Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
Csütörtök, 1963. december 5. SS3IAXR1 AGV ARÖKSZ AO Megoldódik egy évtized gondfa Még egyszer a „GesztiSzerelemről n Mielőtt II. a ekéi SS talajforgató kimennek, hogy a szőlő alá mepford tsák ! az első 100 vagy 200 kataszteri í hold parlag, vagy nem teljesen ; parlag területet, abból a 2787 hold területből, mely a ,,vár- ; megyei szociográfiákban” írva j van, mindenesetre minden fi- I gyeimet és szeretetet ébresz- 1 szünk fel a történelmi szőlő- kultúra iránt. Tehát először : végezzünk emberi, értelmi- j lelki talajforgatást. Megláttat- I ni és megéreztetni, hogy a tör- I ténelmi szőlőkultúra csak ?k- j kor éled meg újra, ha Borsod- j geszt népe mint egy ember áll ' oda e mellé a közösségi munka j mellé és megmutatni, felmutatni. hogy érdemes, szükséges és így. közösségi munkával, teljes igyekezettel és odaadással, lehetséges. Ha itt ilyen virágzó szőlőkultúra volt és a t örténelmi szól ókultúrának ilyen adottságai vannak — a történelem erről tanít és ezekbe az emlékkönyvekbe léoten- nyomon belebotlik a lábunk, hogy szinte ki sem tudjuk kerülni —, ne akarjunk mindenképpen kikerülni csak azért, mert valaki más talált, rá. Idő- és energiaigényes az ilyen kutatás. Becsüljük meg. Én hálás szívvel becsülöm Bor. sodgeszt hűséges oskolamesterét, az 1080-ban odakerült Lábos Bertalant, mert az a meggyőződésem, hogy ha ő oda nem kerül, akkor éppen a nagy filoxera veszély után, a geszti szőlőkultúrát teljesen belepi a feledés pora! Geszten is az történt, ami Hegyalján: kiszáradtak a tőkék s a lakosok a kiszáradt tőkékkel s a mellettük lévő karókkal tüzeltek, s a szőlő helyén bab, föle, kukorica termett. Hogy ott szőlőkultúra lett újra s a most is díszlő fajták láthatók, ennek a hűséges, faluja népét oskolamesteri hűséggel szerető és legjobb tudását. és minden igyekezetét feláldozó „szőlő szerelmesének” köszönheti, .aki szőlője helyett, a tanítását elfogadó tanítványait szerette jobban. Pincéje mindig nyitva volt minden geszti ember előtt. <3 volt Geszten az útmutató és újrakezdő. S amikor én ebből a szeretetből és égő kunyhójából felemelek egy világító- venyigét (tudják a gesztiek, mire gondolok itt), azt kérem, becsüljék meg és becsüljük meg a szőlő szerelmesének és a szőlő szerelmeseinek a munkáját és fáradozását. Elégett a kunyhó, de él minden geszti tanítvány előtt az emléke s a falu jobb és boldogabb életét munkáló munkája. Lábos os- kolamcster segítségét most magára vállalja népköztársaságunk gondoskodó szeretete, és Fütött helyiségben, melegített habarccsal dolgoztak a borsodi építők A fagy nem érte váratlanul a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóit. A hideg napokra elegendő mennyiségű tüzelőanyagot és nádpallót tartalékoltál;, a feligkész épületekben pedig több mint 30 Express Heating kályhát, valamint nyolc, nagyobb teljesítményű gőzkazánt szereltek fel, A műszaki vezetők úgy tervezik, hogy a zord téli időjárásban is a jelenlegi munkáslétszám 75 százalékát, szám szerint több mint kétezer dolgozót foglalkoztatnak. Ennek biztosítására Miskolcon és Ózdon 879 lakásban szervezték meg a téli munká- Icái. Ezeknek az épülő oithol'raj íelfcsííeííc közscgfejleszlési fenct Uraj községben jelentős köz- Kégfejiesztési munkákhoz látot t hozzá a tanács, s azokat a rossz idők beállta előtt sikerült teljesíteni. A tervezett; ezer négyzetméter betonjárda helyett a lakosság társadalmi segítségével 1300 négyzetméter járdát sikerült megépíteni. A társadalmi hozzájárulás 42 000 forint megtakarítást eredményezett. Különösen szép példáját adták a közös munkának a Petőfi utca lakói, akik szinte kivétel nélkül valamennyien kivették részüket a község szépítéséből. Uraj utcáiban most már mintegy három kilométer hosszúságban húzódik betonjárda, s ezzel a községben sikerült a gyalogjárókról száműzni a sarat. Bezegi Alfons vb-elnök noknak ablaknyílásait nagyobbrészt már beüvegezték, vagy fólialapokkal vonták be és a házakban begyújtották a kályhákat. így az építők jól fűtött helyiségekben, melegített habarccsal dolgozhatnak, A félig kész épületekben az egyenletes, tiszta levegőt adó Express Heating kályhák melegénél válaszfalazást, aljzatbetonozást, vakolást, festést és mázolást végeznek. A minőség javítására Miskolcon számos helyen — így például a selyem-réti 24 tantermes általános iskolában, vagy a diósgyőri Kilián-telep épülő 340 lakásában a hét közepétől már gáztüzeléssel melegítik fel a munkahelyiségeket. A télicsités mellett az építők nagy gondot fordítanak arra is, hogy a. még hátralévő 220 lakást karácsonyig elkészítsék, és így az idei lakásátadási ter- viilcet- határidő előtt befejezzék. Ennek érdekében az ünnepekig szinte minden héten átadnak egy-eov nagunhh lakáscsoportot. Hétfőn például a miskolci Baross Gábor utcában egy 32 lakásos épület, Edelénybcn pedig 10 ezer férőhelyes tojóház építéséi fejezték be, s kezdték meg műszaki átadásukat. ha megéled a gesztiek Lábos oskolamestertől tanult szőlő- szeretete, akkor a szőlőkultúra nem ötven évre biztosítja Bor- sodgeszt népének messze vidéken híres vendég zeretetét. azt az ősi szokást,, hogyha valaki idegen elmegy egy geszti pince előtt s beköszönt a nvitot! ajtón, nem is tartották jó embernek a pincegazdát, ha be nem hívta és meg nem vendégelte mindaddig, míg bírta az arratévedt ember. ~ T a geszti ember a szereti szőlőt és szereti a vele való munkát is. Ne haragudjon azért senki énrám, ha le merem írni és meg merem mondani, minden más véleménnyel szemben, hogy Gesztre először és mindenekelőtt szőlőt kell telepíteni! Komoly történelmi kutatásra, komoly szakvéleményekre és tapasztalatokra támaszkodva mondom. Olyan különleges klimatikus és talajadottságai vannak és egyedülálló a szőlő számára, amit. mindenkinek meg kell becsülni elsőrendűen fontos népgazdasági érdekből. Mert l>ora és aszúja olyan valutáris lehetőség, hogy ezer kh. geszti szőlőkultúra termése a légi hagyományos művelési mód mellett is öt, azaz ötmillió dollár. Azt mondja valaki, hogy ezt hogy számoltam ki. Tessék: 1 kh 30 hl 1000 kh 30 000 hl. Ezért is megadják azt az árat. mint a hegyaljai furmintért. állítom teljes felelősségem tudatában. Az pedig: 1 hl .122 dollár 1 000 hl 122 000 dollár 30 000 hl 3 660 000 dollár. No meg az aszúja! Pedig csak a hagyományos művelési mód szerinti termesztést vettem alapul. Számoljunk a modern művelési móddal, tudják a szakemljerek. hogv így több. De ha csak 100 kh-t telepítünk le, lássuk, mi történik? Mi történik a falu életében? 1 kh 30 hl 100 kh 3000 hl, ez 300 000 liter a 10 Ft, az 3 000 000 forint. Nem játék ez a számokkal,. lanem eligazító adat a nagyszerű lehetőség láttatására. Én ;zt a lehetőséget látom, és erre janit a borsodgeszti történelmi izőlőkultúra múltja, mert. ha írdemes volt hajdan a felső tízezer tagjainak, akiket fel is soroltam, saját céljára itt szőlőkultúrát létesíteni és fenntartani, népünk közössége javára érdemesebb. Az itt leírtak utón, az az érmésem: a telepítés ügyét egy cseppet sem pozitív irányban segítő és előmozdító a hivatalos vezetők részéről közölt olyan megállapítás, mint amit íz Északmagyarországban aláírásukkal elláttak. ,,A tokaji tömegbor minőségét ugyan nem érte el és árban olcsóbb volt, amiért az egykori kereskedők kedvelték ..„Többen különleges tulajdonságot tulaj, donítanak ennek a bornak, nagyobbat, mint amilyen a valóságban, az elismert borszakértők körében van” stb. Mivel a cikk aláírói ezt írják: „Dózsa Molnár Dániel borsodgeszti lelkész is részt vett a terület bejárásánál és teljes egyetértéssel volt elgon- ' Holásunk iránt” — sajnálkozással kell megállapítanom, , hogy itt valami tévedés van személyemet illetőleg, mert én 1959 óta Diósgyőrvasgyárban i szolgálok s így 1960-ban néni lehettem ott a terület bejárásainál az aláírókkal — és én bárhol és bárki előtt — ha szólhattam Borsodgeszttel kap- ! csolatban — első helyen, és , mindenek előtt a szőlőkultúra ! felújításáról szóltam és szólok. Ha rajtam múlott volna, a szőlőtelepítés megelőzte volna az őszibarack telepítést, már csak azért is, mert ez itt kísérlet, nincs múltja itt a baraeletelepítésnek", ■ emellett kiváló, őszibarack adottságú helyeink vannak: Szatvmaz, budai hegyek, Balaton vidéke stb. Da geszti bort, ha úgy tetszik „Geszti Szerelmet” és geszti aszúi: csak itt, ezen az egy helyen lehet termelni hazánkban. Remélem, hogy e néhány leírt gondolatommal kedvet csináltam a geszti promantó- riumok betelepítéséhez és s közeljövőben olyan hozzáértő és felelős szakember is, mint a Tokaj-Hegyalja és Mátxavidék szőlő- és gyümölcsültetvény "tervező vállalat vezetője. Szabó András agrármérnök, részesíti „Bacchust” legalább olyan előnyben kivételes adottságú helyén, mint „Ponxxnnát” és én szívemből kívánnám, hogy jó termést adóan összeölelkez- zék alattuk Borsodgeszt vidám népe, fiatalja, öregje s a férfiak Pomonnával, s a nők Bacchusszal perdüljenek táncra, a falu boldogulását man- kálók örömére. * [í lehet elJo nyomon jutni g „Geszti Szerelem’' nyomában és ehhez kell megadni minden segítséget, letelepíteni az első szőlőtőkéket, kialakítani sz első közös táblákat a történelem bizonyította szőlőkultúra helyén s abbahagyni minden gyümölccsel való kísérletezést, míg ez meg nem valósul, nehogy az „Inter vallem Gézt vo- catam” népe kedvszegetten és kártvallottan nézze a kísérlete- izést a kiváló történelmi szőlő- ;kultúra adottságú helyén, mely :a múltban is, míg virágzó 'szőlőkultúrája volt, „különös jótéteménye” volt és az lesz különösen a jövőben. Dózsa Molnár Dániel ref. lelkipásztor Keszepsöffíöét létesítenek Miskolcon A tokaji Tiszavirág Halászati Termelöszövetkezet tagjai évente mintegy 100 marsa apró, 10—13 dekás keszeget, kárászt, compot és törpeharcsát fognak ki a Tiszából, illetve a Bodrogból. Ezeknek gazdaságosabb értékesítésére a miskolci Béke téren a balatoni üdülőhelyekhez hasonló keszegsütödét létesítenek. A3 egészségügyi kövételményeknek megfelelően az apróhajakat a miskolci halászcsárdájukban tisztítják meg, majd zárt. edényben a Béke térre szállítják, ahol friss olajban ropogósra sütik. A tervek szerint naponta 100 kilogramm halat hoznak fel az iparvárosba és árusítanak majd frissen sült ponty- és harcsaszeletct ís. A kis beruházással létesülő ke- szegsütödét tavasszal nyitják meg. Ezer hold szántás A z utolsó fordulóhoz egészen mélyre eresztette az ekét. Annyira mély- tje, hogy alig bírt menni a gép. Azután felszántotta a forgót, Sä, egészein az út széléig, szabályosam, szépen, szögletesre. Olyan volt a tábla, mint egy szépen beszegett, óriás, fekete terítő. Megállította a gépet, sapkáját levette, mintha tisztelegne ,a felszántott földnek és mély- »’ől lélegzett. Még egy pillantást vetett a munkára, azután az égre nézett. Bágyadt fényben mosolygott az őszi Nap. Távol, a Tisza fölött, ködlött a láthatár. Nem volt senki a közelben, hát a Napnak tett jelentést. — Na, látod, ez is kész... Köszönöm, hogy kitartottál... Az idén igazán jó őszt csináltál nekünk... Néhány óra múlva találkozott az elnökkel. Tóth Lajosnak, a traktorosnak ekkor már pompás kedve volt, dalolva méregette a járda hosszát, de Valahogy keskeny lett a járda, úgy lépett rajta, mintha a szélességét mérné. — Szervusz, Lajoskám! — kiáltott az elnök. Utána sietett és megölelgette. — Hogy vagy, édes jó barátom? Tóth Lajos kicsit meglepődött, mert valahogy nem találta illőnek, hogy ittasan találkozzon az elnökkel. De nem volt annyira ittas, hogy szidást érdemeljen. Egyébként is. Vagy ő az elnök legjobb barátja, vagy más... Az elnök ugyanis mindig azt mondja, hogy Tóth Lajos tralrtoros az ő legjobb barátja. Az elnök mondta ezt, és nem fordítva. Ami pedig a mai napot illeti — ma mindent szabad. — Végeztetek, Lajoskám? Kacagva felelt: — Az egésszel... «lőhet a tél. Tiszalúc hatóra fekete... Mélyszántás, elnök elvtárs. Igazi mély... — Gyere, fizetek még egy pohár bort. — Nem. Már eleget ittam. — Egy "pohárral még elbírsz. Ezt én fizetem, a legjobb barátod, csak nem utasítod visz- sza. — Hát a szán tás örömére... Az elnök is ivott. Másokkal is, mert volt vágj' tíz traktoros a kocsmában. Bamaarcú, olajosruhájú, kemény férfiak. Ivott mind. Ünnepeltek. Bár a napot nem jelzi piros betű a naptárban, nekik ez volt az esztendő legnagyobb ünnepe. Valahová fél is kellett volna írni nagy. piros betűkkel, hogy befejezték az őszi mélyszántást ... Be. Mind. Ilyen sem történt soha. Sem az egyéni, sem a közös világban. Sohasem volt elég hosszú az ősz, sem elegendő az erő, hogy Tiszalúc határát felszántsák. Most felszántották. Ezt kellene felírni valahová. Fel, az aranjmapfényű égte, vagy egy domboldalra, úgy, hogy a legmélyebben szántó éke hasítsa fel a betűket. Erről beszéltek, csak nem ilyen lírai szavakkal. Darabos, kemény szavakat használtak, hangosan beszéltek, mert fülükben még ott dübörgött a gép, amelyről aratás óta jóformán le sem szálltak. Dolgoztak — szinte éjjel-nappal, csak annyit pihentek, amíg ettek, tisztálkodtak és aludtak. Aki nem hiszi — nézze meg a határt. Milliónyi barázda mondja el az igazságot. Az elnök bemutatta a traktorosokat. Nagy széni férfi mind. Jól dolgoztak. Mert ez az ősz elsősorban a traktorosok hőstette volt. Időben elvetni, időben felszántani az egész hatóid.. Kin múlott? Elsősorban a traktorosokon. De Tóth Lajosról még ennél is többet mondott az elnök. Nem is azt, hogy 6 a legjobb traktoros, hanem még annál is többet. Azt, hogy ő a fáradhatatlan ember. Nyűhetetlencbb, mint a gép. Bár a gép is nyűhetetlen a keze alatt. Másolt 3—1 évente nyúznak el egy traktort — Tóth Lajos nyolcadik éve ezánt ugyanazzal a géppel. Maga ápolja, maga javítja és maga vezeti. Hozzá nem kell szerelő, csak tanuló fiú. O tt állt Tóth Lajos az elnök mellett és a többi traktoros is hallotta a dicséretet. Nem mondtak ellent, Elismerően bólogattak Tóth Lajos meg csak mosolygott. csillogó szemmel nézte az elnököt, mert igazán jól esik az, ha az ember küzdelmes munkáját észreveszik és elismerik. Beszélgettem véle magam is. Negyven éves. Tizenöt éve állandóan szánt. Ez a főfeladata. Nyáron csépel is. Ezenkívül egy öntözőtelepet is kezel. A szántás — az mégis más. Azt •szereti legjobban. Az idén ezer hold földet szántott fel. 1948 óla több mint tízezer holdat. Legyintett. — Most már könnyű traktorosnak lenni — mondta. — De regeiében, amikor még kint aludtunk a határban, ku- koT-icaszáron, vágj’ szalmacsomóban. Bódénk sem volt. De még enni se úgy, mint manapság. Az első években mindig a gyenge kukoricacsöveket kerestem. megsütöttem és igen sokszor ez volt a vacsorám. Most átlagosan kétezer _ forintot keresek havonta. Csúcsidőben hármat is.... Hát igen. Minden munkának megvan a hős korszaka. Tóth Lajos fölött úgy szállt ugyanis 30—32 százalék kova- savat tartalmaznak, ez a szervezetbe kerülve szilikózis-veszélyt hordoz. Amikor tehát útját állják a levegőbe eltávozó milliós értékeknek, igen nagy szolgálatot is tesznek munkatársaik, az üzem dolgozóinak egészsége érdekében. Talán azért is mondják az újításról, hogy nemcsak érdekük, hanem becsületbeli ügyük is. Yélemtovn': Nem sok időt töltöttem az órlőmű poros mun!rnhr'lj"'in, mégis úgy éreztem, nagy dolog. szép teljesítmény lesz megbirkózni ezzel az. évtizedes problémával. Megértettem azt is. hogy nem csak a gyámban, hanem a községben is várják a portalanítás eredménye':. Öle is kantak a „sivatagi klímából”. Megértem, hogy aki ccalc tud. segít az újítóknak, hol a tervezésnél, máskor pedig a kivitelezésnél. vagy mostanság a beépítéseknél. És helyénvaló az üzem vezetőségének az a határozata: december 31-re mind a hat helvre el kell készíteni az úi portalanító berendezést! MÄDON egy okos, sóira*- ígérő újítás a megvalósulás felé halad — nyors léptekkel! Paulovits Ágoston j — Megoldódik egy évtized gondja. Gazdaságosság és egészségvódetent Aki korábban Mád környé- > ‘ kén járt, láthatta azt a porf el- j ; hőt, amely szinte „elködösí- • , tette” az őrlőműt. Ez a Sza- \ '• hara” igen drága anyagot, kü- J lönféle őrleménj’eket tártál- , mázott. Számítások szerint na- ! ■ ponta 8—10 tonna anyag tévő- I zott el por alakjában a kész- [ termékek szárításánál és őrié- J sénél. Egy tonnának az ára j 1300 forint... Mostanában- már elég nagy mennyiséget „lefognak” az értékes ásványi porból. Az újítás nyomán évi 2,5 millió forint megtakarításra lehet Számítani. Ilyen gazdasági adatok bizonygatják azt, hogv milyen szükséges volt az őrlőmű portalanításának megoldása, hogy fontos része ez a mádiak hétköznapi gondjainak. Mégis ezek a tonnákban, forintokban kifejezhető értékek csak az egyik oldalát képezik a portalanításnak. Van azután egy olyan része is a dolognak, amelyet nehéz néhány slatisz- tikai adatba sűríteni. Ez pedig i az üzem dolgozóinak egészség- I védelme. A bentonit-féleségek TÁVIRATI STÍLUSBAN, csakúgy „kapásból” mondja a gyár történetét Lippai Ferenc, a Mádi Ásványbánya és Örlő- mű üzemvezetője: — A régi őrlőműben nem ismerték a portalanítást. Kis ■maszek üzem volt. Aztán megérkezteit a korszerű gépek, gyorsan termelésbe „dobtuk” azokat. Igyekeztünk az igényeket kielégíteni. Közben azzal foglalkoztunk, miként lehetne a portalanítást megoldani. Ez régi gondunk. KssérJeíeR — több variációban A szűkös kis irodában raj- áofc és kimutatások kerülnek elő s szinte pillanatok alatt megelevenedik az utóbbi évti- Ked — a maga örömeivel és gondjaival. — Először zsákos portalanítással kísérleteztünk, majd vízleválasztással próbáltuk útját állni a finom, mindent belepő pornak. Az előbbi télen nem ment a nagy hőmérsékletingadozás miatt, az utóbbi próbálkozás viszont rendkívül vízigényesnek bizonjmlt, noha jó hatásfokkal dolgozott. Ezt követően teveszőr szűrővel kísérleteztek, de ez sem vált be, hamar eltömődött. Később az IPARTERV elgondolása is csődöt mondott, mert hol a teljesítmény esett, máskor pedig a visszaporzás miatt állt le a munka. És {sítek a mádiak.., f Ily sok kudarc, sikertelen próbálkozás után a helybeliek felfigj-eltek egy külföldi folyóiratban ismertetett eljárásra. Ez az úgynevezett szabadzsá- kos portalanítás úgy nézett ki, Mádon is alkalmazható. Kísérletképpen elkészítették a „prototípust”, amely kis változtatások után várakozáson felüli eredményeket hozott. Nem .romlott a gép hatásfoka s szabadszemmel aligha látni portá- . Vozást ■— hallottam az üzem Vezetőinek véleményét. Szajkó János igazgató elvtárs azt mondta az újításról: el az utóbbi tizenöt esztendő,; hogy mindvégig a traktoron i maradt- Krisztián József, a* gépállomás mostani igazgatója i valaha Tóth Lajos váltótársai volt. Tanult — igazgató lett: Tóth Lajos is tanult.. De csak! szakmát. A traktoros szakmát. * És nem cserélne az igazgatóval s sem. Volt valaha egy segédve-1 zetője, névrokona, Tóth Sán-2 dór, százados. De ha szabad-3 ságra hazamegy — mindig fel-3 keresi a mestert és felül a gép-* re. Mert hiába lett Krisztián jj József igazgató, Tóth Sándor* százados, Szendréi András megíj termelőszövetkezeti elnök —k Tóth Lajos a légi jóbarát, aíj régi, küzdelemben edződött ii munkatárs maradt. Kapcsola-íj tukak barátságukat nem tép-íj te szét az új beosztás, a na-j gyobb pozíció. jj És itt vannak a fiatalok, a 3 Tó th-ta n ítván yok. Vannak* vagy ötvenen. Mert az igazi jj] traktoros nemcsak dolgozni ii tud, hanem tanítani is. íj A gép most beállt a javí-jj tóműhely udvarába. Rá-* fér a javítás. Ezer holdat]! szántott fel az idén. És ennyi * munkához nemcsak emberjj kell, hanem gép is. S amíg az* ember elfárad — addig a gép* kopik. Most az ember, a trak- ^ toros pihen, a gépet meg ja-* vít.ják. Mert ősz után tél jön. íj tél után tavasz, és alig, hogv* felszikkad a föld, a tavasz dir* hörögni hívja a traktorokat, dj Szondiéi József 5
