Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-19 / 41. szám
Äzaräa, ISS! föB'ruär V>. IBEAKIlfAG'jrÄ’SORSE*« Kevésbé látványos, de Igazabb! | A brigád minden szempontból kiváló1. Itt nincs baj a munkával, a közösségi élettel, nincsenek erkölcsi takar- Batnivalólc. Bármelyik tagot merném javasolni annak a .színdarabírónak, aki az üzemi ,.po- Eitáv hős”-t akarja megformálni. — Néhány éve — mondja a. brigádvezető — eok baj volt a brigáddal. Kimaradözás, hanyag munka, meg italozás is előfordult. Ma’ Senkivel semmi hiba. — És hogyan történt ez a nagy változás? Azt várom, hogy az embernevelés talán éppen klasszikus példájáról ■ hallok valamit. - A . válasz lehűl. — Egyszerű az egész — vonja meg .vállát a brigádvezető —, aki nem viselkedett, úgy, ahogy kell, leléptettük. Kicsit keserű szájízzel köszönök el a brigádtól. Amit csinálnak, ahogy élnek, azért megérdemelnek minden elismerést, de valahogy a nevelési módszerük ... Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy nem ez az egyetlen ilyen eset. Legalább hatnyolc közösséget tudnék felsorolni, ahol a nagy átformálódást azzal kezdték, hogy a nekik nem tetsző, kifogásolható viselkedésű embertől igyekeztek megszabadulni. Most próbáljuk az esetet, pontosabban az eseteket a kirekesztettek, a „negatív hősök” Bzemszögéből nézni. Vegyük az italozást. Van, akinél a környezet okozza. Olyan emberekből áll baráti körük, akik a szórakozáson italozást értenek, s ez már hagyományos szokássá merevedett bennük. Mit lehet a brigád? Kiszakíthatja ebből a környezetből, megtaníthatja kulturáltan élni. szórakozni. Van. akinél családi okok ideák elő. Látásból ismerek néhány embert, aki nagyszerű munkás volt. Fényképe a díszhelyeken szerepelt. És mostanában sűrűbben látni részegen, mint józanul. Családi élete felborult, bánatát italba fojtja. És lehet, hogy amikor családi élete össaeroppant, amikor először rúgott be, először maradt lei a munkából, a brigád. nem vette észre, hogy egy emberi Bors van a kezében. Ha ott marad velük, az üzemi család ezer apró gondja, öröme talán elfeledteti vele a íélresíklott házasság minden gyötrelmét. De hát el lehet-e dobni emberi sorsokat? Vajon éme-e valamit egy olyan szocialista üzem. ahol felállítanának orv mércét: ilyennek: és ilyennek kell lennie Kunden dolgozónak, aki nem ilyen, az keressen másutt munkát? És ezt a rostálást a végtelenségig lehetne folytatni, mert mi a biztosíték, hogy a ma kiváló tulajdonságokkal-------’ciíccző és nagyszerűen viselkedő ember t ióínap nem botlik-e meg? Semmi. És hát: törvény-e az, hogy a. ma sok-sok. hibát elkövető, kifogásolható viselkedésű ember holnap is az lesz? Talán születési kiváltság, hogy egyesek eleve nagyszerű szocialista embernek születnek, mások pedig örökké „negatív Itósők” maradnak? Yartnak Az egyik munkahelyen dolgozott egy fiatal asszonyka. Valahogy nagyon „kilógott” a munkacsoportból. Ott úgy vélekedtek róla — s úgy vélekednek ma is —, hogy „összeférhetetlen teremtés”. Igyekeztek megszabadulni tőle. Az új munkahelyen mást mondanak róla. Remekül beilleszkedik a kollektívába, annak majdnem leglelkesebb tagja. És itt jön a meglepetés. Éz a kollektíva nemrégiben elnyerte a szocialista címet, s a másik munkacsoport különféle okok miatt, ebben szerepe van a személyeskedésnek is, nem. Nos, kiben van, vagy volt itt a hiba? brigádok a megyében, amelyekben olyan tag is akad, akinél a kimaradás, az italozás még csal: parányi hiba volt a bűn. vagy bűnök mellett, amit elkövetett. Büntetését letöltötte, A börtönben őszinte, mély megbánást' -mutatott. Szabadlábra helyezése első pillanatától kezdve nagy vág}', elszántság élt benne: megváltozni, helyrehozni mindent A brigádokban nagy viták zajlottak le. nagy volt az ellenállás, de végül felülkerekedett a. helyes álláspont: ha valaki, akkor a hibát őszintén jóvátenni szándékozó- előtt meg kell nyitni a fejlődés ajtaját. És különösen altkor, ha már előzőleg mint a munkacsapat tagja, magatartásával megérdemli az előlegezett bizalmat. Van eset, ahol a munkacsapat valamennyi tagját bevessük a brigádba. Nincs egyikkel se semmi baj. Később valamelyik kisebb hibát követ el. s emiatt a brigád nem kapja meg a címet. És előfordul, hogy ezt az embert kizárják a brigádból, így .biztosítják a „szocia- listaságot’\ Szerencsére ez ritkán fordul elő. A pozitív eset az általánosabb. Az egyik ózdi brigád például háromszor rugaszkodott neki — de sikertelenül. Négy kemény, fáradságos év után sikerült először megkapnia a címet. De ez megalapozott. Elég egy példát. A brigádban kilenc ember volt, áld hosszú éveken át nem is beszélt egymással. És nyilvánvaló, ha az egyik haragostól függött volna, akkor a másiktól „megtisztítják” a brigádot. Még okot is lehetett volna találni, mert a „nehéz fiúk” akkor még szívesen megengedtek maguknak időnként egy kis kccsmázást is. És ma nagyszerű dolgokat művelnek, a „haragosok” a legjobb barátok, s talán éppen együtt dolgoznak társadalmi munkában valamelyik tsz villamos berendezésén. ne essék, nem akarunk a másik végletbe esni. TerFélreértés mészetesen előfordul, előfordulhat, hogy valaki nem érdemli meg, hogy szocialista bri- gádtag legyen. Éppúgy', ahogy előfordul, hogy embereket sorozatos hibájukért elbocsátanak munkahelyükről. ' De azért valahogy kicsit sántikál. ha a brigád a makulátlanságot „tisztítással” kezdi. A másik út, a hosszú, hosszú ideig tartó nevelés a nehezebb. Nem is olyan látványos. De ez a mélyebb tartalmú. Az igazibb. Az emberibb. Csorba Barna Priígyi beruházások Az idén Prügy mindkét ter- tnelőstóvet,kezelő jelentős beruházásokra készül. A termelő- fiaövetkezetek két öntöző berendezést létesítenek. Ezek egyenként 320 holdat öntöznek majd. összes költségük 800 «aei- forint. A Petőfi Termelőszövetkezet £30 ezer forintos költséggel vil- femosítja a tsz-majórt, a Tisza- f-nente pedig 150 ezer forintért G0 férőhelyes borjúnevelőt építtet. Eredetileg két darab bárom holdas dohánypajtát terveztek, amelyre 244 ezer forintot kaptak, de most úgy határoztak, hogy saját erőből kipótolják, és mindkettőt öt holdasra építtetik. Mapr találmány: a „légpárnás“ prés Juhász Adóm és Konkoly Ferenc szabadalma alapján a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban elkészítették az úgynevezett légpárnás-vörösiszap- prés mintapéldányát. A timföldgyártás melléktermékeként nyert vörösiszap, közismerten nagy mennyiségű vasat tartalmaz, az iszapot azonban csak úgy tudják elszállítani a kohászati üzemekbe, ha előzőleg megszabadítják víztartalmától. A találmány lényege, hogy a hagyományos szűrőtartályt felfújható gumitömlővel bélelik, ebbe levegőt bocsátanak, és a felfúvódó gumi 20—25 atmosz- férás feszitőereje a víz nagy részét kiszorítja. Az iszap 40 százalékos nedvességtartalma 15 százalék alá csökken, s így egyszerű teherautón is köny- nyen szállítható. A gépet természetesen nemcsak vörös- iszap, hanem sokfajta vegyi, gyógyszeripari és élelmiszer- ipari alapanyag sajtolására is fel lehet használni. Az első példányt az Almásfüzitői Timföldgyárban szerelik fel, de további 20 gépre is kapott már rendelést a gyár. A találmány iránt Írül föld is érdeklődik, egyes országok a találmány licencét i® meg akarják vásárodni. Egy ncpfrontbizotísági Yálaszfogyülcsen történt Nem titdk: az alábbi Ids történet színhelye