Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

2 ESZAKMAOYARGRSZAG Vasárnap, 1963, december IS. Hétfőn kezdődik Párizsban a NATO-tanácskozási Sorozatos megbeszélés a külügyminiszterek között — Stikker J »ajtóértekezlete — Harold Wilson a csúcstalálkozó mellett J •A párizsi NATO-palotában | kozott Saragat új olasz külügy- hétfőn nyílik meg az Atlanti ' miniszterrel. Tanács ülése, amelyen a 15 Szombaton délután Rusk tagállam külügyminiszterei, 1 amerikai, Butler angol és hadügy- és pénzügyminiszterei [ Couve de Murville francia kül- vesznek részt. A legtöbb ország . ügyminiszter összeült, hogy küldöttsége már Párizsban tar- j megvitassa a délkelet-ázsiai tózkodik. A NATO-ülés előtt. helyzetet. A nem hivatalos esz­es alatt két vagy többoldalú > mecserének legfőbb célja az, megbeszélésekre került sor az hogy összehangolják a Nyugat Atlanti Szövetség vezető álla- : politikáját ebben a térségben, mainak külügyminiszterei kő- j Az esti órákban Couve de zött. ’ I Murville „munkavacsorán” lát­A-z angol nagykövetségen ' vendégül az amerikai kül- Butler angol külügyminiszter ugyminisatert. Ezúttal a két ebéden látta vendégül francia kapcsolatairól folytat­kollegáját, Couve de Murvillet. : ta^ eszmecserek ^ . PÖ.TVZSI diplOTTHlClCli KOTOtC~ Az Európa Tanács mtai J ben nagy jelentőséget tulajdo- teri bizottsága értekezletének nitanak De Gaulle és Rusk ezünetében Schröder nyugat- amerikai külügyminiszter hét- német külügyminiszter hosz- j fői megbeszéléseinek. Ezabb megbeszélést folytatott j Stikker. a NATO főtitkára franciá kollegájával. A kora szombaton este sajtóértekezle- délutáni órákban pedig talál- 1 tét tartott Párizsban. A főtit­kár hangoztatta, hogy a hétfőnk megnyíló miniszteri értekezlet-i töl nem lehet „szenzációs döí!-? téseket” várni és egyben beje-l lentette: nem szerepel az érte-% kéziét napirendjén a sok nem-; zetiségü N ATO-atomhaderöt felállításának terve. Hozzá- \ fűzte, hogy nyolc tagállam ta-* nulmánvozza ugyan ezt a ter-j, vet, eddig azonban még egyet- j len kormánv sem szögezte le* végleges álláspontját. f V Harold Wilson, az angol» Munkáspárt vezetője szómba-? ton beszédet mondott egy zárt-» körű összejövetelen, am cl vet £ a pártnak egy elkövetkezendő >, képviselőválasztásokon indí-J] tandó jelöltjei számára ren-j> deztek. , ♦ A Munkáspárt vezetője kije-X lentette, hogy pártja üdvözölné £ az olyan kelet-—nyugati csúcs- , találkozót, amely a nemzetközi t; feszültség enyhüléséhez ve- £ zetne. A Munkáspárt örömmel i> Eogad minden őszinte kez.de- f ménvezést a Kelet és a NyucntX közti feszültség enyhítését el 5-T mozdító csúcstalálkozóra, an-i nál is inkább, mert a narla-T mentben ismételten tett kezde-J ményező lénéseket ilyen talál-j íozó megrendezésére. X Megfiossza&bítfák | „a forró drót" vonalát % Amerikai kormánykörök úpryX udják, hogy a Moszkvát ésj Vashingtont összekötő „forró X rót”-ot, azaz a közvetlen te-X ex-összeftöttetés vonalát mcg-T losszabbítják Johnson elnök« exasi farmjáig. j Hruscsov elvtárs záróbeszéde (Folytatás az 1. oldalról,f olyan kulcsnak nevezte, amely „megnyitja az, anyagi ja­vak bőségéhez vezető ka­pukat”. — Vegyiparunk fejlesztésé­ben nem mondunk le a tőkés országok cégeivel való együtt­működésről. s ezek kölcsönösen előnyös alapon megrendelésekét kaphat­nak tőlünk *— mondotta Hruscsov. Megjegyezte, hogy „ezek a félreérthetetlen javaslatok kül­földön a Szovjetunió' egyes rosszakaróinál azt a törekvést idézték elő. hogv elferdítsék álláspontunkat. Egyesek, úgy vélik, hogy azért fesszük meg ezeket a javaslata­inkat, mért a Szovjetuniónak nincsenek eszközei vegyipará­nak fejlesztéséhez. Mások, dü- hödtebb ellenségeink még to­Magyarországot ENSZ-közgyűlési bizottságba választották Az ENSZ-közgyűlés 6. számú fjxgi) bizottsága 1963. decem­ber 12-én a Magyar Népköztár­saságot beválasztotta abba a ; hittagú közgyűlési bizottságba, amely a nemzetközi jog tanítá- •ának, tanulmányozásának, . széleskörű elterjesztésének és megbecsülésének problémájá- . val foglalkozik majd és jelen­tést tesz a végzett munkáról a soronkövetkező rendes évi ENSZ-közgyűlésnek. Vadász Ferenc vább mennek, s azt mondják, nem szabad a Szovjetuniónak hosszúlejáratú és más egyéb hi­teleket adni, hogy ezzel meghi­úsítsák a vegyipar fejlesztésé­nek tervbevett programját”. Ezekre a nyilatkozatokra válaszolva Hruscsov kijelen­tette: „Talán azt gondolják, hogy a Szovjetunió a vegyipar fejlesztésének óriási méretű programját függővé teszi vé­letlenektől, attól, hogy a tőkés országok adnak-e hiteleket. Ez a feltételezés olyan naivitás, amely — már megengedjék — az ostobasággal határos. Az SZKP Központi Bizott­ságfának első titkára kijelen­tette. hogy a Szovjetunió, amikor ki­tűzte a vegyipar nagyará­nyú fejlesztésének prog­ramját, a legutolsó kopej­káig a saját erejére, saját lehetőségeire, a szocialista testvérországokkal való együttműködésre számított. Befejezésül Hruscsov hang­súlyozta: Külön figyelmet fordítanak arra, hogy egyre jobban és teljesebben elégítsék ki a szovjet emberek szükség­leteit. Kijelentette, hogy a társadal­mi alapok (társadalombiztosí­tás, egészségügyi ellátás, nyug­díjak. ingyenes oktatás, a gyér- mekek ingyenes nevelése az óvodákban és a bölcsődékben stb. — a szerk.) növelésén kívül közvetlenül is emelik majd a munkabéreket, leszállítják az árakat. Egy mondatban ERICH OLLENHAUER, aj Német Szociáldemokrata Párt* elnöké elhunyt. X A BIZERTAT támaszpont tel-« jes kiürítése alkalmából Tuné-? ziában rendezett ünnepségek? egyben) az arab egység ünnepé-] vé váltak, mert a Tunéziába ér­kezett arab államfők, az ün­nepségek csúcspontját képező nagygyűlésen mintegy 300 000- es tömeg előtt tettek hitet az egység mellett. AZ OLASZ képviselőházban szombaton folytatódnia kellett X volna a Moro-kormány beikta-* tásával kapcsolatos bizalmi vi-X tának, azonban egy képviselő hirtelen halála miatt, aki be­széd közben rosszul lett az ülésteremben, majd a szívro­ham végzett vele, az ülés elma­radt. o I. Vita — tanulságokkal Harmadik hónapja kísér­hetjük ügyelőmmel a Pártáiét hasábjain zajló vitát as üzemi agitációról. A véleménycsere időszerűségét és célszerűségét e kérdésben nemcsak a vita­indító cikk fő gondolatai jel­zik, hanem az a kilenc hozzá­szólás is, amely eddig az. or­szág különböző részéből nyomdafestéket látott a folyó­irat „Vita, véleménycsere’’ rovatában. — Novekszik-e az üzemi agitáció szerepe, jelentősége a szocialista építés jelenlegi szakaszában? — Szükség van-e rendszeres, felvilágo­sító, meggyőző, megnyerő és nevelő munkára, elvtársi, 1 ta­rát i eszmecserékre az üze­mekben, vagy pedig a modern hírközlő szervek (sajtó, rádió, televízió) „fölöslegessé” és „értelmetlenné” fették a nagy állhatatosságot igénylő üzemi „apró-munkát”? — Mire ter­jedjen ki az üzemi agitáció? — Kik irányítsák, végezzék és milyen módszerekkel? — Elegendő-e, elavultak-e a „ré­gi” formák? — Mi legyen az agitációs sémák”, sillabu­szok, sokszorosított faliújság- cikkek sors:; ? — Hogyan használjuk fel célszerűen a különböző rendezvényeket, összejöveteleket? — Milyen új, korszerű formák, módsze­rek alakultak ki üzemeink­ben az elmúlt evek során, amelyek a mai körülmények között is biztosítják az üzemi agitáció hatékonyságát? — Melyeket érdemes ezek kö­zül általánosítani és elter­jeszteni, hogy a helyi körül­ményektől függően, másutt is hasznosíthassák? — Meganv- nyi kérdés, amelyre Tóth József elvtárs vitaindító cik­ke a Pártélet októberi számá­ban i-áirányitotla figyel­münket. Valószínű, hogy az emlí­tett Pártélet-cikk elolvasása és tanulmányozása után, sok pártmunkás, fejében megfor­dult a gondolat;, hogy álhink :tni ezekkel' a • kérdésekkel?' ‘ Mi a, helyzet nálunk? — Ahogyan mondani szoktuk: körültekintő bbei i szétnéztünk a „sóját portánkon” ... Erre enged következtetni az is, hogy a cikk nyomán a megyei pártbizottság agitá­ciós és propaganda osztálya nemrég tapasztalatcsere érte­kezletre hívta össze a járási.-, a városi-, a nagyüzemi párt- bizottságok ágit. prop. osz­tályvezetőit, a megyei és az üzemi lapok néhány munka­társát, a propaganda- és az agitációs munka tapasztal­tabb „korifeusait”. A tapasz­talatcsere értekezleten egyet­len kérdés szerepelt: Az üzemi agitáció helyzete és feladatai megyénkben, Az. egésznapos tanácskozást a Diósgyőri Gépgyárban tartot­ták, amelyen Szalai István elvtárs, a gyári pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője számolt be: „Az üzemi agi­táció feladatairól, tartalmá­ról és módszereiről” — gyá­rukban. Hasonló címmel tar­tott korreferátumot Moldo­van Gyula elvtárs, a Lenin Kohászati Művek pártbizott­ságának ágit. prop. osztály- vezetője az LKM-ben szer­zett tapasztalatokról, majd a jelenlévők több üzemet meg­tekintettek. Az üzemlátogatás alkalmával egyebek között a szemléltető amtáció eszkö­zeire, módszereire és tartal­mára is kíváncsiak voltak. Ezután került sor a vitára, amelynek során tizenegy elv- . társ fejtette ki véleményét a- Pártélet vitaindító cikkének néhány kérdéséről, a beszá­molóban és a korreferátum­ban hallottakról, az üzemek­ben látottakról, és a saját te­rületükön szerzett tapaszta­latokról. A vita tanulságaira néhány, vonatkozásban . még visszatérünk. Azt viszont az említett ta­pasztalatcsere-értekezlet vi­táiból éppúgy, mint a „Párt­éi et”-ben olvasott hozzászólá­sokból máris megállapíthat­juk. hogy az üzemi agitáció néhány kérdésére időszerű és célszerű volt ráirányítani a párttagság, a. pártszervezetek és a pártbizottságok figyel­mét. Nemcsak azért, mert a kérdés elvi vonatkozásaiban a vita során megismert érve­lések alapján mi, magunk is kezdünk „egy nyelven” be­szélni, hanem azért is, mert egy sor „korszerű” agitációs forma és módszer válik köz­kinccsé, amely különben egyedi, vagy szórványos je­lenség maradt volna. Mi az, amiben a vita során teljesnek látszik az egyetér- : tés, amiben máris „egy nyel­ven” beszélünk? — Abban például, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában az üzemi agitá­ció szerepe, jelentősége egyre inkább növekszik; hogy gaz­dasági célkitűzéseinket, a termelés növelését, a munka termelékenységének emelé­sét, a gazdaságosság íokozá- süt és egyidejűleg az embe­rek tudatának átformálását az üzemekben nem lehet megoldani céltudatos, diffe­renciáit, eleven, sokrétű és mégis konkrét tömegpolitíkai ■ munka nélkül, az üzemi agj- . tácló színvonalának állandó emelése és hatékonyságának fokozása nélkül. — Abban vitatkozhatunk, hogy a technika vívmányait miként használjuk fel az üze­mi ágitáci óban még sokré­tűbben, ötletesebben és Cél­tudatosabban, de abban. iS teljes az egyetértés, hogy ,,tf közvetlen kapcsolatot, az em­beri szót semmi sem pótol­hatja” ... — sem a „közvet­len” konkrét üzemi, terme* lésí agitációban, sem pedig a közvetettebb, általános, or­szágos és nemzetközi politi­kai kérdések vitájában, amelyre véleményem szerint is ki kell lerjednie az üzemi agitációnák. 1-— Csak helyeselni lehet azt a véleményt, amely el- ítélóleg nyilatkozik az úgy­nevezett „séma” agitációról: az „egykaptafára” gyártott sillabuszokról, faliújságcik- Ivekről, s amely az, agitáció konkrétsága mellett érvel■ Számos borsodi tapasztalat­tal illusztrálhatnánk, hogy az előregyártott „séma”-ér- vekkel nem sokra megyünk sem a szóbeli, sem az írásos agitációban. — Abban is teljesnek lát­szik az egyetértés, hogy á* agitációt, megfelelő és rend­szeres irányítás mellett bíz­zuk a pártcsoportokra, hogy helyes az az elv: mindert kommunista végezzen felvi­lágosító munkát a maga he­lyén, a maga környezetében­Ami az agitáció formáit és módszereit illeti, sokféle el­képzeléssel találkozhatunk■ Ez derül ki a „Pártélet”-ben zajló vitából is, megyénk ta­pasztalataiból is. Hogy ezek közül melyek * legcélravezetőbbek, art felsőbb pártszervezetek’ In­strukcióit figyelembe véve a helyi pártszervezeteknek kell eldönteniük. Osénánvi Lajos (Folytatjuk.) Román ifjúsági küldöttség látogatása megyénkben Jtg&nfmrwicuUkJ^éL kereste a Lenin Kohászati Mű­veket. Gácsi Miklós főmérnök1 a gyár múltjáról, jelenéről tá­jékoztatta őket. A küldöttek megtekintették a gyárat, elő­ször a középhengersort, maj^ | a martint, végül a durvaheO' gersort nézték meg. Ezután » román fiatalok találkoztak * Lenin Kohászati Művek KIS/" vezetőivel. Összeütközött két tehervonat a kazincbarcikai állomáson X Kazincbarcika állomáson »pántokén hajnalban a beálló a tehervonat, a részére kijelölt »négyes vágány helyett a kettes ivágányra futott be, s ott » összeütközött az indulásra r előkészített tehervonatiak » Az összeütközés következté­dben személy nem sérült meg, {►ugyanakkor nyolc kocsi össze- ftört, hat kocsi pedig kisiklott »és megrongálódott, mindkét mozdony megsérült. A ki siklott tehervagonok megrongálták » helyi bányaüzem kocsi vontat0 berendezésének gépházát is, h1 j is jelentős anyagi kár keletke­zett. A vizsgálat megállapította | hogy a balesetet hibás váltóál­lítás okozta. Az anyagi kárra, a felelőssé tisztázására vonatkozóan :l I vizsgálat folyamatban van. A lottó rendkívüli jutalomsorsolása Alba Regia és 30 Carmen tv" | készüléket, magnetofonokat' mosógépeket. táskarádiókat' karóráka t, ezer és kétezer ty | rintos vásárlási utalványokat1 A sorsoláson részvevő öl­heti szelvényese az ünnepe5' okozta torlódások elkerülé^ I végett, már az 51. hét szelve" | nyeivel együtt forgalomba ke­rülnek. A rendkívüli tárgynyeff' ménysorsoláson kivijl janiid elején a szokásos havi 1 tárgy' nyeremény-húzásra is sor kC" I rül. A pénteki számhúzáson ^ I MOM Művelődési Házába'1 derül majd ki, hogy a ren<?y havi tárgy« yeremeny sorsol ás' bán december melyik hetén6' ' szelvényei vesznek resst . Az üzemi agitációról A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására öttagú ro­mán küldöttség érkezett • ha­zánkba. Útjuk során ellátogat­tak Borsod megyébe is, ahol két napot töltenek. A küldött- lé-' vezetője Stefan Birlea, a Ro­lf-än Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának titká­ri. , Szombaton a küldöttség fel­Ä Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az elmúlt évhez hasonlóan, mintegy újévi aján­dékként az idén ismét rendkí­vüli jutalmakat sorsol ki az 52. játékhét lottózói között. Janu­ár 1-én, az Erkel Színházban, a Jól kezdődik című műsor ke­retében bonyolítják le a nagy­szabású sorsolást. Az első szá­mú főnyeremény egy azonnal beköltözhető, kétszoba-hallos öröklakás. A tulajdonos még egy Moszkvics személygépko­csit is kap ajándékba. A má­sodik számú főnyeremény szintén öröklakás. A rendkí­vüli húzáson összesen 1500 nyereményt sorsolnak id, a többi között íiárom Wartburg Camping személygépkocsit, 20 — Bolsik vagytok valameny- nyien — ordítottak rájuk —, tudjuk jól, hogy a kórus csak fedőszerv. Belelátunk a kár­tyátokba. Ezeket a „feketéket” elkülö­nítették, rendőri felügyelet alatt álltak, nem lett volna szabad semmiféle egyesületet,' vagy csoportosulást látogatni­uk. ] Kórusbeli szereplésükkel —i ha egyéb ezúttal nem is bizo-J nyúlt rájuk, megséi-tették a< rendőri felügyelet előírásait. AJ „házi maccs” megszegéséért] büntetés járt: néhány hetest őrizetre bent fogták őket a Mo-J sonyi utcában. A többieket, az< első vendégeket, nyilvántartás-J ba vették, felkartotékozták.3 Ezek közé tartozott Kurimszkyí is. Bátran viselkedett, á valla-1 tás nem törte meg. Glotz Bé-< la tudta ezt, mert akikor ép-1 pen ö is odabent volt a jergli-] ben és figyelemmel kísérte azj ifik erőpróbáját Ezért hoztál össze Garaival KurimszkyJ Sándort. | Cigi augusztus 3-án szaba-< dúlt a toloncházból., Túl vol-] tak az elsejei háború-ellenes, napon, nélkül ük is fellobbant] a főváros több pontján a tűn-! tetős: 1 Le a háborús készülődéssel!! Éljen az ifjúmunkások nem-, zetközi összefogása, a fasiz-J mus és a háború ellen! , E lhangzott néhány jelszó,1 a csoportok szétoszlott! tak, a rendőrség ezután, már nem látta szükségesnek, ] hogy bent tartsa a „gyanúsa-, kát”. De neveik bekerültek aj K-betűvei jelölt kartotékok-, ra. 1 (Folytatjuk.) dolguk van, nem vehetnek részt a próbán, elhagyták a helyiséget. A kórus együtt, ma­radt. tanult. Pákozdy Ferenc versét gya­korolták: . Mélykar: Mint szüntelenül feltörő forrásból kiáltások sza­kadnak fel belőlünk. Magaskar: Szánkról vissz­hangzik a munkanélküliek jel­szava: Férfi szóló: Munkát, kenye­ret! Mélykar: Munkát, kenyeret! Magaslcar: Éhező gyermekek és kizsákmányolt asszonyok sikolya szakad fel torkunkról. Női kar: éhezünk! Mélykar: Béresek és kubiko­sok fáradt hangját dobjuk ki magunkból. Női kar: Nem bírjuk tovább! Mélykar: Robotoló munká­sok lázadó énekét daloljuk: Női kar: Elég volt! Röpcédula, vagy más vesze­delmes dolog nem maradt a helyiségben. Megérkezett a i-endőrség. A „meseautó” nagy feltűnés kö­zepette, mintegy harminc kó­rustagat vitt el a tolomcházba. A detektívek egyenként vet­ték őket „kezelésbe”. Bonyhádi Károlyt és a kórus néhány, más tagját már ismer­ték. című, baloldali folyóiratot szerkesztő írók, újságírók, Gergely Sándor. Nagy Lajos, Agárdi Ferenc, Gereblyés László és mások segítették. Tamás Aladár, a főszerkesztő is gyakran felkereste őket A szerkesztőség Pesten, a hato­dik kerületi Ö utca négy szám alatt, a harmadik emeleti tizes lakásban működött. A fokozó­dó rendőrségi üldözés követ­keztében a lap akkor élte vég­napjait. Persze, a verstanuláson kí­vül sok egyéb dologgal is fog­lalkoztak a szavalókórusban. Terjesztették, kézről-kézre ad­ták Taraszov—Rodinov Csoko­ládé című könyvét. Párizsban jelent meg, magyarul. Katona Fedor néven Karikás Frigyes fordította. Majakovszkijt. Ilja Ehren burgot, Gladkovot, Vera Imbertet olvastak. Ernst Gla- eser „A 902-esek” című regé­nye is nagyon népszerű volt köztük. Akadtak aztán jóné- hányan. akik az olvasáson, kultúrmunkán kívül, fontos pártszervező és propaganda munkát is végeztek. Akkor, harmincban, azon- az emlékezetes júliusi napon történt: néhányan. akik az il­legális párt soraiban dolgoz­tak, elosztották egymás között a Háború-ellenes tüntetésre szóló rőpiratokat, s azzal, hogy XIX. A 100 százalékosok M ég ősszel toriént, a statá­rium . kihirdetése előtt: Xurinszky Sándort fontos találkozóra hívták Pis­tával. Akkor még ő maga se tudta, kicsoda ez a „Pista”. Öt évvel később' tudta meg, ami­kor Moszkvában találkozott vele, hogy igazából Garai Kirschner Károlyinak hívtak. Eredetileg "matematika tanár és nyomdász, akkor már a Szovjetunióban ..........megjelent e gyik német nyelvű képeslap szerkesztője volt. Pista jóval többet tudott Ci­giről. Nemcsak a nevét, ha­nem azt is tudta, hogy ügyes, bátor, leleményes. Glotz Béla cipészsegéd " hívta fel rá fi- . gyeimét, .Glotz. régóta . ismer­te Sanyi munkáját. Szaktársa . ,Y0lt, becsülte, s úgy tartotta Jszámon, mint az illegális munka egyik erős tartalékát. Glotz és Kurinszky még har­minc júliusában került szoro­sabb kapcsolatba, amikor az augusztus élsejei, háború-el­lenes napra készültek. A szer­vezet egyik góca a 100% szava­lókórus helyisége volt Újpes­ten. a József utca és a Jókai utca sarkán. Sok munkásfiatal járt oda, működésüket a 100%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents