Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
Csütörtök, 1963. november eszakmagyakcrszag s VÁZÁK Vines a Főidőn gazdagabb, szebb ország ess M intha egy jókora agyagcsomót leejtenénk, és az ilymödon kissé ellapult formát, szabálytalan vonalakat rögzítenénk. Gyorsan, amíg az agyag puszta súlyának következtében nem vesz fel valami más formát. Gyorsan! És igazítsunk még rajta valamit, de ne aprólékosan, siessünk, mert még annyi munka vár! Tegyünk rá színt, de ehhez hívjuk segítségül a tüzet is. A fazekas korong már előbb elvégezte feladatát. Az anyag, a forgás, a tűz — az ősi teremtés kavarog alkotó kezünk nyomán, és később a váza ott áll a kiállítási teremben a vitrin alatt. Az arra haladó embernek szinte vonzza a tekintetét. Az nézegeti, tovább megy, de pár lépés után újra a vitrin felé fordítja tekintetét. Egészen közel lép az üvegszekrényhez, és most már hosszasan vizsgálgatja a vázát. A vázát, mely egyáltalán nem kecses, nem sima. nincs elámító színezése, nem visel magán semmit; a női lélek finomságából, pedig nő alkotta. Mégis: szeretné kézbe venni, megtapogatni érdes felületét. Mikor elhagyja a termet, maga sem érti, miért szeretné pont ezt a vázát magával vinni. Nő alkotta, de nem ez a lényeges. Ott áll mellette egy férfinak, az apjának a munkája is, de érdekes módon ez utóbbi a nyugodtabb, a letisztultabb. A másik csupa darabosság, hirtelenkedés, feszülés: él. Az anyag mozgását sejteti. Az emberben furcsa érzés lámád: mintha ez a váza még nem vette volna fel végleges formáját. A következő pillanatban talán mozdulni fog valamerre. Vágj' most is mozog? Mi fog meg ezen a vázán annyira? Semmi díszítés, egyszerű vonalak, érdes felület, szabálytalan, elnagyolt fonna. Valami belső színe van, ami átüt a burkon. Szép? Nem ilyenre szoktuk használni'ezt a jelzőt. Valami kecsességet, üdeséget. könnyedséget árasztóra. A klasszikus görög vázák harmonikus, fénkölt nyugodtságára. Mégis: ha választhatnék a kettő között? A szabálytalant kérném. T alán éppen feszültséget, mozgást, nyugtalanságot, anyagszerűséget árasztó hangulata miatt. A mi korunk művé- 'sze alkotta, és bele tudott sűríteni a mi korunk lényegéből, mely ezernyi összetevőjével hat ránk, mely szokatlan, mellbevágó dolgokat produkál. Olyan sokat, hogy nincs is időnk kellő módon elámulni az egyiken, már újabbat csodálhatunk. Százkilomét.erekre levő eseményről hozza szobánkba a képet, műholdakkal népesíti az egei, szenzációs találmányok születnek a munka minden területén és gyorsan, gyorsan, mert semmivel nem vagyunk elégedettek, menjünk még tovább, még sebesebben. Altatóval alszunk, csillapítókat szedünk, mert szédít a tempó, korunk lázas lüktetése. Mégis, amikor hátra-hátra nézünk, elégedetlenül csóváljuk fejünket: csak ennyi? Magunkban azért bólintunk: ez igen! De félünk. hogy ha hangosan is kimondjuk, a másik esetleg megtorpan: pihenjünk. Pedig erre igazán nincs idő. Évszázados tespedésböl ébredve élvezzük a repülést. Feltárult előttünk az alkotás szépsége és féljük az időt: vajon mit enged elvégezni még és mit kell félbehagynunk? Hát siessünk! Magunk mögött hagyunk minden régit, ami megkötne, ami hátráltatna bennünket. Az új világ új eszméi naponként vívják csatáikat a haladásért. Csupa vibrálás, feszültség minden. És aki arra vállalkozik, hogy tükröt tartson ez elé a gyors mozgású világ elé, a művészetek bármilyen formájában is, akkor abból a tükörből feszültséget, vibrálást kell látnunk. Ha valóban a mi világunk lényegét akarja megmutatni. A konvenciók hamisak, torzítanak. A művész, azon kívül, hogy egyéniség, mindig egy adott korban él, és az adott kor lüktetését, életritmusát érezni: parancsoló szükségszerűség. 1-la megpróbálja kivonni magát alóla: üressé, tartalmatlanná válik. És mint ilyen, nem maradhat életképes. Ä művésznek S mindig a maga korát — amelyikben él, léleg-i zik, dolgozik — kell adnia. Akár verssel, \ akár zenével, akár egy vázával. c ,,Megpróbálom megérteni a modern alko- £ tást” — hallatják azok, akik divatból szeretik £ az újat. A kor, amelyben élünk, ugyanúgy halj ránk. mint a művészre, de neki megadatott az? is. hogy érzékenyebben fogja fel a jelensége- £ két, és valamilyen módon ezt közölje is velünk. De amíg nem tudunk elszakadni a konvencióktól, amíg szemünk csak néz és nem lát, amíg fülünk csak hall és nem ért, amíg félünk befogadni a mi világunk rezdüléseit, addig hiába közli velünk mondanivalóját. (Természetesen a szó nemes értelmében vett alkotásról, művészetről beszélünk, nem a modernség mázába bújtatott formalizmusról.) „Megpróbálom megérteni?” Nem lehet megpróbálni. mert ez semmivel sem több a sznobizmusnál. Vag.v a magaménak vallom, amit iátok — bár lehet, hogy rögtön nem tudom megmagyarázni, miért — vagy nem fogadom el. Láttam egyszer egy drágakövekből összeállított mozaikképet. Évtizedeken át készítette a- művész, s mégis úgy érezte: nem tökéletes. Sok ezer mozaikot rakott, egymás mellé, hogy egyetlen arcmásban a valóság minden részlete, értéke, harmóniája tükröződjék. S közben rájött: ha a sokezer mozaik többszörösével dolgozott volna, akkor sem lett volna miivé ugyanolyan, mint a valóság. Nehéz is lenne tökéletesen bemutatni az életet alkotó sok kis összetevőt. S különösen nehéz lenne, ha egy ország életének tükörképét akarnánk adni. Egy olyan országét, amely bolygónk területének 16 százalékát foglalja el, s ahol földünk összlakosságának 7,8 százaléka él. A részletek azonban, ha tökéletesen nem is, néhány vonatkozásban elénk tárják, jellemzik az ország életét. Ismerjünk meg hát mi is néhány mozaikot, néhány apróságnak számító, mégis sokatmondó és kevéssé ismert érdekességet az országról, amelynek népe így énekel; „Nincs a Földön gazdagabb, szebb ország...” 140 millió teljes jogú gazda | Képcsarnok a Művészetek Parkjában M A Szovjetunióban 225 millió ember él. Köztük nincs semmiféle nemzeti, vallási, vagyoni, iskolázottsági vagy egj'éb korlátozás. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsai: kosi számítva 35. Új sajtófcambinát ilyen érdekes: megnézünk egy-egy kiállítást, egy épületet, egy bútordara-3 bot. hirtelen — lehet, hogy később • sem — semmi kifogásolni valót nem látunk 1 naponta non gyermekkel gya- benné. meg is dicsérjük és bensőnkben valami ?rapszik a Szovjetunió lakossága, megmagyarázhatatlan elegedetlenseg fészke- ^ mar itt n ^alacsonyabb: íoooo ia- lődik. Hiányérzettel távozunk, bár azt sem tudjuk, miért. Szép amit látunk, bólintunk] hozzá, de szemünkben, vagy a tudatunk mé-' lyén ott a kérdés: miért csak ez? Ez már volt. , Hol á van? Miért nem érzünk benne valamit abból a világból, ami körülvesz bennünket?] Ez a világ már maga alá gj’űrte a régit, miért nem merjük ezt közölni is? Ez a világ tele; van újjal, kifejező eszközei sem lehetnek régiek. Miért csak azt látja a ma élő alkotó, ] amit az ötven, vágj' száz évvel ezelőtt élő isi látott? Vagy miért pont úgy látja? Kielégület-] len érzést hágj'. És kielésületlen érzést hágj' az is. ha pusztán csak külsőségekkel, dekoratív elemekkel próbálja elhitetni, hogy modern.1 új, amit ad. A mi korunk nem tűri a mellé-] beszélést. Amibe belefogtunk, az csak céltuda-t tos, meghatározott munkával vihető előbbre.' Részletkérdésekben lehetnek ugyan kitérők, c de a nagy egész töretlen, vaslogikával halad.] Természetesen nem ellentétek nélkül, hiszen, ha ezt, úgy a mozgást is tagadnánk, ami pedig abszurd lenne. Mert az ellentétek szülikI a mozgást, ami a folj'tonos előrehaladást biz-] tosítja. A mellébeszélésnek, a fölösleges díszítésnek nincs heij'e. És ideje, türelme sincs az' embernek, hogy ezt meghallgassa, vagy meg-! nézze. A lényeget keresi, akarva, akaratlanul is. Annak a világnak a lényegét, ami körülve-] szí. Éppen azért, mert minden mellékes hátráltatja elképzeléseinek megvalósulását. A z igazi művész is így látja. Mindent elhagy, ami zavarna, elterelné a figyelmet a legfontosabbról, a mondanivalóról. Gj-ors, hirtelen vonalak születnek, anyagszerű, tapintásra ingerlő alkotások, amik a mozgást sejtetik. Belső feszültség, tűz teszi élővé ezeket a műveket. És főleg emberközel- ségbe hozza azokat. Nyilván nem véletlen, hogy napjaink lakásdíszitésében oly nagj' szerepet kap a kerámia. Nagyobbat, mint például az üveg alá kívánkozó, hidegebb porcelán. A kerámiát nem rakjuk vitrinbe, ott \'an az asztalunkon, a könyvespolcon, lombot, galy- lyat, virágot teszünk bele, közelinek, mindenképpen a mi világunkhoz tartozónak érezzük. Miért? Túlzás, ha a click elején érzékeltetett alkotási folyamatra gondolunk? Talán nem túlzás. Talán olt rejlik a lényeg; És miért döntünk az éx'des felületű, elnagyolt vonalú váza mellett? Mert igaz és így szép. A maga módján a mi élettempónkat, a mi életszemléletünket tükrözi. Mellébeszélés nélkül. És sze- retnénk magunkkal vinni, mint, a bennünket körülvevő világ rezdülésének hű mását, Priska Tibor A szovjet fővárosban új parkot létesítenek a Moszkva folyó partján: a Művészetek Parkját. Közepén lesz a Szovjetunió Állami Képcsarnokának új épülete, amelynek kapui a szovjet állam fennállásának 50. ét’ fordulóján (1967-ben) nyíl nak meg a. látogatók előtt A képcsarnok épülete 251 méter hosszú, cs 93 rnéte széles lesz. Kétharmad r szét a híres Tretyakov gyűj temény anyaga foglalja el Ez a gyűjtemény a szovje hatalom■ éveiben több min négyszeresére növekedett és jelenleg 35 ezer fest ményt és szobrot számol A látogatóknak mintegt 3 kilométernyi utat kell majt megtenniük, ha az égés; képtárat meg akarják iekin teni. A kiállítási termek kö zött külön pihenő halloka rendeznek be. E liallokbó gyönyörködni lehet, maid c Kreml, a Moszkva folyó látképében, és zenét is hallgathatnak a látogatók. A Moszkvában épült új sajtókombinát Európa egyik legkorszerűbb. specializált nyomdaipari vállalata. A háromszáz méter hosszú, 8 emeletes épületben 53.4 ezer négyzetméternyi területen folyik a. munka. A sajtótermékek minőségét az új rotációs gépek alól kikerülő készítmények színét, stb. műszer-rendA Szovjetunió , ... adja a világ ipari termelésének 20 százalékát, vagyis 1 ugyanannyit. mint Anglia, Nyugat-Németország, Francia- ország, Kanada és Japán együttesen, • vetésterülete 1963-ban 218,2 millió hektár. A forradalom előtt Oroszország földbirtokosai és parasztgazdaságai összesen 118 millió hektár ve- tésterületen gazdálkodtak. Az óriási. Volgán-túlj kazahsztáni. szibériai sztyeppékét, s az ország más területeit nem művelték meg. * 4770 újságot 76.9 millió példányszámban, és 4055 folyóiratot 53 millió példányszámban jelentet meg. Oroszország lapjainak összpéldány száma, alig haladta meg a 3 milliót. & ... a világon évente megjelenő több, mint 5 milliárd könyvnek és brosúrának negjedré- szét adja. * ... könyvtárainak száma 1960-ban elérte a 382 ezret, könyvállománya pedig az 1 890 millió példányt. Az olvasók száma mintegy 00 millió. * .., 525 ezer tudományos dolgozója közül 11 900-an kapták meg a tudományok doktora címet, i0S700-an a tudományok kandidátusa címet. 11 ezren pedig az egyetemi tanári cs 40 000-an a docens rímet. * A benzimin nevű vegyi preparálom 2 százalékos emulziója a ha- tzonállsitoktól S napig elriasztja a szúnyogokat és a bögölyöket. Az illatokat be kell fröcskölni ezzel íz. oldattal. A készítményt a Moszk- •ál Állami Egyetem és a Központi •Wtniicníto Intézel tudósai dolgozók ki. A legújabb eieldromos műszereknek nincs szükségük külső áramforrásokra. Kerámia-lapok, úgynevezett elekt- rétek látják el energiával az új típusú 1-cis mikrofont, amely- lj'el több ezer kilométer távolságra lehet beszélgetést le- bonj'olítani. Az erős elektromos erőtérben megmunkált lemezek hónapokig megtartják elektromosságukat, s elektromos erőtér forrásaivá válnak. Automata kikötő Egyetlen rakodómunkás sem lesz az Onyega tó partján épülő új kikötőben. Az összes rakodómunkát a. szőttjei szakemberek által konstruált automatikus berendezés végzi majd. Az évente több millió tómul vegyi nyersanyag rakodására alkalmas automata kikötő 1967-ben kezdi meg működését. A kikötőben az összes művelet irányítását 12 televíziós berendezéssel felszerelt központi vezérlőasztalról végzik. Színház — mozi Műszer visráz 3 csendrc Esőztető gép kapronból Nem egészen 1 kg-ot nyom a legújabb szovjet esőztető Tép szórófeje. A berendezés súl.va a csővezetékekkel együtt is csak »zy- vrujy Három nemzedék Szása■ sokszor elnézi a Névál. ahogyan lassan, méltóságteljesen hömpölyög tova. Ilyenkor, november első napjai bnV- azonban nagyapát is sétára hívja., s újra és újra megkéri., meséljen azokról az időkről, amikor tűz villant a Névén, s nagyapa sötétkék tányérsapkát viselt, szalagján egy felirattal: Auróra. És nagyapa ilyenkor mescl. Fakó szemében fények gyűlnek és mintha a széles folyam is megállna egy pillanatra., hogy őt hallgassa. Nagyapa mesél. Igen, Szása számára már csak mesének tűnik nagyapa gyermekkora, a. sok szenvedés. nélkülözés, a vályogkunyhók, a fakalyibák, aztán a harc, s az építés, az új küzdelem, amelyben már apa is nagyra nőtt... Szása már nagy fiú. Egyetemre jár Leningrádban, s vele párhuzamosan, esti tagozaton tanul apja is. Mérnökök lesznek mind a ketten. Apja. aki kőműves volt, s aki sok társával hatalmas, új városokat, gigantikus erőműveket cs gyárakat épített. És Szása, amikor a méltóságteljes Náva. mellett hallgatja, nagyapja, emlékezéseit, elhatározza, hogy egyre nagyobbá, felülmúlhatatlan ná építi mindezt... néhányad része a hasonló tel- jesílményü, nem műanyagból készült berendezések súlyának. A berendezés ugyanis 95 százalékban műanyagból készült. A szórófej kapronból és polipropilénből, a csővezeték polietilénből van. Az esőztető berendezés műanyag csővezetéke révén, egy állásból 9 hektárt öntözhet. Egy másodpere alatt 25 liter vizet használ fel. s 2.5 atmoszféra nyomással működik. TANUL: 60 millió ember. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt ebben az országban a lakosságnak több mint 80 százaléka analfabéta volt. Ma 60 millió szovjet ember, vagyis minden harmadik hét évesnél idősebb állampolgár tanul. Hetvenmillióan rfíár felső és középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. gáló egj'sége. A hallgatók étkezés lilán evőeszközeiket az egész épület hosszán végigfutó transzpor-iszalagra helyezik, amel.v a mosogatóba visz, ahonnan a megtisztított eszközök ismét a tálalóba kerülnek. Az, épületet 1904-ben adják át rendeltetésének. A konyha három szintes: a pincében lesz a zöldségrak- tár és a zöldségmosó, földszintjén raktárak, mészárszék, az emeleten pedig az előkészítők, a konyha és a tálalók kapnak helyei. Az önkiszolgálás négy egységre tagolódik, ötödik pedig a diétás és grill-ételek kiszolX 462 személy befogadására tervezett kollégium és az 1980. évi szükségletre, tehát 6500 hallgató étkeztetésére méretezett étterem az egyetemváros lakó- és kulturális, sportléte- tűtményeinek központjában épül. A 13 lakószintes kollégiumnak egy magas- és egy mélj'földszin tje is van. A mélj'földszinten kap helyet az egyetemváros áruháza, földszintjén a nagy előcsarnok- fogadó, az olvasó. A nagy elő. csarnokból nyílnak, ágaznak e] a lépcsők és a három 24 és 6 személyes gyorsfelvonó. A földszinten helyezik el a postahivatalt. A lakószinteken emeletenként 18 kétágyas szoba lesz a tanársegédek, a nős és utolsó éves hallgatók részé, re. Az étteremben 720 férőhely lesz és a 6500 hallgató étkeztetése 9 csoportban, három óra alatt lesz lebonyolítható. Az étteremhez lejivó. bárhelyiség is csatlakozik, amel.v egyrészt reggelizőként, este pedig presszóként üzemeltethető. Korszerű kollégium, étterem az egyetemvárosnak Áramforrás nélkül működő műszerek szer segítségével, automatiku- • san ellenőrzik. Csupán a pa- ; pír, a félgyártmányok és a \ késztermék áthelyezésére 11 \ teherfelvonót, és 27 különböző j szállítószalagot helyeztek j üzembe. A dolgozók rendelkc- j zésére külön 11 személyfel- j vonó áll. A szedőteremben 17 I nyelven szednek szövegeket. | t nak és a helyi szovjetek legutóbbi megválasztásában 14C millió választópolgár vett részt Ez a választásra jogosult polgárok 99,95 százaléka. Ebben az országban a lakosok száma meghaladná a negyed milliárdot, ha nem let! J'olna az 1918—1921-es polgár- háború és az 1941-től 1945-ig tartó Nagj' Honvédő Háború Csupán az utóbbiban 20 millió szovjet ember vesztette életét... fia valamely helyiségben a Szovjetunióban a zaj meghaladja a megadott szintet, egy érdekes Ids műszer nyomban fény vágj' hangjelzést ad. Nagyszerűen felhasználható ez a televízió, a rádió és a filmstúdiókban, a telefonközpontokban és másutt is. A műszert, amely mikrofonból, egy elektromos sémából és jelfogóból áll J. Rozenfeld, ogj'esz- szai rádiókonstrüktőr szerkesztette. 1917 előtt Oroszországban 177 színház működött. Ma, a Szovjet- unió színházainak száma 504. Ezenkívül még 600 népszínházban és több mint 128 000 klubban szórakozhatnak a szovjet emberek. Az ország színházaiban 40 nyelven tartanak előadásokat. Ma az országban 123 000 vetitőbe- rendezést tartanak számon. Ezek 80 százaléka faluhelyen működik, ahol 46 esztendővel ezelőtt a mozi is csaknem ismeretlen volt.
