Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
Vasárnap, 1968. október 13. SSZASiKSAGYASORSSKAG 9 $ & & sfl,<# y y Pl jS'i ph aP je' ,tte e*1 • ne•jr Sjl* ní, oo #Bi&ési|r©®eaa, törvénytfisztelet nélkül? s # L akásgondjaink közismertek. Országos probléma. Államunk évről évre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy az előirányzott keretet is túlszárnyalva, minél több beruházást _ valósítsunk meg: az állami és szövetkezeti lakóházak ezreit építi, támogatja a kislakásépítési akciót; a kommunális és szociális beruházások. mellett terveinkben első helyen szerepel a lakásépítési program. _ Csupán a múlt esztendőben állami ■ erőből, valamint állami hitellel és támogatással mintegy 136 ezer lakás épült, s bizonyos, hogy megemeljük az ötéves lakásépítési programot is: a tervezett 250 ezer helyett 300 ezer lakást építünk fel — hangzott el a Magyar Szocialista Munkáspárt VIIL kongresszusán. Ebből jelentős szám esik Miskolcra, ahol már ez évben is több lakás épült a tervezettnél. Az is közismert, hogy városunkban — Miskolc földrajzi fekvése, települési adottságai miatt — az u3 lakótelepek kialakítása gyakran csak szanálás útján lehetséges. A városi tanács' éppen ezért naSy gondot fordít arra, hogy az új beruházásokat a legcélszerűbben valósítsa meg; azok a szebb városkép kialakulását is szolgálják. így jöttek létre új települések, modern, szép lakónegyedek a Selyemréten, a ■Killán-észak- és délen, a Pet- Heházi utcai bérházak, az úgynevezett glószi bérházak stb. es fokozatosan sor kerül a fogyják beépítésére, a kiöregedett, korszerűtlen és csak a Városképet rontó öreg belvárosi házak lebontására is, hogy helyükre modern épületeket emeljenek. Mindenki, aki csak kicsit is szereti avas- al.il városát, ’ érdeklődő figyelemmel kíséri ezt a munkát: örül az új színeknek, a korszerű épületeknek, Miskolc hiegfiatalodásának és igazán modern, nagyvárossá való alakulásának. De — érthető módon — fokozott érdeklődéssel kísérik a lakásépítkezés ütemét azok a százak és ezrek, ?kik ma még albérleti szobálc- Tiok esetben pedig egész- gtelen körülményeit között _ .tehganak; nem tudnak ta- ’• dolgozni, pihenni — eyszóval azok, akik még a vá- í°?.mind a négy kerületében akasra Vama|c a napolt ban, mikor sorra jártuk a kerületi £®acsokat, tájékoztattak a la- pa*.u8yi előadók, hogy például rj.?k a in. kerületben ezer kőiül-1 az igénylők száma, közév olyan, aki már 5—6 e vár tisztességes hajlékra, s rntegy hatvan—nyolcvan e,yar> család, akiket sürgősen kellene helyezni úgy is, , mt nem megfelelő lakásban . kokat és úgy is, mint régi .fmylöket, A II. kerületben í. lakásigénylő, köztük .mtegy iso nagyon súlyos jj-^zetben levő van. Miskolc „“üyediik kerületében is sok > iddal küzdenek, az első ke, met pedig valamennyi között j^mgtöbb bajjal-gonddal birE gyfelől érthető tehát az emberek tűr el mellen- sége, idegessége, hi- azok, akik többtagú csa- .“djukkal, beteg hozzátartozó- tüi al egészségtelen, rossz kö- mtnények között élnek, műn- . lukat becsületesen elvégzik, í fosnak tartják és jogos is, mielőbb emberi módhoz ,i- méltó lei & >i<? iet $ S t. v£ ztfl < irt iíjs: 0 iip 9»í irt1 < ,téf< ; r 10 v-lakáshoz jussanak. j.‘mcselnek, panaszos beadvá- tiv°i t szerkesztenek, kérvé- kiív- ’. leveleket írnak a leg- jó .onbözőbb szervekhez, mert ltja, űzi őket a kényszer. hJfm'adéktalanuL segíteni a .adón, és ennek a sok em- +.a baján csak akkor lcá~úánk, ha még több új la- rtioK ^Pítenénk, de hiszen nem ^hetünk tovább, mint <j ^úúyire az erőnkből, gaz- hó, a8i megalapozottságunkig,: Sutía- Ezt a legtöbben be- ’ s türelmesen várnak. elitet11 ezört visszataszító és akik - azok magatartása, tetei önkényesen. törvénytisz- r6] t nélkül foglalják el a tü- j^.mesen várakozók és sokszor ejg? r°sszabb helyzetben levők .? lakásokat, vagy pedig Bei'aaly°zzák az új építkezé- j-i' megkezdését azzal, hogy a p_eme't szanált házba köl- mznek be. hauörY^oyeink lehetőséget atl- Sék r?’hogy ezeket megbiintes- »s ha szükséges, a kilakoltatáshoz a karhatalom segítségét is igénybe vegyék. Ezt minden esetben meg is teszik. Mégsem tanultak ebből elegen. Vannak, akik spekulatív szándékkal, sokszor megengedhetetlen, durva eszközökhöz folyamodva okoznak kellemetlenséget elsősorban saját maguknak és felesleges munkát az állam- igazgatás helyi szerveinek. A harmadik kerület, Köztársaság útja G8 alatt egy szükséglakásban lakik jelenleg Hubicslca Károlyné, aki az Árpád utca 33. alól korábban önkényesen foglalta el a Lányi Ernő utca 17. alatti, földszint egyes bérházi lakást. A következő bonyodalmakat és tetemes összegre rúgó kárt okozta ezzel: a kettősvágányú villamosvasút építése miatt több lakást szanálni kellett. A Miskolc Városi Tanács V. B. tervosztálya a szanálások lebonyolítására lakásokat kapott. Ezek egyikébe — tehát a Lányi Ernő utcai lakásba is — egy szanálandó család került volna, de azt Hubicskané önkényesen elfoglalta. Miután az építkezés addig nem kezdődhet meg, amíg a szanálandó lakásban valaki lakik, a kivitelező vállalat kötbért helyezett kilátásba, s nem kevés időbe, v huzavonába került, amíg az önkényes lakásfoglalót a jelenlegi szükséglakásba áthelyezték. avasszal a bel- és árvízveszély következtében hajléktalanná vált családok elhelyezése is sok gondot okozott a tanácsnak. A többi között a városi tanács a III. kerülettel együttműködve a Kistábornok utca 64. alatti munkásszállóba költöztette az Avasról Ganyi Ferenc családját. Világosan, érthetően megmagyarázták, hogy csak ideiglenes elhelyezésről van szó, a közvetlen életveszély megszüntetéséről; sokáig nem maradhatnak a munkásszállóban és majd másik lakást kapnak. Ganyiék azonban pár nap alatt magukhoz csempészték Lak községből Kiss Pál családját, s amikor a végleges elhelyezésre került sor, már két család jelentkezett. Mi történt ez után? Ganyiékat végülis elhelyezték, Kiss Pál pedig ugyanabban az utcában önkényesen elfoglalt,egy másik lakást. A kerületi tanács kila- koltatási eljárást kért ellenük, mire ezt Kiss Pál megtudta, önként elment, ezzel is igazolva, az önkényeskedés tényének beismerését. Szinte valamennyi önkényes lakásfoglaló között is a legkirívóbb példát a II. kerületben lakó Szabó András szolgáltatta egy héttel ezelőtt. Amikor az ügyben a tanácsot felkerestük, még mindig a Szabó András kavarta vihar hullámai terjengtek: izgatott telefonálgatások, akták készítése, ügyészségi feljelentés fogalmazása társadalmi tulajdon szándékos rongálása és hatósági közeg elleni erőszak elkövetése miatt, s mindez azért, mert Szabó András, akinek lakáshelyzetét. problémáját egyébként megértjük, olyat tett, ami semmiképp sem egyeztethető össze az állampolgári fegyelemmel. A Miskolcon dolgozó Szabó András állandó bejelentett lakása Mezőcsálon, a Kossuth utca 50. szám alatt volt. Ténylegesen azonban nem lakott ott, hanem családjával együtt már 1958-ban albérletbe költözött Miskolcra, a Tatár utcán, majd a Nagyavasra. Nem tudta a magas albérletet fizetni, s 1900-ban önkéntesen feltörte és elfoglalta a Középruzsin 5. szám alatti épületet, amely akkor a hegyközség tulajdona volt, s mint kerülőház, később állami tulajdonba került. Idén májusban követték el az első törvénysértést. Orosz József és felesége, Szalai Albertné, Bencs Istvánná környékbeli lakók és Szabó András ismerősei egybehangzóan állítják, hogy szándékosan rongálta az épületet, a lakásügyi hatóságot ezzel is mintegy kényszerítve az új lakás kiutalására. Amikor a II. kerületi tanácson bejelentette, hogy háza összedől, Faragó József, az építési csoport technikusa kiment a helyszínre és jegyzőkönyvileg is megállapította a szándékos rongálás tényét. A tanács ennek ellenére segítséget ígért Szabó Andrásnak és kérték, hogy rakja vissza a lebontott falat. De nem ezt tette, hanem szeptember 18-án Sóra István Miskolc, Zsolcai-kapu 10. sz. alatti lakossal ittas állapotban felkeresték dr. Kertész Béla lakásügyi előadót, aki egyedül tartózkodott szobájában. Kulcscsal rázárták az ajtót és arra akarták kényszeríteni, hogy adjon nyilatkozatot számukra. Dr. Kertész ezt megtagadta, s végülis a kollégák segítségével lehetett a két feldühödött embert eltávolítani. T ettére a koronát október 7-én tette fel Szabó András, amikor ismét megjelent a kerületi tanácson és bejelentette, hogy családjával együtt elfoglalta a Győri-kapu 63. sz. alatti szanált lakást. A lakásügyi hatóság — saját érdekükre is alapozottan — határozottan felhívta figyelmüket, hogy költözzenek vissza, mert mint önkényes lakásfoglalókkal kénytelenek eljárni. Mi történt erre? Szabó András és családja bútoraival a II. kerületi tanács épülete előtti térre költözött, s innen csak rendőri karhatalom segítségével lehetett őket a Középruzsinba visszaköltöztetni, ahol addigra már Dakos Miklós IV. kerületi, Dália utcai lakos rakosgatta a lerombolt falat. Neki, mint mondta, pár évig jó lesz ez a kis ház, s kévés munkával helyre tudja hozni ... Ugyanezt tanácsolta a lakásügyi hatóság Szabó Andrásnak is, de a jó tanácsot nem fogadta meg, s másnap I ismét visszaköltözött a tanács elé. Az eljárás során Szabóné a lakásügyi főelőadót megtámadta, jobbkezének mutató ujját megmarta, öltözékét ránci- gálta s ténykedésében csak a jelenlevő szolgálatos rendőr segítségével lehetett megakadályozni. Végülis Szabó András az önkényesen elfoglalt Győri-kapui lakásba került átmeneti megoldásként, s hatósági közeg elleni erőszak, valamint társadalmi tulajdon szándékos rongálása miatt feljelentést tettek ellene. Inie tehát a másik eset, amely szélsőséges és határeset ugyan, de ismét azt okozta, hogy miatta a szanált területen az új építkezést szintén csak késve tudják megkezdeni. Pedig a Győri-kapuban a tervek szerint 90 új lakás épülne. M ég egyszer hangsúlyozzuk: amellett, hogy megértjük a lakásra várók jogos türelmetlenségét, idegességét, nem lehet és nem szabad megengedni az önkényes lakásfoglalásokat. Adjanak segítséget ehhez a lakás- hivatalnak azok is, akik gond- juk-bajuk közepette is türelmesen várnak, ne engedjék meg, hogy lakást foglaljanak el előttük. A párt és a kormányzat segítségével a városi tanács azon fáradozik, hogy minél több új lakóház épüljön, mielőbb segítsünk Hubicska Károlyné, Ganyi Ferenc és Szabó András családjának nehéz problémáján is, de azt nekik is be kell látniuk, hogy az effajta viselkedéssel nem gyorsítják, hanem akadályozzák a munkát. Ónodvári Miklós Ősz a Bodrog-kanyarban-Mvy, II- '-'VVSV " 'VAN-V -i-v- • v • v-víre*.*'- - -r v\‘ - || VvA ggg jj x. .... V g§§ ||gg ' liSM „Mindenki ismerte mit kell tenni a tervteljesítésért Beszélgetés Vineze Gézával, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával KÖZISMERT, hogy az elmúlt tél szinte minden iparágban megnehezítette a munkát. Sok gondot hagyott maga mögött a bányászatban, a kohászatban, s a közlekedési vállalatoknál, de a legkedvezőtlenebbül az építőipari munkások helyzetét befolyásolta. Egész évi munkájukra rányomta bélyegét az a lemaradás, amely az első negyedévben adódott, s a következő hónapban, a második és a harmadik negyedévben nagy gondot okozott, éppen a gyengébb előkészületek miatt, az esedékes tervek előkészítése. Arról a munkáról beszélgettünk az elmúlt napokban Vincéé Géza elvtárssal, a Borsodi Állami Építőipari Vállalat igazgatójával, amelynek gyümölcseképpen hosszú hónapok után a harmadik negyedévben ismét teljesítette, egyik legjobban feszített tervét megyénk építő gárdája. I Hogyan lehetne ftssze- * • gcz.rti a vállalat kilenc havi munkáját? — kérdeztük az igazgatót — Az utóbbi esztendők legnehezebb feladatával kellett megbirkóznunk ebben az esztendőben — válaszolta. Az első negyedévben ugyanis mindössze 36 millió forint értékű munkát végeztünk el, a következő három hónapban pedig százmilliós értéket teljesítettünk, de ez is kevés volt a lemaradások felszámolásához. így a legnagyobb gondok az év második felére maradtak. A harmadik negyedévben ugyanis igen sok lakást és iskolát kellett átadnunk. Ebben az időszakban olyan példásan dolgozott az építkezések munkáshada, hogy fennállásunk óta először termeltünk három hónap alatt 122 milliós értéket. Lényegesen emelkedett az egy főre eső termelési érték, s ennek eredményeképpen szeptember végéig összesen 1148 lakást adtunk át Borsodban — ebből 544-et a harmadik negyedévben, ezen kívül befejeztük az edelényi és encsi gimnázium építését, Ózdon elkészítettük a Petőfi úti általános iskolát, Miskolcon pedig a Kilián-déli 20 és a Fazekas utcai 26 tantermes iskolákat adtuk át. Érdemes megemlíteni azt is, hogy átadtuk a szikszói, a hal- maji és a forrói ötezer férőhelyes tojóházakat. 2 És most egy szokásos • kérdés: milyen intézkedésekkel, hogyan láttak munkához a sikertelen első félév után? — Az első féléid mutatók ismeretében nagyon átgondolKik végezzék a belső gazdasági munkákat? A közelmúltban a szikszói Béke Termelőszövetkezetben járva Simon János föagro- nőntus kifakadt, hogy az őszi munkák dandárjában naponta legalább 12—13 vagon különféle árut kell megmozgatniuk. Munkaerő kell a vetőmagcsere lebonyolításához, a műtrágya kihordásához, sok minden egyébhez. Rendkívül idegesíti — mondta —. hogy rengeteg értékes istállótrágya megy tönkre, mert kihordását napnap után halogatják. Általában: a belső gazdasági munkákhoz nincs munkaerő. Más termelőszövetkezetekben is probléma ez. Hogyan lehetne enyhíteni, hiszen megoldásával nagy értékeket menthetnénk meg. amelyek kellő szervezettség hiányában most veszendőbe mennek. Több mód is kínálkozik. Mindenekelőtt: foglalkozni kellene ezeknek a munkáknak a gépesítésével. Azután: úgy kell elosztani az erőket, hogy az állandó belső munkákhoz és szállításokhoz is legyenek emberek, brigádok. Ez persze, csakis úgy biztosítható, ha az ilyen munkákra is kidolgozzuk az anyagi ösztönzés rendszerét. Ha a szállításoknál, a belső gazdasági munkáknál is megtalálják a számításukat a tsz- tagok. Érdemes rajta gondolkodni! tan, műszakilag megalapozottan kidolgoztuk a harmadik negyedéves tennivalókat. Nemcsak „forint-tervet” készítettünk, hanem műszaki tervet is. A feladatokat az összes termelőegységek vezetőivel, dolgozóival, párt-, szakszervezet és KISZ-bizottságával megvitattuk. Harminchat helyen tanácskoztunk több mint háromezer emberrel ez ügyben. Csakis így juthattunk el odáig, hogy mindenki megismerte, mit kell tennie, adott időszakban világosan lássa azokat az összefüggéseket, amelyek jó vagy rossz munkájából adódnak. Igv azután sikerült olyan munkakapcsolatot kialakítani a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek, valamint a dolgozók között, amelynek eredménye nyomán nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk tervfeladatunkat. Néhány konkrét intézkedés abból az időből. A sárospataki építésvezetőség munkásainak egy részét átadta az edelényi gimnázium építéséhez. Ugyancsak Sárospatakról mentek brigádok a három tojóház építéséhez. ezenkívül intézkedéseket tettünk a gépek jobb kihasználására, illetve új berendezések beszerzésére. Kérésünket méltányolta felettes szervünk is, s így a harmadik negyedévben kétmillió 330 ezer forint értékű új gépeket kaptunk. Többek között toronydarukat, különféle teljesítményű habarcsszivattyúkat, felvonókat, daraboló gépeket és cementcsigákat. Az új gépek beszerzésével párhuzamosan a második negyedévhez viszonyítva szinte minden üzemben levő gépünknél emelkedett a teljesítmény és a gépkihasználási százalék. A trakíordaruk például 141, a toronydaruk 133, az autódaruk pedig 127 százalékos kihasználtsági fokot értek el. ■J Hogyan fogadták a “ • vállalat dolgozói ezeket az intézkedéseket, a feszített terveket, és mit tettek azok megvalósításáért? — Elöljáróban annyit, amikor a korábban említett intézkedéseket tettük, létszámgondokkal is küzdöttünk. Július 10-én nagy segítséget kaptunk: ötszáz katona érkezett az építkezéseinkre. Augusztus 10-én újabb erőkkel gyarapodva hatszázra emelkedett a honvédségi segítők száma. Ők elsősorban a miskolci, ózdi és edelényi építkezéseknél segítettek, s nagy részük van abban, hogy harmadik negyedéves tervünket teljesítettük. Meg kell említeni az egyetemisták ifjúsági önkéntes építőtáborát, s azt a segítséget, amelyet a városi ICISZ-alap- szervezetek adtak a felvonulási épületek bontásánál és a lakóterületek szanálásánál. Ezekben a hónapokban öt esetben rendeltünk el vasárnapi műszakot, átlagosan 1800—2000 építőmunkás részvételével. A vasárnapi műszakok termelési értéke, számításaink alapján meghaladja a 6 millió forintot. Dicséretükre legyen mondva építőmunkásainknak, nemcsak szíve-s sen, de lelkiismeretesen is dolgoztak az ilyen munkanapo-. kon. Éppen ezért mi is igyekeztünk az erkölcsi elismerés mellett anyagilag is dotálni munkájukat, áldozatkészségüket. Sok segítséget, kaptunk a gépgyáraktól, a ktsz-ektől, sőt nyugdíjas dolgozóink is jelentkeztek munkára. Ezekben a napokban valóságos társadalmi összefogás alakult ki megyénk építőiparának segítésére. A Van-e lehetőség a ne- ‘ * gyedik negyedéves terv teljesítésére, cs milyen intézkedéseket tettek, hogy ebben az időszakban is eredményes munka foly- hassék az építkezéseken? — Az a munka, amelyet kollektívánk a második félévben végzett, kétségtelen, nagy erőfeszítéseket követelt valamennyiünktől, azonban úgy érékzük, meg vannak a reális feltételek a negyedik negyedéves tervek teljesítésére is. Ügy dolgoztunk a korábbi hónapokban, hogy mindennapi munkánk ellátása mellett előkészítsük a téli építkezéseket is, megkezdjük a műszaki tervekben előirányzott újabb létesítmények építészeti előkészületeit. A negyedik negyedéves tervteljesítés egész éves munkánkra nagy kihatással lesz, s ezt számbavettük intézkedéseink kiadásakor. Két dolgot tartunk szem előtt. Egyik; a forint-terv teljesítése, a másik pedig a jövő évi munkánk tökéletes műszaki előkészítése. Ez utóbbi magában foglalja a téli intézkedési tervek végrehajtását is. A 'kővetkező hónapokban előreláthatóan 282 lakás átadására kerül sor, ezenkívül befejezzük két 10 ezer férőhelyes tojóház építését Edelényben és Sajóvá- moson. A tervek szerint 800— 850 lakás építését kezdjük el, amelyeknek befejezésére természetesen csak a jövő esztendőben keiül sor. E munkák nagyiban befolyásolják majd 1964. éves termelésünket, éppen ezért megalapozottan akarjuk azokat előkészíteni. Jövőre ugyanis 1400— 1500 lakás átadását tervezzük és még sok egyéb létesítmény' megvalósítására is sor kerül. Mind a negyedik negyedévben, mind pedig jövőre legnagyobb gondunk előreláthatóan a létszám kérdése lesz. A katonák napokon belül elmennek az építkezésekről, és akkor szinte mindenütt munkaerőhiánnyal küzdünk majd. E gondunk enyhítésére felhívással fordulunk majd a termelő- szövetkezetekhez és az építö- anyragipari vállalatokhoz — mindkét helyen sok munkaerő szabadul fel a téli hónapok- ban^— s tőlük várunk számottevő segítséget. Akár ezer embert is alkalmazhatunk együk napról a másikra. Egyre többet foglalkozunk a korszerű, fejlett építészeti technológiák alkalmazásával, a gépesítés növelésével,, s azoknak az előnyöknek a kihasználásával, amelyek az imént említett tényezőkkel függnek ösz- sze. A negyedik negy’edévben közel négy millió forint értékű gépet és berendezést kap a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat. Paulovits Ágoston