Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

I

2

ESZAKMAGTARORS2AG

Szerda, 1963. november 13,

Home:

1 nemzetközi kérdéseket tárgyaláséit kell megoldani

Home angol miniszterelnök beszédet mondott Londonban, a polgármester bankettjén. Ez volt a miniszterelnök első nyilvános szereplése, amióta visszatért a fővárosba, hogy átvegye a kormány vezetését.

Sir Douglas-Home kijelen- ■ telte:

„minden nehéz nemzetközi kérdést, beleértve a berlini problémát, tárgyalások útján kell megoldani,

bármilyen hosszúak is ezek a tárgyalások, mivel az emberiségnek nincs más választása”.

— Az embereknek abba kell hagyniok a háborúskodást, s le kell mondániok a háborúról, mint a konfliktusok rendezésének eszközéről — mondotta Douglas-Home — majd hozzáfűzte: — Hruscsov úr éppen úgy, mint mi, tisztában van a nukleáris háború veszélyével.

Az angol miniszterelnök véleménye szerint

a nemzetközi légkörben bekövetkezett legutóbbi változás további reményekre jogosít.

Ezután azonban ismét azt hangoztatta, hogy Angliának szüksége van nukleáris elrettentő erejének megőrzésére, mert — mint állította — csalt így tarthatja fenn nemzetközi befolyását.

Ebben a kérdésben csak akkor változtathatjuk meg álláspontunkat — fejezte be szavait Sir Douglas-Home —, ha megvalósul a teljes és egyensúlyozott leszerelés.

kiAido Moro

(Folytatás az 1. oldalról.) mondtak, amikor pedig ■pártja , a szélsőjobboldallal szövetkezeit, a néptömegek felháborodása söpörte el 1960-ban Tamb- roni kormányát. Bár Marónak nyitian hangoztatott célja a kommunisták elszigetelése, a kereszténydemokraták konzer- zativ szárnya, az úgynevezett dorottyás csoport fenntartásokat hangoztat a „marxista szocialistákkal” való együttmükö- déssel szemben. Mórának csupán korlátozott számú megbízható hive van a kereszténydemokrata párt központi bizottságában, ezért politikáját saját pártjában is csak állandó taktikázással, újabb és újabb kompromisszumok árán tudta

megvalósítani. Ezért is nevezik gyakran „a kompromisszumok

emberének”,

Egy iHöiitSatfean

KEDDEN este Bécsben ünnepélyesen átadták rendeltetésének az osztrák fővárosban működő nagymúltú magyar kulturális központ, a Collegium Hungaricum új épületét.

FELLŐTTÉK november 11- én, hétfőn a Szovjetunióban földkörüli pályára a „Kozmosz —21” mesterséges holdat.

A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely, mint ismeretes, Belg- rádban tartózkodik, kedden Mazurovnak, az SZKF Központi Bizottsága elnökségi póttagjának. a Legfelsőbb Tanács elnökségi tagjának vezetésével látogatást tett Edvard Kar- deljnél, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnökénél.

RICHARD NIXON, az Egyesült Államok Eisenhower elnök idején volt alelnöke, vasárnap az amerikai televízió munkatársának nyilatkozatában kijelentette, „semmilyen körülmények között sem” kíván alelnök jelöltje lenni pártjának.

SZÁLAIT BITAR szíriai miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását, amelyet a Forradalmi Parancsnokság Nemzeti Tanácsa elfogadott.

744 oldal, Ä—K-ig

Kedden a Magyar Tudományos Akadémián sajtótájékoztatón mutatták be az Akadémiai Kiadó gondozásában készülő Magyar Irodalmi Lexikon most megjelent első kötetét. Benedek Marcell profesz- szor. a lexikon főszerkesztője hangsúlyozta, hogy az új lexikon egyik legnagyobb erénye, hogy világos magyarázatot ad az irodalom-elméleti és irodalom-esztétikai fogalmakról és ismerteti az egyes irodalmi irányokat.

A most megjelent első kötet 744 oldalon, A—K-ig terjedő címszavak alatt nyújt tájékoztatást minden számottevő magyar író életéről és munkásságáról. Külön értéke a szokatlanul gazdag és modern képanyag.

A btörsüdi mumfcásés a^rárssociti&istú mosgaimah emléheit gyűjti össsse ea. llemiuw 0ttó 3Aü%eutn

A Herman Ottó Múzeum széleskörű gyűjtést kezdeményezett, hogy hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára rendszerezze Borsod gazdag munkásmozgalmi hagyományait. A munkásélettel kapcsolatos adatok gyűjtését a múzeum négy esztendeje kezdte meg, azóta több mint 3C00 fénykép, okjrat, visszaemlékezés került a múzeum birtokába. Igen gazdag a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, az egykori kincstári vas- és acélgyár munkásságának keresetéről, szociális ellátottságáról, munkakörülményeiről, valamint szervezkedéséről összegyűjtött dokumentáció, igy például a második világháború idején a diósgyőri munkások ellenállását, béketüntetését megörökítő adatok. Ugyancsak összegyűjtötték a Szuha- és Sa- jóvölgy bányáinak egykori viszonyaira vonatkozó emlékeket. Igen gazdag a Tanácsköztársaság idejéből a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításával kapcsolatos

Átadták Marj alaki Kiss Lajosnak a Bugát Pál emlékérmet

Kedden délután bensőséges kis ünnepségre gyűlt össze néhány >émber a miskolci Értelmiségi Klubban. Az ünnepségen Marjalaki Kiss Lajosnak, a tudósnak, a pedagógusnak, a népművelőnek adták át a Bugát Pál emlékérmet.

Az ősz hajú, 76. születésnapjához közeielő, de pihenni még most sem tudó Marjalaki Kiss Lajos meghatót tan hallgatta dr. Nagy Lászlónak, a TIT főtitkárának beszédét, melyben elismerő, meleg szavakkal méltatta a tudós sok évtizedes munkásságát. A főtitkár beszéde után Marjalak! Kiss Lajos elmondotta, hogy nagyon megtisztelve érzi magát és a népművelést, melyet rendszeres „második műszakként” végzett, ezután is szeretné még folvtatni.

Ezután dr. Deák Gábor, a történelmi szakosztály nevében köszöntötte a kitüntetettet.

anyag is.

A felszabadulás utáni évek és a szocialista építés dokumentumai között szerepel a három és az ötéves tervek nagy építkezései, mint többek között az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciója, a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyikombinát, most pedig az épülő Tiszapalkonyai Vegyiművek építése. Ezeknek egy-egy szakaszát örökítették meg fényképeken. Helyet kap a gyűjteményben a felszabadulás óta épült városok és városrészek dokumentációja is Miskolcról, Ózdről, Tiszapalkonyáról.

A mezőgazdaság szocialista átalakulására vonatkozó adatokkal együtt gyűjtik össze Borsod agrárszocialista emlékeit is, amelyeknek elsősorban a Bodrogközben vannak hagyományai, valamint a Matyóföldön. az egykori summá- sok életében játszottak szerepet.

Az országgyűlésen

elhangzott minisztertanácsi beszámoló úgy értékelte hazánk gazdasági helyzetét, hogy az a- téli és tavaszi időjárási nehézségek ellenére sokat javult, szilárdult. Népgazdaságunk erős gazdasági alapokon áll. Hazánkban a reálbérek emelkedtek, életszínvonalúnk javult. A Minisztertanács beszámolója tárgyilagos, reális képet adóit és éppen ezért önkritikusan kitért a hibákra is — meghatározva egyúttal a soronkövet- kező legfontosabb feladatokat.

Második ötéves tervünk harmadik évében járunk. 1963 utolsó két hónapja alatt rengeteg a tennivalónk, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az előbbiben mindent el kell követni az évi terv teljesítéséért, a lemaradások pótlásáért, az utóbbiban a fő cél: a vetésterv sikeres teljesítése után az őszi betakarítási, mély- szántási munkák maradéktalan elvégzése. Csakis akkor foghatunk megalapozottan a negyedik évre előirányzóét célkitűzések megvalósításához és várhatunk 1964-ben újabb győzelmeket,

Ez a gondolat csendült ki a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen is a tájékoztatókból, értékelésekből és a hozzászólásokból. Megyénk mezőgazdaságában nagyszerű teljesítmény született. Az átszervezés óta először sikerült a dolgozó parasztság szorgalmával, s a munkásosztály segítségével határidőre, jó minőségben teljesíteni a vetéstervet. Az adatok már ismertek. De itt, a megyei pártbizottság ülésén is egymás után sorolták a felszólalók a járások, községek eredményeit, festettek képet arról a nagy munkáról, amely a jövő évi tervteljesítés megalapozásáért a szántóföldeken zajlik. A kampány jól sikerült: a megye lel'iesítelte kenyérgabona vetési tervét, s ha vetéseinket most továbbra, is ilyen odaadással ápoljuk, vigyázzuk, ha a sikereken felbuzdulva mindent megteszünk az őszi betakarítás időben történő elvégzéséért, következésképp. a mélyszántást terv teljesítéséért, akkor méltán bízhatunk benne, hogy elérjük a második ötéves terv negyedik évére tervezett színvonalat.

Hasonlóképpen tengernyi a tennivalónk az iparban. Sokfelé küzdenek még tervlemaradással, amely elsősorban a

zord télből adódott és ez az adósság azóta tovább növekedett, vagy csak kis mértékben fogyott. Az ipari területen dolgozó elvtársak elmondották felszólalásaikban azt a hősi erőfeszítést, amelyet a gyárakban, üzemekben tesznek: beszámoltak a szocialista munkaverseny előrelenditő eredményeiről, a szocialista brigádok példamutatásáról. A Lenin Kohászati Müvekben, a Diósgyőri Gépgyárban, a bányákban, a vegyiparban és más üzemekben naponta születnek nagyszerű .eredmények, azon fáradoznak, hogy csökkentsék az adósságot. De azt is elmondták a felszólalók, hogy még igen sok a gondjuk.

A kérdéscsoport közül válasszuk ki elsőnek a szállítási iparágazatot és azon belül is a legjelentősebbel: a MÁV-ot. Közismert, hogy szorosan ösz- szelügg ezzel a gyárak, bányák, az építőipar tervteljesítése. Ha a MÁV nem tudja elszállítani a készárut, fennakadás jelentkezik á termelésben. Csökkentik a munka ütemét az üzemek akkor is, ha nem kapnak időben ércet, kokszot, nyersanyagot, vagy éppen szenet. Bányászaink a télre való felkészülés jegyében nagyszerűen dolgoznak. Mindent elkövetnek, hogy sem az üzemek, sem a lakosság ne maradjon szén nélkül; hogy ne érezzük azt, afnit tavaly átvészeltünk. De rontja a hangulatot cs a lelkesedést, ha. azt látják, hogy a, verejtélces munkával kitermelt szén a földre öntve hever, begyullad, százezres. milliós károk keletkeznek benne, miközben a lakosság szénért ostromolja a TÜ- ZÉP-teleDeket. A kohászok ércre és kokszra várnak: akkor lennének nyugodtak, ha már együtt látnák a téli készletet. Sajnos, abból még nagyon sok hiányzik. Egyik-másik helyen még annyi sincs, amennyi készlettel tavaly indultak. Az építőipar hamarosan beszorul a falak közé, és csak fűtött helyiségekben dolgozhat. Sok

A MÁV is

t

pen ezért, akárhova. fordulunk mindenütt ezt halljuk: 1 MÁV...

panaszkodik

Nincs elegd1, dő kocsi, s ami van, azt sett tudják gazdaságosán kihasd nálni. Nem győzik eleget haF goztatni, hogy sok az állási i<*“ az üzemek és vállalatok szert rebbenés nélkül fizetik a.nrt gas kötbért, a kocsiálláspénzt ahelyett, hogy gyorsabb kin'" Írásról gondoskodnának. Pert a MÁV-nak és a népgazda* sásnak nem a kocsiálláspénzt hanem üres vasúti kocsi kell Dr. Pásztor Pál, a. MÁ' Miskolci Igazgatóságának ve zetöje a pártbizottsági ülése11 mondott felszólalásában elité*! te ezt a módszert. Előadásába' az derült ki, hogy ha. a szállít' tató felek nem változtatnak * jelenlegi helyzeten, a mA\ önmaga nem képes megoldat, a gondol, lényeges javulás m vábbra. sem várható. Az iga*' gatóság, melynek vasútvonal111 Heves, Nógrád és Szolnok irt' gye egyes területeit is beirt lózzák, a harmadik negyedé0 kocsiigényes árutonna terv® 91.2 százalékra teljesítette, 0 lemaradás még csaknem tér millió tonna. S a lemaradás sősorban az építőipari anyag0’ szállítását hátráltatta. Idéz0,IJ Pásztor elvlársat: „A írt nemteljesítése azonban crt kis mértékben származik * igazgatóság területén jógii', koztatott vasutas dolgozók *!l bájából. A rendszeres lemart dús fö oka: az állandó kocsiW ány ... Minden erőfeszítésük ellenére, a. mai napig nem t’1, luk elérni, hogy a. szállíttat felek napi kocsiigénylését irt' radéktalanul teljesítsük Sokfelé az történik, s ez! harmadik negyedévben, csa fokozta a gondol, hogy az űrt mek túllépik a kirakodási idű. elvonják a vasúti kocsikat ' s szállítástól. Jellemzik ezt n alábbi adatok: a KAV-telep^ g a kirakásra került vasúti K°! ),■ esik több mint 90, s a felad;*5' i

as

sz

b;

la

ta

k;

te

és

lő

lg

él

tsz

ar

még a megkezdett épület, tető nélkül meredeznek a falak. Anyag, anyag és harmadszor is anyag kellene: sóderért telefonálgatnak a mélyépítők, és szállítaná az előregyártóit eleme-1 két az énftőanvagipar. A cukorgyárak várják & répát, a felhalmozódott mezőgazdasági szállításoknak még csak egy részét bonyolítottuk le. Mindenki haladni, boldogulni szeretne; teljesíteni a tervet. EpÉvek óta hallgatom a termelőszövetkezeti gazdák és vezetők sóhajtozásait: „Kifagyott a búza, lefagyott a szőlő, de ezt az Állami Biztosító nem fizeti meg.” Nem tudnám megmondani, hányszor és hány helyen hangzott el ez a panasz. Lényegében: mindig és mindenütt. Mert ami igaz. az igaz: a mezőgazdaságban ősi ellenfél az időjárás, a természet szeszélye. háborgása. É’s ezt a nagyüzemi módszerekkel, a korszerű agrotechnikával sem lehet biztonságosan ellensúlyozni. A fagy, fagy marad minden időben. Edzettebb, a hideg telet jobban bíró növényfajták előállításával még érhetünk el eredményeket, de fagyveszélyre mindenkor számíthatunk. Ilyenformán érthető volt az emberek sóhajto- zása, ha a fagykár elleni biztosításról volt szó. Mert a téli és tavaszi fagyok pusztítását mindenkor megérezték a mezőgazdasági üzemek. Egy-egy komisz tél, vagy tavaszi fagyás sokszor még a legjobb, legstabilabb gazdaságok terveit, számításait is keresztülhúzta.

A téli és a tavaszi fagyok ellen eddig nem igen lehetett biztosítani. Sem a kalászosokat, sem a kapásokat, sem a nillangósokat, sem a gyümölcs- féléket.

De mi a helyzet most?

Az, hogy tavaly ősszel, végre megszületett az Állami Biztosító nagyon bölcs és emberséges határozata, amelynek értelmében, az előírások szerint, az Állami Biztosító vállalja az összes őszi és tavaszi kalászos növény esetleges fagykárának megtérítését. A termelőszövetkezett gazdák és vezetők megkönnyebbülve sóhajtottak fel: „Végre, csakhogy ezt is megA fagykár elleni biztosítás

értük!” Sok termelőszövetkezet vezetősége azonnal élt is a lehetőséggel: az előírt szabályok és feltételek mellett bebiztosították a kalászos növényeket fagykár ellen. Ezek a vezetők nyugodtabban nézték a.tavalyi zord telet, nem féltek úgy, mint azelőtt, vagy úgy, mint akik nem biztosítottak, mert tudták, hogy fagykár esetén a biztosító fizet. Fizetett is. Borsod megyében összesen 18 millió forint értékben térítette meg a fagy okozta károkat. A biztosító tehát eleget tett vállalt kötelezettségeinek, s így a termelőszövetkezetek jól jártak: gazdálkodási tervük nem borult fel, bevételi kiesésük elenyésző, legalábbis a fagykár miatt nincs sok hiányuk és természetes, hogy könnyebben ki tudják fizetni a munkaegység betervezett értékét is.

De nem minden termelőszövetkezet élt a lehetőséggel. Emberek, akik azelőtt sóhajtoztak, hogy milyen jó lenne fagykár elleni biztosítást kötni — a lehetőség megszületése után úgy tettek, mintha az effajta biztosítás felesleges dolog lenne. Akkor már ígv filozofáltak: hátha nem is lesz kemény tél... És ha nem lesz, akkor kár a biztosítási összegeid. A tél láttán fizettek volna örömmel, de akkor már késő volt. A határidő november 20- án lejárt. így aztán csak azok a termelőszövetkezetek kaptak kártérítést, amelyek időben megkötötték a biztosítást

A kalászosokat tehát már tavaly is be lehetett biztosítani

fagykár ellen. De a kapásokat és más szántóföldi növényeket még nem. Az Állami Biztosító tavaly még csak ígéretet tett, hogy tovább szélesíti a biztosítási lehetőségeket, s végső soron az a célja, hogy minden növény a biztosítás védelme alá kerüljön. Ezt az ígéretét az Állami Biztosító most valóra is váltja. Az új biztosítási rendelkezés értelmében mostantól kezdve a kertészeti növények, valamint a szőlő és gyümölcsök kivételével, minden szántóföldi növényt be lehet biztosítani fagykár ellen. Sőt, bővítették a biztosítási lehetőséget olyan értelemben is, hogy a megkötött biztosítás most már nemcsak a kifagyásra, hanem' a. felfagyásra és a kipálásra is vonatkozik. Ezt az intézkedést csak dicsérni lehet, hiszen a szövetkezeti gazdákat és vezetőket is megelégedéssel tölti el.

Az elmúlt esztendőben az Állami Biztosítónak még bizonyos kikötései voltak. Az idén nincsenek ilyen kikötések. Minden vetést bebiztosítanak. A megkötés csupán az, hogy a biztosítást nem egyes növényekre, és nem bizonyos területekre kell kötni, hanem a kertészet kivételével minden növényre, vagyis: az. egész szántóterület 60 százalékába. Készletbiztosítás nincs. A 60 százalékra kötött biztosítás a kertészet és rizs kivételével minden növényre érvényes, ha a fagy a növényt elpusztítja. Illetve: a biztosító olyan arányban fizet kártérítést, amilyen arányú a növények kipusztulása, vagyis a kifagyás, felfagyás, kipálás okozta kár. A

biztosítási díj sem a bevétel kettő százaléka, hanem minden hold után 40 forint.

Ez tehát a helyzet most. Panaszra, sóhajtozásra nincs tovább ok. Az Állami Biztosító teljesítette ígéretét. Most már a gazdákon, a termelőszövetkezeteken a sor. hogy éljenek is a lehetőségekkel, nehogy úgy járjanak, mint az elmúlt télen. Kössék meg a biztosítást addig, amíg nem késő, vagyis november 15-ig. Később ugyanis nem lehet. Szolgáljon tanulsággal az elmúlt tél. Az időjárást sohasem lehet kiszámítani. Csak az lehet nyugodt, aki nem sajnálja a biztosítási költséget és időben biztosít.

A fagykár elleni biztosítás utolsó, a teljességhez vezető lépése még hátra van. A szőlőket, gyümölcsösöket és kertészeti növényeket nem lehet fagykár ellen biztosítani; Pedig a gazdák ezt is szeretnék. Különösen a szőlőtermelők. Hiszen a fagyok, különösen a tavaszi fagyok egy-egy gazdaságban katasztrofális károkat okoznak. Jó lenne, ha a biztosítás ezeket a növényeket is védené. Azért is fontos lenne a fagykár elleni biztosítás kiterjesztése a szőlőkre, gyümölcsösökre, mert ezek területe növekedni fog. Állandóan szőlő- és gyümölcstelepítésre biztatjuk a termelőszövetkezeteket. Még a telepítési kedv Is növekedne. ha a biztosítás nemcsak a jégverés okozta kárt, hanem a téli és tavaszi fagyok pusztítását is megtérítené. Akkor aztán igazán nem maradna különösebb ok arra, hogy szidják a mezőgazdaság biztosításának rendszerét;

Szendrci József

kocsik több mint ötven szárt léka késett meg. (A KAV rt bájából, mint azzal akkor megyei pártbizottság is fogl? kozott, július és augusztus 1*° napban gyakran több száz k° esi várt kirakásra.) A Szere0' esi Cukorgyár október hón8? ban rendszeresen 3—4 érért túllépte a rakodási időt. J* vult, de nem sokkal jobb , helyzet az ÓKÜ és az Lte esetében. S most lássuk, rt lyen népgazdasági károk srt* maznak abból, hogy egyes űrt mek „nagyvonalúan” kifízOr a kocsiálláspénzt, ahely0 hogy a kocsit mielőbb visfirt adnák. Miattuk a Nyékládbrt Kavicskitermelő Vállalat a te, negyedévi fuvarozási tért* csak 46,8, a Tállyai Kőbán? 70, a Miskolci CementárufS? pedig 59,1 százalékra telje*;’ tette. Mindez kihatott az ép1' tőipar és a mélyépítők űrt0 kájára. Még súlyosabbá a helyzet a borsodi szénit dencében, ahol vagonhiáf miatt S621 tonna szenet <$J lőttek a földre és abból Irt tonna még mindig felrakd*1 vár.

Mint ismeretes,

bér havi kocsdigényes áru tort' terve 100 ezer tonnával tört mint a múlt évi tényszrt1 Csupán tehát ennek 100 szárt lékos teljesítése is nagy t®‘ adatokat ró rájuk, s nem lert nek képesele a korábbi lemül? dás pótlására, bár a vasút0 dolgozók nagy erőfeszítés©*1? tesznek az igényele jobb ki©1?' gítésére. Még jobb és teu szerűbb összefogásra van srt” ség és elsősorban arra, hog)' sok vasúti kocsit rendszerezi igénybe vevő szállíttató fe1^ belássák országos nehézség inlcet. Nincs elegendő várt- kocsink, azzal kell gazdáik0?' ni, ami van. A megyei párt*’' zottság ülésén nyomatékos? aláhúzták ennek fontosságát . a határozat 7. pontja .külön K tért a kérdésre. Soron kört . kező feladataink megoldm nagy mértékben a MÁV P munkájától is függ, de a (1°^ dókat közösen cs joórt együttműködve kell megold1’ nunk.

Önöd várj íwndó*

A vasúti számítás meggyorsításának kérdése a. megyei pártbizottság ülésén