Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

Szerda, ISIM. avattat Jä. «SEAKMAGTARÖBSEÄG Háromezer fiatal az LKM-ben az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban ' 'Az Ifjúság' a szocializmusért mozgalom tavalyi eredmé­nyeit most értékelték a Lenin Kohászati Művekben. 3000 fia­tal közül 2700 mindenben eleget tett a követelmények- .Siek. 63 600 órát dolgoztak tár- ssatfalini munkában, amelynek érlélce meghaladja a félmillió forintot. Munkájukkal hatható­san segítették egyebek között a íinovnhcngermű nagyjavítá­sát, az I-es kohó, valamint az új üzemorvosi rendelő építé­sét, ezenkívül stílc üzemi fel­adat megoldásából vették ki SzazMsz millió lóriéi értékű pótalkatrész 'Á Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az idén a tavalyinál negyven-negyven­öt százalékkal több. mintegy 120 millió forint értékű pótal­katrész készül a különböző mezőgazdasági gépekhez. Az idei, jelentősen nagyobb fel- fídatokra idejében felkészültek. A gyártmányok hőkezelésére több kemencés üzemrészt léte­sítettek. Ezzel az alkatrészek minősége szempontjából fontos hőkezelési munkákat saját ma­guk végezhetik cl programsze­rűen, lényegesen olcsóbban, gyorsabban, mint eddig, ami­kor más vállalatoknál kellett .ezt megoldaniuk. Az idej ter­mékek egy részének gyártásá­hoz egyébként már a múlt év végén hozzáfogtak. így az új év első napjaiban már több mint másfélmillió forint értékű al­katrészt át is adtak az elosztó szerveknek. Ezek elsősorban a ‘éli gépjavításokhoz szüksé­gesek. [ részüket A különböző okta­tási, tanulási formál': valame­lyikén (politikai, állami okta­tás, szakmai továbbképzés) I mindannyian részt vettek. , Több mint kétezerötszázan kollektíván, csoportosan láto­gatták a színliáz-, mozielőadá- scücat, különféle kulturális rendezvén yeloet. A már eddig is hasznos ne­velő iskolának bizonyult moz­galomba az idén is megkez­dődtek a jelentkezések. Eddig már mintegy háromezren újí­tották meg, illetve jelentették be részvételüket. Várható, hogy a fiatalok ígéretes moz­galma az új évben az eddi­gieknél is népesebb mezőriy- nyei indul. Zala Tibor kiállítása Miskolcon A Műcsarnok és a. miskolci Herman Ottó Múzeum, közős rendezésében január 19-én, va­sárnapi nyílik meg a Herman Ottó Múzeum termeiben Zala Tibor Munkácsy-díjas grafi­kusművész gyűjteményes pla­kátkiállítása. A tárlaton 65 al­kotás szemlélteti a icipáió gra­fikus legutóbbi években kifej­tett művészi munkásságátj A kiállítást vasárnap déli 12 óra- Icor Beme László, a megyei pártb izotiság ősztől y vezetője nyitja meg, és az február má­sodikéig lesz nyitva. Fenyő A. Endre Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményének kiállítása az Ernst Múzeumban Fenyő a. Fűdre .15 évi munkásságából mintegy 150 festményt és grafikát mutat be áic Emst Múzeum­ban rendezett kiállításán. A kiállítást Major Máté Kossuth-dljas akadémikus nyitotta meg. Kosziét « r.iAllitásról. A tanulás gondja - és haszna A pám-mondta gyerekkoromban : tanulj, fiam,' mert ha már más nincs, legalább eszed Jegyen. A tudás nagy kincs, többet ér a vagyonnál is. Amit. megtanulsz, azt soha. senki el. nem veheti tőled. Meg aztán a tanu­latlan embert könnyebben becsapjál:, mint aki tájékozott a világ dolgaiban... Ha visszagondolok az egykor gyakorta el­hangzott szülői intelemre, újra és újra ráesz­mélek, hogy az édesapai jótanács mögött, a maga egyszerű nyelvezete ellenére is mély életbölcsesség húzódott meg. Legalábbis a ta­pasztalati ismeretek maximuma, amire a munkásemberek iskolázottsúg nélkül is rá­rádöbbentek a kapitalizmus viszonyai között. Mert a tanult, tájékozott ember tudásának mindig, még akkor is, hasznát vette. A jó öreg intelmei jutottak eszembe a minap is, hogy szűkebb baráti körben a ta­nulásról esett szó. Ezúttal nem is a dolog ör- vendetesebb oldaláról beszélgettünk: nem arról, hogy nálunk, a megváltozott körülmé­nyek között lassacskán mindenki tanul vala­hol, valamit, éspedig szervezett keretek kö­zött, nem arról, hogy a kötelező nyolc osz­tályt nemsokára az általános középiskolai szintű tankötelezettség váltja fel, nem is arról, hogy lassacskán több felnőtt tanul az esti és a levelező kurzusokban, mint amennyi fiatal délelőtt, hanem arról, bőgj- kik és miért nem tanulnak, és hogy n lemaradás manapság milyen következményekkel jár. Egyesek kö­zömbössége e tekintetben . egyszerűen érthe­tetlen. Szóba került az is. hogy a tanulásról készí­tett statisztikáink néha nem adnak hü képet a valóságos helyzetről, mert alapjában véve bármilyen örvendetes képet nyújtanak is, ran azoknak egy kis szépséghibájuk. Hogy tudni­illik valamivel kevesebben tamilnak rendsze­resen, mint ahogyan a számok jelzik. Az is­kolai rendszerű intézményekben is és ás iskolán kihűli oktatásban is. Itt van például a pártoktatás. Évek óta vissza-visszatérő probléma, hogy a pártokta­tás különböző tanfolyamait kevesebben feje­zik be. mint amennyien elkezdik. A foglalko­zások látogatottsága is erősen hullámzó. A „lemorzsolódás” oka pedig nem. is mindig természetes. (Betegség, munkahely változtatás stb.) Tavaly például a megyében az iskolán kívüli pártoktatásban mintegy 58 ezer ember tanult. De jóval kevesebben tanultak végig rendszeresen, mert a foglalkozások látogatott­sága csak 65—70 százalékos volt. Vajon megterttek-e mindent pártszerveze- " teink, pártbizottságaink a rendszeres, fegyelmezett, kitartó tanulás érdekében? Be- szélgettek-e például azokkal az elvtársakkal „menet közben”, a Szervezeti Szabályzat követelményeinek szellemében, akik év köz­ben hanyagságból, vágj’ kényelemszeretetből önkényesen abbahagyták tanulásukat? Vajon ellenőrizték-« rendszeresen mindenütt a fog­lalkozásokat. a propagandisták és a hallgatók felkészültségét és azt, hogy néhol a nagyobb __ arányú lemorzsolódás oka . nem a propagan­dista hiányos felkészültségében, vagy rossz módszerében rejlik-e? Ezeket a kérdéseket most azért érdemes és szükséges felidézni, mert — bár teljes képet még nem sikerült nyerni az idei pártoktatás helyzetéről — néhány pártszervezetünk máris jelzi, hogy ismétlődnek a, korábbi évek prob­lémái, fog-yatékosságai. Például Mezőnyárádon és Cserépváralján feltűnően kevesen tanulnak. Több községben és tss-ben csak egészen kis létszámú tanfo­lyamokat szerveztek, s néhol, még a párttagok sem tanulnak rendszeresen. Az eÖelcnyi Al­kotmány Tsz-bén a párttagok taggyűlésen, kérték számon a pártvezetőségtől, hogy miért nem szerveztek ebben ás énben, pártoktat&éí? .Az idei pártoktatási év lásebb-nagyőbb szépséghibái ezek, amelyele mit sem Vonnak le annak értékéből és jelentőségéből,' hogy Miskolcon és megyeszerta tízezrek tanulmá­nyozzák elmályülten és rendszeresén a marxizmus—leninizmus alapjait, pártunk po­litikájának időszerű, kérdéseit, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom aktuális kér­déseit. A gondokat és problémákat illetően érde­mes lenne pártbizottságainknak, pártszerve­zeteinknek, a szakszervezettel együtt 02 állami és szakmai oktatás fegyelmét is szemügyre venni, bár itt valamivel jobb a helyzet; mint az iskolánkivüli oktatásban. T alálkoztam nemrég Miskolcon ég,- isme­* rősömmel. Az alábbi kis, párbeszéd hangzott el köztünk. Futólag, az utcán. — Szervusz."" ' ' — Szervusz, — Mi újság? — Tanulsz vala­hol? — Érdemes, öregem? — Mi hasznom be­lőle? —- Hogy-hogy? — Remélem nem mondod ezt komolyan? . — Dehogyis nem. Hát érted te, hogy miért túrtak ki a helyemről? Nem ismertem a körülményeket. Csal: annyit tudtam róla, hogy becsületes, rendes ember. Csupán az a „gyengéje”, hogy hét éve nem lehet rávenni a tanulásra... lgy tehát a dolog lényegét értettem. — Aki nem tanul, az lemarad, s a rohanó élét menthetetlenül félreállítja bármely korábban betöltött poszt­ról, bármilyen érdemeket szerzett is... Szóval a tanulás azért is hasznos, hogy az ilyen „kellemetlen szituációkra” ne kerüljön sor, bár ennél nyomosabb okok is indokolják a rendszeres, fegyelmezett., céltudatos tanu­lást. Meg tudnánk-e oldani például a, vezetés színvonalának olyannyiszor sürgetett emelé­sét, ha felkészültségében minden ember, égy helyben topogna? — Aligha. Az pedig termé­szetes dolog, hogy íia valamely munkakörben képzettebb, jobban, felkészült emberre van szükség, más követelmények azonossága mel­lett, oda a képzettebbet állítják. — Szóval ezért, is hasznos dolog a tanulás ... De a vezetés színvonalának emelése és maga a tanulás se öncélú dolog. Azért van rá szükség mindenekelőtt, hogy meg tudjuk gyorsítani hazánk szocialista fejlődését, né­pűink életkörülményeinek további javítását. Hogy lei és mit tanuljon, az többnyire tisz­tázott kérdés, bár ilyen vonatkozásokban is van még tennivaló. Tény, hogy’ mindenki szá­mára hasznos és szükséges a tanulás. Még a több diplomával rendelkező értelmiségi szak­emberek számára is, hiszen a kommunista filozófusok aktívaértekezletén éppen a minap került szóba — egyebek között —. bizonyos empirikus és racionalista hibák felszámolásá­nak szükségessége. A tanulás gondjaira, mindennapos prob­lémáira tehát célszerű nagyobb gondot, fordítaniuk pártszervezeteinknek. a járási, a városi és az üzemi pártbizottságoknak. Csépányi Lajos ' Sokszor gondolkoztam mán ütem lett volna-e jobb fontos­sági sorrendet felállítani? Vagyis úgy megoldani az or­szág történelmi múltú borvi­dékeinek rekonstrukcióját* hogy az erőket fontossági sor- :eendben mindig egy helyre összpontosítanánk. Tehát nem az egészet egyszerre, hanem a gazdasági szempontokat figye­lembe véve mindig a legfon­tosabb vidéket kellene rekon­struálni. Ha így csináltuk völ- ioa — Tokaj-Hegyalja már rég ítészen lenne, mert elsőbbségi rjoga pillanatig sem lehet vi­tatott Azt már ma nem tehetjük ■rtyarr IlOELV <3. "tofofoi IClvOllSÍil lliv- e^t a tokaji javára leállítjuk. De továbbra is hirdetem azt a •véleményemet, hogy a Tokay- Hegyaljának előnyt kellene adni még Badacsonnyal, Som- Iával, Mórral és Egerrel szem- ben is. Kicsi ország a miénk. Népgazdasági erőnk nem any­ujára nagy, hogy abból egy [időben mindenre bőségesen ■teljen. _ Véleményem szerint ■»agyon is meg kell nézni mil­lióinkat, hogy mikor, mire ttsölfcsűk el. De éppen a szűkö­sebb népgazdasági erők gya­rapítása kívánná meg azt is >— a valutaforrás miatt —, hogy Téka j -Hegyalj ának töb­bet adjanak, mint más vidék­nek- Tokaj-Hegyalja ezt na­gyon gyorsan visszaadja, amit (adatokkal is tudunk bizonyí­tani. íme... A homokon csak 30 000 fo­rintba kerül egy hoId KZÖ1Ö telepi lese. Ez érthető, hiszen a teiajmuveles sokkal könnyebb. % Tokaj-Hegyalján 7000b fo­ltot «37 hold szólő beruházási SZENDREI JÓZSEF: Q^jö-kjjuf ízű Lő ozsszei,... költsége. De amíg a homoki szőlő csak 20—25 év alatt adja vissza a beruházási költségeket addig a hegyaljai szőlők hat év alatt mindent vissza­fizetnek. Az ok: a legjobb ho­moki borokért is csal: 50—60 centet adnak, amíg a legjobb hegyaljai borokért tíz dollár körül fizetnek literenként. Vagy nézzünk egy másik ada­tot. a hegyaljai borok után minőségi sorrendben a bada­csonyiak következnek. Egy hold jól kezelt és jól termő badacsonyi szőlő évi haszna átlagosan 0500 forint. Egy hold közepes minőségű és kö­zepesen termő hegyaljai szőlő viszont átlagosan 13 0Ó0 forin­tot fizet évente. Vagyis pon­tosan a dupláját, mint a mi­nőségben és a gazdasági jelen­tőségben utána következő ba­dacsonyi. Úgy gondolom: ér­demes ezeken elgondolkozni. Az adatoknál maradva: a kormányzat több mint két és fél milliárd forintot, máris biztosít a tokaj-hegyaljai. re­konstrukcióra. A szakemberek számítása szerint körülbelül három és fél milliárd forintra lenne szükség összesen. Ebből aztán mindenre tel ne. Lenné­nek pincék, hordók, felszere­lés. feldolgozó üzemek, utak, gének — még a telemtest irá­nyító szakemberek is. Tehát: a már megszavazott összeghez még egymilliárd kellene. De a három és fél milliárdért olyan szölökulíúra születne Tokaj« Hegyalján, amilyen még nem volt soha, amelyet bárki meg­nézhetne, mert méltó lenne ahhoz az elnevezéshez, hogy „szocialista nagyüzemi .szőlő­termesztés”. £s, úgy gondo­lom, egy’ kicsit már azzal is kellene törődnünk, hogy Szo­cialista nagyüzemeket aka­runk. amelyeket a kapitalisták is megnéznek ~ hiszen állan­dóan a Tokaj-Hegyalját járják és nem mindegy’ az. hogy mit látnak, milyen véleménnyel térnek haza. De maradjunk csak a gazdasági haszonnál —. hiszen a szocializmus is abból épül! — és azon gondol­kozzunk Cl, a megye vezetői és a szakemberek együtt, mit kellene tennünk, hogy azt a varázslatos egymilliárdot. elő­teremtsük, hogy legendás hírű Tokaj-Hegyaljánkát mi. is édenkerlté, kincsesbányává változtassuk? Mert, hogy kin­csek vannak itt:, mégpedig írem is a föld alatt, hanem a hegyek lejtőin, azt mindenki tudja, áld közelebbről ismeri Toto j-Hegy alját. © Az anyagi, szakmai, szerve­zési és más, említett problé­mák, érvek után szeretnék felsorolni néhány történelmi érvet. Sőt, történelmi tapasz­talatot is. Számunkra ezek sem lehetnek közömbösek, inert egyrészt ránk parancsol­nak. hogy cselekedjünk, más­n„ részt ilj’en nagy, munkák előtt a tapasztalatok tárházát soha­sem szabad becsukni. Történelmi érveimet egy látszólag mókás, de valójában elgondolkoztató, hihető, sőt az írások bizonysága szerint megtörtént esettel szeretném kezdeni.­Történt, pedig valaha, réges- iégen, hogy az emberek a sző­lőt tenheltók, a bort is szeret­ték; de még sokat .bíztak a természetre. A szplőt például nem, metszették Talán eszébe sem jut. az embereknek soha. hogy a szőlő metszéssel jobban terem, ha nincs a világon sza­már. Mért a szőlő metszésére a szamár tanította még az em­bert. . Mégpedig nagyon egy­szerűen. Á szamár éhes. volt, lerágta a szőlő venyigéit és az emberek felfigyeltek, hogy a megrágott tőkék sokkal töb- ,bet teremnék, mint a többi. Nosza ‘ hamar, metszeni kezd­ték a szőlőt. És a szőlő azóta többet terem. Hogy ez meg. is történt, Pausanias görög ír;ó bizonyítja, áld az időszámítás kezdete utáni második század­ban élt. Idézem szavait: „Naűpliábon saját szentemmel láttam azt a szoborművet. amelyet a régi görögök hálá­ból emeltek a szamárnak azért, hogy megtanította őket a szőlő metszésére.” Hogy miért idéztem ezt * történelmi anek« dótát — arra néhány mondat­tal még visszatérek. A következő történelmi ér­vem a honfoglalás. Derék őse­ink a nagy csatangolás közben, mielőtt hazánk földjére értek, jártai: a Kaukázusban is. Ott megismerkedtek a szőlőter­mesztéssel és megszerették a szőlő' levét: Rájöttek, Hogy jobb ital. mint a káncatejhőJ készített kumisz. Etelköz után pedig, alig. hogy átlépték a Kárpátokat, eléjük tárultak a szőlővel beültetett hegyek, völgyék, lankák. Verdékétől egészen Szerencsig mindenütt virágzó szőlőkultúrát találtak: Tókaj-Hegyilja boraitól pedig annyira megrészegítitek, hogy egy’ ideig nem is mentek to­vább. Sőt. a szőlőműveléshez legjobban értő törzs itt ma­radt és letelepedett. Nemcsak a meglévő' szőlőket művelték tovább, háném újabb és újabb területeket ültettek be. Pedig akkor még népgáz,daság sem volt bizóttságokat sem alakí­tottak, a gépeket nem ismer­ték, csal: a kapát és kezüket. Mégis cselekedtek. Ebből a tényből pedig nem tudok más következtetést levonni, csak azt- mintha honfoglaló őseink bátrabbal:, leleményesebbek, és kollektivabbak lettek volna, mint mi. Mert ne feledjük el: ® honfoglalók még kotiekttvá­ban dolgoztak, vagy dolgoztat­tak, neon ismerték a szétapró­zott gazdálkodást. Nem férhet kétség hozzá: pontosan így, a kollektíva erejével tudtak cse­lekedni és gyors eredményekét elérni. Megjegyzésem most már csupán csak annyi," högy tanulhatnánk honfoglaló őse­inktől -kollektivizmust és cse­lekvési bátorságot. § A magj’ar szőlőkultúrát,-így a toksj-hegyaljait is, ezer év után igen sok vész. baj,.nehéz idő pusztította. Legnagyobbfés legdöbbenetesebb volt mind között, a nagy’ ftioxéra-jái-vár * a múlt század végén.; Akkor minden elpusztult. De a Hegy­aljai ember szorgalma és szS- löszeretete mindig, a legna­gyobb pusztulásból is, újjáte­remtette Tokaj-Hegyalját és megmentette legendás borai­nak hírnevét. Mi mostanság kicsit, sokat tétovázunk. Azt kell hinnem, hogy nem ismer, jük a hegyaljai emberek nagy cselekvőképességéig Mert nem ők tétlenek, hanem azok, akik­nek.ezt "az egész munkát, csi­nálniuk. irányítaniuk, minden erejükkel és tudásukkal szor­galmazniuk. kellene, .Gyanúm az is. hogy az illetékesek meg­ijedték a feladat nagyságától. Mert a feladat nagy’ — ez vi­tathatatlan. Ám itt, a Tokaj- Hegyalján és Borsod egész te­rületén szép számmal vannak olyan emberek, akik vállalnák a feladat elvégzését, de mind mostanáig nem bízták rájuk (FolvtafjuM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents