Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

BSZAKMAGTARORS2ÄÖ

Vasárnap, 1953. november 3,

6

Mit mond az építőművész és a statikus?

Á. villamosban Játszódott le b következő kis jelenet. Megszólalt a férfi:

— Ölj át szívem ide a bal oldalra, innen jobban láthatod. Élőbukkan hamarosan, mert pompásan kivilágították.

del ezután Angliába utazott tanulmányútra. Időközben a tanulmányúiból „bemutató” út lett, ugyanis Angliában hasonló létesítmény megépítésével bízták meg

Korszerűség, monumentalitás, finom ívék — ezek jellemzik az új kilátót.

Már a Széchenyi utcán döcög a villamos, később elhagyja a Hunyadi utcát is; 'sajnos nem bukkan elő a kilátó.

Ezen a napon (hétfőn) nem volt kivilágítva. De még ez a körülmény sem feledtette velünk a felfedezés örömét: városunk lakói, az országból ide látogatók és a külföldiek is számolnak ezzel az építészeti remekművel.

Az érdeklődésnek megfelelő súllyal lapunk is többször foglalkozott e látványos, új lé-' tesítménnyeh De úgy látszik nem eleget, mert számos olvasó érdeklődött . az alkotók iránt.

Nos, ezúttal néhány „kulisszatitok” felfedése mellett szólunk az alkotókról és'a műről

*

Esztendőkkel ezelőtt, egy csendes szavú mérnök, Iiófer Miklós, a budapesti Középület- tervező Vállalat főmérnöki szobájában tervrajzokat, maketteket mutatott be az újságíróknak. A különös véletlen úgy hozta, hogy e sorok írója elé került az Avasi kilátó néhány változata. (Szóba került akkoriban az egri színház, a salgótarjáni kórház és még néhány közintézmény.) Akkor találkoztam utoljára a fiatal építészmérnökkel, mert rővidAz avasi kilátóra vonatkozó elképzeléseit, még akkor jegyeztem le füzetecskérobe.

— Miskolcon az Avasra (mondotta pontosan két esztendővel ezelőtt Hófer Miklós) egy romantikus tornyot terveztünk az eredeti elképzelésnek megfelelően. E torony kilátónak épült volna, de időközben szerencsés sugallatok kapcsán kettős, illetve hármas funkciót kapott! A tervezőnek és a statikusnak ezután az volt a feladata, hogy ötvözze az igényeket; helyet kapjon a tv, az URH, a presszó és nem utolsó sorban a jó kilátásra vágyó közönség. így szelídült a romantika a mához, így született meg egy korszerű, de egyben szimbolikusnak mondható torony, amely tűszerűségével, karcsúságával egy kicsit a magasságok felé törő embert példázza.

A statikussal, Vörös György- gyei való találkozásom friss, újkeletű. Ö jelen volt az ünnepélyes átadáson is. Erről a szép aktusról levelében értesítette fiatalabb kollégáját. Az

épülő toronyról menet közben is hírt adott fényképek segítségével, s most nemrégiben egy egész foto-dokumentációt küldtek Hófer Miklós londoni címére.

A válasz mindig ez volt: „Alig várom, hogy személyesen is láthassam a kilátót.” Ügy hírlik: decemberben befejezi munkáját, hazajön.

Vörös György büszkén vall az eddigi legnagyobb lélegzetű statikai munkájáról.

— Bizonyára hallottak róla, hogy a múlt. században leszakadt a Themsének egy óriás hídja. Ez a híd képes volt hátán viselni monstrum-terheket, de amikor egy század katonaság díszlépésben végig vonult a hídon — leszakadt. Több ehhez hasonló példa szolgált a kilátó statikai újszerűségének, szerkezeti részének, anyagának megalkotásához. Számításainkat szinte össze sem tudnánk gyűjteni.

— A város lakóinak kívánsága változatlanul a karcsúság „titkára” és a torony statikai kérdésére irányul.

— A kilátó önsúlya 1200 tonna. Ez tetemes mennyiség. Korábban statikailag is két elBORSOD1 GYULA:

elterülő épület-alap több statikai gondot megoldott volna. Ám a forma senkinek sem tetszett. Tulajdonképpen nekem sem. A jelenlegi toronynál töprengésre adott okot a hatszögletű, nagy kiterjedésű, az építmény közepén elhelyezkedő büfé. Vasbeton elemele, vasszerkezeti megoldások tették és teszik lehetővé, hogy ha történetesen több száz ember a büfé egyik oldalán helyezkedik el — nem dőlhet össze a torony. Egyébként a lépcsővariációk — túl az esztétikai megoldáson — statikai célokat is szolgálnak.

— Milyen a torony ldlengési! | foka?

— Erős szél esetén 45 centiméter a kilengése 62 méteren felül; Ezt jószerével az „árbóc- kpsárban”, vagyis a büfében ülők észre se veszik. Érdekes még, hogy ha egyik oldalát tűzi a Nap, 15 centimétert mozdul ki a torony. Természetesen ez a jelenség hőhatással magyarázható.

— Miért „mozog” a feljáró lépcső?

— Ez a terhelésből adódó rezgésszámokkal függ össze. A Duna-hidak is rezegnek, de

Feliér Bori tanító lesz

Zömök matyólány, nyíltszívű gyerek,- a rét virága, sokszirmú margaréta. Bogár szemébe szép gyermekszémek Írisze mélyül, kezében kréta. Tizennyolc éves fiatalsága piros szegfűit szétosztja itt a vidám csapatnak, —

Hallgasd a hangját! A friss pataknak csengése lehet ennyire tiszta ha tavasz-hírrel fut a mezőn ele,

— Szavai fényes, aranyos kulcsok, nyitogatják a gyermeki lelket, gyönyörű kaput a végtelennek.

Tanítónő lesz, már tudja milyen fenséges szép az értelem arca,

A kis falucska kedves varázsa i szívére vonta, tenyerén tartja.

Innen ki nem lép, barátja lesz itt, mosolya, szíve, s lelke a népnek,

Ügy néznek rá már, akár a szépen növő vetésre, — ö ide tért meg.

Tanítónő lesz, szíveket őriz, új tartalommal új igét hirdet S oly szépen hajlik munkája mellé, mint mikor anyja kisgyermekének hótiszta gyolcsból varr kicsi inget.

Kabaré-író Miskolcon

A kilátó szép és érdekes megoldású lépcsőrészlete

Néhány héttel ezelőtt a Magyar Televízió egyik tarka műsorában villámtréfa hangzott el. A falu közbeszól volt a címe, szerepeit Tompa Sándor és Csákányi László játszotta, szerzőiéként pedig Horváth Dezsőt jelölte a műsor. Miskolcon és Borsodban igen kevesen tudják, általában a tarka műsorok egyes darabjai szerzőinek nevét ritkán jegyzik meg az emberek, hogy ez a Horváth Dezső azonos a rádió szombat esti vidám műsoraiban gyakran hallott Horváth Dezsővel, végül pedig azonos a { miskolci postaigazgatóság egy ! nagyon elfoglalt dolgozójával. ? Horváth ugyanis posta-műsza- { ki felügyelő, és szabad idejéül ben, amikor felelősségteljes 'munkája után pihenést kíván, ír. ír szerényen, talán eltúlzott szerénységgel is, saját személyét a szürke háttérbe szorítva, rövidre fogott, magvas írásai- . val bírál, szórakoztat, dicsér és J pellengérez.

5 Miként került a postatiszt!

■' viselő a villámtréfák, kabaréjelenetek, sőt háromfelvonásos művek írásához? Az irodalom ilyen lelkes és tisztelő művelődj je, alá írói. körben nem forog, !j az irodalmi berkektől távol él, miként jut el a posta forgal- J mi-műszaki munkáitól a rá- ^ diókabaré írásáig? Erről be- • szélgettünk a minap Horváth Dezsővel.

— Ha nagyon messzire akarnék visszamenni, azzal kellene kezdenem, hogy már középiskolás diák-koromban szerettem a színjátszást, — emlékezik — írni azonban csak a fel- szabadulás után kezdtem. A felszabadulást követő időkben igen sokat szerepeltem kultúr- csoportokban, s visszaemlék- szem, mennyire hiányzott az időtájt a megfelelő villámtréfa, kabaré-jelenet, a csípős humor. Sokat jártunk vidékre a postás színjátszókkal, jártuk a bányatelepeket. Általában én láttam el a műsorközlő tisztet, s magamnak kellett írnom a.

képzelés forgott közkézen. Az egyik: széles, elnyújtott épületre helyezi a tornyot. Itt az

A Mjáxő lépcsőik hangulatosan lilesakednak A BanfitejtH» focmáiahox.

azok is és a kilátó is abszolút! veszélytelen. !

— A formáról még nem be-J szeltünk.

— Korunk tele van izgalmakkal, lázas tettvággyal. Ez vonatkozik az irodalomra, a képzőművészetre, a színművészeire, általában a művésze- . tekre, köztük az építőművé- í szetre is. A kilátó és a büfé) hatszöge bár szabályos forma, a tű-torony „elüt” ettől. „Me- Í rév” komiponáltságú a lépcső, de az egész torony együttvéve monumentalitást és kellemes nyugtalanságot áraszt.

Az volt a célunk, hogy alkotásunk a viliódzó, gyorsan alakuló város ritmusához igazodjék.

Ha a villamosban jobb kilátást kereső házaspárra, önmagunk és barátaink véleményeire gondolunk: Hófer Miklós és Vörös György elérte célját.

Párkány László

konferansz-szövegeknt. Valahogy ezzel kezdődött. Aztán a konferansz-szövegek lassan dialógusokká alakultak át, és ma is kevés szereplővel megoldható jelenetek, kabarétréfák alkotása izgat leginkább. Nem sokkal ezután 1947-ben megalakult az első bábszínház Miskolcon. Bekapcsolódtam annak a munkájába, játszottam és írtam bábjeleneteket. Az egyik ott bemutatott darabom témáját felhasználva írtam meg később a színházban játszott Pávaszem kisasszony című gyermekdarabomat. A Miskolci Nemzeti Színház színpadára először 1955-ben jutottam el: a rövid életű Bors Színpadon mutatták be egy rövid jelenetemet.

— Hogyan került kapcsolatba az országos szervekkel, az utolérhetetlen publicitást biztosító rádióval,

televízióval?

— Első díjat nyertem. 1957- ben a rádió pályázatán, A többi tőled függ című villám- tréfámmal. Ezt. a villámtréfát egyébként a rádió többször sugározta. Egy év múlva újra résztvettem a rádió egy pályázatán és hétszáz pályamű közül az első tíz közé került az Emberbarát című szatírám^ ugyanakkor Miskolcon is alakulóban volt egy kisebb művészi vállalkozás, a Fele-vízió együttes, amelyben a Miskolci Nemzeti Színház fiatal tagjai szerepeltek, a műsorokat pedig én írtam. Ez a. kis együttes akkoriban minden szombat este adott egy rövid szatirikus műsort a miskolci rádióban, majd Zsákbamacska címmel összegyűjtve a legjobb műsordarabokat, több előadást tartott Miskolcon és a város környékén. Tréfáim rendszeresen, szerepeltek a miskolci rádió szilveszteri műsoraiban. Visz- szatérve az országos szereplésre, meg szeretném említeni; hogy daralxim szerepelt a rövid éle tű Üj bonboniere kabaré műsorában, majd felfigyelt jeleneteimre a Magyar Cirkusz és Varieté, amelynek azóta állandó bedolgozója, vagyok. A Fővárosi’ Nagycirkusz és az utazó cirkuszok számára igen sok bohóctréfát írtam, amelyek közül többet a televízió is közvetített a porondról. A rádió ismert és népszerű szombat esti kabaréműsoraiban is számos alkalommal szerepelt egy-egy villámtréfám, szatírám, és az elmúlt szilveszterkor az ó-évet búcsúztató műsor szerzői között, is szerepelhettem. A televízió is átvette a rádiótól egyik tréfámat, amelyet nemrégiben sugárzott.

— Szerepelt Horváth elvtárs a miskolci színházban;

mint említette, cs tudjuk,

hogy műkedvelő színpadok

is rendszeresen műsorra

tűzik alkotásait.

— A Miskolci Nemzeti Színház 1960 elején mutatta be.a Pávaszem kisasszony című gyerekdarabomat. Ugyanakkor az évnek a végén pedig a Pi- nocchiót láthatták a miskolci gyermekek. Mindkét darabot átvette és bemutatta Budapesten á Guttenberg Otthon gyermekszínháza is. Nem lettem * hűtlen a bábjátékhoz sem. Írtam, a közelmúltban is egy bábjátékot, amit sokszor bemutattak, írtam alkalmi gyermekműsorokat a József Attila Művelődési Otthon részére, írtam egyfelvonásost Déryné életéből, amit a ruda- bányai bányász-színjátszók a közeljövőben mutatnak be. Rendszeresen segítek műsorok összeállításában, megírásában szakszervezeti csoportoknak, s így több kisebb jelenetem szerepel öntevékeny csoportok repertoárján napjainkban is.

— Hány vülámtréfát, jelenetet írt eddig, illetve hányat mutattak be.

1 — Meghaladja a százat a bemutatott tréfáim, írásaim száma. És azt hiszem végezetül, nemcsak a magam nevébep említem meg kívánságként: ' jó lenne Miskolcon létrehozni egy kabarészínpadot.

Sietve búcsúzik, várja a felelősségteljes mindennapi munkája a postaigazgatóságon.

(bm)