Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

E52AKMAG X AROESZA©

Szard*. 19Ä4. febfaás- ts.

Bemutatjuk a miskolci szimfonikusokat

Valójában a Miskolci Szimfonikus Zenekart, már aligha kell bemutatnunk a zenekedvelő közönségnek. Olvasóink velünk együtt végigkísérték alakulásának nem akadálytalan útját, „végigdrukkolták” a hosszas vajúdást, az új együttes megszületését. Olt voltunk aztán az alakuló társulati ülésen november első napjaiban, s eddigi koncertjeiken. Három hónap alatt, mint ez a minap tartott társulati ülésen összegezödött, nyolcvannál több színházi szereplés és hat koncert (három miskolci bérleti hangverseny, két ifjúsági és egy vidéki szereplés) nagy sikere igazolja, hogy alaptalanok voltak azok az aggodalmak, amelyek innen-onnan a megalakulását. kísérték, és nem egészen megalapozót lak azok a helyenkénti megjegyzések, amelyek működését, illetve a zenekari konstrukciót hibáztatják. Ismételten megállapítható, hogy a zenekar a fejlődés útján van, és Mura Péter igazgató-karmester irányításával magas felkészültségű művészeti együttesse izmosodik, amely méltón képviseli Miskolcot a zenei életben, egyszersmind értékes fejlesz- iője-serkentője lesz a város zenei életének.

f;/, friss erők

Most a zenekar összteve- kenysége helyett az egyes emberekről, a zenekarban közreműködő művészekről írunk. Elöljáróban azért el kell mondanunk, hogy az új zenekar magja a régi színházi zenekar, a művész-tanárok állománya, a régi filharmonikus zenekar. Ez a mag bővült, erősödött. Új, fiatal művészek jöttek a Zeneművészeti Főiskoláról, s jöttek igen tehetséges fiatalok az ország különböző részeiből. Végül pedig ott ül a zenekari pultok mögött az ígéretes utánpótlás, n miskolci Bartók' Béla Zeneművészet! Szakiskola tizennégy tehetséges növendéke, szakiskolások, tanárkepzösök.

A három hónapos munkát számba vevő társulati ülés után ültünk össze a zenekar néhány új tagjával, valamint Kollár József kürtössel, a zenekar felügyelőjével (egyébként az együttes alapító tagja), és beszélgettünk az új tagokról. s arról; miként látják a zenekar életét, a város zenei életét, s szerintük mit kellene tenni annak javítására.

Négyen a. fiatalok hősül

Röviden mutassuk be a beszélgetésben részt-vevő négy fiatal művészt. Elsőként Gál Károly koncertmestert, aki a Zeneművészeti Főiskoláról jött Miskolcra. Korábban Tatán tanított, most a. miskolci szakiskola tanára. A múlt év augusztusától a színházi zenekar koncertmestere volt, majd a Miskolci Szimfonikus Zenekar megalakulása után, Nagy Istvánnal együtt, ott lett koncertmester. Családostól költözött Miskolcra, remélhetőleg lakásproblémái hamarosan megoldódnak, és akkor nem lesz nehézsége a gyakorlással sem. Másodiknak Bakonyi, Tamás oboistát mutatjuk be. Ö egy kicsit hazajött Budapestről, a főiskoláról. Kazincbarcikai, itt végezte a zeneművészeti szakiskolát. Főiskolás korában tanított Szombathelyen, de a miskolci zenekar igen vonzó volt számára, is. lit csak a zenekarban játszik, fejleszti tudását, kár. hogy lakásviszonyai miatt a gyakorlási lehetőségei korlátozottak. Szala,y Tibor trombitás tavaly végezte a győri zeneművészeti szakiskola tanárképzőjét. Szívesen jött a nagy ígéretű zenekarhoz. Tanítást is vállalt Berentén, a zeneoktatói munkaközösségben. (Szomszédai viszont nem szívesen veszik, ba gyakorol.) Végül a negyedik fiatal: Mészáros Imre kürtös. Ugyancsak Győrben

Don Quijote (7).

