Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

4 ESZAKBTAGTATCOKSZ AG m Szierft, tin;*, ofcfeSfreff K /lz illetékesek válaszolnak Miért késik az edelényi „Bódva” étterem felújítása és átadása? Szeptember 15-i számunkban szóvá tettük az edelényiek bosszúságát a járási' székhely egyetlen nyilvános étterme, a Bódva étterem felújításának elhúzódása miatt. Cikkünk egyoldalúan csak a kivitelző vállalatra neheztel, mivel a késedelem okát nem ismertük és nem is kerestük. Ismertük viszont az edelényiek bosszú­ságát, sőt tudjuk, hogy még ma is bosszankodnak, — külö­nösen, ha megismerik a kése­delem okát és az ügy további fejleményeit.... A Borsod megyei Tatarozó és Építő Vállalat igazgatója, Márt.on János levélben vála­szolt cikkünkre. Megírta, hogy a Borsod megyei Vendéglá­tó Vállalattal 1963. január 25-én kötöttek szerződést. az étterem felújítására, s az ille­tékes főhatóság 1963. július 15- ben szabta meg az étterem át­adásának határidejét, „attól függően, hogy az építtető Bor­sodi Vendéglátó Vállalat júni­us 30-ig a szükséges Meteor­típusú lámpákat beszerzi és a kivitelezőnek átadja. Az épít­tető vállalat ennek a kötele­zettségének határidőre nem tett eleget, egyébként a kivi­telezés során a tervdokumen­tációt több alkalommal módo­sította., a kivitelezőt ütem sze­rinti munkájában akadáiyoz- ta... amiért- a. döntő bizottság az építtetőt kötbér fizetésére kötelezte, s a létesítmény be­fejezési határidejét szeptem­ber 30-ban állapította meg.” A továbbiakban tájékoztat még, hogy az étterem mű­szaki átadására — átvételére szeptember 23-án kerül. sor. (Megtörtént. — A szerk.) és, hogy „... semmiféle ígéretet nem tettek, azonban a munkát az arra illetékes hatóság ál­tal megállapított befejezési határidőn belül elvégezték és át is adják.” A válaszlevélből félreérthe­tetlenül az derül ki, hogy az étterem felújításának és át­adásának elhúzódásáért egyes- cgyedül az építtető, vagyis a Borsodi Vendéglátó Vállalat felelős, mivel „a Meteor-típusú lámpák beszerzésével és átadá­sával késlekedett és a tervdo­kumentációt több alkalommal módosította...” Megkerestük a Borsodi Ven­déglátó Vállalatot, ahol Ács Sándortól, a terv-statisztika és üzemgazdasági csoport vezető­jétől és Csipke Pál beruházási előadótól az alábbi felvilágosí­tást kaptuk. — Nekünk tervezőink sajnos nincsenek. A terveket megren­delésünkre a Boi’sod megyei Tervező Vállalat készítette. Ezt az átépítés megkezdése után egy alkalommal módosí­tani , kellett, hogy _ na­gyobb befogadóképességű le­gyen az új étterem. De ez lé­nyeges határidő elhúzódást a kivitelezésben nem okozhatott. Ami pedig a Meteor-típusú lámpákat illeti, ezt valóban csak 7 napos késéssel tudtuk beszerezni és átadni a kivite­lező vállalatnak. De június 30-a' helyett ez július 5-én már rendelkezésükre állt. Mivel tudná megmagyarázni a Bor­sod megyei Tatarozó és Építő Vállalat, hogy többszöri sürge­tésünk ellenére, júUus 5-től szeptember elejéig mégsem használták fel? Vagy mi in­dokolta, hogy az ablakokhoz és ajtókhoz szükséges műkő­kereteket is hosszabb huza­vonával, a helyszínen állítot­ták elő? Igaz, hogy szeptember 23-án végre megtörtént a _ felújított A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora £A IBS méteres hullámhosszon 18—IS Óráig) Megyei körkép. Gyakorlati órán az új szakközép- iskolában. Igazgató a mikrofon előtt. Orgonaszóiért Az egészségügyi kultúra kérdé­sei: A gyümölcslevek rój. Gershwin: Porgy and Bess Sporthíradö, Bódva étterem műszaki átaclá- sa-átvétele. Azaz csak megtör­tént volna, de az új éttermet kisebb-nagyobb műszaki hiá­nyosságok miatt nem vehettük át. A kivitelező vállalatnak nem igen válnak dicséretére azok a megállapítások, ame­lyeket a műszaki átadás során készített jegyzőkönyv tartal­maz, és ami miatt az éttermet a legújabb határidő szerint, csak október 20-án tudják az, edelényi lakosság rendelkezé­sére bocsátani. A Borsod megyei Tervező Vállalat szerint, pontosabban Homokos József tervezőmér­nök szerint, aki az étterem re­konstrukciójának tervét ké­szítette, a Tervező Vállalatot nem terheli felelősség a kivite­lezés és az átadás elhúzódásá­ért. Az átépítés lényegében az eredeti tervek szerint folyt, azzal a különbséggel, hogy „menet közben” —- a beruhá­zó kérésére — egy 6 méteres ívtartót 6 méter 40 centiméter­re módosítottunk az eredeti tervben, s a kivitelezésben ez­zel okozott pluszmunkát két kőműves szakember néhány segédmunkás segítségével két- két és fél nap alatt elvégezhet­te volna. Az ívtartó kicserélé­sére viszont körülbelül egy hó­nappal később került sor, mint ahogy erre „többszöri tervmó­dosítás” következtében lehe­tőség lett volna. Egymásra hárítják a felelősséget! Ez tollát a helyzet. Ezért ké­sik az edelényi Bódva étterem felújítása és átadása, ami mi­att az edelényiek változatlanul bosszankodnak. S a „részlet- kéi'dések” nem is igen érdek­lik őket, viszont az éttermet szeretnék minél előbb „birtok­ba venni”. Jogos ez az igényük. Az ügyből nem nehéz meg­állapítani, hogy az érdekelt vállalatok egy kicsit egymásra igyekeznek hárítani a felelős­séget, az étterem átadásának el­húzódása miatt. Pedig mind­három vállalat különböző arányokban persze — egy ki­csit „ludas”. Gondosabb terve­zéssel például el lehetett vol­na kerülni a tervdokumentáció későbbi módosítását és a rövi- debb ívtartó kicserélését. A Meteor-lámpák vállalt határ­időre történő átadásával zök- kenőmentesebb lett volna a kivitelezők munkája és főleg nem hivatkozhatna most a ki­vitelező vállalat az említett okokra, ami „eltolta” az étte­rem átadásának határidejét. Végül a tervezők és a beruhá­zók szerint a kivitelezők sem egészen „angyalok” ... Egy 650—700 ezer forintos beruhá­zás kivitelezéséről van itt szó, — előbb is elkészülhettek vol­na vele, ha az edelényi lakos­ság „életbe vágó” érdekeit jobban szem előtt tartották volna. Elvégre a járásó. szék­hely egyetlen nyilvános étter­méről van szó, amely az üzemi étkezések lebonyolítására is hivatott. A műszaki átadás során jegyzőkönyvezett garanciális hibák kijavítását is csak ok­tóber 20-i határidőre vállalta a Borsod megyei Tatarozó és Építő Vállalat, mondván, hogy az „Építkezési kódex” szerint joguk van az egyhónapos ha­táridőhöz ... Ez Igaz is. Vi­szont az előzmények utón cél­szerű lenne ezeket minél előbb elvégezni és a „Luca-széke módján” épült éttermet átadni rendeltetésének. ■* Nem nagy volumenű beru­házásról van itt szó. Az ügy tanulságai viszont a nagyobb beruházások megvalósítása so­rán is használhatók: alapo­sabb, idejében történő és kö­rültekintőbb tervezésre és a kivitelezés során fegyelmezett, pontos és jó munkára van szükség. És még valamire: az összes érdekelt vállalatok jobb együttműködésére. Ahol ezek a tényezők adva vannak, ott nincs huzavona a kivitelezésben, nincs szükség semmiféle felelősségé thúrí fás­ra, és nem bosszankodik senki sem. 1 Ellenkezőleg! Csépányi Lajos üj élet sarjad a regéci vár tövében S A cioándi öregeknek „Mogyorósiba, Regécke, ke­vés a kenyérke”. Ez a szólás­mondás járta ezen a vidéken a múltban, de még az utóbbi évek során is. Hiszen két aranykoronás szántóterületü­kön, az alig pár centiméteres termőrétegen, sajnos még ma is évszázados módszerekkel termelik a búzát, árpát és za­bot, amelynek az önköltsége elképesztően magas. A kapá­sok közül csak a krumpli te­rem meg, hűvös éghajlata mi­att a kukorica nem érik be. j Állattenyésztésük félnomád jellegű. Ennek kö­vetkeztében szervestrágya alig kerül a földekre. A takarmány- növény néhány év előtt még jó termést hozott, az aszályos esztendők azonban ezt is meg­tizedelték. Ilyen mostoha viszonyok kö­zött éldegélt Mogyoróska népe. Valami keveset nyújtott az ex-dőgazdaság is, de ez sem biz­tosítja az életszínvonalat, amely a környező, ; Hemád- menti községekben ma már van! Több család elköltözött a faluból, mex't nem láttak ki­utat ebből a maradi állapot­ból. Négyszáz holdas szántóte­rületükön magángazdálkodás folyik, s lelő, lm így megy to­vább, pár év múlva az erózió teljesen lemossa a tei'mőtalajt a fcjldekről. Pécsig a szükséges változáshoz meg van az út, a mód. A Hazafias Népfront encsi járási bizottsági ülésén Kiss Géza pedagógus elmondotta, hogy Mogyorósiam négy évvel ezelőtt málnatermesztési szak­csoport alakult, amely a. kez­deti eredmények mellett, a kö­zös gazdálkodásban rejlő lehe­tőségekre is neveli a kis falu lakosságát. 1959 tavaszán két hold állami tartalékterületen hat taggal kezdték meg a mun­kát, s ma 25 holdas betelepí­tett málnáson 63 tag dolgozik családostól. A málnásból ed­dig csak három hold a termő, jövőre fordul termői-e az egész texnilet. A három holdról 22 mázsa került értékesítésre. Ebből 23 ezer forint, a 100 ezer málnasarj értékesítéséből 50 ezer forint, összesen tehát eb­ben az évben 73 ezer forint a szakcsoport bevétele. A múlt hét csütörtökén este Mogyoióska községben fogadó­órát tartottam, majd utána el­beszélgettünk a község jövőjé­ről. Elmondották, hogy biza­kodó a lakosság hangulata, s mindinkább belátják, hogy rá Egészen egyszerű ember Kibővítik a fagy biztosítást Ájz Állami Biztosító 1962-ben vezette be a fagybiztosítást, mély csak a. kalászosok fagy­káraira terjed ki — és azoknál is csak a tőkekifagyásra — és nem vonatkozott a fagy egyéb ■megjelenési formájából — fel­fagyás, kipállás stb. — eredő károkra. A bevezetés évében csupán Borsod megye terüle­tén 18 millió Ft felett volt a fagykárt szenvedett termelő­lenti, hogy a tavalyihoz ha­sonló díjért az idén a termelő­szövetkezetek valamennyi szántóföldi területén bekövet­kezett fagykára megtérül. Nem téríti meg a kárt a Biz­tosító, ha az állományritkulást nem fagy okozza, vagy a kár ki nem kelt vetésben keletke­zett. kell lépni mielőbb a fejlettebb I gazdálkodás útjára. Beszéltünk ! arról, milyen drágán termelik S meg a legjobb időjárás mel-| lett is keveset termő kalászoso- ■’ kát. s az állattenyésztésükön n is változtatni kell. Szántóföld-? jeik altalaja köves. Traktorral? művelni nem igen lehet. A ke-g vés termőréteg évről évre vé-g konyább lesz, pusztul. Most? minden reményük a málnában 3 van. Ha a 25 hold termőre forrt dúl, akkor közepes termés? mellett 200 mázsa málna mint-í egy 200 ezer, a málnasarj aki értékesítéséből csali 50 ezer fo­rintot számítva — évenként, I negyedmillió forint biztos jö-. vedehnxe számíthat a szakcso-? port Másnap reggel — megbeszé-J lés szerint — a községbe ér-1 kezett Hajdú Károly, a megyei tanács növényvédelmi csoport-1 vezetője és Szabó András, az? Ültet vénytervező Vállalat igaz- ? gatója. A szakcsoport vezetői-s vei megtekintettük a málnást. 3 A szakemberek tanácsokkal ’ látták el a szakcsoport vezető- 5 it, majd a további fejlődés ér-; dekében bogyós gyümölcsök — : főként fekeleribizli — és 300 3 holdnyi alma telepítését java-; solták, mert a talaj és az ég- I hajlati viszonyok megfelelők, s / szakszerű ápolás mellett bő terméssel számolhatnának. A? szomszédos Fony, Vizsoly, H Hejce, Göncruszka és Gönc? községekben nagyarányú kaj- . szibarack telepi lés indul. Itt : viszont az alma fele] meg, : mert talaj- és éghajlati viszo- nyai Nyíri községéhez hason-1 lóak, ahol kiváló minőségű al-1 ma terem.---- - ■ > A továbbfejlődéshez azonban mielőbb meg kell j tenni az első lépést, ez pedig] a termelőszövetkezeti csoport- ii ba való tömörülés. Ennek hi- fi ánya nemcsak a gazdag jövő 3 mielőbbi megteremtését aka-’ dályozza, hanem azt is, hogy a I nadrágszíjparce.llákxól pár év : múlva teljesen lekoptatja az 2 erózió a termőtalajt, Meg kell g tehát történnie az összefogás-: nak, hogy a táblás műveléssel rétegvonalas talaj munkát vé-> gézhessenek, s az elmaradt,” kisparcellús gazdálkodás he- 3 lyett —- a lehetőség szerint —;; a fejlett, agrotechnika vívnia-3 nyait. alkalmazzák. Elsősor-3 .ban a MÉSZÖV, a járási szer-; vek, a KISZ, a népfront és a hőtanács végezhet eredményes, t meggyőző munkát, hogy a re-; géci vár tövében a „kevés ke-1 nyérke" szólás-mondás mind- p örökre megszűnjön, s új vált­sa. fel., olyan, amely már nem ­nélkülözésről, hanem gon dia- - lanabb életről példálózik, | Németh Imre országgyűlési képviselő ? Nagymamám csendes, i halkszavú öregasszony volt, \ olyan mások kczc-lába, s mert mindig másoknak dől- i gozott. A kezét, lábát én is i gyakran igénybe vettem, csa- j pangásom■ miatt. Jött utá- í siam, aztán megkopogtatta a j fejem, vastag karikagyűrűt i ujjával. A gyűrű volt o? i egyetlen éltszere, s az ara- i nyos kezek mindig fáradha- j tatlanolz voltak. Ügy látszik ; azonban, az ütleg még sem j fájhatott eléggé, mert a ki- ; váncsiság újból rávitt a Ti- j sza-menti kalandozásra. Ha­nem, ha kérni akartam tőle valamit, mindig otthon ma- radtam. Akkor nyitva, ma- i radhatott nyugodtan a liba­lyuk a kerítésen. Ilyenkor j nyugodt volt, emlékeinek j élt, s én hallgattam a múlt- > bamerülését. Egy kissé hosszú is táján ez a bevezető akkor, amikor j most. a cigándi öregekre gon­dolok. Itt is vannak nagy­mamák, nagyapóik, élnek ma- gánosan és a. fiatalokkal. Jól- ! lehet nekik, vagyis mindő- I jüknek van megélhetése, s I nem kell saját magukról gondoskodnick. Van nyugdíj, és szerető, gyerek is. De va- lami mégis hiányzik — á ! diskuráló társaság. Pipázgat- ni, egy kis tevés-vevés, süt- j kére.zni a. napon, várni a ne- jj vetös unoka ajkáról egy \ puszit, mindez vagyon jó. De \ hogy volt akkor: Boszniában, ] a lombardiai síkon, mag q | harmincas években? | mindezt el kell mondani, f Még nyáron csak jó alkálc j mat nyújt a kispa.d. de a kur \ knrica.morzsolós tél inár fc- j dél alá szorít minden öreg | cimborát S mi tagadás, mi f fiatalok, nem vagyunk, min- jj dig hálás hallgatói az őre- j geknek. Október elején egy egészen * újszerű intézmény nyílik a I községben: öregek napkör \ zije. Hogy mi is lösz ez? \ Nem-, nem, az a. rossz szájízt | keltő szegényotthon, ahogy J ez már régről él a köztudat- jj ban. Társalkodó, barátkozó. ? időtöltő hely lesz:. A föld- \ mvvesszövetkezet. is hallott \ róla és „zsebbe nyúlt”, Egy jj rádióval kedveskednek. A nagymamára, gondoltam,, | amikor ezeket Cigándon fel- f jegyeztem. Milyen jó lelt f volna neki is annakidején 1 időnként ilyen helyen meg- I fordulni. Talán többet mesélt. | volna, értőbb fülek hallhat- | iák volna. A cigándi öregek- \ re gondolok. Köszönet, mind- ] azoknak, akik erre gondolú i lak, a lelkiismeret, a. szív | parancsszavára hallgatnak s akk-or, amikor az öregek nap- \ közijéért tesznek lépéseket. | —- garami — ] szövetkezeteknek kifizetett ősz­Kitünteti naetfliizaiás-iagYQkb felelősség szeg, annak ellenére, hogy tsz- eknek csak kisebbik része kö­tötte meg a fagybiztosítást. A tapasztalatok tehát azt mutat­ják, hogy a fagybiztosítós jól­szolgálja a termelőszövetkeze­tek érdekét. Az első év tapasztalatói ajapján az Állami Biztosító ki­bővítette a fagybiztosítás koc­kázatát. Az 1964. évre köthető fagybiztosítós alapján kártérí­tést nyújtónak a termelőszö­vetkezetek valamennyi szántó­földi műveléssel termelt növé­nyeiben okozott olyan fagyká­rokra, amelynek következtében a növény kiszárítása válik szükségessé, vagy a 60 százalé­kot meghaladó állományritku­lás következik be. A fagybizto- sítás kockázata nem foglalja magában a magvetéssel vagy palántázással termelt zöldség­féléket és a rizst Kártérítés szempontjából az Állami Biztosító két csoportba sorolta a szántóföldi növénye­ket. Ennek megfelelően 600, illetvé 1000 Ft holdanként! kár- térítést nyújt. A termelőszövetkezetek álta­lában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, amelyek fagyve­szélynek vannak kitéve. Ennek megfelelően a közös gazdasá­gok a megművelt szántóterület 60 százaléka alapján fizetik a fagybiztosítás díját Ez kh-ként 40,— Ft. Kibővített fagybízto- eítás bevezetése tehát azt je; M-ir teunka közben talál­riar juk azokat az ülnökö­ket, akiket nem regen a dol­gozó nép saját soraiból vá­lasztott ki s a hivatásos bírák mellé ültetett Alkotmányunk, amely a szocialista ülnökbírás­kodást megvalósította, s ezál­tal a legszélesebb körű demok­ratizmust biztosítja a bírásko­dásban, kimondja, hogy a bíró­ságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított taná­csokban ítélkeznek. Megyénkben 1300, munká­ban, magatartásban kiváló és példamutató férfit és nőt bíz­tak meg a népi ülnökök fele­lősségteljes, sok emberiséget és józan ítélőképességet igénylő munkájával. Sokan, alak csak úgy hallo­másból ismerik ezt a megbíza­tást, nem iS igen tudják, hogy milyen kötelezettséget, milyen felelősséget vállal magára, aki a bírói emelvényre lép, mint népi ülnök. Igaz, nagy vona­lakban meghatározottak, s köz­ismertek a népi ülnökök fel­adatai. Működésük során, a nép meggyőződését, életfelfo­gását fejezik ki és juttatják ér­vényre egy-egy iigy elbírálásá­nál. Az egész dolgozó nép ér­dekeit szem előtt tartva járnak el, s jelentősen megkönnyítik a szakbírónak hogy reálisab­ban lássa az ügy társadalmi összefüggéseit, túl a törvény- szöveg néha tán merevnek tűnő rendelkezésein. Mindezeken túl az ülnök be; lülró] is, részletesebben is megismeri á bíróság munkáját, s abból jelentős részt vállal magára. Amikor egy népi ülnököt be­hívnak egy hónapra, s nem a szokott munkahelyén tölti a napi nyolc óráját, bizony sok­szor megerőltetőbb a helyt­állás. Egy-egy ftelet meghoza­tala sok töprengés eredménye, amelyet megfeszített figyelem­mel. kísért tárgyalás élőz meg. A tárgyalás egész menetében nagy’ szerepe van a józan ítélö- képességű, aktív übxöknek. Észrevételeivel, újabb szem­pontok felvetésével egyengeti az utat az üß^ részleteinek tel­jes megismeréséhez, s ezzel az igazságos ítélethez. Az ítélkezés soha ne szakad­jon el az élettől," s mindig nevelő hatású legyen. Ez a fő szempont igazságszolgáltatá­sunkban, s ez csak élettapasz­talattal, jó politikai tisztán­látással rendelkező, egészséges igazságérzetű ülnökök közre­működésével lehetséges. Az ülnökök töltött 'ide­jük alatt nemcsak moi'ális ér­telmű kötelezettségeket vállal­nak, hanem ugyanúgy kötele­sek az általános munkafegyel­mi normákat is betartani, mint rendes munkahelyükön. A pon­tosság, fegyelem, talán még jobbéin is köti itt őket, hiszen távol maradásukkal megsér tik, az állami fegyelmet, veszélyez­jelentős fölösleges kiadást idéznek elő az államnak is éS az ügy hiába beidézett részve­vőinek is. Ha egy ülnök rum) jelenik meg, akkor a már elcV zőleg megkezdett tárgyalást csak úgy lehet új ülnökkel folytatni, ba rnégegyszer meg’ ismétlik az új ülnök közramú’ ködösével. Mindent összevetve a. helyes, igazságos és meggyőző ítélet­hez a bisósági tanács minded! tagjának, tehát az ülnökbírcr nak is alapos körültekintéssel lelkiismeretes munkával kéjl hozzájárulnia. Ahhoz, hogy valaki a követel menyeknek megfelel' jen, nem elég igazságszereté- nck lenni. Tudni kell eligazod­ni törvényeink között — b3 nem is kívánnak tőlük jógáid jártasságot —, részt kell vetőt! niük az ülnökoktatáson. Amikor pedig letelik egy bffl* hívási időszak, visszatérve 3 munkahelyre, jól tudják has?/ nősíteni a bíi-óságon szerzőit tapasztalatokat. A szocialista társadalmi rend propagálói, dolgozótársaik tanácsadói, tá­jékoztatói lesznek. így válik -ÄS-SS politikai munkává a bíróság tevékenysége. S amilyen mér­tékben válnak képzettebbekké népi ülnökeink, olyan mérték­ben vehetnek részt egyre jox>' bon óz állampolgárok joßS Hl- i ríUZrsrtéui- dCv-C

Next

/
Thumbnails
Contents