Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
ÉSZARMAGíAECmSZAö Szerda., 1964. január 15. Hasznos eszmecsere a Herman Ottó Gimnáziumban Ma mar egyáltalán nem meglepő, hogy a* ország vezetői gyakran megfordulnak’ különböző közössegekben. Az sem feltűnő, hogy ilyenkor őszinte hangnemben, ügyszeretettől átíratott szenvedélyes vitatkozás, vagy csendesebb áramú beszélgetés alakul la, aszerint, ahogy a téma kívánja. Kötetlenség jellemezte a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári karának és Szirmai látván elvtársnak, a Politikai Bizottság tágjának, nx MSZMP Központi Bizottsága titkárának találkozását is. Szirmai clVIárs a jelenlevő több mint ’50 pedagógus előtt egyszerre tette fel kérdéseinek zömét: — Hogyan alakul az oktatási reform végrehajtása? Mik a tapasztalatok az 5-|-l-e,s oktatási fonna kapcsán? Hogyan fogadják a lányokat az üzemekben? Milyen morális hatással van a gyerekekre a hatodik munkanap, helyes voll-c Triszakítani a tanulókat a ..hagyományos” tanmenetből? Kaptak-e már új tankönyveket. jók-e ezek? Mi a véleményük az új tantervekről ? Megmaradi-e a gyerekek túlterheltsége? j A kérdések | jegyzek s pillana- válavendéghlió főiskola is működik. Aki itt; végez, diploma tónak is elmehet. Az egyik tanárnő a felvetett kérdések kapcsán megjegyezte: — Nagyszerű dolog, hogy mindenütt szívesen fogadják gyermekeinket, a tanulók is megszeretik az illető szakmát, iskolánkból mégis csele, hatan választották a fonó nő szép hivatását. Szirmai olvlárs erre egy országjárás alkalmával szerzett, pé I (1 ávai vnlaszol t: kertészetvet, Megemlítette, helytelen gyakorlat az, hogy egyetemi tanárok készítik a középiskolai tankönyveket. Szirmai elv- társ közbevetette: — Középiskolai gyakorló tanárok is írhatnak tankönyve-^ kot. ezt senki sem tiltja me; j szóba került a J gimnázium szú 13 első osztállyal tanévet Ezután Orosházán füzetekbe kerültek, tok alatt formálódtak ben dol- oztak a politechnikás diákok. Valaki megkérdezte: ..Ezekből most már mind kertész lesz? Egy tapasztal 1, sokat látott parasztember válaszolt: „Nem mindegyikből. Lehet. hogy ezek közül néhányan orvosok lesznek, mérnökök, vagy agro- nómusok, de az itt tanultak csak hasznukra válnak,” Talán ebből kell kiindulni az 5-(-l~es politechnikai oktatás lényegének megítélésénél. Vagyis:. akármi lesz a gyerekből, mindenképpen hasznos, ha fizikai munkát végez. Különben teljesen képtelenség az a kívánság, hogy’ minden politechni- kázó diák ott vállaljon munkát, ahol gyakorlaton volt. A lényeg az: munkálkodása ne legyen hasztalan. De ha már ennél a gondolatnál tartunk: nem csalódik a gyerek a mim azok is. Br. Tank 13eláné igaz- {kásosztályró! alkotott, tanult, gáté az üzemek és az iskola jó" Kapcsolatainak méltatásával kezd le gondola tói t. — Eredményes együttműködés alakult ki a Pamuti'onó és iskolánk között. Gyermekeinket szeretik a.z üzemben, s szinte várják már azt a napot, amikor megjelennek a géptermekben. Hasonló kapcsolat alakult ki az édesipari üzem, az élelmiszeripar, a kereskedelem dolgozóival. Egymás utón emelkednek a kezek magasba: Sztric.hifw.cz Matyómé • készül elmondani tapasztalatait . politechnikai osztályáról: — Az én gov .-ekeim a vendéglátóiparba járnak politechnikára,. Sokat, fejlődik itt a tanulók esztétikai érzéke: látják az ízléses terítéseket, a rendezvények feldíszített termeit, a magyar konyha gazdag gaszt ronóm iáját- Tern része teáén kölcsönhatás is mutatkozik: tanulóinktól, akik több idegen nyelvén tanulnak;'különböző nyelvi kifejezéseket, fogalmakat hallhatnak az idegenforgalom szempontjából nem közömbös étterem felszolgálói. Szirmai elvtára közbeszól: — Évről évre no idegenforgalmunk. Kultúrált vendéglátással, szolgáltatással nehéz lesz köpetni ezt a gyarapodási. Éppen ezért örvendetes, hogy a Herman Ottó Gimnázium 'kislányai vendéglátást is tanulnak. Egyébként Svájcban hallott vélemény és a politechnikai gyakorlat közben látottak kapcsán? Pándi Emil igazgatóhelyettes nyomban kész a válasszal: — A gyerek természetesen meglátja a jót és a rosszat:. Sok emberséget, összetartást tapasztal a munkahelyen, és főleg kemény helytállást. Szép gondolatot ébreszt ez a gyerekekben, növeli emberi önállóságukat. Szirmai elvtórs itt visszatérően az 5+j-es oktatási forma életképességét tudakol tó. Mi sok kellemeset és jo tapasztalától mondhatunk a hatodik munkanap . kapcsán. Ami pedig a körismexeti elméleti tárgyak csel lege:, zsugorodásai. illeti; ez törvényszerű, egyszerű matematika. Öt nap kevesebb, mint hat. De a. gyerek a poli technikai - elmélet i és gyakorlati órákon bőséges kárpótlást kap. — Milyen gondjaik vannak — teszi fel végül a kérdési Szirmai, elviárs. Lovász Pál igazgatóhelyettes es Kordos László tanár a politechnikai tankönyvek körüli rendezetlenséget említettek fel. A gyerekek ugyanis különböző technikumi, kereskedelmi és Ipari iskolák kivonatolt tankönyveiből tanúinak. Mind ez ideig gimnáziumi politechnikai tónkéilyv nem készült. Lovász Pál bírálta a legújabb tankönyveket, közöttük elsősorban a kevés rendszerezettséget eláruló, óriásira duzzasztott matematikai tarikönyi\)oindára kész a Borsod-Abauj-Zenipléu megyei sajíóbibliográiía A 11. Rákóczi Ferenc Könyvtár tájékoztatási. és bibliográfiai csoportja, külső munkatárs bevonásával elkészítette a megye teljes hírlap es folyóirat anyagának bibliográfiáját. Borsoa-Abauj-Zemplén megye hírlap és folyóirat anyagának teljes számbavételét ez a bibliográfia kíséreli meg először. Három könyvtár anyagát. vizsgálták meg: az Országos Széchényi Könyvtár, a 11. Rákóczi Ferenc Könyvtár és a Herman Ottó Múzeum könyvtárának anyagát. Az így összeállított jegyzéket a függelékben felsorolt bibliográfiákkal és kimutatásokkal egyeztették. Ezen az úton és a korabeli lapok hírei alapján még több lap létezéséről szereztek tudomást Ezeket is feldolgozták a rendelkezésre álló adatok alapján. Ez a bíblio*-áfia 430 féle periodikát sorol fel, olyanokat, melyek a megyében valaha is megjelentek. _ A bibliográfia fő részét az egyes lapokról' készült címfelvételek képezik a következő adatcsoportokkal: cím és tartozékai, alcím, kiadó testület, a megjelenés helye, létezésének időtartama, a megjelenés jdűszakossága, szerkesztők, kiadók, nyomdák, a lap méretei, valamint a lelőhely, irodalmi hivatkozások és a lapok rövid jellemzése. A bibliográfia használatát még hatféle mutató teszi könnyebbé. Ezek: a periodikák időrendi, földrajzi és szakmu- tatója, az összes munkatársak, kiadók és nyomdák mutatója. Ez a bibliográfia a megye legújabbkori története kutatóinak munkáját hivatott megkönnyíteni. De has'znos kézikönyvül szolgálhat mindazoknál;. 'akik a megye dolgaival foglalkoznak. További célja még a könyvtárnak, hogy a történelmi adatok e pótolhatatlan forrásának teljesebbé tételére felderítse a megye társadalmi és magángyűjteményeiben még fellelhető hírlap és folyóirat anyagot. Kluger Lászlómé könyvtáros kos vol La : indítottá el az idei gimnázium, jelenleg 35 osztály tanul a rendelkezésre álló 30 tanteremben. A tanácskozáson jelenlévő d.r. Bodnár Ferenc elvtórs. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, és Beme László elvtórs, a megyei pártbizottság agitó- ciós és propaganda osztályé nak vezetője már korábban tájékoztatták az iskola irányítóit: a megyei pártbizottság ismeri ezt a súlyos gondot és mindent megtesz megoldásáért. Szóba került a pedagógusok fizetésének kérdése is. Maga Szirmai elvtárs említette meg kérés nélkül. A Központi Bizottság titkára ezzel kapcsolatban elmondotta: erkölcsi kötelességének érzi a pedagógusok fizetésének rendezését. A szándék realizálásához. bármennyire is furcsán hangzik, jobb kukoricatermés kell, és nagyobb bőségü gabonatermés. Ha a mezőgazdaság körüli gondjaink enyhülnek, azonnal sor kerül „régi tartozásunk” kiegyenlítésére. Oktatási reformunk ügyét szolgáló, sok időszerű gondolatot vetett fel Szirmai elvtárs. A Herman Ottó Gimnázium tanári közössége, úgy reméljük: gyümölcsözted a tanulságokat és így a baráti eszmecsere kötetlen „napirendi pontjai” még jobb pedagógiai munkában realizálódnak.- p — 1 — A oárt ti .......az Eszme volt a fegyverem!“ K is Ferenc, a költő fejfájára Ma temetik el a fővárosban Kis Ferenc József At.tila-dijas költőt, a párt- és a 'munkásmozgalom régi harcosát, napjaink irodalmának egy ritkán megszólaló, nem tülekedő természetű, igen rokonszenves egyéniségű, tiszta jellemű alakját. Személyisége és életműve sem a közérdeklődés homlokterében, sem a gyakran viharos szenvedéllyel gyűrűző irodalmi viták kereszttüzében nem állott. Akik azonban ismerték, becsülték és szereltél:. Becsülték és szerették emberségéért, költészetének mélyről jövő, szívig érzett, tömören tartalmas, "komorságukban is üde hangjaiért, Azért a töretlen egységért, mely benne és életművében szinte szentünk láttára alakult ki az Eszme és a Mű, az ember és költészete között... A párt budapesti bizottságának és a Magyar Írók Szövetségének halottjaként temetik. Ez a tiszteletadás az ő esetében csakugyan helyénvaló és természetes. A munkásosztály, a párt, a mozgalom neveltjeként és katonájaként érkezett az irodalomba. Jellemének és tehetségének egyaránt fényes bizonyítéka, hogy ott is, itt is odahaza'Volt. Kedvessége, a dolgozó emberei;, a nép iránti szeretető átcsillant szomorkás, olykor búskomor, érzékeny kedélyvilágán, mely a múlt ember- feletti szenvedéseinek súlyos jegéből egészen felolvadni sohasem —■ még talán verseiben sem — tudott. Többször „meglakta” Horthy börtöneit, megkínozták. A tisztaságot, és a tisztességet, a szólamosság nélküli hűséget az egész emberségével, éietre-hnlálra vállalt kommunista elvekhez — mindvégig és minden helyzetiben őrizte és tartotta, a felszabadulás előtti és (amikor voltak) n 45 ti tani nehéz években is. Az egyéni életsors súlyos csapásai (szeretteinek tragikus és korai halála) közepette is. Nemcsak „fűtője”, — vezércsillaga, sem „jobbra”, sem „balra” ki nem lengő biztos iránytűje is volt a munkásön- ludat!... Mert Kis Ferenc a szó szoros őrtel ménen munkás volt. Munkásból és munkásként lett a magyar munkásosztály költője. (S most, halálakor tudjuk felmérni. igazán: nem is akármilyen rangú és színvonalú költője!) Az a szép mesterség volt a tanult és gyakorolt szakmája, amely legközelebb áll az irodalomhoz: a betűszedés, a nyomdászat... Nem tudom, megteszik-e. de egy szomorúan szép lehetőség elszalasztása lenne, ha azok, akik vóglisztességét rendezik, nem vésetnék síremlékére azt a, még 1937-ben írt kis remekművét, melyet maga is •— végrendeletként — oda. szánt, hiszen Fejj ómra a címe. — és amelyet mindig befejezésül mondott eJ, ha megérezte, hogy a hallgatóság szeretettel fogadja egy-egy irodalmi est vagy matiné műsorában az ő éppen nem „divatos” verseit is: Kis gőzös voltam, teherhordó hajó viharos tengeren — gvapias mosók a rakományon!, al Eszme volt a fegyverem! ' Árral küzdöttem, zátonyokkal, mély örvényekkel szüntelen — ellenséges, kalózhajókkal vívtam veszélyes vizeken! Láttam » célt, az egigerő hullámok között az illat. — dalolt a tüzes kazán mellett fűtőm, a munkásöntudat! — Ilyen egy iriunkásköltő végrendelete, sírfelirata. Egy olyan költőé, aki megmaradt műnkás-léléknek a művészet, az irodalom világában is. Egy olyan költőé, aki a legfinomabb és legszemélyesebb H- raisággal szólva önmagáról, egyben osztályának, osztálya legjobbjainak portréját, tipikus képet is megalkothatja, Könyvekről A Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának története A SZOVJETUNIÓ szakszervezeti mozgalmának története hézagpótló mű a magyar szak- szervezeti irodalomban, mert mindeddig sem magyar, sem külföldi szerző tollából nem jelent, meg olyan kiadvány, amely a szovjet zaj;szervözetek kialakulását, fejlődéséi, ilyen részletesen ismertette volna. A kötetet, összeállító szerzői kollektíva két alapvető periódusra osztva tárgyalja a szak- szervezetek történetét. Az 1905-tól 1917-ig terjedő szakasz a szakszervezetek keletkezésével és tevékenységével foglalkozik, Abból a szempontból vizsgálja a . szakszervezetek szerepet, hogy milyen mértékben vették részt a cári önkényuralom, n kapitalista rend szétzúzásában, a proletárdiktatúra megteremtésében. Hasonló alapossággal mulatja be a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól napjainkig terjedő időszak (az intervenciós háború, a szocializmus felépítése. a Nagy Honvédő Háború, majd a kommunizmus építése) tapasztalatait. A szerzők érdeme, hogy a párt és a szakszervezetek viszonyát a valóságnak megfelelően, torzítás nélkül ábrázolják, nem ismétlik el részletesen a párttörténet fejezeteit, hanem, konkrétan, tényekkel, adatokkal mutatják be a párt irányító szerepét, a szakszervezetekben és a szakszervezeteknek'. mint a párt .segítőinek tevékenységét. . jelentőségéi, a szovjet társadalom megteremtésében. A most közreadott könyv nemcsak a szakszervezetek kialakulásának, fejlődésének története. hanem kidolgozása a szakszervezetek szerepének a kapitalizmusban, a kapitalizmusból a szocializmusba való [VIástk oagy épület körvoualai a gimnázium mellett... Éltesen még be sem fejeződtek az új gimnázium építkezései, máris egy másik épület körvonalai kezdenek kibontakozni ugyancsak a Petőfi utcában. Egy hatalmas tanacsliázát emelnek itt, hogy az a leendő 20 ezer lakosú város igényeit minden tekintetben kielégíthesse. Kncset ugyanis fokozatosan várossá kívánják fejleszteni, s az új város központja a Petőfi utcára és környékére tevődik majd át, ezért építik ide az új középületeket. A most elkezdett tanácsháza valóságos közigazgatási „kombinát” lesz. Egyelőre a járási és községi tanács egyes osztályai, csoportjai kapnak benne helyet, de ide költöznek a járási és a községi pártbizottságok is. Kő. nác.-apparátusa te ebben a korszerűen berendezett, modem épületben fog működni. Az építkezést — ha lassúbb ütemben is —. de télen is folytatják. Amint, elkészül, a jelenlegi tanácsi épületeket átalakítják diákotthonná. átmenet és a kommunizmus építésének időszakában. Az olvasók széleskörűen megismerkedhetnek Lenin felfogásával a szakszervezetekről, min): a kommunizmus iskoláiról, figyelemmel .kísérhetik a lenini tanítások gyakorlati megvalósítását. Bár a szerzők az előszóban utalnak rá. hogy nehéz a szakszervezetek bonyolult, munkájának minden oldalát egyetlen könyvben kimerítően tárgyalni, és ezt csak az egyes munkatérül etekre vonatkozó speciális tankönyvek végezhetik el, mégis, a kötetben helyes arányokban jelennek meg ezek a területek. A mű minden időszakban figyelmet szentel például a kulturális nevelőmunka, a szociális tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok kérdéseinek. E TÖRTÉNETI munka legnagyobb előnye, hogy a szovjet szakszervezetek tapasztalatainak több mint negyven éves kincseit általánosítja. Tanulmányozásuk nemcsak a szakszervezeti mozgalom aktivistái számára szükséges, hanem a munkásmozgalom történészei s a szakszervezeti mozgalom iránt érdeklődő olvasók számára is hasznos és érdekes. A csaknem 600 oldalnyi terjedelmű, elegáns, világos se- lyernripsz kötésű könyvet a Táncsics Könyvkiadó tette közzé. A rosi Vöröskereszt Miskolc vá- ___ szervezetének • küldöttértekezletén bélyegkiállitást láthattak a részvevők. A világ minden tájáról összegyűjtött bélyegek harminc tablón, szemléletesen ábrázolják a sőbb a leendő város teljes ta- * Vöröskereszt működési teriileA Vöröskereszt bélyegkiállítása Miskolcon emberbarát! telt, sokirányú tevékenységét. A kiállítás anyagát borítékokkal, blokkokkal és eredeti Vöröskeresztes levelezőlapokkal tették még változatosabbá. A megyei küldöttértekezleten ismét bemutatják majd a tablókat. hiszen: egy vele és Vél üli ... S ha ehhez még hozzávesszük, hogy ezt, a pontos, minden elemében összhangzó (a hajó tartozékaiból és környezetéből vett) és precízen kidolgozott képalkotást utoljára tahin csak az eredetileg képzőművésznek készült Tóth Árpád költészetében találhattuk meg így, — nem túlzás, ha azt mondjuk: minden iskolai tankönyvben, irodalmi példatárban, antológiában szerepelnie kellene ennek a Kis Fcrenc- versnek!... Maga szerette előadni verseit ... Kivitte ugyan az emelvényre, feltette a kis asztalkára a könyvet vagy a kéziratokat, de a felolvasás csakhamar átlendült a szabad előadásba. Talán nem a ma szokásos versmondásba, Iranern a kissé régies pátoszt) szavalásba. Ez a komoly ünnepélyesség és emelkedettség azonban jól illett; Kis Ferenc egyéniségéhez. Égi’ kissé a magyar munkásosztály múltja is benne ragyogott, a hajdani agj tóéi ós irodalmi estek tüze, azoknak az oszlályharcos munkásoknak fel izzó áhitata, akik az igazi művészettel való találkozás pillanatait ünnepi perceknek érezték és fogadták, mert a „valódi világot” hörpintették belőle, de — „habzó éggel” a tetején!... ök, utódaik és mindazok, akik a munkásság történelmi útján járnak, a szocializmus és a kommunizmus épülésén, gyarapodásán munkálkodnak: köze] érzik magukhoz Kis Ferenc költészetét, e költészet bensőséges és mégis zengő hangjait... Lesz tehát irodalmi „utóélete”, lesznek olvasói ! — Akik pedig láthattuk, hallhattuk, találkozhattunk vele: fízatmárban tanult, ti- szántúliaaan szép magyar beszédének, makulátlan emberségének, szerénységének, hűséges. kedves, szomorkás egyéniségének szép emlékezetét is őrizzük szívünkben. Mert Kis Ferenc olyan valaki volt, aki mesterkéltség nélkül, számára egyedül lehetséges természetes magatartással gondolkodott, élt és viselkedett lenini- normák szerint!.. . Gyárfás Imre SZÍNHÁZ &91S&OLO NEMZETI SZINHA* Január 15: Arrna-báJ <7)- Ödry-béiiet. Január JG: lysányvásá.r CO. ü^ír doni-bérlet. Január 17 r l.eájayvásitr (D. Vö^ rösrnarty-bérlet Január 18; Az ember trngéíSiája (3). Pclfifl ifi. bérlet. Január 18: Anria-bál (fi) Gorkij- bérlet. Január 19: Az ember tragédiái* (JO) Bérletr.zünet. Január in: Beányvárár (3). Bérletsztinet. Januar 19' Aima-bál (8}. Katonabérlet. KAMARASZlNHAZ Január 13. 1$, IS. 16: Nincs el-5nrtár:. Január 17: Kiveszem n feleségem CO. Január 18: Kiveszem a .folenégero co. Január 19: Kiveszem * feleségem (3). Január 50: EJ veszem a feleségem C0. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdióiénak műsora CA 188 méteres hunámhoatsoa IS—19 óráig.) A megye életéből. Időbér vagy darabbér. .KISZ-é’et az egyetemen. Könnyű orgonazene. A nők életéből. Az egészségügyi kultúra kenlétei. Sporthíratíc. ’ Régi. kedvelt melódiák — ÚJ ruhában. Várható időjárás ma borult, párás helyenként ItSdt*! idő. SokIele kisebb havasa^/ Mérsékelt szél. Kissé merőéi.« lödik a hideg. Várható lftgtuo- gasabb nappali hőmérséklet mínusz 4—mínusz 9 fok kő*őil.
