Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

Vasárnap, 1964. február 23. eszakmagtarorszag A párt és a tömegek közötti kapcsolat néhány időszerű kérdéséről Veres Sándor eirtárs előadása a megyei pnribisottság Politikai Akadémiáján ' Hint hírt adtunk róla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának Politikai Akadémiáján leg­utóbb Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője tartott előadást a párt és a tömegek kapcsolatá­nak néhány időszerű kérdésé­ről. Bevezetőjében a lenini taní­tások alapján foglalkozott a párt és a tömegek kapcso­latának elvi alapjaival, ame­lyek a következőkben foglal­hatók össze: a párt és a tömegek millióinak érdek- azonossága, és kölcsönös bi­zalma; a párt helyes marxis­ta-leninista politikája: a pár­ton belüli eszmei, politikai gyakorlati egység. Mivel a társadalom állandóan változik, a dolgozók helyzetében is el­tolódások, változások mennek végbe, ezek a változások a tö­megek érdekeiben is tükröződ­nek. A forradalmi munkáspár­toknak úgy kell kijelölniük célkitűzéseiket, hogy azok ál­landóan összhangban legyenek a dolgozók érdekeivel. Az a párt, amely nem így jár el, letér a marxizmus—leninizmus útjáról, elszigetelődik a töme­gektől és lehetetlenné válik, a párt célkitűzéseinek a megva­lósítása. — A tömegek számba­vétele azonban nem jelenthet uszálypolitikát. Vélt érdekek egyetlen pillanatra se homá- lyosíthatják el a munkásosztály végső célját: a szocialista és kommunista társadalom fel­építését. Ha ezt a tanulságot figyelmen kívül hagyjuk, a marxizmus elvetéséhez, a re- vizionizmushoz jutunk, és ez a burzsoázia eszmei belyásá- nak növekedéséhez vezet. Előadásának következő ré­szében Veres Sándor elvtárs arról beszélt, hogyan érvénye­sültek az elmúlt évtizedekben H tömegkapcsolátról szóló le­nini tanításai!:, hogyan aia_ kbit a párt és a tömegek vi­szonya a felszabadulásunkat kö­vető történelmi fejlődés kü­lönböző szakaszaiban, majd részletesen fejtegette pártunk tömegkapcsolatának jelenlegi alakulását. Mi jellemzi pártunk fümesHapcsolatait ? Á helyes országos politikai vonal egyre sikeresebben valósul meg az alsóbb szinte­ken is. Ennek további erősíté­se végett állandóan harcolni« kel] a munkában még meglévő * hibák ellen, a helytelen veze-J lési és munkastílus ellen, az» itt-ott jelentkező lelketlen, bü-J rokratikus ügyintézés ellen, ao tömegek észrevételeinek, jel- ® zéseinek, bírálatának lebecsü-® lése ellen. * A párt. és a tömegek közötti* kapcsolat o kölcsönös bizalom-« ra épül. Ezt a bizalmat, amely* az elmúlt évek munkájának« egészségesen • fejlődött, továbbra is fejlesztő-« n ünk. erősítenünk kell. A párt® politikája az elmúlt esztendők-2 ben a dolgozó emberek milliói-0 vak tetteiben vált valósággá. • Ezeknek a tetteknek Összessége® alapján mondhattuk el a pár-? tunk VIII. kongresszusán, hogy« hazánkban leraktuk a szocia-“ lizmus alapjait. a A pártnak, a vezetőknek? mindenütt együtt kell élniük,J együtt kell dolgozniok a törne-o Sekkek A tömegek között, ki-® fejtett munka közvetlenül, a® legkülönbözőbb formákban va-® Jósul meg. Pártnapokon,'KISZ-0 gyűléseken, termelési tanács-® kozásokon, sajtón, rádión, sze-? mélyes találkozókon beszélge-a tünk a pártonkívüli tömé- * gekkel problémáinkról, gond-® iáinkról, bajainkról. Elmond-® hatjuk, hogy a megyei, járási,? városi pártbizottságok tag- ® jajnak tájékoztatója rendsze-í réssé Vált. a megyei pártbi-® zottsag tagjai például 600® tájékoztatót tartottak az ed-o múlt esztendőben a nemzet-® közi kérdésekről, hazánk fej-2 lődéséről, megyénk problémái-® ró}. A dolgozók rendszeresen® felkeresik ügyes-bajos dolgaik-® kai a pártbizottságok vezetőit ? tagjait. S ami különösen fon-» tos: lenini szellemben, a? kongresszus útmutatásainak® szellemében dolgoznak alap­szervezeteink, amelyek a leg­közvetlenebb kapcsolatban állnak a pártonkívüli töme­gekkel. fi törsiegszes vezeteK műnké}?!, roiadntai A továbbiakban az előadó a tömegszervezetekkel foglal­kozott, amelyek közvetve kap­csolják össze a pártot a töme­gekkel. Pártunk politikai 1ö- megmunkújában ' mindenek­előtt a munkásosztály legna­gyobb szervezetére, a szak­szervezetekre támaszkodik, amelyeket Lenin a kommu­nizmus iskoláinak nevezett. Megyénkben több mint 200 ezer dolgozó tömörül a szak­szervezetekbe. A szakszerveze­tekről elmondhatjuk. hogy politikai munkájuk javul, egy­re behatóbban foglalkoznak a szocialista munka versennyel, a munkásvédelemmel, a nevelés­sel. a dolgozók jogos problé­máinak elintézésével. Tovább kell javítani a szakszervezet gazdaságszervező, politikai és kulturális nevelő munkáját. Nagyobb gondot kell fordítani a munkafegyelem megszilár­dítására, a munka minőségére. Kevesebb általános irányí­tásra és több konkrét feladat elvégzésére van szükség. A munka hatékonysága me­gyénkben js megköveteli a szakszervezeti munka társa­dalmi jellegének fokozását. A párt tömegkapcsolatainak szélesítésében jelentős szerepe van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, amely pártun­kat az ifjúsággal kapcsolja össze. A KISZ, mint tömeg­szervezet a púidhoz tartozik, a párt vezetése közvetlenül ér­vényesül benne. Megyénk KISZ-szei‘vezeteiben egyre tar­talmasabb élet folyik. A bor­sodi KISZ-szervezetek és fia­talok védnökséget vállaltak több jelentősebb beruházás megvalósításában. A rét- és le­gelőgazdálkodás fej lesztésében is szép sikereket értek el. Az ifjúság nagy építő tettei, alko­tó vágya, hazaszeretete mind azt bizonyítja, hogy az ifjúság jó úton halad, szocialista szel­lemben nevelődik. A párt tömegkapcsolatainak erősítésében fontos helyet fog­lal el a tanács, amely egyfelől állami szervezőt, másfelől tö­megszervezet, s mint ilyen, összekapcsolja a pártot a milli­ós tömegekkel. Borsod megyé­ben 9392 tanácstag tevékeny­kedik. Az elmúlt esztendőkben sokat javult tanácsszerveink gazdaságszervező és kulturá­lis nevelő tevékenysége, nőtt a vezetés színvonala. Az elmúlt évben a tanácstagok csaknem 11 600 beszámolót tartottak, amelyen 140 ezer választó vett részt. A jövőben tanácsaink­nak még többet kell tenniük a gazdaságszervező munkában' s az ügyintézés meggyorsítása ér­dekében. Az elmúlt években jelentő­sen megnőtt a párt befolyása a nők körében. Ezt. jelentős mér­tékben elősegítette a nömoz- galom. A szocialista brigádok tagjainak csaknem Ifi százalé­ka nő. A borsodi termelőszö­vetkezetekben 127 munkabri­gádban csaknem 2 ezer nő vesz részt. Az elmúlt évben 20 ezer nő kapcsolódott be politikai oktatásba. A nőmozgalom erő­sítse tömegkapcsolatait azáltal is. hogy behatóan szorgalmaz­za a nők munkakörülményei­nek megjavítását. Lépjen fel minden olyan nézettel szem­ben. amely a nők lebecsülésé­re, háttérbe szorítására irá­nyul. A párt befolyása erősödött a hazafias népfrontmozgalmon keresztül is, amelynek munká­jába egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az emberek. A sportolók szocialista szel­lemű nevelését segíti elő a sport új tömegszervezete is, amelynek kereteiben megyénk­ben 70 ezren tevékenykednek. A felsorolt tömegszervezetek és számos más fórum munkája is hozzájárul pártunk tömeg- kapcsolatainak erősítéséhez megyénkben. Bizonyosak lehe­tünk benne', hogy az itt dolgo­zó kommunisták és pártonkí- vüliek a jövőben is nagy akti- iHtással fáradoznak majd pár­tunk politikájának megvalósí­tásáért. 51 Siölköznapi {ette!?, viszik előre ügyünkéi A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödését számos tényezőn és eredményen . mér­hetjük le. Olyanokon, hogy megyénk ipari üzemeiben a nehéz tél ellenére is lényegé­ben teljesítették az 1963. évi tervet. A párt által kért 100 ezer tonna 'többletszenet bá­nyászaink lelkes, odaadó mun­kájukkal biztosították. Az el­múlt év őszén országosan az elsők között fejeztük be a ke­nyérgabona vetését. A felvá­sárlási tervek jó részét teljesí­tettük, sőt túl is szárnyaltuk. — Több tízezer pártonkívüli vesz részt szervezett politikai oktatásban, hogy megismer­kedjék a marxizmus—leniniz- mus tanításaival. A falvakban megrendezett téli tanfolyamok ez évben is igen jól sikerültek. Nyílt, őszinte beszélgetések zajlottak le a termelőszövetke­zetek életéről, a világpolitikai eseményekről és más kérdé­sekről. A párt és a tömegek kapcso­latának gazdagodását, erősö­déséi jelzi, hogy számos ember kéx*i felvételét a pártba; mi­után gondolkodásuk és szivük már korábban összehozta őket a párttal, most szervezetileg is szerelnének összekapcsolódni vele. A párt befolyásának erő­södését világítja meg a szo­cialista brigádmozgalom fejlő­dése. Megyénkben 1962-ben több minit 1330 szocialista bri­gádban 12 ezer ember dolgo­zott, az elmúlt esztendőben ez a szám 1730-ra, illetve 17 ezer­re emelkedett. Ez nagyszerű eredmény, ékesszóló bizonyíté­ka annak, hogy pártunk legne­mesebb célkitűzései mindenek­előtt a szocialista munka front­ján válnak valóra. Előadásának befejező részé­ben Veres Sándor elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy ál­landóan. szakadatlanul javíta­nunk kell politikai tömegmun­kánkat, pártunk tömegkapcso­latait. Csakis így oldhatjuk meg az előttünk álló, igen fon­tos feladatokat a gazdasági építő munkában, a dolgozóik nevelésében. Idézte Lenin nagyszerű, felemelő gondola­tát, hogy az apró hétköznapi tettek viszik előre ügyünket. Ha valamikor érvényes volt Lenin tanítása, akkor ma iga­zán érvényes. A hétköznapi tettek áradatában dolgozzunk együtt mi, kommunisták a tö­megekkel — mindannyiunk ér­dekeiért, népünk felemelkedé­séért', a szocialista Magyaror­szág íelépíléséért­Szaíai Etelka, Kiesi Vera, mes a többiek A címben szereplő többiek szó tulajdonképpen hetven fia­talt jelent. Taktabájon talál­hatók, s nagyon hasonlítanak más, hasonlókon! fiatalokhoz. Némely helyzetben meglepően felnőtt módjára viselkednek; olykor viszont rosszabbak, mint a gyerekek. Tudnak dol­gozni, helytállnak, ha kell, de néha kicsit nagyszájúak és türelmetlenek. Szeretnek szó­rakozni, táncolni, kedvencük a tviszt —, ám ha cselekedni kell, rájuk mindig számíthat­nak az idősebbek. Általában így emlegetjük őket: mai fia­talok. A tanácselnökkel beszélget­tem Taktabájon, s eközben ütötte meg fülemet egy fél­mondat: itthon marad a fiata­lok nagy része... Hogyan is élnek ezek a fi­úk, lányok? A jutalom: egy rádió Az elmúlt év tavaszán ifjú­sági munkacsapat alakult. Nö­vénytermesztésben dolgoztak, főleg a kapásokat művelték meg. S hozzátehetjük: példa­mutató szorgalommal. Jó ivífeIl­kájukért a járási KlSZ-bizolt- ság egy rádióval ajándékozta meg őket. A klubban mégsem ezt helyezték el; ugyanis el­cserélték. A pártszervezet le­mezjátszós rádiót adott érte. Hétrégén az szolgáltatja a taipalávalót. 1200 óra cs a park A múlt évben történt ez is. A szépen rendbehozott műve­lődési otthonhoz méltatlan volt a környéke. Elhanyagolt, bozótos terület. Ma már paik áll a helyén. És ez nagyrészt a fiataloknak köszönhető. Elké­szült egy gyermekjátszótér, s a röplabdapálya. Amint jó idő lesz, tekepá­lyát is építenek, tervezgetik, hadd legyen sportterületük a fiúknak is. Meg aztán biztosan akad még csinosítanivaló a fa­luban. Tavaly 1200 órát dolgoztak társadalmi munkában a fiata­lok, s az idén sem szeretnének kevesebbet teljesíteni. Tanulni jó dolog Erre egyre többen jönnek rá Taktabájon is. Ha nem is egyszerre, tömegestül, de min­den évben' jónéhány fiatal ad­ja fejét a tanulásra. Tavaly Taktaharkányban három fiú végezte el a traktoros tan- folyamot, most is járnak öten. Ugyancsak Harkányban van kihelyezett mezőgazdasági technikum is. Ennek hallgatója a szépnevű Kicsi Veronika, aki a valóságban is alacsony termetű kislány. Tavaly még együtt egyelte a cukorrépát a munkacsapatban a többiekkel, most bérszám­fejtő a tsz-irodán. Miközben tanulja ezt a szakmát, gyak­ran eszébe jut a kertészet is, és szorgalmasan „magol” sza­bad idejében. Ha már belevá­gott, nem akar szégyent valla­ni. Miller-darab a faluban A fiatalok színjátszó cso­portja Geguss Zoltán peda­gógus vezetésével egy komoly darabot mutatott be tavaly — sikerrel. Arthur Miller drámá­ja, az Édes fiaim, tetszett a laktabáji közönségnek... Lelke­sen emlékszik vissza erre Szá­lai Etelka, a KISZ-titkár. Az idén is készülődnek a kulturális szemlére. Ott lesz­nek majd a bemutatón a tán­cosok is, Buhán Judit pedagó­gus vezetésével. Ősszel szüreti bált rendez­tek.. Ebben az évben már töb­bet akarnak: legyen szüreti felvonulás is! Az. még úgysem volt Taktabájon... Gyárfás Katalin Lesznek-e premier előtti filmvetítések Miskolcon? Néhány hónappal ezelőtt, amikor a Szakszervezetek Bor­sod megyei Művelődési Házá­nak a most folyó népművelési évadra, készített tervét ismer­tettük, bizonyára sok olvasónk örömmel fogadta a közlést: a művelődési ház az érdekelt filmművészeti szervekkel kö­zösen tervbe vette, hogy egyes új magyar filmalkotásokat, a rendes íilmszínházi bemutatást megelőzve, levetítenek a mű­velődési házba meghívandó ko írj'ámwm indultunk -a hőkezelő felé. JfjF Kövér, izmos sörivó kinézetű az egyik, a másik vékony, szívós ember, és én. Beszélgetni alig volt időnk így hármasban, mert a kövér balra tért, dolga. után. Maradtam a másikkal, kísérőmmel, a soványas, — s mert később bemutatkoztunk, hát megtudtam — P. János szocialista munkabrigád-vezetővel. A 32 éves fér­fi két gyermek apja, és E községben egy kis családi ház tulajdonosa. Az a személyi tulajdona, mert ugye ma már nincs magántulajdon. — Talán eladjuk azt a házat és ven­nék egyet itt Miskolcon — meséli, mert hirtelen kedvei érezhettünk a barátko- zásra, arra, hogy megtudjunk egymás­ról valamit. — Mindennap reggel négy­kor kelek, tudja, ez nagyon fárasztó. — Elhiszem neki, hogy az nagyon fárasz­tó, s arra gondolok, hogy talán azért ilyen sovány és fáradt. Az utazás ki­merítő. aztán a műszak... Ott sem könnyű. Amikor beszél p. János, felélénkül a szeme, s barna haját simogatja, mely hosszú és vékony száki, a szél mindun­talan beleborzol. Szakszervezeti bizal­mi a műhelyben. Ha tudná, — mond­ód > h°Qy az milyen felelősség, és hogy mennyi munkával jár: — mert nemcsak a bélyegeket árulom én, azzal nem volna baj. Dehát dönteni a szociá­lis segélyekben, gondoskodni, hogy mindenkinek ruhája' legyen, s hogy a védőételt időben kiosszák ... Aztán — s papírt mutat — most két szaktár­samat törzsgárdajelvényre terjesztjük fel. Tíz éve múlt, hogy az a két ember a gyárban dolgozik, körülbelül egy idő­ben jöttek P. Jánossal a hőkezelőbe. Tíz éve 40—50 fokos melegben, és a vasaknak nagyon nagy a súlyták. — Aláíratok az üzemvezetővel — is­mételten mutatja papírját., majd ra- vaszkás mosoly jelenik meg szája szög­letéberi — Ilyen az üzemvezetőnk, ni! — és mondja; is, hogy milyen az üzem­vezetőjük, de azt le nem szabad írni, pedig mindenki úgy gondolja, ha „olyan” a főnöke. — Aláírja a papírt és megyünk tovább. Kevés pénz is jár ezzel, de nem az az érdekes. — S mert a pénzről esik. szó, hát elmondja, hogy nagyon kevés prémiumot kapnak, évente 100 forintot. — Hát azzal mire megyünk? — kérdezi tőlem. Száz forint prémium évente, bizony az nagyon kevés. A fizetésük? — most én kérdezek. — Ki lehet abból jönni. Számot nem mond. de. mert kijön Nekik kell dönteni ■un P abból, tehát az azt jelenti, hogy elége­dett a fizetésével. De egy kis fenntartás is van abban a „ki lehet abból jönni”- ben, gondolom, több fizetést is el tud­na költeni. — Többet? — nevet. Együtt neve­tünk. — Az ember annyit elbírna köl­teni, hogy hirtelen a számát sem tud­nám megmondani. — S aztán elgondol­kozik. Lehet, hogy éppen terveket for­gat a fejében, hogy mi mindenre lehet­ne költeni a sok pénzt, az is lehet, hogy csak arra. gondol, ami nagyon kellene, de a fizetésből nem jut rá és a prémi­um- kevés. Leülünk a kicsiny iroda egy-egy szé­kére. Az üzemvezető, akit várunk, később jön. De rövidesen itt. lesz — mondja az egyik szaktárs (mert itt mindenki szaktárs, még én is), érde­mes tehát megvárni. Újra arról beszél, hogy mi mindennel kell törődnie egy szocialista brigád- vezetőnek és egy szakszervezeti bizal­minak. — Itt van például Sz. Barna, Maga nem ismeri. A brigádunkban dol­gozik, Huszonhatéves fiatalember. Csendes, szerény felesége van, És há­rom gyereke. Iszik, és lop. Az ital miatt lop. Most az én táskámból vett ki 120 forintot. Engem■ károsított meg — bosz- szankodik, aztán úgy mondja: — Na­gyon sok pénz az a százhúsz forint. A családomtól vette el. — De a nagyobb baj. hogy nem jár be dolgozni. Most még azért is jöttem az üzemvezetőhöz, hogy megmondjam: a brigád nem akar Sz. Barnával dol­gozni. Dehát akkor mi lesz a három gyerekével? Erre bizony nehéz tanácsot adni. Ezt megfontoltan és hosszan kell átgondol­ni. És P. Jánosnak kell átgondolni, meg a brigád tagjainak, meri csak ők segíthetnek Sz. Barnán, aki iszik és el­veszi a másik — a -szaktárs! — táskájá­ból a pénzt. — Ma délután kimegyünk hozzá, mert vidéken lakik — mondja, és ne­héz fáradtság ereszkedik a szemére. Ügy elernyed a széken, ültében, mint­ha morfiumot nyelt volna Pedig ezek a P. Jánosok sohasem kábulnak el, és nem is élnek ilyen szerekkel, és ezek­nél nincsen reálisabb és józanabb em­ber az egész világon. — Dehát Zs. falu éppen ellenkező irányban van, mint a maga községe — jegyzem meg. S mert bólint, hogy ő is tudja azt, hát megkérdezem tőle:' — Mikor ér haza? — Éjfélre. — Rövid a válasz. — És négykor...? — Igen, négykor kelek. Mert indul a vonat. Megjön az üzemvezető. P. János, aki egy egyszerű, szakszervezeti bizalmi, most majd neki meséli el a panaszát, a munkatársai gondját, baját. Aláíratja a felterjesztést és siet tovább. a ztán majd döntenek — mert nc­jA, kik kell dönteni — Sz. Barna ügyében is, s még mennyi min­denről a Diósgyőri ■Gépgyárban. B. zönségnek, és a film alkotói­nak, egyes szereplőinek részvé­telével vitát rendeznék róla. Ez nagy mértékben segítette volna a filmművészeti tájéko­zottságot, és jól hasznosíthat­ták volna munkájukban a nép­művelés dolgozói is. Ez a programpont azonban eddig nem valósult meg. Miért? Erre válaszolt dr. Kiss Károly, a művelődési ház igaz­gatója: — A bemutató előtti vetítés úgy szerepelt programunkban, mint kívánság. Sajnos, nem tudtunk az érintett szervekkel időben teljes egyetértésre jut­ni, és kevés a remény arra, hogy ebben az évadban meg­kezdhessük ezt a munkát. Azt hiszem, most már szükségte­len lenne felsorakoztatni az okokat és elmondani, melyik szervvel miben nem értettünk egyet, inkább arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy mi várható a jövőben. Nos, a he­lyi szervekkel, a Borsod me­gyei Moziüzemi Vállalattal és felettes szervével, a megyei ta­nács illetékes osztályával la­alakítottuk a közös álláspon­tot. és tárgyaltunk Budapesten, a Filmtudományi Intézettel. E tárgyalások még nem fejeződ­tek be, de igen jó úton halad­nak. A Filmtudományi Intézet ugyan azt javasolta, hogy ne új filmeket vetítsünk, ha­nem régi, nagysikerű, feszti­válnyertes magyar alkotások képezzék a filmművészeti vi­ták alapját, de a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának az az álláspontja, hogy jobb, ha a miskolciak az új filmeket is­merhetik meg, vitázhatnak a rendezővel és más alkotókkal. E két álláspont közelítése a jelenlegi feladatunk ebben a kérdésben. Minden remény megvan arra, hogy mindkét ja­vaslatot megvalósítjuk. és szeptembertől kezdődően-mind a korábbi, nagysikerű alkotá­sokat, mind pedig a legújabb és a közeli jövőben nagyközön­ség elé kerülő magyar filme­ket bemutathatjuk meghívott közönségünknek, a népművelé­si munkásoknak és megvitat­hatjuk azokat. Érdeklődve várjuk e szép • terv megvalósítását. ® ÍW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents