Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

ftserda, 1963. november 13.

SSZASSaAGYASORSZAÖ

Így dolgoznak

az edelényi járás szénbányáinak szocialista brigádjai

10 <0

m

4

j>'

i

'J

<$

■él

20

íttf

ct*

*5

11

II

yl

A

A

>pf

mj

jd'1

rnr

ffltí

ál

Íí'f

■A’

efl1'

nȊ

*>»

ál*

fel

ee*’

jte>

,KC!

el*

<.

rj$

öj

e\#

é&

4

{00

#

>S»j

K*

i®5!

je"

6«

Á borsodi szén medencében ®z idén is továbbfejlődtek a. szocialista brigádmozgalom- oan résátvevő kollektívák. Munkájuk sokrétű, gazdag tartalmú, keresik az új utakat, szocialista emberformáló tevékenységük pozitív, értékes mindez lemérhető a termelőmunkában is. A bányászok Igen jelentős része új módon M, gondolkodik, dolgozik, — ^ocialista emberré alakul. _ Szavuk, súlyuk, tekintélyük van ma már a bá- , byász szocialista brigádoknak,

helyek szakmai és politikai j '“Elméleti felkészültségükkel | *agy segítséget adnak az üze- - •bek sokrétű, igen gyakran behoz munkájához. A szocialista brigádmozgalom az idén erősebb, hatékonyabb lett,

btég jobban kiterebélyesedett, ™5 hajtásokkal gazdagodott

Megyénkben ÍS;

Ez mondható el az edelényi "árás szénbányáinak szocialista brigádmozgalmáról is, bár ebben a járásban sok a negatívum is. Van bizonyos el- Szürkülés, visszaesés.

Általában elmondható: a begy jelentős üzem 197 szocialista brigádjának 3108 tagja ló szellemben él, munkálkodik, küzd azokért a nemes cél- ^tűzésekért, amelyeknek elérésével egy időben, a közösség nagy emberátalakító kohóiában maga is új emberi e formálódik. Katán Sándor elv- Járs, az Edelényi Járási Partbizottság ipari felelőse, alu tészletesen a sok helyi isméiét és tapasztalat birtokában tájékoztatott a szocialista brigádok helyzetéről, így fogal- Mázt a meg tömören velemebyét:

— A követelmények nagyok, s mindig nőnek, ennek ellenére a bányász szocialista brigádok megütik a kellő mértéhet, a hibákat menet közben, következetesen kijavítják. Érdemes azonban üzemenként is Megvizsgálni a brigádmozgal- Mat.

A járás területén

a Mákvöfgyi Bányaüzemben

a legeredményesebb a szocialista brigádok munkája. Hí Már 1272 bányász dolgozik szocialista brigádban. A brigádok , ote. munkája, közösségi szel- ®me magas szintet ért el, kapcsolatuk az élettel élő és leven. Küzdő szellemmel törekednek a magasszínvonalú M'melésre, a brigádok egymás ogitésével kis családoklcá vakulnak, így aztán egy nagy jOZösséget képeznek. Az Al- , 'ttelepen nemrég megtartott r^acskozáson, ahol igen őszin.

. ^ jó légkörben tárgyaltak I* szocialista brigádmozgalom

M%zetéről,

vjlágosan kitűnt: a szoci- austa brigádok mintaszeren élnek,: dolgoznak, ta- nulnak.

g^Mészetesen sok még a « a megoldatlan kérdés és Váku- dály, amely fékje a to- Ugl“1 előrehaladásnak. Ezen a v ey tanácskozáson bírálták a ketőséget, s a vezetőség Sszívlelte a kritikát;

Ormosbányai Üzemben

öif a korábbi években is szó.

fejlődtek a szocialista bri. jobk . begyei szinten isaleg- 0 kollektíváit közé sorolták- ‘-**1 C.

... - 1

a

jj89kfi2i!sűk egy drága ^«SYszerssars alapanyag - meghonosítását

dohány évvel ezelőtt, alig 5 tej. ®ranim vetőmaggal kezd- ® külföldön is igen ipari ery és drága gyógyszer- ?ilen, aÍ0Panyap, a Vinca Rosea bői 0Jl°síídsát. A Dalmáciá- ^■Q.táT-arrnns^ növény értágító Készet anVa9ot tartalmaz. A í’ó’is;. , íyi Agrártudományi idén ■ kísérleti telepéről az r>ia_y^ttanak először vető- Qnzfl £ .n~ éJJami és a kísérleti ttotok részére. A Vinca tÖhha Ottóját most szedik, s «ére Mint 50 hold betelepíté- *0tnni. en<l” mennyiséget jul- részeibe^ 02 orsz^0 különböző

i

őket. Égy időben azonban visszaesett a brigádok munkája, s ez több, egy-két esetben elfogadható tényezővel is magyarázható. Az utóbbi időben azonban, különösképpen amióta a járási pártbizottság rendszeres segítséget nyújt, javulás tapasztalható a brigádok életében. Ma már az üzem hat aknájában 1044-en tagjai a szocialista brigádoknak.

Ennél a bányaüzemnél rendszeres a szakszervezet és a szocialista brigádok közötti kapcsolat.

A szakszervezet valóban

gazdája a szocialista munkaversenynek, sok és jó

segítséget ad a szocialista brigádoknak.

A munka értékelése itt már állandó és alapos,; havonként részletesen megvizsgálják az sgész bánya szocialista brigádmozgalmának és munkaversenyének helyzetét. A szakszervezeti bizottság a pártbizottsággal karöltve, intenziven foglalkozik a mozgalommal, s ennek a segítségnek hatása na- oonta lemérhető a termelésben Ss az emberek fejlődésében, igen jó tehát: a kontaktus a veretes, és a brigádok között. A {özeljövőben például összehívlak a szocialista brigádokat, negbeszélik az 1964-es terv- 'eladatokat, amelynek jó teljesítéséhez a bánya műszaki ve- retősége segítséget kér az akink szocialista brigádjaitól. Ez ehát a helyzet Ormosbányán, i fejlődés minden tekintetben 'elfelé ívelő, a szocialista bri- íádok még jobb, színvonala- ;abb munkára törekszenek.

A Szuhavölgyi Bányaüzem

nájus óta rendszeresen télje- :íli széntermelési tervét. A cülönféle gazdasági mutatók cedvező alakulása is arra en- ;ed következtetni, hogy a szó- áalista brigádok az utóbbi időién nagy segítséget adnak eh- íez a munkához. Igaz, itt csak >24 tagja van a szocialista brigádoknak, mégis nagy erőt cépviselneb. A fejlődés azon- lan pillanatnyilag nem kielégítő. Vannak uffl'an egészen kiváló brigádok, de vannak gyengék is, amelyek nehezen érik el célkitűzésüket. Ennek főleg az az oka. hogy az átszervezés során csaknem száz embert helyeztek át más munkahelyre, s ez egy időre visszavetette az összeszokott brigádok munkáját. Az igazgató és a főmérnök szerint az utóbbi időben már fellendülés tapasztalható a szocialista brigádok életében. Jobban dolgoznak, a brigádok tagjainak nyolcvan százaléka tanul. Figyelemre méltó, hogy a Fekete-völgy Il-es aknánál egy

szép vállalkozás is született: versenyt indítanak a Szocialista akna címért. Mind az ötszáz bányász küzd e célkitűzés eléréséért.

Ehhez persze segítség, az eddigieknél rendszeresebb, hatékonyabb támogatás szükséges a bányaüzem vezetőitől.

Az Edelényi Bányaüzem

sok műszaki problémával küzd, a termelési koncentráció kialakítása hosszú időre sok gondot, nehézséget jelent. Azonban csupán ezzel nem magyarázható a szocialista brigádmozgalom jelenlegi hanyatlása, visz- szaesése. Igaz ugyan, hogy a most kialakuló munkahelyek nem mindig kedvezőek a brigádmozgalom számára, de az is igaz:

többet kellene törődni a brigádokkal, hogy ismét elérjék és megtartsák a korábban már elért színvo- • nalat.

A termelést reális alapokra helyezik, ugyanígy a szocialista brigádmozgalmat is reális alapokra kell helyezni, a bánya vezetőinek segítségével. Az Edelényi Bányaüzem a megye fontos és jövőjét tekintve különösen jelentős üzeme, többet kell tenni azért, hogy itt is felvirágozzék a szocialista brigád- ős versenymozgalom, amely a szénfalak mellett is igen jó motorja a termelésnek, az emberi gondolkodás átalakításának.

Szegedi László

Korszerűsödik falusi kiskereskedelmünk

Jelentős mértékben bőrtilt és korszerűsödött a kiskereskedelmi egységek berendezése a mezőkövesdi járásban. Ez évben 8 új hűtőszekrényt, 2 hűtőkamrát, 11 hűtővitrint, 14 hidrofort szereztek be az üzletek részére.

Mindez lehetővé teszi, hogy a vásárlók vidéken is kifogástalan árut kapjanak.

A kereskedelem fejlesztésével hatásosan csökken a falu és a város közti különbség. Ezt a célt szolgálják az elmúlt két évben létesített új kiskereskedelmi egységek is. A 4 millió forinton felüli keretből többek között 4 iparcikk szaküzletet, 2 kölcsönzőt, 2 nagy bútoiTak- tárt, 6 új presszót,' 1 cukrászdát, 1 önkiszolgáló vendéglőt létesítettek a mezőkövesdi járásban.-----°o°----G

yémántot nevezlek el Valentyina YyeresEtovárói

Észak-Szibériában, ahol gazdag' gyémánt lelőhelyeket tártak fel, körülbelül másfél centiméter átmérőjű, 51.4 karátos egyedi gyémántrögöt találtak. A szakértők szerint ebből aj ovális alakú gyémántból kitűnő briliáns nyerhető. Az új gyémántot az első női űrhajósról, Valentyina Tyereskováról nevezték el.

A lakihegyi nagyadó

Ma 15 éve avatták fel a lakihegyi új nagy adót.

számú kemence martinászbrigádjai (Varga József, Dobó Imre, Ivádi Barna és Bárdos Sándor olvasztárokkal az élen) érték el. V. T.

5.25 százalékkal növekedeíí az ózdi martin kemencék teljesítménye

(Tudósítónktól.)

Az újjáépített ózdi acélművet 1963-ban a fokozatos és állandó fejlődés jellemzi. A fejlődést főleg a gazdaságosságra irányítják, és ez jelentős eredményekhez vezetett

Az 1962. évi tényszámokhoz viszonyítva az elmúlt hónapban a kemencék teljesítménye

5.25 százalékkal növekedett, az olajfogyasztás 13 százalékos csökkenése mellett. Ezen túlmenően jelentős fejlődést értek el a kemencék fenéi:javítási idejének csökkentésében, továbbá a fémbetét felhasználásában.

A kemencesor kollektívái közül legjobb eredményt a VT-os

— ÜZEMLÄTOGATÄST

rendez a Diósgyőri Papírgyárba nov. 14-én, csütörtökön délután 3 órakor a TIT földrajzi szakosztálya. Találkozás a gyár bejáratánál; Az üzem- látogatást Sindel Imre tanár vezeti.

Feljavítják a hazai telivér ménesek kancsáílományát

Magyar lótenyésztési küldöttség két hétig tanulmányozta az NDK telivér méneseit, és a Hazai telivér ménesek kancaállományának feljavítására S, igen értékes tenyészkanéul, Javábbá egy kiváló kancacsikót vásárolt. Pál János, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési igazgatóságának vezetője a küldöttség Hazaérkezése alkalmából elmondotta, hogy az új fejlesztési program- szerint az ország eddigi 270—280-as teli- vér-kanca állományát legalább 300-asra akarják növelni, a külföldről Hozott tenyésztör- zsek meghonosításával pedig egyúttal új minőségi fejlődésnek nyitnak lehetőséget.

E

lőző cikkünkben elemeztük a vezetők túlterhelését, annak okait, forrásait. Most egy olyan lényeges kérdésre térünk ki. amellyel ha nem jól gazdálkodik a vezető, túlterhelésbe kerül. Ez az idő! Hogyan lehet a vezetők időbeosztását javítani? A leggyakoribb időbeosztási hiba — mutatott rá a szerkesztőségünkben rendezett ankéten vitaindító előadásában dr. Susánszki János elvtárs, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdasági tanszékének vezetője — az impulzusok érkezési sorrendben való fogadása. Ez az a vezető típus, amely sorrendben foglalkozik a vállalat ügyeivel, úgy, ahogy azok éppen jelentkeznek. Az ilyen vezető a házassági segélykérések után importügy- gyel, majd gépkocsi-javítással foglalkozik. Az ilyen gyárakban, üzemekben nagyon rosz- szul dolgozik a titkárság, s éppen legfontosabb feladatának, az ügyek érdemi szűrésének nem tesz eleget. Á megoldás: a vezető zárja mindig azzal a napot, hogy titkárságával elkészíti a következő napi időbeosztását, Eleinte hosszabb ideig fog tartani, később 5 6

percig.

A vezető hagyjon egy szabad félórát a napból, amely időben bárki, bármilyen ügyben hozzá fordulhat.^ Ezzel kapcsolatban Vincze Géza elv- társ, a Borsod megyei Építőipari Vállalat Igazgatója felvetette: a gyakorlat az, hogy a beosztottak. bármilyen kis ügyük is van, mindjárt a vezetőhöz fordulnak. Azt tartják egyesek: nem a lábhoz, hanem a fejhez megyek. A vezető peértekezletre, akkor ott lesz a meghatározott időben, de ha saját főosztályvezetőivel van értekezlete, altkor képes egy órát is késni.

A vezetők időbeosztásával kapcsolatban az ankélon felszólaló elvtársak elmondották, hogy igen gyakran az igazgató, a főmérnök, a főosztályvezető, bárhogy is szeretné, nem teljes egészében rendelkezik idejével. Vannak olyan tényezők, amelyek felrúgják a vezetők időbeosztását. Monos János elvtárs. a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója elmondotta, hogy egy éves megfigyelést végzett saját és mások munkáján. Eszerint a tröszt vezető beosztású dolgozói munkaidejüknek csak ötven százalékával, az üzemeknél dolgozó kisebb vezetők pedig 75 százalékával diszponálnak. Ennek oka a különböző társadalmi, politikai igénybevétel, amelynek, ha nem tesznek eleget, bizonyos helyen esetleg rossz szemmel néznek rájuk. Monos elvtárs elmondotta. hogy ők igyekeztek a vezetők idejét úgy befolyásolni, hogy minél több olyan idejük maradjon, amivel maguk rendelkeznek. Fokozottabban ragaszkodtak a saját maguk által elkészített időbeosztáshoz. Kezdetben egy havi időbeosztást készítettek, de á gyakorlat azt bizonyította, hogy csak dekádtervet érdemes készíteni. Eredmény; ma már 75 százalékig, maguk határozzák meg időbeosztásukat. Más szóval: egyre inkább sikerül munkájukból száműzni a tervsze- rűtlenséget, az ide-oda ránga- tást.

Igen tanulságos volt Hámori Sándor elvtársnak, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgató helyettesének azon megjegyzése kőiül kialakult vita, hogy minél magasabb beosztásban van valaki, annál több, úgynevezett üresjárattal dolgozik. Miből adódnak az üresjáratok? Abból

az alapvető tendenciát ez nem változtatja meg. Olyan képességű emberek vannak a titkárságon, alak el tudják dönteni, hogy az igazgató mivel foglalkozzék és mivel ne. Sajnos, a mi gyárainkban a titkárságok még nem töltenek be ilyen fontos szerepet. A mi titkárságaink, kivételes esetektől eltekintve, még a régi. kisüzemi jellegnek niegefelően dolgoznak. A titkársági munka alig haladja meg a gépírói, a bejelentési, a telefonfelvételi, a kávéfőzési munkát.

A másik időbeosztási hiba kapcsolódik az előbbihez. A vezetők és a beosztottak egymás közti helytelen időbeosztása. Az igazgatónak foglalkoznia kell műszaki, gazdasági, sőt személyzeti kérdésekkel is. A műszaki problémákon belül nem minden műszaki feladat tartozik a főmérnökre, de ha a vezető csali azzal foglalkozik szívesen, ami őt jobban érdekli, az árt a munkamenetnek. A vezető ezt a luxust nem engedheti meg magának, mert; nem művész. A művész fesse azt, amit akar, a vezető azonban csak azzal foglalkozzék, amire a vállalatnak szüksége van. A vezető időbeosztásában testesüljön meg az üzemi munkának, a reprezentatív munkának és a különböző vezetési munkaidőnek egymás közti helyes aránya.

Ugyancsak hibája az időbeosztásnak a vezetési határidők tekintetében mutatkozó pontatlanság. Sok vezető él abban a hitben, hogy ő megengedheti magának a pontatlanságot, mert túlterhelt, s így igazodjanak hozzá beosztottjai. Ha a minisztérium hívja

dig, ha nem fogadja, vagy máshová utasítja őket, köny- nyen megkaphatja: elszakadt a tömegektől. Mi itt a helyes álláspont? Hogy mindenki előtt nyiva áll a vállalat vezetőjének ajtaja, ez helyes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajtó mindig nyitva van. S ez még egyáltalában nem jelenti a tömegektől való elszakadást. Ha szerdán délután

4—6 óra között fogad az igazgató, s ebben az időszakban az egyéni sérelmektől kezdve a panaszokig mindennel lehet hozzá fordulni, ez éppen elegendő. Ha így osztja be idejét, nem kerül „időzavarba”. S ezt meg kell érteniük a beosztottaknak is, mert a vezető egy, 9 órakor kezdődött export- tárgyalást 10 perc múlva nem szakíthat félbe azért, hogy elintézzen egy házassági segély- kérelmet.

A vezetők időbeosztásával kapcsolatban egy másik kérdés is felmerül: ki készítse azt el. Természetesen magának a vezetőnek kell elkészítenie időbeosztását, de abban más is belefolyhat, elsősorban a titkárság. Ha a külföldi, jól organizált gyárakat vetjük össze a mi gyárainkkal, megállapíthatjuk, hogy ebben a kérdésben a külföldiek már előbb tartanak. Külföldi vállalatoknál a titkárságok igen nagy létszámúak. Susánszki elvtárs külföldi tapasztalataira hivatkozva elmondotta, hogy egy két és félezer embert foglalkoztató gyárban 12 tagú titkársággal találkozott. A 12 emberből öt mérnöki, illetve közgazdászt diplomával rendelkezett. Ez a számadat túlzottnak látszik^ de mindenesetre

például, hogy az igazgatónak van egy szobája, ahol megtalálható, telefonon elérhető a titkárnőn keresztül be lehet hozzá üzenni, vagyis nem tud „elmenekülni” az ügyek elől. Ennek tudható be, hogy a csehszlovákok felmérése szerint egy igazgató átlagosan 11,7 percet tud megszakítás nélkül foglalkozni egy-egy üggyel, legyen az bármilyen fontos. A CSKD Dukla Gépgyárban ennek megszüntetése végett a következő kísérleti megoldást csinálták. Az igazgatónak és a főmérnöknek is két' szobája van. Az egyik a reprezentatív szoba, a másik pedig az alkotó szoba. Amikor az igazgató, vagy a főmérnök dolgozni akar valamin, elvonul az alkotó szobájába, amelynek ajtaján nincs kint a névtábla, a szobának nincs reprezentatív berendezése, s nincs telefonja. Itt ugrásszerű javulást tapasztallak az igazgató, a főmérnök időkihasználásában. A vezető három órát töltött naponta hivatalos munkahelyén, három órát általában az alkotó szobában, két órát pedig máshol volt elfoglalva. Ugyanilyen módszerekkel dolgoznak már egyes szovjet és lengjél gyárakban is.

A vezetőle időbeosztása tehát fontos dolog, s feltétlenül helyes vele alaposan, tudományos szinten foglalkozni. Heljres és főleg érdemes, mert ha a vezetők időbeosztása jó, jut ideje mindenre, főleg a gyár előtt álló legfontosabb problémák megoldására, s ennek az egész •kollektíva látja hasznát. De helyes vele alaposabban foglalkozni a vezetők szempontjából is, mert az az igazgató, főmérnök, aki jó időbeosztással dolgozik, nem megy tönkre egészségileg, nem lesz ideges, könnyebben tud megbirkózni a nehéz feladatokkal.

Fodor László Paulovits Ágosté-- (Folytatjuk.)

A vezeáésrol-vezetűknek

XIL 1

Äa időbeosztásról