Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Csütörtök, 1963. november eszakmagyakcrszag s VÁZÁK Vines a Főidőn gazdagabb, szebb ország ess M intha egy jókora agyagcsomót leejte­nénk, és az ilymödon kissé ellapult formát, szabálytalan vonalakat rögzí­tenénk. Gyorsan, amíg az agyag puszta súlyá­nak következtében nem vesz fel valami más formát. Gyorsan! És igazítsunk még rajta va­lamit, de ne aprólékosan, siessünk, mert még annyi munka vár! Tegyünk rá színt, de eh­hez hívjuk segítségül a tüzet is. A fazekas ko­rong már előbb elvégezte feladatát. Az anyag, a forgás, a tűz — az ősi teremtés kavarog al­kotó kezünk nyomán, és később a váza ott áll a kiállítási teremben a vitrin alatt. Az arra haladó embernek szinte vonzza a tekintetét. Az nézegeti, tovább megy, de pár lépés után újra a vitrin felé fordítja tekintetét. Egészen közel lép az üvegszekrényhez, és most már hosszasan vizsgálgatja a vázát. A vázát, mely egyáltalán nem kecses, nem sima. nincs el­ámító színezése, nem visel magán semmit; a női lélek finomságából, pedig nő alkotta. Mé­gis: szeretné kézbe venni, megtapogatni érdes felületét. Mikor elhagyja a termet, maga sem érti, miért szeretné pont ezt a vázát magával vinni. Nő alkotta, de nem ez a lényeges. Ott áll mellette egy férfinak, az apjának a munkája is, de érdekes módon ez utóbbi a nyugodtabb, a letisztultabb. A másik csupa darabosság, hirtelenkedés, feszülés: él. Az anyag mozgá­sát sejteti. Az emberben furcsa érzés lámád: mintha ez a váza még nem vette volna fel végleges formáját. A következő pillanatban talán mozdulni fog valamerre. Vágj' most is mozog? Mi fog meg ezen a vázán annyira? Semmi díszítés, egyszerű vonalak, érdes fe­lület, szabálytalan, elnagyolt fonna. Valami belső színe van, ami átüt a burkon. Szép? Nem ilyenre szoktuk használni'ezt a jelzőt. Valami kecsességet, üdeséget. könnyedséget árasztóra. A klasszikus görög vázák harmoni­kus, fénkölt nyugodtságára. Mégis: ha választ­hatnék a kettő között? A szabálytalant kér­ném. T alán éppen feszültséget, mozgást, nyug­talanságot, anyagszerűséget árasztó hangulata miatt. A mi korunk művé- 'sze alkotta, és bele tudott sűríteni a mi ko­runk lényegéből, mely ezernyi összetevőjével hat ránk, mely szokatlan, mellbevágó dolgo­kat produkál. Olyan sokat, hogy nincs is időnk kellő módon elámulni az egyiken, már újab­bat csodálhatunk. Százkilomét.erekre levő ese­ményről hozza szobánkba a képet, műholdak­kal népesíti az egei, szenzációs találmányok születnek a munka minden területén és gyor­san, gyorsan, mert semmivel nem vagyunk elégedettek, menjünk még tovább, még sebe­sebben. Altatóval alszunk, csillapítókat sze­dünk, mert szédít a tempó, korunk lázas lük­tetése. Mégis, amikor hátra-hátra nézünk, elé­gedetlenül csóváljuk fejünket: csak ennyi? Magunkban azért bólintunk: ez igen! De fé­lünk. hogy ha hangosan is kimondjuk, a má­sik esetleg megtorpan: pihenjünk. Pedig erre igazán nincs idő. Évszázados tespedésböl éb­redve élvezzük a repülést. Feltárult előttünk az alkotás szépsége és féljük az időt: vajon mit enged elvégezni még és mit kell félbe­hagynunk? Hát siessünk! Magunk mögött hagyunk minden régit, ami megkötne, ami hátráltatna bennünket. Az új világ új esz­méi naponként vívják csatáikat a haladásért. Csupa vibrálás, feszültség minden. És aki arra vállalkozik, hogy tükröt tartson ez elé a gyors mozgású világ elé, a művészetek bármilyen formájában is, akkor abból a tü­körből feszültséget, vibrálást kell látnunk. Ha valóban a mi világunk lényegét akarja meg­mutatni. A konvenciók hamisak, torzítanak. A művész, azon kívül, hogy egyéniség, mindig egy adott korban él, és az adott kor lükteté­sét, életritmusát érezni: parancsoló szükség­szerűség. 1-la megpróbálja kivonni magát aló­la: üressé, tartalmatlanná válik. És mint ilyen, nem maradhat életképes. Ä művésznek S mindig a maga korát — amelyikben él, léleg-i zik, dolgozik — kell adnia. Akár verssel, \ akár zenével, akár egy vázával. c ,,Megpróbálom megérteni a modern alko- £ tást” — hallatják azok, akik divatból szeretik £ az újat. A kor, amelyben élünk, ugyanúgy halj ránk. mint a művészre, de neki megadatott az? is. hogy érzékenyebben fogja fel a jelensége- £ két, és valamilyen módon ezt közölje is ve­lünk. De amíg nem tudunk elszakadni a kon­vencióktól, amíg szemünk csak néz és nem lát, amíg fülünk csak hall és nem ért, amíg félünk befogadni a mi világunk rezdüléseit, addig hiába közli velünk mondanivalóját. (Természetesen a szó nemes értelmében vett alkotásról, művészetről beszélünk, nem a mo­dernség mázába bújtatott formalizmusról.) „Megpróbálom megérteni?” Nem lehet meg­próbálni. mert ez semmivel sem több a szno­bizmusnál. Vag.v a magaménak vallom, amit iátok — bár lehet, hogy rögtön nem tudom megmagyarázni, miért — vagy nem foga­dom el. Láttam egyszer egy drágakövekből össze­állított mozaikképet. Évtizedeken át készítette a- művész, s mégis úgy érezte: nem tökéletes. Sok ezer mozaikot rakott, egymás mellé, hogy egyetlen arcmásban a valóság minden rész­lete, értéke, harmóniája tükröződjék. S köz­ben rájött: ha a sokezer mozaik többszörösé­vel dolgozott volna, akkor sem lett volna mii­vé ugyanolyan, mint a valóság. Nehéz is lenne tökéletesen bemutatni az életet alkotó sok kis összetevőt. S különösen nehéz lenne, ha egy ország életének tükörké­pét akarnánk adni. Egy olyan országét, amely bolygónk területének 16 százalékát foglalja el, s ahol földünk összlakosságának 7,8 százalé­ka él. A részletek azonban, ha tökéletesen nem is, néhány vonatkozásban elénk tárják, jellemzik az ország életét. Ismerjünk meg hát mi is néhány mozaikot, néhány apróságnak számító, mégis sokatmon­dó és kevéssé ismert érdekességet az ország­ról, amelynek népe így énekel; „Nincs a Földön gazdagabb, szebb ország...” 140 millió teljes jogú gazda | Képcsarnok a Művészetek Parkjában M A Szovjetunióban 225 millió ember él. Köztük nincs sem­miféle nemzeti, vallási, va­gyoni, iskolázottsági vagy egj'éb korlátozás. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának, a szövetséges köz­társaságok legfelsőbb tanácsai­: kosi számítva 35. Új sajtófcambinát ilyen érdekes: megnézünk egy-egy ki­állítást, egy épületet, egy bútordara-3 bot. hirtelen — lehet, hogy később • sem — semmi kifogásolni valót nem látunk 1 naponta non gyermekkel gya- benné. meg is dicsérjük és bensőnkben valami ?rapszik a Szovjetunió lakossága, megmagyarázhatatlan elegedetlenseg fészke- ^ mar itt n ^alacsonyabb: íoooo ia- lődik. Hiányérzettel távozunk, bár azt sem tudjuk, miért. Szép amit látunk, bólintunk] hozzá, de szemünkben, vagy a tudatunk mé-' lyén ott a kérdés: miért csak ez? Ez már volt. , Hol á van? Miért nem érzünk benne valamit abból a világból, ami körülvesz bennünket?] Ez a világ már maga alá gj’űrte a régit, miért nem merjük ezt közölni is? Ez a világ tele; van újjal, kifejező eszközei sem lehetnek ré­giek. Miért csak azt látja a ma élő alkotó, ] amit az ötven, vágj' száz évvel ezelőtt élő isi látott? Vagy miért pont úgy látja? Kielégület-] len érzést hágj'. És kielésületlen érzést hágj' az is. ha pusztán csak külsőségekkel, dekora­tív elemekkel próbálja elhitetni, hogy modern.1 új, amit ad. A mi korunk nem tűri a mellé-] beszélést. Amibe belefogtunk, az csak céltuda-t tos, meghatározott munkával vihető előbbre.' Részletkérdésekben lehetnek ugyan kitérők, c de a nagy egész töretlen, vaslogikával halad.] Természetesen nem ellentétek nélkül, hiszen, ha ezt, úgy a mozgást is tagadnánk, ami pe­dig abszurd lenne. Mert az ellentétek szülikI a mozgást, ami a folj'tonos előrehaladást biz-] tosítja. A mellébeszélésnek, a fölösleges díszí­tésnek nincs heij'e. És ideje, türelme sincs az' embernek, hogy ezt meghallgassa, vagy meg-! nézze. A lényeget keresi, akarva, akaratlanul is. Annak a világnak a lényegét, ami körülve-] szí. Éppen azért, mert minden mellékes hát­ráltatja elképzeléseinek megvalósulását. A z igazi művész is így látja. Mindent el­hagy, ami zavarna, elterelné a figyel­met a legfontosabbról, a mondaniva­lóról. Gj-ors, hirtelen vonalak születnek, anyagszerű, tapintásra ingerlő alkotások, amik a mozgást sejtetik. Belső feszültség, tűz teszi élővé ezeket a műveket. És főleg emberközel- ségbe hozza azokat. Nyilván nem véletlen, hogy napjaink lakásdíszitésében oly nagj' sze­repet kap a kerámia. Nagyobbat, mint pél­dául az üveg alá kívánkozó, hidegebb porce­lán. A kerámiát nem rakjuk vitrinbe, ott \'an az asztalunkon, a könyvespolcon, lombot, galy- lyat, virágot teszünk bele, közelinek, minden­képpen a mi világunkhoz tartozónak érezzük. Miért? Túlzás, ha a click elején érzékeltetett alkotási folyamatra gondolunk? Talán nem túlzás. Talán olt rejlik a lényeg; És miért döntünk az éx'des felületű, elnagyolt vonalú váza mellett? Mert igaz és így szép. A maga módján a mi élettempónkat, a mi életszemlé­letünket tükrözi. Mellébeszélés nélkül. És sze- retnénk magunkkal vinni, mint, a bennünket körülvevő világ rezdülésének hű mását, Priska Tibor A szovjet fővárosban új parkot létesítenek a Moszk­va folyó partján: a Művé­szetek Parkját. Közepén lesz a Szovjetunió Állami Kép­csarnokának új épülete, amelynek kapui a szovjet állam fennállásának 50. ét’ fordulóján (1967-ben) nyíl nak meg a. látogatók előtt A képcsarnok épülete 251 méter hosszú, cs 93 rnéte széles lesz. Kétharmad r szét a híres Tretyakov gyűj temény anyaga foglalja el Ez a gyűjtemény a szovje hatalom■ éveiben több min négyszeresére növekedett és jelenleg 35 ezer fest ményt és szobrot számol A látogatóknak mintegt 3 kilométernyi utat kell majt megtenniük, ha az égés; képtárat meg akarják iekin teni. A kiállítási termek kö zött külön pihenő halloka rendeznek be. E liallokbó gyönyörködni lehet, maid c Kreml, a Moszkva folyó lát­képében, és zenét is hallgat­hatnak a látogatók. A Moszkvában épült új saj­tókombinát Európa egyik leg­korszerűbb. specializált nyom­daipari vállalata. A háromszáz méter hosszú, 8 emeletes épületben 53.4 ezer négyzetméternyi területen folyik a. munka. A sajtótermé­kek minőségét az új rotációs gépek alól kikerülő készítmé­nyek színét, stb. műszer-rend­A Szovjetunió , ... adja a világ ipari terme­lésének 20 százalékát, vagyis 1 ugyanannyit. mint Anglia, Nyugat-Németország, Francia- ország, Kanada és Japán együt­tesen, • vetésterülete 1963-ban 218,2 millió hektár. A forrada­lom előtt Oroszország földbir­tokosai és parasztgazdaságai összesen 118 millió hektár ve- tésterületen gazdálkodtak. Az óriási. Volgán-túlj kazahsztá­ni. szibériai sztyeppékét, s az ország más területeit nem mű­velték meg. * 4770 újságot 76.9 millió példányszámban, és 4055 folyó­iratot 53 millió példányszám­ban jelentet meg. Oroszország lapjainak összpéldány száma, alig haladta meg a 3 milliót. & ... a világon évente megjele­nő több, mint 5 milliárd könyv­nek és brosúrának negjedré- szét adja. * ... könyvtárainak száma 1960-ban elérte a 382 ezret, könyvállománya pedig az 1 890 millió példányt. Az olvasók száma mintegy 00 millió. * .., 525 ezer tudományos dolgo­zója közül 11 900-an kapták meg a tudományok doktora címet, i0S700-an a tudományok kandidá­tusa címet. 11 ezren pedig az egye­temi tanári cs 40 000-an a docens rímet. * A benzimin nevű vegyi prepará­lom 2 százalékos emulziója a ha- tzonállsitoktól S napig elriasztja a szúnyogokat és a bögölyöket. Az illatokat be kell fröcskölni ezzel íz. oldattal. A készítményt a Moszk- •ál Állami Egyetem és a Központi •Wtniicníto Intézel tudósai dolgoz­ók ki. A legújabb eieldromos mű­szereknek nincs szükségük külső áramforrásokra. Kerá­mia-lapok, úgynevezett elekt- rétek látják el energiával az új típusú 1-cis mikrofont, amely- lj'el több ezer kilométer tá­volságra lehet beszélgetést le- bonj'olítani. Az erős elektro­mos erőtérben megmunkált le­mezek hónapokig megtartják elektromosságukat, s elektro­mos erőtér forrásaivá válnak. Automata kikötő Egyetlen rakodómunkás sem lesz az Onyega tó part­ján épülő új kikötőben. Az összes rakodómunkát a. szőtt­jei szakemberek által konstruált automatikus berendezés végzi majd. Az évente több millió tómul vegyi nyersanyag rako­dására alkalmas automata kikötő 1967-ben kezdi meg működését. A kikötőben az összes művelet irányítását 12 televízi­ós berendezéssel felszerelt központi vezérlőasztalról végzik. Színház — mozi Műszer visráz 3 csendrc Esőztető gép kapronból Nem egészen 1 kg-ot nyom a legújabb szovjet esőztető Tép szórófeje. A berendezés súl.va a csővezetékekkel együtt is csak »zy- vrujy Három nemzedék Szása■ sokszor elnézi a Névál. ahogyan lassan, méltó­ságteljesen hömpölyög tova. Ilyenkor, november első nap­jai bnV- azonban nagyapát is sétára hívja., s újra és újra megkéri., meséljen azokról az időkről, amikor tűz vil­lant a Névén, s nagyapa sötétkék tányérsapkát viselt, sza­lagján egy felirattal: Auróra. És nagyapa ilyenkor mescl. Fakó szemében fények gyűlnek és mintha a széles folyam is megállna egy pilla­natra., hogy őt hallgassa. Nagyapa mesél. Igen, Szása számára már csak mesé­nek tűnik nagyapa gyermekkora, a. sok szenvedés. nél­külözés, a vályogkunyhók, a fakalyibák, aztán a harc, s az építés, az új küzdelem, amelyben már apa is nagyra nőtt... Szása már nagy fiú. Egyetemre jár Leningrádban, s vele párhuzamosan, esti tagozaton tanul apja is. Mérnö­kök lesznek mind a ketten. Apja. aki kőműves volt, s aki sok társával hatalmas, új városokat, gigantikus erőmű­veket cs gyárakat épített. És Szása, amikor a méltóság­teljes Náva. mellett hallgatja, nagyapja, emlékezéseit, el­határozza, hogy egyre nagyobbá, felülmúlhatatlan ná építi mindezt... néhányad része a hasonló tel- jesílményü, nem műanyagból készült berendezések súlyának. A berendezés ugyanis 95 szá­zalékban műanyagból készült. A szórófej kapronból és poli­propilénből, a csővezeték poli­etilénből van. Az esőztető be­rendezés műanyag csővezeté­ke révén, egy állásból 9 hektárt öntözhet. Egy másodpere alatt 25 liter vizet használ fel. s 2.5 atmoszféra nyomással műkö­dik. TANUL: 60 millió ember. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt ebben az or­szágban a lakosságnak több mint 80 százaléka analfabéta volt. Ma 60 millió szovjet em­ber, vagyis minden harmadik hét évesnél idősebb állampol­gár tanul. Hetvenmillióan rfíár felső és középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. gáló egj'sége. A hallgatók ét­kezés lilán evőeszközeiket az egész épület hosszán végig­futó transzpor-iszalagra helye­zik, amel.v a mosogatóba visz, ahonnan a megtisztított esz­közök ismét a tálalóba kerül­nek. Az, épületet 1904-ben adják át rendeltetésének. A konyha három szintes: a pincében lesz a zöldségrak- tár és a zöldségmosó, föld­szintjén raktárak, mészárszék, az emeleten pedig az előkészí­tők, a konyha és a tálalók kap­nak helyei. Az önkiszolgálás négy egy­ségre tagolódik, ötödik pedig a diétás és grill-ételek kiszol­X 462 személy befogadására tervezett kollégium és az 1980. évi szükségletre, tehát 6500 hallgató étkeztetésére mérete­zett étterem az egyetemváros lakó- és kulturális, sportléte- tűtményeinek központjában épül. A 13 lakószintes kollégi­umnak egy magas- és egy mélj'földszin tje is van. A mélj'földszinten kap helyet az egyetemváros áruháza, föld­szintjén a nagy előcsarnok- fogadó, az olvasó. A nagy elő. csarnokból nyílnak, ágaznak e] a lépcsők és a három 24 és 6 személyes gyorsfelvonó. A földszinten helyezik el a postahivatalt. A lakószinteken emeletenként 18 kétágyas szo­ba lesz a tanársegédek, a nős és utolsó éves hallgatók részé, re. Az étteremben 720 férőhely lesz és a 6500 hallgató étkez­tetése 9 csoportban, három óra alatt lesz lebonyolítható. Az étteremhez lejivó. bár­helyiség is csatlakozik, amel.v egyrészt reggelizőként, este pedig presszóként üzemeltet­hető. Korszerű kollégium, étterem az egyetemvárosnak Áramforrás nélkül működő műszerek szer segítségével, automatiku- • san ellenőrzik. Csupán a pa- ; pír, a félgyártmányok és a \ késztermék áthelyezésére 11 \ teherfelvonót, és 27 különböző j szállítószalagot helyeztek j üzembe. A dolgozók rendelkc- j zésére külön 11 személyfel- j vonó áll. A szedőteremben 17 I nyelven szednek szövegeket. | t nak és a helyi szovjetek leg­utóbbi megválasztásában 14C millió választópolgár vett részt Ez a választásra jogosult pol­gárok 99,95 százaléka. Ebben az országban a lako­sok száma meghaladná a ne­gyed milliárdot, ha nem let! J'olna az 1918—1921-es polgár- háború és az 1941-től 1945-ig tartó Nagj' Honvédő Háború Csupán az utóbbiban 20 mil­lió szovjet ember vesztette éle­tét... fia valamely helyiségben a Szovjetunióban a zaj megha­ladja a megadott szintet, egy érdekes Ids műszer nyomban fény vágj' hangjelzést ad. Nagyszerűen felhasználható ez a televízió, a rádió és a film­stúdiókban, a telefonközpon­tokban és másutt is. A mű­szert, amely mikrofonból, egy elektromos sémából és jelfo­góból áll J. Rozenfeld, ogj'esz- szai rádiókonstrüktőr szer­kesztette. 1917 előtt Oroszországban 177 színház működött. Ma, a Szovjet- unió színházainak száma 504. Ezen­kívül még 600 népszínházban és több mint 128 000 klubban szóra­kozhatnak a szovjet emberek. Az ország színházaiban 40 nyelven tar­tanak előadásokat. Ma az országban 123 000 vetitőbe- rendezést tartanak számon. Ezek 80 százaléka faluhelyen működik, ahol 46 esztendővel ezelőtt a mozi is csaknem ismeretlen volt.

Next

/
Thumbnails
Contents