Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-09 / 262. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 262. szám. Szombat. 1963. november 9. /yS** ,,, gr* (MÍrőf ff v Cj V\ c ,/ O : ' Világ proletárjai, egyesüljetek? "N Ünnepi műszak a Lenin Kohászati Művekben I^ioveinbcr 7-érc áíndíák, terven felni fl hétvépe spartja Heti rádió- és televixióműsor v.____________________________________________________) Emeljük a pártöktatás színvonalát, meggyőző ereié!! P ártunk yiIX. kongresz- szusának határozata kimondja: „A marxizmus eszmei offenzív úja 1 egész szocialista, épitömunkánk szükséglete és követelménye”. Ennek megvalósítására fordulatot; kell elérni a pártoktatás színvonalában is. A pártoktatás minőségi javításának megvannak az objektív és szubjektív feltételei. A szocialista országok sikerei, a hazánkban végbement társadalmi változások kedvezőbb alapolcat teremtettek a marxizmus eszméinek hatékonyabb terjesztéséhez. A pártöktatás propagandistáinak felkészültsége állandóan javul, magasabb a propagandisták maiv xista és általános műveltségbe. Évről évre gyarapszik oktatási tapasztalatuk. Színvonalasabbak a pártöktatás tananyagai is. A propagandisták az eszmei harcnak egyik derékhadát képezik, ezért rendkívül fontos, hogy megértsék szerepüket, feladatukat a szocializmus építésének új szakaszában. Pártunk VIII. kongresszusa azt a feladatot tűzte a propagandisták elé. hogy vonzó formában, az élettel szerves kapcsolatban ismertessék pártunk politikáját, terjesszék a. marxizmus—leninizmvs eszméit. A szocializmus teljes felépítésének előttünk álló feladatait pártunk VIII. kongresszusa világosan megjelölte. De még nem mondhatjuk el, hogy ezt minden párttag megértette. Egyeseiméi aggályokkal, kételyekkel találkozunk: nálunk „liberalizálódás van, letértünk az osztályharc politikájáról.” Mások éppen „nagyobb engedményeket” követelnek. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban is elég sokszínű véleménnyel. gyakran felszínes vizsgálódással találkozunk. Jelenleg egyik fő akadálya fejlődésünknek a polgári, kispolgári nézetek, erkölcs maradványai, amelyek jelentős károkat okoznak szocialista építömunkánkban. Megnyilvánulnak ezek a felelőtlenségben, a, társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekben és más, hasonló negatív jelenségekben, sokszor olyanoknál is, akik „ismerik” a marxizmus tanításait. A propagandisták egyrészt: nem tud- kellő, meggyőző erővel, helyes érveléssel választ adni az élet által felvetett új kérdésekre, ezeket vagy leegyszerűsíti, vagy egyoldalúan az elméleti tételek magyarázására. szorítkozik, ami az élettől elszakítva, dogmát izmushoz, betűrágáshoz vezet. A betűrágás olykor szektás, olykor revizionista formában jelentkezik. A párt propaganda munkájának elválaszthatatlan kapcsolatban kell lennie a gyakorlattal. Úgy kell szervezni a pártoklatás minden foglalkozását, hogy annak tartalma ne korlátozódjék csupán az alapvető elméleti tételek tisztázására, a fogalmakon való rágp- dásra, hanem állandóan gazdagítani kell azt olyan kérdésekkel. amelyek a szocializmus teljes felépítésének időszakában előtérbe kerülnék. A propagandistának világosan kell értenie, hogy a marxizmus fogalmainak tartalma és terjedelme a kon’rét iiirterielnu körülmény akne k megf elélőeh változik, hogy az elmélet szürkévé válik, ha nem szolgál a cselekvés vezérfonalául. A z elmélet-gyakorlat egysége megköveteli a pártoktatás módszereinek állandó tökéletesítését is. Száraz, unalmas visszakérdezés, „kisiskolás” fnódszerek helyett, gondolkodásra ösztönző vitákra, őszinte hangú politikai beszélgetésekre van szükség. A propagandistának törekednie kell arra. hogy a oo- íitikai foglalkozások ne váljanak fárasztóvá, érdektelenné. Ezt egyedül az érdekes beszélgetéssel még nem lehet biztosítani. Az előadás, a beszélgetés közben bemutatott képek, vetített filmek-. felolvasott könyv- és versrészletek, folyóiratcikkek, helyi példák stb. mind a mélyebb megértést segítik és' egyben színesítik a foglalkozásokat. Mindezek biztosítósa természetesen nem a propagandisták, hanem a pártszervezetek, a pártbizottságok feladata. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája megköveteli az elmélet tisztaságáért állandóan „két fronton” vívott harcot. Az imperializmus taktikája most a „lazí+áH” nnliti- ka, az ideológia behatolás és aknamunka. Korunkban elkeseredett harc folyik a két ideológia között. Ez a harc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamatának visszatükröződésé. Minél több győzelmet arat a szocialista világrendszer, minél súlyosabbá válik a világkapitalizmus válsága, minél jobban kiéleződik az osztályharc, annál jobban fokozódik a marxizmus—leninizmus szerepe a tömegek tömörítésében és mozgósításában. Közismert, hogy az eszmék területén nincs békés együttélési A burzsoá és a szocialista ideológia nem férhet meg egymás mellett. A nézetek szem- beállítása, a vita és a meggyőzés a követendő módszer. A nézetek szembeállításának és a vitának egyik legfőbb célja, hozzásegíteni a párt politikáját követő, de még a polgári és kispolgári. ideológia és erkölcs maradványaitól meg nem szabadult embereket ahhoz, hogy közeledjenek a marxizmus álláspontjához. A propagandistáknak meggyőző érvekkel kell bizonyítaniok, hogy csakis a marxizmus teszi lehetővé az igazság elérését, az ideológiai felvértezettségét, a kételyek eloszlatását. A szocializmus teljes felépítése. az ipari és a mezőgazdasági termelés egyre több politikai, gazdasági ismeretet követel. Ma nem egyszerűen a betűkért, az elméleti tételek megismeréséért kívánnak tanulni az emberek, hanem azért, hogy eredményesebben dolgozzanak a maguk helyén A munkában • való helytálláshoz pedig magasfokú szocialista tudatosság. világnézeti szilárdság és szocialista erkölcsid ág szükséges. T öbbszörösen vonatkozik ez a propagandista elvtársakra, akik arra vállalkoztak, hogy pártunk politikájának magyarázói, eszméinek terjesztői és embertársaiknak nevelői lesznek. Tökéletesíteni kell propagandistáink képzésének, továbbképzésének formáit is, hogy egyre eredményesebben teljesítsük propagandamunkánk legfőbb követelményét: hatni, formálni j nemcsak a fejekben, hanem a munkában, az életmódban és az erkölcsi felfogásban is. Bogár Károly , Világszerte megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom , 46 évfordulóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 4G. évfordulója alkalmából a világ minden részében megemlékeztek a világ- történelem e legjelentősebb eseményéről. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás- paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az ünnep előestéjén az Erkel Színházban rendezett emlék- ünnepséget. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Szirmai István, .az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünnepséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában gyűltek össze szerdán este a szovjet főváros közéletének képviselői, hogy díszünnepségen emlékezzenek meg a nagy évfordulóról. Az ünnepség díszelnökségében foglaltak helyet Hruscsov és Brezsnyev vezetésével a szovjet kormány, az SZKP vezetői, k mellettük a lenini páll veteránjai, az SZKP idős tagjai, továbbá a Szovjetunió hat űrpilótája. Ott voltak a Moszkvába akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, köztük Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. A díszünnepségen Nyi- kolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára; mondott ünnepi beszédet. A beszéd után nagyszabású ünnepi műsort adtak a moszkvai színházak művészei. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából Miskolcon rendezett díszünnepségről lapunk november 7-i számában már beszámoltunk. Ezen az ünnepségen részt vett Babáskin szovjet őrnagy is. aki 1944-ben i-észt vett. a Miskolc felszabadításáért vívott harcokban. A kedves szovjet vendég felszólalásában méltatta az évforduló jelentőségét, és tolmácsolta a szovjet dolgozók üdvözletét. Uj szovjet rakétaelháríto fegyvert mutattak be a Vörös téren tartott káprázatos díszszemlén Borús, hűvös napra ébredt csütörtökön az ünneplő Moszkva. Már korán reggelitől vidám, éneklő fiatalok gyülekeztek az üzemek és hivatalok előtt, fúvószenekarok járták az utcákat, katonás rendben, várták a díszszemle kezdetét a Vörös tér közelében felsorakozott alakulatok. Moszkvai idő szerint 10 óra előtt néhány perccel tapsvihar fogadta * a Derűn mauzóleum mellvédjén megjelenő Hruscsov vot, Brezsnyevet, az SZKP többi vezetőjét, a Szovjetunió marsalljait. Amint tizet ütött a Kreml toronyórája, a Szpasszkij-torony kapujában megjelent Rogyiori MalinovKoszorűzási ünnepségek Miskolcon Az ünnep délelőttjén a miskolci Hősök terén sok száz dolgozó gyűlt össze, majd hosz- szú sorokban vonultak fel a tömegszervezetek, az intézmények, a hivatalok, a gyárak, a fegyveres testületek küldöttségei. Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának koszorúját dr. Bodnár Ferenc és Dojcsák János, a pártbizottság titkárai helyezték el az emlékmű talapzatára. A városi pártbizottság koszorúját Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, a járási pártbizottság koszorúját Bialis József, a járási pártbizottság titkára, a megyei és a városi tanács koszorúját dr. Papp Bajos, a megyei tanács vb-elnöke, illetve Fekete László, a városi tanács vb-elnöke helyezte el az emlékművön. Koszorúzási ünnepséget tartottak Miskolc többi szovjet hősi emlékművénél. így Diósgyőrött és Pereces bányatelepen is. szkij marsall, honvédelmi miniszter acélszürke, nyitott ZIL—III gépkocsija. Beloborodov hadseregtábornok, a moszkvai körzet parancsnoka jelentést tett a miniszternek, majd Malinovszkij sorra köszöntötte a felsorakozott csapattesteket. Harsogó hurrá volt a válasz a miniszter üdvözlő szavaira a Vörös téren, a Marx sugárúton, a Gorkij utcán és a Lovarda téren. Ezután Malinovszkij marsall gépkocsija Glinka dicsőségindulójának hangjai mellett visszatért a Vörös térre, majd a miniszter beszédet mondott a Lenin mauzóleum mellvédjéről. Malinovszkij marsall megállapította, hogy a Szovjetunió negyvenhat év alatt „az elmaradottság állapotából gigászi lépést tett a haladás magaslataira”. A továbbiakban hangsúlyoz....> ta, hogy az SZKP és a szovjet kormány, a szocialista közösség országai, a béke és a haladás erői következetesen és állhatatosan harcolnak a termonukleáris világháború megakadályozásáért, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. Ugyanakkor Malinovszkij marsall rámutatott arra. hogy az imperialisla államok agresz- sziv erői makacsul ellenzik a nemzetközi feszültség enyhülését, nem akarnak leszerelni, kitartanak a hidegháború álláspontján, és terveket szőnek a szocialista országok katonai megtámadására. —• Az imperialisták agresz- sziv szándékai és provokációi arra kényszerítenek bennünket, hogy tegyünk meg mindent hazánk és az egész szocialista tábor biztonságának további erősítésére. Ha pedig a népek akarata ellenére az imperialista agresszorok merényletet kísérelnek meg hazánk és a szocialista közösség többi országának szabadsága és . függetlensége ellen, akkor megsemmisítő visszavágásban lesz részük — jelentette ki Malinovszkij marsall. A marsall szaval után az ágvúk össztüze és a szovjet himnusz hangjai töltötték be a teret. Ezután a hagyományok szerint elsőként a kisdobosok, majd a katonai akadémiák hallgatói léptek el a mauzóleum előtt. A Zsukovszkij nevét viselő repülőhadmérnöki akadémia díszalakulatát különösen nagy tap? fogadta, hiszen ezen a főiskolán tanul Gagarin és néhány más űrhajós is. A mauzóleum talapzatánál álló űrhajósok integetve üdvözölték felvonuló évfolyamtársaikat. Nagy taps fogadta a balti flotta tengerészeinek fegyelmezett oszlopát, a Kreml katonai iskolát, a határőröket, a belső karhatalom Dzsorzsinszidj alakulatát. Az ezer tagú nagyzenekar ezután elhagyta a tér közepét, hogy átengedje helyét a gépesített lövészalakulatoknak. Ölcet az ejtőernyősök követték, majd fülsiketítő zajjal a fúvószenekar muzsikáját is elnyomva, megjelentek a páncélosok és a tüzérek. Ezután következett a rakéták igazi kavalkádja, s a díszszem- íFolytatás a 2. ofdalom)
