Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
adta ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1963, november 17, Az afrikai külügyminiszterek értekezlete megkezdte munkáiét _ Szombaton reggel megtartották élső 'munkaülésüket az Afrikai Egységszervezethez tartozó országok külügyminiszterei, gkjk az algériai—marokkói hatúrvíszáíy megvitatására rendkívüli tanácskozásra gyűltek össze Addisz Abebába. A zárt ülés másfél óráig tartott és hivatalos körökből szárM eg nyílt a kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka Ülést tartott a Legfelső Állami Értekezlet Szombaton Pekingben megnyílt a kínai Országos Népi Gyűlés 4. ülésszaka. Mint a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának sajtóosztályán közölték, az ülésszakra külföldi újságírókat nem hívnak meg. Az Uj-Kína hírügynökség jelentése szerint szombaton reggel a Kínai Népköztársaság Államtanácsának plenáris ülésén megvitatták és jóváhagyták Li Fu-csun miniszterelnökhelyettes beszámolóját az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről. valamint az 1964. évi népgazdasági terv tervezetéről, amelyet az Államtanács az Országos Népi Gyűlés 4. ülésszaka elé terjeszt. Az Államtanács ülésén megvitatták fs- jóváhagyták Li Hszien-nián rríinisztérélnökhe- lyettes beszámolóját- az 1963-as évi állami költségvetés-tervezetről, e.'költségvetés végrehajtásának előzetes értékeléséről, valamint az 1964-es. évi állami költségvetés előzetes előkészít téséröl, amelyet az Államtanács ugyancsak az Országos Népi Gyűlés ülésszaka elé terjeszt. * Liu Sao-csinak, a Kínai Nép- köztársaság elnökének kezdeményezésére november 15-én és 16-án ülést tartott a Legfelsőbb Állami Értekezlet. Az ülésen Liu Sao-csi ás Csou En-laj miniszterelnök fontos beszédet mondott a jelenlegi nemzetközi és belpolitikai helyzetről, valamint a jövő feladatairól. Peng Csen, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnöke beszámolt a Kínai Országos Népi Gyűlés negyedik ülésszakának főbb napirendi kérdéseiről. A Legfelsőbb Állami Értekezlet megvitatta ezeket a kér_ déselcet. Az ülésen 155-en vettek részt — köztük állami vezetők. a Kínai Kommunista Párt, a demokratikus pártök és a tömegszervezetek vezetői, a különböző társadalmi rétegek kiválóságai, stb. mazó értesülések szerint a külügyminiszterek a barnákéi megegyezést fogadták el a további tárgyalások alapjául, Az értekezlet szombaton délután zárt ajtók mögött megtartotta második ülését, hogy meghallgassa Marokkó és Algéria képviselőjének' nyilatkozatát. Ahmed Reda Guedira marokkói külügyminiszter a második ülésen, mondott beszédében makacsul ragaszkodott kormányának a határvitában eddig is elfoglalt álláspontjához és azt bizonygatta, hogy „Algéria függetlenné válásakor még nem volt végleg kijelölve a határ Marokkó és Algéria között” Buteflika algériai külügyminiszter válaszában elutasította a marokkói állításokat. Hangoztatta, hogy a határviszály kirobbanásáért kizárólag Marokkó expanzionista politikája a felelős. Algéria — mondotta a külügyminiszter — nem szándékozik területének egyetlen részét sem feladni. A szombat délutáni zárt ülésről kiadott szűkszavú közlemény csupán annyit jelent be, hogy a külügyminiszterek meghallgatták a marokkói és az algériai álláspontot. Akik a hazánkba érkező lengyel küldöttséget vezetik Wladisslutv Gomulka Wladislaw Gomulka 1905. február 6-án született Bialobr- zeg-ben. munkáscsalád gyermekeként. Már 21 éves korában az ásványolajipar; dolgozók szakszervezetének doho- byezi titkára lett, 1927-ben pedig a szakszervezet balszárnyának egyik* vezetője. Egy mondatban A SZOVJETUNIÓBAN