Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

£8£AKMAGTA£OBS2!Aä CsfltórfSk ISA! tcferaár St A Pál utcai fiuk és a gyermekszinház A színház és a közünkig kapcsolata további bővítésének egyik formája az is, hogy a színház nemcsak a következő napok és hetek előadásaira gondol, nemcsak azokra bizto- sítja a közönséget, hanem már az elkövetkező évekre, sőt év- tizedekre ir, neveli magának a. nézőket. A gyermekszinház nemcsak, gyermekek szórakoz­tatása, hanem nevelése is, töb­bek között a színliáz szerete­ttre, tiszteletére, a színművé­szeihez való vonzódásra. A vi­déki színházak, sajnálatosan szűkös kereteik között nem tudnak elég energiát fordítani a legfiatalabb közönség igé­nyes szórakoztatására, nevelé­sére, s nem tudtak megfelelő differenciáltsággal sem foglal­kozni a leendő színházlátoga­tókkal. Az ifjúsági bérlet darabjait általában a felnőttek műsorából emelik ki, az egé­szen fiatalok igényeit, pedig eddig egy-egy kis mesedarab néhányszor! bemutatása szol­gálta. A gyermekszinház szükségessége Feltétlenül szükséges pedig hogy a felnövekvő generáció már gyermekkorában magis­merkedjék, a. színpadi lámpák fényében is, a szép és a. nemes fogalmával, életelemévé, igé­nyévé váljék a kulturálódás, önművelés és szórakozás e leg- .tiemesbbike: a. színház. A fej­lődő gyermeki értelmet és ér­deklődést helyes Irányba te­relni nemes és elengedhetet­lenül szükséges feladat. Ebben kell részt kérnie a színháznak is, és ezzel & tevékenységével nemcsak önmaga későbbi kö­zönségét „termeli ki”, hanem felnövekvő embertömegeket hódit el a silányabb, értéktele­nebb szórakozásoktól, a ke­vésbé kultúrát életformától az igényes, kulturált élet számára. Mindenképpen hasznosnak mondható a. Szakszervezetek Borsod megyei Művelődési Háza és a Miskolci Nemzeti Színház közös keademenyezé- seként létrejött gyermekszin- pad, amely az évadban immár a. második darabbal segíti a fentiekben vázolt feladat meg­valósulását. A korábbi gyekor vének erényeit felemlegetni, i tán jelenítette meg hiteles em- hiszen A Pál utcai fiuk. igen j beriességgel. Az áruló, majd közismert mű, generációkati megtérő Geréb alakját Sós nevelt egészséges lokálpatrio- j László játéka tette gyülöte- lizmusra, a szülcebb haza ál- . lessé, majd hihetően bűnbánó- dozatkesz szereidére, közel vá, az elegáns Csele figurájá- hat évtizede embermilliókat I ban pedig Gyuriévá Ottó kel­ajándékozott meg ifjúkorban j tett derűs pillanatokat,. Ki ■ a legnemesebb romantikával, egész, életre szóló élménnyel. Török Sándor alkalmazta a művet színpadra három felvo­násban, kilenc képben. Meg­elevenedett a grund, a Fűvész- kert., a századforduló előtti pesti fi atal «ig két csoportjá­nak harcában kirajzolódott Molnár mondanivalója, hogy érdemes és kell az igaz ügyért küzdeni, és a megvédelme- zendő kis terület forró szere­in te megsokszorozza az erőt, biztosítja a győzelmei, és mindezek előterében, ragyogó tisztán állt előttünk, az a. ro­mantikus gyermekhős, Nemc- csek. Ernő. akihez csak a. móriczi realizmussal megraj­zolt Nyilas Misit, hasonlíthat­juk a. magyar irodalombban. Gi/uricza. Ottó azt bizonyí­totta e rendezésevei, hogy nemcsak a. könnyed, vígjáté­kok, táncos mókák biztos kezű megteremtője, hanem tartal­mas színművet is úgy állít színpadra, hogy szinte az első perctől, éreztük a molnári leve­gőt, a milléniumha ezédiilő főváros gondjaival és ritka örömeivel rnitsem törődő, de szabadságot szomjúhozó kis- d.iá.kja.inak a gru.nd iránti féltő szeretetét Mai fiatalságunk talán nem ismerheti a három­negyed évszázad előtti, pesti fiuk apró örömökkel és kisebb- nagyobb gondokkal, tarkázott életét, de a. Pál utcai fiuk élete példa lehet ma is. Talán az iskolában játszódó első kép indításában éreztünk némi csi- kordulást, de a második kép­től. a grund első meglátásától már egyenletesen feszülő tem­póban folyt a játék, amely csak a haldokló Nemecsek be­tegágya mellett, a játék be­fejező jelenetében vált elnyúj­totta.. Ez utolsó mozzanattól eltekintve azonban mindvégig igen jól értelmezett színpadi játék élvezői lelxettűnk, és több jelenetben (például Ne­mecsek és Geréb találkozása, a vörösingesek táborában) olyan lattal, amikor általában mese- j hőfokú drámai izzásnak. vol- játékok szerepeltek csak a mű- tu»k ,tanui- ame?7 a rendező- r.oron leginkább csak. az egfé- ;• - ^ együttesnek- egy­r.zen ifjú generációt, szolgál- kiemelkedő érdeme, ták, míg a most bemutatott j h'tszamu szereplő­mű Molnár Ferenc orökszép » Sédéből feltétlenül W kell regényének, A Pál útra, fiuk-1 emelnünk Tclessy Györgyit, nak színpadi változata, szól az általános iskola felső tagozatá­nak tanulóihoz, a középiskola ■■ sokhoz, sőt a. felnőttekhez is. Értékes előadás Az SZMT és a színház gyar- mekszínpadának előadása, jó. Szükségtelen itt Molnár mű­Nemecsek alakítóját, aki víg­játéki szerepei után most drá­mai képességeiről tett fényes bizonyságot a tragikus sorsú kis hős ragvogó megformálá­sával, a Bál utcai fiuk meg­fontolt vezérét. Bokát Varga Gyula, formálta igen rokon­szenvesre. az ellentábor vezé­rét, Acs Ferit Dobránszky Zol­* A. virágos, tiszta Óidért Ózd öt választó körzetének mintegy 150 küldötte találko­zott február 25-én a. Liszt Fe­renc Művelődési Házban, hogy meghallgassa a népfront mun­kájáról, célkitűzéseiről szóló beszámolót cs megválassza az elnökséget:. Veres István, a városi elnök­ség beszámolójában méltatta a Hazafias Népfrontnak a népek 1 »ekéjében kifejtett: tevékeny-«, Ségét, majd a, feladatokról ® (szólva, parázs vitához adott* alapot, * Több felszólaló a határmen ti városok baráti találkozó jónak megszervezését javasol ta. Űzd Csehszlovákia határ menti városaivá! szervezhetni ilyen találkozókat, A váró csinosításával kapcsolatba! •hőbb javaslat hangzott el. / TT. kerületi aktívák verseny« hívták ki a tóbbi kerületek la­kóit a virágos, tiszta Ózdért. az Vitörőkáshan Jónéhány miskolci fiú és le Any várja izgalommal mtírciu. első délutánját. Ezen a napot ugyanis négy órától kezdődő en farsangi karnevált rendez- rak a miskolci. TJttör&házban A. mulatságra leginkább a. ÉÜr-báT* elnevezés fXK'k, hi ‘.zen. a hírek szerint, a TcglÖbX tvr.jtás "Jis.'jelmezt* olt majd. ­A vita után 45 tagú városi bizottságot és 11 tagú elnök­séget választottak. Elnöknek újra Varga Józsefeit:, a gyárte­lepi iskola igazgatóját, alel- néknek Árvái Lajost, valamint Feldman Pálné háziasszonyt, titkárnak dr. Náhk Béla jo­gászt választották meg. N. Gy. kell még emelnünk Bősze Pé­ter jól jellemzett, de helyen­ként csaknem a karikatúra szélén balanszírozó Weisz-ét. Pákozdy János, Kiss 'Gábor, Takács Lajos, Papp László, Önody László, Kovács István, a másik táborban pedig Pol­gár Géza, Vargha György, Szeli Erika, Ronyecz András jelenített meg egj'-egy érdekes figurát A, felnőtteket alakítók közül igen emberi volt Né­methi/ Ferenc öreg Nemccsek- je. Fülár István Rácz tanár árja. Szabados Ambrus hangu­latos Janó telepörje. Egy-egy érdekes viilantást adott Var­gha Irén, Bánó Pál, Sárközi Sándor, Siménfalvy Eta. — A hangulatos díszleteket ütő Endre tervezte. Kikhez szól a darob? Ar, előadás, kapcsán, főleg pedig annak fogadtatását te­kintve, szóvá kell még ten­nünk valamit: a darab mű­sorra ti(zésénél nem. számoltak a gyermekszínpad nézőinek életkori, összetételével, diffe­renciáltságával. Ennek a. re­mekműnek igen jó előadása nem. a legfiatalabbakhoz szól, és ha azok az egyes jelenetek humorosnak vélt pillanatain, vagy a grundert vívott csata mozgalmasságán jól is szóra­koznak, d mű mondanivalója, még nem. hathat el tudatukig. Mint már bevezetőben emli- tettük, az általános iskola felső osztályainak tanulóit és a kö­zépiskolásokat kell, hogy érde­kelje ez az előadás. Akadhat ebben a korosztályban, nem egy fiatal, aki. meghúzza vál­lát és „gyerekes” dolognak tartja A Pál utcai fmfc-at. Arra hivatkozik, hogy a mozi­ban, meg a színházban S fel­nőtteknek való darabokat is láthat, de az ifjúság többségé­ben él a. romantika utáni vágy. Ezt mutatják; a kalandfilmek látogatottsági ión ys zárnál, a legsilányabb ilyenféle film ter­mékek zsúfolt nézőterei. A ro­mantika iránti vágyat pedig ki Tehet elégíteni nemes művé­szettel is. és erre épnen A Pál utcai fiuk igen alkalmas. Helytelen a fiatalok egyes csoportjainak tartózkodása a darabbal szemben, én helyte­len, ha a. közönségszervezők, az ifjak, érdeklődésének irá­nyitól ezt tudomásul veszik, s utána csoportosan . jegyet váltanak egy kisebb művészi értékű darabhoz, A felső osz­tályos általános iskolásoknak és a középiskolásaknak A Páil utcai fiuknak színpadi -megis­merése nemcsak hasznos. ha,- nem élvezetes is. Es aligha csa­lódunk. ha. azt állítjuk: a fél­nőtt közönség igen szívesen nézd meg gyermekkorának kedvenc regényét, szívesen ta­lálkozik Nem ecsokíkel, Boká- val és a többiektkel a színpa­don is. A legifjabbak pedig bizonyára kárpótlást kapnak egy következő darab előadásá­val, Benedek Miklós GyíjjíiL a Tizei a rakacai mesterséges víztárolóba A változékony, felmelegedő, majd megint lehűlő íehruári időjárás nyomán még mindig 80 centiméteres jégtakaró fedi a rakacai tavat. A napközi felmelegedés hatására azon­ban a Kaikaca patak most már naponta 350—800 ezer köbmé­ter vizet szállít' a tóba a mint­egy 350 négyzctkilométeniyi vízgyűjtő területről. A télen leesett hó, valamint más csa­padékmennyiségből ibegn.1 la­pították. hogy mintegy 2,5 mil­lió köbméter vízre számíthat­nak. Ez teljes egészében szüksé­ges a tó feltöltéséhez, hogy nyáron megfelelő mennyiség­ben tudjanak vizet adni a Sa- jó-menti ipartelepeiknek, va­lamint a regionális vízrend­szerbe kapcsolt mintegy har­minc községnek. Azt is megál­lapították. hog;'’' a csapadék je­lentős részé az olvadásoknál a. talajba, szívódott A rakacai mesterséges víztárolót a na­pokban lezárták, s a patakon lefolyó vizet, most már a gát mögött gyűjtik össze. A tóban jelenleg mintegy 2.5 millió köbméter vizet tárolnak, s ezt 5 millió köbméterre növelik. A Marnia? Rádió és Te! érán 6 miskolci «tu dió’árait műsora LA tSS »éierefl hullámhosszon IS—19 óráig.) A riportereké u ázó.. i. Megyei vállalatok éves mér­legbeszámolók tükrében. Mién nem működik! A vegyipari r-rn ^középiskolában. Az, óző) cigány-egyii ttec műsorá­ból. Ismerkedjünk! A snortoUsí lehe­tőségekkel. í;gy állatorvos portréja. Hangverseny a Etf-ndíóboi. Qoíjjízelídt ..Mmim«i«Muiuii(iii(iiuuminiiuiiiiujiiiiiimiiiuiiüiiiiiitiniiiiiiiiiiii:iiiiiliillll!llllillll!lllllin;illillMlllllÍÍÍÜiii' Számvetés az ntcasax’kou A á korszerű városképhez, az utcához hozzátartozik 9 hirdetések sokszínű kavalltádja, a politikai, keres-' kedelmi és művészeti plakátok színes tengere, amelynek megfelelő, ízléses kialakításával, egy kis jóakarat* tat és ügyeséggel vonzóvá lehet varázsolni a még utcát csú­fító öreg tűzfalai, elénkabbé lehet tenni ‘az egyhangú kari.* lést. bizonyos nagyvárosias külsői, lehet kölcsönözni, kopott, pusztulásra ítélt építményeknek is. Megfelelő jóakarattal, ügyességgel és mindenekelőtt, jó Ízléssel, ügyszeretettel! Mert az elengedhetetlen.... Mindaz a minap reggel, julot.1. eszembe, amikor Miskol- con, az Ady-hid melletti villamos ive góllá járdaszigetén, áll­dogálva váriam a. villamost., és közben, immár nem is tudom, hány ezredszer végigpásztáztam tekintetemmel Miskolc leg­szebb, legújabb és legkorszerűbb útvonalának,, a Bajcsy-Zsí- ünszky utcának elején, a város két igen régi é,s talán legcsú­nyább tűzfaléi, az Ady Endre utca régen lebontásra ereit és Ítélt;, elavult., korszerűtlen, városképet, rontó házainak idc- csúfcxhodá hatfélét. Nagyméretű tűzfalak ezek. Ütöttek, ko­pottak, téglasebeiket, mutogató, öreg épület-alkatrészek, amelyek, állandóan szóbeszéd, tárgyal, és aligha altad Mis­kolcon valaki, aki sajnálná, lm. ezek o. csúnya foltok végleg eltűnnének Miskolc városképéről. Pillanatnyilag azonban még állnak, a házak, fiküastak, az; ordenáré tűzfalak, $ rajtuk sűrűn ragasztva plakátok, aj egyiken falra.)'esteit., nagyméretű hirdetés, sok. baáogtá.bla, szinte ötven év előtti, vásári hangulatot, idéző, ízléstelent- összevisszaság. Néhány korszerű hirdetőtábla jelzi, a mái,, a gondosabb pLa.ká.trage aztost. Csak egy pillantás kell. ezekre a falakra, (az egyik mintegy harmincöt-negyven, a. másik, pe­dig mintegy huszonöt, méter hosszúságban csúfoskodilc ni utca. eleien), s megállapítható, hogy a. hirdetéseket ide csak) kiragasztják, de a. fal. elviselhetőbbé tételével nem törődik senki. Homokkő és vörös tégla bukkan elő az ízléses színházi plakát, és az adóbevallásra serkentő ta.nac.si hirdetmény kei zül. Ha a falai, le vakolnák, valami ízléses színnel lefestenék, esetleg a falra is festenének hirdetést,, más lenne a. körítve- zet, más lenne a ken. Es hogy ez nem megy ingyen? Hát ké­rem., egy darab hirdetőtábláért csupán, a színház havi száz- hatvan forintot fizet. Ennyi a hirdető vállalat, taksája■ Kj) évente ezerk.ilencszazhüxz forint, es, meg mindig csak egy tábla, négy négyzetméter nagyságban. TI a. az egyik falon csak tizenhat, ilyen tábla kerül elhelyezésre., egy év alatt több mint harmincezer forint, a hird-ető' vállalat, bevétele, Volna, hát miből megteremteni, a plakátoknak az. ízléses, esztétikus környezetet,, egyben néhány taglovai hozzájárulni Miskolc városképének szebbe tételéhez. Ilyesmi jut eszébe a. miskolci lakosnak, ha. várni. kcU 9 cs napról, napra bosszankodik .a csúf falok Ízlés­űi! lantosra, Men hirdetés-káoszán. <bm) A korabeli szőlészetről, egykor használt eszközökről vallanak a hegyaljai pecsétek A toka j-hegyaljai borterme­lés egyik központjába. Tárcái­ra, a® állami gazdaság igazga­tóságához évente számos Kül­földi és hazai vendég, vala­mint szakember látogat eh Ezek a szőlőtermelésem kívül a korszerű hegyaljai borkezelést is tanulmányoznák. Szánté ki­vétel nélkül valamennyien, ér­deklődnek a történelmi borvi­dék múltjáról ie. A hegyaljai községek zöme ugyanis a. XVT- XVT.X. században mezővárosi rangú volt az. országnak, nem­csak kereskedelmében, gazda­sági életében, hanem történel­mében is jelentős szerepet töl­tött be. A történelmi műit megiránc- rése vezette a • Tárcáit Állami Gazdaság Igazgatóját, Leskő Istvánt a. zárt borvidékhez tartozó 38 község fellelhető történelmi emléké közül az egyik 1 cgjélleszHusébbn ek_ n. városok pecsét jeinék és egykori címereinek összeevűitésére. A csaknem másfél évig tartó le­véltári, okmánytári kutatást siker koronázta. A fellett "'bi­tókat cey albumban gvűitot+e össze. A c'merkutatás igen ml' Ár<ip,Ve««ég£el júrt. A 1eerétribh hegyaljai vonatkozású pecsé­tet az Országos Levéltárban, a gr. Zichy család, óklevélanya- gába.n találták meg. Sárospa­tak pecsétje ez, fumely egy 1330-ból származó oklevelem került, élő. A legrégebben is­mert címerek közé tartozik az 1505-ös abaújszáhfói, valamint az 1545-ból szármázó olasz- liszka.i pecsétnyormó és címer. Igen érdekesek és sokat árulnak el a, címer-rajzok, is. Várnosújfalu 1667-ból szárma­zó címere szőlőtőkéit ábrázol, négy hajtással, A szakemberek megállapították, hogy tökéle­tesen felismerhető az. akkor el­terjedt hazai tőkefajta, az úgy­nevezett .fejművelőssel, amely akkor általános volt. Mád község 1760-ból származó pe­csétjét magyar ’ nyelvű, szol 5 adásvételi, szerződésen talál­ták. meg. A. címer a. korabeli metszőkért ábrázolja. Ennék egj-ik oldala úgy volt kiala­kítva, hogy baltának ie hasz­nálhatták. • •••»***»*«»»*»##»*#»#####«*##»**•••••••#•••»••*••••*••*••••*•***** .^n ünnepelte Ifjúsági klub — vonzóerővel Kiemelkedő mkssiker aSzerencsf Cuknrsyáríian A Szerencsi Cukorgyár az fennállásának «75. évfordulóját. A jubileum »alkalmából az üzem műszáki *és fizikai dolgozói olyan mun­kát végeztek, amelyről hosszú B&KB 27—í: Hogyan tetem v«sértgas- gató? V-randa. Oteles; K: naponta lm. i, 6 és n. n. M: l, í. io és i. 12; Mecs'limne?el le);., h OSSIJTTI filmszinhaT: délelőtt! mösowi 27—26: I'.ílnd.eT) &ir. embereVe mst* rail. Magyarul, beszélő szovjet. és 2: Hogyan .lettem vezérigazgató ^ Francia. Széles! 3—4: Dohány. Ma­gyarul beszelő bolgár. K: vasárnap kj velőiével naponta de. 0 és iél li­kőr. KOSSUTH fiímszinbáz délutáni 57—r.9: Minden az embereké m*; • rád. Magyarul beszélő szovjet 4: Dohány. Magyanil beszélő boi-= gár. K: naponta f. 4. ha., ti és 8, M: I. Kasmír földjén fAkuya BArbímzéd. Magyar. e6éj- teu 39: Felfele a lejtőn. Magyar. -1—Z: Nyomorultak I—rt. rész. Ma­gyarul beszélő színes, NDK-fran­cia—olasz. SzélesI r—»: Gengszte­rek és fítantrőpolc. Magi/artií be­szélő lengyel. K: naponta’ í. t- és S' vasárnap (március i-én) f. 4 éc r, hétrőn (március 2-án) csalr t g. kor, M: 1. 10 én 15: MatazímJra MISKOLC TÁNCSICS 37—23: séta a nárciszok töröl. Angol. Szélen! 29—1: Gcrmtná.l. Magyar—francia. Szélest 18 éven felőlieknek! 2—3: Az utolsó Ítélet. Magyarul beszélő olasz. K: na­ponta r. S és 7. M: 1. T. 10 és f. 12: Peti és a rollervorseny. « A (IVARI 27—-211: Méhkirálynfí, MaEvanii beszélő olasz. Széles! 13 éven’felü­lieknek! 29—1: Szigorúan titkos. NDK. Széles! 2—3: Mi• ketten fér­fiak. Szovjet. K: naponta t. S ét: 7j vasárnap f. 3-kor is. viskói r- s /iKIIA 27—23: Hattyilüaí. Magyar. Sei­les! 29—I: .Tánosik. Szilien csehszlo­vák. Széles! 2—3 (du. f. Vkor): Kubai történetek. Kubai, a—r (este 7-korlr Gem’Inál. M-r-vsr,—francIn. Széles! 13 éven felüliclcnekl K: csütörtök, péntek, szombat, vasár- íi"o f. 5 és 7-kor. M: 1. in-kor: Ha süt a napocska. 27—28: A. fopl.vml mtetf. awprrri. Bolgár. 29—1: í-litlnr ólét«. • Mösrya- ml he^rélő nruentnérnet. 5—3: A benzinkút 'hercecrnő’}«*. MajíraruT beszélő Rzíner;. szovjet. K: hétfő, csotö-fők, vasárnap f. 5 év 7, kedd; péntek, szombat csak 7-kor M: i. TO-kor: Köszönöm, doktor bács?. — -V - -c. r- , •27—28: Ar. orosz: Cfíoda. Ti. résvi. MncyanjT beszélő NDK. 29—1: 'Pa­csirta. Macyar. K: csütörtök, pén­tek, szombat fí. vasárnap f. 4 és C-kor. M: 1. 10-kor: Kölyök. DIADAti 29—1: Randevú Koppenhágábaf*. Színes dán. 3—4: A. B)ng-Eln*í fegyház foglya. Román. K: keddi vasárnap n. ü és f. 7, szerda^ szombat csak: f. 7-kor. M: i. .f, li­kőr: Zó ja. MIS’TvOr.C-Tf Amote 29—1: Randevú Kloppfetihágábts. S2ánes Cán. Széles! 3—4: PArtSo- Bséd. Magyar. SzélesI K: twddeb t, 5, szerdán és BZómbatoh 7, vasár­nap f. 5 és 7. Mt t. U-Korj A há­ntások BóttláB* vsxmóck. 75..évfordulóját, A jubileum alkalmából az üzem műszaki és fizikai dolgozói olyan mun- !l kát végeztek, amelyről hosszú J ideig szívesen beszélnek a v szakmában. A 175 napos kam- £ Pányhan az iparág történeté- ® ben a. legnagyobb mennyiségű - répát, szára szerint 401100 va­gont:, dolgoztak fel. Ebből 5 ezer vagon kiváló minőségű * cukrot készítettek és kedd es- y lére a szerencsi gyár .is be- * fejezte idei kampánytervét. < __________ i S ZÍNHÁZ , |T||-._ C .....t M ISKOLCI NEMZETI SZIIVHA* c Vebr. «: Anna-bál. (7) Egyetemi bérlet." S Fcbr 23: Játék éü igazság, (ös- f‘ bemutató. CD Bemutató bért. ^ yebr. 2f): Anna-bál. <:T) Petőd r I«. béri. TátéJ,- és igazság, (fel s> Eíorlöj béri KAMABASZ.TNHAZ S B Vobr. -H—Tl-ig eir.es; ejőadis, 5 y*br. 2*: Bekopog a szerelem, fn n meJae. 1»; tstícocog x sztaeíftta, Mj » klubnak, amely rés-rtien társa-1 dalmi alapon működik. A, 'á'lo-o itatási jegy megszerzésének le-s hatóságé elal nem zártáik <ú. tíz.© érdeklődő fiatalokat, így a- hí-® tógátási jegynek nem. alakulte ká. bizonyos „fetisdzálási” rend-* szere. Alapntetóen rendesen vi-u telkednek a fiatalok; sgórafco-« zásuk közben a rendet önma-* guk tartják, fenn p61la.lt /«-* gyelrryezettaégükkel. * A TOVÁBBIAKBAN hasz-* nosnak mutatkoznék e klubj mind erőteljesebb társadalmi# alapokra való helj’ezésc. Kí-J vánatos lenne, hogy a. műve-* lódési ház, a társadalmi szer-J vék több segítséget nyújtsa-* nak az. ifjúsági klub működé-* séhez, a íartalmi mimika to-* vábbi gyarapításához, a szín-* vonal emeléséhez. Érdeme;; er-J re a klub, mert bizonyított, s* litertk életképessége, a fiata-J lek előtti tiétfesxtrűsége. * *"9«4í*' k amely nagy vonzerőt, jö’ako- rol "a fiatalokra. A mind jobb tartalmi, munkát serkentik azok a 20—25 perces műsorok, amelyeket különböző öntevé­keny csoportok produkálnak. A. Hangulat Ifjúsági Klubban fellépni: megtiszteltetés.. Fin­nek jegyében készülnek fel éa versenyeznek az egyes csopor­tok. Legutóbb azt a módszert választották a klub irányitól, hogy egy-egy gimnáziumi osz­tályt kértek, fel szereplésre, il­letve műsor-adásra Itt is meg­indult a nemes versengés, mert végül is nem. mindegy, melyik osztály milyen produk­cióval áll a közönség elé. A 20—25 perces m űsort ver­sek, dalok, villámtréfák, rö­vid előadások alkotják. Mind­két napon van műsor; a fiata­lok kiirt sorakoznak a. bejárat­nál. ás várják, hogy' esetleg szabaddá válik valamelyik BaSSr, Eülő» atxxSsana. *sss* ® te & ‘SBS ff • ALIG FÉL esztendeje nyi­• tóttá meg kapuit Mezőköves­eden a Hangulat Ifjúsági Klub, •s a fiatalok marin nagyon •megkedvelték. A járása K.ISZ- e> bizottságon hallottuk: a. Mező­• köveseiről kirajzó, távolabbi "munkahelyen dolgozó fiatalok. ® óképpen njölatkozosk. hétről | hétre: • — Jó hazajönni, mert szom- Jbátorként; mehetünk a klubba. •Sokat mond ez a megr.yllatko- Jzás, mert végtére is régóta ke- *ressük, kutatjuk azokat a for- »mákat, módszereiket, amelyek- Jkel a fiatalokat meg lehet •nyerni. Úgy látszik, a. kövesd! •járás kiszistá.i jó úton halad­énak, hiszen mind ez ideig nem J csalódtak a klubhoz fűzött re­it ményeikben, ® Saonibatori és vasama.p öt eórától tfe óráig áll a fiatalok Jrendelkenésére a mezőkövesdi eönfciszóígáló étterem. Es idő ea!art bcebötodSe te a-saű*«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents