Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

úá ESZASIHrAqTAKOSSZAO Fentek, 1964, Jantiár VL Panamában még mindig feszüli a helyzet Panamában a helyzet válto­zatlanul feszült. A csatorna- övezet amerikai hatóságai és az ország lakossága ellenség s- sen áll egymással szemközt, s a ..lángot bármely szikra ismét feilobbanthatja”. Szerdán Washingtonban csaknem egész nap tárgyalt az úgynevezett amerikaközi bé­kéltető bizottság, hogy valami­képpen közelebb hozza egy­máshoz a panamai kormány és az Egyesült Államok kormá­nyának , álláspontját. Miguel Moreno, az Amerikai Államok Szervezetének új panamai nagykövete a békéltető bizott­ság ülésén viszont leszögezte: Panama csak akkor rende­zi kapcsolate.it az Egyesült Államokkal, ha Washing­ton ünnepélyes Ígéretet tesz arra, hogy felülvizs­gálja a Panama-csatorna szerződést. Enélkül — mondotta — nem lehet szó a két ország diplo­máciai kapcsolatainak újraíel- vételéről. Az Amerikai Államok Szer­vezetének új panamai nagy­követe később, újságíróknak kijelentette, hogy kormánya panaszt szándékszik előter­jeszteni az Egyesült Államok gazdasági agressziója miatt. Moreno a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a maga részéről mindent meglesz, hogy igazsá­got szerezzen Panama ügyé­nek. Felhatalmaztak, hogy minden eszközzel arra tö­rekedjek, hogy az Egye­sült Államokat megbélye­gezzék az ellenünk elkö­vetett agresszió miatt.. Ha nem sikerül biztosítani a latin-amerikai kormányok többségének támogatását — habár tudjuk, hogy a latin­amerikai népek velünk tarta­nak —, akkor fenntartjuk ma­gunknak azt a jogot, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesszük, vagy az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kának azonnali összehívását kérjük — fejezte be a TASZSZ-nak adott nyilatko­zatát Moreno. A sxovjet—kubai közlemény sag tó ív i&szh a Bigg.jj a A csütörtökön közzétett szovjet—kubai közös közle­ményt érdeklődéssel fogadta a világsajtó. A lengyel lapok részletesen ismertetik a közlemény főbb pontjait. A Tribuna Ludu köz­li a közlemény teljes szövegét. A Zolnierz Wolnosci hangsú­lyozza a hosszúlejáratú keres­kedelmi egyezmény különös fontosságát Kuba szempontjá­ból. A csehszlovák lapok részle­tes kivonatokban ismertetik a közleményt, amelyből a Rudé Právo különösen azt a részt emelj ki, hogy Fidel Castro helyesli uz SZKP Központi Bi­zottságának a nemzetközi kom­munista mozgalomban jelent­kező nézeteltérések felszámo­lására, a mozgalom sorai egy­ségének és összefogására tett lépéseit. Az NDK sajtója a közle­ménynek azt a részét emeli ki. amely szerint a Szovjetunió és Kuba külpolitikája a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének le­nini elvén nyugszik és hogy a Szovjetunió továbbra is kész minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni Kubát, ha a, szabadság szigetét támadás ér­né. Bulgáriában a Rabotniesesz- ko Delo „Fontos hozzájárulás a Szovjetunió és Kuba meg­bonthatatlan barátságához'’ cím alatt közli a közleményt. A csütörtöki stockholmi la­pok lúvonatosan ismertetik a dokumentumot. A japán lapok kiemelik, hogy Kuba pozitívan értékeli a nukleáris fegyver- kísérletek eltiltásáért vívott harcban a szovjet kormány eredményeit, valamint a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása ér­dekében az SZKP Központi Bizottsága által kifejtett erőfe­szítéseket. Fidel Castro hazaérkezett Havannába i Hlnlszlerlanáos Illése A kormány • Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az ülésen az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertaná­csot a távlati tervek egyezteté­se céljából folytatott magyar— szovjet és magyar—román megbeszélésekről. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a szocialista or- : szágokltal folytatott 19Q4. évi árucsereforgalmi tárgyalások­ról. A kormány a jelentést el­fogadta. A külkereskedelmi miniszter a májusban megtartandó Bu­dapesti Nemzetközi Vásár elő­készületeiről számolt be. A kormány a beszámolót tudo­másul vette, majd napi ügye­ket tárgyalt. Te is fiam, ban elérte as egymíUiárd dollárt Ezzel szemben aus előző években mintegy 50 millió dollár aktív egyenleg mutatkozott és akkor „olasz: gazdasági csodáról” kezdtek már beszélni. Nos, az „olas- gazdasági csoda” azóta mód­felett lesántult, az EGK sem bizonyult olyan égi csodá­nak, amely az olasz tőke-ke­serveit megválthatta volna. Kénytelen-kelletlen, min­den averziót félretéve, el­határozták tehát a beavatko ­zást. Persze, olasz viszonyok között a monopóliumok ér­dekében. Ámde, ha ez a „beavatkozás” rendszerré válik — s erre az export ér­dekei rákényszerítik a kor­mányt — hol marad a sókat dicsőített szabad vállalkozás szelleme? Avagy véglegesen, beismerést kikényszerítőért megrokkant ez is? , Vannak egyszerű, szürke napihírek, amelyek felettébb elgondolkodtatják a hétköz­napi olvasót. Giolitti olasz pénzügyminiszter . legújabb nyilatkozata ilyen hír. Nem kevesebb történt, pedig, mint az, hogy az olasz kor­mány — ötéves gazdasági terv kidolgozását határozta, el. Gazdasági terv? Olasz­országban? Tervszerű gaz­dálkodás — legalább bizo­nyos fokig — abban az or­szágban, amelyben a hatal­mat birtokoló burzsoázia mindeddig a legélesebben, a. leghatározottabban és meg­fellebbezhetetlenül bolse­vista dolognak nyilvánított minden tervszerű beavatko­zást a gazdasági életbe? Mi történt? Hát csak annyi, hogy Olaszország külföldi fizetési mérlegének deficitje'' 1963­® ® ® ® © e o ® © e © e o © ® o © ® © e e © e © ® ® e e e ® e e ® e ® e e ® ® e ® e • Pillanatképek a liísifiri rekenslrukeiéról Fidel Castro kubai ‘ minisz­terelnök és kísérete csütörtö­kön elutazott a Szovjetunióból. Látogatásának utolsó napját Kijevben, a város környékén töltötte, A látogatás befejezése után Vihar Laiin-Amerikában a kijevi repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztatták a kubai vendégekét. Megjelent Nyiki- ta Hruscsov, Nyikqjaj Podgor- nij. valamint Pjotr Seleszt és több ukrán vezető. Fidel Castro kubai minisz­terelnök, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt orszá­gos vezetőségének első titkára csütörtökön, magyar idő sze­rint 14.35 órakor, a Szovjet- i unióból visszaérkezett Havan­nába. ' ' ■ qoíD Joímsoii elnök: ...ott repül!!! $zö¥i@! fervieieiíSés A Szovjetunió Minisztertaná­csának Központi Statisztikai Hivatala közzétette az 19G3 évi terv teljesítéséről szóló hi­vatalos tájékoztatóját. A tájékoztató beszámol az ipar különböző ágainak ered­ményeiről. összehasonlítást tesz az Egyesült Államok iparj termelésével is. Érdekes adato­kat szolgáltat a mezőgazdaság eredményeiről, a lakosság kul­turális, szociális ellátottságá­ról, a dolgozók reáljövedelmé­nek alakulásáról, a külkeres­kedelmi forgalomról, valamint a nagyarányú lakásépítkezé­sekről is beszámol. A sziréna délelőtt 11 óra táj­ban üvölt fel. A rekedtesen vijjogó hangrajaz emberek fel­kapják fejüket, s igyekeznek- eltűnni a bugasor melletti áll­ványok környékéről. A henger­sor pörgése megszűnik, a hen­gerészek tisztes távolba hú­zódnak. a mélyépítők is fel­másznak a hengerállványok tö­vében lévő, mag'uk véste, ásta, mély „szakadékból”. . Pillana­tok alatt kiürül a környék, em­berek állják el az odavezető utakat, nehogy valaki még vé­letlenül is a „betöltött” beton­pillér közelébe sodródjék. A robbantási brigád vezetője Nyirő Pál — csavarint egyet a robbantó készüléken, elektro­mos áram- fut a paxiíba. Mély, tompa, egybefolyó robbanások rázzák meg a halálraítélt, öreg hengerművet, s a vaslemezek­kel lezárt mélyedésből, füst, betonpor emelkedik lebegve a magasba. A robbantok, meg a mély­építők. köztük Kenderessi Jó­zsef építésvezető, nyugtalanul, nagy-nagy izgalommal rohan­ónak.-a lefedett gödörhöz. A le­mezeket elhúzzák: Mosojv su­han . végig az arcokon. Felsza­badultan ö^szenevetnek. ■ — Sikerültí Először úgy volt, hogy csal: a nagy leállf s után kezdik rob­bantani a régi alapokat, de* az idő sürget. Alaposan megfon­tolták a robbantást. Kende­ressi ennyit elárul a „kulisz- szatitkűkból”. — Csupán a jegyzőkönyvet, •másfél __ napig ' készítettük és mindenki utolsónak akarta alá­írni. A múlt hét szerdája óta robbantanak., Nagyon óvato- san, mindent számításba véve dolgoznak, s így nincs semmi baj. Inkább előny/ Egyszerre 2—3 köbméter anyagot hasíta­XLIX. Amiről te álmodozol Másnap a Stefánia úton ta­lálkozott Katival. —- Ma nagyon komolyan akarok beszélni veled — tört rá minden bevezetés nélkül. — Miről? — lepődött meg a lány. Szokatlanul idegennek, hivatalosnak érezte Feri hang- 'ját. — Eddig is komolyan be­széltél velem. — Most másról van szó. Ne sértődj meg. nagyon összeke­veredett körülöttünk minden. — Micsoda? — ijedt meg Kati. — Hát ez az egész. Te és én, és a szüleid, és a te rendőrségi dplgod, meg... — Te nem tehetsz róla. — Nem. de mégis. Én vitte­lek oda, nélkülem nem kerül­hettél volna ilyen kellemetlen helyzetbe — Nem baj, legalább hozzád ís közelebb kerültem, Feri érezte, hogy kedvesség­gel kellene viszonozni a lány szavait, mégis ez bukott ki be­lőle: — Ki tudja? , . Katinak rosszul esett. — Én tudom — mondta és könnyes lett a szeme. — Apád fél. hogy kellemet­lensége lesz. — Miért lenne? Attól te ne tarts, könnyen segít magán. Ha kell, elzavar hazulról, de miattam nem kockáztat sem­mit Ismerem én __ F erit meglepte a lány éles hangja. így sose beszélt. — A szüléidnél kell marad­nod — mondta hideg tárgyila­gossággal. — Nélkülem megle­hetsz, de rájuk szükséged-van. A lány elnémult. Amikor új­ra megszólalt, remegett a hangja: — Nem hiszel nekem? Ha hívnál, akárhová. veled men­nék. Feri elérzékenyült. Miért kellett ez? Hiszen tulajdonkép­pen mást akart mondani, .— .Hova mennénk drágám? — kérdezte nevetve. Megállt, két tenyere közé fogta a lány arcát. Nézte és. kínosan mo­solygott. Legszívesebben azt mondta volna: tréfáltam, megijesztettelek. De torkát kö­szörülte és újra komoly ábrá- zatot öltött; Tisztába kell térnünk min­dent. — Nem érteleik. Miről be­szélsz? — Hallottad, mit .mondott a múltkor édesapád? Érvényesü­lés. biztos kenyér ... behúzott nyakkal élni, neki ez az esz­ménye. Ez a tanácsa is. Én ezt nem fogadom el. — Mondtad már. Meg tudom is. Hiszen ismerlek, örülök ne­ki. Csalódtam volna, ha a bé­kesség kedvéért ráhagyod. — Nem akartam vitatkozni. — De azért megmondtad. Anyámnak is. Büszke voltam rád. — Mit mondtak? — Kik? — A szüleid. — Leszidtak, amikor elmen­tél. — Engem? — Dehogyis. Engem. A ma­ma csacsdságókat beszélt. — Miket?. — Ah — legyintett Kati —, mondtam, csacsiságokat. — Hadd halljam. — Minek? Nevetségeseit, — Akkor is. —; De igazán ... — Mondd csak. — Hát. hogy szép vagyok, megcsinálhatnám a szerencsé­met. Hogy veled nem enged, mert te sose fogsz boldogulni. Az sose lesz, amiről te álmo­dozol. Apám kontrázott hozzá. — No látod... — Tán igazat adsz nekik? Most a lány emelte fel a hangját: — Azt hiszed, talán meg­ijedtem tőlük? — Mit mondtál? — Mit? Hogy. fütyülök a szerencsére. Hogy mindig _ a szívem után megyek, egész eleiemben, akárhogyan lesz is. — Ezt mondtad? — Igen. — Ilonka hallotta? — Persze. — Mit szólt? — Azt, hogy hülye vagyok. — Te? Tudod-e. hogy... — Ferit elfogta a méreg. De hir­telen meggondolta magát. — Különben -f. legyintett. — Mit akartál mondani? — Nem fontos. Öli mit mondtak még? — Semmit. Abbahagyták. Megharagudtak rám... Vala­mit mondani akartál. — Én? Semmit. — De valamit elkezdtél. Ilonkáról. — Semmit. — De. Azt mondtad: Tű dod-e, hogy.., Azt akartad mondani, hogy Lakyval jár? — Láttam őket. — Láthattad. Mindennap ta­lálkoznak. (Folytatjuk.') nak la vele, ami légkalapács- csal több napos erőfeszítést kí­vánna. A kábelek egyébként igen sok gond okozói. Az építők lép ten-nyomon beléjük akadnak. Több száz húzódik a földben Nagy részükről tudnák, de akadnak „rejtett” kábelekre is. olyanokra, amelyek létezé­séről senki nem tud, vagy tu­dott a megtalálásig. Az építők túlnyomó része a törzsgárdához tartozik, s nagy értője a szakmának. Egy érde­kes példa. Tóth István építés- vezető egyszer elszörnyedve látja, hogy a Farkas szocialista brigád 'egyik tagja nagy nyu­galommal, s a káb' iek gyanús közelségében vagdossa a föld­be csákányát. — Emberi—szólt rá ejször- nyűlkedve. — Hát nem tudja, hogy Hz életével játszik? — Én?! — vonja meg vál­lát. — Miért?! •— Egy hibás .mozdulat és... Még elgondolni is szörnyű. — Az én csákányom — mondja a kubikos némi büsz­keséggel. — jó kezekben van. Ha líell, hússzor is odavágok egymás után, pontosán ugyan- p.’/ra -a helyié; ‘% ‘1 r ” •*• •— Hát ezt nem hiszem — ta- máskodik az építésvezető. Er­re emberünk nekilendül. A brigád drukkol ásá közepette és az építésvezető ámulatára csá­kánya pontosan hússzor, mil­limétert .. se tévedve, csap egy helybe. Persze, nem lehet még min­den építőről így nyilatkozni. Főleg az újakról. Zúgás, zaka­tolás. Alattuk több ezer vol­tos kábel, mellettük surrogva rohan a hengerelt, izzó acél. fe­lettük daru cipeli terhét. Mind­ez eleinte nyugtalanító, aztán megszokják. Itt van például a 14 tagú Orosz-brigád. Egy ,<másik építési vállalatnál dol­goznak. azaz dolgoznának, de Jött a fagy miatt nincs munka, ohát idejöttek segítségképpen. •Soha nem dolgoztak még ilyen ©helyen, mégis beilleszkedtek a •irmnkaritmusba, s úgy muri- ©káikodnak. mintha mindig re­konstrukción dolgoztak volna, e A munka igen nehéz, s bo- • nyolult. Ezt senki nem teszi 5szóvá. Mégis -panaszkodnak. A »hideg miatt. Hideg másutt is van, de itt. fokozódik. A re«-- ; geteg vasszerkezet, vasbeton sugározza a hideget. És nem- 1 csak a földszinten, még a föld alatt is. túl nagy a hideg. Az llgner I. gépház pincéjé­ben a VAV 26 embere szereli i a villamos berendezéseket Itt. elsőnek Nagy Ferenc villany- j szerelővel akadtunk össze, j Bármit kérdeztünk, csak mu­togatott. A íőszerelő, Káló Ti­bor világosított fel, — Annyira meg van fázva, hogy nem tud beszélni. És nemcsak a beszéddel van 1 baj. Az anyag annyira hideg, hogy rádermed az ujjuk, —’ Nagyon szeretnénk ~ mondta Káló —, ha a kohá­szat valami megoldást talál­na a helyiség fűtésére. Jobban menne a szerelés, s az embe- rek nem fngyoskodnának. Itt még talán lehetne segí­teni. Talán. De az llgner II; gépháznál aligha. Itt a mély­építők alapoznak, betonozna!:. Azaz alapoznának. Kenderessi építésvezető kifakad. — Más őél elmúlt, s csak j most érkezett ,az előregyártó 1 telepről az ,első dömper beton. j Nem volt víz, a keveréshez. j A beton megérkezett, akkor j meg a vibrátor nem akart mű , ködni. Négy rázófeiet kelíelt j félredobni, míg végre az, ötö­dik működni kezdett. Pedig; sürgeti őket az'idő, s a Ganz- MA.VAG, amelynek szerelői a nyomukban járnak. A Ganz dolgozói igen gyors ütemben • építik fel az acélvázat. Bányai művezető, mégis elégedetlen. — Nem tudunk, úgy haladni, ahogy szeretnénk. Az idő nem veszi figyelembe normáinkat, s normáink az időt. Kegyetlenül hideg az acél- váz. És fenn, több emelet ma­gasban. vékony acélvázon. két' szerelő ücsörög. Állványt Sze­lei. Nehéz a mélyépítők mun­kája, de . talán ezek a szerelők jobban szenvednek a hideg mi­att. i— Csak az idő enyhülne —• mondja Kenderessi. — Csak az idő enyhülne — dőrmögi Bányai — mindjárt jobban menne a munka. , De a tél makacs. Kegyetloft és hideg. Az építőkbe mar ka­jánul. Csorba Mi iáihaíé a műszeripari kiállításon t a A műszeripar az idén is «megrendezte már hagyomá­nyosnak mondható házi kiállt otást, amelyen a gyártmányfej­lesztés és a kutatás eredmé- anyelt ismerteti. A csütörtökön •megnyílt kiállításon a mú­lj szeriparnak az átszervezés «után 23 üzemből alakult 10 "nagyvállalata és három kutató­éin tézete adott számot eredmé- •nyeiről. 2 A műszeripar vállalatai a amúlt évben 269 új műszer es ^berendezés mintapéldányát ké- ® szítették el, 196 gyártmány • próbasorozatát és 177 'újtípusú ©műszer üzemszerű gyártását •kezdték meg. A kiállításon «mintegy 350 műszert és beren­dezést mutattak be. '*> a gyártmár.yféjlesztési bé­rmutatón számos olyan új mű­• szer kapott helyet, amelyet h ■ ^iparág üzemei, kutatóintézet­en KGST ajánlása alapján áll­ítottak elő. Sok ilyen műszer ©van; köztük az agydaganat­vizsgáló berendezés, vagy — * tavalyi moszkvai kiállításon első díjat nyert — vérkerin- gésvizsgáló radiocirkulográf) Érdekes műszaki újdonság 3 Műszeripari Kutató Intézet gyorsfárasztó gépe. amely ■? híradástechnikában és a mű' szeriparban használt kényéi alkatrészek, kapcsolók tartós­ságának .ellenőrzésére nyűi* majd segítséget. Magyar sza- bad alom alapján készült az át­viteltechnikái mérőberendezés/ amely a hírközlés korszerű esz­közét gyártó és használó üza' mek régen várt, fontos műszó' re. Igen sok. a közönséget köze' lebbröl is érdeklő gyártmány is készült az' iparágban, els'y sorban a Medicor-mű vekben. Köztük van az idén 'sorozat', gyártásra kerülő zavarmentes -— a rádió és a televízió vétek, j veszélytelen — rövidhulla' mű diathermiás kezelökész”'- lók. az automatikus vérnyo­másmérő és az oxigénsátor; Vadász Ferenc nxméumma^Aél

Next

/
Thumbnails
Contents