Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

Vasárnap, 1984. február S3. asZAKMACTAKOSSZAO 7 Döbröczöni Kálmán rajza miiiiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimm 10 ezer forint értékű / társadalmi munka Az encsi járás e kis lélek­számú községében tavaly öt­száz méter köves utat építet­tek a községfejlesztési alap fo­rintjaiból. Segítettek az em­berek is: tízezer forint értékű munkát végeztek. hernádkéresi ck úgy tervezik, hogy ebben az évben erre köl­tenek majd mintegy 73 ezer forintot. Már most házról ház­ra jár az ív, melyre mindenki feljegyzi: mennyi társadalmi munkát ajánl fel családja a hálózatbővítéshez. Az úgynevezett Ű jsor házai­ban még nincsen villany. A bér. örült előre, hogy másnak jó újságot hozhatott. — Olyan szobát kap, ahol még meleg víz is van. Csak meggyújtja a gázt és már jön is a jó forró víz... Akár naponta is füröd- het — kivette táskájából a papírokat, szetteregette az asz­talon. Az öregasszony nagyon csendesen fogadta a hírt. Mintha nem is hallotta volna. Akkor is a fekete keretes fényképet nézte, merően és kitartóan. — No, talán nem is örül a hímek? — kérdezte a hivata­los ember. — Olyan lakást ad magának a tanács, hogy men­ten akad kérője ... Minden ujjara egy... Hisz nem öreg még maga, Bodnár néni... Megfordult az öregaszony. Néz, néz, s mintha semmit se értene az egészből, csupa kérdőjel az egész susinkányi asszony. A tekintete sein mond sokat. — Még ma. Bodnár néni! Még ma el kgll költöznie — ismételte. — Segítünk magán, hozunk egy stráfszekeret, elfér azon a kevéske holmija, úgy gondolom. Hová költözködnék én in­nen? — szólalt meg végre Bodnárné. M ondja neki a hivatal embere, hogy melyik utcába, milyen szám alá, hányadik emeletre. — Hogy mennék én el tanén, gyermekem? — csodál­kozik rá a kis öregasszony. — Ha megjönne a fiam, nem ta­lál meg ebben a nagy város­ban... Nem bizony, nem ta­lálna rám. Megígérte, hogy hazajön. Aznap nem háborgatták Bodnárnét. Megértették; s azon tanakodtak, mit tegye­nek most. Hazudni mégse akartak neki, nem gyerekjá­ték az, ha valaki öt éve várja a fiát, s még mindig van hoz­zá türelme. Ö pedig örömmel aludt el azon a napon is Mert csak azok az órák voltak hosszúak és gyötrők, amiket ébren kel­lett letudnia. Az álom meg­könnyítette a várakozását, s nem is mindig volt álma, ami pedig nagy könnyebbség. Másnap megint jöttek a hi­vatalból; szekeret is hoztak magukkal, s munkásokat, akik a benyílóban várakoztak, ® fmtorogtak a szegénység lattan (mert csak az egysorsú emberek szólják meg egy­mást). Menni kell, Bodnár néni; most, azonnal. , ,,MJr'n!?i?. ~ éppen sep getett Bodparné. — De his; mondtam már, hogy nem n hetek el innen. Hogy, talá rám a fiam? — Megírtuk neki, hogy ho­va költözködött. Elgondolkozott ezen egy ide­ig az öregasszony. Szépen be­széltek vele az emberek, hitt nekik. A szomszédok — azok a nyáron elköltöztek — hib-. bánt eszűnék tartották, s ez nagyon fájt neki. — Megyek, akkor megyek mondta, de még tétovázott. Valamit még tennie kell, úgy érezte, s azért is félt, hogy itt talál hagyni valamit. Megnéz­Körzeti iskola Mikófoázán Az oktatásért felelős embe­rek a sátoraljaújhelyi járás körzetesítését is eredménnyel szorgalmazzák. Ez évben Mikó- házán is körzeti iskolát létesí­tenek. A régi iskolát két tan­teremmel, és egy politechnikai műhelynek alkalmas helyiség­gel bővítik. Az iskola elkészül­tével négy község tanulói jár­nak majd ide. Úgy tervezik, hogy az építkezésnél mind a négy község lakói segítenek társadalmi munkával is. Papp Zoltán Beethoven zongoraestje u' v vagy öt éve él itt városunkban. Tanít reggeltől estig, 'és közben maga is tanul. Mindig foglalkoztatja valami nagyobb zenei terv, nagyobb zenei feladat. Nagy célokat tűz ki maga elé, olya­nokat, amelyek erőt és fantázi­át egyaránt megmozgatnak. Például: Beethoven összes zon­gora szonátájának megtanulá­sát. Az sem szegi kedvét, hogy mindezek .hivatalos” előadásá­ra alig-alig van alkalma. Ha nagyon elfárad a tanításban, nekivág a Bükknek és magá­nosán bolyong. Ezt még a hangversenye előtt is megteszi, közben észre sem veszi, hogy a belépőjegyek a zsebében van­nak és ezek miatt zavart okoz az amúgy is nehézkes szervezés­ben. Igazában csak a zongora mellett érzi biztonságban ma­gát. De, amikor a Bükköt jár­ja, emlékezetében a Beethoven szonáták roppant, tömbjeit íor- málgatja. Mert ezt játszik leg­szívesebben, Alig volt hang­versenye, amikor Beethovent nem játszott S most, hogy egyszerre négyet is hallottunk ezekből a csodálatos művekből, mégis meglepett jólesőem és örömmel. Ha csali a technikai teljesítményt nézzük, vagy az emlékezet szép játékát, akkor is elismerést érdemel. Beethoven egész művé­szetét ívelte ségről tett tanúságot, amelyet már csak egészen magas mér­tékkel mérhetünk. Ha akadtak is gyengébb pontok a szonáták egymást váltó, más-más élet­szakaszt, nagy kérdéseket fe­szítő egymásutánjában, mint például: az első szonáta első tétele helyenkénti ritmikai el- mosódottsága, vágj' ugyanen­nek a szonátának még kicsit nyugtalanabb Adagiója, vagy a Waldstein szonáta harmadik tételének kicsit halványabb re­szel, végeredményben nem ront semmit, az egész est nagy teljesítményén. Papp Zoltán művészi rang­ját már az Opus 111-es mű­vészi magaslatának megoldása jelzi. Az a feszültség, és kifor­Júniusban filmfesztivál MISKOLCOT általában ne­hézipara, valamint festői kör­nyéke révén szokták emleget­ni szerte az országban. Az utóbbi években azonban mind gyakrabban kerül az országos kulturális érdeklődés homlok­terébe a város művelődési éle­te. Részben a Nehézipari Mű­szaki Egyetem tudományos és nevelő munkássága,. részben pedig hol egy-egy kiemelkedő színházi bemutató, hol az ön­tevékeny művészeti csoportok országos, vagy nemzetközi si­kere irányítja ide a közfigyel­met. Most ismét nagy jelentőségű, országos, sőt bizonyos vonat­kozásban nemzetközi érdeklő­tesz Miskolcon A BEKÜLDÖTT filmek hat kategóriában versenyeznek egymással. Az első a filmhíra­dó és a TV-híradó csoportja, a másodikba a riportfilmek tartoznak. A különféle doku­mentumfilmek képezik a har­madik csoportot, míg a negye­dikbe a népszerű tudományos kisfilmek kerülnek. Rajz- és bábfilmek lesznek az ötödik csoportban, míg a hatodik ka­tegóriát a rövid játékfilmek és kísérleti filmek jelentik. Jóllehet a fesztivál a hazai rövid- és televíziófilm termés seregszemléje lesz, versenyen kívül tíz külföldi ország is be­mutatja kisfilmtermése javát. A fesztivál zsűrijébe országos át az előadott négy szonáta. Az Opus 