Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
6 BST AKW AGY AKORSZAG Vasárnap, 1964. feSrnár 83. T&brav Barrie. (Kazvncbarci ha) román műfordításai. M. EMINESCU: Ha éjiéit üt az óra Érckongató haranggal, ha éjfélt üt az óra, Nem vámol már az álom, az élet vámolója. Oly sokszor járt utakra a kaszás vinne engem, Hogy életünk s halálunk egymással összevessem. Ma sem hoz végső döntést a latolgató elme, S a kettő közt remegve megáll a mérleg nyelve. GHEORGHE COSBUC: Malomból jött a kislány... Malomból jött a kislány Felém a szűk kis utcán, Nehéz a zsák a hátán, Tovább nem bírja már. „Segítek én”, — így szólok, — „Majd adsz vagy három csókot” S már emelem a zsákot, És bólint rá a lány. S ahogy megyek a zsákkal A hosszú utcán átal, A díjat, három csókot Kérem, de ö megáll. Számolgatja az úton, i És mondogatja folyton, Hogy majd mit szólnak otthon, S hogy három, — az nagy ár! Kettő lesz annak ára, De egyet ad csak mára, És eggyel holnap estig Majd adósom marad. No, várhatok én arra! S most itt vagyok a bajba’ A zsák alatt hajolva, — S csupán egy csókot ad. DAN DESLIU: Nem mondtam még... Nem mondtam rűég és talán nem is sejted, Hogy életem betöltőd teljesen, S mi bennem tükröződik, drága lelked Nélkül nem kapna csillogást sohsem. Mert dalnokává lettem hős harcoknak, S időm se volt, hogy elmondjam neked: A csillagok ott fon * * -gnafc, Ha megcsókolják mélytüzű szemed. De néha, kérlek, hallgasd meg a versem, S feledd el azt, mi bosszúságot ad. * A szíved akkor gyorsan keli, hogy verjen, S felismered majd boldogságodat. Káplár Éva rajza Hatemeletes leánykollégium és egy 16 tantermes gimnázium építését kezdték meg Miskolcon Miskolcon évről évre új iskolák nyílnak. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idei nyáron is új, 24 tantermes általános iskolát adnak át a selyemréti lakótelepen, őszre pedig élkészítik a II. kerület 16 tantermes gimnáziumát. Ezeken kívül most újabb oktatási intézmény építéséhez fogtak a város belső területén, a Palóczy utcában. A munkákra több mint 27 millió forintot fordítanak. A jelentős összeg felhasználásával egy hatemeletes, 400 diáklány elhelyezésére alkalmas kollégiumot, egy 16 tantermes gimnáziumot, valamint gépesített konyhát, s 300 férőhelyes éttermet építenek. A leánykollégiumban hatágyas, beépített szekrényekkel felszerelt szobákat alakítanak ki, az épület ötödik, illetve hatodik emeletén rendezik be az orvosi rendelőt, a könyvtárat, a politechnikai műhelyeket, a társalgót és a tv-szobát. A gimnáziumban tízszer húsz méteres, hideg-meleg vizű mosdókkal és öltözőkkel ellátott, korszerű tornatermen kívül politechnikai szobákat is létesítenek. Az új létesítmények alapozásához szükséges földmunkákat a napokban kezdték meg, és a tervek szerint a gimnáziumot 1965-ben, a leánykollégiumot pedig 1966.. ban adják át rendeltetésének. város —- 2872 orvossal Vajon kik voltak az elsők, akik évekkel ezelőtt arra a vidékre .érkeztek, ahol ma az erőmű és erőművéről híres szibériai város, Bratszk áll? Ma már nehéz lenne pontos névsort készíteni róluk, bár azóta mindössze hét esztendő Mindennapi szükségletünk: a cukor Vetjük, kitermeljük, fogyasztjuk. Évszázadok óta ételeink egyik legfontosabbja, A horsser ű ismereti erjeszt és módszereiről tanácskoztak Sátoraljaújhelyen BARÄTH LAJOS: mindennapi életünk szükséglete, a CUKOR. Terníészetesnek találjuk, hogy Magyarországon az össz. szántóterületnek 2,5 százalékán mintegy 220 ezer holdon cukorrépát termelünk. De ki gondolna rá, hogy ennek a kultúrnövénynek elterjedésében milyen jelentős szerepet játszott Bonaparte Napoleon, a franciák világuralomra törő császára. Amikor a francia seregek már leigázták Európa középső részét, a világ erős hajóhaddal rendelkező országai összefogtak, és gazdasági blokád alá vették a vén európai kontinenst. Kenyérgabona bőven termett Éurópa-szerte, tehát kenyérre nem volt gond. A gaz. dag sóbányák öntötték a sót, ebben sem szenvedtek hiányt. De a cukor fogyott, és nem volt utánpótlás. Nem érkezett a sok ezer hajórakománnyi cukornád. Beálltak a cukorgyárak, s Európában megkezdődött a cukorínség. Ekkor rendelte el Napoleon: bárhonnan is, alcár a föld alól is, de teremtsenek elő a tudósok olyan cAz illőim- lakául növényt, amelyik cukrot tartalmaz. Így kéresték aztán a tudósok ezrei, és nem eredménytelenül, az ilyen növényt. Rábukkantak a fehér marharépára, a mai cukorrépa ősére. Ilyen rövid életű múltra tekint vissza napjaink elterjedt kultúrnövénye. Néhány számadat tükrében mérhetjük csak fel igazán a cukorrépa jelentőségét: A világ egy főre jutó évi cukorfogyasztása 30 kilogramm. (Hazánk jóval az átlag fölött, évi 40 kg-nál tart.) Ma már nem ritka, hogy egy hold cukorrépa földről 24 mázsa tiszta cukrot is nyerünk. És ez még nem az utolsó álló. más. A napóleoni idők répájának négy százalékos cukortartalmát ma már mindenki megmosolyogja. És biztos eljön az az idő, hiszen állandó kísérletek folynak nemesebb cukorrépa kitermelésére, amikor a jelenlegi, nagy jelentőségű, 20 százalékos cukortartalom is a múlté lesz. (regős) te állványát a közelében, fel- cihelődött, s elindult egyetlen szobájába. Ott leült a székre — egyetlen széke volt már, melyet az idő még épségben hagyott —, szemben a homlokzati fallal, s nézte, nézte a feketerámás képet. Képből is csak az az egyetlen volt a szobában. Egy fiatal férfi nézett vissza anyjára: zömök, erős gyerek, keskeny, félkörű homlok, a sprod haj elsimult a boltozatos koponyán, s a tekintet valahová a sarokra világított, vagy talán azon is túl, messzire. Csak a kerek arcnak volt valami gyermeteg bája. Lehet, hogy a kerekség, az is lehet, hogy a félszeg merevség. Egyszer bekéredzkedett a szobába egy „nadrágos”. — Ez kicsoda? — kérdezte; egészen fiatalember volt még. Az öreg Bodnárné azonnal válaszolt. — A fiam. — Derék — mondta az alkalmi vendég. — Derék ember lett... — zsebkendőt vett elő, s töröl- gette a szemét. Pedig nem sírt. Bodnárné már nem is emlékezett arra, hogy mikor sírt utoljára. — Itt lakik ő is? — kérdezfa o mócilr Bodnárné intett, hogy nem. Aztán hiába is kérdezett tőle az idegen akármit, az öregasszony nem hallott meg semmit, s így nem is válaszolt semmire. Sokan azt hihetik, hogy egy ilyen magárahagyott öreg özvegy élete sivár, hogy az ilyen már nem is gondol szinte semmire Pedig ez nem így telt el. A helybeliek azonban azt mondják, hogy az úttörők között az orvosok is ott voltak. Nem maradt fenn olyan statisztika, hogy hány orvos érkezett az építés megindulásának pillanatában a jövendő város helyére. Pontosain tudjuk azonban, hogy a bratszki városi egészségügyi szervek ma 2872 orvost tartanak nyilván. Miután pedig a városnak mintegy százhúszezer lakosa van, egy orvosra nagyjából 41 személy jut. Ilyen aránnyal kevés város dicsekedhet, még a Bratszknál jóval idősebb városok közül is. Bratszkban nemrégiben újabb három gyermekkórház és három szakorvosi rendelőintézet nyűt. A városban több tucat fogászati rendelő, röntgenlabo- ratórium, tüdőszűrőállomás és szanatórium, kiterjedt mentő, hálózat működik. Az egészségügyi ellátásira fordított összegek tavaly 1960-hoz képest csaknem megháromszorozódtak. S az eredmény? Bratszkban egyes betegségek teljesen ismeretlenek. A helybeli orvosok gyakran szállnak repülőgépbe, hogy kiutazzanak a távoli, tajgai falvakba, konzíli. umra, súlyos esetekben gyors segítségre. A bratsrzki repülőtéren erre a célra mindig készen áll néhány helikopter. van. Bodnárné minden olyanra visszagondolt napjában, amire emlékezett. Az igaz, hogy sok minden nem jutott már eszébe, de az például igen, hogy a férje melyik hónapban, s melyik napon halt meg. Ezeket a napokat a temetőben ünnepelte meg. Virágot nem vitt magával, hiszen nyáron történt az eset, s a temetőárokban elegendőt találni. Egy. csokorra valót összegyűjtött, s azt egy -lconzerves dobozba helyezte. Arra is emlékezett, hogy a fia ígéretet tett, majd felkeresi — Bolondos maga, Bodnárné! — korholta egyszer Az egyik szomszéd. — Öt éve is van annak, hogy megígérte ... Mégse jött el! — Igazságtalan vagy — védte az öregasszony a fiát. — Majd eljön, ha ideje engedi. Sok dolga van, nagyon sole, nem futkározhat minden percben az anyja szoknyájához,.. Különben is, felnőtt ember már, bizony felnőtt •.. A szomszédok ráhagyták, ö pedig sírt egy keveset. Hiányzott neki a fia, nagyon hiányzott. Ha arról álmodott, hogy megjött, akkor megint sírt, s néha azt hitte: már nem is tudja elviselni tovább. Fohászkodott egy keveset istenéhez — mert a sorsa úgy hozta, hogy imádkozni soha nem tanulhatott meg — aztán megnyugodott Amikor felkeresték a hivaJ tálból, szobájában ült éppen/ — Még ma el kell költöznie) Bodnár néni — mondta csendes jókedvvel a hivatalos env Kora ismeretlen, de egyszeri látásból megállapítható: közelebb van a halálhoz, mint az első megöregedett óráihoz. Az évek oly kicsinyre és ráncosra aszalták, hogy nézni is elszomorító, beszédbe elegyedni vele pedig fárasztóbb minden napszámmunkánál. Mert az öreg Bodnárné esetleg minden tizedik mondatra emeli fel fejét. Ilyenkor láthatod szemét, amelynek fénye annyira megtört, hogy kétled: vajon tényleg rád néz-e. Bár fogából hagyott még párat az idő, de a legcsúfabbakat, s még azokat is úgy megsárgította, mintha mikrozollal tartósította volna e hosszú időre, mint az ács a párnafát. T avasszal írt neki először a hivatal: készüljön, kap új lakást, fürdőszobásat — a régit lebontják. Bodnár néni nem válaszolt erre. A hivatal pedig, mert idejük bőven volt még akkor, s lakás kevés, nem sürgette a költözködést. A közbejött nyáron annyi festő nyüzsgött a Tisza partján, hogy talán többen voltak már, mint maguk a tabániak. Ha az öreg Bodnárné elszunyókált, akkor az ügyesebbje pár krokit készített a vénasszonyról. Különben nem hagyta magát rajzolni Ha valamelyik ^Ji'/d rágós” lehelyeztekben társadalmi vezetőséget hoztak létre. Különösen élénk látogatottságnak örvendenek a rácséi, a eigándi, a. tiszalcarádi és a tiszacsermelyi tsz-akadémiák. Ezekben a községekben az elnökök, agronómusok, könyvelők, brigádvezetők maguk is részt vesznek az előadásokon. Az elnökség beszámolóját igen sok hozzászólás követte, s ezekben a társulat tagjai többségükben az ismeretterjesztés korszerű formáinak lehetőségeit fejtegették. A közgyűlésen megválasztották' a járási szervezet elnökségét. Elnök ismét dr. Németh Pál városi tanácselnök, járási titkár Ipolyi Mihály, városi titkár pedig Tulipán Miklós tanár lett. sőt olyan javaslat is elhangzott ennek kapcsán, hogy a rádió és televízió tudományos előadásait is fel kellene használni valamilyen módon az ismeretterjesztés céljaira. Igen értéltes területei az ismeretterjesztésnek a különböző célból létesült akadémiai előadássorozatok. Sátoraljaújhelyen és a járás községeiben ezen a télen 15 munkás, 13 tsz, 9 kereskedelmi és 6 másféle akadémia működik. Ezek nem szakmai tanfolyamok, hanem általános és szakműveltséget nyújtó, 12—16 előadásból álló, egységes tematika alapján dolgozó sorozatok. Az akadémiák folyamatos működésének biztosítására az üzemekben és a termelőszövetkeze-aj.- ... falú lakásokban, hány álmát- 1 lan éjszakát virrasztottak ébe- 1 ren a tabániak az árvíztől va- ] ló rettegésben. t És különben is: történetünk ' tél utójára tevődik, amikor az * alföld-széli városokban még 1 szabadon garázdálkodik a hi- 1 deg, s a szél, és a kettő .násza 1 oly kíméletlenül megviseli a < jászságiakat, s a kunok késői 1 utódait, hogy minden szabad l órájukat meleg szobájukban 1 töltik. 