Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
Vasárnap, 1S83. november 3, fiSZAKMAGTA&ORSZAS 5 Gondolatébresztő vita után Ä megyei tanács ülésén elhangzott kérdésekről 'Á megye közoktatásának helyzete szerepelt a minap a Borsod megyei tanács ülésének napirendjén. Tgen sok értékes adattal szolgált az előterjesztett beszámoló és feladat-terv, és sok érdekes gondolattal találkoztunk a hozzászólásokban. A sok-sok hasznos tanács, javaslat, gondolatébresztő kritikai észrevétel közül hármat emelünk ki, és az alábbiakban azokhoz fűzünk egy-két megjegyzést. 0 falusi vezetik psfdBiivuSatásn iföntö a faSíiőlfaKialásíian Igen tekintélyes helyet foglalt el a tanácsülés vitájának anyagában a felnőttoktatás, különösen pedig a falusi lakosság, a isz-iagság általános és szakmai műveltségének emelése. Egy agrármérnök felszólaló többször is hangsúlyozta, hogy a művelt termelőszövetkezeti tagokkal, — ahogyan megfogalmazta — világosfejű emberekkel, könnyebben megy a munka, és eredményesebb is. Ez aligha szorul külön magyarázatra, Íriszen napjainkban már mindenki előtt világos, hogy a szocialista nagyüzemi mező- gazdaságban dolgozó tsz-pa- raszt nem dolgozhat a szántóvető ősöktől örökölt, elavult módszerekkel. A mezőgazda- sági munkának mindinkább nagyüzemi jellegűvé válása megköveteli, hogy a dolgozó ismerje a korszerű agrotechnikát, ismerje a munkáját segítő gépeket, azok kezelését, sőt rendelkezzék bizonyosfokú közgazdasági ismeretekkel is; tudnia kell a maga. munkája, a szövetkezet termelése, az országos igények és értékesítési lehetőségek közötti összefüggések egyikét-nrásikát. — Nem maximalista követelések ezek, hanem a fejlődő élet produkálja azokat. Mindezeknek a szakmai ' ismereteknek elsajátításához azonban .elsődleges követelmény bizonyos műveltségi alapszint, olyan közismereti felvértezettség, amely a (fentebb vázolt szakmai ismeretek elsajátítására és befogadására képessé teszi a dolgozót. Ezért szükséges annak felmérése, hogy mely dolgozóknak hiányzik a minimális iskolai alapképzettsége, kiknek nincs meg a nyolc általános iskolája és a felmérés után a legsürgősebben bevonandók a felnőttoktatásba. A felnőttoktatás, szükségességét ma már senki sem vitató ja, nem is emel ellene szót senki, de a rossz példaadással igen erős és káros ellenagitációt is ki lehet fejteni, — akár akaraton kívül is. Egy bodrogközi nagyközség pedagógusa tette szóvá a tanácsülésen, hogy a felnőttoktatásra való beszervezés az ő területükön énnen a közséni és szövetkezeti vezető-embereknél ütközik nehézségbe. Különféle mondvacsinált okokkal bújnak ki egyesek a továbbtanulás vállalása alól. és nem számolnak azzal, hogv magatartásukat sokan tekintik példának a községben. Ha a tszr-el- nöltnek, vagy a községi párt- alanszervezeti titkárnak nem kell a nyolc általános, úgy nem jelentkezem én sem. — vélekedik sok falusi dolgozó, és végeredményben egy-két ember hiúsága, tekintélyféltése egész dolgozó-csoportok művelődését fékezheti le. hathat károson mezőgazdasóei kultúránkra. ezen túl pedig termés- eredményeinkre. A tanulásra buzdítani szép, nemes feladat, de példát mutatni benne még szebb, még nemesebb és főleg még hasznosabb az egyénnek és a magyar mezőgazdaságnak egyaránt. Érettségi és szafífíépzettség Szorosan