SZÍNHÁZ

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ

Február 19: Don Quijote (7). Od- ry-bérlet.

Február 20:

Goldoni-bérJet

Február 21: Anna-báJ CT). Sch.ll- ler-bérlet.

Február 22: Az ember tragédiája <3). Arany 3. ifj. bérlet.

Február 22: Anna-bál (fél K). Blaha-bérJet.

Február 23: Anna-bál (10). Ady F.-bérleL

Február 23: Leány vásár (3). Bérletszünet.

Február rw: Don Quijote (fél 3). 9h'akcs peare-bérlét.

KAMA R ASZ JNHA /

Február 17—-21-ig: Nincs előadás.

f ebruár 22: Elveszem a feleségem (7).

Február 23: Bekopog a szerelem (7).

A Magyar Rádió és Televízió

miskolci stúdiójának műsora (A IBS méteres hullámhosszon 10—10 óráig.)

Megyei körképek.

Kongresszusra készül a Hazafias Népfront.

Miről írnak üzemi lapjaink? Szerenádok.

Az egészségügyi kultúra kérdései.

Sportlttjxsdó.

A nők életéből: a -nők kerékasztal konferenciája.

Kerin gok.-O—

tanácstagod fogadóórái

Városi tanács tagok?

Február 26: Madarász János, Vásárcsarnok, helypénzkezelő iroda, 17 órakor; Fiukovlcs József. MIK kultúrterem, Dózsa György u.. 17 órakor; Szűcs Sándor, IJT,. Szi- nye:í\M. u. 13., 17 órakor; Varga Zoltán. Felszabadítók útjai napköziotthon, 3 7 órakor.

Február 27: Kuttor Lajos, Lyukőbánya, új épület, 3 6 órakor; Molnár Ferencné, TI., Oprendck párt- szervezet, 17 órakor; Oravecz Antal, Pereces, Szén utcai ált. isk., 18 órakor.

Február 23: Garcdnai Ferenc, Itt.', Bodrogi Zs. u. 10., 13 órakor; rlr. Konczvald Barna, III. kér., tanácsháza, elnöki szoba. 16 órakor; Ládl István, m., Gagarin u. 6.. TI. fim., 16 órakor; Sugár Andor, Kazinczy utca IS.. 18 órakor.

Februar 23: Bóta István, m.. Hegyes u. 12.. 16 órakor: Cs. Szabó Béla, Szirmai pari szervezet.. 17 érakor; Vasa Antírésné; ni., - Mails Ui u. 14*; 16 órakor.

idő.

/

Várható időjárás ma estig: felhőát vonulások, tübbl'clé

újabb csövei. Mérsékelt, időnként élénkülő délnyugati, nyugati szel. A7, enyheség tovább larl. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz -1— plusz 8 fok között.

végzett, majd a Belügyminisztérium szimfonikus zenekarának volt tagja. Az új zenekar megalakulásának hírére jött Miskolcra.

Ennyi lenne a vázlatos kép, ami száraz, életrajzi adatokat mond csupán a zenekar négy új tagjáról. Ügy véljük, sokkal többet árulunk ' el róluk, ba közösen kifejtett véleményüket is tolmácsoljuk.

Több gondot a fiatalok send nevelésére

A rövid idő alatt, amit Miskolcon töltöttek, már észrevették, hogy a koncertlátogató közönség túlnyomó többségben azonos. Ügy érzik, a közönség utánpótlásának nevelésében kell többet tenni. Meglátásuk szerint nem kielégítő a fiatalokkal, a leendő koncertlátogatókkal való foglalkozás. E megállapítás azonban nem javítana semmit a helyzeten, ha c lelkes fiatalok egyszerűen tudomásul vennék, és nem gondolkoznának a változtatás . lehetőségén. sőt nem' tennének is érte. Már a társulati ülésen is elhangzott egy javaslat a középiskolás és iparitanuló intézeti fiatalság fokozottabb bevonására a koncertéletbe, és ezt a jelenlevő tanácsi vezető elfogadhatónak. megvalósíthatónak is találta, de c fiatalok túlmennek r javaslaton, Ki kell mennünk a fiatalok közé. mondják. Kiváló lehetőséget nyújtanak erre a zenekaron belül alakítandó • kamaraegyüttesek. a, két vonósnégyesen és a már korábban is működött fúvósötösön kívül életre hívott új, ifjúsági fúvósötös. Ezek a kisegyüttesek szorgalmasan próbálnak, az ifjúsági fúvósötös például április elejére már úgy felkészül műsorával, hogy ki tud állni az ifjúság elé a vonósokkal együtt.. A különböző jellegű együttesek összeműkö- désével komplex műsorokat terveznek, esetleg énekművésszel is bővítve. Olyan műsorokat, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy a fiatalságot és a zenét közelebb hozzáír egymáshoz. i

Felfrissült, megújhodott, újjászületett a miskolci zenekar. Nemcsak nevében, hanem összetételében, célkitűzéseiben. tartalmi, művészi munkájában is változóit. A közvéleményben mind jobb kép alakul ki róla és tagjairól.

Benedek Miklós

Feldolgozzák a sárospataki uagykouyvíár értékeit

A

um

lyet

SÁROSPATAKI kollégi- nagykönyvtárában. áme- 1531-ben Perényi Péter alapított, jelenleg több mint 180 ezer kötet könyvel, nagy mennyiségű kéziratot cs folyóiratot őriznek. A gazdag állomány mintegy 60 százaléka régi magyar könyv; melynek jelentős részét volt pataki diákok, professzorok és magán- gyűjtők ajándékoztak á kollégiumnak. Az értékes művek között van többek között Ver- salius 1557-ben kiadott anatómiai szakkönyve, valamint Károlyi Gáspár fordításában a

4 szerencsi

„rádiós“ csirkék

A szerencsi Lenni Termelő- szövetkezet baromfinevelő brigádja ismét megkezdte a munkát, ugyanis 4000 darab naposcsibe érkezett a tsz-be. Az asszonyok' most nyerték el a Szocialista brigád címet, jutalmul egy rádiót kaptak.

Az asszonybrigád úgy döntött. hogy a rádiót a csibene- velöbcn helj'ezik e). Könnyebben megy majd a munka, ha közben vidám muzsikát hallgathatnak. De nemcsak ezt a jó szolgálatot teszi majd a rádió. Sokkal nagyobb céljuk is- van az új ajándékkal: zajhoz akarják szoktatni a csirkéket, mivel azok nagyon ijedősek, érzékenyek. A múlt évben előfordult, hogy az éjjeliőr nagy zajjal nyitott a csirkenevelőbe, mire az állatok összetömörültek, s több mint ötszáz darab megfulladt.

Az asszonyok úgy gondolják, hogy az állandó rádiószó hozzászoktatja a csibéket a zajhoz. s ilyen szerencsétlenség többet nem lordul elő.

,nJ „,,„„-1 Megtörtént...

fényi Vénusnak”, Széchy Má-... riának volt a tulajdona. Ezen- j Mégpedig az egyik mis- kívül igen gazdag a könyvtár: kolci gimnáziumban, troda- lcézirat- cs adattári anyaga is. = , . . „ ... ■

A kézirattárba kerüllek példá- i om °fan. Berzsenyinél járul azok a népköltési- értékek:: ta.k a tananyagban. Kívülről hépdalok, egyházi népi cne-; , ,, ,, , , . _ ...

kuk cs népballadák, amelyeket? kelLctl ^tanulni az egyik a hajdani pataki diákok gyüj-! verset, melynek cimc: Letöttek össze. Ez a mozgalom aj ^töredék barálnémJioz. XVIII. szazad középen honoso-s

dott meg. A kollégium diákjai ? A felelő diáklány szcnoc- \ nemcsak a kórusokban tanult: dd arccal nézett végig az i énekek szöveget Jegyezték le,: . j

hanem azokat a népköltéseket: osztályon. Beszélni még csak j

úg y-a.hogy a köiteA tanárnő türelmesen vá- j nem akart mind- ;

is, amelyeket falujukban hal-: tudott toltak. Ezek a füzetek, amikor: beleltek, a kézirattárba kerül- { menyről, de amikor el kel- j lek. A gyűjtött anyag feldől-; lett mondám... gozásához, I-Iarsányi István; ...... . <

egykori főkönyvtáros kezde- !

ményezésére, 1925-ben fogtak ? ralcozott,

hozzá. Olyan katalógust készí-} m rossz oszlálv2alot «***. .j lettek, amelyre felírtak a nép-:

dalok, egyházi népi énekek és: — Csak Qondolkozz ttyU’ ;

népballadák első két sorát és} godtan csendbe jut! J

feltüntettek, hogy azok milyen ■

könyvekben, illetve kéziratok-! A diáklány hallgatott. ban fordulnak elő. Ez a nagy: A tanárnő még mindig \ munka még nem fejeződött be.:

Eddig a katalógusokon 93 ezer? próbálkozott: népköltési előfordulást tarta-j __ Legalább

k

ot mondj cl!

egy verssza- Hogyan szól

nak nyilván.

Az elkövetkező években ka-: lalógusba veszik azokat a nép- ? a kezdő sor? költési értékeket is, amelye-j Addiffra megérkezett a kc-t a két. világháború kozott:

gyűjtöttek a pataki teológusok,? súgás is, és a. felelő meg- lunfíóképzősök és népfőiskola-! könnyebbülten bökte ki: sók. Ebben az időben főleg ar- i .

ra voltak kíváncsiak, hogy? ” Nc fccrdc~d- baratnem! Borsod-Abaúj-Zemplcn me-! Természetesen kitört, a negye egy-egy falujában milyen: , - . , . katona- cs világi dalokat éne-pcfe5' A íanarno vcdt° cn' keitek. Ezekből a dalokból! gedelmeskadclt a felszáll- mintegy 15 ezernek jegyezték] tásnak nem kiüáncsiskodoii le a szöveget, valamint azt, j

hogy ki, mikor cs hol mondta? tovább, De az osztályzatot cl. A jelentős mennyiségű: beírta... gyűjteményt a könyvtár adat-: ' ■

tárába helyezték. :

Rőczey Ferenc romantikus estje

A Filharmónia

bérleti hangversenyei tartalmas, színvonalas rendezvényekkel gazdagítják zenei életünket. Nemcsak élvonalbeli hazai, hanem neves külföldi művészeknek is pódiumot adunk. Ezekben a sorozatokban kevés szereplési lehetőség jut zeneművészeti szakiskolánk tanárainak. Az intézmény szülői munikaiközös- sége tanári koncertek szervezésével törekszik a lehetőségek növelésére. Mindez jó és járható útja a gyakoribb szereplésnek. De nem az egyetlen. Szakiskolánk minden tanárának egész megyénk ..Pódiumot jelent”. A „vidék”

Art Buch wald »»aíirájat

Csatornák, zászlók, bombák

megnövekedőit kullúrigényc, klub és üzemi hangversenyek várják és kérik művészetüket. Egyelőre nem nagy azoknak a művészeknek száma, akik ezt a dicséretes és nagyon szükséges magasrendü „zenei népművelést” vállalják. De .az áldozatos, lelkes, nemcsak önmagukért, nemcsak a pódium- dicsőségért cs hírnévért muzsikálók sorában, a i termel ő- szö vetkezetek, üzemék, irodalmi színpadok gyakran hallhatják Rőczey Ferencet. Sárospatak, Kazincbarcika, .Mezőkövesd és* sc*k-so!k falu ismeri és tiszteli.

Tanítványai “sJvelcn

hallgatták meg a közelmúltban rendezett roman tikus estjét.. Műsorát Schubert-, Brahms- és Liszt-művekből állította össze. Az est egyik kiemelkedő számának a Brahms—-Paga mini -va.riáci óikat eaáuta- A hegodüirodaJomból jól ismert XXIV. capriccio bravúros zongorával tozatát jelenti a sorozat, telítve sok-sok technikai nehézséggel. A/, eredeti műben a begedűszerű hanghatások, különleges a tere- és a deci mai'u tárnok, baJ- kézpongelések. megkínzott emberek jajldáításáit, sellök olvadóan lágy énekét, orgona- bugást idéznek. A zongorán mindezek a különleges hanghatások kevésbe érezhetők, inkább a felhalmozott technikai bravúrok hökkentenek meg. amelyek némi hiányérzetet is hagynak bennünk, mert éppen Brahms-ot nem találjuk benne. Rőczey Ferenc derekasan győzte ezeket a nagy technikai buktatókat:, néhol egészen fölényesen, másutt: kicsit halványabban. Alig hisszük.

hogy érré a nagy technika feladatra rajta kívül más t vállalkoznék. Mégis. felvetőd hot a kérdés, arányban áll-í

a befektetett energia a zenó eredménnyel ? Brahmsnak. is más mestereknek is vannal ennél zeneileg mélyebb alko Uísai.

A . műsor . második része' Liszt-müvekből ál.litolta önszé láthatóan szívesen játszotta ! bri.ll.iáns, csillogó, fülbesmászí

dallamokban bővelkedő alkoj tusokat. A romantikus est iáj met bebizonyította Rőczey Fej renc nem mindennapi technij kai készültséget, léi Id ismére] I.ességét és tudását. Muzsük-'i; láss bán megalapozott tudató;:! ságot érzünk, a müvek aráj riyos felépítését formába'1 színben, lartal ómban. Ezer' minden a helyén van. anélküli hogy valami is mesterkéltnoM vágj’ száraznak tűnne. Ez * tudatos muzsiicáláa nincs hí" ján, az érzelemnek, de kerülj n vélt. fölösleges túlzásoka'! Arány és szépség az, ami ’ muzsikálást irányítja. LLw nagy ökleli kus volta, a sock szór félig népies olasz, féli1! népies spanyol, egyszer Chö pin, másszor Wágner-ca és sow másféle hatás míii'észi cg)' beölvözése helyenként, viszotil nemcsak/ megengedi a szab?] dabb magaelengedést, ban ok szinte igényli is.

» jelcnlcvtt^

ünnepelte az előadóművész'! aki a tapsokra ráadásokks;. válaszolt. Hivalkodás nélkül') szerény egyénisége, mindo1, feltűnést kerülő művészete tudása nemcsak városunknak hanem megyénknél* is értéké V. Zalán Irén \

ElfthifeszHB tanfolyamat szerver a Debrecen-Pallagí felsőfokú MezőBaztíasáoi Technikum

.4 Debreeén-Palíági Felsőfokú Mezőgazdasági. Technikum állattenyésztési szakán előkészítő tanfolyamat szerveznek azok számára, akik a felsőfokú technikum levelező tagozatán akarnak tanulni. A tanfolyamra, mindazokat felveszik, akik megfelelnek az előírt feltételeknek.

A felvételi kérelemhez érettségi bizonyítványt, középiskolai oklevelet, vagy szakmunkás bizonyítványt (állattenyésztésből), továbbá a munkahely — vagy ha munkaviszonyban nem áll a ftM vételt, kérelmező — a bizá'; nyitványt kiállító intézmény igazgatójának javaslatát kel' csatolni.

Az előkészítő tanfolyam márciustól decemberig tart, A részvételi díj 4.50 forint. A. foglalkozásokat, havonta ké) alkalommal tartják, A jelent’, kezes határideje: február 2&\

Az érdeklődőknek a Felsőt fokú Mezőgazdasági Technij Útim igazgatósága (Debrecen': Pallag: telefon: 15-01) ad bő', vebb felvilágosítást.

i

övezetben szigorúan csalt amerikaiak élhetnek és a. családjaikat kiszolgáló nicara- guai személyzet.

A csalornaövezetben dolgozó nicaraguaiak a hazai élet- színvonaluknak megfelelő bereitet kapnak, míg az amerikaiak az Vigye sült Államokbeli fizetésekkel arányos keresethez jutnak.

így aztán biztos, hogy nem merülnek fel ellentétek, a. két fél között,

•

Az amerikaiaknak sajat iskoláik. saját vendéglőik, sóiét filmszínházaik és saját golfpályáik lennének és per- izc mindenütt ott lennének saját zászlórúdjaik. A nica- ragu.iakkal kötendő szerződésben az. is szerepelne, hogy ezeken a zászlórudakon csak íz amerikai zászló vonható tel, a.m.i. legteljesebb mértékben kielégítené az övezetben Hő kamaszok túlnyomó többségét.

Az is igaz, hogy mindig fennáll a lehetőség, hogy Castro híveinek lazítására, a nicaragu.ai diákok bajt kevernek a nicaragu.ai csatorna- övezetben.

Ka pedig ez megtörténik, ikkor nem marad más választásunk. minthogy lezárjuk t nicaragu-ai csatornát és újabbat, építsünk Mexikóban.

(Megjelent a blew York

Herald Tribune-ban.)

lyeite a nicaragual zászló lengene az új csatorna felelt. Ez meg is oldaná a zászló problémát.

Ezután az is felvetődne, hogy miképpen kellene az új csatornát kiásni? Javasolták, hogy atomrobbantásokkal, Probléma viszont, hogy atom- cscnd-egyezményt irtunk alá a Szovjetunióval, s az megakadályoz bennünket a légtérben végrehajtott alom- robbantásokban.

F. problémát viszont, úgy oldhatnánk meg, hogy szerződésileg a; franciákra, bíznánk a csatorna kiásását, akik nem voltak hajlandók aláírni az atomcscnd-egyezményt. A franciáknak rengeteg bajuk, volt az afrikai országokkal, szaharai atomkisérleteik miatt, úgy hogy valószínűleg lelkesedéssel fogadnák, ha át- tehetnék kísérleteik színhelyét a nyugati, féltekére. Persze ragaszkodnának ahhoz, hogy francia zászló lengjen a csatorna felett az építkezések idején, mi viszont megnyugtathatnánk az amerikai középiskolásokat, hogy csak átmeneti intézkedésről van sző.

All right. ezzel meg is egyeztünk. Mi finanszírozzuk a csatornát, feltéve, ha a franciák vállalják a kiásását. Mihelyt a csatorna felépül, mindkét oldalán övezetet építünk ki és ezt nicaragvai csatornaövezetnek nevezzük. Az

Sokakat hallatlanul elkeserít a Panama-csatorna problémája. Miután a panamaiak azt. akarjál:, hogy az ö zászlójuk együtt, lobogjon az amerikai zászlóval, és miután a Panama-csa torna. övezetben élő amerikai középiskolások azt kívánják, hogy az amerikai zászlót egyedül lengesse a szél, — felvetődött, hogy új csatornát építsünk.

A lagfr.lháborodottdbb amerikai polgárok közül egyesek még egy lépéssel tovább mentek és javasolták, töltsük fel homokkal a Panama-csatornát, nehogy távozásunk után a panamaiak használhassák.

Sok szól amellett, hogy üj csatornát építsünk a. panamaiak. bosszantására. Hiszen ha mi nem lennénk, ne.m. is lenne hova felvonniuk a lobogót, s egyébként is legfőbb ideje, hogy megengedjük középiskolásainknak, hogy külföldön saját kezükbe vegyek külpolitikánk i’■ányitását.

•

Felvetődik a kérdés, hol építsük az új csatornát, Javasolták, hogy válasszuk Nicaraguát,

Köztudomású, hogy Nicaragua. nagyon békés ország, a. nicaraguaiak nagyon örülnének is, ha. ott építenénk a csatornát, és egyáltalán nem ragaszkodnának a panamai zászló felvonásához. Teljesen kielégítené őket, hogyha he-