Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

6 BST AKW AGY AKORSZAG Vasárnap, 1964. feSrnár 83. T&brav Barrie. (Kazvncbarci ha) román műfordításai. M. EMINESCU: Ha éjiéit üt az óra Érckongató haranggal, ha éjfélt üt az óra, Nem vámol már az álom, az élet vámolója. Oly sokszor járt utakra a kaszás vinne engem, Hogy életünk s halálunk egymással összevessem. Ma sem hoz végső döntést a latolgató elme, S a kettő közt remegve megáll a mérleg nyelve. GHEORGHE COSBUC: Malomból jött a kislány... Malomból jött a kislány Felém a szűk kis utcán, Nehéz a zsák a hátán, Tovább nem bírja már. „Segítek én”, — így szólok, — „Majd adsz vagy három csókot” S már emelem a zsákot, És bólint rá a lány. S ahogy megyek a zsákkal A hosszú utcán átal, A díjat, három csókot Kérem, de ö megáll. Számolgatja az úton, i És mondogatja folyton, Hogy majd mit szólnak otthon, S hogy három, — az nagy ár! Kettő lesz annak ára, De egyet ad csak mára, És eggyel holnap estig Majd adósom marad. No, várhatok én arra! S most itt vagyok a bajba’ A zsák alatt hajolva, — S csupán egy csókot ad. DAN DESLIU: Nem mondtam még... Nem mondtam rűég és talán nem is sejted, Hogy életem betöltőd teljesen, S mi bennem tükröződik, drága lelked Nélkül nem kapna csillogást sohsem. Mert dalnokává lettem hős harcoknak, S időm se volt, hogy elmondjam neked: A csillagok ott fon * * -gnafc, Ha megcsókolják mélytüzű szemed. De néha, kérlek, hallgasd meg a versem, S feledd el azt, mi bosszúságot ad. * A szíved akkor gyorsan keli, hogy verjen, S felismered majd boldogságodat. Káplár Éva rajza Hatemeletes leánykollégium és egy 16 tantermes gimnázium építését kezdték meg Miskolcon Miskolcon évről évre új is­kolák nyílnak. A Borsod me­gyei Építőipari Vállalat dolgo­zói az idei nyáron is új, 24 tantermes általános iskolát ad­nak át a selyemréti lakótele­pen, őszre pedig élkészítik a II. kerület 16 tantermes gim­náziumát. Ezeken kívül most újabb oktatási intézmény épí­téséhez fogtak a város belső területén, a Palóczy utcában. A munkákra több mint 27 millió forintot fordítanak. A jelentős összeg felhasználásá­val egy hatemeletes, 400 diák­lány elhelyezésére alkalmas kollégiumot, egy 16 tantermes gimnáziumot, valamint gépe­sített konyhát, s 300 férőhe­lyes éttermet építenek. A le­ánykollégiumban hatágyas, be­épített szekrényekkel felsze­relt szobákat alakítanak ki, az épület ötödik, illetve hato­dik emeletén rendezik be az orvosi rendelőt, a könyvtárat, a politechnikai műhelyeket, a társalgót és a tv-szobát. A gimnáziumban tízszer húsz méteres, hideg-meleg vizű mosdókkal és öltözőkkel ellá­tott, korszerű tornatermen kí­vül politechnikai szobákat is létesítenek. Az új létesítmé­nyek alapozásához szükséges földmunkákat a napokban kezdték meg, és a tervek sze­rint a gimnáziumot 1965-ben, a leánykollégiumot pedig 1966.. ban adják át rendeltetésének. város —- 2872 orvossal Vajon kik voltak az elsők, akik évekkel ezelőtt arra a vi­dékre .érkeztek, ahol ma az erőmű és erőművéről híres szi­bériai város, Bratszk áll? Ma már nehéz lenne pontos névsort készíteni róluk, bár azóta mindössze hét esztendő Mindennapi szükségletünk: a cukor Vetjük, kitermeljük, fo­gyasztjuk. Évszázadok óta éte­leink egyik legfontosabbja, A horsser ű ismereti erjeszt és módszereiről tanácskoztak Sátoraljaújhelyen BARÄTH LAJOS: mindennapi életünk szükség­lete, a CUKOR. Terníészetesnek találjuk, hogy Magyarországon az össz. szántóterületnek 2,5 százalékán mintegy 220 ezer holdon cu­korrépát termelünk. De ki gondolna rá, hogy ennek a kultúrnövénynek elterjedésé­ben milyen jelentős szerepet játszott Bonaparte Napoleon, a franciák világuralomra törő császára. Amikor a francia seregek már leigázták Európa középső részét, a világ erős hajóhaddal rendelkező országai összefog­tak, és gazdasági blokád alá vették a vén európai konti­nenst. Kenyérgabona bőven termett Éurópa-szerte, tehát ke­nyérre nem volt gond. A gaz. dag sóbányák öntötték a sót, ebben sem szenvedtek hiányt. De a cukor fogyott, és nem volt utánpótlás. Nem érkezett a sok ezer hajórakománnyi cu­kornád. Beálltak a cukorgyá­rak, s Európában megkezdő­dött a cukorínség. Ekkor ren­delte el Napoleon: bárhonnan is, alcár a föld alól is, de te­remtsenek elő a tudósok olyan cAz illőim- lakául növényt, amelyik cukrot tar­talmaz. Így kéresték aztán a tudó­sok ezrei, és nem eredmény­telenül, az ilyen növényt. Rábukkantak a fehér marha­répára, a mai cukorrépa ősére. Ilyen rövid életű múltra te­kint vissza napjaink elterjedt kultúrnövénye. Néhány számadat tükrében mérhetjük csak fel igazán a cukorrépa jelentőségét: A világ egy főre jutó évi cu­korfogyasztása 30 kilogramm. (Hazánk jóval az átlag fölött, évi 40 kg-nál tart.) Ma már nem ritka, hogy egy hold cukorrépa földről 24 má­zsa tiszta cukrot is nyerünk. És ez még nem az utolsó álló. más. A napóleoni idők répájá­nak négy százalékos cukortar­talmát ma már mindenki meg­mosolyogja. És biztos eljön az az idő, hiszen állandó kísérle­tek folynak nemesebb cukorré­pa kitermelésére, amikor a je­lenlegi, nagy jelentőségű, 20 százalékos cukortartalom is a múlté lesz. (regős) te állványát a közelében, fel- cihelődött, s elindult egyetlen szobájába. Ott leült a székre — egyetlen széke volt már, melyet az idő még épségben hagyott —, szemben a hom­lokzati fallal, s nézte, nézte a feketerámás képet. Képből is csak az az egyetlen volt a szo­bában. Egy fiatal férfi nézett vissza anyjára: zömök, erős gyerek, keskeny, félkörű hom­lok, a sprod haj elsimult a boltozatos koponyán, s a te­kintet valahová a sarokra vi­lágított, vagy talán azon is túl, messzire. Csak a kerek arcnak volt valami gyermeteg bája. Lehet, hogy a kerekség, az is lehet, hogy a félszeg me­revség. Egyszer bekéredzkedett a szobába egy „nadrágos”. — Ez kicsoda? — kérdezte; egészen fiatalember volt még. Az öreg Bodnárné azonnal válaszolt. — A fiam. — Derék — mondta az al­kalmi vendég. — Derék ember lett... — zsebkendőt vett elő, s töröl- gette a szemét. Pedig nem sírt. Bodnárné már nem is emlékezett arra, hogy mikor sírt utoljára. — Itt lakik ő is? — kérdez­fa o mócilr Bodnárné intett, hogy nem. Aztán hiába is kérdezett tő­le az idegen akármit, az öreg­asszony nem hallott meg sem­mit, s