Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

adta ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1963, november 17, Az afrikai külügyminiszterek értekezlete megkezdte munkáiét _ Szombaton reggel megtartot­ták élső 'munkaülésüket az Af­rikai Egységszervezethez tar­tozó országok külügyminiszte­rei, gkjk az algériai—marokkói ha­túrvíszáíy megvitatására rendkívüli tanácskozásra gyűltek össze Addisz Abebá­ba. A zárt ülés másfél óráig tar­tott és hivatalos körökből szár­M eg nyílt a kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka Ülést tartott a Legfelső Állami Értekezlet Szombaton Pekingben meg­nyílt a kínai Országos Népi Gyűlés 4. ülésszaka. Mint a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztériumának sajtóosztályán közölték, az ülésszakra külföldi újságíró­kat nem hívnak meg. Az Uj-Kína hírügynökség jelentése szerint szombaton reggel a Kínai Népköztársaság Államtanácsának plenáris ülé­sén megvitatták és jóváhagy­ták Li Fu-csun miniszterelnök­helyettes beszámolóját az 1963. évi népgazdasági terv teljesíté­séről. valamint az 1964. évi népgazdasági terv tervezetéről, amelyet az Államtanács az Országos Népi Gyűlés 4. ülés­szaka elé terjeszt. Az Államtanács ülésén meg­vitatták fs- jóváhagyták Li Hszien-nián rríinisztérélnökhe- lyettes beszámolóját- az 1963-as évi állami költségvetés-terve­zetről, e.'költségvetés végrehaj­tásának előzetes értékeléséről, valamint az 1964-es. évi állami költségvetés előzetes előkészít téséröl, amelyet az Államta­nács ugyancsak az Országos Népi Gyűlés ülésszaka elé ter­jeszt. * Liu Sao-csinak, a Kínai Nép- köztársaság elnökének kezde­ményezésére november 15-én és 16-án ülést tartott a Leg­felsőbb Állami Értekezlet. Az ülésen Liu Sao-csi ás Csou En-laj miniszterelnök fontos beszédet mondott a je­lenlegi nemzetközi és belpoli­tikai helyzetről, valamint a jö­vő feladatairól. Peng Csen, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsá­gának alelnöke beszámolt a Kínai Országos Népi Gyűlés negyedik ülésszakának főbb napirendi kérdéseiről. A Legfelsőbb Állami Érte­kezlet megvitatta ezeket a kér_ déselcet. Az ülésen 155-en vettek részt — köztük állami veze­tők. a Kínai Kommunista Párt, a demokratikus pártök és a tömegszervezetek vezetői, a különböző társadalmi rétegek kiválóságai, stb. mazó értesülések szerint a külügyminiszterek a ba­rnákéi megegyezést fogad­ták el a további tárgyalá­sok alapjául, Az értekezlet szombaton dél­után zárt ajtók mögött meg­tartotta második ülését, hogy meghallgassa Marokkó és Al­géria képviselőjének' nyilatko­zatát. Ahmed Reda Guedira ma­rokkói külügyminiszter a má­sodik ülésen, mondott beszédé­ben makacsul ragaszkodott kormányának a határvitá­ban eddig is elfoglalt állás­pontjához és azt bizonygatta, hogy „Al­géria függetlenné válásakor még nem volt végleg kijelölve a határ Marokkó és Algéria között” Buteflika algériai külügy­miniszter válaszában elutasította a marokkói állításokat. Hangoztatta, hogy a határ­viszály kirobbanásáért kizáró­lag Marokkó expanzionista politikája a felelős. Algéria — mondotta a külügyminiszter — nem szándékozik területének egyetlen részét sem feladni. A szombat délutáni zárt ülésről kiadott szűkszavú köz­lemény csupán annyit jelent be, hogy a külügyminiszterek meghallgatták a marokkói és az algériai álláspontot. Akik a hazánkba érkező lengyel küldöttséget vezetik Wladisslutv Gomulka Wladislaw Gomulka 1905. február 6-án született Bialobr- zeg-ben. munkáscsalád gyer­mekeként. Már 21 éves korá­ban az ásványolajipar; dolgo­zók szakszervezetének doho- byezi titkára lett, 1927-ben pe­dig a szakszervezet balszárnyá­nak egyik* vezetője. Egy mondatban A SZOVJETUNIÓBAN no­vember 16-án fölkörüli pályára vezérelték a Kozmosz—22 mes­terséges holdat és a szputnyi- kon elhelyezett tudományos műszerek segítségével folytat­ni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. LEONYJD BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke szom­baton Mohammed Riza Pahlevi sah meghívására hivatalos lá­togatásra Teheránba érkezett. SZOVJET atomenergia-szak­értők utaztak az Egyesült Ál­lamokba Andranyik Petrosz- janc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke vezetésével. A VATIKÁNI zsinat kezdete óta először, a pápa személyesen is résztvett és felszólalt a zsi­nat vezetőinek értekezletén, amelynek napirendjét és VI. Pál pápa beszédét nem hozták nyilvánosságra, a Vatikán­hoz közelálló római körökben azonban tudni vélik, hogy a te­rítékre került téma mindenek előtt a katolikus egyház veze­tésében esetleg bekövetkező strukturális változásokat érin­ti. 1928-ban Varsóba ment, s itt a vegyipari munkások szak- szervezetének titkárává válasz­tották. Forradalm; tevékenysé­géért 1932—1939 között kétszer is letartóztatták és börtönbe zárták. 1939-ben, a háború kitörése­kor kiszabadult, s a Bug-vonal mögé sikerült jutnia. Itt csat­lakozott egy baloldali csoport­hoz, s azzal együtt visszatért az úgynevezett íőkormányzó- ság területére. Szervezési te­vékenységbe kezdett, s részt vett a Lengyel Munkáspárt harci csoportjainak kárpátal­jai fegyveres harcaiban. 1942-ben a Lengyel Munkás­párt Központi Bizottsága Var­sóba szólította, s a varsói párt- szervezet titkára lett. 1943-tól 1948-ig a Lengyel Munkáspárt főtitkári funkcióját töltötte be. Közben 1945-ben az ideiglenes kormány miniszterelnökhelyet­tese is volt, majd a visszaszer­zett területek minisztériumá­nak megszervezése után, annak élére került. 1949-ben alaptalan és igazságtalan vádak alapján kizárták a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságából, majd bebörtönözték. 1956. októberében a VIII. plépuni Gomulka elvtársat is­mét a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkárává választotta, ezt a pozícióját azóta tölti be. 1957. február 2. óta az Állam­tanácsnak is tagja. Jósef Cyrankiewics 1911. április 23-án Tarnow- ban született. Ott végezte el a gimnáziumot, felsőfokú tanul. mányait pedig a krakkói egyen tem jogi karán folytatta. Egyetemi évei alatt tevékeny részt vett a Független Szocia­lista Ifjúsági Szövetség mun­kájában. 1939-ben fegyveresen har­colt a német fasiszták ellen) Fogságba került, de megszö­kött, s Krakkóba érkezése- után azonnal hozzálátott a megszállók elleni földalatti harc szervezéséhez, 1941-ben letartóztatták, s az auschwitzi koncentrációs táborba' hurcol-i ták. Egyik vezetője volt a tá­bor földalatti szervezetének,' 1943-ban pedig annak a kato­nai csoportnak a parancsnoka lett, amely kapcsolatot ‘terem­tett a táboron kívül működő lengyel földalatti szervezetek­kel. 1945-ben átszállították a mauthauseni koncentrációs táborba. 1945-ben, a felszabadulás» után, hazatért. A Lengyel Szocialista Párt XXVI. kong­resszusán a párt Központi Végrehajtó Bizottságának fő­titkárává választották, s ezt a funkciót töltötte be egészen a munkáspártok egyesüléséig. Közben 1946-ban a nemzeti egység _ kormányának tárca­nélküli miniszterévé neveztek ki; ,1947 februárjában pedig megbízták a miniszterelnöki tisztség betöltésével. 1948-ban, az egyesülési kong­resszus után, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottsága titkárságának és Po­litikai Bizottságának tagja lett. 1947—1952-ig miniszter- elnök. 1952—1954-ig miniszter­elnökhelyettes; 1954 óta ismét miniszterelnök. Meri*© áarí a magyar ifjúság? (Válasz alkalmi vitapartnereimnek) T öbb toka van, , hogy. e nagy. és fontos kérdésre: néhány vonatkozásban megpróbálok válaszolni, .főlég' borsodi tapasztalatok alapján, de korántsem a teljességre törekvés igényével. A. közelmúltban rendkívül szélsőséges véleményekkel találkoztam ifjúságunk gondolkodását, általános emberi tu­lajdonságait és erkölcsi magatartását illetően. Magam is ta­pasztaltam néhány kuriózumot és több általánosítható jelen­séget. * A kuriózumokkal kezdem. Nem a legszerencsésebb mód­szer, de ez esetben szándékosan teszem. Tavaly, május végén az egyik miskolci kollégiumban két .érettségiző diáklány kimaradási engedélyt kért a kollégium igazgatójától, azzal, hogy — vidékiek lévén — el szeretnének búcsúzni diósgyőri rokonaiktól. Az engedélyt megkapták, de ők nem "Diósgyőrbe, hanem Lillafüredre és Hollóstetőre mentek két fiatalemberrel, egy új Skoda-Octávián, , és a kimaradni engedély lejárta után, késő este érkeztek vissza a kollégiumba. Az igazgató rájött a turpisságra és felelősségre vonta őket, főleg azért, mert a két lány hazudott... Egyik ismerősöm, aki tudott az esetről, úgy általánosítva, ■lesújtóan vélekedett a mai diáklányokról. Az egyik húsz év körüli egyetemista fiú bevett szokása, hogy felnőtt ismerőseinek is — nagyképűen — rendszerint . csak így „köszön”: — „Üdvözlöm!...” Meg kell hagyni, csinosan, „sikkesen” öltözködik, pely- hedző bajuszt és franciás tarkófrizurát növesztett magának, amolyan „jóképű”, Gerard Philippe-hez hasonló fiú, aki mindaddig," amíg meg nem szólal, rokonszenves a legkénye­sebb ízlésű lányok számára is, de felnőttek, vagy értelmesebb lányok" társaságában „szuper-bölcsessége”, nagyképű, felleng­zős magatartása miatt menten kiábrándulnak belőle, s gyak­ran hangzik a „dörgedelmes”, általánosító ítélet az egész. egyetemista ifjúság „jólneveltségéről” __ : i: ■ Egy édesanya panaszkodott a minap húsz év körüli fiára, aki betanított gyárimunkás; Kitűnő munkaerő az üzemben, élég jól keres, szeretik, akárcsak otthon, egészen addig, amíg el nem érkezik a fizetések napja. Mert a fiú ilyenkor gyakran í néz mélyen a jiohár fenekére, fizeté^ egy részét könnyel- , műén elszórja és néhányszor már kocsmai kellemetlenségbe is keveredett, sőt egy alkalommal az italozás miatt igazolat­lanul műszakot is, mulasztott. • A komoly kérdések — közte a továbbtanulás — nem igen érdeklik a „legényt”, idősebb munkásszüleinek elég sok ider gességet és bosszúságot okoz, a szülök tanácstalanok... S orolhatnék még jó néhány elgondolkoztató példát; este 8—11 óra között is a miskolci főutca forgatagá­ban „grasszáló” 15—20 év közötti lányokról, túl ko­rán felnőttekkel „presszózó” és ,;stampedlizö", az éjszakában kimaradozó fiatalokról, nyilvános helyeken kirívóan visel­kedő, haj- és divathóbortot űző fiúkról és lányokról, ahhoz, hogy könnim szívvel általánosítsunk — mint néhány alkalmi vitapartnerem —; „no, lám csak, ilyenek a mai fiatalok...” Nem. lenne helyes. ' Azért sem, mert a negatív előjelű kuriózumok mellett bőven, az előbbinél sokkal nagyobb számban példálózhatunk a pozitív előjelű kuriózumokkal is. Az egyik miskolci fiatal barátom például júniusban érett­ségizett. Tudomásom szerint kitűnően, bár lehetséges, hogy volt egy, legfeljebb két négyes osztályzata is. De ez a tiszteletre méltó fiatalember a gimnázium KISZ- bizottságának tagja, az önképzőkör elnöke is volt, 18 éves koráig négy nyelven tanult meg jól írni, olvasni és beszélni, brazil eredetiből fordít novellákat és Verseket, Jorge Amadé­val, Fidél Castróval, dél-amerikai lapszerkesztőséggel leve­lezett — jelenleg pedig egyetemi hallgató és éves brazil állami ösztöndíj tulajdonosa.. . Az ózdi járásban ismerek egy fiatal tanítónőt, akiről munkahelyén és az ifjúsági mozgalomban is rendszerint csak jót hallani. Kedvenc „szenvedélye” a takarékosság és a ta­nulás. összegyűjtött pénzéből a nyári iskolai szünidőben már több alkalommal járt külföldön; a Szovjetunióban, az NDK- ■ban és Romániában, „világot látni”, tanulni, pihenni és kel­lemesen szórakozni. Szüleivel lakik, de idejének nagy részét a közösségnek szenteli. Az esti egyetem végzős hallgatója, nemrég a Nép- szabadságban olvastam egy hozzászólását „országos” vitá­hoz ... D' A1 zt hiszem, a KISZ Központi Bizottságának irányelvei helyesen, tárgyilagosan Ítélik meg a helyzetet. .a. mai magyar ifjúság — gondolkodását, általános em­beri tulajdonságait, erkölcsi biagatartását tekintve —. helyes irányban fejlődik. A fiatalok döntő többsége a szocializmus híve, bizalommal tekint jövője elé.” Erről győzhetnek meg bárkit a borsodi példák is. Me­gyénkben 57 000 fiatal, az ifjúság több mint 40 százaléka tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, akik általában a KISZ Szervezeti Szabályzata szerint élnek, tanulnak és dolgoznak. Megnézheti bárki a Lenin Kohászati Művek, az ózdi Kohá­szati Üzemek, a borsodi bányáik és más, nagy. közép és kis­üzemek. állami gazdaságok, tsz-ek és ktsz-ek ifjúságának helytállását a munkában, az „Ifjúság a szocializmusért” moz­galom négy követelményének teljesítését a dolgozó és tanuló­ifjúság körében, a bementei, a bodrogzugi és az egyetemi Ön­kéntes Ifjúsági Építőtáborok tapasztalatait, néhány konkrét megbízatás (fémgyűjtés, legelő-gyomirtás stb.) teljesítését, vagy az ifjúság tömegeinek ízléses, kulturált öltözködését és viselkedését a munkahelyen, az Iskolában, vagy más nyilvá­nos helyen, az utcán és a járműveken — ha tárgyilagos, ok­vetlenül egyetért a KISZ KB megállapításaival és nem ilcl egyoldalúan csak a felszínes vagy kivételes jelenségekből. Erről győzött meg nemrég Pullai clvtárs miskolci előadása is, aki a megyei pártbizottság politikai akadémiáján országos tapasztalatokról szólott, s ezek általában megegyeznek a bor­sodi tapasztalatokkal. * Abban, hogy ma ifjúságunk döntő többsége jó úton jár, helyes irányba fejlődik, egy sor tényező közrejátszik. „Táv­irati stílusban” a teljességre törekvés nélkül: — a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus erői javára; — a párt helyes politikájának eredményeképpen, hazánk­ban a szocializmus javára végbement politikai, gazdasági és társadalmi változások; — a természettudomány és a teclmika legújabb forra­dalmi vívmányai, amelyek a marxizmus—leninizmus filozófiai alapját, a dialektikus és történelmi materializmus tanításait igazolják; — külön is, a Szovjetunió kimagasló gazdasági, technikai és tudományos — főként az űrkutatásban elért — eredményei; nem kevésbé a Szovjetunió Kommunista Pártjának új prog­ramja, amely az emberiség igazi álmát, a kommunizmus táv­latait vetítette az ifjú nemzedék elé; — röviden: az objektív helyzet, amelyben ma ifjúságunk él, dolgozik, tanul és felnő. Emellett egy sor szubjektív tényező is ebben az irányban hat, mint például: — a szülők nagy részének személyes jó példája, felelősség­érzete és következetes nevelő munkája; a pedagógusok döntő többségének következetessége és fáradt^ása; — a sajtó, a rádió, a tv, a film, egész propagandamunkánk; — végül — de ezúttal nem csak a megszokott fordulat kedvéért nem utolsó sorban — a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség*: a KISZ-bizottságok, az üzemi, falusi és iskolai KISZ- szervezetek, a különböző ifjúsági kollektívák nevelő tevé­kenységeik eredménye, — az a tény, hogy a KISZ első számú púrtmegbízatását, hogy ti. „segítse a magyar ifjúság szocialista szellemű nevelését” — az utóbbi évek során egyre eredménye­sebben teljesíti. ' , c az is igaz, hogy ma még nem egyöntetűen és kizáró­lag csak „szocialista hatások” érik az egész magyar ifjúságot. Fejlődését negatív ráhatások is zavarják és befolyásolják, sajnos károsan, s az ifjúság közismerten min­denféle hatásra rendkívül érzékenyen reagál. Sajnos még nem minden szülőtől, pedagógustól, felnőttől „vehet jó példát" az ifjúság; világnézeti fejlődését zavarja a vallásos propaganda, erkölcsi magatartását a züllött, lumpen elemek és kispolgári tendenciák, politikai tisztánlátását a na­cionalizmus, a kozmopolitizmus és más burzsoá propaganda hatások. Ezért a „vegyes” ráhatások miatt találkozunk olykor — ha az egész ifjúságot tekintve elenyésző százalékban is — közömbös, nyegle, cinikus, ízléstelen divatot majmoló, fel­tűnési viszketegségben szenvedő vagy éppen fiatalon a lejtőre került lányokkal és fiúkkal is. Szerencsére ezek sem a fel­nőttek, sem az egészségesen gondolkodó ifjúság tömegeiben, finoman kifejezve „nem nagy népszerűségnek örvendenek”, és ha helyesen „nyúlunk” hozzájuk, jórészük vissza is téríthető a becsületes, józan, az életre helyesen készülő ifjúság nagy táborába. Ha a rossz hatásokra „érzékeny” az ifjúság, az is igaz, hogy a jó, a szép, a nemes eszmények és példák leg­alább annyira vonzóak számára, sőt, sokkal vonzóbbak. örvendetes, hogy az előforduló és olykor bosszantó „ki­siklások” ellenére is ifjúságunk abszolút többsége ma becsü­letesen él, tanul, dolgozik és viselkedik. Feltétlenül a leghala­dóbb, a legmodernebb eszmék és eszményképek iránt vonzó­dik, s a szocialista haza őszinte híve. A mai magyar ifjúság bizakodva tekint jövője elé, amelyre felelősséggel készül, S amelynek kimunkálásában máris tevékenyen és hasznosan résztvesz. Az eszméinek megfelelően formálódó új, szocialista világért pedig nemes tettekre, áldozatokra, s ha a helyzet úgy kívánja, hősi cselekedetekre is kész. B' efejezésül egy téves elképzelésre szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét. Kimondva és kimondatla­nul is találkozunk olykor azzal a hibás szemlélettel és persze a szemlélet nyomában járó gyakorlattal is, hogy az ifjúság „gazdája” a KISZ. Egyedül a KISZ felelős az ifjú­ság neveléséért, az egyes fiatalok világnézetében, erkölcsi magatartásában, politikai nézeteiben még jelentkező negatív vonásokért. De ha az ifjúság nevelésében, mai arculatában jelentkező eredményekben nemcsak a KISZ nevelő munkája, hanem azok a más „faktorok” is tükröződnek, amelyekről korábban szóltunk (család, iskola, párt stb.), úgy az ifjúság további szo­cialista, kommunista szellemű nevelését sem adhatja ki ® felnőtt társadalom „albérletbe”, a KISZ-nek. Az ifjúság ilyen irányú nevelése — mulatnak rá helye­sen a KISZ KB irányelvei — az egész társadalom Jcomplct feladata, amelyben meg van a maga felelősségteljes tenni­valója a szülői háznak, az iskolának és a munkahelynek, párt és társadalmi szervezeteinknek, természetesen közte a KISZ- nek, amelyre pártunk azt a megtisztelő feladatot bízta, hogy „segítse a magyar ifjúság kommunista szellemű nevelését’'' Nem kétséges — az elmúlt évek tapasztalatai erre enged; nek következtetni — « KISZ becsülettel teljesíti első számú -ártmegbizatását. S egítse hát egész felnőtt társadalmunk a jövőben még intenzívebben, a KISZ KB áprilisi irányelveiben vázolt módon ifjúságunk szocialista, kommunista szellemű nevelését. Nem kevesebbről van szó, mint a jövő felelősségteljes formálásáról, Csépányi L&jos

Next

/
Thumbnails
Contents