2-től egészen az óriás Opus 111-es c-mollig. Egy étet indulását, nekilendülését, gyöt­relmeit. roppant feszülő akara­tát, sok kínos vágyakozását, boldogság- és békekeresését, mélységes emberszeretetét és a művészet szárnyalását. Az Opus 2. C-dur az ifjúkort, az Opus 31-es d-moll a fájdalmas lelkiválságok idejét, az Opus 43-as Waldstein a férfikort, és az utolsó szonáta az Opus 111- es c-moll búcsút az egész mű­fajtól. mely ifjúságát és férfi- korát, vágyait és kétségeit, küzdelmeit és győzelmeit min­den életrajznál szebben és hí­vebben tükrözi vissza. Papp Zoltán Beethoven est­je nagy emelkedést jelent ed­digi művészi útján. Ezzel a hangversennyel ismét „maga­sabb művészi osztályba” lépett. Fejlődésének újabb szép állo­másához érkezett. Olyan elmé- lyültségről, összeszedettségről, formáló erőről, technikai kész­rottság, amely ennek a szoná­tának Maestoso tételét kibon­totta, vágj7 az a nyugodt, biz­tonságos technikai készség, amivel ennek a szonátának nagy variációit megszólaltatta. hogy Papp Zol­tán elért művé­Tudiuk, szí fejlődése még nem befeje­zett. Várható még további mé­lyülése. Leásni a nagy zenei művek mondanivalói mélyére, a hangulatok, vágyak, titkos zenei gondolatok altalajába és ezeket még differenciáltabb hanghatásokban kifejezni. Jó lenne Papp Zoltán művészi fejlődését több szabadidővel, több hangversenyzési tehető­séggel segíteni. Milyen jó len­ne, ha a város a zeneművé­szek támogatására létrehozhat­na valami nívódíj-félét. amely a színházhoz és a festőkhöz hasonlóan támogatná a nagy­ra törő zenészeket is. Ilyen mű­vészi fok és ennyi energia meg­érné a segítést. V. Zalán Irén désre számot tartó kulturális esemény lesz Miskolcon: a i Szakszervezetek Országos Ta­nácsának védnöksége alatt itt rendezik meg az I. Magyar Rö­hírnevű, ismert szakembereket delegáltak. A rendező bizott­ság, (amelyben sok művészeti S2erv, intézmény, állami hiva­tal képviselteti magát a SZOT (jj magyar színmű őslieismfafüjjára készül a Hliskolci Nemzeti Színház vid- és vált. Televíziófilm Feszti­által összefogott munkában) számos, igen értékes díjat ala­pított a kiemelkedő filmek ju­talmazására. A gyakorlati le­bonyolítást végző helyi szerve­ző bizottság március 15-ig ala­kul meg, és ekkor dolgozzák ki a fesztivál részletes prog­ramját. Örömmel adjuk hírül, e nagy jelentőségű eseményt. Miskolc rangjának elismerését jelenti a . fesztiválnak itteni megrendezése. De a hírnéven és az erkölcsi elismerésen túl is jelentős ez a fesztivál, mert a miskolci közönségnek igen sok értékes kisfilmet lesz mód­jában látni és általában köze- •w''w''wr"^lebbr51 megismerni a filmmű­, , , ., , é veszetnek ezt a sajnálatosan te a szoba sarkait, a bútorok-7v'-° , , .... , ........ ! kai nemigen törődött. „Av nem elegge becsült, de lolotie fénykép!" Igen, csak ezt az$értékes ágazatát, egyet megőrizni, erre az egy-$ ÉRDEKLŐDÉSSEL várjuk . és örömmel fogadjuk az !. 4Magyar Rövid- és Televízió- Fesztivált, a magyar és Miskolcon hazai sereg­Érdemes megemlíteni, hogy a fesztivál megrendezéséért tíz más vidéki város versengett, és az illetékes országos szer­vek a tizenegyediket, Miskol­cot választották. Itt rendezik hát meg e kimagasló jelentősé­gű kulturális eseményt a Szak- szervezetek Megyei Művelődé­si Házának színháztermében és egyéb helyiségeiben. A nagy- közönség a színházteremben láthatja majd a fesztivál film­jeit a június 14-e és 19-e kö­zötti napokon a reggeltől késő estig tartó vetítéseken. első erre az re vigyázni. Le is vették neki, meg is törölték a portól, s mi­kor felültették a kocsira, a párnák és dunnája tetejére.», ,. ...... , kezébe adták a fekete rámásf!cul,!1S 1 10 fényképet ^rendezendő Mondom, tél utójára esett^S7,em °JC ' történetünk, s akkor a Tisza/, és a Zagyva találkozása nem? •-----------­n yújt a festőknek,, s a szem-» lélődőknek olyan csodálatos? látványt, ködös pára csavar gólt akkor még a víz felett. (bm) 6 ♦ odnámé ebből sem lát- ^ hatott semmit, hiszen a& hideg és a kocsi ringá-/, sa elálmösította, s el is aludt; hamarosan. S nagyon szépet» álmodhatott, mert összefony-f1 nyadt kis szája megnyílt a| csodálattól és a boldogságtól. A Amikor a pakolómunkások* felkeltették, még mindig mo-’ solygott, s olyan erősen szőri- v tóttá magához azt a fekete { rámás fényképet, mintha az 1 maga az élete lenne. ^ — Tényleg ide talál majd a*, fiam, jóemberek? — kérdezte? félénken. t — Persze, hogy ide — mond-^ ta az egyik pakolómunkás —4 Még térképet is rajzoltak a (i levélhez, hogy merre kerül-A jön. — Az isten megáldjon ben-» neteket ezért — hálálkodott*' az öreg Bodnárné, s előre sie­tett megtekinteni az új laká­sát. 1 Nem láthatta, hogy az em­berek tekintete összevillan és$ sajnálkoznak rajta. JANKOVICIi FERENC: C 4 lihegő kert Szárnyas színeivel a kis kort' libeg: füst-rózsa, köd-virág, pára-liget. Szakadó sóhajok, illatfohász: viszi valami nagy elvágyódás. Lenni — nem lenni? A kis kert szive: emelkedés a semmi fele. Lenni — nem lenni? Égni, égni kell, mini a zizzenés, porként szállni fel; Mint a libbenés, kanyarodni fel, mint az illatok, úgy enyészni el. Mint az illatok, a szétfoszladók: sugár-táncba, szőni a múló valót Ismeretes, hogy a Miskolci Nemzeti Színház és- Miskolc Város Tanácsa a színház 140. évadjának ünnepélyesebbé té­tele. valamint az új magyar drámai művek születésének se­gítése végett, drámapályázatot hirdetett. A pályázatról, illet­ve annak eredményéről annak idején részletesen beszámol­tunk. Közöltük azt is, hogy a két első díjat nyert művet még ebben az évben bemutatják Miskolcon. így kerül sor az egyik első díjas műnek, Szabó György Játék.és igazság című kétrészes színművének bemu­tatójára még e hétpn: február 28-án, pénteken est'e. Szabó György darabja mai életünk számos társadalmi és erkölcsi problémáját veti fel. és igyekszik azokra a színpadi játék során őszintén, igazul válaszolni. Mondanivalójának közlésére érdekes keretet vá­lasztott: egy színházi próba bemutatásával indul a cselek­mény és innen a „játékból” lendül át igazságkereső szen­vedéllyel a realitás síkjára. A Játék és igazság főbb sze­repeit Fillár István, Csiszár András, Vargha Irén, Györ- vári János, Némethy Ferenc, Dobránszky Zoltán, Kiss Gá­bor, Pákozdy János alakítja, díszleteit Wegenast Róbert, jelmezeit Németh Ilona, ter­vezte. Az előadás rendezője Orosz György. uiMiHiiiiNimiMmiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiMiMiiimiimiiimmiiiimniiiiiminimiiiuiinmiiiiiiimiiiimiimmmiiimiiiiiimmt Urbán György rajza

Next

/
Thumbnails
Contents