így nem is válaszolt semmire. Sokan azt hihetik, hogy egy ilyen magárahagyott öreg öz­vegy élete sivár, hogy az ilyen már nem is gondol szinte semmire Pedig ez nem így telt el. A helybeliek azonban azt mondják, hogy az úttörők között az orvosok is ott voltak. Nem maradt fenn olyan sta­tisztika, hogy hány orvos ér­kezett az építés megindulásá­nak pillanatában a jövendő város helyére. Pontosain tudjuk azonban, hogy a bratszki vá­rosi egészségügyi szervek ma 2872 orvost tartanak nyilván. Miután pedig a városnak mint­egy százhúszezer lakosa van, egy orvosra nagyjából 41 sze­mély jut. Ilyen aránnyal kevés város dicsekedhet, még a Bratszknál jóval idősebb váro­sok közül is. Bratszkban nemrégiben újabb három gyermekkórház és há­rom szakorvosi rendelőintézet nyűt. A városban több tucat fogászati rendelő, röntgenlabo- ratórium, tüdőszűrőállomás és szanatórium, kiterjedt mentő, hálózat működik. Az egészség­ügyi ellátásira fordított össze­gek tavaly 1960-hoz képest csaknem megháromszorozód­tak. S az eredmény? Bratszk­ban egyes betegségek teljesen ismeretlenek. A helybeli orvo­sok gyakran szállnak repülő­gépbe, hogy kiutazzanak a tá­voli, tajgai falvakba, konzíli. umra, súlyos esetekben gyors segítségre. A bratsrzki repülőté­ren erre a célra mindig készen áll néhány helikopter. van. Bodnárné minden olyan­ra visszagondolt napjában, amire emlékezett. Az igaz, hogy sok minden nem jutott már eszébe, de az például igen, hogy a férje melyik hó­napban, s melyik napon halt meg. Ezeket a napokat a te­metőben ünnepelte meg. Virá­got nem vitt magával, hiszen nyáron történt az eset, s a te­metőárokban elegendőt talál­ni. Egy. csokorra valót össze­gyűjtött, s azt egy -lconzerves dobozba helyezte. Arra is em­lékezett, hogy a fia ígéretet tett, majd felkeresi — Bolondos maga, Bodnár­né! — korholta egyszer Az egyik szomszéd. — Öt éve is van annak, hogy megígérte ... Mégse jött el! — Igazságtalan vagy — véd­te az öregasszony a fiát. — Majd eljön, ha ideje engedi. Sok dolga van, nagyon sole, nem futkározhat minden perc­ben az anyja szoknyájához,.. Különben is, felnőtt ember már, bizony felnőtt •.. A szomszédok ráhagyták, ö pedig sírt egy keve­set. Hiányzott neki a fia, nagyon hiányzott. Ha ar­ról álmodott, hogy megjött, akkor megint sírt, s néha azt hitte: már nem is tudja elvi­selni tovább. Fohászkodott egy keveset istenéhez — mert a sorsa úgy hozta, hogy imád­kozni soha nem tanulhatott meg — aztán megnyugodott Amikor felkeresték a hivaJ tálból, szobájában ült éppen/ — Még ma el kell költöznie) Bodnár néni — mondta csen­des jókedvvel a hivatalos env Kora ismeretlen, de egyszeri látásból megállapítható: köze­lebb van a halálhoz, mint az első megöregedett óráihoz. Az évek oly kicsinyre és ráncosra aszalták, hogy nézni is elszo­morító, beszédbe elegyedni ve­le pedig fárasztóbb minden napszámmunkánál. Mert az öreg Bodnárné esetleg minden tizedik mondatra emeli fel fejét. Ilyenkor láthatod sze­mét, amelynek fénye annyira megtört, hogy kétled: vajon tényleg rád néz-e. Bár fogá­ból hagyott még párat az idő, de a legcsúfabbakat, s még azokat is úgy megsárgította, mintha mikrozollal tartósítot­ta volna e hosszú időre, mint az ács a párnafát. T avasszal írt neki elő­ször a hivatal: készül­jön, kap új lakást, für­dőszobásat — a régit lebontják. Bodnár néni nem válaszolt er­re. A hivatal pedig, mert ide­jük bőven volt még akkor, s lakás kevés, nem sürgette a költözködést. A közbejött nyáron annyi festő nyüzsgött a Tisza part­ján, hogy talán többen voltak már, mint maguk a tabániak. Ha az öreg Bodnárné elszu­nyókált, akkor az ügyesebbje pár krokit készített a vén­asszonyról. Különben nem hagyta magát rajzolni Ha va­lamelyik ^Ji'/d rágós” lehelyez­tekben társadalmi vezetőséget hoztak létre. Különösen élénk látogatottságnak örvendenek a rácséi, a eigándi, a. tiszalcarádi és a tiszacsermelyi tsz-akadé­miák. Ezekben a községekben az elnökök, agronómusok, könyvelők, brigádvezetők ma­guk is részt vesznek az előadá­sokon. Az elnökség beszámolóját igen sok hozzászólás követte, s ezekben a társulat tagjai többségükben az ismeretter­jesztés korszerű formáinak le­hetőségeit fejtegették. A köz­gyűlésen megválasztották' a járási szervezet elnökségét. El­nök ismét dr. Németh Pál vá­rosi tanácselnök, járási titkár Ipolyi Mihály, városi titkár pe­dig Tulipán Miklós tanár lett. sőt olyan javaslat is elhang­zott ennek kapcsán, hogy a rádió és televízió tudományos előadásait is fel kellene hasz­nálni valamilyen módon az is­meretterjesztés céljaira. Igen értéltes területei az is­meretterjesztésnek a különbö­ző célból létesült akadémiai előadássorozatok. Sátoraljaúj­helyen és a járás községeiben ezen a télen 15 munkás, 13 tsz, 9 kereskedelmi és 6 más­féle akadémia működik. Ezek nem szakmai tanfolyamok, ha­nem általános és szakművelt­séget nyújtó, 12—16 előadásból álló, egységes tematika alap­ján dolgozó sorozatok. Az aka­démiák folyamatos működésé­nek biztosítására az üzemek­ben és a termelőszövetkeze­-aj.- ... ­falú lakásokban, hány álmát- 1 lan éjszakát virrasztottak ébe- 1 ren a tabániak az árvíztől va- ] ló rettegésben. t És különben is: történetünk ' tél utójára tevődik, amikor az * alföld-széli városokban még 1 szabadon garázdálkodik a hi- 1 deg, s a szél, és a kettő .násza 1 oly kíméletlenül megviseli a < jászságiakat, s a kunok késői 1 utódait, hogy minden szabad l órájukat meleg szobájukban 1 töltik. 1 S már-már el is hozta a 1 történelem, hogy a város szé- * gyení'oltja eltűnjön e két fo- ( lyam beszögelléséből; az évek ' türelmesen cserélgették ki a 1 viskókat .bérházakra, a földes, 1 girbe-gurba utcákat nyílegye- : nes betonutakra, s ahol vala­mikor a téli nappal indulását a gőzölgő lócitromok jelentet­ték, a nyugvását pedig a le- részegedett kocsisok és csavar- , gók kurjantgató káromkodása, ma ott ezerszemű bérházak • élik mindennapjukat, presszók ] mozi és villariyórák társasága- j _• • ■ Már ahol élik. Mert Ta­bán utolsó sarka történetün- í kig élt és festőket csábított j magához, akik aztán szépen 1 lefestették a pár házikót a ’ Tisza és a Zagyva találkozása r adta csodálatos nézőpontjá- I bői. . \ . £ Az utolsó házak egyikében l lakott az öreg Bodnár néni, 1 | * Tisza.és a Zagyva ta­lk lalkozasanak beszögel­& lésében épült fel az : évtizedek során Tabán. A túl­eső oldalakról nézve: szegényes ^házakat, dúslombú füzeket S I— kissé távolabb — kársakat, »sokszínűt virágzó akácokat flátni. S még valamit: ha nyá- rron, állsz a Tabánnal átellen- Iben, mikör a Nap patakban fontja forró sugáresőjét, úgy I érzed, az egész vidék elindul, [fel, fel a feneketlen kékségbe; f s abban az azúros mindenség­iben a színek, vonalak élesen $ elkülönülnek egymástól vagy Ikülönösen összekeverednek, ^ s fcoly pompázó árnyalatát adják [a különböző színeknek, hogy fa művész is megrészegedik, s «keze, agya órákon át tehetet­őién. Valami furcsa, idegen i szókapcsolással elnevezést is \ találtak e természeti tüne- fménynek, ámazittlakók soha- *sem tudták , megjegyezni.. S Ivalljuk be Őszintén: nagyon | keveset tudtak e festőknek feparadicsomian szép világról. ^Arról, hogy mindezt a két fó- ’lyó találkozása, a különböző '»hőmérsékletű vizek égnek szö- fkő párolgása okozza. f Valóban, mintha a tabáni |oldalról nem olyan szépnek tűnne ez a vidék, s a világ. A ^rogyadozó viskók lakói ott | sorozták le napjaikat, éveiket, is ki tudja, hány generáció * fertőződött ott meg a nedves Nagy érdeklődés kísérte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi és járási szer­vezetének .Sátoraljaújhelyen a városi tanács dísztermében tartott közgyűlését. Orvosok, bírált, tanárok, mérnökök, köz- igazgatási és vállalati szakem­berek jöttek össze régen ta­pasztalt nagy számban, hogy megtárgyalják a városban és a járás községeiben folyó isme­retterjesztő munka kérdései I. Dr. Németh Pál elnöki megnyi­tója után Ipolyi Mihály járá­si titkár tartott beszámolói, részletesen ismertetve az el­nökség munkáját, a szervezet ismeretterjesztő tevékenysé­gét. Hangsúlyozta, nagyon jól bevált az a kezdeményezés, hogy a járás községeiben min­den héten ugyanazon a napon tartják az előadásokat. Meg­nyugvással vették tudomásai a társulat tagjai, hogy az elő­adók keresik az ismeretterjesz­tő előadások korszerű módsze­reit.. Ezért nemcsak a hagyo­mányos szemléltető eszközöket veszik igénybe, hanem gyak­ran alkalmazzák a változatos összeállítású műsorokat és a tudományos témájú filmeket, 1 l Technika hete - Mezőkövesden ! i A Mezőkövesdi Járási Mű­velődési Ház február 24 és 29 között rendezi meg a'helyi tér-* melőüzemekben a technika! hetét azzal a céllal, hogy új, technikai eljárások, új termelő ( gépek, üzemfejlesztési tervek, valamint üzemegészségügyi szabályok, ismeretek közlésé-1 vei segítse az érintett ipar-! ágak fejlődését, termelési ered-/ menyeinek növelését, a dolgo-( Zók szakmai felkészültségét. A technika hetét február 24-én( este a gimnázium díszterme-! ben nyitják meg. Ugyanakkor! a művelődési házban kiállítás/ nyílik a mezőkövesdi termelő­üzemek gyártmányainak, ter- tnelvényeinek bemutatására. A( hét minden napján érdekes, ismertetők, szakmai előadások,' üzemi bemutatók lesznek az' érintett üzemekben. A miskolci1 Nehézipari Műszaki Egyetem, oktatói, valamint fővárosi t szakelőadók több előadást tar­tanak.

Next

/
Thumbnails
Contents