Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

©s5<wrtC?i, -I»;«

ja-mtár 3.

ßSEAKMAGTARÖliSaEAG

•in

Ö2l

m

tóo K

w' 1 f

A- vezetésről—vezetőknek

fcírt’

tll/í

rtt/'

.oi

láí

di

j

ciií

t>d

ílí1

.<*

:rt!

'Ői

0

f

érf

f

.V

,já> i rtf •b<

•a’

iiá

i?.

ló

bt

tt

\íi>

0

fit

0

á

■nt

nil

rfi

i#

•ifi

A vezetés fényes«

H

a a vezetők tevékenységéről esik szó, gyakran úgy szokták megközelíteni ezt a kérdést: mit keli tudnia egy jó vezetőnek mások munkájáról, beosztottainak tennivalóiról. Kétségtelen, hogy az ilyesfajta igény is jogos, de nem egyedüli és nem lő követelménye a jó vezetésnek. Alt" nak az embernek, akire az szoktuk mondani: jó vezető, nemcsak a hozzátartozó szer' vek és szemé!t/eje mindennapi munkáját kell megismernie — tisztában kell lenni saját tevékenységével is, hiszen csakis így láthatja funkciójának, vezetésének lényegét.

Éppen ezért néha azt szoktuk mondani: osztályozni kell az emberele tevékenységét is, hiszen vannak ismétlődő, ágil~ nevezett^ típuscselekedetek, ti- Vuslevékenységek. Nagyon találó volt e iónjával kapcsolatban az a példa, amelyet ankétünkön ár. Szabó László elv- tars elmondott. A típuscselekedetek elsősorban n termelő, vagy a szolgáltató foglalkozásokra vonatkoznak. Az orvos munkájától oz esztergályoséig minden tevékenységnek megvan a maga szokásos folyamata. képe, ami meeraizolható. Mégis, miben különböznek ezek a munkák a vezető tevé- kennségétöl?

Elsősorban is abban, hogy az említett személvek saját gondolatukat hajtják végre. Munkájuk tehát lényegében abból áll, hogy kigondolnak valamit, vagy kapnak egy utasítást valamire, esetleg- kitűznek egy célt maguk elé, és . azt végrehajtják. Ez emberi sajátosság is. A Tőke első kötetében ez a Marx-i meghatározás olvasható: „A takács, vagy a kőműves a melltől vagy a póktól abban különbözik, hogy előre látja azt, amit csinálni jog.” A vezető viszont abban különbözik az összes többi foglalkozási ágaktól, hogy ő mások számára gondol ki cselekedeteket, és azt utasítás, vágj' valamiféle más formában, másokkal valósitatja meg. Ez nem valami formaság, hanem lényeges különbség. Es ebből következik mindjárt az is, hogy a vezetésnek, a vezetés lényegének újabb két fontos összetevőjéről beszélhetünk, éspedig a gondolkodásról és az utasításról.

Fontos ez, mert ’a jó és a rossz vezető közötti egyik legfontosabb választóvíz az előre gondolkozás. Éppen ezért a vezetőnek precíz időbeosztással kell élnie — erről egyébként korábbi ankétünkön dr. Sasán szki János külön fejezetben foglalkozott —. mert csak ígv biztosíthatja 1 magának azt. hogy gondolkodni tudjon. Ha nem tud a gondolkodásra megfelelő időt biztosítani, abban az esetben — erre is vannak példák — nem a vezető állapítja meg mások számára a cselekvési gondolatokat, hanem beosztottai, munkatársai hozzák kényszerhelyzetbe és

bizony az ilyen időzavarban szenvedő vezetők néha meggondolatlan utasítások kiadására kényszerülnek. Nagyon találóan beszélt arról dr. Szabó László elvtárs. Nincs szomorúbb látvány, mint amikor életerős, kipihent beosztottak elé kiáll egy fizikailag és szellemileg fáradt vezető. Egy olyan vezető aligha tud serkenteni, jó hatással lenni beosztottai cselekedeteire, akinek nincs ereje megfelelő ráhatást gyakorolni munkatársaira. Az ilyen vezetőre nem mondhatjuk el, hogy gonddalokban előbbre jár, cselekedeteiben következetes és határozott.

G

ondoljunk csak arra: égj’ fáradt apa sokszor rá sem szól helytelenül viselkedő gyermekére. Ha viszont, vasárnap, kipihenten valami hibát lát. nagyszerrí nevelővé válik, mert semmi sem kerüli el figyelmét. Lehet, hogy naivnak tűnik a hasonlat, fnégis ugyanez a helyzet a vezető és a 'reosztottak között. Erre egyébként tanácskozásunk hozzászólói közül többen is utaltak, s egyetértettek a vezetővel szemben támasztott ilyesfajta követelménnyel.

Es ha már a vezetés lényegéről, a vezetők tevékenységéről beszélünk, egy másik alapfogalmat is tisztázni leéli. Meg kell különböztetni alsó-, középi- és felsőfokú vezetőket. Félreértés ne essék, itt nem valamiféle hierarchikus rangsorolásra gondolunk, hiszen minisztériumi szinten is van*

Dajcsák Jásos elríárs

eMssa

3 Pociikat fikatíémián

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága Politikai Akadémiájának soronküvetkező előadását Doj- csáfc János cl\ társ. a megyei pártbizottság titkára tartotta január 7-én délután az SZRíT miskolci székhazában. Előadásában a műszaki fejlesztés néhány időszerű problémájáról beszélt.

Melyik lesz a megye első „Takarékos járása”?

A Takarékossági Napok idején a Hazafias Népfront aktívái számos községben segítették felvilágosító szóval, jó példával a takarékoskodásra nevelést A közeli napokban sorra kerülő végleges értékelésnél több borsodi falu pályázik a „Takarékos község” cím elnyerésére. Hercegkútoa például a lakosság takarékbetét-állománya meghaladja az egy millió forintot. A mezöesátj járásban néhány nap alatt több mint hatszázan váltottak új takarékbetétkönyvet.

Ez év első felében Borsod teljesíteni akarja a „Takarékos megye” cím elnyeréséhez szükséges feltételeket. A járások között is verseny folyik. Az ózdi járás községei elhatározták, hogy a közeljövőben elsőnek érik el megyénkben a „Takarékos járás” címet, ami azt jelenti, hogy a családok lega’ább 85 százalékának lesz betétkönyve, s az átlagbetét eléri a kétezer forintot. A járás négy községe, Barsodbóta, Putnok. Vadna és Zádorfslva már megszerezte a „Takarékos község” címek

Borsodi íáj — óriásfenyök Jávorkiifoit

(Foto: S*. Gy.)

Fűrész helyett vízsugár

fii füres?: üzemiekben a faanyagnak körülbelül huszadrészéből forgács és fűrészpor lesz. Ez látszólag nem sok ugyan, de lia figyelembe vesz- szülv, hogy az évente kivágott erdő mennyiségét millió köbméterekben mérik, érthető, hogy miért dolgoznak a tudósok olyan erőteljesen a fahulladék csökkentésének problé- máján.

Az égjük külföldi labors tó- : rumiban fűrész helyett vizsu- garafc próbáltak alkalmazni,

: nagynyomású vízágyúból kilövellt sugár formájában.. A mindössze két ezredmiliiméter vastag sugár úgy vágja a fát, mint kés a vajat és közben pormentes, tiszta marad a levegő. Erdelies az is. hogy a „vízfűrésszel” bármilyen profilú részt lehet kivágni a fából. Ez as új módszer igen nagy előnye. A szakemberek úgy vélik, hogy a fűrészelésnek ez az új módszere nemcsak a fűrészüzemekben, hanem a kitermelésben is alkalmazásra kerül.

Fogászati szakrendelés az Ózdi Kohászati Üzemekben

(Tudósítónktól.)

Az Ózdi Kohászati Üzemek mentőállomásán korszerűen berendezett fogászati szakrendelő nyílt. meg. Tervbe vették a kohászat dolgozói köbében gyakori, reumatikus megbetegedések üzemi szakrendelés útján történő gyógykezelését is*

nak alsó-, vagy felsőfokú vezetők, és hasonló a helyzet egy középvállalatnál is. Ez az osztályozás — ha nevezhetjük így, elsősorban a vezetőnek a beosztottjaihoz való viszonyán alapszik. Ez ismét nem formaság és nem ellianyagolható kicsinység, hanem egyik igen lényeges szempontja a. jó vezetésnek. Hogy min alapszik? — Elsősorban azon, hogy például az alsófokú vezetőknek — művezetőnek, csoportvezetőnek, reszortfelelősnek, elömunkás- nak — közvetlen személjű kapcsolatuk van beosztottaikkal. Erre tehát azt mondjuk: közvetlen kapcsolat, „kontaktus” van a vezető és a beosztott között. Más a helyzet egy középfokú vezetővel, akinek már a személyeken túl szervezeti egj'ségekből álló beosztottjaik is vannak. Az ilyen vezetőnek másképp kell gondolkodnia és másfajta utasításokat keli kiadnia. És végül, foglalkozzunk a felsőfokú vezetőkkel, akik többnyire egy- egv nagyobb termelő egységnek, vállalatnak, intézménynek. tanácsi apparátusnak, bányának. építkezésnek élén ÓH— 'uik. Ide sorolhatók még a felügyeleti szervek vezEiői és főosztályvezetői is.

T

anácskozásunk vitájában előbb Valkó Márton eivtárs, a Lenin Kohászati Művek Kossutli-díjas igazgatója, később Szepessy Pál. a Cementipari Gépjavító Vállalat igazgatója. majd Kallós József, az ÉMÁSZ igazgatója is mondott olyan példákat.! olvan eseteket, amikor a különféle beosztásban lévő vezetők összekeverték ..hatos- körüket”. s így előfordult, hogy a köaépTuzeiő úgy gondolkodott, amint egy alsóbb vezető, és fordítva. Az ilyen esetek azután kedvezőtlenül befolyásolták a szervezet „mc- chanizmv sának” zavartalan működését.

Miért foiitos tehát a vezetők osztályozása? Dr. Szabó László azt mondta: A vezető cselekvési gondolatot úd lei a dolgozónak, ez a fő munkája, fő funkciója. Nagy Idilönbség, hogy közvetlen személyeknek adja-e lei az utasítást, vagy esetleg áttételen keresztül jut el a végrehaj tóhoz. Éppen ezért a felsőbb beosztásban lévő vezetőknek három-négv. sőt néha öt áttételen keresztül kell gondolkodniok. s ez ntós megfogalmazást jelent, gondolkodásban a különféle lépesőze- telcnél, míg végül természetesen csakis a kitűzött célhoz juthat el. S azok a hibák, amelyek éppen az imént említett esetek mellőzéséből származhatnak, gyakran fellelhetők. Vannak vezetőink, akik főművezetőből lettek gyáregy- séevezetők később igazgatók. Sajnos, időközben nem sajátították el a magasabb fokú vezetés módszerét, nein alakították ki azt a vezetési stílust, amely manapság már követelmény igazgatóktól, főmérnököktől. főosztályvezetőktől egyaránt, így azután művesétől stílusban, csoportvezetői módszerekkel akarnak irányítani' vállalatokat.

Ki ne találkozott volna olyan vezetővel, aki korábban megszokta, hogy hat-nyolc beosztott részére ad lei feladatokat, és később, mint vállalati igazgató, szintén toborzott marinak külön embereket. ..külön munkatársakat”, s igyekszik azokon keresztül intézkedni. Akaratiamul ss kiépít a

hivatalos „hierarchia” mellett egy „második Vonalat”, miközben rontja az előbbi hatásfokát. Az ilyen vezetési módszer káros, hátrányára válik a vezetőnek és gátolja a vállalat, vagy intézmény átgondolt, tervszerű munkáját.

A korábban említett három szintet ajánlatos betartani az utasítások kiadásánál és a- tervezésnél is. Más-más utasítást ad ki ugyanis a három szinten lévő vezető. A felső vezetők általában irányelvekét adnak. A középfokú beosztásban levő személyek a feladatot és a módszert jelölik meg, míg, az alsóbbfokú vezetők személyre és eszközre adnak ki munkát. Ez a séma netn valami elmé- leíieskcdés, hanem hosszas vizsgálódás alapján a gyakorlatban igazolt tény. S azok a vezetők, alak az ilyen, látszólag „formaságokat” összekeverik. előbb-utóbb saját munkájukban érzik annak hátrányát. Ugyanez, vonatkozik az: időszakos tervezésre is. A felső vezetők legtöbbször távolabbi terveket dolgoznak ki. Csehszlovákiában például, a Zétor Traktorgyárban az igazgató és közvetlen apparátusa már 1362-ben az 196-5—65-ös tervekkel foglalkozott. Üj típusú gyártmányokkal kísérleteztek, ez.ek széria gyártására adtak utasításokat, intézkedéseket.

E néhány szempont, amelyet a vezetés lényege címszó alatt elsősorban dr. Szabó László előadása 'alapján megvitattunk ankétünkön* többnyire olyan „elméleti kérdés”. amellyel minden vezető találkozik, szinte napjában.'

Fodor Lászto Panlovits Ä&o*t*' (Folytatjuk.}

^Hozzászólás Á termelőszövetkezeti termelés ®s ^osztás időszerű problémái című cikkben

Irta: dr. Bucskó Mihály,

he a mezőkövesdi járási tanács vb-elnöke

■ntí«~

_______________

'-n‘™ “ L~ ‘ * - “naf#y->ti| A gazdálkodás | • Ü7C"m ’JÍKeretének kialakítása után ■ ;eetermelöcrök, a termelés nőve kedése döntően két tényezői vtoiúlik: a szövetkezeti paraszt "ypág szocialista tudatának fej ^lődésén, és a termelékenyebi kdmunkán. A két alapfontossá jgjfeú tényező között a legszoro j (sabb az összefüggés, a kölcsön ' hatás. A mi viszonyaink közöt ^"elsösoruan két tényező befő i uyásolja az emberek cselekedő- zítteit: a) a személyes érdek ^Vagyis az embereknek az ;

ttöivkvése, hogy állandóan "jobbá és szebbé legyék magul 'SS’és családjuk életék b) a fejlő- 5 idő szocialista öntudat. Amíg termelő erők alacsonyai:!: színvonalon állnak, a személyes anyagi érdekeltségé a na- édgyobb szerep. Termelőszövet- átÉcezeteinkben is teljesen érvé- jrinyes annak a lenini útmutatásainak az igazsága, ltogy nem elég esfe forradalom szülte lelkesedés- ; Bre alapozni a szocializmus cpí- trrftésében, hanem az. emberek refegyéni érdekeltségét is figye- eílembe kell venni. Ennek a gya- . korlatban való alkalmazása .nagyban segítette a mezőkö- * vesdi járás tsz-einek politikai és gazdasági megszilárdítását a tsz-lagság életkörülményeinek javulását. Tsz-eink 1962-ben 1961-hez viszonyítva növénytermesztésben 3 millió 683 ezer 697 forint új értéket állítottak elő, ez 14.3 százalékos növeke- e fedésnek felel meg.

Állattenyésztésben a fenti feidőpontban 14 millió 11 ezer ,„«forint új értéket, állítottak elő, £(a növekedés 51.2 százalék. Az egy dolgozó tagra jutó közös j „vagyon 1961-ben 23439, 1982- íben 34 568 forint. Egy munka- fíégység értéke l'JGl-ben 28.56 forint, 1962-ben 33.81 forint.

űíEgy dolgozó tagra jutó összes j-sbészesedés 1961-ben 6799 íou (tint, 3962-ben 7522 forint.

íctl962-ben tsz-einktöl 44 865/m átforint értékű állati terméklé- sííeséget vásároltak fel, ezzel »/szemben 1963. november 30-ig söyáltozatlan áron számítva, -46-203/m forint értékű állati »/terméket adtunk át, tehát 11 /hónap alatt 2.9 százalékkal ddöbbet, mint 1962-ben. A de- éscemberi felvásárlást is hozza- it'számitva, mintegy 11—12 sza" íalékkal lesz nagyobb a felvá- sísárlás, mint 1962-ben. A fenti ^eredmények elősorban a mun- if'ka szerinti elosztás szocialista el elvén alapulnak Pártszerveze- »

j ----------------- teink, tanácsaink igjrek<aztei« i azt az elvet megvalósítani t hogy aki munkájával többéi- ad a közösségnek, az nagy obi i mértékben részesüljön a jőve■ delemből. A termelőszövetko

■ zetek igen sokszínű és sokolda- i lú jövedelemelosztási formai

alkalmaznak. Megtalálható s járás területén a munkaidővel való munkamérés, a munka- normávai, a munka eredményével, hozamával-való munkamérés s így többféle munkadíja- zási forma alakul ki: 1. a munkaegység rendszeren és változatain alakuló, 2. a pénzbeii munkadijazásra épülő formák, A munkaegység rendszeren belül is több díjazási forma honosodott meg: a) az egyszerű, teljesítmény szerinti díjazás, b) a prémiummal kiegészített teljesítmény szerinti munkadíjá- zas. Premizálásaink is sokszínűek: 1. terven felüli eredmények premizálása, 2. egész termelés utáni premizálás, 5—20 százalékban. Ez a legelterjedtebb, 3. célprémium, amely szintén népszerű. A premizálás formáit tsz-eink csoportosan és egyénekre lebontva is alkalmazták. A hozam, vagy végtermék szerinti díjazás sokféle változatával találkozunk.

I T ... - I van erre a sokol| Szükség I cjú munkadija- zási. premizálási és elosztási formára. Hogy melyiket alkalmazzuk, azt önállóan kell eldönteni, s ezt befolyásolja a termeszei i. közgazdasági adottság, a vezetés, a munkához való viszony, a gazdálkodás eredményessége. A közismerten jól gazdálkodó mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben évről évre azért tudják emelni a termelést, a termelékenységet, s csökkenteni az önköltségét, mert széleskörűen alkalmazzák a munkadíjazás, az elosztás, a premizálás ösztönző formáit. Ugyanitt a Vörös Csillag Tsz, amely ugyanolyan adottságokkal rendelkezik, mint az Aranykalász, már megközelítően sem tud olyan eredményeket felmutatni, mivel nem alkalmazza az ösztönző munka- díjazás lehetőségeit. A mezőkövesdi Búzakalász Tsz 1963-ban azért tudott megerősödni, mert termelési célkitűzéseit az anyagi érdekeltség messzemenő figyelembe vételével oldotta meg

1963-ban jelentősen megnőtt a tsz-ek gépparkja. 1964-ben öt fez kivételével termelőszö: vetkczetcinkef gépesítik. El- , képzetesünk a traktorosok ; anyagi érdekeltségével kapcso- • latosan az, hogy talajelőkészí- ■ tési, vetési, növényápolási és betakarítási munkájukban a mennyiség figyelembe vétele mellett a minőségi munka képezze az anyagi ösztönzés alapját. Helyes premizálási módszert. alkalmaz a tibolddaróci Rákóczi Tsz. A megállapított műszaknorma teljesítése után (amit dekádokra bontanak) minden túlteljesített műszaknormáért 18 forint prémiumot fizetnek, a minőséget figyelembe véve. Kétségtelen, hogy a gépesítés növelése csökkenti a kéz: munka szükségletet, de helytelen az a nézet, miszerint az így felszabaduló munkaerő feleslegessé válik. A kivezető út: 1. a jelenlegi termelési szerkezet megváltoztatása, az intenzivebb növényi kultúrák bevezetésével (cukorrépa, dohány. zöldségfélék, gyümölcs, szőlő), 2. a hozamok növelése. 3. az élő munka csökkentése. a holt munka növelése. Kevesebb munkáért nagyobb jövedelem. Az a célunk, hogy ne termeljünk — mint eddig az több helyen előfordult — 38—25 féle növényt, mert az megnehezíti a munka szervezését, a gépek jobb és ésszerűbb kihasználását. Az a célunk, hogy a jövőben a premizálás minden termelési ágra kiterjedjen. A premizálásban még érdekeltebbé kell tenni a vezetőket, mert a jelenlegi javadalmazás elavult:. 3 964-ben. mint bevált módszert: tovább fejlesztjük mind az erős. mind a gyenge tsz-eknél a pénzbeli munkadíjazást. Ennek kimunkálása és bevezetése alapos elemzést igényel. Ennek alkalmazásával Borsodgeszten és Kacson az eddigi felmérések alapján nem mutatkozik mérleghiány. Megoldódott a munkaerő probléma és a rendszeres előlegfizetés biztosított*

I » «'tol. I (ÄSÄ

járásunk területén a termeléssel és az elosztással, a felvásárlással kapcsolatos eredményeinket, gondjainkat. Meg kell jegyeznem, hogy az 1963- as gazdasági év a tsz-ek megerősödésének éve volt és ezt nagyban segítette a szocialista elosztási elv széleskörű alkalmazása.