Katica, a szerencsi járás e kis községe. Vasárnap délután volt, a tanácsteremben jónéhányan ültek együtt. Eljöttek, hogy újjáválasszák a Hazafias Népfront helyi szervezetének vezetőségét. A tekintetek egyfelé irányultak, az arcokon komoly figyelem, Hallgatták a beszámolót. Egyetérthettek minden szavával, mert sűrűn rábólintottak... Eljött az idő, amikor a népfrontbizottság elnöke. Spé- der János a vezetőség nevében forma szerint lemondott. Másoikkal együtt ismét jelölték őt is „Megejtették” a szavazást, megválasztották az új vezetőséget, s annak tagjai elosztották egymás között a funkciókat. A gyűlést vezető Répási István vb-elnok kisvártatva kihirdette: , —— A népfrontbizottság elnöke Makkal József lett, az elnökhelyettes Spéder János, a titkár... Nem fejezhette be. Innen is, onnan is hangok hallatszottak: — Miért váltották le Spéder Jancsit? — Miért nem a Jancsi lett az elnök? , Nem mintha Makkai József pedagógus ellen darinnék is kifogása lett volna. Ellenkezőleg: tiszteli, becsüli mindenki. Csak hát megszokták már ebben a tisztségben Spéder Jánost, aki „mellesleg” a tsz elnöke is. Népszerű ember, szereti mindenki. Nem értették tehát, hogy most egyszerre miért nem jó népfront-elnöknek. Aztán mégiscsak megnyugodtak a kedélyek. A vb-el- nök megmagyarázta: szó sincs itt leváltásról. Spéder elv- társnak sok az elfoglaltsága, úgy érzi: nem tudna mindig két kézzel tevékenykedni az elnöki poszton. A mozgalomban azonban mint elnökhelyettes, továbbra is dolgozik majd... S ez a válasz mindenkit kielégített. Gsu K, Új tantárgy a miskolci zenei általános iskolában A miskolci Fazekas utcai Általános Iskolában, a zenei tagozat alsó négy osztályában heti egyórás oktatáson ismertetik a magyar és más országok népi táncait. Az új tantárgy, azon túlmenően, hogy megismerteti a gyerekekkel a népi tánc alaplépéseit, fejleszti a ritmuskészséget és az ügyességet. A tantárgy a zenei tagozatosoknak kötelező, és év végén a többi tantárgyhoz hasonlóan osztályozzák. HiOogb Mária (énrtsnárnü népi táncot tan» a második«« diákoknak. letesebb: ha nem kapai Jóska, Pista is bánja. A laiusi népművelőkbe. ! mostanság valamilyen sajátos szakmai szemléid szorul!. Úgy vélik, mezőgazdasági ezermestert keli faragni a parasztból. Negyven ember tanulja meg, hogyan kell a korszerű vetögépet beállítani olt. ahol csak ltól-három vetőgép uíán kell farost állítani. A korszerű öntözési eljárásokról tömeg'elöadósokat tartanak, és csodálkoznak, hogy nincs tömeg az előadásokon. Az a véleményem, hogy egy bizonyos szakmai ismeretanyag korszerű elsajátításához kevés egykét előadás, viszont egyetlen előadás is Itatásos lehet, ha például az idejétmúlt közmondásokról szól, persze csak akkor, ha a megváltozott viszonyok kölcsönhatásában és érdekes, fordulatos, a helyi tapasztalatokat felhasználva tárgyalódig. A niai parasztembernek több gondja akad egymással. a közösséghez való viszonnyal, mint egy általános talajtani ismeretté!. Az emberségét kell hozzáigazítani a megváltozott időkhöz. Hallottam előadást az igazi hszafi- ságról — velem együtt tizen- ketten voltak az előadáson —, de nem volt szerencsém olyan előadóhoz, aki az egységes na. raszli osztály kialakulásáról úgy beszélt volna, hogy Kis Pista volt hatholdas paraszt megértse belőle: Nagy János volt középparaszt vele egyenrangú tagja' a közösnek, s nem azon kellene rágódniuk, ami elválasztja, hanem ami összeköti őket. S azt is szóvá kellene tenni egyszer, hogy az ember- és állatorvos, a patikus, az agronómus. a könyvelő, a posta vezetője méri: nem áll az emberek elé. hogy a helyi tapasztalatokat. a megismert emberi ellentmondásokat a nevelés