Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

©sS törtök, 1963. november 21. SSEAKKSAGYASQKSZAG 3 IJJbél Kissikátorban X jövőt, az élet további ala­kulását meghatározó esemény­re, tsz-ltözgyülésre készülnek Kissikátorban. Mint a legtöbb községben, itt is ez a legfőbb fórum. Tszrelnök, növényter­mesztő, állatgondozó hallatja hangját. A 129 tagú kis közös­ség felelőssége azért nagy, Ölért eddig gyengén működött ö termelőszövetkezet. S ez Kis­sikátorban sem törvényszerű. Szorgalmas, munkaszerető em­berek laknak itt, valamikor olyan szarvasmarhát neveltek, hogy távolabbi vidékekről is eljártak ide' vásárolni, üzletet kötni. Az időnként idejáró ál­latorvos is elismeréssel beszél B sikátoriak szakértelméről. Most sok mindennel foglal­koznak: termelnek sokféle nö­vényt, foglalkoznak sertéssel, Sutival, kisebb mértékben tearvasmarhával. A jövő Ígéretei A földek nagy része hegyes- dombos. Sok verejtékkel, fá­radsággal lehet megművelni. Régen egyáltalán nem látott ■épet a hatéi-. Most az ősszel, amikor a vetés idején a falu- felelős, Primász Rezső gépről beszélt, sokan mosolyogtak a bajuszuk alatt. Mégis megpró­bálták. Volt, aki azt mondta, hogy lebukfencezik a dombról a traktor, s repülőgép igényié­ivel tréfálták a faluban dol- EOzó pártmunkást. S mi történt? Az, hogy gép­pel vetettek el több mint száz holdat. Nagy bizonyság volt ez. tanúsága annak, hogy Kissiká­torban is lehet nagyüzemi esz­közökkel dolgozni, s ennél fogva a jövőt is másképpen •ehet elképzelni, mint ahogy jte a kisparaszti szokásokban beidegződött. A tagság nagy forgalommal épített egy 200 férőhelyes juhhodályt, most fető alá hoztak egy 50 férő­helyes istállót, van már sertés- ®0ztató. Fontos alapok ezek, a fovábbhaladás elengedhetetlen feltételei. Sok minden vár Uaonban még változtatásra, és *iröl a közgyűlésen majd be­szélni kell. Mivel foglalkozóim nk? . A közgyűlésen ott lesznek a *2-tagjain, vezetőin kívül, a járási tanács vezetői, szakem­berei is. Égj' cikkben nem le­het tanácsot adni, de minthogy “Son sokmindenről szó esik hk»st a községben, azt ebben az Jrásban is alá kell húzni: el foil dönteni, mivel foglalkoz­nak, hogyan szakosítsák a ^rnielést. A községben helye­in látják, hogy ha .a szarva s- *0arha-tény észtéstől várják a ■*0gfőbb jövedelmet, akkor el­sősorban a takarmámytermesz- fésre kell gondolni. A juhászat —" oOo ■ Sándor látogatása a KPVDSZ-ísen ,, Rónai Sándor, a Magyar Szo- £*alista Munkáspárt Politikai bizottságának tagja szerdán Riogatást tett a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Polgozók Szakszervezetében és nesze] vetést folytatott a ruhá- az élelmiszer- és az ipar- ?bk kiskereskedelemben kii- °nböző területeken dolgozó ÍJakszervezeti aktivistákkal a kiskereskedelmi dolgozókat *0Klalkoztaló időszerű kérdő­ikről. is jó jövedelmet ad. Az azon­ban vitatható, hogy érdemes-e a sertéstenyésztést nagyobb mértékben fejleszteni, mivel a dombos, lejtős földeken a ku­korica nem hozza meg azt a termést, ami kellene. Szóba- kerül majd sok vitatott dolog. Valamikor nagyobb erdőterü­let tartozott a községhez, s je­lenleg is van a tsz-nek erdeje. Sajnos azonban, mindmáig nem tudják, hogy hol kezdődik az erdő határa, és hol végződik. A kérdés eldöntése az erdő­igazgatóságra vár. Ösztönöséi jövedelemét osztást Ha ma még többen húzódoz­nak a közös munkában való részvételtől, akkor annak okát a gazdálkodás jelenlegi prob­lémáin kívül a még ki nem alakult és sokszor nem is ösz­tönző jövedelemelosztásban le­het találni. Receptet nem lehet adni, az elvet azonban le kell szögezni: olyan jövedelemel­osztási formát kell választani, amely mindenkit igyelcvésre, jobb munkára ösztönöz. A ka­pások részes művelése sok vi­tára adott okot, mert csak az részesülhetett így nagyobb jö­vedelemben, akinek éppen „szerencséje” volt, s ezzel fog­lalkozott. Az össztermés bizo­nyos százalékát prémiumként kifizetni, vagy garantált fize­tési rendszert bevezetni — me­lyik helyes megoldást választ­ják majd — a közgyűlés fel­adatkörébe tartozik. Alaposan meg kell vitatni. A havi rend­szeres munkaegységelőleg fi­zetése elmaradhatatlan, s anél­kül, hogy • ebben döntene a közgyűlés, a jövőben sem vár­ható nagy nekibuzdulás, se­rény munka a termelőszövet­kezetben. A község s a föld sajátos jel­legéből az is következik, hogy helyi normákat alakítsanak ki. Ha mindezeket a problémákat sikerül megoldani, s a közgyű­lés valamennyi részvevője a kibontakozás útjait keresi, ak­kor nem lesz kétséges, hogy Kissikátorban is előbbrejutás, fejlődés várható. Garami Ernő Planetárium a kultúrparkban Lengyel-Szilézia cgjrik legszebb helyén, Katowicze-szomszédságában. a Chorzowhoz tartozó kuitúr- parkban emelkedik a nemzetközi összefogással létesített planetárium. 1500 oldalas „r ÉRDEKES és igen sokrétű munkát végeznek a Tiszai Ve­gyikombinát nitrogén műtrá­gyagyárának üzemelését előké­szítő főosztályán. A nagy szak­mai tapasztalatokkal rendelke­ző műszakiak már hónapok óta azzal foglalkoznak, hogy a világszínvonalnak megfelelő technikával dolgozó gyárat elő­készítsék a jövő évi sikeres in­dításra. A még szerelés alatt álló ú* létesítményben ugyan­is a korszerű gépek kezelése és a technológiai folyamatok megismerése nagy szakmai tu­dást követel majd a dolgozók­tól. Ennek érdekében különös gonddal mintegy 1000 szakem­ber közül válogatták ki a gyár 250 tagú törzsgárdáját. Ré­szükre több mint ezer gépeit oldalt kitevő, úgynevezett „be­tanulási” anyagot állítottak össze. Ebből az anyagból a dol­gozók megismerték a gyártási folyamatokat és hogy az egyes technológiai üzemekben a ké­miai eljárások során milyen vegyi reakciók keletkeznek, így elméletileg elsajátították a korszerű műtrágyagyártás technológiáját. Ezután 100 dol­gozó a Szovjetunió különböző vegyiüzemeiben, 150 szakember pedig a hazai gyárakban — el­sősorban Péten és Kazincbar­cikán — vett részt többhónapos üzemi gyakorlaton. Az üzemelést előkészítő fő­MeBkezdSdStt a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipar! áSlandé bizottságának ülése terhelyettes. Szovjetunió: V. D. Kalmikov miniszter, az állami rádióelektronikai bi­zottság elnöke, Csehszlovák Szocialista Köztársaság: V. Ouzki, az általános gépipari miniszter helyettese. A tanácskozás során dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari minisztert a KGST rádió, technikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöké­vé választották. osztály magas műszaki szak- képzettségű mérnökeinek mun­kája ezzel még nem ért véget. Tíz kiváló mérnök fél év alatt gondos körültekintéssel elké­szítette á gyár indításához és üzemeltetéséhez nélkülözhetet­len „receptkönyvet” — amely 12 technológiai üzemben a munkaműveletek elvégzéséhez szükséges kezelési utasításo­kat tartalmazza. 1500 gépelt ol­dalon csaknem száz kezelési utasítást dolgoztak ki a leg­apróbb részletekig. Megírták — többek között —, hogy a normál üzemelés közben egy- egy berendezés kezelőjének mi a teendője, feltüntették ‘azo­kat a hibákat, amelyek emberi számítás szerint előfordulhat­nak és azt, hogy akkor mi a dolgozó teendője. így például az óránként 42 000 légköbmé­ter levegőt szétválasztó beren­dezés üzemeltetésére —, ame­lyet távvezérléssel egyetlen ember irányít —, 150 oldalas kezelési utasítást dolgoztak ki. A GONDOS munkával meg­szerkesztett kezelési utasítá­sokat tartalmazó könyv ked­den készült el és a héten meg­kezdik sokszorosítását. A könyvből a nitrogén műtrágya- gyár minden üzemében száz példányt helyeznek el és a sok­szorosított anyagot megküldik a testvérvállalatoknak, a péti és kazincbarcikai műtrágya- gyárnak is. Fellessük megkésik Kűdfesi^észtését! A magyar hízott liba. a li­bamáj és a libatoll igen kere­sett és kedvelt árucikk a kül­földi piacokon. Sajnos, a nagy külföldi1 keresletet távolról sem tudjuk kielégíteni, sőt, expor­tunk inkább visszaesik, mert a hazai lúdállományunk évről évre csökken. Országos vi­szonylatban 1962-ről 1963-ra 22 százalékkal csökkent lúdállo­mányunk. de nem jobb a hely­zet megyénkben sem, ahol 1962-ben 69 198 darab, 1963-ban azonban már csak 56 133 darab volt a törzsludak száma. Oly nagyarányú ez a visszaesés, hogy az export-érdekek szinte parancsolólag írják elő, hogy meg kell akadályoznunk lúd­állományunk további csökke­nését. Sajnos, a magyar lúdnak sok kiváló tulajdonsága mellett van egy nagy hibája, hogy nem szapora fajta, keveset tojik, évente alig 10—12 darab a to­jáshozama. Ezen a bajon kí­vánt segíteni a Baromfiipari Tröszt, amikor a hazai lúdál- lománv feljavítására Nyugat- Németországból nagy termelő­képességű Rajna-menti luda- kat importált, amelyeknek ha­zai viszonyok között is évi 50 darab az átlagos tojáshozamuk. Ennek a magas tojáshozamnak köszönhető, hogy ma már nem­csak nagyüzemeket, de háztáji és egyéni gazdaságokat is el tudunk látni jó termelőképes­ségű tenvészludakkal. Borsod megyében, amely törzslúdállományát tekintve az előkelő második helyen áll az országban, már évtizedek óta nem volt a ludaknál szervezett vérfelfrissités. A MÉK most megszervezte megyénkben a tenyészgunár akciót, amelynek keretében a földművesszövet­kezetek útján a tenyésztők kö­zött rövidesen 1150 darab raj­nai tenyészgunár kerül kiosz­tásra. A kistenyésztők igen elő­nyös feltételek mellett juthat­nak egv-egy tenyészgunárhoz, amennyiben ennek ellenérté­két tavasszal egyenlíthetik ki, mindössze tíz darab libate- nyésztojással (egy darab tojást 12 forinttal számolva). Kész- pénzfizetés esetén egy tenyész­gunár ára 120 forint, ami szin­tén igen előnyös, mert súlya 5 —6 kilogramm. További ked­vezménynek számít, hogy a le­adott tény észtojások után a termelők takarmányjuttatás­ban is részesülnek majd. Lúdtenyésztésünk fejleszté­se érdekében azonban a terme­lők még más kedvezményeket is kapnak. A jövő évben a hí­zott liba felvásárlási ára kilo­grammonként 25 forintra emel­kedik. a kukorica juttatás pe­dig tíz kilogrammról 25 kilo­grammra növekszik. 50 száza­lékkal magasabb lesz a liba­toll felvásárlási ára is, úgy, hogy a lúdtenyésztés a háztáji gazdaságok egyik legjövedel­mezőbb forrása lesz. Jól járnak tehát azok a termelők, akik nem csökkentik, hanem inkább növelik lúdállományukat. Dr. Váczy J. Antal Szocialista módom élnek, dolgoznak, tanulnak-e megyénk vas­r r r a rr • *11 • r ü • • Q es építőipai*! brigádjai f Szerdán reggel a Magyar Tudományos Akadémia dísz- termében megkezdődött a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa rádiótechnikai és elekt­ronikai ipari állandó bizottsá­gának ülése. A tanácskozást, amelyen Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára is részt vesz, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyar­ország KGST-beli képviselője nyitotta meg. * Az egyes országok delegá.J cióit a következők vezetik:« Bolgár Népköztársaság: X. Ra-J donov, a bolgár gépipari bi-J zottság elnökhelyettese, Ma.* gyár Népköztársaság: dr. Hor_J gos Gyula kohó- és gépipari« miniszter. Német Demokra-J tikus Köztársaság: R Wekker,< a népgazdasági tanács elektro-< nikai ipari bizottságának ve_< zetője, Lengyel Népköztársa-j ság: J. Hrinkiewicz, nehéz-4 ipari miniszterhelyettes,. Ro_1 mán Népköztársaság: V. ActaJ rion kohó- és gépipari miniszA Negyvenhat vagon búza háztáji feleslegből a sátoraljaújhelyi járásban A sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság azt javasolta a íprtnelöszö vetkezel éknek, illet- ® a járás minden dolgozó pa­uzájának, hogy felesleges ke- '‘A'rgabonájukat adják át n /Tógazdaságnak, mert az or- . ■’-ágnak igen nagy szüksége Vah minden szem gabonára. , A felhívás gyors eredményt J*°2ott. Alig két hét alatt 23 jrttTieíőszövetkezet tagjai aján­°Uák fel nélkülözhető gaboná­jukat. Eddig 4G vagonra kötöt- ek szerződést a Terményfor- Ealmi Vállalattal, amelyből 12 aSonnal már be is szállítottak. A termelőszövetkezetek kö- Jjl kiemelkedik a karosi Uj . ,Gt ötszáz és a dámóci Uj Ba- ®2da 250 mázsás felajánlásá­vannak? Mindezzel a párt- bizottságokon kívül a- szak­szervezeti bizottságoknak is fokozottabban kell törödniüki És ha elérjük, hogy a szoci­alista brigád mozgalomhoz csatlakozik . egv-egy üzem minden dolgozója, akkor újabb szép feladatra vállal­kozhatunk: általánossá tenni a szocialista üzem cím elnye­réséért folyó mozgalmat. — Megyénkben már 168 munkahelyen vállalták a szo­cialista (izem cím elnyerését — mondotta Jakó elvtárs, — Ezek közül azonban legtöbb szellemi munkát végző válla, lat. munkahely. Nem szabad, hogy a termelő üzemek ebben lemaradjanak. A szellemi dol­gozók segítsenek ebben. A pártszervezetek már sok he­lyen szorgalmazták ezt és a szakszervezeteknek hasonló­képpen kell ezzel foglalkoz­niuk. A z elnökségi ülés egy­öntetűen helyeselte, hogy a szocialista munkaverseny nagy húzóerőt jelent. A szocialista üzemek­ben minden dolgozó becsülete­sen dolgozik, él és képességei­hez mérten tanul. És társadal­munknak ilyen emberekie, ilyen üzemekre van szüksége. Ezért a szakszervezetek egyik fő feladata, hogy mindenütt, a bányászatban éppúgy, mint a vasiparban, vagy az építő* iparban szervezzék, tovább­fejlesszék a mozgalmat a szo­cialista üzem cím elnyerésé­ért. Ruttkay Anna A neveles térén meg sok javítanivalónk van — hallottuk Jakó And­rástól, az SZMT vezető titka, rától. — Az olyan szép, ember­séges cselekedeteket, mint amit az LKM női brigádjáról hallottunk, s amelyhez ha­sonlóról már sok szocialista brigád naplójában olvasha­tunk, természetesen csak di­csérni tudjuk. Mint ahogy di­csérni tudjuk, hogy például a Diósgyőri Gépgyár F, T és E gyáregységeiben a műszaki dolgozók rendszeresen segítik a brigádokat, vágj' azt. hogy már valamennyi nagyobb vál­lalatnál és főépítésvezetőségen munkásakadémián tanulnak a szocialista brigádtagok. De mindezen kívül még igen so­kat kell a szakszervezeti aktí­váknak is dolgozniuk azért hogy megyénk mintegy 8820 munkabrigádja. amelyben 89 000 ember dolgozik (mint­egy 1500 brigád tagjai már el­nyerték a szocialista címet), valóban eleget tegyenek a hármas jelszónak: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni S hogy milyen eredménye­ket mutathatunk fel ezen a téren? S milyen feladataink bizottság beszámolóját, kibon­takoztatták a témát: szociális, ta módon élnek-, dolgoznak-, tanulnak-e megyénk vasipari és építőipari brigádjai? Jó dolog, hogy ehhez a té­mához eljutottunk. Mert em­lékezzünk csak vissza az előző évekre: a fő hangsúlyt mindig a termelésre, a tervek teljesí­tésére helyeztük Persze nem arról van szó, hogy most már nem ez a legfontosabb, hanem arról, hogy az évek folyamán a dolgozók mindenütt megér­tették a jó munka fontossá­gát, azt, hogy ha jobban dol­gozunk, akkor jobb lesz a Ke­nyér-. a ruha-, az élelem-, az iparcikkellátás, egyszóval: az életszínvonal. És ezért most már. amikor évről évre na­gyobb eredményekről számol­hatunk be, amikor például azt mondhatjuk, hogy megyénk­ben az év első 9 hónapjában az ipari termelés 2,4 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. s a dolgozók öntudatosan, egyre fokozzák munkájukat, most már a szocialista munkán kí­vül a szocialista emberré vá­lást is előtérbe .kell helyezi nünk) A Lenin Kohászati Mű­vek egyik női brigád­ja négy árva gyermek gondozását vállalta..; — Nem engedhető meg a szocialista brigádokban az, hogy ha valaki beteg, vagy megsérül, nem jelentkezik az üzemorvosnál, hanem tovább dolgozik, csak azért, hogy a brigád első legyen ... — A műszaki egyetem épí­tésvezetőségén 100 százalék fölött dolgoznak az emberek. Baj azonban, hogy a 120 em­bert csak két szocialista bri­gádba osztották be. Az együk egy 6 tagú ács-brigád, a má­sik egy 114 tagú komplex­brigád. A nagy brigádban a szocialista emberré formálás nehezen megy. — Pedig ez igen fontos fel­adatunk. És ez okoz gondot a MÁV szerencsi állomásán is: a munkaverseny fellendült sok a szép eredmény, de még nem minden brigádtag él szo­cialista módon... Ilyen hozzászólások hang­zottak el a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának november havi elnökségi ülé­sén. S a hozzászólások telje­sebbé tették a közgazdasági val. A györgy tarlói Uj Világi Tsz 150 mázsa gabonára szer-« ződött, de már 170 mázsát szál-1 lított be. « Nagyszerű dolog ez: pártunk, 1 kormányunk kérésére közel 2 15t)0 tsz-tag siet, hogy felesle-1 ges gabonáját leszerződje, J hogy ezzel is segítse az országi boldogulását. 2 Ez az eredmény azt mutat-j ja, hogy parasztságunk megér-4 ti gondjainkat, nehézségein-j két, nem eteti fel állataival,2 nem tartalékolja a felesleges« búzát, hanem azon iparkodik, J hogy minél nagyobb mennyisé-« gű gabonával segítse az orszá-j got. Ez a tény feltétlenül biza-2 lomra, komoly politikai érett-1 ségre, növekvő öntudatra vall. 2

Next

/
Thumbnails
Contents