Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

SSZAKMAGYARCRSZAG

Vasárnap, 196-1. január 5,

■BnMEMSgaaEg^mae.'S^v-* m p-z-^vr^r-zr. wxxmxnn&vsasxi

WJ

Felelőméi* műszaki értelmiségért

X

Válságban van-e a népművelés ?

N

emrégiben cikket olvastam a népművelés válságáról. Érzésem szerint, a népművelés nem kerülhet válságba, az odáig alkalmazott módszerek viszont igen, — és máris ez a helyzet. December 20-án az Encsi Járási Tanács tanácsülésén vettem részt, a népművelést felelősséggel és gondossággal tárgyalták. A művelődésügyi állandó bizottság titkára kijelentette. azért volt szükség napirendi pontot csinálni a népművelésből, mert mindössze három hónappal vagyunk az évadnyitó után, s máris bajok mutatkoznak. Jelzés kivan lenni ez a tanácskozás. figyelmeztetés a népműveléssel foglalkozók számára, hogy nipes minden rendben, a népművelési rendezvények gyéren látogatottak stb.

Az encsi járás népművelői gondos munkával létrehoztak egy útmutatót (pontos címe: Útmutató a népművelési munka feladataihoz, a korszerű formák és módszerek alkalmazásához az encsi járásban az 1963/64. évben.) Az útmutató módszertana a járás mező- gazdasági jellegéből fakadt, s az. a cél hevítette létrehozóit, hogy a népművelést a falu előtt álló gazdasági feladatok szolgálatába állítsák. A néhol bántó közhelyeik, pontatlan megfogalmazások ellenére dicséretes az a szándék, hogy a gazdasági feladatok kölcsönhatásában. tehát elemző módon lássák a népművelés tennivalóit. Harmincegynehány lejtős területű községben a talajjavításról kivannak előadást rendezni, továbbá a nagyüzemi és háztáji gyümölcstermelésről, a Hemádvölgyben az öntözésről, a nagyüzemi állatié): yósztésről stb.

A terv a megvalósítás útján van — az előadások nem örvendenek nagy sikernek. Érzésem szerint, nem sok értelme van annak, hogy mi költséges előadássorozatot tartsunk például a rét- és legelőgazdálkodásról. annak megoldása néhány intézkedési jogkörre] és anyagi eszközökkel rendelkező vezető dolga lomé.

Hibáztatják a tömegszervezeti vezetőket —- nem a tömegszervezetek tagjait! — bőgj' nem szerveznek kellően, azért nincs elegendő hallgatóság például a nagyüzemi állattartásról szóló előadáson. Istenbizony, magam sem lennék na-' gyón Óda érte. Éppen ezért, éti a kiscsoporté népművelés híve vagyok. Ebben nincs is hiány, 27 szakmunkásképző tanfolyam működik a járásban. Az állattenyésztők hallgassanak állattenyésztésről, a gyümölcstermesztők szintén szakmabeli dolgokat tanuljanak. A korszerű öntözési módok elsősorban azt a falunként! néhány embert érintik, akik majdan az öntözőberendezést kezelik,

illetve irányítják. Igaz, non árt, ha tudomást szereznek az öntözés hatásosságáról, de vajon nem tudnak arról, hogy a szárazságban megöntözött pillangós, krumpli, kukorica, cukorrépa nem adja fejét elszáradnának, ha vizet .kan? Hiszem. hogy tudnak. A lakosság távolmaradása jelez valamit, nem túlzók, ha H/t mondom: a témánál van a kutya elásva. A népművelési rendezvény témája legyen vonzó, keltse fel az emberek érdeklődését, várt hatáséban az emberek számára hasznosítható ismeretek csapódjanak le. Csináld, ha te olyan okos vagy! — vethetik szememre és joge.nl Nem encsi járási specialitás a tömegek érdektelensége. Azt vártuk a termelőszövetkezetek áltnlá- nosulásátél. hogy mivel az embereknek több ez idejük, a tö- mro'sV a művelődés felé for■ • iÉ'

siker sem marad el. Nos, megvalósítható ez a javaslat? Érzésem szerint: igen. Ne legyen 1500 előadás, legyen a fele. da az tükrözze problémafelvetésé- 1- a helyi valóságot.

s amiben igen négy problémát látok. A mai gazdasági, társadalmi helyzetünk szinte szükségszerűen érzelmi beállítottságúvá teszi tsz-tagjainkat, élmény- anyaguk is elsősorban érzelmi természetű, és mi csak észérvekkel akarunk hatni iájuk. Az alapismeretek hiányában szenvedő embernek bizony belefájdul a feje a sejtelméletbe, a Föld kialakulásának merőben tudományos, prózai magyarázataiba. Az érzelmi ráhatás eszközeivel kellene elsősorban élnünk, de ezt még a rendszerünkhöz kötődő nemzett ünnepeken sem tesszük. Augusztus 2ű-án előadást tartottam az új kenyérről, az Alkotmányról. A magam sorsából szerzett, nagyonis érzelmes történetekkel fűszereztem előadásomat, — azt hittem, la „égni”. Akik ,,felkészí- _____ erre az előadásra szempontokkal, telkemre kötötték: 30 percnél tovább ne untassam hallgatóimat — pei-sze csak a szempontozás legalább kél óláig tartott. Kellett volna beszélnem az őszi1 talajmunkákról, a vetésről, a betakarításról, a világban kialakult erőviszonyokról, stb. Hát én mindezt nem tudtam belesüríteni 30 percbe — beszéltem helyette a mindennapi kenyérről, az Alkotmányról, a magam módján,

É vik útmutató filozófiából az Igaz hazafisás című témát javasolja.

Hát a magyar parasztembernek ez a legfontosabb problé- fogol mája? Sokkal több bajuk van tették az egymáshoz, a közösséghez, a v közösségi tulajdonhoz való viszonnyal. Nem sok értelmét látom a ionok és kötelességek t örvényeikkelyekkei való ma- rryarázatának. Ebben a járásban 1500 TTT-előgdást terveznek A látogatottságról szóló statisztika kimutatja majd, hogy 40 ezren hallgatták végig. Nem vesszük észre, hogy önmagunkat Csapjuk be.a statisztikával?! Kis~bb szóródás- --------.—, _ —„

sál szinte mindig ugvanazok érzelmesen. Nos. azt mondták, ülnek az előadásokon, ha min- így kell azt csinálni, ez kell dig v—’anazok tartanák az elő- nekünk, szív és lélek, mert mi adásokat. megdöbbennének, a szívünkkel többet megér- hogy ismerik szinte minden zünk. mint az eszünkkel, egyes hallgatójukat. így ^a" Általában unalmasak az is- gvunk valahogy a szeimníu m- meretterjesztő előadások, homokkal is. Nem egy embertől csana) kérés és tisztelet a kivéhallottam: tizenhárom éve járok szemináriumra, már a könyökömön jön ki. hogy mindig ugyanazt hallom — mért kell nekem mindig szemináriumra járni, az elmúlt esztendőkben állandóan megbuktam. A népművelési tervet, az útmutatót, mezőgazda ság-cem trikusság hatja át, pedig az encsi lakosságnak mindössze harmincegynéliány százaléka

telnek.

Megállapítjuk: egymillióval csökkent a mozi látogatók száma. Szidják a tévét, hogy elhódítja a közönséget, mintha a népművelés szempontjából nem volna mindegy, moziban vagy tévében hú.iák-e az embereik a filmet. És szidják a rossz filmeket is, hogy azért apad a közönség. Köszönöm.

Salamoni ítélet — változattal

— Honnan tudod, hiszen azt mondtad, ki se nyitotta!

így folyik a diskurzus. Oly (in a kép, amely idézi Bábelt. a Városház téri buszmegállót, a totó-lottó irodát, a stadion főbejáratát... Zűrzavar, tolakodás, fogadás és izgatás... Mindenkinek a maga poronty- kaja a legszebb, a legnagyobb, a legértékesebb, a leghozzáha- sonlóbb. Ami érthető is. Hiszen a porontyka apukája is szép és nagy és értelmes és... Mindenben a leg-legebb! Bocsánatos dicsekvés ez, mosolyt fakasztó elfogultság. Deli apáktól csak óriás-csecsemők származhatnak, ők legalábbis annak látják még akkor is. ha a gyerek pólyával együtt sincs több három kilónál.

Hanem egyszerre eláll valamennyi látogató lélegzete. A nővér egy valóban óriás-csecsemőt mutat a: üvegajtó mögül. Pufók arcocskájához szorítja dundi ökleit, húsos, , de szépívű szájat rumizásra csücsöríti, ■ így akarván tudomására hozni az össze.gyülem- lett tapintatlan emberseregnek. hogy inkább az étvágya nagyobb, mint a külső világ iránti érdeklődése: sűrű haj (tyűrűzik magas homloka fölött, hosszú szempillája árnyékot vet. formás orrocskája két oldalán — egyszóval valódi michelangeloi kisangyal. Rajta

"

Népgazdaságunk, fejlett be

technikával rendelkező és nap- lói r . naPra fejlődő iparunk ve mind több jól, korszerűen kép- er. zett mérnököt követel. A mis- in kolci Nehézipari Műszaki ke

Egyetem már igen sok képzett ka gépész-, bánya- és kohóméraö- ve kot adott az országnak, és mind több fiatalt vár, hogy belőlük vc lo szakembereket, neveljen. Az p, itt végzett mérnökök szerte az ./(j országban öregbítik az egyetem jó hírnevét, ennek ellené- re az egyetem még mindig nem nn- foglalta el Észak- és Kelet-Ma- j11 avarország közoktatási köztu- . dalában azt a helyet, ami meg- '.l illeti

’ if

3000 rnérnökjeíöit — ti 49 új jelentkező Borsodból v:

A miskolci Nehézipari Mű- szaki Egyelem as egyetlen mii- ... szaki egyetem a Duna vonala- ^ lói keletre. Hatalmas terület tartozik ide. Ennek ellenére az r egyetem első évfolyamára való , felvételnél, illetve az alkal- , más hallgatók kiválasztásánál szinte évről évre gondok je- .. .lentkeznek. ^

Az egyetem munkája, okta- tó tevékenysége, állandóan bővül. Mindhárom karon új ága- ,. catok születnek, különféle ! szakmai képzések folynak, mert a differenciálódást nem- . csak az iskolareform kívánja ' meg hanem az élet is megkö- ' vételi. Terebélyesednek a szakmérnöki szakok, és él Laláira)) íj igen sokrétű feladatot lát el az / -egyelem oktatói kara. Külön- , léié szociális támogatások, ősz- \ töndíjak várják a hallgatókat, ' (az össz-hallgatók 81 százaléka * élvez jelenleg szociális támo- , ga.tást,) a végzetteket pedig . v»rja az ipar. A népgazdaság \ igénye mintegy húrom, három es felszerese annak a mérnöki létszámnak, amit az egyetem evenként biztosítani tud.

A most folyó tanévben már i az új felvételi rendszer szerint kerültek az egyetemre új hallgatók. Országosan mintegy 80 ezren tanulnak az egyetemeken, nappali, esti 6» levelező tagozatokon., .itt Miskolcon, közülük 3 ezer hallgató készül az említett háromféle tagozaton mérnöki pályára. A felvételeknél döntő szerep jut most már a tudásnak, valamint a gimnáziumi tanulmányi eredményeknek. Jóllehet ebben a -tanévben már a származási kategóriákat, nem vették figyelembe a felvételnél, nincsen lényeges 'eltérés a fizikai dolgozók. gyermekeinek korábbi és jelenlegi arányszáma között.

Sájnálatos és meghökkentő jelenség, hogy a miskolci egyetemre az egyetem hatóterületérőt jelentkezett 337 hallgató között a 195 miskolcin kívül. mindössze 40 jelentkező képvi- seli Borsod megyét. Ez a szám igen alacsony. (Például Debrecenből, ahol pedig két egyetem js van, 53-an jelentkező lek!) A jövő évi felvételi keretszám nagyjából azonos az ideivel. Várhatóan, Miskolcon 1187, a megyében pedig 960 hallgató érettségizik, azonban > a gimnáziumokban igen sok lány js végez, és körükben nagyon kevés az érdeklődés a műszaki pályák iránt. (Ezekben az adatokban nincsenek benne a közgazdasági technikumokban és a zenegimnáziumban végzők.)

Nem tudni, mennyien fognak jelentkezni a következő tanévre, de feltétlenül nagyobb figyelmet érdemelne a rnískol- ci egyetem, amely az ország kulcsintézmcnyc, hiszen bánya- és kohóméra okokét csal itt képeznek, és megkezdődi! a. vegyipari gépészmérnökképzés is. A középiskoláknak é. a~ egyetemnek közös érdeke hö0d a műszaki érdeklődési fiatalok jöjjenek Miskolcra, é ne azok, akik más jellegű fő iskoláiról kimaradtak.

Nem ismerik eíépgé és idegenkednek

rövid vázlatos, tájékozás

,> csak igen nagy voná sokban érinti a miskolci Ne , zipari Műszaki Egyetem él« let, es azt a kérdést, miért jör vek kevesen erre az egyelem re. A Pedagógus Szakszervcze illetve az egyetemi szakszervi zeti bizottság rendezéséire Pénteken baráti beszélgeti folyt az egyetem tanács lernn

ben. amelyen az egyetem rek- se

tora, dékánjai, több tanszék- fic

vcz.olő professzora beszélgetett ba

erről a kérdésről a gimnáziu- jlc

mok igazgatóival, valamint a

középiskolák matematika-fizi- Jv

ka tanári munkaközösségeinek „„

vezetőivel. .

le

A beszélgetés közben a kö- ,p vetkező főbb okok kerültek. fp felszínre az egyetemtől való ■idegenkedés összetevőiként:

Nem ismerik eléggé a me- e.j gyében és a- környéken, hogy e] mire képesít az egyetem, és, jy hogy a végzetteknek milyenek a keresett lehetőségeik. Nem N jelentkeznek például a bánya- ;« ipari technikumot végzettek, 2, több ok miatt. Egyrészt a bá- r; nyaipari technikumba most h már a vájártanuló iskola el- j'; végzése után kerülnek a tanú- •/ lók, akik érettségi után mim- n kába kezdenek, és esetleg csak ti évek múlva jelentkeznek egye- u lemre. Sok szülő is szorgal- ,, mezza, hogy fia mielőbb ke- : resőképes legyen, A felsőfokú s technikumok is elszívó hatás- f sál jelentkeznek, mert a rövi- a debb tanulmányi idő és a mér- * nökökéhez hasonló beosztás á több fiatalt odavonz. Fontos c. tényező, hogy a diákok tárta- i nak, vagy mondjuk ki kere- r ken: félnek a szigorú műegyetemi követelményektől. Több i műszaki foglalkozású szülőnél , is tapasztalható idegenkedés i saját pályájával szemben, és i nem küldi gyermekét * mű- 1 egyetemre. Sajnálatos tényként .< [ jelentkezik a Budapestre, illel- ' ve fővárosi egyetemre való í.ö- 1 rekvés is. Több felszólaló a i felvételi, vizsgál említette, mint • > az egyik akadályozó, illetve el- ; 1 riasztó tényezőt. A felvételi : vizsga a gimnáziumi tan- ’ anyagra épül. a technikumot ? végzettek bizonyos fokú hát- ] rányba kerülnek — az egyik 1 résztvevő megállapítása sze- 1 rint — jóllehet ezt a vizsgáknál tekintetbe veszik, és a rajz- J ból teendő vizsga a techniku- 1 mot végzettek előnyére szolgál.

" Általábun a műszaki egyetem ■r támasztotta magas követel- l~ meny, az egyetem közismert, j~ de feltétlenül szükséges szigo- 7 re, és a felvételi vizsga erősít sége került legtöbbször szóba ^ á gátló tényezők között.

'f_ A megoldás

ii sokféle módja

n

si Természetesen a tanácskozás 2. nemcsak a kérdést vetette fel,

hanem a megoldás módját is l- kereste. A legalapvetőbb, hogy bi az egyetem munkáját mind i; szélesebb körben ismertté tető nyék.' Szükséges annak tuda- e_ tosítása például, hogy ,a szén- e- bányászatnak igenis’ van jö- tó V(';jc, hiszen még 2000-ben is ;i 50 millió tonna szenet fogunk ni termelni, de szükséges az is, m hogy az üzemek. amelyek a b_ mérnököket majdan igénylik,

segítsenek az erre allcalmas X'' fiatalok egyetemre irányítású- . . ban. Elhangzott olyan javaslat, , ” hogy következetesebben érvé- ma. nyesítsék azt az elvet, amely jpe] szerint a biidapesti egyetemek- j:)e( re ne vegyenek fel más terű- r;-ls letj'őJ hallgatókat, hiszen az jt- leni egyetemnek nem a kevés lelt

■ felvételi nontszám miatt ki ma- gye

rndt halbritólcat kell eJsőso)'- lan ban samálnia hanem azokat, icn akik indokolatlanul más város, na] elsősorban Budapest egyote- nc-.; pteire mennek. öSf

Több olyan javaslattal ista- pv1 1 álkoztunk, hegy az egyetem nn- ismertesse meg munkáját a kö- ,,Ő zépiskolákk-al, Például ecv-ecy jjV fiatalabb egyetemi oktató rte- vo: hány nanrn menian ki a vidéki iskola diákjai közé. Szervez- n<-, zenek félévenként az. ogycto- pv men eay-édy középiskolai ma- tnmaUkci-fizikai szak;körj dél- „0 utánt, legyen szorosabb az egyetem tanszékeinek és r kö- ^ zári skáláknak a kapcsolnia. m, segítsék a vizsgákat, illetve a fo. felvételizőket is. N“ ügy. hngv m

■ a követelményekből engedje- az • nek. hanem jó emberi hozzái állással igyekezzenek feloldani ; a vizsgadrukkot, mert egy-esty a?

■ indiszponált feleleten nem ]1(- múlhat emberek sorsa. 0i

Igen sok javaslat, vetődött sz ) fel a baráti hangú beszélgető- b. I sen. A felszólalásokból kiesen- s gett a felelősség az új műszaki 5 értelmiségért, Ítié’'zödött belő- le a műegyetem féltő, szakmai j’í t szeretete, de rávilágított a ta- nácskozás arra is. hogy a szár- mazási kategóriák eltörlése

i- után az egyetemi felvételeknél j, t iokozottahb felelősség hárul a ‘- középiskolákra, — a tanulók

i felkészítésében és egyetemre ,- küldésében egyaránt..

! Közös érdek 11

j£

Érdekes, hasznos tanácsko- v _ z.ás volt. De mint minden ta- -v nácskozás, ez. is annyit ér, sí j_ amen))yit a felvetett javasla- v ] tokból, hasznos tanácsokból a e n gyakorlati életben meg tudnak d ]_ valósítani az egj7etem és a kö- é f zépiskolúk vezetői és tanárai, t ,1 Valóban közös, érdek, hogy a s_ miskolci Nehézipari Műszaki \ Egyetemre a legalkalmasabb, műszaki érdeklődésű fiatalok : kerüljenek, és feltétlenül ki- s vánatos, hogy a felvételnél ) rendelkezésre álló keretszámo- i kát elsősorban a miskolci, bor- < sodi, és AUalábav.'kcletmagyar- i ás országi területek fiai és lányai : A, töltsék be. Az ország iparának is jelentős hányada ezen a torü- %y létén van. Ezek az ipari üzend n:ek várják az új mérnökölcet. e- Ennek a területnek leéli adnia a- az erre alkalmas fiatalokat is, n- akiket képesítésük után vár- jö- nak üzemeinkben. Ezen .munis kálkodni, ezt segíteni, nemes nk feladata a műegyetemnek és a is, középiskoláknak, közös érde- a künk mindnyájunltna.k. ik, Benedek Miklós

■I’ A KÓRHÁZ SZÜLÉSZETI r osztályának folyosóján, a }- * nagy üvegajtó előtt fehér fi- l

a»tyulás nővér egreciroziaija a l -$látogatókat. r

1c® — Kérem, szíveskedjenek ,-* csendben maradni és nyuga-» lommal várakozni, mindenki ( • láthatja a kicsiket! ,

;-o Le mit számít most a tűre- , q «lemre intő szó! A nagymamák ói és nagypapák még csak szótfo- l.fOflo-nak, hanem az újdonsült gjapá/c minduntalan kitörnek .az 1 j.t etnbergyűrűből, szorosan az aj- k*(é mellé állnak, befelé für- j-tkésznek, s egymást licitálják

jsC Mindenki izgatott, amíg nem c * láthatta p „trónörökösf’. S aki .fitlátta, nem mozdulna a világért- tsem, hogy átadja helyét az ifiújonnan érkezőknek. Az első

’•találkozás nagy pillanata után *újabb baba-bemutató követke- izik. „Drága nővér, csak egy

* fél percre tessék még vissza- | hozni a Kovács Lacikát..

• „Jaj nagyon kérem, mutassák

a sógoromnak is Ladányi ú~tIldikót...” .,Aranyos nővérke, c~Jbiztos, hogy az én fiamat mu- •tatig? Egészen biztos, hogy az ’n~9a kis kopasz az enyém, hiszen m~a nézze, nekem milyen, sűrű a nt,• hajam. •

7e-® Könyörögnek, fenyegetnek, 5p>®kedveskednek és ajándékot

(c.s*ígérnek, doktorismerösökre hité-avatkoznak, lódítanak, tódítalak, a legravaszabb cselhez folyamodnak, hogy újból és új- m tó’ szemügyre vegyék a csalid legifjabb tagját. A nővé- O •ek pedig mosolyognak és cn- bt jedclmeskednek. ói

Lassan megnyugszanak a ke- $ iélyek. De csak egy-két pilla- ngtig, Mert most a baba-bemu- tatót a baba-vetélkedő követi.

— Látta azt a kis dundit? ” Kiköpött apja! húzza ki ma- gát egy atlétatenneiü újpapa.

— No igen — biggyeszti ajkát a másik — lehet vagy há- rom kiló. Az enyém legalább , húsz dekával több. r)

— Micsoda! No, ne vicceljen! s

Nővérke! — zörget be az abla- (i kon az atléta. — Mennyi a Va- c. cclc Ferike? — kérdi, miköz- t ben három ujját kinyújtja, a negyediket pedig felezi. A nő- , vér — miért is csorbítaná a , büszkeséget, helybenhagyólag , bólint. — No ugye, mit mond- , tavi! Három és fél! Közel négy ] kiló! ■

A két férfi mellett rokonok- , ból álló együttes újszerű. „KI , mit tud?” — játékba kezd. ;

— Tudod-e. hogy a nagymamáé a szeme?

— Ki tudhatja azt, ki sem nyitotta...

— Micsoda? Nem. láttad, ahogy rámnérett.?! Énrám! Kék a szeme, azúrkék!

— Nem is igaz, mert barna.

~ MC

feledkezik a szem. amely nézi ti ki — apáé, nagymamáé és nagy-9te apáé egyaránt, Nézik elragad-• tatással, önfeledt belemerülő*-9 sál. elismerően hümmögnek,fjc majd lopva körbenéznek, hol ®n az a Toldi Miklós, hol az nna.| Nem látják sehol. Akiket lát-» ' nak, azok deli emberek ugyan,9c(' de hát nem annyira, hogy agya^ ilyen gyerek... no nem, az le-9 he tetten! ®p.

A nővér kocogtat az aí)ín-®s kon. Megemeli a kicsi karját * és mutatja rajta a cédulát*- „Csordás Misiké”.

■— Csordás Mihály! Itt vanl9^ A nővér a gyerekét mutat ja. • n Itt van Csordás Mihály? — kérdezik egyre többen is. *r A csoport végén, a folyosó9\ j felöl, mozgolódás támad. Nyí-»r ( Uk a sor. hajladoznak az cm-® i ? berek, mint a szélfútta gabo-a[ na. de a közelítőt egyelőre nem® látták. Hacsak, ■■ Nem, nem,9 ^ az tisztára lehetetlenség!» > Ugyan már!... *- VÉKONY DONG A JV. apró-?’- termetű fiatalember áll az ab-»x e lak elé. Akkora mint egy fej-9, a letten siheder. Hátraveti fejét*] i- és úgy néz fel a gyereket nvu-T. .- taté és dicsérő nővérre. Láb úti] i- terpeszti, mellén összekulcsol-« a ja karjait, majd napóleoni pop-? g !>el korbehordozza tekintetét. •

ij — Fiú! Hat kiló! •

i- Csak ennyit mond. Aztán% >- hátat fordít s ugyanúgy, ®

■t ahogy jött, eltűnik a daliák kö-! li ZÖtt... tt

a Csaló. László •.

Tíz évvel ezelőtt taian jopoaií voltak a filmek? Mi az oka?

Az emberek változtak meg? Nem tudnám megmondani. Tanulmányozni kellene ezt a problémái, mint ahogy a népművelésben tapasztalható nehézségeket is boncolgatni kellene. Mit csinálnak azok az emberek, akiknek a törnél ő- szövetkezet télen nem tud állandó elfoglaltságot biztosítani? Napszámolási lehetőség nincs, a ház körül tizedannyi a munka, mint az egyéni gazdálkodás idején. Mivel ütik el a napot? Olvasnak? Azt. a kevés könyvet sem forgatják eleget és elegen, amennyi van. Sevés könyv? Gyermekkoromon csak ponyvához jutottam, könyvtár nem volt. ma 800 kötetes könyvtára van falumnak.

Problémák néznék velünk farkasszemet. Őszintén fel kellene tárnunk őket, meg kellene ismernünk, minden kényelmes pragmatizmust félredob- Jva, valóságunkat. Szocialista

• céljaink hitével őrködni fejlődésünk zökkenőmentességén.

• Az encsi járás népművelői Jpróbáltak valamit, valami újat,

• s ha erőfeszítéseiket nem ko- “ronázza siker, az nemcsak az mő gondjuk. Jókedvvel, lelkesedéssel láttak munkához, bár eérnének célt, kívánom! A (a- ■•nácsülésen hallottam a leg- "Iőszintébb kritikát: a községekénél torpan meg a járási szervek keltette kulturális, nép- -• művelési hullámverés, pedig ‘2 lényegében ott kezdődne az ‘•igazi munka.

1 •

• 7\ célt tudjulc, a megoldáa

jj csak a valóság alapos

módszertanát viszont ® elemzésével dolgozhatjuk ki. ‘»Tény az. hogy a népművelőt! ‘•útmutató szerkesztőinek neitl ' 2 id Ihatott rendelkezésükre elo- ! • gendö idő ahhoz, hogy ne csalt, .‘Ja mezőgazdasági feladatokat' A ^•tájegységeket tanulmnnyozzwSb ‘ J hanem a táj emberét js — Ái ('•az utóbbi az elsődlegesen fou- ■ 2tos. hiszen rajta keresztül fejőt lődik, változik a táj, mindanTI £!

y,® Igen, az ember mindennél 3-2fontosabb, s tudunk-e már ró- • la eleget?

Gulyás Mihály

t cirill Ulttcy« j Itticuwy

oglalkozik csak mezőgazdasá- ü munkával, a többi bejáró lolgozó és egyéb.

Azt javasolta nekem egytsz- tlnök: ha nekünk az egységes laraszti osztály kialakulásával capcsoíatos témákról akar va- aki tömegsikerű előadást tar- :ani, vegye magának a fáradtságot. jöjjön el egy-két nappal korábban, tanulmányozza falunkat, a rétegelt egymás közötti villongását, a históriákat, ezeket a konkrét eseteket dolgozza előadássá az általános tudnivalók mellé, ennek van értelme, ehhez tudunk majd hallgatóságot verbuválni, és a