1 S már-már el is hozta a 1 történelem, hogy a város szé- * gyení'oltja eltűnjön e két fo- ( lyam beszögelléséből; az évek ' türelmesen cserélgették ki a 1 viskókat .bérházakra, a földes, 1 girbe-gurba utcákat nyílegye- : nes betonutakra, s ahol valamikor a téli nappal indulását a gőzölgő lócitromok jelentették, a nyugvását pedig a le- részegedett kocsisok és csavar- , gók kurjantgató káromkodása, ma ott ezerszemű bérházak • élik mindennapjukat, presszók ] mozi és villariyórák társasága- j _• • ■ Már ahol élik. Mert Tabán utolsó sarka történetün- í kig élt és festőket csábított j magához, akik aztán szépen 1 lefestették a pár házikót a ’ Tisza és a Zagyva találkozása r adta csodálatos nézőpontjá- I bői. . \ . £ Az utolsó házak egyikében l lakott az öreg Bodnár néni, 1 | * Tisza.és a Zagyva talk lalkozasanak beszögel& lésében épült fel az : évtizedek során Tabán. A túleső oldalakról nézve: szegényes ^házakat, dúslombú füzeket S I— kissé távolabb — kársakat, »sokszínűt virágzó akácokat flátni. S még valamit: ha nyá- rron, állsz a Tabánnal átellen- Iben, mikör a Nap patakban fontja forró sugáresőjét, úgy I érzed, az egész vidék elindul, [fel, fel a feneketlen kékségbe; f s abban az azúros mindenségiben a színek, vonalak élesen $ elkülönülnek egymástól vagy Ikülönösen összekeverednek, ^ s fcoly pompázó árnyalatát adják [a különböző színeknek, hogy fa művész is megrészegedik, s «keze, agya órákon át tehetetőién. Valami furcsa, idegen i szókapcsolással elnevezést is \ találtak e természeti tüne- fménynek, ámazittlakók soha- *sem tudták , megjegyezni.. S Ivalljuk be Őszintén: nagyon | keveset tudtak e festőknek feparadicsomian szép világról. ^Arról, hogy mindezt a két fó- ’lyó találkozása, a különböző '»hőmérsékletű vizek égnek szö- fkő párolgása okozza. f Valóban, mintha a tabáni |oldalról nem olyan szépnek tűnne ez a vidék, s a világ. A ^rogyadozó viskók lakói ott | sorozták le napjaikat, éveiket, is ki tudja, hány generáció * fertőződött ott meg a nedves Nagy érdeklődés kísérte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi és járási szervezetének .Sátoraljaújhelyen a városi tanács dísztermében tartott közgyűlését. Orvosok, bírált, tanárok, mérnökök, köz- igazgatási és vállalati szakemberek jöttek össze régen tapasztalt nagy számban, hogy megtárgyalják a városban és a járás községeiben folyó ismeretterjesztő munka kérdései I. Dr. Németh Pál elnöki megnyitója után Ipolyi Mihály járási titkár tartott beszámolói, részletesen ismertetve az elnökség munkáját, a szervezet ismeretterjesztő tevékenységét. Hangsúlyozta, nagyon jól bevált az a kezdeményezés, hogy a járás községeiben minden héten ugyanazon a napon tartják az előadásokat. Megnyugvással vették tudomásai a társulat tagjai, hogy az előadók keresik az ismeretterjesztő előadások korszerű módszereit.. Ezért nemcsak a hagyományos szemléltető eszközöket veszik igénybe, hanem gyakran alkalmazzák a változatos összeállítású műsorokat és a tudományos témájú filmeket, 1 l Technika hete - Mezőkövesden ! i A Mezőkövesdi Járási Művelődési Ház február 24 és 29 között rendezi meg a'helyi tér-* melőüzemekben a technika! hetét azzal a céllal, hogy új, technikai eljárások, új termelő ( gépek, üzemfejlesztési tervek, valamint üzemegészségügyi szabályok, ismeretek közlésé-1 vei segítse az érintett ipar-! ágak fejlődését, termelési ered-/ menyeinek növelését, a dolgo-( Zók szakmai felkészültségét. A technika hetét február 24-én( este a gimnázium díszterme-! ben nyitják meg. Ugyanakkor! a művelődési házban kiállítás/ nyílik a mezőkövesdi termelőüzemek gyártmányainak, ter- tnelvényeinek bemutatására. A( hét minden napján érdekes, ismertetők, szakmai előadások,' üzemi bemutatók lesznek az' érintett üzemekben. A miskolci1 Nehézipari Műszaki Egyetem, oktatói, valamint fővárosi t szakelőadók több előadást tartanak.
