengeség okai kö?Ött szubjektív, személyt tényezők is igen jelentős szerepet, ját­szanak. A gyenge termel ősrö- vet, kezeteknek nem elhanya­golható hányadában objektív körülményeik nem indokolják a közös gazdaság elmaradott­ságát; a szomszédos termelő- szövetkezetek többsége azonos körülmények között jól. vagy közepesen gazdálkodik, itt ' a vezetésben van a hiba, tehát ezen kell segíteni. Vizsgálata­ink során kiderült, hogy' Í3~— 15 százalékkal jobbak azoknak a , termelőszövetkezeteknek gazdálkodási eredményei, mint szaké, amelyéltben változott. Bizo­nyos azonban, hogy a vezetők képzettsége, a tagolthoz váló viszonya és vezetési módszerei meg ennél is nagyobb mér­tekben hatnak a gazdálkodás színvonalára. Eltérőek tehát azok tíz okáfa amelyek miatt egyes termelő- szövetkezeteket gyengéméit Ítéljük; ezért a fejlesztésűiére irányuló enrdeságvolitika ess* közei is különbözők lehetnek, (FatytatjukA ken minősítenünk őket? Min de«i vizsgálat; egyértelműéi azt bizonyítja, hogy objektív és szubjektív okok egyarán szerepelnek a gyengesége okozó tényezők között. Az objektív tényezők a kö vetkezők: A különösen gyenge termő- képességű föld, illetőleg egyél olyan természeti tényezők amelyek miatt az ott élő pa­rasztság, búi- az átlagosnál több munkát végzett;, az egyé ni gazdálkodás viszonyai kö­rött is nehezen boldogult. A: ilyen helyeken az átszervező; után is csak hosszabb idí múlva realizálódik a nagy­üzem fölénye, mert tartósabt meliorizációkat kell megvaló­sítani, speciális termelöeszkö zöket kell alkalmazni és a: adott: viszonyoknak megfeleli gazdálkodási rendszert kell ki­alakítani. kikísérletezni. Mind ez hosszabb időt és teteme; an vagi ráfordításokat kíván. További objektív ok: a: egyes községek, illetőleg ter­melőszövetkezetek kedvezőt­len mezőgazdasági népsűrűsé­ge. Hazánkban csaknem egyen­lő arányban vannak olyan helyek, ahol a termelőszövet­kezetekben viszonylagos mun­kaerőhiány van. s olyanok, ahol munkaerőfelesleg talál­ható. A nehézséget, az előbbi esetben gvakrabban. P7 utóbb1 esetben ritkábban, az idézi elő hogy a megművelendő térülői deti időszakban különféle okok gátolják, ott külön gazdaság- politikai intézkedésekkel leéli elhárítani ezeket az akadályo­kat. Kérdés azonban, hogy gazdasági szempontból nincs-e alapja ennek a véleménynek? Hogy erre megalapozottan fe­leljünk, legalábbis, három kérdést kell fon tokira ven­nünk: I Milyen okok miatt kell 1 * gyengének minősítenünk termelőszövetkezeteink egy ré­szét? 2 A népgazdaság termék- * szükségletének kielégí­tése céljából az egész termőte­rületre szükség van-e? ^ Mennyire hatékonyak a * * gyenge termelőszövetke­zetek fejlesztésére fordított eszközök? A Magyar Tudományos Akadémia agrárgazdasági ku­tató intézetében végzett vizs­gálataink alapot adnak ahhoz, hogy mindhárom kérdésben néhány olyan következtetésre támaszkodjunk, amelyek nem szubjektív vélemények, hanem módszeres kutatások eredmé­nyei. I. Elsősorban azt kell megvizs­gálni, mely tényezőknek van szerepük abban, hogy termelő- srövetkeretemk egy része a szocialista átszervezés utáni első években még nem szilár­dult meg. és a szokásos mérté­ket aggd ma»**,. gyengének A Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és tbemvaervezésl bizottsága miskolci ülésének napirend­ién szerepelt a gyenge tér­ni ”lósz5v"tk''zetek megsetri- tésének kérdése is. A kö­vetkezükben a napirendi pont vitaindító előadását, Erd-I Ferenc és Fekete Fe­renc akadémikus tanulroá- nvát ismertetjük kivonatol­tál!, A szociálisán átszervezés egész Időszakában, de különö­sen az átszervezés; befejezése óta, gazdaságpolitikánk hatá­rozott iránya a gyenge terme­lőszövetkezetek támogatása azzal a céllal, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjék el a közenes szintet. Van azon­ban olyan álláspont, amely vitatja ennek a gazdaságpoli­tikai irányvonalnak helyessé­gét. Az a- legfőbb ellenérv, bogy a termelőszövetkezetek fejlesztésére fordított állami eszközök felhasználása haté- korombb volna, ha zömében inkább a már megszilárdult, erősebb szövetkezetekéit segí­tenénk. F,z az úllásnnrtt politikai szempontból nvttván tartha- totlan. A tormolö<7-ö«T«(.i,-ezetek támogatásának politikája nem •mgedi meg, hoev az átszerve­zés után sorsukra hagyjunk •*2VO*! % ttleíőlég ezek tagjait. A szo­cialista nagyüzem fölénye ál­talános érvényű, tehát ahol essnek érvényre jutását a kea­gatás javítására, egyebek kö-é zött, hét nagy térfogatú salak-1 üstkocsit és öt diesel-mozdonyt* szereznek be. Ezek közül két.J egyenként 1100 lóerős, fogas-* kerekű hidraulikus diesel-moz-* denyt Ausztriából vásárolnak,* amelyekkel a nagyolvasztók-? nál keletkező salakot továbbít-* jók majd a Hétes völgyi fogas-* kerekű vágányhálózaton a tá-* rolóhelyre. A közlekedés fej-* lesztésére az idén kereken 50* millió forintot költenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents