Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

Csütörtök, 1963. december 5. SS3IAXR1 AGV ARÖKSZ AO Megoldódik egy évtized gondfa Még egyszer a „GesztiSzerelemről n Mielőtt II. a ekéi SS talajforgató kimennek, hogy a szőlő alá mepford tsák ! az első 100 vagy 200 kataszteri í hold parlag, vagy nem teljesen ; parlag területet, abból a 2787 hold területből, mely a ,,vár- ; megyei szociográfiákban” írva j van, mindenesetre minden fi- I gyeimet és szeretetet ébresz- 1 szünk fel a történelmi szőlő- kultúra iránt. Tehát először : végezzünk emberi, értelmi- j lelki talajforgatást. Megláttat- I ni és megéreztetni, hogy a tör- I ténelmi szőlőkultúra csak ?k- j kor éled meg újra, ha Borsod- j geszt népe mint egy ember áll ' oda e mellé a közösségi munka j mellé és megmutatni, felmu­tatni. hogy érdemes, szükséges és így. közösségi munkával, teljes igyekezettel és odaadás­sal, lehetséges. Ha itt ilyen vi­rágzó szőlőkultúra volt és a t örténelmi szól ókultúrának ilyen adottságai vannak — a történelem erről tanít és ezek­be az emlékkönyvekbe léoten- nyomon belebotlik a lábunk, hogy szinte ki sem tudjuk ke­rülni —, ne akarjunk minden­képpen kikerülni csak azért, mert valaki más talált, rá. Idő- és energiaigényes az ilyen kutatás. Becsüljük meg. Én hálás szívvel becsülöm Bor. sodgeszt hűséges oskolameste­rét, az 1080-ban odakerült Lá­bos Bertalant, mert az a meg­győződésem, hogy ha ő oda nem kerül, akkor éppen a nagy filoxera veszély után, a geszti szőlőkultúrát teljesen belepi a feledés pora! Geszten is az tör­tént, ami Hegyalján: kiszárad­tak a tőkék s a lakosok a ki­száradt tőkékkel s a mellettük lévő karókkal tüzeltek, s a szőlő helyén bab, föle, kukorica termett. Hogy ott szőlőkultúra lett újra s a most is díszlő fajták láthatók, ennek a hűséges, fa­luja népét oskolamesteri hű­séggel szerető és legjobb tudá­sát. és minden igyekezetét fel­áldozó „szőlő szerelmesének” köszönheti, .aki szőlője helyett, a tanítását elfogadó tanítvá­nyait szerette jobban. Pincéje mindig nyitva volt minden geszti ember előtt. <3 volt Geszten az útmutató és újrakezdő. S amikor én eb­ből a szeretetből és égő kuny­hójából felemelek egy világító- venyigét (tudják a gesztiek, mire gondolok itt), azt kérem, becsüljék meg és becsüljük meg a szőlő szerelmesének és a szőlő szerelmeseinek a munká­ját és fáradozását. Elégett a kunyhó, de él minden geszti tanítvány előtt az emléke s a falu jobb és boldogabb életét munkáló munkája. Lábos os- kolamcster segítségét most ma­gára vállalja népköztársasá­gunk gondoskodó szeretete, és Fütött helyiségben, melegített habarccsal dolgoztak a borsodi építők A fagy nem érte váratlanul a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóit. A hideg na­pokra elegendő mennyiségű tüzelőanyagot és nádpallót tartalékoltál;, a feligkész épü­letekben pedig több mint 30 Express Heating kályhát, va­lamint nyolc, nagyobb teljesít­ményű gőzkazánt szereltek fel, A műszaki vezetők úgy terve­zik, hogy a zord téli időjárás­ban is a jelenlegi munkáslét­szám 75 százalékát, szám sze­rint több mint kétezer dolgo­zót foglalkoztatnak. Ennek biztosítására Miskol­con és Ózdon 879 lakásban szervezték meg a téli munká- Icái. Ezeknek az épülő oitho­l'raj íelfcsííeííc közscgfejleszlési fenct Uraj községben jelentős köz- Kégfejiesztési munkákhoz látot t hozzá a tanács, s azokat a rossz idők beállta előtt sikerült tel­jesíteni. A tervezett; ezer négy­zetméter betonjárda helyett a lakosság társadalmi segítségé­vel 1300 négyzetméter járdát sikerült megépíteni. A társa­dalmi hozzájárulás 42 000 fo­rint megtakarítást eredménye­zett. Különösen szép példáját adták a közös munkának a Pe­tőfi utca lakói, akik szinte ki­vétel nélkül valamennyien ki­vették részüket a község szé­pítéséből. Uraj utcáiban most már mintegy három kilométer hosszúságban húzódik beton­járda, s ezzel a községben si­került a gyalogjárókról szám­űzni a sarat. Bezegi Alfons vb-elnök noknak ablaknyílásait na­gyobbrészt már beüvegezték, vagy fólialapokkal vonták be és a házakban begyújtották a kályhákat. így az építők jól fűtött helyiségekben, melegí­tett habarccsal dolgozhatnak, A félig kész épületekben az egyenletes, tiszta levegőt adó Express Heating kályhák me­legénél válaszfalazást, aljzat­betonozást, vakolást, festést és mázolást végeznek. A minőség javítására Miskolcon számos helyen — így például a se­lyem-réti 24 tantermes általá­nos iskolában, vagy a diósgyőri Kilián-telep épülő 340 lakásá­ban a hét közepétől már gáz­tüzeléssel melegítik fel a mun­kahelyiségeket. A télicsités mellett az építők nagy gondot fordítanak arra is, hogy a. még hátralévő 220 lakást karácsonyig elkészítsék, és így az idei lakásátadási ter- viilcet- határidő előtt befejez­zék. Ennek érdekében az ün­nepekig szinte minden héten átadnak egy-eov nagunhh la­káscsoportot. Hétfőn például a miskolci Baross Gábor utcá­ban egy 32 lakásos épület, Edelénybcn pedig 10 ezer férő­helyes tojóház építéséi fejezték be, s kezdték meg műszaki át­adásukat. ha megéled a gesztiek Lábos oskolamestertől tanult szőlő- szeretete, akkor a szőlőkultúra nem ötven évre biztosítja Bor- sodgeszt népének messze vidé­ken híres vendég zeretetét. azt az ősi szokást,, hogyha valaki idegen elmegy egy geszti pince előtt s beköszönt a nvitot! aj­tón, nem is tartották jó em­bernek a pincegazdát, ha be nem hívta és meg nem vendé­gelte mindaddig, míg bírta az arratévedt ember. ~ T a geszti ember a szereti szőlőt és szereti a vele való munkát is. Ne hara­gudjon azért senki énrám, ha le merem írni és meg merem mondani, minden más véle­ménnyel szemben, hogy Geszt­re először és mindenekelőtt szőlőt kell telepíteni! Komoly történelmi kutatásra, komoly szakvéleményekre és tapaszta­latokra támaszkodva mondom. Olyan különleges klimatikus és talajadottságai vannak és egyedülálló a szőlő számára, amit. mindenkinek meg kell becsülni elsőrendűen fontos népgazdasági érdekből. Mert l>ora és aszúja olyan valutáris lehetőség, hogy ezer kh. geszti szőlőkultúra termése a légi hagyományos művelési mód mellett is öt, azaz ötmillió dollár. Azt mondja valaki, hogy ezt hogy számoltam ki. Tessék: 1 kh 30 hl 1000 kh 30 000 hl. Ezért is megadják azt az árat. mint a hegyaljai furmint­ért. állítom teljes felelősségem tudatában. Az pedig: 1 hl .122 dollár 1 000 hl 122 000 dollár 30 000 hl 3 660 000 dollár. No meg az aszúja! Pedig csak a hagyományos művelési mód szerinti termesztést vet­tem alapul. Számoljunk a mo­dern művelési móddal, tudják a szakemljerek. hogv így több. De ha csak 100 kh-t telepí­tünk le, lássuk, mi történik? Mi történik a falu életében? 1 kh 30 hl 100 kh 3000 hl, ez 300 000 liter a 10 Ft, az 3 000 000 forint. Nem játék ez a számokkal,. lanem eligazító adat a nagy­szerű lehetőség láttatására. Én ;zt a lehetőséget látom, és erre janit a borsodgeszti történelmi izőlőkultúra múltja, mert. ha írdemes volt hajdan a felső tízezer tagjainak, akiket fel is soroltam, saját céljára itt sző­lőkultúrát létesíteni és fenn­tartani, népünk közössége ja­vára érdemesebb. Az itt leírtak utón, az az ér­mésem: a telepítés ügyét egy cseppet sem pozitív irányban segítő és előmozdító a hivata­los vezetők részéről közölt olyan megállapítás, mint amit íz Északmagyarországban alá­írásukkal elláttak. ,,A tokaji tömegbor minőségét ugyan nem érte el és árban olcsóbb volt, amiért az egykori keres­kedők kedvelték ..„Többen különleges tulajdonságot tulaj, donítanak ennek a bornak, na­gyobbat, mint amilyen a való­ságban, az elismert borszakér­tők körében van” stb. Mivel a cikk aláírói ezt ír­ják: „Dózsa Molnár Dániel borsodgeszti lelkész is részt vett a terület bejárásánál és teljes egyetértéssel volt elgon- ' Holásunk iránt” — sajnálko­zással kell megállapítanom, , hogy itt valami tévedés van személyemet illetőleg, mert én 1959 óta Diósgyőrvasgyárban i szolgálok s így 1960-ban néni lehettem ott a terület bejárá­sainál az aláírókkal — és én bárhol és bárki előtt — ha szólhattam Borsodgeszttel kap- ! csolatban — első helyen, és , mindenek előtt a szőlőkultúra ! felújításáról szóltam és szólok. Ha rajtam múlott volna, a sző­lőtelepítés megelőzte volna az őszibarack telepítést, már csak azért is, mert ez itt kísérlet, nincs múltja itt a baraeletele­pítésnek", ■ emellett kiváló, őszibarack adottságú helyeink vannak: Szatvmaz, budai he­gyek, Balaton vidéke stb. Da geszti bort, ha úgy tetszik „Geszti Szerelmet” és geszti aszúi: csak itt, ezen az egy he­lyen lehet termelni hazánkban. Remélem, hogy e néhány leírt gondolatommal kedvet csináltam a geszti promantó- riumok betelepítéséhez és s közeljövőben olyan hozzáértő és felelős szakember is, mint a Tokaj-Hegyalja és Mátxavidék szőlő- és gyümölcsültetvény "tervező vállalat vezetője. Szabó András agrármérnök, részesíti „Bacchust” legalább olyan előnyben kivételes adottságú helyén, mint „Ponxxnnát” és én szívemből kívánnám, hogy jó termést adóan összeölelkez- zék alattuk Borsodgeszt vidám népe, fiatalja, öregje s a fér­fiak Pomonnával, s a nők Bacchusszal perdüljenek tánc­ra, a falu boldogulását man- kálók örömére. * [í lehet el­Jo nyomon jutni g „Geszti Szerelem’' nyomában és ehhez kell megadni minden segítséget, letelepíteni az első szőlőtőkéket, kialakítani sz első közös táblákat a történe­lem bizonyította szőlőkultúra helyén s abbahagyni minden gyümölccsel való kísérletezést, míg ez meg nem valósul, ne­hogy az „Inter vallem Gézt vo- catam” népe kedvszegetten és kártvallottan nézze a kísérlete- izést a kiváló történelmi szőlő- ;kultúra adottságú helyén, mely :a múltban is, míg virágzó 'szőlőkultúrája volt, „különös jótéteménye” volt és az lesz különösen a jövőben. Dózsa Molnár Dániel ref. lelkipásztor Keszepsöffíöét létesítenek Miskolcon A tokaji Tiszavirág Halá­szati Termelöszövetkezet tag­jai évente mintegy 100 marsa apró, 10—13 dekás keszeget, kárászt, compot és törpehar­csát fognak ki a Tiszából, illet­ve a Bodrogból. Ezeknek gaz­daságosabb értékesítésére a miskolci Béke téren a balato­ni üdülőhelyekhez hasonló ke­szegsütödét létesítenek. A3 egészségügyi kövételmények­nek megfelelően az apróhajakat a miskolci halászcsárdájukban tisztítják meg, majd zárt. edényben a Béke térre szállít­ják, ahol friss olajban ropo­gósra sütik. A tervek szerint naponta 100 kilogramm halat hoznak fel az iparvárosba és árusítanak majd frissen sült ponty- és harcsaszeletct ís. A kis beruházással létesülő ke- szegsütödét tavasszal nyitják meg. Ezer hold szántás A z utolsó fordulóhoz egé­szen mélyre eresztette az ekét. Annyira mély- tje, hogy alig bírt menni a gép. Azután felszántotta a forgót, Sä, egészein az út széléig, sza­bályosam, szépen, szögletesre. Olyan volt a tábla, mint egy szépen beszegett, óriás, fekete terítő. Megállította a gépet, sapká­ját levette, mintha tisztelegne ,a felszántott földnek és mély- »’ől lélegzett. Még egy pillan­tást vetett a munkára, azután az égre nézett. Bágyadt fény­ben mosolygott az őszi Nap. Távol, a Tisza fölött, ködlött a láthatár. Nem volt senki a kö­zelben, hát a Napnak tett je­lentést. — Na, látod, ez is kész... Köszönöm, hogy kitartottál... Az idén igazán jó őszt csinál­tál nekünk... Néhány óra múlva találko­zott az elnökkel. Tóth Lajos­nak, a traktorosnak ekkor már pompás kedve volt, dalolva méregette a járda hosszát, de Valahogy keskeny lett a járda, úgy lépett rajta, mintha a szé­lességét mérné. — Szervusz, Lajoskám! — kiáltott az elnök. Utána sietett és megölelgette. — Hogy vagy, édes jó barátom? Tóth Lajos kicsit meglepő­dött, mert valahogy nem ta­lálta illőnek, hogy ittasan ta­lálkozzon az elnökkel. De nem volt annyira ittas, hogy szi­dást érdemeljen. Egyébként is. Vagy ő az elnök legjobb barát­ja, vagy más... Az elnök ugyanis mindig azt mondja, hogy Tóth Lajos tralrtoros az ő legjobb barátja. Az elnök mondta ezt, és nem fordítva. Ami pedig a mai napot illeti — ma mindent szabad. — Végeztetek, Lajoskám? Kacagva felelt: — Az egésszel... «lőhet a tél. Tiszalúc hatóra fekete... Mélyszántás, elnök elvtárs. Igazi mély... — Gyere, fizetek még egy pohár bort. — Nem. Már eleget ittam. — Egy "pohárral még elbírsz. Ezt én fizetem, a legjobb ba­rátod, csak nem utasítod visz- sza. — Hát a szán tás örömére... Az elnök is ivott. Másokkal is, mert volt vágj' tíz trakto­ros a kocsmában. Bamaarcú, olajosruhájú, kemény férfiak. Ivott mind. Ünnepeltek. Bár a napot nem jelzi piros betű a naptárban, nekik ez volt az esztendő legnagyobb ünnepe. Valahová fél is kellett volna írni nagy. piros betűkkel, hogy befejezték az őszi mélyszán­tást ... Be. Mind. Ilyen sem történt soha. Sem az egyéni, sem a közös világban. Soha­sem volt elég hosszú az ősz, sem elegendő az erő, hogy Ti­szalúc határát felszántsák. Most felszántották. Ezt kelle­ne felírni valahová. Fel, az aranjmapfényű égte, vagy egy domboldalra, úgy, hogy a leg­mélyebben szántó éke hasítsa fel a betűket. Erről beszéltek, csak nem ilyen lírai szavakkal. Darabos, kemény szavakat használtak, hangosan beszéltek, mert fü­lükben még ott dübörgött a gép, amelyről aratás óta jófor­mán le sem szálltak. Dolgoz­tak — szinte éjjel-nappal, csak annyit pihentek, amíg ettek, tisztálkodtak és aludtak. Aki nem hiszi — nézze meg a ha­tárt. Milliónyi barázda mond­ja el az igazságot. Az elnök bemutatta a trak­torosokat. Nagy széni férfi mind. Jól dolgoztak. Mert ez az ősz elsősorban a traktoro­sok hőstette volt. Időben el­vetni, időben felszántani az egész hatóid.. Kin múlott? El­sősorban a traktorosokon. De Tóth Lajosról még ennél is többet mondott az elnök. Nem is azt, hogy 6 a legjobb trak­toros, hanem még annál is többet. Azt, hogy ő a fáradha­tatlan ember. Nyűhetetlencbb, mint a gép. Bár a gép is nyűhetetlen a keze alatt. Másolt 3—1 évente nyúznak el egy traktort — Tóth Lajos nyolca­dik éve ezánt ugyanazzal a géppel. Maga ápolja, maga ja­vítja és maga vezeti. Hozzá nem kell szerelő, csak tanuló fiú. O tt állt Tóth Lajos az el­nök mellett és a többi traktoros is hallotta a dicséretet. Nem mondtak el­lent, Elismerően bólogattak Tóth Lajos meg csak mosoly­gott. csillogó szemmel nézte az elnököt, mert igazán jól esik az, ha az ember küzdelmes munkáját észreveszik és elis­merik. Beszélgettem véle magam is. Negyven éves. Tizenöt éve ál­landóan szánt. Ez a főfelada­ta. Nyáron csépel is. Ezenkí­vül egy öntözőtelepet is kezel. A szántás — az mégis más. Azt •szereti legjobban. Az idén ezer hold földet szántott fel. 1948 óla több mint tízezer hol­dat. Legyintett. — Most már könnyű trakto­rosnak lenni — mondta. — De regeiében, amikor még kint aludtunk a határban, ku- koT-icaszáron, vágj’ szalmacso­móban. Bódénk sem volt. De még enni se úgy, mint manap­ság. Az első években mindig a gyenge kukoricacsöveket ke­restem. megsütöttem és igen sokszor ez volt a vacsorám. Most átlagosan kétezer _ forin­tot keresek havonta. Csúcsidő­ben hármat is.... Hát igen. Minden munká­nak megvan a hős korszaka. Tóth Lajos fölött úgy szállt ugyanis 30—32 százalék kova- savat tartalmaznak, ez a szer­vezetbe kerülve szilikózis-ve­szélyt hordoz. Amikor tehát útját állják a levegőbe eltávo­zó milliós értékeknek, igen nagy szolgálatot is tesznek munkatársaik, az üzem dolgo­zóinak egészsége érdekében. Talán azért is mondják az újí­tásról, hogy nemcsak érdekük, hanem becsületbeli ügyük is. Yélemtovn': Nem sok időt töltöttem az órlőmű poros mun!rnhr'lj"'in, mégis úgy éreztem, nagy do­log. szép teljesítmény lesz megbirkózni ezzel az. évtizedes problémával. Megértettem azt is. hogy nem csak a gyámban, hanem a községben is várják a portalanítás eredménye':. Öle is kantak a „sivatagi klímá­ból”. Megértem, hogy aki ccalc tud. segít az újítóknak, hol a tervezésnél, máskor pedig a ki­vitelezésnél. vagy mostanság a beépítéseknél. És helyénvaló az üzem vezetőségének az a hatá­rozata: december 31-re mind a hat helvre el kell készíteni az úi portalanító berendezést! MÄDON egy okos, sóira*- ígérő újítás a megvalósulás felé halad — nyors léptekkel! Paulovits Ágoston j — Megoldódik egy évtized gondja. Gazdaságosság és egészségvódetent Aki korábban Mád környé- > ‘ kén járt, láthatta azt a porf el- j ; hőt, amely szinte „elködösí- • , tette” az őrlőműt. Ez a Sza- \ '• hara” igen drága anyagot, kü- J lönféle őrleménj’eket tártál- , mázott. Számítások szerint na- ! ■ ponta 8—10 tonna anyag tévő- I zott el por alakjában a kész- [ termékek szárításánál és őrié- J sénél. Egy tonnának az ára j 1300 forint... Mostanában- már elég nagy mennyiséget „lefognak” az értékes ásványi porból. Az újítás nyomán évi 2,5 millió forint megtakarítás­ra lehet Számítani. Ilyen gazdasági adatok bi­zonygatják azt, hogv milyen szükséges volt az őrlőmű por­talanításának megoldása, hogy fontos része ez a mádiak hét­köznapi gondjainak. Mégis ezek a tonnákban, fo­rintokban kifejezhető értékek csak az egyik oldalát képezik a portalanításnak. Van azután egy olyan része is a dolognak, amelyet nehéz néhány slatisz- tikai adatba sűríteni. Ez pedig i az üzem dolgozóinak egészség- I védelme. A bentonit-féleségek TÁVIRATI STÍLUSBAN, csakúgy „kapásból” mondja a gyár történetét Lippai Ferenc, a Mádi Ásványbánya és Örlő- mű üzemvezetője: — A régi őrlőműben nem is­merték a portalanítást. Kis ■maszek üzem volt. Aztán meg­érkezteit a korszerű gépek, gyorsan termelésbe „dobtuk” azokat. Igyekeztünk az igénye­ket kielégíteni. Közben azzal foglalkoztunk, miként lehetne a portalanítást megoldani. Ez régi gondunk. KssérJeíeR — több variációban A szűkös kis irodában raj- áofc és kimutatások kerülnek elő s szinte pillanatok alatt megelevenedik az utóbbi évti- Ked — a maga örömeivel és gondjaival. — Először zsákos portalaní­tással kísérleteztünk, majd víz­leválasztással próbáltuk útját állni a finom, mindent belepő pornak. Az előbbi télen nem ment a nagy hőmérsékletinga­dozás miatt, az utóbbi próbál­kozás viszont rendkívül vízigé­nyesnek bizonjmlt, noha jó ha­tásfokkal dolgozott. Ezt köve­tően teveszőr szűrővel kísérle­teztek, de ez sem vált be, ha­mar eltömődött. Később az IPARTERV elgondolása is cső­döt mondott, mert hol a telje­sítmény esett, máskor pedig a visszaporzás miatt állt le a munka. És {sítek a mádiak.., f Ily sok kudarc, sikertelen próbálkozás után a helybeliek felfigj-eltek egy külföldi folyó­iratban ismertetett eljárásra. Ez az úgynevezett szabadzsá- kos portalanítás úgy nézett ki, Mádon is alkalmazható. Kísér­letképpen elkészítették a „pro­totípust”, amely kis változtatá­sok után várakozáson felüli eredményeket hozott. Nem .romlott a gép hatásfoka s sza­badszemmel aligha látni portá- . Vozást ■— hallottam az üzem Vezetőinek véleményét. Szajkó János igazgató elv­társ azt mondta az újításról: el az utóbbi tizenöt esztendő,; hogy mindvégig a traktoron i maradt- Krisztián József, a* gépállomás mostani igazgatója i valaha Tóth Lajos váltótársai volt. Tanult — igazgató lett: Tóth Lajos is tanult.. De csak! szakmát. A traktoros szakmát. * És nem cserélne az igazgatóval s sem. Volt valaha egy segédve-1 zetője, névrokona, Tóth Sán-2 dór, százados. De ha szabad-3 ságra hazamegy — mindig fel-3 keresi a mestert és felül a gép-* re. Mert hiába lett Krisztián jj József igazgató, Tóth Sándor* százados, Szendréi András megíj termelőszövetkezeti elnök —k Tóth Lajos a légi jóbarát, aíj régi, küzdelemben edződött ii munkatárs maradt. Kapcsola-íj tukak barátságukat nem tép-íj te szét az új beosztás, a na-j gyobb pozíció. jj És itt vannak a fiatalok, a 3 Tó th-ta n ítván yok. Vannak* vagy ötvenen. Mert az igazi jj] traktoros nemcsak dolgozni ii tud, hanem tanítani is. íj A gép most beállt a javí-jj tóműhely udvarába. Rá-* fér a javítás. Ezer holdat]! szántott fel az idén. És ennyi * munkához nemcsak emberjj kell, hanem gép is. S amíg az* ember elfárad — addig a gép* kopik. Most az ember, a trak- ^ toros pihen, a gépet meg ja-* vít.ják. Mert ősz után tél jön. íj tél után tavasz, és alig, hogv* felszikkad a föld, a tavasz dir* hörögni hívja a traktorokat, dj Szondiéi József 5

Next

/
Thumbnails
Contents