a közismereti tájékozottság és szakmai képzés kérdéséhez kapcsolódik egy másik gondolat, amelyet egy felszólaló a szakközépiskolák kapcsán úgy fogalmazott meg, hogy „jó lenne ha a szakközépiskolák nem az érettségi mellé adnának szakmunkásképesítést. hanem, a szakmunkás-képesítés mellé adnának érettségit”. Érdekes, magvas gondolat. Fel kell rá figyelni, mert nem pusztán szórendi kérdést, hanem fontossági sorrendet vet fel, ezen pedig már el lehet vitázni. Bármennyire is égetően szükséges a szakemberek nevelése különösképpen a mezőgazdaságban (a felszólaló is erre a területre vonatkoztatta), nem szabad „szakbarbárokat” nevelni. Nem lehet elég az életben a csak meghatározott szakmában való jártasság még akkor sem. ha enne,le a jártasságnak a mértékét akár érettségi bizonyítvány is hitelesíti. Feltétlenül kívánatos, hogy a. szakmai képesítést is megszerző fiatal széleskörű általános műveltséget, közismereti tájékozottságot szerezzen, birtokába kerüljön olyan tudásnak, amelynek segítségével a szakismereteket könnyebben elsajátíthatja. Fordítva ez határozottan nehezebben megy. Egyébként is az érettségi szakközépiskolai rendszerünkben a ginmáziumi közismereti tárgyakban való magasfokú tudást. érettséget, további tanulásra alkalmasságot bizonyítja. A szakmai tudásról a vizsga után a szakmunkás bizonyítvány tanúskodik. Kell a jólképzett, magasfokú általános tudással rendelkező szakmunkás, de a szakközép- iskolákban ne forgassuk fel a fontossági sorrendet. Ezek az iskolák nem csak, vagy nem elsősorban szakmunkást képeznek. hanem egyetemre is készítenek elő. A jó szakmunkásnak. ha szakmai tudását ipari tanulóintézetben szerezte, módja van általános műveltségének pótlására, érettségire. fi nénmüveiási murisa neíucsak a pedagógusok íeíaiSata Nincs a községünkben semmi művelődési lehetőség, nincsen semmiféle művelődési élet, mert igen közel van a város, Miskolc és a falu pedagógusai ott laknak, a tanítás végeztével oda. utasnak haza, nem vesznek részt a község művelődési éleiében, egyetlen szórakozási intézményként a kocsma marad. — Egy közeli község tanácstagja panaszolta el ezt a megyei tanács ülésén. Nem tudjuk pontosan, hogy valóban minden pedagógus távol lakik-e a községtől, mind Miskolcról utazik-e oda és lér vissza a tanítás végeztével, de ha így van, bizony nehéz, kényelmetlen állapot. Ezek a nevelők bizonyára becsülettel ellátják munkájukat az iskolában, de utána nem képesek többre, hiszen a lakás hívja őket haza. Szeretnek a pedagógusok Miskolcon lakni, — mondta a felszólaló. Nem derült ki azonban, hogy yan-e a községben pedagógus-lakás. Sajnálatos tény, hogy a község népművelési életében a2 iskolán kívül a pedagógusok nem tudnak részt venni, de ez nem lehet kizárólagos oka a népművelési. élet hiányának. A népművelés nem keverendő össze az iskolai oktatással, ami kizárólag a pedagógusok dolga. Az iskolán kívüli közművelődési munka egyaránt feladata a falun élő orvosnak, állatorvosnak, agronómusnak, egyéb értelmiségieknek, a népművelésben segíteni tudó minden lakosnak. Ahol tehát nincsen lehetőség a pedagógusok bevonására, meg lehet és meg kell oldani nélkülük. Erre pedig a községben kell megtalálni a módot. Benedek Mikiás „Semmibőlegy más világot teremtettem ev Bolyai János 1 (1802— 1860) írja ezt égjük levelében 1S23. november 3-án, tehát, éppen 140 esztendővel ezelőtt. Ebben a levelében jelenti be apjának, ríni vei Farkinak, a marosvá- sárhelvi kolléffium híres matematika tanárának, hogy felfedezte az abszolút neomet- riát. A nagy matematikus ko- pouválónak már csak töredéked: láthatjuk a marosvásár- helvi Bolyai Múzeumban, de felfedezése, nagy műve egyre jobban élő. egvre ismertebb a világ minden táján. Ma. amikor reá emlékezünk, elevenítsük fel röviden életét és életművének jelentőségét. Óriásit fejlődik a matematika a XIX. században, s ez a feilődés n XX. században még rohamosabb. így valamely nagy matematikusnak helyét, tudományos munkásságát csak akkor lehet méltó helyre tenni az értékelésnél.'ha megvizsgáljuk az időt,- a heljret. a körülményeket, a matematikai tudomány akkori állapotát. Ilyen ugrás-szerű, nagy fejlődésben csak a nagyon mélj’ tudományos tartalmú matematikai felfedezés tud kitűnni. Ilyen volt Bolyai János felfedezése is, az ő abszolút geometriájával, az Appendix (Függelék) a tér abszolút igaz tudományáról. Bolyai János matematikai lángelméjére nagy befolyást gyakorolt az apa. Nélküle János nehezebben járhatta volna végig diadalútját. Éles logikája már gyermekkorúban megmutatkozott. Elvégezte Bécsben a hadmérnöki akadémiát, majd kapitányi rangra emelkedik, de később otthagyja a katonaságot, és telMiklős is, azért az abszolút geometriát Bolyai—Loba- csevszkij-geometriának is nevezik. Hogy á valóságos térben az Euklidész-i, vagy a Bolyai— Lobacsevszkij-i geometria érvényes-e, azt majd csak tudományos tapasztalattal lehet eldönteni. 1831-ben kiadja munkáját Appendix (Függelék) címen apja Tentaroen (Kísérlet) c. művének keretében: „Függelék a tér abszolút igaz tudományáról". Az Appendix szerény terjedelmű a Tentamen két vaskos kötete mellett, de annál korszakalkotóbb. Vajon ki ismertesse meg ezt a művet a tudományos világgal? Apja, Bolj’ai Farkas ifjúkori nagy barátja, a német Gauss Károlyra (1777—1855) gondol, akit kora a „princeps mathematicorum”, matematikusok fejedelme büszke címével tisztelt meg. 1832-ben elküldi Gaussnak fia munkáját* akitől megdöbbentő válasz érkezik: „... az az út, amelyet fiad követett és az eredmények ... majdnem végig megegyeznek, részben már 30—35 év óta íolj-tatott elmélkedéseimmel.” Ugj-anakkor Gauss e6y Gerling nevű marburgi matematikusnak írt másik levelében elismeri Bolyai Jánost és „elsőrangú lángésznek” tartja. János tehát nem kapta meg a tudományos elismerést* hanem Gauss, aki megértette a művet és szinte egyedül tudta volna azt kellő elismerésben részesíteni, ehelyett elsüllyesztette a dolgozatokat, és ezzel agyonhallgatta Bolyai Jánost, elütve őt a világhírnévtől. Bolyai felfedezése óriási jelentőségű. Tanítása forradalmi tanítás volt, mert vele új világképünk született. Előbbre vitte mind a matematika* mind a módéra fizika fejlődését. Amíg Ids területen mérve hibátlanul használható ugyanis az euklideszi geometria, addig csillagászati vonatkozásban* (űrrepülésnél — nagy méretekben) már csali közelítéssel. Így például sikerült a modern fizikában az einsteini általános relativitás! elmélet alapján kimutatni, hogy a fénysugarak a nag>r tömegek (pl. Nap) közelében elhajlanak. Itt tehát egy nem-euldideszi geometria-fajta örvényes. Bolyai János felfedezése megdöntötte a német kanti- idealista filozófiának azt a tanítását is, amely szerint a tér fogalma velünk született (a priorig tehát minden tapasztalat előtt érvényes szemlélet. Bolyai szerint csali a tapasztalat döntheti el, hogy a logikailag kétféle tér a valóságban »milyen. Ezért utasította el azt Jaz idealista felfogást is, hogy a | matematika csak logikai játék. [Szerinte a tér és az idő objektive léteznek, és a világ meg- [ ismerhető. ► Bolyai felfedezésének van [társadalmi kihatása is: ha lehetséges forradalom még a [kétezer éves geometriában is, ► akkor méginkább lehetséges a [társadalom fejlődésében. Halandók voltak társadalmi nézetei [is. amikor azt írja: „... igaz► ságtalan lenne, hogy valaki [minden munka nélkül, a más s fáradsága gyümölcsének egy [részét magának tulajdonítsa” [(elsajátítsa). Kora nem értette 'meg sem matematikai felfedezését, sem társadalmi eszméit. ►Idős korában is magára ha- Igyatva, tudományos értékelésiben alig részesülve, saját láng► eszének tűrében égett el 58 'éves korában. j., . demokráciánk győzel- JflEL mének kellett eljönnie, hogy Bolyai szellemi hagyatéka világszerte tündöklő fénnyel ragyogjon. A Szovjetunióban kiadták az Appendixet. A Román Népköztársaságban a magyar egj'etemet róla nevezték el, de nagyon sok egyéb intézményük is viseli Bolyai Farkas, vagy János nevét. Vajon mi, miskolciak állítottunk-e már méltó emlő* kei Bolyai Jánosnak azon túl hogy nálunk is működik a Bolyai János Matematikai Társulat borsodi tagozata miskolci székhellyel, és nem éppen jelentős utcát róla neveztünk el? 1 - Be tár Zoltán egyetemi adjunktus jesen a tudományoknak él. Főleg a geometria érdekli. A görögök alkották meg a geometria tudományának alapjait. I. e. a III. században Éuklidész görög matematikus volt az. áld axiómákból (alapigazságokból) olyan geometriai rendszert alkoiott. az Elemek c. művében, amely azóta is fennáll. Ezt a geometriát hívták euklideszi geometriának. Ennek XI. axiómáin, (vagy V. posztulátumnak. követelésnek is nevezik) a párhuzamosokról szóló axióma. lényege ísy fogalmazható meg: a sík egy adott egyeneséhez, rajta kívül fekvő adott pontból csak egy párhuzamos egyenes húzható. Ez a tétel tapasztalattal nem bizonyítható, mint a többi euklideszi axióma, és nem is cáfolható, hogy a végtelenben van-e metszés vagy nincs.- A párhuzamossági axióma így bizonytalanná vált. Több mint 2000 éven át sikertelenül próbálkoztak bizonyítani a legnagyobb tudósok is. de tagadásakor sem találtak ellentmondást, A 21 éves Bolyai János merész következtetésre jut: a XI. párhuzamos- sági axióma fölösleges. Nélküle alkot egy olyan új geometriai rendszert, mely ellentmondás nélküli és ezzel megteremti a nem euklideszi, vagy abszolút geometriát. Ebben a geometriában nem csak egy. hanem végtelen sok párhuzamos egyenes húzható a síkban adott egjreneshez rajta kívül fekvő ponton kerasztül. Hasonló eredménj-ekre jut Bolyai Jánostól függetlenül és vele körülbelül egy időben kortársa, az orosz kazár» egyelem tanára, Eobacsevszkij Felújították a szikszói Hóvirág cukrászdát A vendég úgy véli, bőgj' új cukrászdába tévedt. A falakat Elektronikus ételrendelés E'gy elektromos gépeket gyártó angol vállalat új készüléke megkíméli a vendéget a vendéglői bosszúságtól. Minden asztalon tárcsát helyeznek cl, amelyen a menükártyán szereplő számok tárcsázásával meg lehet rendelni a kívánt ételeket. Az összeköttetés egyenesen a konyhába szól. ahol teletype gép írásban közli a vendég kívánságát. Az első kísérleti berendezést egy Lancashire grófsági szálloda vendéglőjében szerelik fel. újból festették, az ajtókat, ab. lakokat mázolták, tölgyfa lom- béria burkolattal vették körül a belső helyiséget. Üj falikarok szórják a fényt. Ezekre, továbbá új kávédaráló vásárlására és más gépek felújítására mintegy 35 ezer forintot fordí. tottak. A Hóvirág cukrászdát a szomszédos cukrászüzemből látják el sütemény- és édességfélékkel. A közeljövőben Balogh László cukrászmester kiállításon mutatja be mesterségének, művészetének termékeit. A környékbeli falvak lakói is szívesen keresik fel a cukrászdát, mert nemcsak jó feketét, hanem különféle alkalmi tortákat, s 18—20 féle süteményt vásárolhatnak* Szót kér a közlekedés tmosan, unottan kattognak. zörrennek az írógép billentyűi. A cím kész: „Borsod' közlekedése az országgyűlés tükrében”, de tovább nem jutok. Lehet, hogy közrejátszik ebben az éjszaka is. A fő utcán most csörömpöl végig az utolsó villamos, a rendező pályaudvar felől hangszóró recsegi „négy a huszonhármas- ra”, az ablak alatt egy teherautó zötyög el, s a városon nyikorogva, álmosító dohogás. sal zakatol át egy tehervonat. Kimutatásokkal, jelentésekkel körülbástyáztam magam, nézem a sorokat, a rideg számoszlopokat, de semmi „izgalmas” gondolat nem jut eszembe. Az AKÖV-től kapott jelentés furcsán kezd mocorogni, zörögni. Az egyik adat megnyúlik, terebélyesedik, emberi alakot ölt, s első pillantásra megállapítom. hogy gépkocsivezető. — ön mit akar? — csodálkozom rá. — Segíteni — mondja készségesen. — Én egy nagyon érdekes adat vagyok. Tíz millió /tonnakilométer! — Ezt nem értem. — Az év elején ugyebár ».dósságunk volt., Közel félmillió tonna áru. A harmadik negyedévben rendeztük. És kilenc hónap alatt 10 millió ton- aa/kilométerrel értünk el na-* gyobb eredményt a tavalyinál. — Nagy munka volt. — A vállalatnál mindenki sokat tett, de azért a rakodók meg mi, gépkocsivezetők .., különben azt hiszi, dicsekszem. De higj'je meg, hajnalban indulók, éjjel érek haza, vasárnaponként is dolgozom, heteken keresztül nem tudok beszélni » gyerekekkel. Nem volt könnyű dolog az adósság törlesztése. Az ember gyorsan zsugorodik és egy semmitmondó szám. ként engedelmesen húzódik vissza az oszlopba. Egy másik adat kezd nőni, terjeszkedni. Emberként lép elő. Nem isme. rém. — ön kicsoda? — Én vagyok a MÄVAUT utas — mosolyog derűsen. — Kétségtelen, hogy vannak néha bosszúságaim (van még, amikor lemarad az ember), de van sok jó dolog. Végtelenül örülök például, hogy a megyében már alig van „fehér folt”. — Mi az a fehér folt? — Olyan helység, ahol se vonat, se autóbusz sincs; Alig van belőle 15, Most ősszel is 10 új helység kapott autóbuszt* — Ön csak egyedül van? ■— Nem* Kilenc hónap alatt csaknem 38 millióra „szaporodtam”. Ennyi utast szállított az AKÖV. És tudja mennyit nőttem? — i? — A tavalyihoz viszonyítva több mint 14 milliót! És nagyon tetszik nekem, hogy lka. ruszra cserélik a „fakaruszo- kat”. Hallom, jövőre az utolsó fakaruszt is nyugállományba helyezik. —- Ezek szerint az utas elégedett ... — Beszélhetnék néhány apróságról, de csak a legfontosabbat említem meg. Az ország minden nagyobb városában építenek már MÄVAUT állomást, Miskolcon azonban most sincs. *— A második ötéves tervben ; ; * — Ezt mondják. Ügy érzem azonban, egy kicsit „csúszik” az építés. Jó lenne, ha az ille. tékesek gondolnának ránk, akik hóban, sárban, esőben ott várjuk a buszt a szabad ég alatt. A z égjük szám szikrázni, villogni kezd, s egy kivilágított kocsisorrá alakul át.. A kocsisor, amelj'et százkilométeres sebességgel robogó vilianjmiozdony húz, hirtelen megáll. — Én a vasútat képviselem — zümmögi a villamosmozdony s néhány adattal szeretném kiegészíteni önéletrajzomat, Tavaly itt. a miskolci igazgatóság területén több árut szállítottam és utasokból közel felét, mint 1938-ban egész Magyarországon. — Ezek szerint a vasút fejlő, dik... — Évenként 3 százalékkal több ember utazik a megyében, s 5—6 százalékkal több árut kell elszállítani. Villamosítottuk a Miskolc—Budapest közötti szakaszt és tovább haladunk a villamosítással Szerencs—Mezőzombor—Nyíregyháza felé is. És korszerűsítjük Miskolcot Ez vágányzárakkal jár, de gondolom, az utast nem nagyon érdekli... — De az i^en — pattant elő egy számsorból kialakuló bányász —, hogy mi kitermeljük a szenet és a vasút nem szállítja mind el. Kénytelenek vagyunk a földre „csapolni”. — Nono! — lép elő egj>- építő. — Rólam sem szabad megfeledkezni. Mi a magyarázata annak, hogy a harmadik negyedévben például Nyéklédhá- záról a kavicsnak a felét se, a Hejőcsabai Cement- és Mész- műből a termék alig hatvan százalékát vitték el? — De barátaim — mormogja megbántottan a mozdony — ti úgy beszéltek, mintha nekem ez nem fájna. Hadd mondjak csak el egy esetet. Kilenc hó. nap alatt a cementgyárban, az LKM Nádasréten, a hűtőházban, a KAV-telepen annyit késtek a kirakással, hogy a késlekedés több. mint kétezer vagon, húszezer tonna áru szállítását akadályozza meg. Hát akkor csak én vagyok a hibás?, — Van valami igaza. és hallott ön a világűr meghódításáról? ] — De még mennyire — lelkesedik a bányász. — No, hát akkor mi a véleménye arról, hogy a vagonok ki- és berakását sok helyen' most is „hagyományos” módon,' lapáttal végzik? (!) > — Igaz, jobban kellene gépe-] síteni. < — És van egjT sajátos, bor-] sodi állapot. — Innen mindig' több áruval megrakott kocsi, megj' el. mint amennyi érke-, zik. Augusztusban naponta 600,' szeptemberben 900 a különb-[ ség. És mit tehetek én, ha más' igazgatóságok területéről nem' kapunk üres kocsikat? < — El kell ismerni, nehéz« helyzetem van. | — Nézzék — zúgja a gép —, a szívem az áramfejlesztő.]] Nálam az érzelem nem befő- J Ij’ásoló ténj'ező. Kétségtelen,! hogy az igazgatóság területén* is van még „rejtett” tartalék,! de a vasútasok zöme igazán] becsületesen és nagjron oda-« adóan dolgozik. Ott van pél-1 dóul a miskolci gurító... ez a< megye vasútiénak szive, s ez' a szív, jól dolgozik. És. *. j P illanatra lehunyom aj szemem. Távol, a gurí-< tón hangszóró recsegi) „három a tizenötre”. Furcsa. 2 Valami nagj'on nyomja a hóm-! lököm. Felpillantok. Az írógép | hideg vasa süt. Ügy látszik el-! aludtam. Pedig ideje, hogyj megkezdjem az írást. 4 Csorba Barna *