november 16-án fölkörüli pályára vezérelték a Kozmosz—22 mesterséges holdat és a szputnyi- kon elhelyezett tudományos műszerek segítségével folytatni kívánják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. LEONYJD BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton Mohammed Riza Pahlevi sah meghívására hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. SZOVJET atomenergia-szakértők utaztak az Egyesült Államokba Andranyik Petrosz- janc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke vezetésével. A VATIKÁNI zsinat kezdete óta először, a pápa személyesen is résztvett és felszólalt a zsinat vezetőinek értekezletén, amelynek napirendjét és VI. Pál pápa beszédét nem hozták nyilvánosságra, a Vatikánhoz közelálló római körökben azonban tudni vélik, hogy a terítékre került téma mindenek előtt a katolikus egyház vezetésében esetleg bekövetkező strukturális változásokat érinti. 1928-ban Varsóba ment, s itt a vegyipari munkások szak- szervezetének titkárává választották. Forradalm; tevékenységéért 1932—1939 között kétszer is letartóztatták és börtönbe zárták. 1939-ben, a háború kitörésekor kiszabadult, s a Bug-vonal mögé sikerült jutnia. Itt csatlakozott egy baloldali csoporthoz, s azzal együtt visszatért az úgynevezett íőkormányzó- ság területére. Szervezési tevékenységbe kezdett, s részt vett a Lengyel Munkáspárt harci csoportjainak kárpátaljai fegyveres harcaiban. 1942-ben a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága Varsóba szólította, s a varsói párt- szervezet titkára lett. 1943-tól 1948-ig a Lengyel Munkáspárt főtitkári funkcióját töltötte be. Közben 1945-ben az ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese is volt, majd a visszaszerzett területek minisztériumának megszervezése után, annak élére került. 1949-ben alaptalan és igazságtalan vádak alapján kizárták a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságából, majd bebörtönözték. 1956. októberében a VIII. plépuni Gomulka elvtársat ismét a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává választotta, ezt a pozícióját azóta tölti be. 1957. február 2. óta az Államtanácsnak is tagja. Jósef Cyrankiewics 1911. április 23-án Tarnow- ban született. Ott végezte el a gimnáziumot, felsőfokú tanul. mányait pedig a krakkói egyen tem jogi karán folytatta. Egyetemi évei alatt tevékeny részt vett a Független Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában. 1939-ben fegyveresen harcolt a német fasiszták ellen) Fogságba került, de megszökött, s Krakkóba érkezése- után azonnal hozzálátott a megszállók elleni földalatti harc szervezéséhez, 1941-ben letartóztatták, s az auschwitzi koncentrációs táborba' hurcol-i ták. Egyik vezetője volt a tábor földalatti szervezetének,' 1943-ban pedig annak a katonai csoportnak a parancsnoka lett, amely kapcsolatot ‘teremtett a táboron kívül működő lengyel földalatti szervezetekkel. 1945-ben átszállították a mauthauseni koncentrációs táborba. 1945-ben, a felszabadulás» után, hazatért. A Lengyel Szocialista Párt XXVI. kongresszusán a párt Központi Végrehajtó Bizottságának főtitkárává választották, s ezt a funkciót töltötte be egészen a munkáspártok egyesüléséig. Közben 1946-ban a nemzeti egység _ kormányának tárcanélküli miniszterévé neveztek ki; ,1947 februárjában pedig megbízták a miniszterelnöki tisztség betöltésével. 1948-ban, az egyesülési kongresszus után, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának és Politikai Bizottságának tagja lett. 1947—1952-ig miniszter- elnök. 1952—1954-ig miniszterelnökhelyettes; 1954 óta ismét miniszterelnök. Meri*© áarí a magyar ifjúság? (Válasz alkalmi vitapartnereimnek) T öbb toka van, , hogy. e nagy. és fontos kérdésre: néhány vonatkozásban megpróbálok válaszolni, .főlég' borsodi tapasztalatok alapján, de korántsem a teljességre törekvés igényével. A. közelmúltban rendkívül szélsőséges véleményekkel találkoztam ifjúságunk gondolkodását, általános emberi tulajdonságait és erkölcsi magatartását illetően. Magam is tapasztaltam néhány kuriózumot és több általánosítható jelenséget. * A kuriózumokkal kezdem. Nem a legszerencsésebb módszer, de ez esetben szándékosan teszem. Tavaly, május végén az egyik miskolci kollégiumban két .érettségiző diáklány kimaradási engedélyt kért a kollégium igazgatójától, azzal, hogy — vidékiek lévén — el szeretnének búcsúzni diósgyőri rokonaiktól. Az engedélyt megkapták, de ők nem "Diósgyőrbe, hanem Lillafüredre és Hollóstetőre mentek két fiatalemberrel, egy új Skoda-Octávián, , és a kimaradni engedély lejárta után, késő este érkeztek vissza a kollégiumba. Az igazgató rájött a turpisságra és felelősségre vonta őket, főleg azért, mert a két lány hazudott... Egyik ismerősöm, aki tudott az esetről, úgy általánosítva, ■lesújtóan vélekedett a mai diáklányokról. Az egyik húsz év körüli egyetemista fiú bevett szokása, hogy felnőtt ismerőseinek is — nagyképűen — rendszerint . csak így „köszön”: — „Üdvözlöm!...” Meg kell hagyni, csinosan, „sikkesen” öltözködik, pely- hedző bajuszt és franciás tarkófrizurát növesztett magának, amolyan „jóképű”, Gerard Philippe-hez hasonló fiú, aki mindaddig," amíg meg nem szólal, rokonszenves a legkényesebb ízlésű lányok számára is, de felnőttek, vagy értelmesebb lányok" társaságában „szuper-bölcsessége”, nagyképű, fellengzős magatartása miatt menten kiábrándulnak belőle, s gyakran hangzik a „dörgedelmes”, általánosító ítélet az egész. egyetemista ifjúság „jólneveltségéről” __ : i: ■ Egy édesanya panaszkodott a minap húsz év körüli fiára, aki betanított gyárimunkás; Kitűnő munkaerő az üzemben, élég jól keres, szeretik, akárcsak otthon, egészen addig, amíg el nem érkezik a fizetések napja. Mert a fiú ilyenkor gyakran í néz mélyen a jiohár fenekére, fizeté^ egy részét könnyel- , műén elszórja és néhányszor már kocsmai kellemetlenségbe is keveredett, sőt egy alkalommal az italozás miatt igazolatlanul műszakot is, mulasztott. • A komoly kérdések — közte a továbbtanulás — nem igen érdeklik a „legényt”, idősebb munkásszüleinek elég sok ider gességet és bosszúságot okoz, a szülök tanácstalanok... S orolhatnék még jó néhány elgondolkoztató példát; este 8—11 óra között is a miskolci főutca forgatagában „grasszáló” 15—20 év közötti lányokról, túl korán felnőttekkel „presszózó” és ,;stampedlizö", az éjszakában kimaradozó fiatalokról, nyilvános helyeken kirívóan viselkedő, haj- és divathóbortot űző fiúkról és lányokról, ahhoz, hogy könnim szívvel általánosítsunk — mint néhány alkalmi vitapartnerem —; „no, lám csak, ilyenek a mai fiatalok...” Nem. lenne helyes. ' Azért sem, mert a negatív előjelű kuriózumok mellett bőven, az előbbinél sokkal nagyobb számban példálózhatunk a pozitív előjelű kuriózumokkal is. Az egyik miskolci fiatal barátom például júniusban érettségizett. Tudomásom szerint kitűnően, bár lehetséges, hogy volt egy, legfeljebb két négyes osztályzata is. De ez a tiszteletre méltó fiatalember a gimnázium KISZ- bizottságának tagja, az önképzőkör elnöke is volt, 18 éves koráig négy nyelven tanult meg jól írni, olvasni és beszélni, brazil eredetiből fordít novellákat és Verseket, Jorge Amadéval, Fidél Castróval, dél-amerikai lapszerkesztőséggel levelezett — jelenleg pedig egyetemi hallgató és éves brazil állami ösztöndíj tulajdonosa.. . Az ózdi járásban ismerek egy fiatal tanítónőt, akiről munkahelyén és az ifjúsági mozgalomban is rendszerint csak jót hallani. Kedvenc „szenvedélye” a takarékosság és a tanulás. összegyűjtött pénzéből a nyári iskolai szünidőben már több alkalommal járt külföldön; a Szovjetunióban, az NDK- ■ban és Romániában, „világot látni”, tanulni, pihenni és kellemesen szórakozni. Szüleivel lakik, de idejének nagy részét a közösségnek szenteli. Az esti egyetem végzős hallgatója, nemrég a Nép- szabadságban olvastam egy hozzászólását „országos” vitához ... D' A1 zt hiszem, a KISZ Központi Bizottságának irányelvei helyesen, tárgyilagosan Ítélik meg a helyzetet. .a. mai magyar ifjúság — gondolkodását, általános emberi tulajdonságait, erkölcsi biagatartását tekintve —. helyes irányban fejlődik. A fiatalok döntő többsége a szocializmus híve, bizalommal tekint jövője elé.” Erről győzhetnek meg bárkit a borsodi példák is. Megyénkben 57 000 fiatal, az ifjúság több mint 40 százaléka tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, akik általában a KISZ Szervezeti Szabályzata szerint élnek, tanulnak és dolgoznak. Megnézheti bárki a Lenin Kohászati Művek, az ózdi Kohászati Üzemek, a borsodi bányáik és más, nagy. közép és kisüzemek. állami gazdaságok, tsz-ek és ktsz-ek ifjúságának helytállását a munkában, az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom négy követelményének teljesítését a dolgozó és tanulóifjúság körében, a bementei, a bodrogzugi és az egyetemi Önkéntes Ifjúsági Építőtáborok tapasztalatait, néhány konkrét megbízatás (fémgyűjtés, legelő-gyomirtás stb.) teljesítését, vagy az ifjúság tömegeinek ízléses, kulturált öltözködését és viselkedését a munkahelyen, az Iskolában, vagy más nyilvános helyen, az utcán és a járműveken — ha tárgyilagos, okvetlenül egyetért a KISZ KB megállapításaival és nem ilcl egyoldalúan csak a felszínes vagy kivételes jelenségekből. Erről győzött meg nemrég Pullai clvtárs miskolci előadása is, aki a megyei pártbizottság politikai akadémiáján országos tapasztalatokról szólott, s ezek általában megegyeznek a borsodi tapasztalatokkal. * Abban, hogy ma ifjúságunk döntő többsége jó úton jár, helyes irányba fejlődik, egy sor tényező közrejátszik. „Távirati stílusban” a teljességre törekvés nélkül: — a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus erői javára; — a párt helyes politikájának eredményeképpen, hazánkban a szocializmus javára végbement politikai, gazdasági és társadalmi változások; — a természettudomány és a teclmika legújabb forradalmi vívmányai, amelyek a marxizmus—leninizmus filozófiai alapját, a dialektikus és történelmi materializmus tanításait igazolják; — külön is, a Szovjetunió kimagasló gazdasági, technikai és tudományos — főként az űrkutatásban elért — eredményei; nem kevésbé a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, amely az emberiség igazi álmát, a kommunizmus távlatait vetítette az ifjú nemzedék elé; — röviden: az objektív helyzet, amelyben ma ifjúságunk él, dolgozik, tanul és felnő. Emellett egy sor szubjektív tényező is ebben az irányban hat, mint például: — a szülők nagy részének személyes jó példája, felelősségérzete és következetes nevelő munkája; a pedagógusok döntő többségének következetessége és fáradt^ása; — a sajtó, a rádió, a tv, a film, egész propagandamunkánk; — végül — de ezúttal nem csak a megszokott fordulat kedvéért nem utolsó sorban — a Kommunista Ifjúsági Szövetség*: a KISZ-bizottságok, az üzemi, falusi és iskolai KISZ- szervezetek, a különböző ifjúsági kollektívák nevelő tevékenységeik eredménye, — az a tény, hogy a KISZ első számú púrtmegbízatását, hogy ti. „segítse a magyar ifjúság szocialista szellemű nevelését” — az utóbbi évek során egyre eredményesebben teljesíti. ' , c az is igaz, hogy ma még nem egyöntetűen és kizárólag csak „szocialista hatások” érik az egész magyar ifjúságot. Fejlődését negatív ráhatások is zavarják és befolyásolják, sajnos károsan, s az ifjúság közismerten mindenféle hatásra rendkívül érzékenyen reagál. Sajnos még nem minden szülőtől, pedagógustól, felnőttől „vehet jó példát" az ifjúság; világnézeti fejlődését zavarja a vallásos propaganda, erkölcsi magatartását a züllött, lumpen elemek és kispolgári tendenciák, politikai tisztánlátását a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és más burzsoá propaganda hatások. Ezért a „vegyes” ráhatások miatt találkozunk olykor — ha az egész ifjúságot tekintve elenyésző százalékban is — közömbös, nyegle, cinikus, ízléstelen divatot majmoló, feltűnési viszketegségben szenvedő vagy éppen fiatalon a lejtőre került lányokkal és fiúkkal is. Szerencsére ezek sem a felnőttek, sem az egészségesen gondolkodó ifjúság tömegeiben, finoman kifejezve „nem nagy népszerűségnek örvendenek”, és ha helyesen „nyúlunk” hozzájuk, jórészük vissza is téríthető a becsületes, józan, az életre helyesen készülő ifjúság nagy táborába. Ha a rossz hatásokra „érzékeny” az ifjúság, az is igaz, hogy a jó, a szép, a nemes eszmények és példák legalább annyira vonzóak számára, sőt, sokkal vonzóbbak. örvendetes, hogy az előforduló és olykor bosszantó „kisiklások” ellenére is ifjúságunk abszolút többsége ma becsületesen él, tanul, dolgozik és viselkedik. Feltétlenül a leghaladóbb, a legmodernebb eszmék és eszményképek iránt vonzódik, s a szocialista haza őszinte híve. A mai magyar ifjúság bizakodva tekint jövője elé, amelyre felelősséggel készül, S amelynek kimunkálásában máris tevékenyen és hasznosan résztvesz. Az eszméinek megfelelően formálódó új, szocialista világért pedig nemes tettekre, áldozatokra, s ha a helyzet úgy kívánja, hősi cselekedetekre is kész. B' efejezésül egy téves elképzelésre szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét. Kimondva és kimondatlanul is találkozunk olykor azzal a hibás szemlélettel és persze a szemlélet nyomában járó gyakorlattal is, hogy az ifjúság „gazdája” a KISZ. Egyedül a KISZ felelős az ifjúság neveléséért, az egyes fiatalok világnézetében, erkölcsi magatartásában, politikai nézeteiben még jelentkező negatív vonásokért. De ha az ifjúság nevelésében, mai arculatában jelentkező eredményekben nemcsak a KISZ nevelő munkája, hanem azok a más „faktorok” is tükröződnek, amelyekről korábban szóltunk (család, iskola, párt stb.), úgy az ifjúság további szocialista, kommunista szellemű nevelését sem adhatja ki ® felnőtt társadalom „albérletbe”, a KISZ-nek. Az ifjúság ilyen irányú nevelése — mulatnak rá helyesen a KISZ KB irányelvei — az egész társadalom Jcomplct feladata, amelyben meg van a maga felelősségteljes tennivalója a szülői háznak, az iskolának és a munkahelynek, párt és társadalmi szervezeteinknek, természetesen közte a KISZ- nek, amelyre pártunk azt a megtisztelő feladatot bízta, hogy „segítse a magyar ifjúság kommunista szellemű nevelését’'' Nem kétséges — az elmúlt évek tapasztalatai erre enged; nek következtetni — « KISZ becsülettel teljesíti első számú -ártmegbizatását. S egítse hát egész felnőtt társadalmunk a jövőben még intenzívebben, a KISZ KB áprilisi irányelveiben vázolt módon ifjúságunk szocialista, kommunista szellemű nevelését. Nem kevesebbről van szó, mint a jövő felelősségteljes formálásáról, Csépányi L&jos