szolgálatába állítsa? A helyben Szerzett ismeretekre éöüjó előadások lehetnek igazán hatásosak. Hamis, idejétmúlt illúziók élnek a. parasztemberekben — segítsünk nekik, bog}' megszabaduljanak tőlük, s lélekben is közelebb kerüljenek a inához és egymáshoz. Az egyik községben a tanítónak eszébe jutott, hogy' az új házakról kellene előadást > tartani. Nos. az új házaikról tartott nagyon is politikus előadás osztatlan sikert aratott, hatásában felért egy egész népművelési évadban tartott előadás-sorozattal. Az emberek a legfontosabbat értettél: meg belőle: jobb ez a világ, mint a régi. Tizenkilenc esztendőt vett 45 előtt, ugyanannyit a felszabadulás után. Tizenkilenc esztendő alatt öt ház épült, a fel- szabadulás után 52. Mindegyüket lefényképezte, nagyon költséges módon diaképeket készített a felvételekről. Egy hangulatos beszédet írt, ismertette a házépítők 45 előtti foglalkozását, sőt, néhányának azt a házat is bemutatta, amelyikből az újba költözött. Az „egyik ötven holdas gazda háza is fényképre került, s az om- latag vakolatú házról kisült, hogy egyszerű vertfal, pedig a gazda birtokának egy-két esztendős jövedelméből akár kastélyra is futotta volna, de őt csal: a földszerzés vágya izgatta. Nem durváskodott. csupán sajnálkozott. Nos. a beszédet magnóra vette, s csak any- nyi dolga volt. hogy a diavetítőt kezelte. Bátran és konkrétan politizált, és az emberek nem szörnyülködtet". hogy olyan sötétre festi a múltat — ott volt a vásznon a múlt. ott a jelen, a képek egyértelműen igeneitek a jelent, mely elé a tanító nem szégyenkezett odatenni a „sematikus” jelzőt: megszépült. Igen. a. megszépült jelen... K ell az összehasonlítás, kell a szókimondó politizálás. és elsősorban kellenek az olyan népművelői:, akik a falu mikrovilágában találják meg az „agitációs szempontokat”. . Elsősorban a rátermett, helyi példákkal nevelő népművelők számíthatnak sikerre. De mintha megfogva! koztak volna az ötletes helyi népművelők. Meg kellene vizsgálni, miért. Ma több az értelmiségi falun, mint hajdanán, és kevesebb az önkéntes népművelő? A falu választ kér ügyes-bajos gondjaira — ehhez kell méginkább igazodnunk. Gulpát MHtáHí Falast töprengések nak se mutatna utat, élne, mint Marci Hevesen. — Álljunk meg itt egjr pillanatra — szóltam rá —. mondja meg, kinek adná bérbe földjét? — Köbben is voltak ott, olyan egyhúron pendülő egykori módosabbak, őket is megkértem, keressenek bérlőt a faluban. Lógó orral tértek meg a gondolatbeli házalásból, egyetlen olyan embert . nem találtak, skit alkalmasnak találtak volna bérlőnek. ;— Elmentek a fiatalok — összegezte egyikül: 3. kényszerű tapasztalást. — A tsz elűzte őket. — Nem a könnyebb élet igénye vonzotta őket gyárba, bányába, iskolába? — válaszol tain kérdéssel idős ellenfelemnek. — Az is lehet — mondta bánatosan, és elkezdte szidni két fiát, akik akkora arak leitek, hogy még aratásra se kívánkoztak haza, hiába menesztett utánuk levelet: levél után. Elmondtam nekik: nemrég jártam a kapitalista Ausztriában, ahol híre-hamva sincs termelőszövetkezetnek, s a parasztember csakúgy panaszkodik a fiatalságra, mint mi, pedig ott is egymást érik a gépek, mégis kedvesebb nekik i városi élet, a nyolcórás munkaidő. B ólogattak, hümmögtek, értetlenül és mégis értve: nagyot fordult a világ azóta, hogy megtervezlek maguknak jövőjüket egész i sírig. Lehet-e nemesebb feladata egy mai agitátornak, mint az, hogy' bölcs mérték- tartással, mellőzve az őszinteséget sarokba kergető indulatoskodást. e megváltozott élet megértésében segítségére legyen a parasztembernek? sokan — elsősorban elfogultságból — nem képesek felismerni valódi érdekeiket, a kö- ■ülményel: elemzéséből adódó éladataikat, a változások természetét. A változások természete jó és egészséges. A meggyőzés mindennapi munkájában a hagyományos paraszti ‘elfogásokat kellene boncolgatni. A közösségi szemléletre való átváltást, meggyorsíthatnánk. ha a termelőszövetkezel i Met hétköznapjaiban tapaszait fogyatékosságokat elemeznénk. tárgyalnánk meg az em- nerekkel. Rengeteg kárt okoz i közösségnek „az én házam — az én váram’-szemlélet. Az jgyéni világban a faluközösségnek nem volt abból kára, iá valaki kapálatlanul hagyd a crumpliját, kukoricáját. Ki nini veti ágyát, úgy alussza Urnát — ezzel a szállóigével udták le a dolgot. Mindenki udja — remélem, tudja —, nogy a termelőszövetkezetben más a helyzet. A kapálatlanul lapyott tengeri nemcsak eg}' jrobert rövidít meg, s mégis, sajnálatos ellentmondásként. »1 váriák. hogy' csak a vezetőség járjon el az üeyben. Az új szállóige még nem született meg. Majd meg fog, az értelme ez lesz, a formája tökéA íiatalabbja, az ittragadt : negyvenévesek még ál- : tátják magukat. Az ; öregek nagyokat hallgatnak, : ha dicsérik előttük az egyéni i világot. Ha meg akarod tudni, ' mi rejlik bölcs hallgatagságuk < mögött, ülj le velük poharazni. < Az egyenlőség demokráciáját i hangoztatják, az állam becsül- i je meg a parasztot, adjon neki < annyi nyugdíjat, amennyit a < munkás kap. Nem tudják, mi : fán terem a szembetűnő meg- ’ különböztetés, valami osztály- J harcos spekulációt vélnek ben- ; ne. Te tudod, bog}' nem erről - van szó. Az állam igazán bőkezű mecénása az új életet próbáló parasztságnak. A tár- • sadalombiztosítás nem krajcá- , rokba kerül. Súlyos milliárdo- j kát visz el á szocialista állam , konyhájáról az, hogy' a parasz- , tot is bevontuk az általános \ társadalombiztosításba. Az or- , vos, a gyógyszerész a meg- ‘ mond hatója, mennyire meg- , változott a parasztember hagyományos felfogása a betegségekkel szemben. Korábban j szinte munkétlanul lengtek- lengtek. nagyritkán nyitották j rájuk az ajtót fogfájással, , náthával, a nyavalyák apróbb- j jával. Egy' gyomoiTontás meg j se kottyant a parasztember- . nek. Még mit nem, pocsékolni a pénzt ilyen semmiségekre, nem az égből potty'an az. nem bizony'. Most?... Az élet értéke, értelme nőtt meg? Az Is. Nem kerül pénzbe az orvos? Az is. 1 Mondom, nagy'okat hallgat- ‘ nak az öregek, ha erejük tel- ‘ jében lévő fiatalok visszasír- . jak az egy'éni világot. Ök nem , segítenek a visszasírásban. ‘ Reálpolitikusok. f — Most még ugrálna!:, erős- , nek érzik magukat. Egyszer ; elfogy' az eiő, s ott vannak, s ahol a pírt. szakad. Mindig is j azért gyűjtött a parasztember, j hogy legyen mit a tejbe aprí- j tanía öreg napjaiban, de aztán j rá kellett döbbennie, hogy' a < tejet és a kenyeret lánya, fia j merle, s a nyugodt öregségről i szőtt álmokat elfújta a szél. — \ így beszélt nekem egy idős pa- j rasztember. i Egy másik, akinek minden j ivadéka cseléd volt, még szó- < morúbb képet festett a cseléd- t ember öregkoráról. Igen, a cse- t lédembemek sok gyereke volt, 1 hál híj a sokból legalább egy f megkönyörül rajta öreg nap- - jaiban, __ befogadja, megosztja < vele szűkös kenyerét. Az ura- í súg nem az éhes szájak szerint 1 mérte a kommenciót. Darab, 1 darab, egy ember, egy' bér. él- i jen meg belőle, ahogy tud, i mért y'an annyi gyereke, úgy' t kell neki... I A régmúlt parasztélet 1 vaskos realitása úgy' i záporoz az öregek elbe- 1 szüléseiből, hogy kín hallgatni. < Ha nem jön a tsz, mi lett í volna velük? Egyszer azt vág- < ta valaki a szemembe, hogy' : ha meglenne a ÍR holdja, fü- í tyülne az állami nyugdíjra, i bérbe adná földjét, és Icutvá- I
